K ertgazdaság 2004. 36.
(3)
H u n g a r ik u m k én t e lis m e r t sz ő lő tá jfa jtá k
v íz h á z ta r tá s á n a k v iz s g á la ta a s z á ly o s é v b e n
T eszlák P éter - Gaál Krisztián - Ifj. K ozm a Pál
FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete Pécs
B e v e ze té s
A globális felmelegedés és a mezőgazdaság
összefüggéseit vizsgálva megállapították, hogy
a kelet-európai vidékeken és a mediterrán régi­
óban a szárazabb környezet és a hőmérséklet
emelkedése kevesebb hozamot eredményez,
ezért szükség van új fajtákra és új termesztés­
technológiákra (IPCC 2001). Az új fajták mel­
lett azonban fontos szerepet töltenek be a Kár­
pát- medencében honos, régi szőlőfajták, ame­
lyek, mint hungarikum termékek, egyre népsze­
rűbbek lesznek. A VAHAVA projektben a
klímaváltozással kapcsolatos további feladatok
lényeges pontja, az éghajlati adottságainkhoz
jól alkalmazkodó piacképes fajták termesztésbe
vonásának elősegítése (Soltész et al.).
A hungarikum fajták speciális környezeti
igényekkel rendelkeznek, nagyon évjáratfüg­
gők. Fajtaspecifikus termesztéstechnológia ki­
alakításával fokozható a hungarikum szőlőfaj­
ták minősége. Kutatásunk célja a Kadarka és a
Hárslevelű fajták vízháztartás szabályozásának
vizsgálata, a fajták jellemzése a levél vízpoten­
ciál értékek változásaival leírható élettani vá­
laszreakciók alapján.
Irodalm i á ttekin tés
A növény vízállapotáról a levél vízpotenciáljá­
nak mérésével kaphatunk információkat. A sző­
lőnövény legnagyobb vízvesztése a sztornókon
keresztüli transpirációval megy végbe, a levél
vízvesztése alacsonyabb levél vízpotenciált
eredményez (Grimes and Williams, 1990).
A kora hajnali, másnéven „predawn” levél víz­
potenciál a legjobb indikátora a víz stressznek,
szoros kapcsolatban van a talaj vízpotenciállal
és a talaj víztartalmával (Van Zyl, 1987). A szőlő
minden levele hiposztomatikus. A sztómaszám
szabadföldi körülmények között, kifejlett leve­
lek esetében 200-250 sztóma/mm2 között vál­
tozik a fajták többségénél (Düring, 1980).
A transpiráció napi ritmusa nagyon eltérő a kü­
15
lönböző Vitis fajoknál és fajtáknál. A sztoma-
tikus transpiráció összefüggésben van a fény­
sötét periódusok változásával és a levegő relatív
páratartamával (Düring, 1976). A sztómák
mozgása függ a levél abszcizinsav (ABA) tartal­
mától is. A transpiráció napi menetében van
egy minimumpont 10-12 h között, a maximu­
mot pedig 14-16 h között éri el (Düring and
Scienza, 1975). A szőlő vízháztartásában oz­
motikus és elasztikus szabályozást is kimutattak
(Düring, 1984; Rodrigues et al., 1993; Patakas
and Noitsakis, 2001). A különböző szőlőfajták
szárazságtűrését, alkalmazkodási mechanizmu­
sait számos tanulmányban vizsgálták (Braudo
et al., 1972; Düring, 1980; Bálo et al., 1986;
Rühl and Savelkouls, 1986; Ligetváry and
Ferenczy, 1986; Düring, 1987; Regina and
Carbonneau, 1996; Schulzt, 1996; Gomez dél
Campo et al., 2002). A Hárslevelű fajtán vég­
zett kísérletek szerint az öntözetlen szőlő eseté­
ben -0,7 és -1,4 MPa között, az öntözött szőlő
esetében -0,4 és -1,3 MPa között változott a le­
vél vízpotenciál étéke napközben (Ligetvári and
Ferenczy, 1986).
A nyag és m ódszer
A szabadföldi méréseket a Kadarka és a Hárs­
levelű fajtáknál a Szentmiklóshegyi kísérleti te­
lepen végeztük (FVM Szőlészeti és Borászati
Kutatóintézete, Pécs), amely a Nyugat-Mecsek
déli lejtőjén, 180-200 m-es tengerszint feletti
magasságban helyezkedik el (északi szélesség
46,07°; keleti hosszúság 18,17°). A terület a
Praeillyricum flóravidékén belül található.
A talaj permi vörös homokkő, pannon homok
és pannon agyag keveréke, a talaj típusa Ra-
mann-féle barna erdőtalaj.
A Kadarka fajta rendszertani besorolása Vitis
vinifera L. convar. pontica, subconvar. balca-
nica, provar. mesocarpa, a Hárslevelű fajta pe­
dig Vitis vinifera L. convar. pontica, subconvar.
balcanica, provar. microcarpa a természetes
16
rendszer szerint (in Németh, 1967; in Kozma,
2000). A fajták ernyő művelésmódban és kö­
zépmagas kordon termesztettek, 3,5x1,2, 2x1
m-es tenyészterülettel, a sorvezetés K-Ny irányú.
A tartóhuzal magassága 1,2 m. A terhelés két
szálvesszős metszés mellett átlagosan 10-12
