Anyagi rendszerek

Összefoglalás

1. Anyagi rendszer fogalma

 A sok részecskéből álló anyagokat anyagi halmazoknak, anyagi
rendszereknek nevezzük. Lehetnek egykomponensűek vagy
többkomponensűek.

2. Kémiailag tiszta anyagok és keverékek

 A kémiailag tiszta anyag mindig egykomponensű, más szóval csak
egyféle anyagból (egy elemből vagy egy vegyületből) áll.
 Az elem az azonos protonszámú atomok halmaza (Pl. C, H 2, O2, F2, Cl2,
Br2, Fe, He).
 A vegyület elemekből, kémiai reakcióval jön létre (Pl. H 2O, HCl, NaCl,
SiO2, H2SO4).

 A keverék többkomponensű, egy- vagy többfázisú diszperz rendszer. A

fázisok száma szerint lehet homogén vagy heterogén.
 Diszperz rendszernek nevezünk minden olyan anyagi rendszert,
amelyben az egyik komponens (összetevő) a másikban valamilyen
módon szét van oszlatva.
 A homogén rendszerben nincs határfelület az egyes komponensek
között.
 Két csoportja az elegy (ételecet, levegő) és az oldat (szörp, cukros víz,
limonádé).
 A heterogén rendszerekben határfelület figyelhető meg az egyes
komponensek között (vaspor és kénpor keveréke, liszt, cukor, bauxit).

3. Nyitott, zárt és izolált rendszerek

 A nyitott rendszerek környezetükkel anyagot és energiát tudnak cserélni.
 A zárt rendszerek a környezettel csak energiát cserélnek.
 Az izolált rendszerek sem energiát, sem anyagot nem tudnak cserélni a
környezettel.
 4. Halmazállapotok jellemzői

Gázok Folyadékok Szilárd anyagok

Részecskék általában kisebb,

nagy kicsi
távolsága mint a folyadékoknál
rezgő- és kristályos
rezegnek és forognak,
forgómozgást anyagoknál csak
Részecskék egyenes vonalú egyenletes
végeznek, rezgés, amorf
mozgása mozgást végeznek, időnként
elgördülnek anyagokban esetleg
összeütköznek
egymáson lassú elgördülések
Részecskék
általában nagyobb,
kölcsönhatás igen kicsi (elhanyagolható) jelentős
mint a folyadékoknál
a
a környezeti a környezeti
A halmaz
változó paraméterektől csak paraméterektől csak
térfogata
kis mértékben függ kis mértékben függ
A halmaz nem állandó, kitölti a felveszi a
állandó (kristályos)
alakja rendelkezésére álló helyet tárolóedény alakját

5. Avogadro törvénye
 Az azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában, az
anyagi minőségtől függetlenül, azonos számú molekula van.

6. Relatív és abszolút sűrűség

 A relatív sűrűség az azonos állapotú gázok egymáshoz viszonyított
sűrűsége.
M1

M2

 Az abszolút sűrűség adott hőmérsékleten és nyomáson az anyag

tömegének és térfogatának hányadosát jelenti.
anyag tömege
 anyag térfogata

7. Moláris térfogat
 A moláris térfogat 1 mol gáz térfogatát adja meg.
 Függ a nyomástól (P) és a hőmérséklettől (T).
 Nem függ az anyagi minőségtől.
V
 V m= n mértékegysége: dm3/mol

NORMÁL 101325 Pa = 0,1 0°C = 273 K Vm = 22,41 dm3/mol

ÁLLAPOT MPa
SZOBAHŐMÉRSÉ 101325 Pa = 0,1 20°C = 293 K Vm = 24 dm3/mol
KLET MPa
STANDARD 101325 Pa = 0,1 25°C = 298 K Vm = 24,5 dm3/mol
ÁLLAPOT MPa

8. Az oldat fogalma
 Az oldatok több összetevőből álló, folyékony halmazállapotú anyagok.
 Hasonló a hasonlóban oldódik elv: Az apoláris anyagok apoláris
oldószerekben (kloroform, benzol, benzin, terpentin, éter), a poláris
anyagok és ionkötésű anyagok poláris oldószerekben (víz) oldódnak.

9. Telített, telítetlen, túltelített oldat

 Az az oldat, amelyben az oldandó anyagból még több is oldódhat,
telítetlen oldat.
 Ha egy oldatban adott hőmérsékleten több anyagot már nem tudunk
feloldani, akkor az oldat telített.
 A túltelített oldat több oldott anyagot tartalmaz, mint ugyanazon a
hőmérsékleten a telített oldat.

