AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐBELI ÉS

TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
MAGYARORSZÁGON

A CSAPADÉK
A CSAPADÉK
De íme a holdat a köd beborítja,
S álmom zivatar zaja kergeti szét,
Fáradt fejem ablakaimra szorítva
Már érzem a nyirkos üveg hidegét.
S míg éles eső sürü cseppjei mossák
A fákat, ahol ragyogott a sugár,
Úgy fáj, hogy az illatos, ifju bohóság
Nem fonja körül szivemet soha már...

Tóth Árpád: Tavaszi holdtölte

(részlet)
Mivel éghajlatunk hajlik a szárazságra, mezőgazdasági és
ökológiai szempontból kitüntetett jelentősége van a
csapadék idő- és térbeli megoszlásának.
A csapadék általában kevesebb, mint a vegetáció igénye.
A klimatikus vízmérleg az ország jelentős részén negatív.
 A csapadék időbeli dinamikája
A csapadék évi menetében kettős hullám
jelentkezik. A csapadék minimuma januárra esik.
Ennek az alacsony páranyomás és a gyakori
anticiklonális makroszinoptikus helyzetek
(szibériai maximum) az oka.
A legtöbb csapadék május-július közt hullik. A
páranyomás maximumával és a Medárd nap
környéki fokozódó ciklontevékenységgel, és a
felerősödő konvekcióval hozható ez kapcsolatba.
A maximum az ország egyes területein némiképp
eltolódva jelenik meg.
A Dunántúli-dombság és a Bakony térségében
májusban, a Ny-i határszélen júliusban, míg az
ország nagyobb részén júniusban van a legtöbb
csapadék.
A csapadék időbeli dinamikája

A fű még az esőtől nedves

S a sétány már szárazon ásít
És méregzölden rángatja az utat
A teltgyomrú és gyöngyöző pázsit...

Radnóti Miklós: Eső után

részlet
A D-Dunántúlon, és a Dunántúli-középhegység DK-i
lejtőin megfigyelhető egy őszi (október-november)
másodlagos csapadékmaximum is.
Ezt a mediterrán térségben kialakuló alacsony nyomású
központ (genovai-ciklon) irányából érkező mediterrán
ciklonok melegfrontjai által okozott esőzések hozzák
létre.
Nem ritka, hogy a bőséges őszi esők következtében a téli
félév a csapadékosabb (az esetek 20-30 %-ában áll ez
fenn).
A téli félév nagyobb csapadékmennyisége a mediterrán
hatásokat mutató D-Dunántúlra jellemző leginkább. Az
Alföldön az esetek 80-90 %-ában a nyár a
csapadékosabb.
Az őszi másodmaximum DNy-ÉK irányban gyengül.
A csapadékmennyiség évről évre akár 2,5-szeres
ingadozásokat is mutathat. Ez a legváltozékonyabb
éghajlati elemünk.
A legszárazabb években az Alföldön előfordul 290-350
mm csapadék, míg a csapadékosabb években ugyanott
800-900 mm csapadékot mérnek. A Ny-Dunántúlon ilyen
években 1000 mm feletti csapadékösszegek sem ritkák.
Bármely hónapban előfordulhat teljes csapadékhiány.
A csapadékos napok száma sokévi átlagban az ország
egészére 120 nap körül van, tehát elvileg minden 3. nap
csapadékos. (Csapadékos nap: ha 0,1 mm-t elér a
lehullott csapadék mennyisége.)
A leghosszabb csapadékmentes időszak hossza 52 nap.
Nyáron gyakori a 200-300 mm-es havi csapadékösszeg.
1870 óta a legnagyobb évi csapadékmennyiség 1896-
ban Pécsen esett (1204 mm). A legkevesebb pedig
2000-ben Szegeden (216 mm).
A csapadék területi megoszlására az óceántól való
távolság növekedése (gyengülő óceáni hatás) és a
domborzat hatása együttesen nyomja rá a bélyegét.
A Dunántúlon a mérséklődő óceáni hatással
párhuzamosan DNy-ÉK irányban 800 mm-ről 550 mm-re
csökken az évi átlagos csapadékmennyiség.
A Dunától K-re az Alföld területén koncentrikusan 550
mm-ről 500 mm alá csökken az évi csapadékmennyiség,
amiben a medence-jelleg nyilvánul meg.
A Hortobágy, s a Hármas-Körös-vidéken 480-500 mm
csapadék hull évente, míg a Szatmár-Beregi-síkon ez
eléri a 600 mm-t.
Az Alföld középső része és a Ny-Dunántúl
csapadékmennyisége között kétszeres különbség van.
Középhegységeink nagy részén 600 mm feletti évi
értékek a jellemzők.
Hegyvidékeink az orográfiai csapadékképződésnek
köszönhetően csapadéktöbblettel rendelkeznek síksági
területeinkhez képest.
Országos átlagban 100 m tszf. növekedés kb. 50 mm évi
csapadéktöbblettel jár.
Az anomália nem érvényesül azonban egyformán
hegyvidékeinken.
Az uralkodó szélirányra merőleges futású hegységek luv
oldalán a legerősebb (Magas-Bakony). Az ellentétes (lee)
oldalon negatív anomália is lehetséges (Börzsöny).
Mezőgazdasági szempontból fontos a tenyészidőszakon
belül (áprilistól szeptember végéig) lehullott csapadék
mennyisége.
Országos átlagban ez a mennyiség az évi összcsapadék
55-65 %-a.
A területi kép hasonló az összcsapadékéhoz. Kiemelkedik
az Alföld középső részének száraz volta.
Bár a tenyészidőszak csapadékosabb a téli félévnél, a
vegetáció számára csak a hóolvadásból származó
vízmennyiséggel együtt elegendő a tenyészidőszak
csapadékmennyisége.
A különböző küszöbértékek feletti csapadékok
gyakorisága