rügy/m2. A kísérleti parcellák déli kitettségű tera­
szokon helyezkednek el. Az ültetvények 20 (Ka­
darka) és 12 (Hárslevelű) évesek. A folyamatos
meteorológiai megfigyeléseket a Lufft HP-100
és a Boreas automata meteorológiai állomás se­
gítségével végeztük. A talajnedvesség tartalom
mérést hagyományos módszerrel, súlyállandó­
ságig történő szárítással végeztük, szárítószek­
rényben 100 °C-on. A Smart-féle négyzethálós
felvételezés (Smart and Robinson, 1991) eszkö­
zei: méterrúd (3m) és mérőpálca (l,5m). A min­
tavételi napok virágzás, zöldborsó, zsendülés és
szüret fenofázisok alatt voltak. A levél vízpotenci­
ál értékeket Scholander-féle nyomáskamrával
(Scholander at al, 1965) mértük (Plánt Water
Status Console 3000 Series, Soilmoisture Corp.
Santa Barbara,USA). A korahajnali levél vízpo­
tenciál méréseket napfelkelte előtt, 03.00-04.00
h között, a nappali levél vízpotenciál méréseket
11.30-14.00. óra között végeztük. A levélmintá­
kat 3-szoros ismétlésben, véletlenszerűen kivá­
lasztott tőkékről szedtük a kijelölt parcellákon be­
lül. A mintavételezés fenofázisonként, virágzástól
az érésig történt.
Eredm ények és k ö v e tk e zte té se k
A fény, a hőmérséklet és a csapadékviszonyok
jellemzői
A 2003-as év meteorológiai adatait (1. és 2.
táblázat) elemezve - december hónappal bezá­
róan - kimutattuk, hogy a 2003-as év volt az el­
múlt 50 év legszárazabb és legforróbb éve. Eb­
ben az évben a napsütéses órák száma minden
hónapban magasabb volt, mint az ötven éves
átlag, és a tenyészidőben (áprilistól szeptembe­
rig) összesen 310 órával haladta azt meg. A hő­
mérsékletet tekintve a január, és különösen
a február volt igen hideg, de szeptemberig így
is az átlagos évi középhőmérséklet 1,5 °C fok­
kal volt melegebb, mint a sokévi átlag. A te-
nyészidőszakban rendkívül jelentős mértékű,
3 °C-kal magasabb átlaghőmérséklet volt.
A 2003-as év csapadékmennyisége a sokévi át­
lag alatt volt (januártól-szeptemberig 268
Szőlőterm esztés
mm-rel kevesebb). A tenyészidőszakban hullott
csapadék mennyisége az 50 éves átlaghoz ké­
pest 252 mm-rel volt kevesebb. A téli hó után, a
talajt átáztató mennyiségű eső nem hullott.
A magas hőmérséklet és a csapadékhiány a
tőkéken már a tenyészidő korai szakaszában
aszálytüneteket okozott. A július és az augusztus
hónapok forró, száraz időjárása, a minimális
csapadékmennyiség kedvezőtlen eloszlása erős
szárazság stressz helyzetet idézett elő.
A levegő páratartalom és a talajnedvesség
tartalom mérések
A szőlő transpirációja a levélhőmérséklet és a
talajnedvesség függvényében változik (N.
Beran, 1982). A talajban a vízhiány mértéke a
fenofázisok előrehaladásával párhuzamosan
növekedett. Az átlagosnál magasabb levegőhő­
mérséklet és az alacsony páratartalom (1. ábra)
olyan mértékben növelte a párologtatást, hogy
a szükséges vízutánpótlást a gyökerek nem vol­
tak képesek ellátni. Meg kell jegyeznünk, hogy
ugyanilyen tünetek jelentkeztek volna kedvező
talajvízállapot mellett is. A légköri aszály gyako­
ribb előfordulása az alacsony talajnedvesség
tartalom mellett tovább növelte a kedvezőtlen,
vízhiányos állapot kialakulását. A csökkenő pá­
ratartalom a predawn levél vízpotenciál csökke­
nését okozza, utalva a transpiráción keresztüli
éjszakai vízvesztésre. Ezzel szemben a növekvő
páratartalom a nappali (14.00 h) levél vízpo­
tenciál növekedését okozza jelezve a részleges
sztómazáródást a nap melegebb óráiban
(Myburgh, 2003). A légnedvesség csökkenése
alacsonyabb levél konduktanciát (-22%) és fo­
toszintézist (-27%) eredményez. 58%-os relatív
páratartalomnál a sztómák többsége nyitva
van. 23%-os relatív páratartalomnál a sztómá-
knak csak bizonyos csoportjai vannak nyitva.
Hervadt levelek esetében az összes sztóma zár­
va van (Düring, 1992).
A levegő páratartalom mérések havi átlag­
értékei júniustól szeptemberig nem érték el az
50%-ot vagy annak közelében voltak. Az opti­
mális körülményeket csak október elején, több
mint két héttel a szüret után lehetett kimutatni,
amely a lehűlésnek és a nagyobb mennyiségű
csapadéknak volt köszönhető. A legmagasabb
C 0 2-felvételi (asszimilációs) szintet 60%-os és
70%-os relatív levegő páratartalom mellett
K ertgazdaság 2 0 0 4 .3 6 . (3) 17

