Hidrogén:

- Fent tömegszám, lent rendszám:

o 11H sima hidrogén
o 12H deutérium neutronfogó, magfúzióhoz hasznos lehet, atomreaktorba neutronfogó
o 13H trícium, nagyon ritka a Földön
- Hindenburgi léghajókatasztrófa
- Szilárd halmazállapotban molekularácsot képez gyenge diszperziós kötéssel, 1 db 1xes
kovalens kötés, szimmetrikus.
- Előfordulás:
o A hidrogén előfordulása a leggyakoribb az Univerzumban, a Földön kötött állapotban
fordul elő (elemi állapotban a Földön ritka, az Univerzumban gyakori, 75% hidrogén).
2
- H + 3H -> He + n0 + MeV (magreakció, sok százmillió fokon megy végbe)
- Szobahőmérsékleten gáz, színtelen, szagtalan, apoláris
- Durranógáz próba (Hidrogéngáz és Oxigéngáz 2:1 térfogatarányú elegye)
o 2H2+O2 -> 2H2O + E (exoterm reakció) víz létrejötte, durranó hang
- Vízbontás elektromos árammal: 2H2O -> 2H2 + O2
o 2 OH– –> ½ O2 + H2O + 2 e– (anód)
o 2 H2O + 2 e– –> H2 + 2 OH– (katód)
- Ammóniaszintézis (NH3 szintézis):
o N2 + 3H2 -> 2NH3 (25-30 MPa, 500 fokon, vaskatalizátorral)
o Pl. Műtrágya előállítására hasznos
- Zn + HCl -> H2 + ZnCl2 (H2 előállítása cinkkel és sósavval)
- Leggyakrabban redukálószer, pl. fém-oxid reakcióknál, de alkálifémekkel és
alkáliföldfémekkel szemben oxidálószer.
- Margarinkészítés

Halogének – sóképzők:

- Halo – só
- Gen -> genezis -> képző
- NaCl – halid
- Atom és molekulaszerkezet:
o 7. főcsoport, 7 vegyértékelektron, EN nagy, úgyhogy 1 elektront felvesz
o Ion lesz általában vegyületekben
- Cl2:
o 1 kötő, 6 nemkötő elektronpár
o Gáz halmazállapotú
o Sárgászöld színű
o Elemi állapotban vulkánokban fordul elő
o Vegyületek formájában gyakori, pl. NaCl
o Sűrűsége nagyobb, mint a levegőé
o Ionok:
 OCl- hipoklorit
 ClO2- klorit
 ClO4- perklorát
o Ca(OCl)2 – klórmész, Semmelweis Ignác, klórmeszes kézmosás hasznosságának
feltalálójas
 o Cl2-vel kapcsolatos reakciók:
 +H2: Cl2 + H2 -> 2HCl (klór durranó gáz, HCl gáz formában jelenik meg)
 +fémekkel: 2Na+Cl2 -> 2NaCl (sót képez)
 +H2O: H2O+Cl2 -> HOCl (hipóklóros sav) + HCl
 HOCl -> HCl + ’O’ (tovább bomlik, keletkezik naszcens oxigén, ez
nagyon reakcióképes)
 +NaOH: Cl2 + NaOH ->NaOCl (ez a domestos hipó, bomlása hasonló, de
kevésbé veszélyes NaCl keletkezik)
o Flour - F2 – gáz – mérgező (erélyes oxidálószer)
o Klór – Cl2 – gáz – mérgező
o Bróm – Br2 – folyadék – mérgező (szerves vegyületek többszörös kötéseinek
kimutatása)
o Jód - I2 – szilárd – fertőtlenítő szer (alkoholos oldatban jódtinktúra)
o Milyen vegyületek kapcsolódnak a jódhoz?
 Szürke – szilárd formában
 Lila – szublimálás, benzinben oldódás
 Barna – ’O’ tartalmú oldószer, betadin
 Kék – keményítő kimutatása

