Páratartalom, csapadék, felhőképződés

Légköri víz

• A légköri vízkészlet csaknem egésze a troposzférában van.

• Állandó fázisátalakulásban van:
- szilárd folyadék (fagyás olvadás)
- folyadék légnemű (párolgás kondenzáció)
- szilárd légnemű (szublimáció kicsapódás)
• A légköri víz alapvetően gáz halmazállapotú, csak töredéke (~2%)
cseppfolyós vagy szilárd.
• Energiabefektetés kell: párolgás, olvadás, szublimáció
• Energia szabadul fel: fagyás, lecsapódás, depozíció
 Alapfogalmak
• Abszolút nedvességtartalom: térfogategységnyi nedves
levegőben levő vízgőz tömege
• Páranyomás (gőznyomás): levegőben lévő vízgőz parciális (rész)
nyomása
• Gáztér telítetlen: párolgás dominál
• Gáztér telített: egyensúlyban van a párolgás és kondenzáció
• Gáztér túltelített: kondenzáció (lecsapódás dominál)
• Relatív nedvességtartalom: jelenlevő gőznyomás hány százaléka
az észlelt hőmérséklethez tartozó telítettségi gőznyomásnak.
• Harmatpont: az a hőmérséklet, amelyre a levegő lehűlve, telített
állapotba jut.
 Felhőképződés
• Térfogaton belüli kicsapódás során a légtömegben egyszerre sok
apró vízcsepp vagy jégkristály jelenik meg.
• Felhő: különböző halmazállapotú vízrészecskék diszperz
rendszere a levegőben, amely a fény útjában látható akadályt
képez. Azaz: a magasban kondenzálódott vízcseppek és
jégkristályok halmaza.
• A felhőképződés szükséges, de nem elégséges feltétele a
csapadékképződésnek.
• A felhőelemek és csapadékelemek anyagi minősége megegyezik,
de méretük alapján különböznek: 100 μm (0,1 mm) alatt
felhőelem, felette csapadékelem.
 Felhőképződés
Felhők képződésének feltétele:
• Légköri vízgőz jelenléte
• Kondenzációs és kifagyási magvak jelenléte a légkörben
- szilárd részecskék, méretük 0,02 – 10 μm (az aprók a gyakoribbak)
- lehetnek természetes és mesterséges eredetűek,
- nem minden részecskén indul meg a kondenzáció,
- felszín közelében számuk nagyobb
• Levegő lehűlése
- érintkezéssel: hidegebb felszín fölé áramlás  áramlási köd
- kisugárzással: felszíni kisugárzás hűt  kisugárzási köd
- keveredéssel: kül. hőmérsékletű légtömeg keveredik (tengerpart)
- feláramlással: konvektív feláramlás, orografikus feláramlás, frontális
emelkedés  felhők
 Felhőképződés

• Függőlegesen emelkedő levegő hőmérséklete 100 m-enként 1 °C-ot

hűl, így nő benne a relatív nedvességtartalom.
• Kondenzációs szint: az a magasság, ahol a vízgőz telítetté válik.
Vízgőz egy része kicsapódik a kondenzációs magvakra.
• Felhőkben víz és jég általában együtt van jelen (vegyes
halmazállapotú felhők).
0°C alatt a kondenzációs magvakon levő víz túlhűlt állapotba kerül
-7 és -20°C között a kifagyási magvakon jégcsírák képződnek
csak -40°C alatt egyeduralkodó a jégkristály
 Felhőfajták
Alakjuk, szerkezetük szerint:
• Réteges felhők (stratus): lassú feláramlással keletkezik, nagy területet
borít, általában csendes esőt hoz
• Gomolyos felhők (cumulus): intenzív feláramlással keletkezik,
záporos esőt hoz
• Jégtűfelhő (cirrus): magasan, fonalas szerkezetű, csekély csapadék

Felhőalap magassága szerint:

• Alacsony szintű felhők (2 km alatt a mérs. övben) - víz
• Középmagas szintű felhők (2-6 km a mérs. övben) - vegyes
• Magas szintű felhők (6 km felett a mérs. övben) – jég
+1: Több szintbe felnyúló felhők
 Alacsony szintű felhők < 2 km
• Stratus (St) = alacsony szintű rétegfelhő
• Stratocumulus (Sc) = alacsony szintű réteges gomolyfelhő – a
legáltalánosabb felhőtípus

St: szitálás, ónos szitálás

Sc: csapadékot nem ad

freebigpictures.com
www.cloudman.com
 Középmagas szintű felhők 2-6 km
• Altostratus (As) = középmagas szintű rétegfelhők = lepelfelhő
• Altocumulus (Ac) = középmagas szintű réteges gomolyfelhő =
párnafelhő. Frontrendszer előtt jellegzetes.

As: gyenge, de folytonos, csendes eső Ac: csapadékot nem ad

www.cloudman.com
 Magas szintű felhők > 6000 m
• Cirrus (Ci) = pehelyfelhő
• Cirrostratus (Cs) = magas szintű rétegfelhő = fátyolfelhő
• Cirrocumulus (Cc) = magas szintű gomolyos rétegfelhő = bárányfelhő

Ci

Cs
Cc
 Nagy függőleges kiterjedésű felhők
Alap 500-3.000 m, tető 6.000-12.000 m
• Cumulus (Cu) = gomolyfelhő
• Cumulonimbus (Cb) = zivatarfelhő
• Nimbostratus (Ns) = esőrétegfelhő