1. táblázol
A 2003-as é v meteorológiai adatai (Pécs-Szentmiklóshegy)
Napsütéses órák (h) Hőmérséklet (°C) Csapadék (mm)
i-ionapoK
50 év* 2003 Eltérés 50 év* 2003 Eltérés 50 év* 2003 Eltérés
Január 72 75 +3 0,2 -0,6 -0.8 45 66 +21
Február 101 117 +16 2.3 -0,2 -4,4 45 39 -6
Március 141 197 +56 6,4 7.2 +0,8 47 16 -31
Április 181 235 +54 11.7 12.4 +0.7 70 13 -57
Május 235 296 +61 16.6 20.4 + 3,8 74 45 -29
Június 242 291 +49 20.0 25,2 + 5,2 95 20 -75
Július 280 319 +39 21.8 24,1 +2,3 81 68 -13
Augusztus 271 346 +75 21,6 26,5 + 4,9 76 27 -49
Szeptember 204 236 +32 17,9 18,9 + 1.0 58 29 -29
Október 159 163 +4 12,6 10.5 -2,1 56 142 +86
November 76 138 +62 6.2 10,5 +3,6 72 56 -16
December 59 130 +71 2.0 9.8 + 1.0 63 23 -40
Átlag 11.6 12.9 + 1.3
Összesen 2021 2548 +527 782 544 -238
*1951-2000 átlaga FVM SZBKI Pécs
2. táblázat

