Halmazállapot-változások – tesztek

1. A forrásban lévő vízben buborékok keletkeznek. Mi van a buborékban?

a) levegő
b) vízgőz
c) vákuum
d) széndioxid

2. A víz forrását a megjelenő buborékok jelzik. Mikor marad stabil egy buborék?
a) Ha a buborékban lévő telített gőznyomás képes egyensúlyt tartani a külső nyomással.
b) Ha a buborék mérete elegendően nagy.
c) Szélesebb hőmérséklettartományban képes egy buborék stabilan maradni.
d) Ha a buborék nem a fazék alján, hanem magasabban keletkezik.

3. Az anyagokat olvadás közben melegíteni kell. Hová lesz a befektetett energia?

a) Növeli a hőmérsékletet.
b) Növeli az anyag részecskéinek mozgási energiáját.
c) Növeli az anyag részecskéi közötti kölcsönhatást.
d) 90 %-a a tágulási munkát fedezi.

4. Vizet forralunk. Mire fordítódik a forrás közben befektetett energia?

a) Csak a víz részecskéinek mozgási energiáját növeli.
b) Csak a keletkezett gőz tágulási munkáját fedezi.
c) A részecskék mozgási energiáját növeli és a keletkezett gőz tágulási munkáját fedezi.
d) A gőz felfelé áramlásának sebességét növeli.

5. Melyik állítás igaz?

a) A forráshő a belső energia növekedésével egyenlő.
b) A forráshő a gőz tágulási munkájával egyenlő.
c) A forráshő a gőz mozgási energiájával egyenlő.
d) A forráshő a belső energia növekedés és a tágulási munka összege.

6. A főzés gyorsítására gyakran „kuktafazekat” (zárt edényt) használnak. Miért?

a) Zárt edényben nagyobb nyomáson, magasabb hőmérsékleten jön létre a forrás, az egész anyag
magasabb hőmérsékletű.
b) Zárt edényben nagyobb nyomás jön létre, mely felbontja a fehérjemolekulákat.
c) Zárt edényből a gőz nem tud elszabadulni, s puhítja az anyagot.
d) Zárt edényben a gőz a folyadék belsejében marad, s puhítja az anyagot.

7. Hajnalban szabad térben harmat keletkezik. Miért?

a) A levegő ekkor hűl le annyira, hogy a pára kicsapódik.
b) A föld és a növények ekkor bocsátják ki a legtöbb párát.
c) A páradús, nehezebb levegő ekkor éri el a felszínt.
d) Harmat egész nap egyenletesen keletkezik, csak éjszaka nem párologtatja el a nap.

8. Hajnalban szabad térben néha dér keletkezik. Mi a keletkezés oka?

a) A lecsapódott harmat tovább hűl és megfagy.
b) A harmat a fagyáspont alatti hőmérsékleten csapódik ki.
c) Kevés hó esett.
d) A szabadtéri tárgyak hőmérséklete fagyáspont alatti, s a kicsapódó harmat ráfagy a tárgyakra.

9. Hajnalban néha zúzmara jön létre fákon, drótokon, s más tárgyakon. Mi ennek az oka?
a) A lecsapódott harmat tovább hűl és megfagy.
b) Kevés hó esett.
c) A harmat a fagyáspont alatti hőmérsékleten csapódik ki.
d) A szabadtéri tárgyak hőmérséklete fagyáspont alatti, s a túlhűtött, harmatcseppek ráfagynak a
tárgyakra.

10. Melyik a helyes állítás. A párolgás sebessége csökken, ha

a) csökken a hőmérséklet.
b) ha csökken a külső nyomás.
c) ha csökken a környezet páratartalma.
d) ha a folyadék fölött van légmozgás.

11. Lehet-e télen a szabadban ruhát szárítani.

a) Nem, mert csak meleg levegőben párolog el a víz.
b) Igen, mert a víz ráfagy a ruhára, s így a ruha száraz lesz.
c) Nem, mert a hideg levegő kevesebb vízpárát képes felvenni.
d) Igen, mert a víz minden hőmérsékleten párolog, s a légmozgás elviszi a vízpárát.

12. A hűtés érdekében gyakran fújjuk a forró levest. Miért?

a) A fújással igyekszünk felkavarni a levest.
b) A szájunkból melegebb levegő áramlik ki, mely jelentősen növeli a leves feletti levegő
hőmérsékletét, s így gyorsabb lesz a párolgás.
c) Megszokásból csináljuk, a lehűlés szempontjából nincs jelentősége.
d) Elfújjuk a leves felett keletkezett páradús levegőt, s így gyorsabb lesz a párolgás.

