„A második honalapító” – Magyarország IV.

Béla korában

IV. Béla politikája a tatárjárás előtt

• A meggyengült királyi hatalom helyreállítására törekedett – királyi birtokok visszavétele
(abbahagyta, amint megkapta a hírt a tatárok érkezéséről)
• A vezető réteg összes csoportjával megromlik a viszonya a visszavett birtokok miatt – bárók hatalma
csökkent
• Beengedte a tatároktól menekülő kunokat az országba (az Alföldre) a könnyűlovasság miatt –
folyamatos összeütközés a magyar néppel a kunok nomád életmódja miatt → tovább mélyül az
ellentét a király és a nép között
• Julianus barát eljut Magna Hungariába – hírt hoz a közeledő tatár seregről

A tatárjárás (1241-1242)
• 1241-ben a tatárok három irányból törnek be Magyarországra
• Batu legyőzte a Vereckei-hágónál lévő magyarokat és akadálytalanul haladt tovább az ország szíve
felé
• Pesten zavargások törtek ki – Kötönyt meggyilkolták – a kunok elhagyják az országot
• 1241-ben Muhi közelében a tatárok megsemmisítő vereséget mérnek a magyarokra
• A magyar főnemesek nagy része elesett
• A királyt kimenekítették – Trau várába menekül
• A vezető nélkül maradt nép mocsarakban, erdőkben keresett menedéket – a megerősített kővárak is
védelmet nyújtottak
• 1242-ben váratlanul kivonultak az országból

Az ország újjáépítése
• A tatárok újabb támadásától való félelem miatt Béla elhagyta előző politikáját
• Földeket adományozott – az új tulajdonosnak kötelező kővárat építenie
• Támogatta a városfejlődést és a városok kőfallal történő megerősítését (Buda)
• A 15-20%-os emberveszteséget újabb népek betelepítésével ellensúlyozta (szlávok, románok, kunok,
szászok, jászok és zsidók – szabad vallásgyakorlás)