A növényi sejt és sejtalkotók

A sejt
• A sejt az élet legkisebb alaki és működési
egysége

• A sejtkutatás klasszikusai:
• Anthony Leevenhook (1632-1723) mikroszkóp
• Robert Hooke (1665) – sejtes szerveződés
• Robert Brown (1773-1858) – sejtmag
• Theodor Schwann (1810-1882)– állati sejtek
• Robert Koch (1843-1910) - baktérium tenyészet

1
 Prokarióta és eukarióta sejt összehasonlítása

• Prokarióta sejt: • Eukarióta sejt:

– 1-10µm – 10-100µm
– Nincs maghártya – Van maghártya
– Örökítő anyag a – Örökítő anyag a
plazmában sejtmagban
– Kevés sejtszerv – Sokféle sejtszerv
– Színanyag a plazmában – Színanyag a
színtestekben
– Gyors szaporodás, – Lassú szaporodás, az
változatlan örökítő anyag örökítő anyag
kombinálódik

Sejtek és
sejtalkotók
méretei

2
3
 A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE

Protoplazma: minden, ami a sejtfalon belül van, részei:

- Plazmalemma
- Citoplazma, citoszól, a sejt folyékony állománya
- Sejtmag
- Endomembrán rendszer
a sejtmag kettős határoló hártyája,
endoplazmatikus retikulum
Golgi-apparátus
sejtnedv vakuólum
- Sejtváz
- Riboszómák
- Mitokondrium
- Plasztiszok
- Mikrotestek
- Zárványok

4
 A sejtalkotók működés szerinti
csoportosítása
• Határoló rendszer • Energiaátalakító rendszer
– Sejthártya – Mitokondriumok
– Endoplazmatikus retikulum – Szintestek (plasztiszok)
– Sejtközpont
– Mozgás-szervecskék
• Anyag-átalakító (flagellumok)
rendszer
– Sejtplazma • Örökítés
– Riboszóma – Sejtmag
– Golgi-készülék
– Lizoszóma

Citoplazma

• A sejt belsejét kitöltő kocsonyás anyag

• Főként vizet,
• Oldott állapotú ionokat,
• Nagy mennyiségű fehérjét tartalmaz.
• Fénymikroszkópos képe homogén, de
elektronmikroszkóppal jól látható a
fehérjékből álló sejtváz (citoszkeleton).

5
 Membránok

• A membránok feladata:
• A sejt elhatárolása a külvilágtól
• A sejtalkotók elhatárolása
• A sejtben lejátszódó biokémiai
folyamatokat elválasztja egymástól és
határfelület is biztosít.
• A membránok felépítése:
• Minden biológiai membrán alapja a kettős
foszfolipid réteg

6
 A folyékony mozaik membránmodell
Foszfolipid-molekulák viselkedése vízben

Folyadék, mert:
nem merev szerkezet, a molekulák mozoghatnak (rotáció,
horizontális elmozdulás, (flip-flop)), a telített és a telítetlen
zsírsavak aránya határozza meg a membránfluiditást
Mozaik, mert:
a fehérjék mozaikosan helyezkednek el a kettős foszfolipid
rétegben, elrendeződésükben nincs határozott mintázat

7
 Membránok szerkezete: - lipidek
• A foszfatid molekulák poláris (hidrofil) része a
kettős rétegben mindkét oldalon kifelé – a víz felőli
oldalon helyezkedik el.
• A hidrofób (apoláris) rész a réteg belseje felé néz.
• A szomszédos lipid-molekulák egymás mellett a
rétegben könnyen elmozdulhatnak → folyadék
szerű viselkedés.
• Ez biztosítja a rendkívüli rugalmasságot,
alakíthatóságot.
• Ez biztosítja a membrán többi alkotójának is a
lehetőséget az elmozdulásra.

