KERÁMIAMÁZAK

A MÁZ FOGALMA ÉS SZEREPE

A tárgyak felületét többféle célból kell bevonni
a) a porózus cserepet sima, tömör felületűvé, ezáltal folyadékzáróvá teszi
b) a tárgyak fizikai tulajdonságainak javítása miatt (mechanikai szilárdság
növelése, kémiaianyagokkal szembeni ellenállóképesség stb).
c) növeli a tárgy esztétikai értékét
d) Higiéniai szempontból is fontos (a baktériumok nem tapadnak meg, a
szennyeződés könnyen lemosható)
kerámiamázak/ zománcok- (az üveghez hasonló) szilikátolvadékok
Különbség:
Az üveg: teljesen homogén, nagy viszkozitású szilikátolvadék, amorf szerkezet-
kristályos anyagot nem tartalmaz
A máz: szilikátolvadék, de nem teljesen homogén, kristályos részt is tartalmaz (főleg
a cserép és a máz találkozásánál) kialakuló átmeneti rétegben hajlamos a
kristályosodásra.
A zománc: szilikátolvadék, de csak kis mértékben tartalmaz üveges részt, többnyire
kristályos szerkezetű fém tárgyak bevonására használják

A kerámiamázakkal szembeni követelmény:

1. Lágyuláspontjuk mindig alacsonyabb legyen, mint a cserépé
2. Hőtágulási együtthatójuk egyezzen meg a cserép hőtágulási együtthatójával
3. Viszkozításuk ne legyen túl nagy, de túl kicsi sem-
Túl nagy viszkozitás esetén a máz nem tud kisimulni és a hajlatokat befedni
Ha túl kicsi a viszkozitás, akkor könnyen folyóolvadék képződik-nem tud a
cseréphez tapadni, megfolyik

A MÁZ ÖSSZETÉTELE ÉS TULAJDONSÁGAI

A máz különböző fém oxidok szilikátjainak keveréke önmagában egyik fém oxid
sem alkalmas máz képzésre.
Pl. a tiszta SiO2- olvadáspontja túl magas: 1713℃
A nátrium- szilikát (vízüveg) önmagában vízben oldódik
az ólomszilikát- kémiai hatásokkal szemben nem ellenálló, könnyen oldódik
mérgező
A keverék esetében ezek a hibák megszüntethetők az egyes fémoxidok szilikátjai
egymást
kiegészítve előnyösebb tulajdonságokat adhatnak
Az üveg képződés feltétele, hogy az oxidos összetételben egy molekula fémoxidra
legfeljebb három molekula kovasav (SiO2) juthat

A máz képződésben résztvevő oxidokat három csoportba szokás sorolni:

1. Lúgos vagy bázikus fémoxidok
2. Semleges fémoxidok
3.Savanyú jellegű fémoxidok
A felsorolt oxidok egymáshoz viszonyított mennyiségét a következő képlettel lehet
felírni:
RO : mR2O3 : nRO2
Ezt a viszonyított arányt nevezik savaránynak megmutatja, hogy a máz összetétel
megfelel-e az üveg képzés feltételének

A mázak alkotórészeinek szerepe az égetés során

A kerámia máz égetéskor alakul át fényes, üvegszerű olvadékká. A máznak nincs
meghatározott olvadáspontja (mint a fémeknek) fokozatosan lágyul, mint a többi
szilikát
Olvadáspont a hőmérséklet amelyen a máz fényes, üvegszerű bevonattá alakul
olvadáspontja a bázikus fémoxidok és a kovasav arányától függ
Minél több a fémoxidokhoz képest a kovasav (SiO2) magasabb hőmérséklet
a bázikus fémoxidoknak olvasztó hatásuk van, a SiO2 pedig a legfontosabb
üvegképző anyag