Hidrogén-halogenidek

- NaHCO3 – szódabikarbóna, bázis

- Vízkőoldó: HCl, ecet
- Hypo: Clorox, Domestos
- HF (folysav, nagyon maró), HCl, HBr, HJ
- HCl:
o Színtelen, szúrós szagú gáz
o 36,5 g/mol, levegőnek kb 29 g/mol tehát HCl nehezebb => nagyobb sűrűség
o Előfordul a vulkánok környezetében, gyomorban
- R + H2O
- HCl + H2O -> Cl- + H3O+
- Előállítása kősó + kénsav
- Fémek redukálósora (Mgvel reagál pl.)
- + Hypo NaOCl + HCl -> NaCl + HOCl
o HOCl + HCl -> Cl2 (mérgező) + H2O
- + mészkő CaCO3 + 2HCl -> CaCl2 + H2CO3
o H2CO3 ⇄ H2O + CO2
- Előállítása laborban:
o NaCl + H2SO4 -> HCl + Na2SO4
o H2 + Cl2 -> 2HCl
- Iparban melléktermék
- Dipól-dipól kölcsönhatás, lineáris, poláris molekula
Kalkogének – Oxigén

- O2:
o Színtelen, szagtalan, gáz halmazállípotó
o - 180 C fok körül folyékony, világoskék folyadék
o 2HgO -> (fény, hő hatására) 2Hg + O2 (az első módja az oxigénmolekula
előállításának)
o Vízben rosszul oldódik (mert az O2 poláris és a víz apoláris)
 Halak pipálnak, mert nyáron meleg a víz, romlik az oldódás
o Előfordulás: 21%-a a levegőnek
 I. leggyakoribb elem vegyületek formájában, kötötten ércekben a földön.
o Allotrópia: Ugyan az az elem többféle kapcsolódási formában jelenik meg.
o 3 O2 ⇄ 2 O3 (UV-C hatására egyesül, UV-B hatására bomlik)
o CFC-k bontják az ózont, eltolódik az egyensúly (Cl – Flour - szén)
o A bomlás exoterm, kedvez a hideg környezet (antarktiszi ózonluk)
o Előállítása
 Laborban: KMnO4 bontása
 Iparban: levegő cseppfolyósítása
o Reakciói:
 Égés (oxigénnel való egyesülés)
 CH4 + O2 -> CO2 + H2O
 C+ O2 -> CO2
 Fe + O2 -> Fe2O3 (fémek reakciója, oxidálódnak)
 Mg + O2 -> MgO
 S+O2 -> SO2
o Fotoszintézis
o Ózonpajzs: a légkörünkben bizonyos vastagságban található gázréteg, amely
csökkenti a káros sugarak eljutását a földfelszínre.
o Égés: Az égés olyan redoxireakció, melynek során oxid(ok) is keletkeznek. Mindig
exoterm változás.
- Kén
o 8 atomos gyűrű, kovalens kötések, gyenge másodrendű kötések, amik viszonylag
alacsony hőmérsékleten felbomlanak
o Sárga színű
o Benzin oldja
o Megköti a higanyt, fémekkel szulfidokat képez Hg + S -> HgS (nem mérgező anyag)
o Megtalálható vulkánok közelében, terméskén formájában
o Kaucsukfa gumihoz használják, kénsavgyártásban fontos, a gyógyszeriparban
kenőcsöket készítenek vele.
Víz H2O

- V alak (kötésszög <109 fok)

