Oxigén

Az EPR 16.csoportjában, a 2. periódusban található. Ebből a csoportból az

oxigén, a kén és a szelén nemfémek, a tellúr félfém és a polónium fém.
Ennek a csoportnak az elemeit kalkogén elemeknek nevezik.

Fizikai és kémiai tulajdonságai:

Az elemi oxigén kétatomos (O2) és háromatomos molekulák (O3)

formájában fordul elő (neve: ózon). Az oxigén (O2) színtelen, vízben oldódó
gáz, aminek nagy jelentősége van a vízi élőlények számára, mert lehetővé
teszi a légzésüket. Az ózon (O3) nagyobb koncentrációban kékes árnyalatú,
jellegzetes szagú gáz. A cseppfolyós ózon kék színű, a szilárd ózon sötétkék.
Nagyobb koncentrációban mérgező, ingerli a légzőszerveket. Vízben oldódik.

Az oxigént fehér és világoskék színnel jelölt nyomásos tartályokban

hozzák forgalomba. Laboratóriumi körülmények között az oxigént a
következő módon állítják elő:

- az oxidok elbontásával, például:

2Ag2O 4Ag + O2
- a peroxidok és bizonyos oxosavak sóinak elbontásával, például:
t
2KMNO4 K2MnO4 + MnO2 + O2
- a víz elektrolízisével és más reakcióval magas hőmérsékleten,
katalizátor jelenlétében.

Az ózon oxigénből (O2) keletkezik az elektromos kisülések során, vagy az UV-

sugárzás hatására.
UV
O2 V 2O

O2 + O O3
UV
3O2 V 2O3
Az oxigén (O2) olyan molekulákból áll, amelyekben az oxigénatomok apoláris
kovalens kettőskötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A fluor után az oxigén a
második legelektronegatívabb elem. Igen reakcióképes. Erős
oxidálószerként közvetlenül reagál szinte valamennyi elemmel. Az oxigén
sok reakciója égési jellegű. Ez heves hőtermelő (exoterm) reakció.

Az oxigén vegyületei:
Az oxigén és más elemek közvetlen egyesülésével oxidok, esetleg peroxidok
keletkeznek.

Az oxidok az oxigén és egy kisebb elektronegativitású elem biner

vegyületei.Az oxigénatom oxidációs száma az oxidokban -II.

Az oxidok felosztása a vízzel, a savakkal és a hidroxidokkal végbemenő

kémiai reakcióik alapján:

a. Savképző oxidok – CO2, NO2, SO3, CrO3

SO3 + H2O H2SO4

b. Bázisképző oxidok – Vízzel reagálva hidroxidok keletkeznek belőlük.
CaO, Na2O, BaO, MgO
CaCO CO2 + CaO
CaO + H2O Ca(OH)2

c. Amfoter oxidok – Ezek az oxidok savakkal és hidroxidokkal egyaránt

az adott sók képződése közben reagálnak. ZnO, Al2O3
ZnO + H2SO4 ZnSO4 + H2O

d. Semleges oxidok – sem savakkal, sem a bázisokkal nem reagálnak.

CO,NO

A peroxidok biner vegyületek. Az oxigén oxidációs száma -I. Legismertebb

képviselőjük a hidrogén-peroxid (H2O2) – olajszerű, színtelen folyadék,
vízben nagyon jól oldódik, gyenge sav.

2H2O2 2H2O + O2
Az oxigén és vegyületei – előfordulásuk és jelentőségük:

Az oxigén a leggyakoribb elem a Földön. Az elemi oxigén az atmoszféra

tiszta levegőjének 21 térfogat %-át alkotja. Az oxigén forrása a
természetben lejátszódó fotoszintézis:

klorofil
l
6 CO2 + 6H2O napfény C6H12O6 + 6O2
glükóz

Az oxigén jelentős biogén elem (makroelem), minden élőlény

része.Nélkülözhetetlen a légzésnél, a szervezet belső hőegyensúlyánál.
 A fotoszintézis
folyamata!

Az ózon és az ózonréteg:

A légkör magasabb rétegeiben fordul elő. A troposzférában található az

ún. rossz – földközeli ózon, a sztratoszférában az ún. jó ózon, mely
ózonpajzsot alkot. Az ózonréteg védi az élőlényeket a nap ultraibolya
sugárzásának negatív összetevői. Az ózonréteg vastagságát Dobson
egységekben (DU) adják meg. Az utóbbi években az ózon (O3) fogyását
tapasztaljuk a sztratoszférában, sőt már ún. ózonlyukak is kialakulnak.
Az ózonréteg legnagyobb megbontójának tartották a legutóbbi időkig a
freont (CCl2F2).(A freonokat ma már csak hűtőfolyadékokként használják).

Oxigén felhasználása:

o légzőkészülékek töltőanyaga
o fémek hegesztése és vágása
o cseppfolyós állapotban hidrogénnel együtt a rakéták és az űrhajók
üzemanyaga
o fémek frissítése

Ózon felhasználása:
o fertőtlenítő hatás
o ozonizált levegőt az ivóvíz, az olajok, a keményítő, a szerszámok
fertőtlenítésére használják

Hidrogén-peroxid felhasználása:
o gyógyászat
o 3%-os vizes oldata a házi patikákban is megtalálható
fertőtlenítőszer