Cb

Ns
Cu
 Cumulusok
• Cumulus fractus = felhőfoszlány
nagyon alacsony szinten kialakul a kondenzáció
• Cumulus humulis
legkisebb cumulus, a komolyabb felhősödés első fázisa
csapadékot nem ad
 Cumulusok
• Cumulus mediocris – „szépidő” gomoly
• Cumulus congestus – erős zápor, hóesés

www.cloudman.com
 Cumulusok
• Cumulonimbus – eléri a tropopauzát  üllősödik. Zivatar, záporos
csapadék
• Cumulonimbus incus – a „felhők királya” – akár a sztratoszférába is
behatol. Heves vihar, jégeső, felhőszakadás
 Járulékos felhőképződmények
• Incus: üllő. A zivatarfelhő felső részén szétterülő szálas
cirrusfelhőzet
 Járulékos felhőképződmények
• Mamma: dudor/emlő. A fő felhő (cumulonimbus) aljáról lelógó
gomolyok. Fordított hőáram miatt alakulnak ki. ~4-7 km
magasságban.
 Járulékos felhőképződmények
• Virga: csapadéksáv/esősáv. A felhő aljával összemosódik
• Tuba: felhőtölcsér. Erőteljes légörvény kondenzációval. Oszlop, vagy
tölcsér alakú felhőalapból indul ki a talajfelszín irányába.
 Csapadékképződés
• Csapadék akkor keletkezik, ha a felhőelem akkorára nő, hogy legyőzi
a levegő közegellenállását és a feláramlást, majd hullása során sem
párolog el.
• Kondenzációs mag: r ~ 1 µm (0,001 mm)
• Felhőcsepp: r ~ 10 µm (0,01 mm)
• Esőcsepp: r ~ 1 mm
• Ha r < 200 µm – nincs csapadék, mert útközben elpárolog
• Növekedés módjai:
további kondenzáció
cseppek összeolvadása
átpárolgás jégszemekre
 Csapadékképződés
• Meleg felhők (csak víz):
kondenzációs magvakon kicsapódás
koaguláció (csepp „elfogás”)
feltétel: kevesebb számú kondenzációs mag
• Vegyes halmazállapotú felhők (közepes és magas
szélességeken):
átgőzölés a jégszemekre (rétegfelhőknél) – elsődleges jégképz.
túlhűlt cseppekkel érintkezés – másodlagos jégképz.
jégszilánkok ütközése túlhűlt cseppekkel
 Makrocsapadékok
• Eső: szilárd vagy cseppfolyós állapotban hullik ki, de útközben
megolvad.
• Jég: nyáron, intenzív függőleges feláramlás miatt a jégszemcsék nagy
átmérőjűek.
• Hó: áthullási réteg hőmérséklete néhány fokkal fagypont alatt van.
Jégkristályok lazán tapadva hópelyheket alkotnak.
• Ónos eső: felhő alatti tér hőmérséklete pozitív, de a felszín feletti 100
m hőmérséklete fagypont alatt van, ahol a csapadék túlhűlt állapotba
kerül, felszínen megfagy.
• Intenzitás: időegység alatt lehullott csapadék mennyisége (mm/perc,
mm/óra) (szitálás, szemerkélés 1-2 mm/óra, zápor 3 mm/óra,
felhőszakadás 40-50 mm/óra)
 0-4 °C: apró, vékony 6szögletű lapok
-6 és -10°C: üreges oszlopok
-12 és -16°C: csipkeszerű lapok
-20 °C alatt: oszlopok és lapok

www.islandnet.com
physicsworld.com
 Jégeső
Ha:
• Magas a víztartalom  egyre nagyobb cseppek
• Erős a feláramlás – megakadályozza a jégszemek kihullását  tovább
híznak

Jégvédelem:
• Nagy víztartalmú részekbe jégképzőt lőnek, ezzel nő a jégcsírák száma
 sok, de apró jégszem
 Esőkeltés
• Ha kellő a víztartalom, de nem esik az eső – túl aprók a jégszemek
• Növelik a jégkristályok mennyiségét (ezüst-jodid, szárazjég) – a jégre
kicsapódik a pára  a jégmag növekszik  fagyási tágulás 
jégszilánkok, melyek túlhűlt vízzel érintkezve újabb fagyást
eredményeznek
 10-15%-os csapadéktöbblet
 Mikrocsapadékok

mikrocsapadék: felszín közelében keletkezik

• Harmat: fagypont feletti hőmérsékleten, éjjeli lehűlés miatt

• Dér: fagypont alatt

• Zúzmara: hőelvonás útján keletkezik, tartósan hideg idő után meleg

levegő érkezik, melyből a hideg testek hőt vonnak el, lehűlés, kiválás,
szélnek kitett helyeken, ha nagy a szélsebesség. A szél felőli oldalon
vastagszik.
 Levegő nedvességtartalmának mérése
Higrométer
• Abszorpciós higrométer: nedvszívó anyagon a levegőt átvezetjük, az
anyag felszívja a nedvességet, súlya megnő.
• Hajszálas higrométer: növekvő relatív nedvességtartalomnál
meghosszabbodik, pl. higrográf vagy nedvességíró
• Pszichrométer: Assmann-féle aspirált pszichrométer, áll egy száraz és
egy nedves hőmérőből, ha a levegő nem telített, a nedves hőmérő
gömbjét borító nedves szívóharisnyáról víz párolog el, ami hőt von el,
így alacsonyabb hőfokot mutat, mint a száraz. A két hőmérő közti
különbségből kiszámítható a légnedvesség.
• Kondenzációs higrométer: Lambrecht-féle harmattükör
Levegő nedvességtartalmának mérése
 Felhőzet megfigyelése

• Felhőalap meghatározása: hidrogénnel töltött gumiballonokkal,

optikai radar-elv alapján
• Borultság nagysága: 0 felhőtlen, 8 teljesen borult