A KERÁMIAMÁZAK NYERSANYAGAI
Ólomoxid- PbO és Pb3O4
Alacsony olvadáspontja miatt (880°℃) elterjedt
szilikát keverékben jó olvadék képző és folyósító anyag, növeli a máz rugalmasságát
Fazekas termékek, majolikák mázazására
mindkétformájában erősen mérgező
Hátránya, hogy égetés után a máz nem ellenálló a kémiai hatásoknak
Már gyenge savak is ki tudnak oldani az ólom tartalomból
Csak dísztárgyra csak fritt (üvegesolvadék) formájában lehet mázba keverni

Káliumoxid-K2O
legelterjedtebb olvasztó anyag, színtelen olvadékot képez, hasonlóan az ólomoxidhoz
egyéb színező oxidok is tüzes, szépszíneket eredményeznek, mint az ólomoxid, de
nem mérgezőek. A káliumoxid hátránya, hogy nagy a hőtágulási együtthatója

Nátriumoxid- Na2O
Lehet kalcinált szódát is használni (CaCO3), 10 mol kristályvízzel is
(Na2CO3.10H2O)
A nátriumoxiddal készült mázak tulajdonságai megegyeznek a káliumoxidos
mázakéival

Kalciumoxid- CaO
Leggyakoribb nyersanyaga a természetben nagy mennyiségben előforduló mészkő
(CaCO3)
A CaO-ot tartalmazó mázak nagy keménységűek, és hajszálrepedésre kevésbé
hajlamosak
Magnéziumoxid- MgO
Nyersanyaga a természetben található ásványa, a magnezit (MgCO3)
A MgO a máz fényét csökkenti matt máz készítésénél
Gyakori máz nyersanyag még a dolomit (CaCO3.MgCO3)

Cinkoxid- ZnO
Mint máz alapanyagot a ZnO formában használják
Növeli a máz fényét és rugalmasságát
csökkenti a hajszál repedésre való hajlamot
A cinkoxidos máz ellenállóbb a kémiai hatásokkal szemben

Bariumoxid- BaO
Általában báriumkarbonát (BaCO3) formájában használják
jó olvasztó hatású
alacsony olvadáspontú mázaknál PbO helyettesítésére is alkalmas
A barium erősen mérgezőanyag csak fritt alakban szabad bevinni a mázba
Jelenléte redukciós égetés esetén kedvez a szeladon és vaskék szín kialakulásának

mR 2 O 3 = Semleges fémoxidok
Alumíniumoxidok – Al 2 O 3
A semleges kémhatású Al2O3 bevitelére leggyakrabban iszapolt kaolint és földpátot
használnak.
Az Al2O3 máz olvadáspontját nagymértékben növeli, mert a tiszta Al2O3
olvadáspontja 2014℃.
Megakadályozza a máz üvegtelenedését, azaz újrakristályosodását. Opálosít, mattító
szer lehet.

nRO2=Savanyú oxidok
Szilíciumdioxid-SiO2
A legfontosabb máz képző anyag a kovasav, mert nélküle máz nem készíthető!
Leggyakrabban kvarchomok vagy szilikát (földpát, kaolin) formájában
Minél több SiO2-t tartalmaz a máz magasabb lesz az olvadáspontja
A SiO2 kedvezően befolyásolja a méz nyomószilárdságát.

Bórtrioxid-B2O3
A kovasavon kívül mázak leggyakrabban használt savanyú kémhatású alkotórésze.
Bórax
vagy bórsav formájában használják
A borax vízben oldódik csak fritt formájában vihető be a mázba.
Alacsony olvadásponttú mázak olvadék képzőszere
csökkenti a repedezési hajlamot, felerősíti színező oxidok hatását.
A MÁZFAJTÁK
mázak, amelyeket különböző komponensekből mérünk össze nyersmáz
A vízben oldható vagy mérgező hatású máz alapanyagokat csak frittelt alakban
szabad alkalmazni.
A kerámiaiparban használt nyers máz közül legjelentősebb porcelánmáz.
Általában földpát, kaolin, kvarchomok, mészpát és dolomit keverékéből készül.
A porcelán massza összetétele nagyon közel van a mázhoz növelni kell földpát
arányát, és mészkövet kell hozzáadni, hogy mázzal alakítsuk
A magas hőmérsékleten égetett mázak előnye, hogy kemények, tartósak, sav-és
időtállóak.
Tömör felület és visszafogott színek

A fél porcelán-, és fajansz mázas (kőedény máz!) többnyire ZnO-t tartalmaznak

1210-1410℃ hőmérsékleten olvadnak

Az agyagmáz nyersanyaga könnyen olvadó alkáli-, mész-és vastartalmú agyag.

