Kertészet

1. A zöldség jellemzői, csoportosítása

• A zöldségnövény fogalma
• Intenzív művelés, nagy beruházás és munkaerő szükséglet
• Szerepük az egészséges táplálkozásban (vitamin, ásványi só, rost)
• Gazdasági jelentősége a foglalkoztatás szempontjából fontos
• Sok helyen egyetlen megélhetési lehetőség
• Világ zöldségfogyasztása 60 kg/év
• Magyarország 80-90 kg/év
• A zöldségtermesztés a termesztés helye szerint csoportosítható:
• Szabadföldi (szántóföldi)
• Zárttéri termesztés
• A szabadföldi termesztés célja:
• Primőr áru előállítás
• Tömegtermesztés
• Magtermesztés
• A zárttéri termesztés célja:
• Palántanevelés
• Hajtatás
• Palántanevelés: fiatal növények kezdeti fejlődési szakaszában
külön szaporító telepen neveljük
• Hajtatás: a növényt a teljes vegetáció alatt mesterséges
körülmények között neveljük
• Hajtatás lehet:
• Idejét tekintve: tavaszi illetve őszi
• Berendezést tekintve: növényházi vagy fólia alatti
• Energia igényét tekintve: hideg illetve fűtött termesztő
berendezésben
• A zöldségek élettartamuk szerint lehetnek:
• Egyévesek
• Kétévesek
• Évelők
• A zöldségek fejlődését befolyásoló környezeti tényezők:
• Hő
• Fény
• Víz
• Levegő
• Tápanyag
 2. A zöldségfélék termesztésének tárgyi feltételei
• A kedvezőtlen környezeti feltételek kizárása érdekében zárttéri
termesztést alkalmazunk
• A berendezéseket csoportosíthatjuk:
• Funkció szerint: szaporító, termesztő (hajtató) berendezések
• Kialakításuk szerint: növényágy, növényház, fóliás termesztő berendezések
• Szaporító berendezés: legfontosabb a fényviszonyok biztosítása, a
belméret, asztal polc kialakítás, és a 22 C fok tarthatósága
• Növényház: leginkább hajtató berendezés, hosszúsága általában 70-
90 m szélessége 3,2 m vagy ennek többszöröse. Belmagassága 2-6 m.
Helykihasználtsága rendkívül magas, kézimunkaerőt könnyen
megtakaríthatjuk (gépi vetés, mozgatás, öntözés)
• Fóliás berendezés:
• hazánkban ez a legelterjedtebb,
• legjobban az ívelt profilú változatok váltak be
• Anyagtakarékos (40-50 %)
• Jobbak a fényviszonyok (10-15%)
• Jobban ellenállnak a szélnek
• A légterük alapján megkülönböztetünk:
• Fólia alagutat
• Fólia ágyat
• Fólia sátrat
• A korszerű nagy légterű sátrak legnagyobb előnye, hogy
kiegyenlítettebb a hőmérsékletük és jól gépesíthetők.
• Hátrányuk a nagy beruházási költség
• A fóliás berendezések elhelyezésénél az alábbi szempontokat vegyük
figyelembe:
• Sík, laza, könnyen felmelegedő talajra telepítsük
• Legyen a terület széltől védett
• Könnyen megközelíthető legyen
• Vízzel, villannyal ellátható legyen
• É – D irányú tájolással építsük
• A legjobb terület-kihasználás érdekében blokkokat építsünk
• Váz nélküli fóliás termesztés:
• Két bakhátra terített lyuggatott fólia
• Síkfólia (közvetlenül a növényekre helyezve)
• A használt fólia környezetszennyező, gondoskodjunk a megfelelő
hulladékgazdálkodásról, újrahasznosításról!
3. A zöldségfélék szaporítása
• A szaporítás új egyedek előállítása
• Történhet maggal (ivaros úton) és növényi résszel (ivartalan
szaporítás)
• Ivaros szaporítás
• Vetőmagról történő szaporítás a legelterjedtebb, legegyszerűbb
• Fontosak a vetőmag értékmérő tulajdonságai:
• Tisztaság
• Egészségi állapot
• Víztartalom
• Ezermagtömeg
• Térfogattömeg
• Osztályozottság
• Csírázóképesség, csírázási erély
• A palántanevelés

