1.

Nyáron is 0 °C alatt van

a hőmérséklet a
magasban, ott keletkezik
is hó, de mire a hópelyhek 2. Miért olvad meg a hó a
1. Miért nem esik hó
a földre érnének a vastag, háztetőn hamarabb, mint
nyáron?
meleg földfelszíni az aszfalton?
levegőrétegekben
vízcseppekké olvadnak.

2. A vízszintes aszfaltra
3. Miért olvad el a hó, ha 3. Ha konyhasót oldunk
ferdén esnek a
megsózzuk, és miért nem vízben, akkor a víz
napsugarak, míg a ferdén
fagy meg ekkor a hólé, fagyáspontja csökken,
álló háztetőre majdnem
holott a hőmérséklet 0°C vagyis 0 °C-nál
merőlegesen. Másrészt a
alatt van? alacsonyabb
háztetőt alulról a ház is
hőmérsékleten fagy meg.
fűti.

5. Miért hűl le
4. A hó jó hőszigetelő,
gyorsabban a levegő téli
4. Miért kíván a gazda ezért megvédi az alatta
éjszakákon, ha a talajt hó
hótakarót a vetésre? levő talajt az erős
borítja?
lehűléstől
 5. Ha a földet nem fedi
hó, akkor a talaj a nappal
felvett hőt éjszaka
részben a levegőnek adja
át, ez lassítja a levegő 6.A sötét, érdes felületű
6. Miért olvad meg a
lehűlését. Ha a földet hó testek sokkal jobb
kiszórt szemét és hamu
borítja, ez a hőátadás hőelnyelők, mint a fehér,
alatt a hó?
csak kismértékben sima felületűek.
történhet meg. A hó
ugyanis jó hőszigetelő,
mivel sok levegőt
tartalmaz.

7.Amikor a porhóból (apró

hókristályokból) hógolyót gyúrunk, a
nyomás hatására a hó sok helyen kissé
megolvad, mert az olvadáspont
alacsonyabb lesz, mint a hó
hőmérséklete. A nyomást megszüntetve 8. Miért a havon fázik
7. Miért nem sikerülhet a megolvadt víz újra megfagy, ezzel legkevésbé a vadliba lába
nagyon nagy hidegben a egymáshoz fagyasztja az addig különálló
jégkristályokat, így a porhóból szilárd, télen (és nem a jégen
hógolyógyúrás? alaktartó hógolyót nyertünk. Nagyon
nagy hidegben előfordulhat, hogy nem
vagy a földön)?
sikerül a hógolyókészítés, mert a
kezünkkel nem tudunk akkora nyomást
kifejteni, hogy a jég olvadáspontja a hó
hőmérséklete alá csökkenjen.

9.A hó akkor keletkezik

be, ha erőteljes felfelé
irányuló légáramlás van s
8.A hó legkevésbé vezeti közben a felhő hirtelen
el testének melegét. A hó lehűl. Apró kis kristályok
9. Miért és hogyan
sokkal rosszabb keletkeznek, melyekhez
keletkezik a hó?
hővezető, mint a jég vagy még vízcseppecskék
a föld. hozzáfagynak és mikor a
súlyuk már a szükségesre
megnövekedett, megindul
a havazás.
 10.A 0 °C-nál melegebb
levegő a laza hóra
10. Miért fordulhat elő,
gyakorol nagyobb hatást, 11. Miért olvad meg a hó
hogy később olvad el az
azt jóval gyorsabban enyhüléskor hamarabb a
úton összetaposott hó,
átjárva hamarabb idézi csatornafedeleken, mint a
mint az út melletti, amit
elő az olvadást, mint az járda egyéb helyein?
nem tapostak össze?
összetapadt, sima
felülettel rendelkező
letaposott hó esetén.

11.A csatornafedeleket
fémből készítik. A fém jó 12.Ha megjön a tél, hideg szél kezd
fújni, és jégszemcsékből álló
hővezető és kicsi a felhőket és vízpárát hoz. Amint a
fajhője. Ezért az enyhe felhők elérik a hegyeket,
levegő hatására a felemelkedni kényszerülnek, s
12. Miért eshet több hó a közben lehűlnek, mire az óceáni
fémcsatorna jobban
hegy egyik oldalán? nedvesség jó része hó formájában
felmelegszik, mint a járda hull alá. A hegyek túloldalán lebukó
széllel a nedvesség csökken, a
burkolata, így havazás eláll, a felhők feloszlanak,
megolvaszthatja a rajta és kitisztul az idő.
lévő hóréteget.