Főleg díszműkerámiákon használják, 1200℃ fölött.
A színskála a sárgás barna, barna, fekete szín tartományra korlátozódik.
Az edényt nyers, bőrkemény állapotban vonják be, így az agyagmáz zsugorodása
ellen védekeznek. A zsugorodás elkerülhető akkor, ha az agyagmázba használt
agyagot előtte vörös izzáson kiégetik.
Ezt megőrölve használják a nyers edényen: Az agyagmáz jó tulajdonsága, hogy tág
az égetési hőtartományuk és általában mentesekaszokásos máz hibáktól.
A legjobban csodált régi kínaimázakközött jó néhány agyagmáz van.

A „nyúlbőr“ máz (tenmoku) jellegzetességei edény falán futó barna vagy fekete
csíkok, melyek a nyúlszőrre hasonlítanak.
Az Úgynevezett „fogoly toll mázra” a barna pöttyök, fekete foltok jellemzőek. A
foltok gazdagon változnak, a tollazat pöttyös hatására emlékezztetnek. Ezt a mázat
olyan agyagból lehet előállítani, mely olvadás közben megforr.
A foltokat forrás buborékai, melyek szétpattannak,a növekvő hő hatására kisimultak,
dead foltok magmaradtak.

Az„olajfoltos”máz színe általában sötétbarna vagy fekete, ezt apró, igen szabályos
térközökben található világosabb barna vagy ezüstös pöttyök díszítik. Ezt is az
égetés folyamán keletkezett ,begyógyult buborék okozzák.
E szín hatás előidézésére magas vastartalmú, forrást okozó széntartalmú anyagokat
kell alkalmazni. A beégetést oxidáló levegővel kell végezni. Ezeket a mázakat
nagyon nehéz pontosan reprodukálni.

A frittelt mázak leggyakoribb fajtái az ólom-és bórtartalmú frittelt mázak.

A sómazak technológiai értelemben alapvetően eltérnek hagyományos mázaktól, a

tárgyakat nem kell mázazni.
A technikát a német fazekasok fedezték fel a XV. században. Az edényt nyersen
rakjuk a kemencébe, majd az agyag égetési hőmérséklete ig felfűtik. Ekkor
konyhasót dobnak be a kemence tűzterébe. Akövetkező folyamat játszódik le két
lépcsőben:
először:
2NaCl+H2O=NaO+HCI
másodszor:
NaO+Al2O3+4SiO2=Na2OAl2O34SiO2->sómáz.

Jól látható, hogy a kemencetérben jelen levő vízgőzzel cserebomlás során először
nátriumoxid és sósav keletkezik.
A sósav a füstgázzal együtt elillan. (Csak szabad térben,olyan környezetben szabad
sómázas égetést végezni, ahol nem árthat semminek a kiáramló mérges gáz!)
A kemence térben keletkezett nátriumoxid a kvarchomokot tartalmazó
agyagmasszával, és az abban jelenlévő Al2O3-dal reakcióba lépve mázat képez.
Az így keletkezett sómáz színét az anyagban jelenlévő Fe2O3 vagy más színező
oxidok
határozza meg.

A színeket általában engobe-okkal érik el. A kívánt szín elérhető, ha közvetlenül az

edény felületére festik fel vékony rétegben színező oxidot, vagy fém sót. Az
edényeket bizonyos térköz tartással kell berakni a kemencébe, hogy a gőz szabadon
tudjon cirkulálni.

Általában alsó huzatos, magastüzű kemencére van szükség. A sómáz a kemencebe

rendezését is bevonja, ez hátránya.

