Műszaki kémia 8.

Kenőanyagok

Az előadás anyagát összeállította:

Dr. Bajnóczy Gábor
BME
Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
 Kenőolajok,kenőzsírok
Kenőolajok feledatai:
-Egymáson elmozduló felületek között fellépő súrlódási ellenállás csökkentése
-Dugattyús gépeknél a jó tömítés biztosítása
-Súrlódáskor keletkező hő elvezetése

Szilárd testek súrlódása:

- Tiszta folyadéksúrlódás: két felület között folyamatos olajréteg, elmozduláshoz
a szorító erő 0,1 – 0,5 %-ka kell.
- Félfolyadéksúrlódás: a kenőanyag jelentős része kiszorul az egymáson elcsúszó
felületek közül elmozduláshoz a szorító erő 0,5 – 1 %-ka kell.
- Határsúrlódás: a kenőanyag szabadon mozgó részecskéi teljesen kiszorulnak
a felületek közül, mindkét felületen csak egy molekuláris méretű
tapadó réteg marad vissza, elmozduláshoz a szorító erő
1 – 10 %-ka kell.
- Száraz súrlódás: kenőanyag teljes hiánya a felületek között, elmozduláshoz
a szorító erő 10 – 50 %-ka kell.
 Kenőolajok viszkozitása

Kenőanyagok legjellemzőbb tulajdonsága

elmozduláshoz dv elmozdulás sebessége
szükséges erő F=ηA [m/s]
[Newton] dx
dinamikai az elmozduló rétegek
viszkozitás felület
egymástól való távolsága
[N s/m2] [m2] [m]

1 N s/m2 = 1 Pa s
Az egy [Pa s] olyan laminárisan áramló homogén közeg dinamikai viszkozitása,
amelyben két egymástól párhuzamos, egymástól 1 m távolságban lévő, 1 m/s
sebesség különbséggel áramló sík réteg, a réteg felületének 1 m 2-én 1 Newton
csúsztató erő jön létre.

A kinematikai viszkozitás [m2s-1] a dinamikai viszkozitás [Pa s] és a

sűrűség [kg/m3] hányadosa
Kenőolajok viszkozitása
Viszkozitási index
Önkényes referencia választás:
1. Egy texasi nafténes kőolajból előállított olajok viszkozitási indexe = 0
(ezen olajok viszkozitása nagymértékben változik a hőmérséklettel)
2. Egy pennsylvániai paraffinos kőolajból előállított olajok
viszkozitási indexe = 100
(ezen olajok viszkozitása kismértékben változik a hőmérséklettel)

A számításhoz ismerni kell a kenőolaj kinematikai viszkozitását [mm 2s-1]

40 °C-on és 100 °C-on
L–U
Viszkozitási index = L–H

U: a vizsgált olaj kinematikai viszkozitása 40 °C-on [mm2s-1]

L: annak a 0 indexű referenciaolajnak a 40 °C-on mért viszkozitása [mm2s-1], amelynek

100 °C-on mért viszkozitása egyenlő a vizsgált olaj 100 °C-on mért viszkozitásával [mm 2s-1]

H: annak a100-as indexű referenciaolajnak a 40 °C-on mért viszkozitása [mm2s-1], amelynek

100 °C-on mért viszkozitása egyenlő a vizsgált olaj 100 °C-on mért viszkozitásával [mm 2s-1]
Táblázatban a vizsgált olaj 100 °C.on mért viszkozitásához tartozó
L és H értékek megtalálhatók
Nagyobb viszkozitási index kisebb viszkozitás változás a hőmérséklettel
 Kenőolajok előállítása
Alapanyag: paraffinos párlatok és a gudron

Propános extrakció

bitumen

A paraffinos olajok nem kívánatos komponensei

- nagy molekulatömegű nyíltszénláncú paraffinok (kristályosodás miatt )
- aromás nafténes anyagok (könnyen oxidálódnak)
- nyílt szénláncú telítetlen szénhidrogének (gyantásodási hajlam miatt)
- gyantás, aszfaltos anyagok (kokszosodási hajlam miatt)

Ezek után mi az ami marad ? Főleg elágazó szénláncú paraffinos szénhidrogének

 Kenőolajadalékok I.

Oxidációgátló adalékok
Az alábbi káros folyamatok megakadályozására
Korrózió veszély

110 °C – 140 °C

Paraffin váz láncvégei + oxigén zsírsavak és hangyasav

150 °C – 170 °C

Aromás vegyületek + oxigén nagymolekulájú kondenzátumok,

iszap képződés

Gátló mechanizmus: Az oxidáció első lépéseként keletkező peroxidok

hatástalanítása pl.: szerves foszfor tartalmú inhibitorokkal
 Kenőolajadalékok II.

Korróziógátló adalékok
A fém felületére adszorpciós rétegként tapadva megakadályozzák a
korróziót okozó anyagok fémmel történő közvetlen érintkezését.

Pl.: olajban oldódó zsíralkoholok, fémszappanok (kálcium-sztearát),

trietanol-amin, sztearil-amin
 Kenőolajadalékok III.
Dermedéspont-csökkentő adalékok
Feladata: a kenőolaj áramlásának fenntartása alacsony hőmérsékleten

A hőmérséklet csökkenésével a kenőolajból hosszúkás paraffin kristályok

válnak ki, amelyek szénakazal szerkezete miatt bedermesztik az olajat

T1 = T 2

T1
T2

Adalék nélkül
Adalékkal

Dermedéspont – zavarosodási pont = 3 – 5 °C Dermedéspont – zavarosodási pont = 10 – 20 °C

Pl.: polimetakrilsav észterek

 Kenőolajadalékok IV.