Lipid struktúra

8
A tipikus foszfolipid molekula

9
 A lipid kettős réteg tulajdonságai

• Általános struktúra
• Fluiditás
– A foszfolipidek laterális
diffúziója: ~10-8 cm/sec
– Rotáció
– Flexió
– A foszfolipidek keresztirányú diffúziója szinte
teljességgel lehetetlen. Az egyik rétegből a
másikba történő mozgás foszfolipid transzlokátor
nevű enzimekhez kötött folyamat (flippázok és
skramblázok)

10
 A lipid kettős réteg tulajdonságai
• Összetételi szimmetria
– Az egyes foszfolipidek külső és belső oldali rétegek
közötti százalékos megoszlására utal
– Mesterséges liposzómákban a két réteg tökéletesen
azonos összetételű
– Membránokban: az összetétel eltérő (aszimmetria)

A lipid kettős réteg tulajdonságai

• Az aszimmetria jelentősége
– Töltés különbség a külső és a belső felszín között
– A sejt jelátviteli fehérjéinek megkötése és aktiválása
• Protein-kináz C a negatív citoszól felöli oldalon kötődik

• Foszfatidil-inozitol módosításával (akár foszforilálás, akár

hasítás révén) a jelátviteli fehérjék számára speciális
kötőhelyek hozhatók létre

11
 A lipid kettős réteg tulajdonságai
• A fluiditást befolyásoló tényezők
– A zsírsav oldalláncok hossza
– A kettős kötések jelenléte a zsírsav láncokban (a
telítettség foka)

– A poláros fej csoport mérete

– Koleszterol jelenléte

A lipid kettős réteg tulajdonságai

DSC Measurements of Liposomes:

Effect of Fatty Acid Chain Length
Rate of Heat Flow

18 C
16 C
14 C

-5 5 15 25 35 45 55 65
Temperature (ºC)

12
 A lipid kettős réteg tulajdonságai

DSC Measurements of Liposomes:

Effect of Double Bonds in the Fatty Acid Chains
Rate of Heat Flow

No
DB
One
DB
Two
DB

-35 -25 -15 -5 5 15 25 35 45 55 65

Temperature (ºC)

A lipid kettős réteg tulajdonságai

DSC Measurements of Liposomes:

Effect of Cholesterol
Rate of Heat Flow

No Chol.

20% Chol.

32% Chol.

20 30 40 50 60
Temperature (ºC)

13
 Membránok szerkezete: - fehérjék
• A membránfehérjék harmadlagos szerkezetüknek
megfelelően – a poláris részükkel a hártya külső -
hidrofil oldalán kiemelkednek a vizes közegbe,
• az apoláris részük a kettős réteg hidrofób részébe
merül.
• Vannak olyan fehérjék, amik csak kis részükkel
merülnek a membránba, nagyobb részük a
felszínen helyezkedik el.
• Másik típusuk teljesen átér a membránon,
többedmagukkal csatornát is képesek alkotni.

Membrán proteinek

• Perifériális, integráns és lipid-rögzített

proteinek
• Kioldhatósági kísérlet
– Perifériális protein: magas iontartalmú
mosással eltávolítható
– Integráns protein: detergens kezeléssel
vihető oldatba
– Lipid-rögzített protein: detergenssel vagy a
rögzítő lipidmolekula közötti kötés
enzimatikus bontásával vihető oldatba

14
Membrán proteinek

Membrán proteinek

• A transzmembrán fehérje domén hidrofób

aminosavakban gazdag
• A két fő transzmembrán fehérjelánc
konfiguráció az α-hélix szegmens és a β-
redőzet, ami β-hengerpalást struktúrát
alakít ki

15
 A membrán proteinek mobilitása

• A membrán proteinek kizárólag laterális

mozgékonysággal rendelkeznek, transz-
verzális mozgékonysággal (flip-flop) nem
• A laterális mozgékonyság demonstrálása
– “Patching-and-capping” immunglobulinok
hozzáragasztása
– Sejt egyesítéses kísérletek
– „Photobleaching” kísérlet (FRAP)
– Egyszerű részecske megjelöléses kísérlet

16
 A membrán proteinek mobilitása

• Az integráns fehérjék oldalirányú

mozgását korlátozhatja perifériális
fehérjékhez vagy más komponensekhez
történő kötődés
• A membrán proteinek mobilitása és
eloszlása a sejtmembrán specifikus
doménjeire (régióira) korlátozódhat

Membránok szerkezete: - szénhidrátok

• A membránok különbözőségét okozzák - a

fehérjékkel együtt.
• Elősegítik a különböző molekulák, sejtek
hozzákapcsolódását a hártyákhoz.
• Lehetővé teszik a saját - idegen felismerését.