10. Oldhatóság fogalma és befolyásolása (mi és hogyan?)

 Az anyagok oldhatóságát megadhatjuk a 100 g oldószer által feloldható
anyag tömegével vagy a telített vizes oldat tömeg%-os összetételével.
 Az oldhatóságot befolyásolja az oldandó anyag és az oldószer minősége,
a hőmérséklet, befolyásolhatjuk keveréssel és az oldandó anyag
felaprózásával.
 Az endoterm oldódású anyagok oldhatósága a hőmérséklet emelésével
nő.

11. Hogyan függ a gázok oldhatósága a nyomástól és a hőmérséklettől?

 A gázok oldhatósága a hőmérséklet emelésével csökken.
 A gázok oldhatósága a nyomás növelésével nő.

12. Hogyan hígíthatunk, illetve töményíthetünk egy oldatot?

 Egy oldatot hígíthatunk oldószer hozzáadásával vagy hígabb oldat
hozzáadásával.
 Egy oldatot töményíthetünk oldandó anyag hozzáadásával, töményebb
oldat hozzáadásával vagy oldószer elpárologtatásával.
  Két oldat közül az a töményebb, amelyenk ugyanakkora mennyiségében
több oldott anyag van.

13. Az oldódás fogalma, oldáshő, hidratációhő, rácsenergia

 Az oldódás fizikai változás, amely során az oldószer és az oldandó
anyag részecskéi összekeverednek.
 Az oldáshő (oH) megmutatja, hogy mekkora hő szabadul fel, vagy
mennyi hőt vesz fel a rendszer 1 mol anyag feloldásakor.
Mértékegysége kJ/mol
 Azt a folyamatot, amelyben a szabad ionokból hidrátburokkal
körbevett ionok jönnek létre, hidratációnak nevezzük.
 Az 1 mol ion hidratációját kísérő energiaváltozás a hidratációs
energia/hidratációhő. A hidratáció energiafelszabadulással jár, tehát
exoterm folyamat; előjele negatív.
 A rácsenergia az 1 mol kristályos anyag szabad, gáz-halmazállapotú
ionokra bontásához szükséges energia; előjele pozitív vagy negatív.

14. Mitől függ az oldáshő előjele?

 Az oldáshő előjele + (pozitív) endoterm oldódás esetén, és –
(negatív) exoterm oldódás esetén.
 Az oldhatóság a hőmérséklet növelésével az anyagi minőségtől
függően csökkenhet vagy növekedhet. Exoterm (oH < 0) oldódás
esetén csökken, endoterm (oH > 0) oldódáskor növekszik az
oldahtóság, ha a hőmérséklet nő.

15. Oldódás energiaváltozásait bemutató diagram elkészítése, értelmezése

 Tk. 78.1. és 78.2.
 A szökőkút kísérlet elvégezhető ammóniával és hidrogén-kloriddal.

16. Oldatok töménységének megadása, számolási feladatok

17. Halmazállapot-változások, endoterm és exoterm halmazállapot-változások

felsorolása
 A különféle halmazállapotú anyagokban a részecskék összekapcsolódási
módja tér el egymástól.
 A halmazállapot-változás során az anyag a környezetével lép
kölcsönhatásba.
  Azt a hőmérsékletet, amelyen az anyag megolvad, olvadáspontnak
nevezzük.
 Párolgáskor a gőzképződés a víz felszínén megy végbe.
 Az anyag akkor forr, ha a folyadék belsejében is megindul a
gőzképződés; az a hőmérséklet, amelyen a forrás megindul, a forráspont;
a forráspont függ a nyomástól és az anyag minőségétől.
 Ha a vízgőzt hűtjük, akkor lecsapódik, folyékony állapotba kerül.
 Fagyáskor az anyag belső energiája annyival csökken, amennyivel az
olvadáskor nő.
 Azt a halmazállapot-változást, amely során a szilárd anyag a cseppfolyós
halmazállapot kihagyásával légneművé válik, szublimációnak nevezzük.
Endoterm Exoterm
 olvadás
 párolgás  lecsapódás
 forrás  fagyás
 szublimáció
Az anyagok belső energiája Az anyag belső energiája
növekszik, a környezeté csökken, a környezeté
csökken. növekszik.

18. Kolloidkémiai alapfogalmak

 Közeg: Azt az anyagot, amelyben egy másik anyagot szétoszlatunk,
közegnek nevezzük.
 Elegy: Ha a részecskék között nincs határfelület, akkor homogén
keverékről, elegyről beszélünk.
 Heterogén: Ha a részecskék között határfelület van, akkor heterogén
anyagról beszélünk.
 Emulzió: Az emulzió olyan kolloid, amelyben egy folyadék
részecskéit oszlatjuk szét egy másik folyadékban, amelyben nem
oldódik.
 Szuszpenzió: A szuszpenzió olyan elegy, amelynek alkotóelemei
között nem lép fel oldódás, leginkább a folyadékban lebegő szilárd
szemcsék elegyét nevezzük szuszpenziónak.
 Kolloid: A kolloid megnevezés nem az anyagok egy bizonyos
fajtáját, hanem az anyagok állapotát jelenti. Kolloid rendszerben a
részecskék mérete 0-500 nm között van.

