Nézzünk körül!

Miből tudjuk, hogy most tél van?

 Hideg van, fázunk kint.
 Látszik a leheletünk. A szánkból kiáramló levegő ugyanis melegebb, mint
a kinti.
 A hideg, fagyos levegő pirosra csípi az orrunkat, arcunkat.
 Ha nem húzunk kesztyűt, kihűlnek, elgémberednek az ujjaink is.
 Reggelre befagynak a pocsolyák. Ha rálépünk, látjuk, érezzük, hogy
kemény lett, lehet, hogy betörik a lábunk alatt.
 Ködös az idő, nem lehet messzire látni. Nem látunk el az utca végéig.
Elmagyarázhatjuk a gyerekeknek, hogy a köd olyan, mintha leszállt volna
a felhő (ezt jobban megértik, mint azt, hogy a köd a levegőben levő
páratartalom kicsapódása).
 Szót ejthetünk a zúzmaráról is, ha fákon, bokrokon látunk ilyet. A
zúzmara úgy keletkezik, hogy a lehűlt köd-, vagy felhőcseppek ráfagynak
a növényekre, tárgyakra.
 A deres táj is gyönyörű télen. Ilyenkor a levegő páratartalma kicsapódik a
vele érintkező jéghideg felületeken. Kisgyerekeknél még nem is kell
magyarázatba bocsátkozni erről, hiszen valószínűleg nem fogják
megérteni. Elég ha ismerik a jelenség nevét és megcsodáljuk együtt a
szebbnél szebb csipkés, mintás dérlepte ágakat.
 Télen kopaszak a fák. Nincs rajtuk levél.
 Füstölnek a kémények, mert a házban fűtenek. Nézzétek meg, ti hogyan
fűtötök otthon? Miért lesz meleg a radiátor? Ha távfűtés van nálatok,
alkalomadtán mutassátok meg a gyerekeknek, hogyan kanyarognak a
vastag fűtéscsövek az utak mellett!
 Télen kitesszük a madáretetőt a madaraknak és eleséget szórunk bele.
Vajon miért nem találnak ennivalót a madarak? (A hernyók, kukacok,
bogarak elbújnak, a föld fagyos.)
 Keveset süt a napocska. Ha kisüt, akkor sem érezzük melegnek.
 Hamar besötétedik este. Rövidek a nappalok. Néhány napon át nézzétek
meg, hány óra hány perckor sötétedik. Figyeljétek meg, hogyan változik
ez az időpont?

Találós kérdések
Fagytól, jégtől sose fél, szánon szalad, ő a ….(tél)
 Égből hullok, fehér vagyok, szeretem kemény fagyot. (hó)
Fölül vastag, alul vékony, hogyha nap süt, folyékony. (jégcsap)
Mikor lehet a vízen száraz lábbal átkelni? (ha megfagy)
 

Kísérletezzünk!
 Ha éjjelre fagy várható, tegyetek ki egy tálkában vizet az ablakpárkányra!
Jelöljétek meg alkoholos filccel, meddig ér a víz! Nézzétek meg reggel,
hogy mi történt vele! (A  megfagyott víz feljebb emelkedik az edényben.
Fagymentes időben használjátok a hűtőszekrény fagyasztó részét!)
 Ugyanez a kísérlet visszafelé: Hozzatok be kintről havat és jeget.
Figyeljétek meg, mi történik vele! Ez a kísérlet a hógolyó-evő, jégcsap-
szopogató gyerekeknek is nagyon hasznos, hiszen kiderül, hogy milyen
piszkos is az a hófehér hó és átlátszó jégcsap!
 Jéghajó: töltsetek meg hideg vízzel egy tálat és tegyetek rá jégkockákat!
Figyeljétek meg, hol helyezkedik el a jégkocka! (Úszik a víz tetején, mivel
levegővel töltött üregek helyezkednek el benne.)
 Miért nem fagynak meg a halak télen? Töltsetek meg egy átlátszó poharat
félig vízzel és tegyétek ki, ha fagyos az idő. Időnként nézzétek meg és
figyeljétek meg, hogyan képződik a vízből jég. Először a víz felszíne fagy
be vékony rétegben, aztán egyre lejjebb kúszik és vastagodik a jégréteg.
Ha egy tó elég mély, az alján a halacskák még tudnak úszkálni, amikor a
felszíne már jéggel borított. Így tudjátok megmagyarázni azt is a
gyerekeknek, miért nem szabad még egy-két fagyos nap után rámenni a
tó jegére (még vékony).
 Ételfesték segítségével készítsetek színes jégtömböket. Meleg vízbe
mártva hamar kicsusszannak a formából és lehet belőlük építeni kint a
hóban. Ha bogyókat, ágakat, egyéb csecsebecsét is raktok bele,
felakaszthatjátok téli dísznek a kertben. Persze ez csak addig tart, amíg
fagyos az idő.