Bevezetés

• A léghőmérséklet a víz és a tápanyagok mellett életfeltétele a

növénynek, meghatározza a növény fejlődési ütemét, „biológiai
óráját”.
• A biokémiai és biofizikai folyamatok ~0-50°C között mennek
végbe
• minden 10°C-os hőmérséklet-emelkedés az adott életfolyamat
intenzitását megduplázza (Van’t Hoff-törvény). Az élő plazma
esetében ez csak kb. 35°C-ig érvényes, utána direkt gátló
folyamatok játszódnak le.
• 50°C környékén a plazma elkezd koagulálódni
• Az optimumgörbére a minimumtól a fokozatos emelkedés
jellemző az optimumig, majd ezt követően hirtelen süllyedés
alakul ki. Így az optimumpont közelebb esik a maximumhoz,
mint a minimumhoz.
• A hőmérsékleti hatás minden életjelenség esetén ilyen lefutású
göbét ad.

optimum

minimum
maximum
ultraminimum ultramaximum
 Optimumgörbe
• Ultraminimum hőmérséklet (halálpont) Latens
• Bázishőmérséklet (élettevékenység kezdete) élet

• Optimum hőmérséklet (biokémiai reakciók a leggyorsabbak)

• Maximum hőmérséklet Latens

• Ultramaximum hőmérséklet (halálpont) élet
 Optimumgörbe
Bázishőmérséklet:
• Mérsékelt égövi növények 0-5°C, trópusi eredetűeké 15-18°C.
Optimum:
• Mérsékelt égöviek 25-31°C, trópusiaké 31-37°C.
Maximum hőmérséklet:
• Mérsékelt égövieknél 31-37°C, trópusiaknál 44-50°C
 Bázishőmérsékletek
Gabonafélék 1-2 °C Borsó 1-2 °C
Mák 2-3 °C Hagyma 2-4 °C
Sárgarépa 3-4 °C Burgonya 7-8 °C
Kukorica 8-10 °C Szója 10-12 °C
Rizs 12-14 °C Uborka 13-15 °C
Dinnye 15-17 °C

Gazdasági növények bázishőmérséklete a vetési időpont megállapítására

is alkalmas: a napi középhőmérséklet az évi minimumtól fokozatosan
emelkedve meghaladja a bázishőmérsékletet.
 Pillanatnyi hőmérséklet hatása
• Fiziológiai optimumgörbe: mesterséges körülmények között
meghatározott. Valamely környezeti elem – életfolyamat közti
kapcsolatot mutatja meg, genetikai tulajdonság, vegetációs periódus
folyamán is változik.
• A fiziológiai optimum melegházban nevelt növényeknél tapasztalható,
ahol állandóan kedvező a hőmérséklet. Ekkor a növények egyoldalúan
érzékenyek lesznek a hőmérséklet változására.
• Ökológiai optimumgörbe: előzőtől abban tér el, hogy az egyedek
versengését, előfordulás körülményeit is figyelembe veszi. Ez a valós.
 Légzés hőmérsékletigénye
• Légzés célja a fotoszintézisben előállított anyagok lebontása
során történő energiához jutás.
• Egységnyi hőmérséklet-növekedés a légzés nagyobb
mértékű növekedését okozza, mint a fotoszintézis esetében.
• Légzés és fotoszintézis optimumgörbéi metszik egymást, ez
a hőmérsékleti kompenzációs pont, ahol a megtermelt és
lebontott szerves anyag mennyisége megegyezik,
szárazanyag-növekedés nem következik be.
 Fotoszintézis hőmérsékletigénye
• Hőmérsékleti optimuma függ a CO2 koncentrációtól, sugárzás
erősségétől, tengerszint feletti magasságtól
• A hőmérséklet emelkedésével a fotoszintézis nagyjából a hőm-i
optimumig fokozódik.
• A légzés nagyban függ a hőmérséklettől, ha az nő, akkor a fokozódó
légzés felszabadítja a megkötött CO2 egy részét, vagyis csökkenti a
fotoszintézis erősségét  az erős légzésű fajok melegben
kevesebbet szintetizálnak, rosszul növekednek
• Pl. nyírfa maximum fotoszintézise 1.900 m-en 14°C, 600 m-en
17°C
• Mérsékelt, hideg égövi növények 0°C alatt is szintetizálnak
 Fotoszintézis hőmérsékletigénye
Fotoszintézis hőmérsékleti függése normál légköri CO2-koncentrációnál

Növénycsoport Minimum (°C) Optimum (°C) Maximum (°C)