13. A trópusokon gyakran sokáig nem szárad meg a vizes ruha. Miért?
a) Nincs eléggé magas hőmérséklet.
b) Az adott hőmérsékleten a levegő közel telített a vízpárával, s ez akadályozza a további párolgást.
c) A gyakori eső újra eláztatja a ruhát.
d) Az állítás tévhit. A magas hőmérsékleten mindig megszárad a ruha.

14. Nyaralókban, illetve télen nem használt épületekben télre a vízvezetékrendszert vízteleníteni
kell. Miért?
a) Ha nem használjuk a vezetéket, s benne áll a víz, vízkő képződik a csövekben.
b) Ha a csövekben jégdarabok keletkeznek, elzárhatják a víz útját.
c) Mivel emberek nem tartózkodnak a helyszínen, az esetleges csőrepedéskor sok víz elfolyhat.
d) Ha a víz megfagy a csövekben, szétrepeszti a csöveket.

15. Nagy téli hidegben jégvirág keletkezhet az ablakon, mely a lecsapódó vízpárából keletkező
finom jégkristály. Az ablak belső vagy külső felületén keletkezik?
a) A belső felületen.
b) A külső felületen.
c) A keletkezés helye az ablakfelület tisztaságától függ.
d) A keletkezés helye attól függ mennyivel hidegebb kint a hőmérséklet.

16. A jég és víz sűrűségének aránya kb. 9:10. A jéghegyek úsznak a vízen, s messziről látszanak. A
hajók számára mégis veszélyes a megközelítésük. Miért?
a) A jéghegy felborulhat.
b) A jéghegy közelében hidegebb a tenger, a hajó befagyhat a jégbe.
c) A jéghegy nagyobb része a víz alatt van, s messzire elnyúlhat a látható résztől.
d) A jéghegyről nagy darabok szakadhatnak a vízbe.

17. Nagy kánikulában is fázunk, ha a Balatonból vagy az úszómedencéből kilépünk. Miért?

a) Nincs elég meleg.
b) A bőrünkről párolgó víz hőt von el a bőrünktől.
c) A Nap intenzív sugárzása hőt von el a bőrünktől.
d) Testmozgásunk által keletkezett légmozgás miatt fázunk.

18. Az alább felsorolt jelenség párok közül melyik kettő tartozik ugyanahhoz a folyamathoz?
a) zúzmaraképződés – konyhaablak bepárásodása
b) a kiteregetett ruha megszárad – dérképződés
c) a párolgó leves lehűl – a forró levesben hagyott fémkanál nyele erősen felmelegszik
d) a jégkocka úszik az üdítő ital felszínén – a tó felszíne télen befagy

19. Lábosban vizet forralunk, majd a gázt elzárjuk a lábos alatt. A lábos felett látható gőz az
elzáráskor rövid időre sűrűbbé válik. Miért?
a) Ekkor intenzívebb a párolgás, mint melegítés közben.
b) Ekkor intenzívebb a forrás, mint melegítés közben.
c) A lábos fölé áramló levegő ekkor hidegebb, mint melegítés közben.
d) A felfelé áramló meleg levegő ekkor több vízcseppet visz magával.

20. Hogyan lehet a vizet 100 oC fölé melegíteni? Az alábbi megoldási javaslatok közül melyik nem
helyes?
a) Sót oldunk fel a vízben.
b) Néhány ezer méter magas hegyen melegítjük a vizet.
c) Kuktafazékban (lezárt edényben) melegítjük a vizet.
d) 800 m mély bányában melegítjük a vizet.

21. Hogyan lehet a vizet 100 oC alatt forralni? Az alábbi megoldási javaslatok közül melyik nem
helyes?
a) Lombikban vizet forralunk. A melegítést megszüntetjük, a lombikot lezárjuk. Ezután a lombikra
hideg vizet öntünk.
b) Néhány ezer méter magas hegyen melegítjük a vizet.
c) Szobahőmérsékletű vizet elzárunk a külvilágtól, majd légszivattyúval felette ritkítjuk a levegőt.
d) 800 m mély bányában melegítjük a vizet.