A szél odakünn dúl-fúl szakadatlan;

Sebes eső veri a födelet.
Mint nyáj, ha komondor űzi avarban,
Szaladoznak a hamvas fellegek,

Vajda János: Borongás

(részlet)
 A különböző küszöbértékek feletti csapadékok
gyakorisága
A csapadék fontos jellemzője a mennyisége mellett az
intenzitása, vagyis az időegység, óra, perc alatt lehullott
csapadékmennyiség is (óra-, illetve percintenzitás).
Ez a beszivárgás mértéke és a talajeróziós folyamatok
hatékonysága szempontjából fontos paraméter.
Az intenzívebb csapadék vize kevésbé szivárog be, nagy
kinetikai energiájú cseppjeinek becsapódásai erősebben
rombolják a talaj aggregátumokat.
Ombrográf adatokból számítják. cs > 0,1 mm, cs > 1 mm,
cs > 5 mm és cs > 10 mm fölötti csapadékösszeggel bíró
napokat szokás elkülöníteni.
A percintenzitás a leghevesebb záporokban 1-3 mm/perc
értéket is elérhet, de a gyakoribb csendes esők 1 mm/óra
csapadékot szolgáltatnak.
1) Földcsuszamlások ott alakulnak ki, ahol agyag, vagy
márgarétegek váltakoznak vízáteresztő rétegekkel.
Cholnoky: → földcsuszamlás → suvadás, ennek része a
„hepe”, gyakran hepe-tóval;
Pl. A Mezőség, vagy a Sárkányok kertje (Szilágy megye)
Erdélyben;

Cholnoky Jenő: A Föld és élete, 6 kötet;

6. kötet: Magyarország földrajza, 492. oldal;

„Amikor hallgatóimnak mutattam a suvadásokat,

figyelmeztettem őket, hogy azonnal föl lehet ismerni a
hepehupás térszínről. Ezt a szót az erdélyi fiúk nem nagyon
ismerik, s az egyik tréfából azt mondta, hogy bizonyosan azok
a merész dombok a hupák, a közöttük lévő mélyedések meg a
hepék. A tréfa sikerült, mert ezután csakugyan így neveztük a
formákat, s ma már általánosan elfogadott morfológiai
szakkifejezés a hupa, a suvadásokkal keletkezett domb, a hepe
pedig a mélyedés. Ezekben gyakran megáll a víz, ez a hepe-
tó.”
2) Földcsuszamlások ott alakulnak ki, ahol lösz képezte
meredek felszínek találhatók (pl. a Balaton keleti medencéje
körül, vagy a Duna jobb partja mentén, mint Dunaföldvár,
Paks, Dunaszekcső).

A lösz pórusai könnyen telítődnek vízzel → löszfalak

szakadhatnak le meredek löszfelszínekről;

Csapadékos években a kár elérheti a 10 milliárd Ft-ot;

A löszös területeken rézsű építésével és a talajt megkötő

növényzet telepítésével akadályozhatják meg a löszfalak
omlását;
Példák:
• balatonakarattyai alagút évente 1-2 centimétert közelít a
Balaton felé,
• a balatonvilágosi vasútállomás csúszik a tó felé,
• a domboldalak mozgásával küzd Hollóháza, Ercsi,
Rácalmás is.

szakmai ajánlás:

• a löszfal szélétől számítva a partfal magasságával

egyező távolságban nem lehet építkezni;

• a települések földtani felmérése, annak

meghatározására, hogy hova nem lehet kiadni
építési engedélyt.