17
 Membrán szénhidrátok

• Glycocalyx
– Számos integráns membrán fehérje tartalmaz
szénhidrát csoportot a külső doménekhez kötődve
– Ezek a szénhidrátok, a foszfolipid molekulákhoz
kötődő szénhidrátokkal együtt alkotják a glycocalyx-
ot
• Funkciók
– Sejtek összetapasztása
– Sejtek beazonosítása

Sejthártya
• elhatárolja a sejt belső környezetét a külső tértől,
• ugyanakkor transzportfehérjéi révén aktív és
passzív transzport-mechanizmusokkal biztosítja
a sejt és a környezete közti anyagforgalmat.
• markerfehérjéi (jelölőfehérjék) segítségével
azonosíthatóvá teszi a sejtet,
• receptorfehérjéivel pedig a külső, a sejt
működésének szabályozásához
nélkülözhetetlen jeleket fogja fel.

18
Sejtfal

• Egyes élőlények (növények, gombák,

prokarióták) esetében a sejthártyához sejtfal
kapcsolódik (poliszacharid pl.: cellulóz
molekulák alkotják)
• A sejtfal szilárdítja, védi a sejtet,
• egyben nehezíti a sejtek közötti anyagforgalmat.

19
 A sejtfalat felépítő molekulák I.

• 20-60 %-ban cellulóz (ß1,4 kötésekkel kapcsolt 100-15000 glükózegység)

• 50-70 cellulóz polimer H-kötésekkel összekapcsolva → mikrofibrillum
• sok mikrofibrillum → fibrillum

20
 A sejtfalat felépítő molekulák II.
hemicellulóz: többféle kötéstípussal kapcsolt többféle cukor hálózata, sok
vízmolekulával kapcsoltan (a cellulóz fibrillumokhoz H-kötésekkel kapcsolódik)
pektin: hidratált α-1,4-galakturonsav (hemicell-hoz kapcs., egymással Ca2+-hidak kötik)
glikoprotein (extenzin, lektin): 30%-ban szénhidrátok (arabinóz, galaktóz), 70%-ban
aminosavak (Ser, Thre, Asp) (átszövi az egész sejtfalat)
lignin: fenol-polimer

Elsődleges sejtfal Másodlagos sejtfal

Fiatal sejteknek, a levél Érett sejtek, főleg xylém elemek elsődleges

fotoszintetizáló sejtjeinek van, sejtfalára befelé, a plazmalemma felé épülhet
vékony, flexibilis. több rétegben, általában vastag és merev.
Összetétele: Összetétele:
25% cellulóz, 40-45% cellulóz,
10-35% pektin, 30% hemicellulóz,
25-50% hemicellulóz, 20-30% lignin,
10% glikoprotein, glikoproteint nem tartalmaz,
kevés lignin. szuberin.

21
A SEJTFAL KIALAKULÁSA

22
Plazmodezmák

megszakítás nélküli sejtkapcsolatot

alakítanak ki akár az egész növényen
belül (szimplaszt)

23
A sejtmag
• kívülről kettős membrán határolja, ezt pórusok
törik át
• a sejt genetikai állományát tartalmazza
• osztódáskor a kromatin állomány kromoszó-
mákká kondenzálódik
• feladata a sejtfunkciók kontrollja (mRNS-en,
fehérjeszintézisen keresztül)
• a riboszómák alegységei és a rRNS a
nukleoluszban keletkeznek

24
Sejtmag és a
sejtmag
membrán

25
 Endoplazmatikus retikulum (ER)

• Az egész sejtplazmát behálózó, tömlőszerű

összelapított zsákok rendszere.
• A zsákokat határoló hártya felszíne sima (SER),
vagy lehet szemcsés a riboszómák miatt (DER).
• A szemcsés hártyák felületén intenzív fehérje
szintézis történik
• A zsákok belsejében időlegesen raktározódnak a
különböző anyagok

SER: foszfolipidek, olajok, DER: a sejt fő protein szinte-

membrán- és sejtfal- tizáló helye (saját és export
prekurzorok szintézise fehérjék), + SER-funkciók

26
 • a sejten belül a legnagyobb
membránfelszín
• folytonos a plazmalemma és a maghéj
külső membránja között
• belső terei a maghártyák közti térrel
azonosak
• 2 típusa: durva és sima ER
• mindkét típusról fűződnek le vezikulumok

A génexpresszió alapvető lépései

27
Riboszóma

28
Golgi apparátus

29
• struktúráj folyamatosan változik, a
ciszternák növekednek, eltűnnek
• cisz oldal: SER felé néz, onnan
vezikulumokat kap
• transz oldal: plazmalemma felé fűz le
újabb vezikulumokat (sejtfal,
plazmalemma szintézis, enzimek)
• változik a cisz-transz átmenet során a
membránok összetétele és a
vezikulumok beltartalma is

A Golgi apparátus működése:

• A belső hártyarendszeren készült fehérjék kis

hólyagocskákba csomagolva kerülnek a Golgi
készülékbe.
• Itt átalakulnak a fehérjék (pl: szénhidrát
oldalláncokat, stb. kapnak).
• Majd a felhasználásuk helyére (épülő sejthártya
fehérjéi, vagy a lizoszómába a lebontásra várók)
kerülnek.