13.A hópelyhek apró jégkristályokból állnak.

Ilyen apró jégkristályok csak felhőkben,
rendszerint több ezer méteres magasságban
keletkeznek. Onnan csak akkor juthatnak le
hozzánk, ha a közbeeső rétegben mindenütt
nulla fokos vagy alacsonyabb hőmérséklet
13. Miért van az, hogy van, ellenkező esetben a jégkristályok esés
közben vízcseppekké olvadnak el, és így
hideg téli időben egyszer jutnak a Föld felszínére. 14. Miért olvad a városban
hópelyhek esnek, máskor Télen elég gyakran előfordul az is, hogy a hamarabb a hó, mint a
ellenben ónos eső esik? felső és alsó hideg levegőréteg közé nulla
foknál magasabb hőmérsékletű levegőréteg
természetben?
kerül. Ekkor a felső hideg rétegben
keletkezett hó középső melegebb rétegben
esőcseppekké olvad, amelyek az alsó fagyos
réteget elérve jéggömböcskékké fagynak. Ez
az az eset, amikor nem havazás, hanem ónos
eső érkezik le a Földre.
 15.A sötétebb színű testek jobban
14.A városok levegőjében több a
elnyelik a rájuk eső fénysugarakat,
korom, a leülepedő por, hamu, ami
mint a világosak. A világos hó
rárakódik a fehér hóra. A sötét
meglehetősen jól visszaveri a ráeső
színű testek pedig a napon
napsugarakat, ezért csak kicsit
gyorsabban és jobban .15. Miért a fák tövénél melegszik, magától nehezen olvad. A
felmelegszenek, mint a fehér
színűek. A fehér felület ugyanis a kezd el olvadni a hó? sötét színű fatörzs sokkal több
napsugarat nyel el, csak keveset ver
ráeső napsugarak legnagyobb részét
vissza, így jobban melegszik, mint a
visszaveri. A kormos városi hó
hó. Ezért a melegebb fatörzs
felülete kevesebb napsugarat ver
közelében a hó gyorsabban olvad,
vissza, többet nyel el - tehát
mint a fa törzsétől távolabb.
hamarabb megolvad.

16. A jégkristály minden

16. Miért fehér a hó? színt visszaver, ezért 17. Létezik-e piros hó?
fehér a hópehely.

17.Igen, létezik.
A piros havat egy
görögdinnye hónak
nevezett alga színezi
pirosra, de hasonlót a 18.Hány fajtája van a 18. Két fő fajtája van:
szelek szállította hónak? újhó és régi hó.
sárgásvörös sivatagi por
is okozhat, ha a felhőkben
a hókristályokkal
keveredik.
 19.A zúzmara 0 °C alatti
hőmérsékleten alakul ki, a
túlhűlt köd, vagy 20.Miért nagyobb a 0°C-
19. Mi a zúzmara? felhőcseppek tárgyakra os jég térfogata, mint a
fagynak rá. Az ablakra 0°C-os vízé?
fagyott zúzmarát
jégvirágnak nevezzük.

20.Mivel a vízmolekulák
kristályrácsba 21.Az úszó jég ugyanannyi
vízből áll, mint amennyi vizet
rendeződve egymástól
kiszorít. Ugyanis mivel úszás
távolabb kerültek. Most közben egyensúlyban van, így a
már nemcsak az oxigén- rá ható felhajtóerő
21.Miért nem változik a
és hidrogénatomok, megegyezik a jég súlyával, de
vízszint, ha a jég elolvad? megegyezik a kiszorított víz
hanem - a
hidrogénkötések miatt - a súlyával is Arkhimédész
törvénye szerint. Tehát az
molekulák sem lehetnek
úszó jég súlya, így a benne
egymáshoz a levő víz térfogata megegyezik
kötéstávolságnál a kiszorított vízével.
közelebb.

22.A hó akkor a legalkalmasabb

hóemberépítésre, amikor
megközelíti olvadási pontját és
tömörré válik. Ekkor alkalmas
arra, hogy egy hógolyót görgetve
egyre nagyobb méretű labdává
22.Mikor jó hóembert
növekedjen. A porhó erre nem
éptíeni? alkalmas, mert nem tapad
megfelelően. A hóember építés
legmegfelelőbb ideje egy
melegebb délutánt követő
havazás, és szükséges a
megfelelő mennyiségű hó.
.