A meteorológiai jellemzők összehasonlítása az 50 éves átlaggal 2003-ban

és a vegetációs periódus alatt (Pécs-Szentmiklóshegy)
Napsütéses órák (h) Hőmérséklet (°C) Csapadék (mm)
Eloszlás 50 év* 2003 eltérés 50 év* 2003 eltérés 50 év* 2003 eltérés
Egész évben (Jan. 1. - Dec. 31.)
Összesen 2021 2548 +529 782 544 238
Átlag 11,6 12,9 + 1,3
Vegetációban (Ápr. 1. - szept. 30.)
Összesen 1413 1723 +310 454 202 -252
Átlag 18.3 21,3 + 3,0

*1951-2000 átlaga FVM SZBKI Pécs

mérték (Beran and Klein, 1981). A szőlő foto­
szintézisére optimális légnedvesség 70% rela­
tív páratartalom körül alakul (Kozma, 2000).
A talajnedvesség tartalom értékek már virág­
zás idején 10% alá süllyedtek a Kadarka fajtá­
nál, a Hárslevelű fajtánál pedig 11% körül in­
gadoztak jelezve a súlyos vízhiányos állapotot.
A zöldborsó-fürtzáródás fenofázisok idején
volt a legalacsonyabb a talajnedvesség tarta­
lom (9,7%). Szüretig a vízhiányos állapot vál­
tozatlan maradt, nem vagy csak csekély mér­
tékben haladta meg a 10%-os értéket a talaj
víztartalma. A talaj kiszáradásának tendenciá­
ja a szüreti időszakig folytatódott.
A lombozat felépítésének jellemzői
A Smart-féle négyzethálós felvételezéssel
(Smart and Robinson, 1991) folyamatosan
nyomon követtük a Kadarka és a Hárslevelű
fajták lombfalának szerkezeti változásait (3. táb­
lázat) virágzástól szüretig. Már több vizsgálat
bebizonyította (Schultz and Matthews, 1988,
Winkel and Rambal, 1993), hogy a talaj vízhiá­
nya a teljes levél felületet csökkenti, különösen
a vegetációs periódus elején, amikor is a vege­
tatív növekedés maximális. A hajtások hosszú­
sága és a hajtásonkénti noduszok száma
25%-kal csökkent a korai fenofázisban fellépő
vízhiány esetén (Matthews et al., 1987). A lom­
18 Szőlőterm esztés