Színes,fényes mázak
A színes mázak lehetnek: átlátszóak (transzparensek)vagy fedő mázak.
A kerámia tárgyak esztétikai hatásának fokozása miatt használják elsősorban színes
mázakat.
Általában kétféleképpen lehet színes mázat készíteni.
1.Olyan színező oxidokat használnak, amelyek nem oldódnak fel a mázban(BaCO3,
Al2O3,SnO2) és fel nem oldott fém oxid fehérre színező hatású mellett
átlátszatlanná teszik a mázat.
2.Olyan színező oxidokat használnak, amelyek égetés kor a mázban feloldódnak és
azzal kémiai reakcióba lépnek. Az így keletkezett színes szilikátok színezik meg a
mázat.
A leggyakrabban használt színező fémoxidok:
kobaltoxid=kék
rézoxid=zöld
krómoxid=zöld,de lehet piros is
vasoxid=sárga-barna
mangánoxid=barna-ibolya
uránoxid=vörös-sárga
antimonoxid=sárga

Alacsony hőmérsékletű alkáli mázak: a máz lágy, karcolható, könnyen koptatható. A

legtöbb agyagmasszán repedezik. Ha színező oxidot adunk hozzá, ragyogó,
tüzesszíneketkapunk (egyiptomi, mezopotámiai, perzsa, korai iszlám kerámiák).

Ólommázak: sima, egyenletesfelületetadnak, fő jellemzőjük a ragyogó, üvegesen

fényes felszín.
Színezhetősége jó, a színező oxidok tüzes, ragyogóan kellemes színt adnak. A réz
fűzöldet
ad. Mangán hatására lágy, barnás-bordó szint kapunk. A vas különösen szép, meleg,
cserbarna, sárgás, vörösesbarna szint ad. A vörösagyagra vitt szines ólommázak
mély tónusú, lágy tüzű szint mutatnak. Ónoxid alkalmazásával krémes szint érhetünk
el.
Ez a máz is viszonylag lágy, nem kopásálló, különösen ha alacsony hőmérsékleten
égetett (900-960℃).
Az 1000-1100℃ között hőmérséklet-tartományban égetett ólommáz eléggé tartós,
kevésbé oldódik gyenge savakban.

Bórtartalmú mázak: a B2O3 erős olvasztó hatású.

Ezek a mázak közel állnak az alkáli mázakhoz.
Éles, magas színárnyalatok dominálnak, de a vas színes kifejezéstelen, nem
hasonlítható az ólommázéhoz.
Bóroxiddal könnyen készíthetünk ejszerűen opalizáló mázat.

Az ónmáz fedő karakterűek, színező oxidokkal pasztell színárnyalatok érhetők el. Az

alapmáz fehér, ezért sosem tüzesek színei.

Matt mázak
Ha a máz összetétele nem felel meg az üvegképződési feltételeinek, akkor matt máz
keletkezik.
Ilyenkor a lehűlés során elüvegtelenedési folyamat megy végbe, vagyis a
mázolvadékból apró kristályok válnak ki, amelyek a mázat fénytelenné teszik.

Kristálymázak
Hasonlóan a matt mázakhoz, akkor keletkeznek, ha máz összetétel nem felel meg az
üvegképződés feltételeinek. A kristályok elszaporodása kristályosodásra hajlamos
fémoxidok túladagoládával lehet elérni.
Ilyen fém oxid ZnO,TiO2, Fe2O3stb. Csökkenteni kell Al2O3-tartalmat.
Az égetés módjával befolyásoljuk a kristályképződést, a hűtést lelassítva elősegítjük
a kristálykiválást.
Nagyon nehéz kristálymázat előállítani, ezért az szakmai különlegességnek számít.

Egyéb máz fajták-speciális mázak és felületi hatások

Repedezett mázak. Csak az esztétikai hatás fokozására alkalmasak.
Ha a mázat szándékosan, dekorációs célból repedezetté akarják tenni, növelni
kell az alkália tartalmát. Ezt földpáttal érikel.
A repedés hálózatba színező oxidot dörzsölve esetleg újra kiégetik.