30
 Lizoszóma

• Lebontó enzimeket tartalmazó membránnal körülhatárolt

sejtalkotó.
• Vannak amik a sejtbe került anyagokat bontják le.
• Vannak amik a sejt saját, feleslegessé vált anyagait,
elöregedet sejtszervecskéit bontják le.

Lizoszómák

31
 Az autofagocitózis lépései
izolációs membrán

Autofagoszóma

izolációs membrán
peroxiszóma
mitochondrium

32
 Vakuólum

• a vakuólum membránja a tonoplaszt, amely a Golgi

apparátusról lefűződő vezikulumok fúziójával jön létre
• érett növényi sejtben egy nagy vakuólum van, a sejt
térfogatának 95%-a is lehet, főként vizet tartalmaz
• membránjában ioncsatornák, karrierek és H-ATPáz
találhatók - feladata a sejt vízpotenciáljának,
turgornyomásának kontrollja

33
 Az endomembrán rendszer

Mitokondrium

34
 Mitokondrium
• Minden sejt fontos alkotója
• A sejt energiatermeléséért felelős alkotó.
• Több ezer is lehet bizonyos sejtekben!
• Hosszúkás, henger alakú képződmények.
• Kettős membrán határolja őket. (endoszimbiózis)
• A belső nagy felületű membrán gyűrődéseit
plazmaszerű alapállomány tölti ki.
• A alapállományban folyik a citrát-ciklus,
• a belső membrán felszínén pedig a terminális
oxidáció.

kettős membrán: a külső membrán sok

lipidet tartalmaz és erősen permeábilis, a
belső membrán és a mátrix a lebontó
folyamatok színtere

szerepük: ATP-képzés lebontó

folyamatokon (sejtlégzés)
keresztül
számuk a sejt ATP-igényétől függ

35
 Kloroplasztisz

Kloroplasztisz

• Csak az asszimiláló sejtekben találhatók meg.

• A fotoszintézis helye.
• Gömb, vagy lencse alakúak.
• Kettős membrán határolja őket.
• Belső, folyékony állománya a sztróma.
• A belső membrán nagy felületű térhálós
rendszert alkot, fő részei egymás felé rakott
pénzérmékhez hasonló „gránumokat” képeznek.
• A belső membrán felszínén történik a
fényszakasz,
• az alapállományban a szénredukciós szakasz.

36
• A belső membránt thilakoid membránnak hívják, mely
sztróma és gránum thilakoidra különül el.
• A thilakoid membránok enzimeket és pigmenteket
(klorofillok, karotinoidok) tartalmaznak.
• A fotoszintézis a belső membránban és a sztrómában zajlik.
• Keményítőszemcsék és olaj halmozódhat fel benne

A MIKROTESTEK

A glioxiszóma

• főként csírázó olajtartalmú magvakban

• a zsírsavak bontását katalizáló enzimeket tartalmaz (glioxálsav-ciklus)

37
 Peroxiszóma

• egyrétegű membránnal határolt

• főként levelekben
• peroxidok bontása a feladata
• fontos szerepe van a fotorespirációban

Sejtváz

38
• a sejt támasztórendszere, az expanziót irányítja
• a kromoszómákat mozgatja osztódáskor
• pályákat képez nagyobb molekulák
mozgatásához
• 3 típus: mikrotubulus (tubulin),
mikrofilamentum (aktin),
intermedier filamentum (miozin)

39
METILVÖRÖS

sárga

vörös

pH-tartomány: 4,4-6,2

40
METILNARANCS

LÚGOS KÖZEGBEN: SÁRGA

SAVAS KÖZEGBEN: VÖRÖS

pH-tartomány: 3,1-4,4

PLAZMOLÍZIS Elodea

Kálcium nitrát hatására

megfigyelhető plazmolízis Allium
cepa epidermisz sejteken

41
42