A hidrogén

Képlete:H2
Szerkezete:1s^ elektronja van ,elektron leadással v felvétellel ionná alakulhat, egyszeres
apoláris kovalens kötés van,molekulák között diszperziós kötés lép fel.
Fiz.tul:színtelen,szagtalan gáz, levegőnél kisebb, vízben nem
Kém tul: 1 elektron leadás v felvétel= ion, oxidációs száma -1,0,1, ionos vegyületeit az I.II.és a
III.fcs-tal képezi.
Reakciói:közönséges körülmények között nem reakcióképes csak energia befektetéssel
ill.katalizátorral
Égése: tökéletes halványkék színű lánggal ég
2H2+O2=2H2O
Reakciója halogénnel: H2+Cl2=2HCl
Reakciója fémdioxiddal:CuO+H2=Cu+H2O
Előállítása:
laboratoriumban:sav+fém pl:sósav+cink
Vagy lugokból pl2Al+2NaOH+6H2O=3H2+2Na (Al(OH)4)
Iparban: víz+izzó szén
C+H2O=H2+CO
Előfordulása:elemi állapotban:légkör felső rétegeiben
kötött formában:nagyon gyakori
Felhasználása:redukálszerként,hegesztés,rakéta hajtóanyag

A hidrogén vegyületei
Csoportosítása: 3 féle lehet
-ionos (I,II,III fcs)
-kovalens:nemfémes elemekkel ill nagy EN fémekkel
-fémes:ezek a rácsközi hidridek, amikor a hidrogén beépül a fémrács pontjaiban, ilyen fém
lehet a platinés a paládium
Vegyületek:IV.fcs-CH4,SiH4,GeH4,SnH4 (apoláris, tetraéder) egyik sem
V.fcs-NH3,PH3 (poláris,piramis) mindig bázis
VI.fcs-H2O,H2S (poláris,V-alak)amfoter
VII.fcs-HF,HCl,HBr,HI (poláris,lineáris)mindig sav

Halogének
F-fluor Cl-klór Br-bróm I-jód At-
Legnagyobb elektronegatívitással rendelkeznek
Oxidációs számuk -1 és +7 között változik
Halmazai kétatomos molekulákat tartalmaznak
Molekuláik apolárisak, de aránylag könnyen polarizálhatóak
Fiz.tul:szobahőm.:fluor-sárgászöld klór-zöldessárga bróm-vörösbarna(folyadék)jód-acélszürke
Fémes és nemfémes elemekkel alkotnak vegyületeket, erősen oxidáló hatású anyagok
Cl2+2NaBr=Br2+2NaCl
Csak vegyületben fordulnak elő a természetben
Előállításuk: sók olvadékának elektrolízise, hidrogén-halogenidek kémiai oxidációjával
Fluor
Legnagyobb elektronegativítás
H2+F2=2HF
Nemfémekkel molekulavegyületeket alkot
Ózontartalmú oxigén képződése közben reagál
H2O+F2=2HF+O
3H2O+3F2=6HF+O3
Előfordulása: természetben elemi éllapotban nem
Előállítása:vízmentes hidrogén-fluorid elektrolízisével
Felhasználása:laboratoriumban fluorvegyületek előállítására

Klór
2 izotóp keveréke
Oxidációs száma -1
Fiz.tul:zöldessárga,fojtó szagú, köhögésre ingerlő, mérgező, levegőnél nagyobb
Kém.tul:hidrogénnel hevesen reagál
H2+Cl2=2HCl
Megolvasztott nátriummal
2Na+Cl2=2NaCl
Magnéziummal. Mg+Cl2=MgCl2
Előfordulása:egyes vulkáni gázok kivételével nagy reakcióképessége miatt elemi állapotban a
természetben nem fordul elő
Előállítása:laboratoriumban sósav oxidációjával
4HCl+O2=2H2O+2Cl2
Felhasználása:fertőtlenítés