Gyöngy máz akkor keletkezik, ha mázolvadék viszkozitás kicsi, és felületi feszültség

hatására összeugrik, gömb alakot vesz fel.

Kadmium-szelén mázak. Kadmium szulfidot és szelént vörös színezékké frittelli

össze. Ezt alacsony olvadáspontú alkáli tartalmú fritthez adva ragyogó opálos vörös
színt kapunk.

Terra sigillata: nem engobe, és nem máz. Közönséges vastartalmú agyag finom
szemcséinek kiülepítésével nyerték. Az így kapott agyagmázat vékonyrétegben
vitték fel a nyers edényfelszínére, és alacsony hőmérsékleten égették ki.

Az Ókori Görög Edények „máza” is e módszer speciális fajtája volt. A fekete festék
nagy vas tartalmú, könnyen olvadó agyagból készült. A kemence redukáló
atmoszférája miatt feketedett meg az égetési periódus végén, a hűtés periódusában
oxidáló atmoszférát biztosítottak, ezért lettek vörösek az edények, de a megolvadt
felületek már feketék maradtak.

Raku kerámia. A japán fazekasok a XVI. században dolgozták ki e technika alapjait.

A RAKU családi nevén váltak híressé, ez a fazekas dinasztia tea szertartáshoz
készítette a használati tárgyakat.
Két fő típusa van. A vörös rakuárut közönséges vörös vagy sárgás barnára égő
agyagból készítettték, és vastag ólommázzal vonták be. A néha opalizáló szín
mindig meleg, világos-vörös-barna vagy rózsaszínes-barna volt.
A máz egyenetlenségei miatt sötét foltos volt, a repedezettség tovább növelte az érett
hatást.
Alacsony(900℃) volt a beégetési hő.

A fekete rakuárut magasabb hőfokon égették mázasan, a mázat a Káma folyó

medréből kitermelt kőből állították elő. Ez bőrszerű vastag fekete máza vizes
folyami kavicshoz hasonlít. Mind a vörös, mind a fekete rakut hagyományos módon
zsengélték.
A máz beégetése kisméretű kemencékben történt: A kör alakú kemencébe felülről
tették be a tárgyat akkor, amikor már vörösen izzott. Amikor már megolvadt, fogó
segítségével
kiemelték és hirtelen lehűtötték.
Az Amerikában kifejlesztett raku sokban különbözik a japántól.
Míg a japán raku visszafogottság, csendes szemlélet kifejezője, a nyugati raku élénk,
lángoló színű, lenyűgöző formájú és nem funkcionális. A raku kerámia redukálása
SOLDNER találmánya. A füsttel töltött tartályban hűtjük le a rakukerámiát, akkor a
mázhoz ezüstnitrátot keverve rézvörös vagy tükröző lüszteres felületet kapunk.
Redukáló hatást érünk el a raku kerámián, ha a kemencéből kivett vörösen izzó
darabot szalmával, fűrészporral vagy száraz levéllel töltött zárt tartályba tesszük. Ez
a módszer olyan felületet hoz létre, amilyet semmi más módon nem lehet elérni.
Elfeketedett, szabálytalan felület hangsúlyos repedésekkel, fekete foltokkal.

Raku kerámiák vollasztonitot tartalmazó masszából lehet készíteni. Újabban

szintetikusan előállított vollasztonitot használnak.

Hamu mázak. A fa-és növényi hamu alumíniumoxidot, szilícium dioxidot, szenet,

kevés vas oxidot, foszfort, kálium oxidot tartalmaz. Az1300℃ körüli hőn a legtöbb
hamu megolvad. A nyers hamut szitálni és vízzel átmosni szokták, a víz kioldja az
alkáliák egy részét. A megszárított hamut keverik a mázba. A mosatlan, átszitált
hamu is felhasználható, így erős lúgos hatása miatt a kezet munka közben védeni
kell.

Csonthamuval lehet bevinni a foszfort a mázba. Jelenléte kis mennyiségben is

opalizálást okoz a magas
hőmérsékleten olvadó mázban.
(Ilyenek a kínai Sung dinasztia
edényei.)