Halmazállap

otok
Mészáros Eszter
 3 fajta halmazállapotot különböztetünk meg

Szilárd Folyékony Légnemű

fémek higany hidrogén
ásványok ecet gázok
kézzel tapintható, nem megfogható, de nem érezhetőek és nem
megfogható anyagok érezhető anyagok megfoghatóak, de láthatóak
jég víz vízpára
 A halmazállapot könnyen változtatható

Folyékony Ilyen például a víz.

dás • Folyékony halmazállapotban víznek

l va
O ás nevezzük, de ha kellően lehűl a levegő
gy
Fa akkor megfagy, jégkristályok lesznek, és
ilyenkor jégnek, hónak zúzmarának

Párolgás, forrás
nevezzük.

Lecsapódás
• Viszont ha melegszik a levegő akkor a
Szilárd párolgás vagy forrás lép életbe, ha a
vizet forraljuk vízgőz keletkezik vagyis
L légneművé válik.
kr ecs
ist ap • A szublimáció olyan folyamat melyben
á l ód
yo á az anyag átalakulása során kiesik a
Sz so s,
ub dá folyékonnyá válás szakasza. Pl jódnál is
s
l im előfordul.
ác
ió
Légnemű
Szilárd
• A részecskék helyhez kötöttek és rezgő
mozgást tudnak végezni
• A testek térfogata állandó, nem
összenyomhatóak.
• Külső erő hatására alakjuk megváltozik. Az
alakváltozás nagysága függ az adott test
anyagától, méretétől, alakjától és a külső erő
nagyságától.
Folyékony
• Felveszi a tárolóedény alakját, de csak akkor tölti
ki ha teletöltjük az edényt felszínük mindig
vízszintes. A folyadékot alkotó atomok és
molekulák nincsenek helyhez kötve, képesek
egymáshoz képest elmozdulni.
• A folyadékok nem összenyomhatóak, térfogatuk
állandó.
Légnemű
• Nincsen kimondott alakjuk, kitöltik a
rendelkezésre álló teret.
• Összenyomhatóak, sűríthetőek
• Térfogatuk nyomás hatására
megváltozik
• A részecskéi között nincsen
különösebben vonzás, csak ütközhetnek
Kísérletek I

Víz bontása
Hoffmann féle vízbontó.
A H2O elektromos árammal két különböző gázra bontható. A víz bontása után
hidrogén és oxigén keletkezik.
Ez egy kémiai reakció, mert új anyag keletkezik, és bomlás is egyben. Endoterm
reakció, mert az anyag belső energiája nő környezeté pedig csökken
Oxigén: égést tápláló gáz mely miatt a gyújtópálca izzása erősödik, majd lángra
lobban.1 egységnyi keletkezik
Hidrogén: éghető vagyis a kiáramló gáz égő gyújtópálcával meggyújtható. 2
egységnyi keletkezik
2H2O = 2H2 + O2
Kísérletek II

Jód melegítése
Egy tiszta, száraz kémcsőbe jódot teszünk, majd azt kör-
körös mozdulatokkal melegítjük borszeszégő lángja felett.
A melegítés hatására lila gáz keletkezik.
Szublimáció történt, mert szilárdból légnemű há. anyag lett.
Fizikai-Kémiai reakció, mert az anyag halmaz szerkezetében
igen, de a részecskék szerkezetében nem történt változás.
Érdekesség

Minden anyagnak van fagyás-, és olvadáspontja ami eltér egy másik anyagétól.
Megkülönböztetünk endoterm és exoterm reakciókat halmazállapot változás során.
Egy kísérlet vagy Kémiai, Fizikai vagy Fizikai-Kémiai reakciót produkál.
Diffúzió: Anyagáramlási jelenség, melynek hajtóereje a sűrűségkülönbség.
Ozmózis: az oldószer két, féligáteresztő hártyával elválasztott, különböző koncentrációjú
oldat között áramlik. Az oldószer a hígabb oldatból a töményebb felé vándorol.
A víznek a legkönnyebb elmondani, elmagyarázni a különböző halmazállapotait.
Köszönöm a figyelmet!