Bróm
ox.száma-.1 3 5 7
Fiz.tul:vörösbarna, nagy sűrűségű,kellemetlen szagú, mérgező folyadék,egyetlen nemfémes
elem amely szoba.hőm-en cseppfolyós, erősen párolog
Kém.tul:Br2+H2 odavissza 2HBr
2Al+3Br2=2AlBr3
Előfordulása:természetben csak vegyületeiben fordul elő
Előállítása:kloridok előállításával analóg módon történik
Felhasználása:gyógyszerek előállítására

Jód
I2
Fiz.tul:acélszürke, lemezes szerkezetű kristályok, szobahőmérsékleten is erősen párolog,
jellegzetes szagú, lassan hevítve szublimál
Kém.tul: hidrogénnel csak magasabb hőmérsékleten egyesül
H2+I2 odavissza 2HI
Fémekkel jodidokká egyesül. 2Al+3I2=2AlI3
Előfordulása:természetben elemi llapotban ritkán,jódidok elterjedtek, tenger vize is tartalmaz
jódidokat
Előállítása:jodidokból klórral történő oxidációval valósítható meg
Felhasználása:laboratoriumban vegyszerként, iparban festékgyártásra

A halogenidek
Fontosabbak: hidrogén-fluorid Hf, Hidrogén-klorid HCl, Hidrogén-bromid HBr,
Hidrogén-jodid HI

Fiz.tul:szobahőmérsékleten és 0,1 MPa nyomáson valamennyien színtelenek, szúrós szagúak,

maró hatású gázok, vízben hevesen, igen nagy mértékben oldódnak.

Hidrogén-fluorid HF
20 fok alatt folyadék, H6F6 és H4F4 molekulákalt tartalmaz, forráspontja 19,5 fok, 20 fok
felett színtelen, szúrós szagú gáz, vizes oldata a fémeket megtámadja
Előállítása:laboratoriumban saját sójából
Felhasználása:kémiai analízis a szilikátok mennyiségének meghatározása

Hidrogén-klorid HCl
kötés:kovalens
Fiz.tul:sárgás, szúró szagú, savanyú, levegőnél nagyobb gáz, nyomással szobahőm.en is
cseppfolyósítható, vízben hevesen
Kém.tul: a sósav hidrogénnél negatívabb standrad potenciálú fémeket hidrogénfejlődés közben
oldja és kloridok keletkeznek
2Al+6HCl=3H2+2AlCl3
Zn+2HCl=H2+ZnCl2
Ammónia reakció:HCl+NH3=NH4Cl
Előfordulása:természetben a vulkáni gázokban fordul elő, a sósav az ember és az emlősállatok
gyomornedvében is megtalálható
Előállítása:laboratoriumban a hidrogén-kloridot konyhasóból tömény kénsavval állítják elő
NaCl+H2SO4=NaHSO4+HCl
Felhasználása:iskolai veygszerek, a textil, bőr és festék ipar jelentős mennyiságű sósavat
használ fel
Hidrogén-bromid HBr
Színtelen,szúrós szagú, levegőn ködöt képező gáz, vízben kitűnően, oldata állás közben
megbarnul, szűk laboratoriumi felhasználása van

Hidrogén-jodid HI
Színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb, levegőn ködöt képező gáz, vízben nagy mértékben
oldódik

Nátrium-klorid kősó
Színtelen,a kocka alapjai szerint kitűnően hasadó kristályokat alkot, vízben kitűnően
 Az oxigéncsoport elemei
Általános jellemző
-  elemei: oxigén, szelén, tellúr, polónium
 az elektronegativitás értéke az oxigén csoporton belül a rendszám növekedésével
fokozatosan csökken

Fiz.tul:  oxigén: színtelen, nehezen csepp folyósítható gáz

             kén: sárga kristályos anyag, olvadáspontja alacsony.

Az oxigén

Fiz.tul: színtelen szagtalan, levegőnél nagyobb, nehezen cseppfolyósított, forráspontja

alacsony, vízben csekély mértékben oldódik

Kém.tul: reakcióképesség elem

nemfémes elemek: S+O2=SO2, 4P+5O2=2P2O5

fémes elemek: 2Mg+O2=2MgO

szerves vegyületek:CH4+2O2=CO2+2H2O

előfordulása: a földön leggyakoribb, legnagyobb mennyiségben előforduló elem. Elemi

állapotban a légkörben fordul elő, vegyületei közül a víz és a különböző ásványok alakjában a
föld teljes tömegének jelentős részét teszik k

Előállítása: hidrogén peroxid ból, katalizátor.