bozat változása megváltoztatja a lombmikroklí­ potenciál mérések a növény vízállapotát mu­

mát, amely hatással van a bor minőségére
(Smart et ah, 1985). A Kadarka fajta átlagos
levélrétegszáma virágzáskor 10%-kal volt ma­
gasabb a Hárslevelűéhez képest.
Az átlagos lombfalvastagság a Kadarka faj­
tánál 0,42-0,64 m között változott, a Hársle­
velű esetében ez az érték megközelítette a 0,70
m-t. A fajták lombfelépítése közötti különbsé­
gek minimálisak voltak, a növekedési erélytől
függően, amelyet a szárazságstressz hatása
módosít. A gyengébb szárazságtűrésű fajták
lombozatának fejlődése gátolt a szárazság­
stressz alatt. A fejlettebb lombozat kedvezőbb
mikroklímát biztosít a fotoszintézishez, azon­
ban a nagyobb levélszám (nagyobb párologta­
tó felszín) fokozottabb vízvesztést idézhet elő a
sztomatikus szabályozás hiányában.
A kora hajnali (predawn) levél vízpotenciál
mérések eredményei
A kora hajnali vagy másnéven „predawn” le­
vél vízpotenciál a legjobb indikátora a víz
stressznek, szoros kapcsolatban van a talaj víz­
potenciállal és a talaj víztartalmával (Van Zy\,
1987). A sztomatikus transpiráció összefüg­
gésben van a fény-sötét periódusok változásá­
val (Düring, 1976), sötétben a sztómák bezá­
ródnak, éjszaka a záródó sztómák miatt a sző­
lőlevelek telítődnek vízzel. A predawn levél víz­
tatják lecsökkent vízáramlás idején, és infor­
mációt szolgáltatnak a gyökérzóna talaj vízpo­
tenciáljáról, mivel ezek az értékek egyenérté­
kűnek tekinthetők a talaj vízállapotával
(Chone et a/., 2001). Humid klimatikus viszo­
nyok között a predawn levél vízpotenciál 0
Mpa körüli, semi-arid körülmények között a
predawn levél vízpotenciál -0,6 és -0,7 MPa
között változik (Düring and Loveys, 1982). A
Kadarka és a Hárslevelű fajták kora hajnali le­
vél vízpotenciál értékei (1-2. ábra) a vegetáci­
ós periódus alatt folyamatosan csökkentek jú­
niustól augusztusig, majd augusztustól októbe­
rig minimális emelkedést mutattak. A Kadarka
fajta predawn értékei -0,11 és -0,54 MPa kö­
zött változtak. Ezzel párhuzamosan a Hársle­
velű kora hajnali levélvízpotenciál értékei is
hasonlóan változtak. A súlyos szárazságstressz
helyzetet a predawn levél vízpotenciál értékek
süllyedése jelzi (Rodrigues et al., 1993), am e­
lyet a Kadarka és Hárslevelű fajták vizsgálati
eredményei is alátámasztanak. Augusztusban,
a legsúlyosabb szárazságstressz idején, elérték
a -0,55 MPa átlagértéket, jelezve a talaj kiszá­
radását. Ebben az időszakban a hajtásnöveke­
dés minimálisra csökken, a levelek elvesztik
turgorukat. A tőkék vízvesztését az is fokozta,
hogy éjszaka a magas hőmérséklet és az ala­
csony páratartalom gátolta a sötétben végbe-

