Műszaki kémia 7.

Kolloidkémiai alapfogalmak
Kolloid rendszerek
 Kolloidika tárgya

Kolloid rendszerben

 molekulák, vagy többmolekulás részecskék vannak

szétoszlatva (diszpergálva) úgy, hogy ezeknek a
részecskéknek a mérete legalább egy irányban kb. 1 nm és 1
mm közötti,

 vagy legalább ilyen méretű a szupermolekuláris és/vagy

szubmikroszkópos diszkontinuitásokat tartalmaznak.

2
Tyndall-jelenség
Fényszóródás
a kolloid
részecskéken

4
 Kolloid rendszer típusok

¨ inkoherens rendszerek: a részecskék önállóan

mozognak a közegben (fluid rendszerek)

¨ koherens rendszerek: a részecskék vázat

képeznek, a közeget immobilizálják

(szilárd/ kvázi szilárd rendszerek)

5
 Kolloid rendszerek

INKOHERENS RENDSZEREK KOHERENS RENDSZEREK

DISZPERZ MAKRO- ASSZOCIÁCIÓS

KOLLOIDOK MOLEKULÁS KOLLOIDOK GÉLEK HALM AZOK
KOLLOIDOK

KO L L OI D  PORODIN  K O RP US Z KU L ÁRI S
O LD AT O K  RE TIKULÁRIS  FIBRILLÁRIS
 SPONGOID  L AMELL ÁS

6
Kolloid rendszerek: csoportosítás

1. Csoportosítás a kolloid részecskék minősége és

szerkezete szerint:
A kolloid rendszerek, amelyek szupermolekuláris halmazokat
tartalmazó rendszerek, a kolloid részecskék minősége és szerkezete
szerint a következőképpen csoportosíthatók:

- fáziskolloidok (diszperziók), amelyben a kolloid részecskék

mikrofázisok (1 - 1000 nm)
- makromolekulás kolloid oldatok (kolloid részecskék: makromolekulák)
(104 - 107 D)
-micella v. asszociációs oldatok (kolloid részecskék: micellák)
(50 - 100 kis molekula)

A mikrofázisokat tartalmazó rendszereket diszperzióknak, míg a

makromolekulákat vagy micellákat tartalmazókat kolloid oldatoknak is
szokás nevezni.
Mikrofázisok:
-felülettel rendelkező halmazok: megkülönböztethetők benne külső
és belső molekulák (atomok) (ezek minimális száma: 1+6+3+3 = 13)
-mivel a mikrofázisok mérete kicsi, az összes (vagy tömegre, ill.
térfogatra normált = fajlagos) felület nagy

1 μm élhosszúságú kockák esetén a fajlagos felület: 6 m2/cm3

1 nm élhosszúságú kockák esetén a fajlagos felület: 6000(!) m2/cm3

Nagy felület >>> nagy (határ)felületi szabadenergia többlet

>>> a fáziskolloidok termodinamikailag nem stabilak!
CSAK KINETIKAI STABILITÁSRÓL BESZÉLHETÜNK!

Következmény: számos határfelületi jelenség (pl. adszorpció)

A HATÁRFELÜLETEK JELENTŐSÉGE!
-a mikrofázisok halmazállapota lehet: S (szilárd; kristályos v.
amorf), L (folyadék), G (gáz)
-durva diszperziók: eloszlási állandóság nincs
 A felületi hatások
A diszperziók nagy fajlagos felülettel rendelkeznek! dominálnak

Elhanyagolható felület

1 cm 1 m 1 nm

Fajlagos felület: 0,0006 m2/cm3 6 m2/cm3 6000 m2/cm3

A nagy felület létrehozásához jelentős munkavégzés szükséges!

Makromolekulák (általában makromolekulákat tartalmazó oldatok):
-a makromolekulák keletkezése: polimerizációval, kondenzációval
-méret: M = 104 - 107 Dalton (atomi tömegegység)
-szegmens: a molekula (viszonylag) önálló mozgásra képes része (a kolloid
állapotra jellemző, új tulajdonságok megjelenése: pl. kaucsukrugalmasság).
A szegmensek mozgását nevezzük mikro Brown-mozgásnak.

A makromolekulát az oldószer többé-kevésbé képes “átjárni”:

>>> rossz oldószer, jó oldószer és theta-oldószer

A molekula mérete nő: jó oldószer-szegmens kölcsönhatás esetén és az. ún.

kizárt térfogati hatás miatt.
A molekula méretét csökkenti az erős szegmens-szegmens vonzó
kölcsönhatás.

A térfogatnövelő és térfogatcsökkentő hatás kompenzációja esetén

beszélünk théta állapotról. Ez a makromolekula ideális, kvázi
kölcsönhatásmentes állapota. Ilyen esetben a molekula mérete
megegyezik az elvi számítással kapott ún. “statisztikus gombolyag”
méretével.

A makromolekulás oldatok termodinamikailag is stabilisak lehetnek.

Pl. Poli-vinil-pirrolidon = PVP (vízoldható)

A PVP-monomer
Makromolekulák
oldása és
funkcionális hatása

pl. keményítőmolekulák
pektin

12
 Micellák
A micellát alkotó molekulák felépítése:
apoláris ( ___ ) + poláris (O) molekularész térben elkülönülve
(amfipatikus v. amfifil molekula)

Termodinamikailag stabil kolloid rendszer; dinamikus egyensúly.