• Célja: A melegigényes, nehezen csírázó zöldségnövények előnevelése

• Palántát nevelhetünk: fűtött, fűtetlen termesztő berendezésben
illetve szabadföldi ágyban is
• Palánta nevelés módjai: szálpalánta, tápkockás, tűzdelt
• A vetés időpontját a kiültetés időpontjához igazítjuk
• Zöldségfélék palántanevelési időtartama:
• Fejes saláta, káposzta félék, kabakosok: 4-5 hét
• Paradicsom, paprika: 6 hét
• Zeller: 8-10 hét
• Az időtartamot jelentősen befolyásolják a környezeti tényezők
• Tápedénynek többféle megoldás is lehetséges:
• A palánták ápolása a vetéstől a kiültetésig tart
• Az ápolási munkák célja
• Edzett, egészséges palánták előállítása
• Kedvező életkörülmények biztosítása
• A hőmérsékletet a kelésig a növény optimuma felett tartjuk 7 C fokkal
• Szikleveles állapotban ügyelni kell, hogy a hőmérséklet ne legyen
kevesebb az optimum – 7 C foknál
• Rendkívül fontos a szellőztetés:
• Hőmérséklet szabályozás
• Friss levegő utánpótlás
• A szükséges vizet beöntözéssel folyamatosan biztosítsuk
• Tápanyag kijuttatás történhet: felszívással, öntözéssel, permetezéssel
• Az edzett, egészséges palánta egyik feltétele az egészséges, csávázott
mag és a megfelelően előkészített fertőtlenített, gyommentes talaj.
• Talajfertőtlenítés történhet:
• Gőzölési eljárással,
• Vegyszeres úton
• A gőzölés környezetkímélőbb, ám beruházás-igényesebb
• Vegyszeres fertőtlenítés esetén figyelni kell a feltüntetett várakozási
időre
• A fertőtlenítés elhagyása esetén a költséges gyomirtás marad
• Állománykezelést a kártevők és a betegségek ellen kombinált szerek
permetező kijuttatásával végezhetünk
• Az edzés a palántanevelés utolsó lépése
• Célja: a palánták szoktatása a kiültetést követő környezeti feltételekhez
Ivartalan szaporítás

• Ivartalan szaporítás történhet:

• Gyökérdugványról (pl.: torma)
• Szárgumóról (pl.: burgonya)
• Dughagymáról (pl.: vöröshagyma, fokhagyma)
• Tőosztással (pl.: metélőhagyma, sóska,
rebarbara)
• Oltással (pl.: uborka, dinnye)
4. A zöldségfélék ápolása

• Ápolási munkának nevezzük a vetéstől, illetve a

palánta kiültetésétől a termés betakarításáig sorra
kerülő termesztési műveleteket.
• A növényápolás lehet a célja szerint:
• Környezeti feltételeket szabályozó
• Növények védelmére irányuló
• Egyedi kezelések
Környezeti feltételeket szabályozó munkák

• Hő szabályozása:
• Túlzott lehűlés ellen takarással, vészfűtéssel, és öntözéssel védekezhetünk
• A hőszabályozás egyik módja a szellőztetés
• A fény szabályozása:
• Fontos a termesztő berendezés tájolása
• Történhet a növények polcokra helyezésével
• Pótvilágítással
• Csökkentés történhet festéssel, árnyékoló hálóval
• Levegő összetételének szabáylozása:
• Kedvező a magas CO2 tartalom – növelhető szervestrágyával, gázadagolással
• Porszennyeződésre kiemelten figyelni kell: csepegtető öntözés
• A víz szabályozása:
• A víz hiánya öntözéssel pótolható
• Az öntözés célja szerint megkülönböztetünk:
• Kelesztő (nehezen csírázó magok vetésénél pl.: sárgarépa)
• Beiszapoló (pl.: palántázás után)
• Frissítő (szennyeződés csökkentés, hőterhelés csökkentés)
• Trágyázó (lombtrágya)
• Növényvédelmi
• Fagyvédelmi
• Párásító
• Talajfeltöltő
• Átmosó (káros sókoncentráció kimosása a gyökérzónából)
öntözést
A növények védelmére irányuló munkák

• Növényvédelem célja a károsítók (kártevők, betegségek, gyomok)

megelőzése, minimum szinten tartása
• A védekezés lehet:
• Megelőző
• Gyógyító
• A megelőzésre kell helyezni a nagyobb hangsúlyt
• A védekezési eljárások lehetnek:
• Agrotechnikai
• Fizikai
• Kémiai
• Biológiai
Az egyedi kezelések munkái

• Az egyedi kezelések célja lehet:

• Növekedés
• Termés
• Érésszabályozás
• Növény rögzítése
• Termés halványítás, színezés
• Fajtái:
• Kacsozás, (folyton növő növények növekedésének szabályozása)
• Tetejezés (hosszanti növekedés korlátozása)
• Termésritkítás („darabosabb” termés előállítása)
• Levelezés (érésgyorsítás, betegség terjedésének csökkentése)
• Metszés (vegetatív generatív egyensúly biztosítása)
• Fattyazás (kukorica felesleges hajtásainak irtása)
• Kötözés
• Halványítás (fedett növényi részben megakadályozzuk a klorofil képzést pl: spárga)
5. A zöldségfélék betakarítása
• A betakarítás része a szedés és az értékesítésre való
előkészítés
• Szedés:
• Megkezdés előtt határozzuk meg annak idejét, módját és eszközeit
• A szedés idejét meghatározza a termés érettségi foka és az időjárás
• A szedés gyakorisága függ a fajtól és fajtától. Lehet egyszeri vagy
többszöri.
• A szedés módjai:
• Kézi
• Gépi
• Illetve a kettő kombinációja lehet. (pl.: kézi szedés és gyűjtő kocsi, vagy gépi
szedés és kézi gyűjtés – burgonya, gyökérzöldség betakarítása)
6. A zöldségfélék áruvá készítése, tárolása
• Áruelőkészítés műveletei:
• Tisztítás
• Osztályozás
• Csomagolás
• Szállítás
• Tisztítás célja a szennyeződés és a felesleges növényi részek
eltávolítása (lehet gépi, illetve kézi)
• Az osztályozás célja a méret és minőség szerinti differenciálás
• A csomagolás célja a beltartalom megőrzése, minőség megóvása,
figyelemfelkeltés, szállítás megkönnyítése
A zöldségfélék tárolása

• A fogyaszthatóságot tárolással meghosszabbítható

• A tárolás célja a piac téli ellátása, a feldolgozási időszak
meghosszabbítása, és a kétéves növények átteleltetése
• Tárolás előtti elvégzendő műveletek:
• Tisztítás (szennyezés és felesleges növényi részek eltávolítása)
• Válogatás, osztályozás (tárolási betegségek megelőzése)
• Szikkasztás (felesleges víz eltávolítása)
• Tárolni lehet:
• Szabadföldön (árok, barázda, kis és nagy halmok, vermek)
• Egyszerű tárolókban (padlás, pince, raktár)
• Tárolóépületekben (hűtőházak)
7. A gyümölcstermesztés jelentősége, helyzete
• Gyümölcsfélék táplálkozás-élettani jelentősége igen nagy
• Tartalmaznak: szénhidrátokat, zsírokat, fehérjéket, savakat,
rostanyagot, vitaminokat, karotint valamint ásványi elemeket
• Egészséges életmódhoz napi 100-140 g gyümölcs elfogyasztása javasolt
• Gyümölcstermesztés gazdasági jelentősége:
• Foglalkoztatás
• Exportképesség
• Több probléma is van:
• Nem megfelelő a faj és fajta aránya
• Kevés az intenzív gyümölcsös
• Kevés az öntözött ültetvény
• Alacsonyabbak a termésátlagok
8. A gyümölcstermő növények csoportosítása

• Csoportosítás külső testalakulás szerint:

• Fák (alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, kajszi, dió, stb..)
• Cserjék (köszméte, ribiszke, mogyoró, stb..)
• Félcserjék (málna, szeder)
• Dudvásszárúak (szamóca)
• Fák: határozott főtengelyük van, törzsre és koronára különül
• Cserje: nincs főtengelyük, tőből egyforma vastag kihajló ágak alkotják
• Félcserje: főtengelye nincs, föld feletti rész 2 évig él.
• Dudvásszárúak: évelő növények
• Csoportosítás növénytani és gyakorlati szempontból:

• Almagyümölcsűek (pergamen szerű magház,

megvastagodott vacok, vékony külső terméshéj) pl.: alma,
körte, naspolya, birs
• Csonthéjas gyümölcsűek (magbelet kőmag zárja körül) pl.:
cseresznye, meggy
• Héjas gyümölcsűek (felépítésük azonos a
csonthéjasokéval, de fogyasztható részük a mag belseje, a
bél) pl.: mandula, dió, gesztenye, mogyoró
• Bogyós gyümölcsűek pl.: ribiszke, köszméte, szamóca,
szeder
9. A gyümölcstermő növények részei

• A gyümölcstermő növény két fő részből áll:

• Gyökérrendszerből (föld alatti rész)
• Hajtásrendszerből (föld feletti rész)
• A gyökérrendszer alakulása a szaporítási módtól függően lehet:
• Főgyökér rendszerű
• Járulékos gyökérrendszerű
• Főgyökér rendszerű: minden magról szaporított gyümölcsfa ilyen
gyökérrendszert nevel. Részei:
• Karógyökér
• Első és másodrendű gyökerek
• Hajszálgyökerek (gyökértenyészőkúp, felszívóövezet a gyökérszőrökkel)
• Járulékos gyökérrendszer: minden szárrészből
vegetatív úton (dugvány, bujtás, sarj, stb..) szaporított
növény ilyen gyökérrendszert nevel. Erre jellemző:
• Oldalgyökerek megközelítőleg azonos erősségűek
• Általában sekélyebb a gyökeresedés
• Gazdagabb a gyökérelágazódás
• Kisebb területi behálózottság
• A gyökérzet legfontosabb feladata a gyümölcsfa
rögzítése valamint a víz és a tápelemek felvétele,
raktározása.
A törzs

• A fa gyökérnyaktól ágakig terjedő része a törzs.

• A törzs feladata a korona tartása, a tápanyag és víz szállítási kapcsolat
fenntartása a korona és a gyökérzet között.
• Legjellemzőbb törzsmagasságok:
• Középmagas 100-120 cm
• Alacsony 70-80 cm
• Bokortörzs 40-60 cm
• Árutermő gyümölcsösben egyre elterjedtebb az alacsony és
bokortörzsű fa.
• Gazdaságosabb a koronanevelés, a növényvédelem és a szedés
A korona és részei

• A koronán helyezkedik el nyugalmi állapotban az ág, a gally, a vessző

és a rügy.
• Vegetációs időszakban rajta fejlődik a hajtás, a levél, a virág és a
termés.
• A korona középvonalában helyezkedik el a fővezérág (sudár), végén a
fővezérvessző. A tengelyből elágazó ágakat vázágaknak (oldalágnak)
nevezzük.
• Ág: hároméves, vagy annál idősebb koronarész
• Gally: a korona két éves része, lehet hajtó és termőgally.
• Termőgally részei: dárdás termőgally, gyűrűs termőnyárs, termőbog
• Vessző: a lombját lehullatott, megfásodott hajtás. Lehet:
• Növekedési és
• Termővessző (egyéves növényi rész, rajta a termőrügyek foglalnak helyet,
lehet rövid és hosszú ízközű termővessző)
• Rövid ízközű termővesszők:
• Dárda
• Sima termőnyárs
• Tövises termőnyárs
• Bokrétás termőnyárs
• Hosszú ízközű termővesszők:
• Hosszú vessző
• Teljes termővessző
• Fogyatékos termővessző
• Hajtás: rügyekből fejlődik, színe zöld, oldalain levelek, azok
hónaljában szemek ülnek. Megkülönböztetünk:
• Csúcs, oldal, iker, másod és harmadrendű, víz és sarjhajtásokat.
• Levél: asszimilálják a szükséges anyagokat. Feladatuk a párologtatás, a
tápoldatok felvétele és a raktározás
• Rügy: olyan rövid szártagú hajtáskezdemény, amelyből új hajtás,
illetve hajtásrendszer fejlődik.
• A rügyek csoportosítási lehetőségei:
• Minőség szerint a rügy lehet hajtó illetve termő rügy.
• Elhelyezkedés szerint lehet csúcs, oldal és végálló rügy.
• Élettartam szerint lehet egy és többéves rügy
10. A gyümölcstermő növények szaporítása

• A gyümölcsfélék szaporításának módjai:

• Ivaros (magról való)
• Ivartalan (növényi részekkel)
• Ivaros szaporítási mód:
• A gyümölcstermesztésben magról kelt növényt nemesítési célokra
használnak.
• Másik célja az alany (növényegyed, amelyre egy másik fajtát
ráoltanak) előállítása. Az alany adja a fa gyökérzetét.
Ivartalan szaporítási módok

• Szaporítás természetes szaporító képletekkel:

• Sarj: a növény gyökerein, gyökértörzsén található rügyekből fejlődött, az
anyanövényen meggyökeresedett növényi rész. (pl.: málna)
• Inda: szamócát szaporítjuk indáról
• Szaporítás hajtásrendszer részeinek gyökereztetésével:
• Bujtás: a hajtásokat, vesszőit, gyengébb ágait vesszük körül talajjal
• Dugványozás: az anyanövényről leválasztott növényi részt gyökereztetjük
• Mikroszaporítás: (növényi szövetek tenyésztése)
• Szaporítás szövetek és szervek átültetésével: oltás, szemzés
11. A gyümölcsös gondozása
• Gyümölcsritkítás, termésszabályozás: a ritkítás igénye első sorban az
őszibaracknál, almánál, kajszinál nagy. A ritkítás ideje a terméshullástól
július közepéig tart. Két féle módszert használhatunk:
• 10 cm-enként egy gyümölcsöt vagy
• 20 cm-enként két darabot hagyunk
• A gyümölcsös trágyázása: fő célja a termőképesség kibontakoztatása, a
termésbiztonság növelése, a gyümölcsminőség javítása. Történhet
szerves és műtrágyával. Leggyakoribb a szerves trágya használata. Ez
lehet:
• Istállótrágya
• Trágyalé
• Zöldtrágya
• Szalma, komposzt
• Faipari hulladék
12. A gyümölcs betakarítása
• A betakarítás folyamata megegyezik a zöldségfélék betakarításával:
• Szedés, osztályozás, csomagolás, szállítás
• A betakarítás szempontjából megkülönböztetünk biológiai érettséget
és gyakorlati felhasználásra megfelelő érettséget.
• Szedésre érett az a gyümölcs, amelyben szedés után még utóérési
folyamat játszódik le (alma, körte).
• Fogyasztásra érett, amely fogyasztáskor kellemes ízű.
• A szedés lehet kézi vagy gépi.
• Kézi szedés eszközei:
• Szedőedények (vödör, kosár, stb.)
• Szedőállványok (legtöbbször alumínium)
• Göngyölegek (raklap, tartályládák, export ládák, stb..)
13. A gyümölcsök áruvá készítése, tárolása
• Az áruvá készítés folyamata megegyezik a zöldségfélékével.
• Minősítés, osztályozás, csomagolás, tárolás, szállítás
• A gyümölcs tárolása során kétféle módot ismerünk:
• Rövid ideig tartó átmeneti tárolás
• Hosszú idejű (3-8 hónap) tartós tárolás
• Átmeneti tárolásra általában nyári, romlandó gyümölcsök kerülnek.
Fontos előfeltétele a gyors lehűtés. (cseresznye, meggy, kajszi, stb.)
• Tartós tárolásra azok a gyümölcsök alkalmasak, amelyek a szedést
követően még utóérnek. A tartós tárolók esetében
megkülönböztetünk:
• Száraz illetve
• Hűtött tárolókat
14. A szőlőnövény részei
15. A szőlő környezeti igénye
• A szőlő mérsékelt égövi növény
• Évi középhőmérséklet igénye 10-12 C fok
• Növekedésének minimum hőmérséklete 10 C fok
• Nyugalmi időszakban a fás részek – 15 C fokot bírnak károsodás nélkül
• A gyökerek már – 5 C fokon károsodnak
• Fiatal hajtások – 1 C fokon, a fakadó rügyek – 2.5 C fokon elpusztulnak
• A szőlő fényigényes növény. Legjobb az évi 2000 óra napsütéses óra.
• Hazánk éves csapadékmennyisége megfelelő (500 – 600 mm)
• A szőlő a talaj adottságaihoz remekül alkalmazkodik
16. Szőlő szaporítása

• Ültetvények létesítéséhez a szaporító anyagot dugványozással azaz a

vesszők gyökereztetésével, vagy fás oltással és az oltványok
gyökereztetésével állítják elő.
• Homoktalajokon gyökeres szőlődugványt lehet használni.
• Kötött talajokon azonban a szőlőoltvány alkalmazható.
• A szőlőoltvány két részből áll:
• Az amerikai alanyból, amelyből a gyökérzet képződik, valamint
• A ráoltott egyrügyes nemes európai oltóanyagból
17. A szőlő művelésmódjai

• A művelésmódok csoportosítása:
• Keskenysoros szőlők tőkeművelés módjai:
• Fejművelés (szabálytalan, bunkószerű, fej alakú, talaj felszínén ülő tőke)
• Bakművelés (a rövid tőketörzsön kiszélesedő tőkefej, melyen körben több elágazás van)
• Alacsony és középmagas kordonművelés:
• Alacsony művelésű szőlő tőkemagassága 30-40 cm
• Középmagas művelésűé 50-70 cm
• A tőkék általában kétkarúak, de lehetnek egykarúak is.
• Ernyőművelés:
• 130-140 cm magas törzsről kétoldalt egy-egy vagy két-két szálvesszőt ívelünk le
• Egyesfüggöny:
• A 180 cm magas törzs egy vízszintes 120 cm hosszú kordonkarban folytatódik.
• Magaskordon:
• 120-130 cm magas törzs, egy vagy két termőkar,
Köszönöm a figyelmet!