• a csatornahálózat szigetelése (ennek hiányában pincék

omlanak be.
A csapadékos napok száma nincs szoros kapcsolatban az
éves csapadékmennyiség területi képével. Az Alföld
középső, szárazabb részén kevesebb (110 körüli) a
csapadékos napok évi száma. Legtöbb a 700 m-nél
magasabban fekvő területeken és a Szatmár-Beregi-síkon
(135 nap).
A nagyobb csapadékok világosabb összefüggést mutatnak
a domborzattal.
1 mm feletti csapadékú napokból az Alföld közepén 75-nél
kevesebb, a Ny-Dunántúlon 95-100 fordul elő évente.
5 mm feletti csapadékú napokból az Alföld közepén 35-40
a Ny-Dunántúlon 45-50 fordul elő évente.
A 10 mm feletti csapadékú napok évi száma az Alföld
közepén 15 alatti a Ny-Dunántúlon 25 feletti.
A csapadékhullás teljes időtartamának 75%-a 1 mm/óra
alatti intenzitású eső, ami a csapadék teljes
mennyiségének 30%-át szolgáltatja.
Közepes intenzitású csapadék (1-5 mm/óra) az esőzések
évi időtartamának 22%-a, ami a teljes csapadék-
mennyiség 50%-át adja!
Nagy intenzitású (5 mm/óra feletti) csapadékhullás az
esetek mindössze 2%-ában mérhető, de ebből származik
a teljes évi csapadékmennyiség 20%-a!
A közepes és eróziós szempontból kedvezőtlen hatású
nagy intenzitású csapadékok jelentősége tehát
kiemelkedő.
A gyakori nagy intenzitású csapadékok talajeróziós
hatásának értékelésére szolgál a zivatarból származó
erózióveszély mértékét mutató index.
Az extrém nagy csapadékmennyiségekre vonatkozó néhány
érdekesség:
Zivatarok és jégesők

Terólad száll a dal, zivatarverte líra,

lantverte zivatar, lírai szerelem!
feletted ég az ég, alattad messze nyílva
a pokol, ingatag jársz ingatag helyen.

Babits Mihály: O lyric love

részlet
 Zivatarok és jégesők
A zivatar egy vagy több elektromos kisülés,
amelyet fényfelvillanás és éles vagy dörgő hang
formájában észlelünk. Minden esetben Cb
képződésével kapcsolatos, továbbá rendszerint
erős, lökéses széllel, heves záporral, jégesővel jár.
Legzivatarosabb területünk a Mátra, a Dunazug-hg, a DK-
Alföld és a Szatmár-Beregi-sík (30 nap/év felett).
Az Alföld középső részén a legkisebb a zivatarok
gyakorisága (20 nap/év alatt).
A zivatarok gyakori kísérője a jégeső, ha a zivatarfelhő
felső részében jóval fagypont alatti hőmérséklet és igen
erős feláramlás alakul ki.
A legtöbb jégeső júliusban fordul elő (20 db sokévi
átlagban), a legkevesebb decemberben (0,4 db sokévi
átlagban).
A jégeső területi megoszlására jellemző, hogy ún.
„jégesőpályák” mentén fordul elő. Ilyenek: A Mátra-Bükk,
Kemeneshát, Villányi-hg, Hajdúhát.
A havazás és a hótakaró

Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,

elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik,
buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad.
Illan a könnyű derű, belereszket az égi magasság
s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra.