Kis- és nagymicellák; fordított micella (apoláris közegben).
 Amfipatikus molekulaszerkezet

Amfipatikus: „mindettőt tolerálja”

•amfipatikus kis molekula:

apoláris "farok" (hidrofób)

poláris "fej" (hidrofil)

•amfipatikus nagy molekula:

•móltömeg : 300-3000 Dalton

•apoláris tartomány(ok): 30-100 atom
14
Micellaszerkezetek

O/V V/O

réteges micella

15
Amfipatikus molekulák tulajdonságai

Hardy-Harkins-elv:
a tenzidmolekulák hidat képeznek
Micellaképzés
a poláris-apoláris fázis között

16
A mosás
mechanizmusa

17
2. A fáziskolloidok csoportosítása a diszperz rész és a
diszperziós közeg halmazállapota szerint:
Diszperz rész/Diszperziós közeg
L: folyadék, G: gáz, S: szilárd fázisok

Aeroszolok
L/G (köd)
S/G (füst)

Lioszolok
G/L (hab, ill. gázdiszperzió)
L1/L2 (emulzió, ill. mikroemulzió)
S/L (szuszpenzió vagy köznapi néven szol)

Xeroszolok
G/S (porózus test)
L/S (folyadékkal töltött pórusok)
S1 /S2 (bizonyos ötvözetek és kompozit anyagok)
 Aeroszolok
 Füst:
szilárd részecskék a gázban

 Köd:
folyadékcseppek a gázban

 Füstköd:
 Lioszolok - gázdiszperziók
Diszpergálással (aprítás)

Kondenzálással: habszifon, sör

feltétele: túltelített homogén rednszer kéződése

tojáshab, sörhab

tejszínhab 20
 Folyékony habszerkezet létrejötte:

Szilárd habok:
gázzárványokat tartalmazó rugalmas, vagy rideg testek
L/G habokból keletkeznek

21
 Lioszolok - emulziók
Emulzió: diszperz rendszerek, melyekben a
diszperz rész és a diszperzió közeg egymással nem
elegyedő folyadék komplex
emulzió
Emulziók típusai:

Részecskeméret:
valódi emulziók: cseppátmérő >1-100 mm
mikroemulziók: cseppátmérő 1-1000 nm
 Emulziók előállítása
Diszpergálás: nagy nyíró igénybevétel,
pl. kolloid malom

23
Emulziók szétválása Emulziók stabilizálása

Emulgeátorok:
amfipatikus felépítésű
kis és nagymolekulák,
amelyek a két fázis
határfelületén
határréteget képeznek
és ezzel stabilizálják az
emulziót.

24
3. Csoportosítás a diszperz részek vázalkotása szempontjából:
Döntő: a diszperz részek vonzó (kolloid) kölcsönhatási energiájának /W koll/ és a
Brown-mozgás energiájának /WBrown/
a viszonya:

Ha Wkoll > WBrown, akkor a szolból gél képződik.

A gélek alaktartó, nem túl nagy mechanikai behatásra rugalmasan viselkedő, akár
elfolyósodó kolloid rendszerek.
 Kohezív (koherens) kolloid rendszerek

erősen anizometrikus (fibrilláris vagy lamelláris)

kolloid részecskék
hézagos koagulálásával létrejövő olyan
rendszerek, amelyeknek
hézagaiban a közeg bennmarad.

26
 Kohezív rendszerek típusai

koherens halmazok:
durva és kolloid részecskék
összetapadása

liogélek (hidrogélek):
makromolekulák térhálós
koagulátuma

pórusos testek (xerogélek):

liogélek szárítmánya

27
Az ún. liogélekre (lioszolból keletkeznek a
folyadéktartalom megőrzésével) jellemző a
magas folyadéktartalom.
99%-nál nagyobb mennyiségű folyadékot
tartalmazó gél: szemlencse.

A xerogélek a liogélek kiszáradásával

keletkeznek.

Az aerogélek szilárd mikrofázisok levegőn

történő összekapcsolódásával (pl. Aerosil)
Példák liogélekre: makromolekula gél (kocsonya)
micellagél (szappan)
mikrofázis gél (króm-hidroxid gél)

Reverzibilis gél: a hőmérséklet változtatására és/vagy mechanikai

behatásra a gél újra szollá alakul.

Irreverzibilis gélek: pl. főtt tojásfehérje

Tixotrópia: izoterm, reverzibilis szol-gél átmenet

http://www.youtube.com/watch?v=S8gP3yWsloc
Reopektikus folyadék: http://www.youtube.com/watch?
v=7v0c0Al5X0g
 Gélek keletkezése
Folyamat:
 összefüggő halmazszerkezet
kialakulása

Eredmény:
 pépes
 zselatinos
 krémes
 gélszerű termék

30
 Gélek öregedése

Szerkezeti átalakulás:
merevedés, keményedés
kristályszerű szerkezet

Kémiai átalakulások:
oxidáció, redukció,
térhálósodás, degradáció,

Szinerézis:
kötéspontok spontán dehidratálódása
gélváz tömörödése

31
A kolloid rendszerek jelentősége
Hagyományos területek:

Kolloid iparok:
festék-, papír-, műanyag-, bőr-, fotó-,
mosószer-, kozmetikai-, kerámia- és építőipar

Technológiák:
adszorpció, ülepítés és szűrés, flotálás, őrlés és emulgeálás, gyógyszer- és
növényvédőszer formálás, olajbányászat, víz- és levegő tisztítás, útépítés, stb.

Társtudományokkal való kapcsolat:

Kolloidok nélkül nincs életjelenség: gélek és membránok (határfelületek)