22. Hogyan lehet a vizet 0 oC alá hűteni megfagyás nélkül? Az alábbi megoldási javaslatok közül
melyik nem helyes?
a) Nagyon erős falú tartályt színültig töltünk vízzel, lezárjuk, s a vizet így hűtjük.
b) Sót oldunk fel a vízben.
c) A vízbe alkohol tartalmú folyadékot keverünk.
d) A hűtött víz felett lecsökkentjük a nyomást.

23. Miért sózzák télen az utakat?

a) Érdesebbé tegyék a jeges útfelületet.
b) A sóoldat fagyáspontja alacsonyabb.
c) A sózott felület kevésbé veri vissza a fényt.
d) A sós jég kevésbé tapad a gumikhoz.

24. Hogyan lehet 0 oC alatt megolvasztani a jeget? Az alábbi megoldási javaslatok közül melyik
nem helyes?
a) A jégre sót szórunk.
b) A jég felületét vékony tárggyal erősen nyomjuk.
c) A porhó apró jégkristályokból áll. A porhavat összenyomjuk.
d) A jégre homokot szórunk.

25. A korcsolyát a téli szezon előtt általában megélezik. Miért?

a) Kisebb felületen súrlódik a korcsolya.
b) Kisebb felületen nagyobb lesz a nyomás, a jég könnyebben megolvad a korcsolya alatt.
c) A korcsolya vájatot vág a jégbe. Ha éles, kisebb vájatot kell vágnia.
d) A korcsolya kanyarodáskor kevésbé fog megcsúszni.

26. Egy vastagabb jégtömböt két végén alátámasztunk, vékony drótot fektetünk át rajta, s a drótra
nagyobb súlyokat akasztunk. Mi történik?
a) Semmi, a jég megtartja a drótot a súlyokkal.
b) A drót alatt nagy lesz a nyomás, átvágja a jégtömböt, mely így két darabra esik.
c) A drót alatt nagy lesz a nyomás, megolvasztja maga alatt a jégtömböt, mely így két darabra esik.
d) A drót alatt nagy lesz a nyomás, megolvasztja maga alatt a jégtömböt, mely a drót felett újra
összefagy.

27. Az acél olvadáspontja 1500 oC, a sárgaréz olvadáspontja 950 oC, a bronz olvadáspontja 900 oC,
az arany olvadáspontja 1063 oC, az ezüst olvadáspontja 961 oC. Az alábbiak közül melyik
lehetetlen?
a) rézedényben bronzot olvasztani
b) aranyedényben ezüstöt olvasztani
c) rézedényben aranyat olvasztani
d) acéledényben aranyat olvasztani

28. Az acél olvadáspontja 1500 oC, a sárgaréz olvadáspontja 950 oC, a bronz olvadáspontja 900 oC,
az arany olvadáspontja 1063 oC, az ezüst olvadáspontja 961 oC. Az alábbiak közül melyik
lehetséges?
a) rézedényben acélt olvasztani
b) ezüst edényben bronzot olvasztani
c) bronzedényben aranyat olvasztani
d) rézedényben aranyat olvasztani

29. A járművekben a benzin a legnagyobb hidegben sem fagy meg, de a gázolajba dermedés gátló
adalékot kell tenni, különben nem indul a dízel motor. Mi az oka ennek a különbségnek?
a) A benzinnek olyan alacsony a fagyáspontja, amilyen hőmérséklet hazánkban nem fordul elő. A
gázolaj fagyáspontját azonban elérheti a kinti hőmérséklet.
b) A benzint többnyire személyautókban használják, melyekben jobb az üzemanyagtartály
hőszigetelése.
c) A benzin semmilyen hőmérsékleten nem fagy meg, a gázolaj igen.
d) A benzinmotorokban indítás előtt előmelegítést alkalmaznak, a dízelmotorokban nem.

30. Válassza ki a helytelen állítást!

a) A telített gőzökre mindig érvényesek a gáztörvények.
b) A telített gőz nyomása függ a hőmérséklettől.
c) Forrás közben a buborékban telített gőz van.
d) Ha a telített gőz térfogata csökken, a gőz egy része lecsapódik.

31. Válassza ki a helyes állítást!

a) A telített gőzökre mindig érvényesek a gáztörvények.
b) Ha a telített gőz térfogata csökken, a gőz egy része lecsapódik.
c) Ha a telített gőzt összenyomjuk, a nyomása nő.
d) Adott anyag telített gőzének nyomása független a hőmérséklettől.

Megoldások