A felhők

 1 A CIRROCUMULUS AVAGY BÁRÁNYFELHŐ.

 Fehér színe van. Ez egy vékony felhő és nincsen saját önárnyéka.
Szemcsés és ilyen fodor kinézetű elemekből épül fel. Majdnem szabályos
elrendezésű, de mégsem mert vannak különböző elemek, amik távolabb
vannak egymástól. Azért hívjuk magyarul bárányfelhőnek, mert a birka
bundájához hasonlít. Jégkristályokból épül fel. 5-12 kilométer magasság
van köztük képződésben. A cirrocumulus különbözik a cirrustól, azért
mert, hogy vagy redős, vagy kis részecskékre is szét tud esni, az
altocumulustól pedig abban, hogy legtöbb eleme igen elég kicsi, továbbá
nincs önárnyéka. A cirrocumulus gyakran cirrusszal vagy
cirrostratusszal, vagy mindkettővel együtt jelenek meg. Magas színtű
felhő.,
 VÁLTOZATAI:
 Cirrostratomutatus – cirrostratus felhők gyakran át alakulnak
cirrocumulusszá.
 Cirrocumulus altocumulomutatus – egy hidegfront átvonulása közben a
felhők sokféle formáit hozza létre. Késő délután ugyanis, különösen, ha a
front nem elég erős, a gomolyképződés abba marad. Ilyenkor a
gomolyfelhők csúcsai átalakulhatnak altocumulusszá (középmagas
gomolyokká), ezek tovább alakulhatnak cirrocumulusszá.
 Cirrocumulus stratiformis –az égbolt jelentős részére kiterjedő felhőréteg,
r lyukak vannak rajta, hasadásokat láthatunk, ugyanakkor a felhőzet
helyenként apró, fehér rögökre képződött.
 Lenticularis – lencse alakú felhő, sokan azt hiszik, hogy ufó.
 Floccus
 Castellanus

 2 CIRROSTRATUS AVAGY FÁTYOLFELHŐ

 Fehér színű áttetsző. Szerkezete lehet rostos, fonalas vagy sima. 5-12 ezer
méterben képződik ez is jégkristályokból épül fel. Fátyolfelhők olyan
vékonyak, hogy a Nap és a Hold tisztán átlátható rajta. A fátyolfelhők
gyakran át alakulnak cirrocumulusszá, ez egy átmeneti változat amelyet
cirrostratomutatusnak neveznek. Frontok előtt egyre nő, vastagszik a
felhő, úgymond a cirrostratus felvonul. Csapadékot nem ad. Ez egy
magas színtű felhő.