- 2 elsőrendű kovalens kötés
- 2 nemkötő elektronpár
- A molekula poláris lesz, dipól-dipól kölcsönhatások lépnek fel
- Szilárd anyagban hexagonális (jég) rendszert alkot, molekularácsban kristályosodik.
- A molekularácsban másodrendű H híd kötések is vannak.
- Kristályvíz: Kristályrácson belül van hely víznek, a kristályvíz mennyisége az ionok méretétől
függ. A hőt adunk a kristályvizes molekulához, akkor a kristályvíz eltávozik.
- Kristályvíz röviden: szilárd, kristályos anyagok rácsszerkezetébe beépülő víz.
- CaCl4 papír vízkimutatásra jó
- Reakciók:
o +Fém: 2Na + 2H2O -> 2NaOH + H2 bázis
 Fém + O2 -> fém-oxid + H2O ->bázis
o Nemfém + O2 -> nemfém-oxid -> sav
o Sav+bázis->só+víz (közömbösítés)
o CO2 + H2O -> H2CO3
o 2Ca + O2 -> 2CaO
o CaO+H2O -> Ca(OH)2
o 1 kg zsír -> 1,5 L H2O-t ad oxigén reakciója során
o C16H32O2 + O2 -> CO2 + H2O
- Ca2+ és Mg2+ koncentrációja alapján a víz lehet kemény vagy lágy
- Budapesten 20 német keménységi fok a víz keménysége, ez kemény vizet jelent.
- Sűrűsége nagyjából 1g/cm^3, a legnagyobb sűrűségét 4 °C körül éri el.
- Víz fajták:
o Desztilált: csak H2O
o Ioncserélt: (Ca, Mg lecserélve Na, K ionokra a víz lágyítása érdekében)
o Ásványvíz: 500 mg/L ásványianyag tartalom
o Gyógyvíz: 20 000 mg/L
o Termálvíz: meleg víz
Kén-dioxid és kénsav:

- Vitriol: Színes kristályok, két példa: FeSO4 * 7H2O (zöldgálic) és CuSO4 * 5H2O (rézgálic)
- Kén-dioxid:
o V alakú, poláris molekulákból áll, szilárd halmazállapotban
molekularácsot alkot, amit dipól-dipól kölcsönhatás tart össze.
o Színtelen, szúrós, fojtó szagú levegőnél nehezebb, mérgező
gáz. Könnyen cseppfolyósítható. Vízben jól oldódik.
o A kén-dioxid az oxigénnel 500 fokon V2O5 (vanádium-pentaoxid) katalizátor mellett
reagál, miközben kén-trioxid keletkezik, ez a kénsavgyártás egyik fő lépése.
2SO2 + O2 ⇌ 2SO3
o Savas eső: A vízzel egyensúlyi reakcióban reagál, így jön létre a kénessav (H2SO3), így
jön létre a savas eső.
o Fertőtlenítő hatással rendelkezik, oxidációs folyamatot gátló anyag (antioxidáns),
ezért a borászatban is használják.
- Kén-sav:
o Torzult, tetraéderes, poláris molekulákból áll. Szilárd
halmazállapotban molekularácsot alkot, amit erős
hidrogénkötés tart össze.
o Színtelen, szagtalan, olajszerű, víznél nagyobb sűrűségű, nem
illékony folyadék. Olvadás- és forráspontja a molekulák között
működő hidrogénkötések miatt magas.
o Vízzel korlátlanul elegyedik, a folyamat erősen exoterm. A
hígítását csak védőfelszeresben végezhetjük, kevergetés
közben adunk hozzá egyszerre kevés tömény savat a vízhez.
o Erősen higroszkópos (nedvességmegkötő) anyag, megköti a levegő víztartalmát is.
o A szerves anyagokból képes a vizet alkotó alkotóelemeket is kivonni, pl papír, fa,
répacukor, egyedül a szén marad meg.
o Képes kristályvizes sókból a kristályvíztartalmat is kivonni.
o Kénsav erélyes oxidálószer. Fémekkel koncentrációtól függően hidrogén vagy kén-
dioxid gáz keletkezik. A híg kénsav a nagy reakciókészségű fémekkel (nátrium,
alumínium, cink, vas) hidrogént fejleszt. A tömény kénsavból a fémek hatására kén-
dioxid keletkezik. Egyes fémek, mint az alumínium és a vas, a tömény savval
érintkezve oxidréteget képeznek a felületükön, ami meggátolja a fém további
oldódását savban. Ez a passziválódás.
o Vízzel és bázisokkal szemben kétértékű, erős sav.
o Lúgokkal való reakcióban szulfátok, hidrogén-szulfátok keletkeznek, természetben pl.
kalcium-szulfát (gipsz)
o Kénsavgyártás:
1. Kén-dioxid előállítása kén égésével vagy pirit (FeS2) pörkölésével
2. A kén-dioxid átalakítása kén-trioxiddá (V2O5 katalizátorral)
3. A kén-trioxid elnyeletése tömény kénsavoldatban, miközben dikénsav
(óleum, vitriol) keletkezik
4. Az óleumot vízzel higítják, beállítva a megfelelő töménységűre a kénsavat.
o TLDR: S + O2 -> SO2 + O2 -> SO3 (H2SO4 katalizátor) -> H2S2O7 + H2O -> H2SO4
Nitrogén:

- Kétatomos, lineáris alakú, apoláris molekula. 3as kovalens kötés

- Molekularácsot képez, gyenge diszperziós kölcsönhatás tartja össze.
- Levegőnél könnyebb, az oxigénnél rosszabbul oldódó gáz vízben.
- A háromszoros kötés felbontásához nagy energia szükséges, kis reakciókészségű, inert gáz.
Villámlás során lép reakcióba az oxigénnel (3000 °C) nitrogén-monoxid keletkezik.
- Forráspontja -196 °C

Foszfor:

- Nemfémes elemek közé tartozik, 15. csoport (V.A főcsoport második tagja), a
nitrogéncsoport elemeinek egyike.
- A foszfornak több allotróp módosulata van, az atomrácsos szerkezetű vörösfoszfornak nincs
fizikai oldószere -> nincs élettani hatása, a fehérfoszfor mérgező.
- Fehérfoszfor (P4):
o Halvány, krémszínű, késsel vágható
o Kellemetlen szagú, mérgező
o Puha, szilárd anyag
o Alacsony olvadáspontú, vízben nem oldódik, apoláris
oldószerekben pl. benzin igen.
- Feketefoszfor:
o Másik neve a fémesfoszfor
o Rétegrácsba rendeződik, a delokalizált elektronfelhőjének köszönhetően
áramvezetésre is alkalmas.
- Felhasználják műtrágyához, kólához, kalcium elvonó hatása van a szervezetben (H3PO4) .
- Irinyi feltalálta a biztonsági gyufát fehérfoszforból, majd később ezt tökéletesítették és a
fehérfoszfort kicserélték vörösfoszforra.
- Gyufa működése: könnyen gyulladó anyag hőt termel, oxidálószer bomlik -> O2, a fa pálcika
ég
- A foszfor a doboz oldalán, az oxidáló szerek a gyufa végén vannak.
- 2P + 5O2 -> 2P2O5

Ammónia NH3:

- Trigonális piramis alakú, poláris molekula, szilárd

halmazállapotban molekularácsot képez, amelyet a molekulák
között működő erős hidrogénkötések tartanak össze.
- Színtelen, szúrós szagú, levegőnél kisebb sűrűségű gáz.
- Jól oldódik a vízben, vizes oldatát szalmiákszesznek hívjuk
- Olvadás és forráspontja a hidrogénkötések miatt a moláris tömegéhez képest magas, ezért
könnyen cseppfolyósítható.
- Repülőső: ammónium-karbonát (szalalkáli) rosszullétek esetén használták, szúrós szaga
ingerli a nyálkahártyát, ájultak, szédültek gyorsan magukhoz térnek.
- Vízzel és savakkal szemben gyenge bázisként viselkedik.
- HCl + NH3 -> NH4Cl2 ez a szalmiáksó
- HNO3 + NH3 -> NH4NO3 ez a pétisó (műtrágya)