3. táblázat
A Kadarka és a Hárslevelű fajták Smart-féle négyzethálós felvételezésének eredm ényei
2003-ban virágzástól szüretig (Pécs-Szentmiklóshegy)
Kadarka Virágzás Zöldborsó Zsendülés Szüret
Átlagos levélrétegszám (összlevélszám/ismétlések száma) 4,2 5,3 3,3 4,8
Belső levelek százalékának aránya (%) 54,76 64.15 54,55 58,33
Összes fürt szám 9 19 8 0
Átlagos lombfalvastagság (m'100) 42,10 52,40 40.75 64,20
Lombfalvastagság hiányának százaléka (%) 0,00 0,00 20,00 0,00
Átlagos lombfalvastagság/levélrétegszám aránya 10,02 9,89 12,35 13,38
Hárslevelű Virágzás Zöldborsó Zsendülés Szüret
Átlagos levélrétegszám (összlevélszám/ismétlések száma) 3.9 4,5 6.5 5.4
Belső levelek százalékának aránya (%) 56,41 55,56 69.23 62,96
Összes fürt szám 17 17 20 0
Átlagos lombfalvastagság (nri’00) 49,80 53.70 59,30 56,80
Lombfalvastagság hiányának százaléka (%) 0.00 0.00 0,00 0.00
Átlagos lombfalvastagság/levólrétegszám aránya 12,77 11.93 9,12 10.52
K ertgazdaság 2004. 36. (3) 19

Kadarka mintavételi napok - 2003

06.06. 06.18. 07.09. 07.22. 08.06. 08.15. 08.29. 10.03.

"to ------------1----------- 1----------- 1----------- 1----------- 1----------- 1----------- 1----------- 1
-0,10 -- s j
^ T

I '0,25"‘ * I i
§■ -0.40- -r T
> " t
•§ -0,55 --
Q)
Ico -0,70 - 1
"O
a. -0,85 -L _ „
x=3

1. ábra. A Kadarka fajta korahajnali (predawn) levél vízpotenciál értékeinek változása 2003-ban
(Pécs-Szentmiklóshegy)
Fig. 1. Changes o f predawn leaf water potential in cultivar Kadarka in 2003 (Pécs-Szentmiklóshegy)

Hárslevelű mintavételi napok - 2003

06.06. 06.18. 07.09. 07.22. 08.06. 08.15. 08.29. 10.03.

2 -----------1---------- 1---------- 1----------1-----------1---------- 1---------- 1---------- 1
§- -0,10 *
*
’o <► _
S -0.25 -

fi
o- j- O
.y -o,4o T
I
| -0,55 -
1 . .
C

I
-o -0,70 --

‘ -0'8 5 Í

2. ábra. A Hárslevelű fajta korahajnali (predawn) levél vízpotenciál értékeinek változása 2003- bán
(Pécs-Szentmiklóshegy)
Fig. 2. Changes of predawn leaf water potential in cultivar Hárslevelű in 2003 (Pécs-Szentmiklóshegy)

menő vízállapot-regenerálódást. A szüret utáni piráción keresztüli éjszakai vízvesztésre

időszakban mindkét fajta predawn értéke
emelkedett, annak ellenére hogy jelentős
mennyiségű csapadék nem esett. Valószínűsít­
hető, hogy a fürtök eltávolítása nagy szerepet
játszott a tőkék vízháztartásának javulásában.
A csökkenő páratartalom a predawn levél víz­
potenciál csökkenését okozza, utalva a trans-
(Myburgh, 2003). A mérések azt is igazolták,
hogy a kevés csapadék ellenére a páratarta­
lom emelkedése segítette a tőkék éjszakai víz-
állapot-regenerálódását. A predawn levél víz­
potenciál értékek nem csökkentek a levelek
öregedésével párhuzamosan a vegetációs pe­
riódus vége felé. A súlyos szárazságstressz kés-
20 S zőlőterm esztés

Kadarka mintavételi napok - 2003

_ 06.04. 07.03. 08.01. 08.13. 09.23. 10.13.

cl. 0,00 -j-------------- 1-------------- 1--------------- 1-------------- 1-------------- 1-------------- 1
r -0,25 -
-ro

0 -0,50 -

1 -°'75- i l
•tj -1,00
55 -1,25 I
I - 1.50 - * * « r f
S. -1,75 - 1
I -2.00 I
_3 83 mm (10.04- 10.08.)

3. á b ra. A Kadarka fajta nappali levél vízpotenciál értékeinek változása 2003-ban (Pécs-Szentmiklóshegy)
Fig. 3. Changes of midday leaf water potential in cultivar Kadarka in 2003 (Pécs-Szentmiklóshegy)

Hárslevelű mintavételi napok - 2003

06.04. 07.03. 08.01. 08.13. 09.23. 10.13.