 3 ALTOCUMULUS AVAGY PÁRNA VAGY SZÉPIDŐELHŐ

 Középmagasságban helyezkedik el és egy gomolyfelhő. Általában
szürke és fehér színű. Leplet vagy réteget hozz létre, amelyben
szabályos elrendezésű gomolyok találhatóak, de előfordulhat, az is
hogy egymással párhuzamos felhőbordákból állnak. Alsó része
általában sötét színű, árnyékban van. 2500-4000 méter magasban
található, gyakran hidegfront előtt láthatjuk. Apró vízcseppekből áll.
Ebből megtudjuk, hogy nagyobb elemei vagy részei alig átlátszóak, és
az elkülönülő részek körvonala nagyon éles. Amikor nagyon alacsony
a hőmérséklet akár jégkristályok is kialakulhatnak benne. Később, ha
a cseppecskék elpárolognak, a felhő anyaga teljesen jéggé változhat,
és nagyobb részei elvesztik éles körvonalaikat.
 VÁLTOZATAI:
 Altocumulus translucidus – áttetsző középmagasan elhelyezkedő
gomolyfelhő.
 Altocumulus translucidus stratocumulomutatus – áttetsző középmagas
színtű gomolyfelhő, mely réteges gomolyfelhő felbomlása után alakult
ki.
 Altocumulus stratiformis – rétegszerű középmagasan lévő
gomolyfelhő.
 Altocumulus stratiformis lenticularis
 Altocumulus cumulogerutus (vesperalis) – középmagas színtű
alkonyatkor látható gomoly, amely a gomolyfelhők szétterüléséből jött
létre.
 Altocumulus duplicatus – kétrétegű, középmagasan elhelyezkedő
gomolyfelhő.
 4 ALTOSTRATUS AVAGY LEPELFELHŐ
 Szürkés és kékes színű. A lepel egyes részeken csíkos rostos réteget
hozz létre. Szinte az egész eget beborítja. 4-8 ezer méter magasan
helyezkedik el és, ha látjuk, az azt jelenti, hogy melegfront közeledik.
Lepelfelhő létrejöhet a vastagodó cirrostratus-fátyolból (Altostratus
cirrostratomutatus) és esetleg néha elvékonyodó esőrétegfelhőből
(Altostratus nimbostratomutatus) is. Ha melegfront közeledik, az
lepelfelhő megvastagodik, és eközben a barométer a légnyomás
süllyedését is megmutatja. Halmazállapotára az mondható, hogy
vegyes, mert esőcseppekből vagy hópelyhekből állhat. Egy két részen
átengedi a Nap fényét. Ebből a felhőből már van olyan, hogy hullhat
csapadék. Beborítja az egész eget egy terület fölött, amelynek
kiterjedése általában több száz négyzetkilométer is lehet. De, az
lepelfelhőkből nagyon kevés csapadék hullik, gyakran jelzik a növekvő
és valószínű csapadékot.
 VÁLTOZATAI:
 Altostratus opacus, – középmagas szinten található, vastag rétegfelhő,
a középmagas réteg és gomoly közötti átmeneti típus.
 Altostratus opacus undulatus, – vastag, középmagas színtű rétegfelhő,
mely hullámszerű elrendeződést mutat.


 5 CIRRUS AVAGY PEHELYFELHŐ
 Színe fehér vagy éppen ezüstös színű. Magas szinten található felhő.
Rostos-fonalas a szerkezete. 5000 méter fölött képződik és
 jégkristályokból épül fel. Hőmérséklete akar – 300C is lehet. A
jégkristályai nagyon aprók, és viszonylag ritkán helyezkednek el,
ennek az oka, hogy a legtöbb pehelyfelhő szinte teljesen átlátszó.
Önárnyéka nincsen. A pehelyfelhők különböznek az altocumulus-tól,
azért mert szerkezetük rostos vagy éppen selymes, és nem
tartalmaznak lemezes, hengerszerű elemeket. A pehelyfelhők
göndörösek, tollszerűen néznek ki, legtöbbször ezek a felhők jelenek
meg a tiszta kék égen. Alakjuk és mozgásuk jelezheti a nagymagasságú
szelek erősségét, és esetleg annak irányát. Ezekből a felhőkből nem
hull csapadék a felszínre. Ez a felhő típus, jelzi a hidegfrontot és
általában egy két nap múlva jön is a hidegfront.
 VÁLTOZATAI:
 Cirrus castellanus – apró, kerekded tornyocskákból, a közös alapból
felemelkedő gomolyszerű tömegekből álló felhő.
 Cirrus uncinus – kampóra emlékeztető formákkal rendelkező
pehelyfelhő.
 Cirrus Kelvin-Helmholtz – vízhullámokra hasonlító felhő
 Cirrus fibratus fintortus – szabálytalan görbületű, fehér szálakból
álló, magas szintű felhő. A nagyon szabálytalanul görbülő pehelyfelhő
szálak gubancba csavarodnak, de kampók nincsenek rajtuk.
 Cirrus fibratus vertebratus – bordázatra, halcsontvázra emlékeztető,
rostos pehelyfelhő.