19. Valódi oldat, kolloid és szuszpenzió összehasonlítása

A vizsgált anyag és A részecskék A részecskék
További példák
elnevezése ülepedése elkülönítése
 a részecskék só vizes oldata,
cukor a vízben a részecskék nem
áthatolnak a ásványvizek,
oldat (homogén) ülepednek, stabilis
szűrőpapíron alkohol vizes oldata
a részecskék
zselatin a vízben a részecskék nem szappan a vízben,
áthatolnak a
kolloid (homogén) ülepednek, stabilis keményítő a vízben
szűrőpapíron
a szilárd
homok a vízben
a részecskék részecskéket a
szuszpenzió mésztej
ülepednek, nem szűrőpapír
(heterogén);
stabilis (szétválik visszatartja
olaj a vízben
úszik a víz felszínén benzin a vízben

20. Tk. 94. oldal táblázata

21. Kolloidok jellemzői

 A kolloid megnevezés nem az anyagok egy bizonyos fajtáját, hanem az
anyagok állapotát jelenti.
 Kolloid rendszerben a részecskék mérete 1 - 500 nm között van.
 A kolloid oldatok a részecskék mérete szempontjából a heterogén és a
homogén keverékek között helyezkednek el.
 A részecskék nem különböztethetőek meg sem szabad szemmel, sem
fénymikroszkóppal.
 A kolloidok tulajdonságainak a valódi oldattól való jelentős eltérése a
részecskék méretének, tömegének és nagy felületének tulajdonítható.

22. Köd, aeroszol, hab, emulzió, füst, szuszpenzió, gél fogalma

 Köd: Ködnek nevezzük a gázban eloszlatott, folyadékcseppekkel telt
anyagot.
 Aeroszol: Gáz közegben szétoszlatott folyadék- vagy szilárd
részecskék vannak.
 Hab: Habnak nevezzük azt a rendszert, amely folyadékban eloszlatott
gáznemű anyagot tartalmaz.
 Emulzió: Az emulzió olyan kolloid, amelyben egy folyadék
részecskéit oszlatjuk szét egy másik folyadékban, amelyben nem
oldódik.
 Füst: A füst olyan diszperz rendszer, ahol gáznemű anyagban szilárd
anyagrészek találhatóak.
 Szuszpenzió: A szuszpenzió olyan elegy, amelynek alkotóelemei
között nem lép fel oldódás, leginkább a folyadékban lebegő szilárd
szemcsék elegyét nevezzük szuszpenziónak.
  Gél: A kocsonyás anyagok a gélek. Gél keletkezik akkor, ha szilárd,
duzzadásra képes anyagot folyadékba helyezünk vagy főzünk.

Kimaradt fogalmak:
 Diffúzió (hőmozgás): A részecskék a nagyobb koncentrációjú helyről a kisebb
koncentrációjú hely felé mozognak. Jellemző a gázokra és folyadékokra.

 Párolgás: A részecskék a folyadék felületéről a folyékony fázisból kilépnek a

gáz fázisba.

 Folyadékkristályok: Átmenetet képeznek a folyadékok és a kristályok között.

Elektromos vagy mágneses mező hatására csoportok rendeződnek, és
megváltoznak az anyag fénytani tulajdonságai (átlátszatlanátlátszó). Ha az
erőtér megszűnik a csoportok rendezetlensége visszaáll.

 Tömeg%: Megmutatja, hogy 100 g oldatban hány gramm oldott anyag van.

 Dinamikus egyensúly: Időegység alatt ugyanannyi részecske hagyja el a szilárd

anyag felületét, mint amennyi kiválik, az ellentétes irányú folyamatok
sebessége állandó. Ezt az állapotot nevezzük dinamikus egyensúlynak. v 1=v-1
(v1: oldódás sebessége, v-1: kristály kiválás sebessége)

 Vízben azok a szerves anyagok oldódnak, amelyek hidrogénkötés kialakitására

képesek a vízzel.

 Elektrolit: Oldat vagy olvadék, amely vezeti az elektromos áramot (sók, savak,
bázisok oldata és olvadéka).

 Szilárd anyagok:
o Kristályos:
 Határozott olvadáspont
 Benne a részecskék szabályos rendben helyezkednek el
o Amorf:
 Rendezetlen részecskék
 Nincs határozott olvadáspont és forráspont  Melegítés hatására
lágyulnak, fokozatosan lesznek folyékonyak (pl. üveg, csoki)