22.

Ültetvény létesítésének feltételei, tervezése, kivitelezése

Mielőtt az ember ültetvény létesítésébe, annak tervezésébe kezd mérlegelnie kell, hogy az alapvető
feltételek teljesülnek.

 Rendelkezik a megfelelő szakismerettel

 Megvannak a megfelelő eszközök az ültetvény kialakításhoz, műveléséhez
 Rendelkezésre áll elegendő munkaerő

Ezek közül a legfontosabb a szakismeret ennek hiányában ugyanis szinte biztos a kudarc. Az eszközök
közül van amit lehet bérelni is, a munkaerő pedig lévén hogy a gyümölcstermesztés is idény jellegű,
idénymunkások alkalmazásával megoldható.

Mivel a gyümölcstermesztőnek alapvető termelő eszköze az ültetvény, megfelelően kell értékelni

minden elemet, hiszen ezek döntik el hogy az évtizedekre szóló beruházása veszteséges vagy
nyereséges lesz.

Ha úgy látja a termelő, hogy ezen feltételeknek megfelel akkor elkezdheti sorra venni a tervezés 4 fő
elemét:

1. Ökonómiai feltételek
2. Termőhely- választás
3. Faj, fajta és alanyhasználat
4. Emberi tényezők

1. Ökonómiai feltételek
Mielőtt az ember elkezd számolgatni érdemes megvizsgálni pár dolgot:

• Piaci igények, várható változások

• Élettartam függvényében: jövedelmezőség és megtérülés elemzése

• Értékesítési lehetőségek max. kihasználása (faj-, fajtaszerkezet)

• Ökológiai és szállítási feltételek

• Eszköz és munkaerő optimális kihasználása

• Legnagyobb tiszta jövedelem

Ezen vizsgálatok elvégzése után tudja a termesztő reálisan értékelni, hogy megfelelőek e az alábbi
ökonómiai feltételek:

 rendelkezésre álló tőke – tőkehiány (saját erő, hitel, támogatás)

 piac (fogyasztóképes kereslet, agrárolló)
 infrastruktúra, úthálózat (szállíthatóság, időzíthetőség)
  öntözhetőség, öntözés
 munkaerő
 gépellátottság
 tárolókapacitás

Ha úgy értékeli minden megfelelő akkor megvalósulnak az ültetvény beruházás első körében az
alapberuházások (nélkülözhetetlen) majd később fejlesztések során különböző járulékos
beruházások (öntözés megvalósítása) is megvalósulhatnak. Persze van ahol a két beruházás együtt
valósul meg. Amennyiben a termelő saját erőből nem képes a beruházást megvalósítani különböző
támogatások és hitelek segítségével váltja valóra terveit.

2. Termőhely- választás
a) Ökológiai alkalmasság: illeszkedjen az ültetvény a tájba
b) Talaj vizsgálat: talajvíz magassága, talajtani és tápanyag-feltöltési szakvélemény

c) Felszín alakulása: környezetéhez viszonyított magassága

d) Természetes és mesterséges vizek távolsága: öntözés lehetősége
 e) Égtáji kitettség: fekvés, fényellátottság
f) Visszatérő fagyok gyakorisága, fagyzugos helyek
g) Megközelíthetőség: szállítás

3. Faj, fajta és alanyhasználat

Hiába vannak meg az ökonómiai és termőhelyi feltételek ha nem megfelelő a fajta vagy alany
választás. Ezért is fontos hogy a termelő rendelkezzen a megfelelő szakértelemmel!

A fajtahasználatot meghatározó tényezők: Alanyhasználatot meghatározó tényezők:

Piaci érték Talajigény

Termőrefordulás és termőképesség Vízigény és szárazságtűrés

Ökológiai igény és termésbiztonság Hidegtűrés és télállóság

Virágzás és termékenyülés Növekedési erély

Érési idő Sarjadzási hajlam

Tárolhatóság Talajban való rögzítés erőssége

Betegségellenálló-képesség Károsítókkal szembeni ellenállóság

4. Emberi tényezők
 szakértelem
 szaktanácsadás
 állandó továbbképzés
 információ szerzés

Ha sorra vettük a tervezés elemeit és minden előkészületet megtettünk akkor indulhat a

megvalósítás melynek 6 fő lépése van:
1. Területválasztás a tervek alapján
2. Faj, fajta választás a tervezett igényeknek megfelelően
3. Terület előkészítése
4. Művelési rendszer megválasztása
5. Ültetési anyag beszerzése
6. Ültetés