C4-es -5-7 35-45 50-60
C3-as -2-0 20-30 40-50

Örökzöld trópusi fák 0-5 25-30 45-50

Mérsékelt övi 15-25

-3-1 40-45
lombhullatók
Örökzöld tűlevelűek -5-3 10-25 35-42
Tundra cserjéi -8 15-25 40-45
 Csírázás hőmérsékletigénye
• Csírázás hőigénye alacsony.
• Magvak nyugalmi fázisban meghatározott idejű és mértékű
hőmérsékleti előkezelési szakaszt igényelnek (mérsékelt égövben
0-6 °C)
• Mérsékelt övi gabonafélék -5 – 0 °C alatt és 30 °C felett nem
csíráznak ki.
 Fogalmak
• Termoperiodicitás:
periodikusan változó
hőmérséklet szükséges a jó
ütemű fejlődéshez.
• Hőmérséklet, mint formatív
tényező
• Klímajelző,
indikátornövények

Meleg talaj Hideg talaj

Növények csoportosítása hőmérsékleti igényeik
alapján
• Melegkedvelő (termofil): az optimumgörbe kardinális pontjai
magasabb értékűek, ide tartoznak a trópusi, szubtrópusi
növények.
• Hidegtűrő (kriofil): a kardinális pontjaik alacsonyabb értékűek,
ide tartoznak a mérsékelt égöv északibb területeiről és a poláris
övezetből származó növények.
• Mérsékelten melegkedvelő (mezoterm): mérsékelt égöv délibb
területeiről származnak.
 Növényhőmérséklet
• A napsugárzás nemcsak a fotoszintézis energiaforrása, hanem
energiafelvételi kényszert is okoz.
• A felvett többletenergiát párologtatással tudja leadni, ehhez azonban
víz szükséges. Ha nincs elegendő víz a növény hőmérséklete nő,
szélsőséges esetben hőhalál következik be.
• Ha erős a besugárzás, gyenge a párologtatás, a növény hőmérséklete
10-15°C-kal magasabb lehet a környezeténél.
• Intenzív párologtatásnál 3-4°C-kal alacsonyabb.
 Növényhőmérséklet
• Egy állományon belül megfigyelhető a növényhőmérséklet
függőleges és vízszintes irányú változása.
• Minél sűrűbb az állomány, annál kisebb a függőleges irányú
hőmérsékletváltozás.
• Vízzel jól ellátott növényállomány horizontális hőmérséklet
változása csekély, száraz körülmények között nagyobb
 Növényállomány hőmérséklete
• Az elnyelt sugárzás nem okoz nagymérvű felmelegedést, mivel ezzel
egy időben megindul a transzspiráció
• Az állományban kialakuló hőm.-i eloszlást az állomány szerkezete
határozza meg, melyre hat a levélzet elrendeződése és a szárazanyag
tartalom is, így fajonként eltérő.
• Kifejlett állományban az aktív felszín a magasabb rétegekbe
emelkedik, ezáltal a légtér két részre tagolódik:
Aktív felszín feletti térrész: magasabb hőmérséklet
Aktív felszín alatti térrész: alacsonyabb hőmérséklet
 Növényállomány hőmérséklete
• Fiatal állomány: nappal hőtöbblet, éjjel hiány
• Fejlődés során a levélfelület nő, emiatt a földfelszínre lejutó
sugárzás csökken és az elnyelés emelkedik
• Amikor a növényi abszorpció meghaladja a talaj
energiaelnyelését a felmelegedés már a tömöttebb levélzónából
indul ki – ez lesz az aktív felület, nem a talajfelszín.
• A víztartalom növekedésével mérséklődnek a szélsőségek
(nappal kisebb felmelegedés, éjjel kisebb lehűlés)
• A fejlett állományban lassul a talaj felmelegedése  csökken a
párolgás, de a tápanyagfelvétel és a fotoszintézis is
 Növényállomány hőmérséklete
• Zárt állomány: a felső rétegben nappal erős hőtöbblet, éjjel pedig
erős hőhiány alakul ki
• Az állomány belső, középső, és alsó tere a környezeténél
hűvösebb.
• Nyáron komoly hőkülönbségek alakulhatnak ki
Növényhőmérséklet mérésének gyakorlati haszna

• Vízhiány nélküli időszakban tlevegő ~ tnövény

• Vízhiány esetén tlevegő ‹ tnövény
Öntözési időpont előrejelzése

• Fajták összehasonlító vizsgálata: azonos vízellátásnál ha

alacsonyabb a fajta hőmérséklete, akkor hatékonyabb volt a
vízfelhasználása, így a produktivitása nagyobb.