Viszkozitás-módosító adalékok
Feladata: a kenőolaj viszkozitás csökkenésének mérséklése növekvő
hőmérsékleten
T 1 < T2
T1 T2

alacsonyabb T1 magasabb T2
hőmérsékleten hőmérsékleten
a hosszú szénláncú a hosszú szénláncú
molekulák molekulák
összehúzódnak, kinyújtózkodnak,
egymáson egymással
könnyen elcsúsznak összeakadva
fékezik a viszkozitás
csökkenést

Pl.: poliizobutilén, polisztirolok, polimetakrilátok

Kenőolajadalékok V.
Detergens típusú adalékok
Feladata: az üzemközben képződő korom, gyantás anyagok kiülepedésének
megakadályozása

apoláros
koromszemcse

adalék poláros
részének negatív
töltése megakadályozza
a részecskék összetapadását
Savmegkötő is,
csak dízelolajokhoz
a fémoxid zárlatossá
teheti a gyertyát

adalék
apoláros
része

adalék
poláros
része
 Kenőolajadalékok VI.
Habzásgátló adalékok

Feladata: az üzemközben fellépő olajhabzás megszüntetése, amely

az olajfáradás következtében növekszik
nyomóerő nyomóerő

+ habzásgátló

a habzásgátlók a folyadék felszínén adszorbeálódva

merev, könnyen törhető, rugalmatlan réteget alakítanak ki,
0,001 – 0,0001 %-ban is hatásosak
 Kenőolajadalékok VII.
Kenőképesség növelő adalékok
Feladata: a száraz súrlódás megakadályozása a kenőfilm időleges szakadásakor

Az apoláros olaj
kiszorul a felületek
közül

Az apoláros olaj
kiszorul a felületek közül,
de a maradó tapadó-réteg
megakadályozza a
száraz súrlódást

Pl.: észterek, így a biodízel is

 Kenőolajadalékok VIII.

Kopásgátló adalékok
Feladata: nagy nyomó erők esetén felületi egyenetlenségek összehegedésének
megakadályozása

A szerves klór, kén, foszfor, nitrogén

tartalmú vegyületek a hő hatására
bomlanak és a felszabaduló
klór, kén, foszfor, nitrogén
pillanatszerűen reagál az olvadt fémmel
és nem hegedő szervetlen vegyület
képződik.

HŐVILLANÁS (500 – 1000 °C, összeheged)

Hűtő-, kenőfolyadékok

Fém megmunkálás esetén (esztergálás, marás) a nem kívánatos mértékű

felmelegedés megakadályozására szolgálnak

Biztosítja a kenést és a hőelvezetést

Összetétel: kenőolaj és víz emulziója

Adalékok:
- emulgeátor biztosítja a stabil emulziót
- jelentős mennyiségű kopásgátló
- a víz jelenléte miatt baktericid adalék
( bomlástermékek szerves savak !)

Az elhasznált hűtő-, kenőolajat nem szabad fáradt olajjal összekeverni

az esetleges klór-paraffin tartalom miatt !
Szintetikus kenőolajok

Az olajat megadott kenési céllal tervezik, így lényegesen jobb tulajdonságúak

Lényeges előnyük, hogy a csereperiódus végén is közelítőleg megtartják

eredeti tulajdonságukat.
Szilárd kenőanyagok
Felhasználási hely: lassú mozgású, nagy terhelésű, magas hőmérsékletű,
nehezen hozzáférhető helyeken
Grafit, molibdén-diszulfid, puha fém bronz vagy réz, esetleg teflon

felület kiegyenlítő

A teflon nem mindig alkalmas, mert pozitív hatásként

csökkenti a hézagtérfogatot, de felületéről letaszítja
az olajat, így később nő a kopás !

A rétegek elcsúsznak egymáson

A molibdén-diszulfid gyakori olajadalék

grafitrács
 Kenőolajok osztályozása
Viszkozitás szerint
Orsóolaj < gépolaj < motorolaj < hengerolaj

szintetikus

félszintetikus

ásványolaj alapú

Egyfokozatú téli olaj pl.: 25 W egyfokozatú nyári olaj: 60

Többfokozatú (multi grade) olaj: 15W - 40

 Kenőolajok osztályozása

Teljesítmény szerint

Nagyon sokszor változott !

2006-tól érvényes:

Benzinüzemű személygépkocsik: A1, A2, A3, ….

újabban összevonják
A1/B1
Dízelüzemű személygépkocsik: B1, B2, B3, . . .

Katalizátorbarát motorolajok: C1, C2, C3, ……

Dízelüzemű haszongépjárművek: E1, E2, E3, E4 . . .

 Kenőzsírok

Környezeti és üzemi hőmérsékleten is közelítőleg alakállandók

Felhasználási terület : gördülőcsapágyak, gömbcsuklók

Összetétel: a kenési követelményeknek megfelelő kenőolaj + vázszerkezet

Vázszerkezet: zsírsavak fémmel alkotott sói, azaz szappanok

Fém bázis jele szerkezet vízállóság cseppenés pont

Kálcium bázisú KZS szivacs vízálló alacsony

Nátrium bázisú NZS textil nem vízálló magas
Lítium bázisú LZS bogáncs vízálló magas

Nyomás hatására a vázszerkezetből az olaj kiáramlik, majd az erőhatás

megszűnte után a vázszerkezet az olajat visszaszívja

Ismétlődő mechanikai hatásokra a vázszerkezet fokozatosan tönkremegy,

a kent területet újra kell zsírozni.