 6 STRATOCOMULUS AVAGY GOMOLYOS RÉTEGFELHŐ
 Vattafelhőként emlegetik. 2500 méter alatt található, ezért ez egy
alacsony felhő. Színe általában fehéres vagy szürke árnyalatú. szinte
mindig sötét rétegből áll. ilyen mozaikosan összetett elemekből áll.
Párnákból vagy hengerekből áll, amelyek nem rostosak
elkülönülhetnek vagy egymásba olvadhatnak.
 VÁLTOZATAI:
 Stratocumulus lenticularis - Lencseszerű gomolyos rétegfelhő
 Stratocumulus castellanus - Tornyos gomolyos rétegfelhő
 Stratocumulus virga - Gomolyos rétegfelhő talajt el nem érő
csapadéksávval
 Stratocumulus praecipitatio - Gomolyos rétegfelhő talajt elérő
csapadéksávval
 Stratocumulus mamma - Gomolyos rétegfelhő felhődudorokkal
 Stratocumulus radiatus - Sávokba rendeződött gomolyos rétegfelhő
 Stratocumulus cumulogentius - Gomolyfelhőből kialakuló gomolyos
rétegfelhő
 Stratocumulus cumulonimbogenitus - Zivatarfelhőből kialakuló
gomolyos rétegfelhő


 7 STRATUS AVAGY ALACSONY SZINTŰ RÉTEGFELHŐ
 Legtöbbször szürke a színe, nagyon hasonlít a ködre szinte egyenletes
és nagyon ritkán hullámos felhőalappal rendelkezik. Körvonala
felismerhető legfőképpen akkor, amikor a Nap átsüt rajta. Csapadéka
átlagban szitáló eső, vagy szemcsés hópelyhek. Szinte mindig a
felemelkedő köd hozza létre. Magyarországon ősszel és télen
jellemzően, hetekre képes konzerválni a medencében megülő hideg
levegőt, amíg a magasabb csúcsokon napos és enyhe az idő. Alacsony
szintű, és az alapja ritkán csak 50 m magasan van.
 KIALAKULÁSA
 Talajról felemelkedő hozza létre szinte mindig. Felszínközeli változata
tulajdonképpen a köd.
 Az a sajátossága, hogy ennek a felhőnek magasabb fényvisszaverő
képessége jobban érvényesül, mint az üvegházhatás, ezért a felhőtlen
égbolthoz képest jobban lehűti a légkört.
 
 8 CUMULUS AVAGY GOMOLYFELHŐ
 Ez a leggyakoribb felhőforma. Antarktiszon kívül világszerte előfordul.
600-3000 méter között alakul ki felfelé áramló légmozgás, konvekció
hozza létre. Általában nyári félévben alakul ki instabil légkörben
hamar feltornyosodik, ha eléri a tornyos gomolyfelhő fázist, záport,
hózáport, graupelt, nyáron esetleg jégesőt adhat. Tovább fejlődve eléri
a zivatarfelhő (cumulonimbus) fázist, mikor heves záport, villámlást,
jégesőt, szélrohamot hozhat.
 VÁLTOZATAI
 Cumulus humilis
 Cumulus mediocris
 Cumulus congestus – a gomolyfelhők képződésének következő fázisa.

 9 NIMBROSTRAUS AVAGY ESŐRÉTEGFELHŐ

 Színe szinte mindig sötétszürke. Jellegzetesen melegfrontban fordul
elő, nagy a nedvesség tartalma. Függőleges kiterjedése nagy akár a
magasfelhők szintjét is elérheti.
 VÁLTOZATAI
 Nimbostratus mamma
 Nimbostratus praecipitatio
 IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI
 Több napig tartó esőt is okozhat, télen pedig tartós havazást. Ennek a
felhőnek csapadékzónája akár több száz kilométer kiterjedésű is lehet.
 
 10 CUMULONIMBUS AVAGY ZIVATARFELHŐ
 Függőleges a felépítése, nagyon sűrű felhő, amelyből jelentős
mennyiségű csapadék: záporeső, jégeső, télen hó eshet. 12 vagy 18
kilométert is elérheti a magassága így a sztratoszférába is belenyúl,
amíg az alapja 2000 méter alatt található. Belsejében a függőleges
áramlatok sebessége elérheti az óránkénti 100 kilométeres sebességet
is. A zivatarfelhő nagyrészt nyáron jön létre, gomolyfelhők további
növekedésével, de létrejöhet hidegfrontok előtt. Csúcsán gyakran
jelenik meg egy többé-kevésbé kifejlett üllő, melyet a magassági szelek
messze sodorhatnak. Különleges változata a szupercella, amely több
órán át fennáll, heves jelenségeket okozva, esetenként tornádót is.
Láncokba rendeződhet, ekkor zivatarláncról beszélünk.