Salétromsav (HNO3):
 - Színtelen, szúrós szagú, víznél nagyobb sűrűségű folyadék. Olvadás és forráspontja a moláris
tömeghez képest magas. Vízzel korlátlanul elegyedik, a tömény oldata 65 tömeg%os
- Oxidáló hatású, minden fémet (kivéve arany, platina old). Az arany nem oldódik
salétromsavban, de az ezüst igen, ezért választóvíznek nevezik.
- Tömény salétromsavban a vas felületén keletkező oxidréteg a vasat és az alumíniumot
passziválja.
- Sói a nitrátok, műtrágyaként való túlzott használatok miatt megnőhet a természetes ivóvíz
nitráttartalma, ami a csecsemőkre veszélyes, felgyülelmik az oxigénszállításra nem alkalmas
methemoglobin, ami oxigénhiányos állapotot „kék halált” okozhat. Felnőttekre is veszélyes,
mert karcinogén nitritté redukálódhat.

Szén:

- A periódusos rendszer második periódusában, a 14. csoportban található. Négy

vegyértékelektronjával erős kovalens kötések kialakítására képes. Allotróp módosulatai
között a két nagyobb jelentőségű a gyémánt és a grafit.
- A gyémánt: tipikus atomrácsos anyag, rácspontokban szénatomok vannak, egyszeres
kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz, tetraéderesen.
- A grafit: átmenetet képvisel a rácstípusok között, rétegrácsos szerkezetű anyag. Rácsában a
szénatomok kovalens kötéseik révén hatszögeket tartalmazó rétegeket hoznak létre, ez adja
a szerkezet atomrácsos jellegét. A rétegeket diszperziós kölcsönhatás tartja össze, ami a
grafit molekularácsos jellegét adja. A rétegek között található egy delokalizált
elektronrendszer (a fémrácsos anyagokhoz hasonlóian), amelynek kialakulásához minden
szénatom 1-1 elektront biztosít.
- A gyémánt szigetelő anyag, nincs oldószere, nagy keménységű, magas olvadás és
forráspontú.
- A grafit sötétszürke, puha, szilárd, magas olvadás és forráspontja van, nincs oldószere,
félvezető.

Szén-dioxid:

- Lineáris alakú, apoláris molekula, szilárd állapotban molekularácsot képez, amit gyenge
diszperziós kölcsönhatás tart össze.
- Színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. Olvadás- és forráspontja alacsony.
Hűtés hatására nem folyósodik, hanem egyből kikristályosodik. Az így kapott szilárd szén-
dioxidot szárazjégnek nevezzük. Ez melegítve szublimál.
- A szén-dioxidot szénsavas ásványvizek és üdítőitalok készítésére használják.
- A szárazjeget hűtésre, füstgépek működtetésére használják.
- Mustgáznak is nevezik, must erjedésekor keletkezik, rosszul szellőző pincékben összegyűlhet,
veszélyes lehet.
- Híg vizes oldatban szénsavat alkot, melegítés hatására bomlik, gyenge, kétértékű sav
H2CO3 ⇌ H2O + CO2

Szén-monoxid:

- Színtelen, szagtalan, a levegővel közel azonos sűrűségű gáz, forráspontja alacsony, vízben
nem oldódik
- Kis koncentrációban is halálos mérgezést okozhat.

Természetes szenek:
 - Üledékes kőzet (növekvő széntartalom sorrendben):
1. Tőzeg
2. Lignit
3. Barnakőszén
4. Feketekőszén
5. Antracit
- Ásvány:
o Grafit
o Gyémánt

Mesterséges szenek:

- Orvosi szén
- Koksz
- Faszén
- Fullerén
- Grofén

Pár kristályvizes só:

FeSO4 * 7H2O – vasgálic – műtrágya
CuSO4 * 5H2O – rézgálic – permetezés
CaSO4 * 2H2O – gipsz - építőipar, orvoslás