£ 0,00 -I----------------1--------------- 1---------------- 1----------------1--------------- 1---------------- 1
1- -0,25 -
:5 -0,50 -- j
| -0 .7 5 - r Í
■g -1 .0 0 - t r f
55 -1,25 - ± T
> 1 11
^ - 1 ,5 0- i

IQ- -1 ,7 5 - J_
C ’ y =3 83 mm (10.04- 10.08.)

4. á b ra. A Hárslevelű fajta nappali levél vízpotenciál értékeinek változása 2003-ban (Pécs-Szentmiklóshegy)
Fig. 4. Changes of midday leaf water potential in cultivar Hárslevelű in 2003 (Pécs-Szentmiklóshegy)

leltette a természetes szeneszcencia jelenségét. rülmények között a levél vízpotenciál maga­

A predawn értékek emelkedését a vegetációs
periódus végén csak néhány esetben mutatták
ki (Schultz, 1996; Lebon et al., 2003).
A nappali (midday) levél vízpotenciál mérések
eredményei
A levél vízpotenciál általánosan elfogadott in­
dikátora a növény vízállapotának. Normál kö­
sabb a korahajnali (predawn) időszakban,
napfelkelte után gyorsan csökken és a mini­
mumot 12.00-14.00 h körül éri el semi-arid
környezetben (Myburgh, 2003). A levél vízpo­
tenciál napi változása szoros kapcsolatban van
a levélhőmérséklettel és a fotoszintetikusán ak­
tív sugárzás (PÁR) értékkel (Van Zy/, 1987).
Öntözés nélkül zsendülésig a levél vízpotenciál
K ertgazdaság 2004. 36. (3)
gyorsan csökken -1,4 MPa-ig. A zsendülés
után is fennálló vízhiány szintén gyors csökke­
nést okoz -1,6 MPa-ig, a szüreti időszakban
(Matthews et al. 1987). A Kadarka és a Hársle­
velű fajta nappali levél vízpotenciál értékei
már július elején -1,0 MPa alá csökkentek
(07.04.) jelezve a kezdődő szárazságstressz
helyzetet. Mindkét fajtát alacsony nappali levél
vízpotenciál értékek (-0,8 és -1,75 MPa között)
jellemezték virágzástól szüretig. A szüret utáni
időszakban esett 83 mm csapadék hatására a
fajták érzékenyen reagáltak. A turgorállapotot
jelző levél vízpotenciál értékek ugrásszerűen
emelkedtek. Mindkét fajta nagymértékű válto­
zást mutatott (átlagosan 0,7 MPa-os emelke­
dés), azonban a Hárslevelű fajta levél vízpo­
tenciál értékei voltak a legmagasabbak (-0,5
MPa). Az előző időpontban (09.23.) mért ér­
tékhez képest ez 0,8 MPa-os emelkedést jelen­
tett a nappali levél vízpotenciálban. A Hársle­
velű fajta érzékenyebben reagált minimális
mennyiségű (a gyökérzóna vízállapotát nem
befolyásoló) csapadékra is, a levél vízpotenciál
értékei kis mértékben emelkedtek az aszályos
időszakban (-1,0 MPa). Ez a változás, feltétele­
zésünk szerint a az éjszakai páratartalom emel­
kedésnek köszönhető, amely csökkentette a
lombhőmérsékletet és elősegítette az éjszakai
vízállapot-regenerálódást.
21
A Hárslevelű szőlőfajta
2003 augusztusában
(Pécs-Szentmiklóshegy)
Fotó: Gaál Krisztián
Ö sszefoglalás
Szárazság stressz idején, szabadföldi körülmé­
nyek között vizsgáltuk a Kadarka és a Hársle­
velű fajta vízháztartását, öntözetlen ültetvé­
nyen. A 2003-as évet súlyos csapadékhiány,
magas hőmérséklet és alacsony páratartalom
jellemezte. A vízhiányos állapot a vegetációs
periódusban rügyfakadástól a szüretig tartott.
A különböző fenofázisokban (virágzás, zöld­
borsó, zsendülés, szüret) vizsgáltuk a korahaj­
nali (predawn) és a nappali (midday) levél víz­
potenciál értékeket mindkét fajtánál.
Összehasonlítottuk a két hungarikum szőlő­
fajta vízháztartás szabályozását. A szárazság
stressz hatását a nappali levél vízpotenciál ér­
tékek is jellemezték, amelyek különbséget mu­
tattak a két fajta között. A nappali levél vízpo­
tenciál értékek -0,8 és -1,7 MPa között változ­
tak. A Hárslevelű fajta az aszályos időszakban
(08.01.) érzékenyebben reagált (levél vízpo­
tenciál emelkedés) minimális mennyiségű csa­
padékra is, amely a gyökérzónáig nem jutha­
tott el. A Kadarka levél vízpotenciál értékei ez­
zel szemben szeptember végéig folyamatosan
csökkentek. Mindkét fajta esetében nagymér­
tékű változást regisztráltunk a folyamatos (vi­
rágzástól szüretig tartó) vízhiány után esett,
első jelentősebb mennyiségű csapadék hatá­
sára. A levél vízpotenciál értékek a természetes
22
öregedési folyamatok hatásával ellentétesen
növekedtek a vegetációs periódus végén.
Exam ination of w a ter balance in
grapevin e varieties registered as
H ungaricum s, in a dry year
Tészták, P. - Gaál, K. - Ifj. Kozma, P.
Sum m ary
We investigated drought stress in Vitis vinifera
L. cv. Kadarka and cv. Hárslevelű. The 2003
vintage was characterised by very low precipi-
tation, high temperatures, and low humidity.
The main water deficit occurred between búd
break and harvest. During different pheno-
phases (bloom, pea status, veraison, harvest)
we measured the pre-dawn and midday water
potential of both varieties. We compared the
water status adjustment of both varieties. The
midday water potential values characterise
each variety and reveal its respective charac-
teristic response to drought. The midday water
potential ranged between -0.8 and -1.7 MPa.
Hárslevelű was more sensitive to drought due
to very little rainfall in the period around l st
August. The water potential in Kadarka steadily
decreased till the end of September. Between
bloom and harvest we could observe this strong
decrease until the first noticeable rainfall oc­
curred (2nd week of October). This led to higher
values fór leaf water potential instead of other-
wise naturally decreasing water potential levels
at the end of the vegetation period.
T ables
Table 1. Meteorological parameters in 2003
(Pécs-Szentmiklósh egy)
Table 2. Comparison of 50 years mean with
2003 data fór various meteorological
parameters (Pécs-Szentmiklóshegy)