1. Területválasztás
A tervek alapján figyelembe kell venni a terület:

 tengerszint feletti magasságát, földrajzi szélességét

 domborzati viszonyokat
 terület fekvése
 környezethez viszonyított magassága
 lejtők kitettsége és lejtése
 mély fekvésű területek fekvése
 éghajlati időjárási tényezőket
  fényellátottság
 téli és vegetációs időszak hőmérséklete
 hőségnapok száma
 csapadék mennyisége, eloszlása
 tavaszi fagyok és nyári jégesők gyakorisága
 uralkodó szélirány
 szélerősség
 széllökések gyakorisága
 talajadottságokat
 talaj típusa és szerkezete
 kémhatás és mésztartalom
 termőréteg vastagsága és homogenitása
 talajvíz szintje és ingadozása
 vízzáró réteg helyzete
 víztartó képesség
 levegőzöttség
 a terület természetes növénytakaróját és kultúrnövények jelenlétét

2. Faj, fajta választás

Mivel ez az elsődlegesen meghatározó szempont a tervezés során már kiválasztottuk valószínűleg a
számunkra szükséges fajtát és ehhez igazítjuk a termőhelyet és a többi tényezőt.

3. Terület előkészítése
 Területrendezés
 vízrendezés
 felszíni egyenetlenségek megszüntetése
 teraszírozás 10%-os lejtés felett
 Talajelőkészítés
 talajlazítás (mélylazítás)
 talajforgatás (szerves anyag bedolgozása)
 Tápanyagfeltöltés (nagy mennyiségű szerves anyag bedolgozása)
 Gödörásás

4. Művelési rendszer megválasztása

A művelési rendszert szintén jelentősen befolyásolja a fajtaválasztás!

Telepítési rendszer:

 Ültetési rendszer (sor és tő táv)

 Faalak (törzsmagasság és tő táv)

Termőfelület- és termésszabályozás:

 Metszés (korona forma)

 Növekedés- és termésszabályzás
5. Ültetési anyag beszerzése
Ültetési anyag beszerzésénél fontos, hogy csak jó minőségű megbízható forrásból származó
certifikált árut vegyünk meg!

Igyekezni kell olyan faiskolából vagy szaporítóanyag előállító helyről beszerezni az anyagot aminek
hasonlóak az ökológiai adottságai és agrotechnikai helyzete!

Az ültetési anyag vírus, kórokozó és kártevő mentes legyen!

Oltásforradás tökéletes legyen!

Legyen megfelelő fejlettségű gyökérzete!

Szállításkor ügyelni kell arra hogy széltől, fénytől, melegtől védett, ponyvával takart járművön
történjen a szállítás!

Tárolás szükségessége esetén hűtőtárolóban vagy szabadtéri vermelőben kell tárolni az ültetési
anyagot!

6. Ültetés
Ültetéskor ügyelni kell az:

1. Ültetés időpontjára
2. Csemeték előkészítésére
3. A telepítés módjára

1. Ültetés időpontjának meghatározása:

 ehhez igazítjuk a talajelőkészítést,

 az ültetvényanyag szállítását, vermelését
 és a telepítéssel kapcsolatos kitűzési és egyéb feladatokat.

A szabadgyökerű oltványok és dugványcsemeték telepítésének ideje:

 lombhullás után, ősszel,

 vagy rügyfakadás előtt, tavasszal van.

A tenyészedényben (konténerben) nevelt oltványokat, valamint dugvány- és sarjcsemetéket

vegetációs időben is kiültethetjük.

A kötött, sáros talajon problémát okozhat a tavaszi telepítés, nem lehet a területre menni és a
munkát elkezdeni!

2. Csemeték előkészítése:

 szélvédett, árnyékos helyen néhány órára, de legfeljebb egy napra 10–12 °C-os vízbe állítjuk.
 csak a sérült gyökereket vágjuk le,
 a meghagyott vastagabb gyökereken a talaj felé néző ferde metszlapot vágunk.
 selejtezés
 agyagpépbe mártjuk
  a pépező anyagba gombaölő szert tehetünk.
 oltványok gyökerét speciális anyagokkal is kezelhetjük
 a suhángokat ne metsszük koronába, a koronás oltványok vesszőit ne vágjuk vissza

3. A telepítés módja:

 kézzel
 géppel

Telepítésnél figyelni kell:

 a gyökerek ne hajoljanak vissza és ne zsúfolódjanak össze

 a talaj folyamatosan vegye körbe a gyökereket, ezt óvatos taposással érjük el
 megfelelő ültetési mélység egységes betartása
 mély ültetés általában kerülendő
 a túl sekély ültetés is káros
 az oltáshely védelmére fokozott figyelmet kell fordítani!
 őszi telepítés után az ültetvényanyagokat fel kell kupacolni
 a felkupacolás a csonthéjasok esetében a tavaszi telepítéskor sem maradhat el