IV.

Béla (1235-1270) és a
tatárjárás
I. IV. Béla (1235–1270)
• II. András fia
Apja politikája miatt elhúzódó belpolitikai válság volt
az országban
IV. Béla változtat a politikáján
Eladományozott birtokok visszavétele
Főméltóságokkal, bárókkal szemben a királyi hatalom
megerősítése a célja
• Külpolitikája: Halics elleni hadjárat folytatása
•  értesül a mongol-tatár veszedelemről (Juliánus barát)
I. IV. Béla (1235–1270)
• Értesül a mongol-tatár veszedelemről
• Julianus barát (a honfoglalás előtt keleten rekedt
magyarokat kereste)
• Keletről érkező kunok  letelepíti őket a Duna-Tisza
közén (6 kun és 1 jász (alán) nemzetség)
• Nomád pásztorok  sokszor összetűzés a magyar
földesurakkal
• Egyház ellenük volt (mert nem keresztények)
• Főurak csoportjai oroszok, a tatárok kémeinek tartotta
őket
• Mongol-tatár támadásnál vezetőjüket (Kötöny)
meggyilkolták  fosztogatva elhagyták az országot
I. IV. Béla (1235–1270)
• A veszélyről értesülve IV. Béla külföldről is segítséget
kért
• II. Frigyes német-római császár és IV. Ince pápa
azonban az egymás ellen folytatott invesztitúra
háborúval voltak elfoglalva
• IX. (Szent) Lajos francia király pedig a nagy
távolságra hivatkozva utasította el a segítséget
• Egyedül a szomszédos osztrák herceg (II. Henrik) ígért
segítséget
II. Az 1241-42-es tatárjárás
• Arany Horda vezetője, Batu kán vezette a mongol támadást
• Kijev 1240-es elfoglalása után indultak 1241 tavaszán
Magyarország ellen
• Több irányból támadták meg az országot
• Keleti-Kárpátok hágóin törtek be
• Erdély után alföldi területek
• Kisebb csapataikat „megfutamították” a gyülekező
magyar csapatok
• Északról, Lengyelország felől
• A Batu vezette főerők az Északkeleti-Kárpátok
hegyszorosain
• Az útzárakat felszámolták, s a nádor vezetésével ellenük
vezényelt csapatokat megfutamították
A muhi csata
• A magyar sereg a mongolok elé vonulva a Sajó melletti
Muhinál ütközött meg az ellenséggel 1241. április 11-
12.
• Az első nap látszatra megfutamították a tatárokat
• A „győzelem” megünneplése után felkészületlenül
érte másnap hajnalban a magyarokat Batu kán
főerőinek a támadása
• Egyedül Kálmán herceg csapatai harckészültségben 
a király menekülését biztosítani tudták (Kálmán
herceg halálosan megsebesült)
„Sokan vannak, de rosszul vezetik őket. Mint a birkák bezárták
magukat az akolba. Mi fog történni? Nem tudjuk. Az Isten
tudja csak.” Batu kán szavai a katonáihoz 1241. április 10.
II. Az 1241-42-es tatárjárás
• A tatárokat csak a Duna tudta feltartóztatni, de hamarosan
azon is átkeltek
• A Dunántúlon csak a kőfallal kerített városok tudtak
ellenállni a tatároknak (pl. Esztergom, Pannonhalma)
• IV. Béla családjával együtt az osztrák herceghez menekült.
• Zsarolás  több nyugati vármegye átengedése
• IV. Béla ezután a dalmáciai Trau szigetére menekült.
• A tatárok a szigetre nem tudtak átkelni
• A tatárok 1242-ben váratlanul kivonultak az országból
• Meghalt Ögödej nagykán  új nagykán megválasztásán
Batu ott akart lenni
III. Az ország újjáépítése
• A mongol-tatár dúlás következtében az ország szinte
teljesen elpusztult
• Az ország népességének kb. 20-30 %-a
meghalt/elhurcolták
• Az életben maradottakat csak nehezen lehetett
rejtekhelyeikről előcsalogatni
• Korábban a tatárok kezére került a királyi pecsét (így
akarták előcsalogatni a lakosságot)
• A temetetlen hullák miatt járványok keletkeztek
• A földek megműveletlenek maradtak  élelmiszerhiány
 gyengítette a lakosságot
• A települések jelentős része (fele, kétharmada)
elpusztult, főleg az alföldi területeken
III. Az ország újjáépítése
• A népesség pótlására IV. Béla nyugati hospeseket fogadott
be az országba (csehek, németek, olaszok)
• Többségük falvakban telepedett le  Magasabb termelési
technikát honosítottak meg
• Kedvezményeikkel elősegítették a jobbágyság
kialakulását
• Kisebb részük kézművesként és kereskedőként
igazgatási központokban települt meg
• Kiváltságaikkal elősegítették a városi fejlődést
• Német és cseh bányászok betelepülésével indultak
fejlődésnek a felvidéki bányavárosok
III. Az ország újjáépítése
• Északról és keletről az üresen maradt helyekre szlávok
(szlovákok és ruszinok elődei) is betelepültek
• IV. Béla újból befogadta az országokba a kunokat és
jászokat
• Megkapták korábban kijelölt területeiket
• A problémák elkerülése végett IV. Béla a még gyermek
trónörököst, a későbbi V. Istvánt összeházasította a
megölt Kötöny fejedelem lányával
III. Az ország újjáépítése
• Változtatott korábbi birtokpolitikáján
• Birtokvisszavétel helyett birtokadományokba kezdett
• A birtokadományokat azonban kővárak építésének a
kötelezettségével kötötte össze
• A királyi család is példát mutatott a kővárak építésében
• IV. Béla kezdte meg a budai vár építését
• Mária királyné pedig a saját költségén Visegrádon
építtetett várat
• Uralkodása végéig kb. 40 kővár épült az országban.
III. Az ország újjáépítése
• Változtatott korábbi külpolitikáján is.
• Felhagyott a Halics elleni hadjáratokkal  tatárok elleni
szövetség kiépítésére törekedett
• Lányai (10, az apácává lett Margit kivételével)
kiházasítása volt ennek az alapja.
• Az osztrák hercegtől visszafoglalta a kizsarolt
vármegyéket
• Bel- és külpolitikájával sikerült újjászerveznie az országot
• „második honalapító”
III. Az ország újjáépítése
• Uralkodása végén komoly ellentétbe került a már királlyá
koronázott V. Istvánnal
• Az „ifjabbik király” Erdélyt és az ország keleti részeit
kapta meg (saját tartomány)
• Mellette álló főurak nagyobb befolyást akartak V.
Istvánnak
• IV. Béla és V. István között fegyveres háborúra került sor.
• A küzdelemből 1265-ben (Isaszegnél aratott
győzelmével) V. István került ki győztesen
• Végül a Nyulak (ma Margit) szigetére visszavonult Margit
(Béla lánya) békítette ki az apát és a fiút
III. Az ország újjáépítése
• 1267-ben IV. Béla a fiával (V. István) közösen hozott
törvényeket
• Pl. ismét megerősítették a szerviensek (köznemesek)
kiváltságait
• A formálódó jobbágyság számára (ezek akkor még inkább
csak a hospesek) biztosították a szabad költözködés jogát
• A tatárjárás utáni politikája végül is kettős volt.
• Megindította az újjáépítést
• Másrészt a királyi birtokok eladományozásával és kővárak
építésével tovább erősödtek a királyi hatalom rovására a
világi nagybirtokosok, a bárók