Table 3. Results of „Point quadrat” measure-
ments according to Smart fór Kadarka
and Hárslevelű from budbreak till har­
vest in 2003 (Pécs-Szentmiklóshegy)
Irodalom
1. Bálo, B. - Mustárdy, L. A. - Hideg, É. -
Faludi-Dániel, A. (1986): Studies on
effect of chilling on the photosyntesis of
grapevine. Vitis 25 pp. 1-7.
Szőlőterm esztés
2. Beran, N. - Klein, W. (1981): Dér EinfluB
dér Luftfeuchtigkeit auf die Photosyn-
these dér Rebe (Vitis vinifera) unter
besonderer Berücksichtigung dér
Lichtintensitát und dér Blattemperatur.
Die Wein-Wissenschaft 36. Jahrgang,
Nummer 4, pp. 227-244.
3. Bravdo, B. - Lavee S. - Samish, R. M.
(1972): Analysis of water consumption
of various grapevine cultivars. Vitis 10
pp. 210-201.
4. Chone, X. - Van Leeuwen, C. -Dubourdieu,
D. - Gaudillere, J. P. (2001): Stem water
potential is a sensitive indicator of
grapevine water status. Annals of Botany
87 (4): 477-483
5. Düring, H. (1976): Studies on the envi-
ronmentally controlled stomatal tran-
spiration in grape vines. Vitis 15 pp.
82-87
6. Düring, H. (1980): Stomata frequency of
leaves of Vitis species and cultivars.
Vitis 19 pp. 91-98.
7. Düring, H. (1984): Evidence fór osmotic
adjusment to drought in grapevines
(Vitis vinifera L.). Vitis 23 pp. 1-10.
8. Düring, H. (1987): Stomatal responses to
alterations of soil and air humidity in
grapevines. Vitis 26 pp. 9-18.
9. Düring, H. (1992): Low air humidity causes
non-uniform stomatal closure in hetero-
baric leaves of Vitis species. Vitis 31 pp.
1-7.
10. Düring, H. -Loveys, B. R. (1982): Diumal
changes in water relations and abscisic
acid in field grown Vitis vinifera cvs..
Vitis 21 pp. 223-232.
11. Düring, H. -Scienza, A. (1975): The role
of endogenous abscisic acid during
water stress in grapes. Vitis 14 (1), pp.
20-26.
12. Europe," Chapter 13 of: Intergovernmen-
tal Panel on Climate Change (IPCC).
(2001): Climate Change 2001: Im-
pacts, Adaptation and Vulnerability.
Cambridge University Press, full text:
http://www.Qrida.no/
climate/ipcc tar/wq2/491.htm
13. Grimes, D. W. - Williams, L. E. (1990): Ir-
rigation effects of plánt water relations
K ertgazdaság 2004. 36. (3)
and productivity of Thompson Seed-
less grapevines. Crop Sci. 30:255-60.
14. G om ez dél Campo, M. - Ruiz, C. -
Lissarague, J. R. (2002): Effect of water
stress on leaf area deveiopment, photo-
synthesis, and productivity in Chardon-
nay and Arién grapevines. American
Journal of Enology and Viticulture 53
(2): 138-143.
15. Kozma, P. (2000): A szőlő és termesztése
I. A szőlőtermesztés történeti, biológiai
és ökológiai alapjai. Akadémiai Kiadó,
Budapest, pp. 148-149, 155-156.
16. Lebon, E, Dumas, V. - Pieri, P. - Schultz
H. R. (2003): Modelling the seasonal
dynamics of the soil water balance of
vineyards. Funcional Plánt Biology, 30,
699-710.
17. Ligetvári, F. - Ferenczy, A. (1986):
Change of water potential as affected by
water status in vine. A Kertészeti Egye­
tem Közleményei (in Vitis 1986). Vitis
25 48 pp. 245-253.
18. Matthews, M. A. - Anderson, M. M. -
Schultz, H. R. (1987): Phenologic and
growht responses to early laté season
water deficits in Cabernet franc. Vitis 26
pp. 147-160.
19. Myburgh, P. A. (2003): Responses of Vitis
vinifera L. cv. Sultanina to Level of Soil
Water Depletion Under Semi-Arid
Conditions. S. Afr. J. Enol. Vitic., Vol.
24, No. 1, 16-24.
20. Németh, M. (1967): Ampelográfiai album
Termesztett borszőlőfajták I. Mezőgaz­
dasági Kiadó, Budapest 135-139, pp.
21. Patakas, A. - Noitsakis, B. (2001): Leaf
age effects on solute accumulation in
water-stressed grapevines. Journal of
Plánt Physiology 158 (1): 63-69.
Közös Kockázatcsökkentési alapot kívánnak létrehozni a mezőgazdaságban működő
nonprofit biztosítók. A Nonprofit Egyesületek Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke
elmondta, Magyarországon ma 29 ilyen egyesület létezik, és több mint 10 milliárd forint
értéket védenek, már több mint 12 éve.
Elhangzott Duna TV, Gazdakör 2004. szeptem berben, 5 30 órakor
23
22. Regina, M.D. - Carbonneau, A. (1996):
Gas exchanges in Vitis vinifera under wa­
ter stress régimé. Characterization of the
variety behavior. Pesquisa Agropecuaria
Brasileira 31 (12): 869-876.
23. Rodrigues, M. L. - Chaves, M. M. -
Wendler, R. -Dávid, M. M.-Quick, W.P.
-Leegood, R. C. -Stitt, M. -Pereim, J. S.
(1993): Osmotic adjusment in wa­
ter-stressed grapevine leaves in relation
to carbon assimilation. Australian Jour­
nal of Plánt Physiology 20 (3): 309-321.
24. Scholander, P. F. - Hőmmel, H.T. -
Bradstreet, E. D. - Hemmingsen, E. A.
(1965): Sáp pressure in vascular plants.
Science 148: 339-346.
25. Schultz, H.R. - Matthews, M. A. (1988):
Vegetatíve growth distribution during
water deficits in Vitis vinifera L. Aust. J.
Plánt Physiol. 15, 641-656.
26. Schultz, H. R. (1996): Water relations and
photosynthetic responses of two grape­
vine cultivars of differenct geographical
origin during water stress. Acta Hort.
427, 251-266.
27. Soltész, M. - Nyéki, J. - Szabó, Z. (2004):
A klímaváltozás kihívásai a gyümölcs-
termesztésben. „AGRO-21” Füzetek
2004., 34., 3-20 p.
28. Smart, R. E. - Robinson, M. (1991):
Sunlight intő Wine. Winetitles, pp.88.
29. Van Zyl, J. L. (1987): Diurnal Variation in
Grapevine Water Stress as a Function
of Changing Water Status and Meteo-
rological Conditions. S. Afr. J. Enol.
Vitic. Vol. 8, No. 2., pp. 45-52.
30. Winkel, T. -Rambal, S. (1993): Influence of
water stress on grapevine growing in the
field: From leaf to whol-plant response.
Australian J. Plánt Physiol. 20,1431-157.