József Attila: Hexameterek

(részlet)
 A havazás és a hótakaró
Hazánk éghajlatának jellegzetessége, hogy még a legenyhébb
teleken is hullik hó, bár mennyisége évről évre tág határok
közt ingadozik.
Az Alföldön évente átlagosan 18-22 napon havazik. A
Dunántúlon és dombsági területeinken 25-30 nap,
hegyvidékeinken 30-40 nap, 700 m tszf. felett 50-60 napon
havazik.
A hó alakjában lehulló csapadék mennyisége vízre átszámítva
sokévi átlagban 40-170 mm közötti. 400 m tszf. felett
mindenütt meghaladja a 100 mm-t.
Az enyhébb telű Dunántúlon 80-120 mm (a Genovai ciklon
hatása).
A zordabb telű Alföldön (a szibériai maximum hatása) csak
40-60 mm évi csapadékmennyiség származik a havazásokból.
A hónak az évi csapadékösszegből való részesedése az
Alföldön 7-10%, a DNy-Dunántúlon 10-15%, míg a
hegyvidékeinken 15-20%.
A havazások után, ha a hőmérséklet tartósan fagypont alatt
marad, a hótakaró hosszabb-rövidebb ideig megmarad.
Azokat a napokat, amikor a felszínt legalább 1 cm vastag
összefüggő hótakaró borítja hótakarós napnak nevezzük.
Legkevesebb hótakarós nap van az Alföld középső részén
(30-35 nap), ahol a lehullott hó mennyisége is kevés.
A Dunántúl nagy részén 40-45 hótakarós nap fordul elő a
több havazás következtében, a magasabb januári
középhőmérséklet ellenére.
Középhegységeinkben 50 felett van a hótakarós napok
száma, de 700 m tszf. felett 100-120 hótakarós nap fordul
elő.
100 m tszf. növekedésre a Dunántúli-középhegységben +7,
az Északi-középhegységben +9 hótakarós nap jut.
Egyes teleken az Alföldön nem alakul ki összefüggő
hótakaró, máskor 80-100 napon át megmarad a hó.
A hótakaró-vastagság szintén fontos éghajlati paraméter.
A telente előforduló maximális hótakaró-vastagságok
átlagolásával kapjuk a hótakaró átlagos maximális
vastagságát.
A hideg, de kevésbé havas Alföld nagy részén ez az
érték 15-20 cm körüli.
A Dunántúli-dombság területén 25-40 cm.
Középhegységeinkben és a nyugat-magyarországi
peremvidék területén 30-50 cm.
500 m tszf. felett értéke 50 cm feletti.
100 m tszf. növekedéssel az átlagos maximális
hóvastagság országos átlagban 6 cm-rel nő.
Az Alföldön előfordul olyan tél, amikor nincs mérhető
vastagságú hótakaró, illetve olyan, amikor 60-80 cm
vastag takarót alkot. Az országos rekord hóvastagság
151 cm (1947 február, Kőszeg-Stájerházak)
Talajszinti és talaj
közeli kondenzáció
 A folyó csöndes, nagy nyugalmat görget,
harmattá vált bennem a gond és teher;
A harmat se férfi, se gyerek, se magyar, se testvér,
csak megfáradt ember, aki itt hever.

József Attila: Megfáradt ember (részlet)

A felszíni kisugárzás következtében az éjszaka lehűlt talaj fölötti

levegő is lehűlhet a harmatpontjára, vagy az alá, amelyen a benne
lévő vízgőz telítetté válik. A kondenzáció ezen a módon általában
csak a talaj közeli vékony rétegben megy végbe, tehát kisugárzási
köd keletkezik.
harmat; Egyre várlak. Harmatos a gyep,
Nagy fák is várnak büszke terebéllyel.
Rideg vagyok és reszketeg is néha,
Egyedül olyan borzongós az éjjel.

József Attila: Várlak (részlet)

 A dér
Szeretem az elutazókat,
Sírókat és fölébredőket
S dér-esős, hideg hajnalon
A mezőket.

Ady Endre: A Halál rokona

(részlet)

Mikrocsapadék. Akkor keletkezik, ha a levegő

vízgőztartalma fagypont alatti hőmérsékletű felületen
kicsapódik.
 És minden, minden elhagy minket,
A szó, kisértés, dölyf s a vér
És visszasírjuk könnyeinket,
dér;
Mely már az Óceánba ér.
És csak hiába, nem jő vissza,
De jön helyette téli Dér,

József Attila: Az örök elmulás

(részlet)
 Vágom a fát hűvös halomba,
fényesül a görcse sikongva,
A zúzmara zúzmara hull szárnyas hajamra,
csiklándani benyúl nyakamba -
bársonyon futnak perceim.

József Attila: Favágó

(részlet)

A zúzmara az áramló enyhe, párás levegőből a fagypont alatti

hőmérsékletű tereptárgyak kiálló éleire kirakódó jégtűkből képződő
mikrocsapadék.
Jelentős túlterhelést okozva a fák ágainak letörését, a légvezetékek
leszakadását idézheti elő.
Kártétele miatt az egyetlen rendszeresen mért mikrocsapadék.
Hazánkban 1967/68 tele óta működik zúzmaramérő hálózat.
Legzúzmarásabb területeink a hegyvidékek, ahol a zúzmarás napok
átlagos évi száma 30 feletti, míg az Alföldön ez az érték mindössze
4-8 nap.
Még a kevéssé zúzmarás területeken is történhet jelentős
mennyiségű zúzmara lerakódás.
 Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hisz zúzmarás a város, a berek...
zúzmara; Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
És rakni, adjon sok-sok meleget.

József Attila: Tél (részlet)

 Nézzük mindig a dolgok napos
oldalát!

Mára befejeztük, viszontlátásra!