Az ózon O3

 oxigén allotróp módosulata, kék színű, jellegzetes szagú, oxigénnél másfélszer sűrűbb,
mérgező gáz, hűtésre sötétkék folyadékot csepp folyósítható majd tovább hűtve kékesfekete
molekularács alá rendelkezők kristályokkal fagy meg.

2Ag+2O3=Ag2O2+2O2

 előfordulása: a légkörben

 előállítása: nagyfeszültségű elektromos készülés időben oxigéngáz át vezetésével történik

 felhasználása: ivóvíz fertőtlenítésére 

Az oxigéncsoport elemeinek vegyületei I.

A víz H2O

 V alakú molekula, képződése exoterm reakció, hidrogén meggyújtva vízzé ég el, vízmolekula
2 hidrogén és 1 oxigén atomra bomlik

Fiz.tul: dipólus ,molekulák közötti hidrogén kötések alakulnak ki, szobahőmérsékleten

színtelen, szagtalan, íztelen folyadék 0 celsius fokon jéggé fagy, 100 celsius fokon gőzzé
alakul ,a víz számos anyag kitűnő oldószer

Kém.tul: halogének kenés egyes fémekkel  kölcsönhatásba lép

2Na+2H2O=2NaOH=H2

Ca+2H2O=Ca(OH)2=H2

 A vizet szennyező anyagok 3 fő csoportba sorolhatók:

- az oldott oxigén mennyisége csökkentő szennyezések például szerves anyagok és

hulladékok

- betegségeket és egyéb károsodást előidéző anyagok például fertőzést okozó vírusok és

baktériumok

- közvetett módon káros hatása szennyezések a víz színét ízét és szöget megváltoztató
szennyezések például ékek olajszennyezés

Hidrogén peroxid H2O2

 peroxo kötés

Fiz.tul: színtelen, szagtalan, víznél másfélszer sűrűbb, -1 celsius fokon megfagy, forráspontja
előtt bomlik, vízzel minden arányban elegyedik

Kém.tul: peroxo kötés bomlékony

2H2O=2H2O+O2

 gyors melegítés vagy ütés hatására hirtelen felrobban, oxidáló hatása következtében a
hidrogén peroxid oldatban a színes anyagok elszíntelenednek , hatásos fertőtlenítőszer

 felhasználása: ipar színtelenítő és fertőtlenítőszer, pamut, gyapjú, hogy színtelenintésére,

laboratóriumban oxidálószer ként

 előállítása: laboratóriumban bárium peroxid dolog kénsavval történhet

BaO2+H2SO4=BaSO4+H2O2

Kén S

 molekulaszerkezet: 8 kénatom csat., kula rácsos molekularácsos, gyenge 2-d fokú köt. 

3 allotróp modosulata : rombos,monoklin,amorf

Fiz.tul: sárga, szagtalan

Kém.tul: reakciója H-val ---magas hőm

hóH2+S=H2S

 előfordulása: vulkáni gőzök, ásványvízben

 felhasználása: gyógyszer, műanyag

 előállítása: SO2+2H2S=2H2O+3S

 szerves kémiában aminosavak váza

Kénhidrogén H2S

 molekulaszerkezet: V alakú, poláris molekula

Fiz.tul:, kellemetlen záptojás szagú, mérgező gáz, levegőnél nagyobb, vízben jól oldódik

 előfordulása: vulkáni gázokban, gyógyfürdők

 előállítása: vasszulfidból meg sósav

kén dioxid SO2

 V alakú molekula, poláris molekula, másodrendű kötés: dipol-dipol

Fiz.tul: színtelen, szúrós szagú,, mérgező, levegőnél nagyobb sűrűségű, könnyen csepp
folyósítható, vízben jól oldódik

 előállítása: laborban

 előfordulása, felhasználása: penészedés ellen, színtelenítő, kénsav előállítása

kén-trioxid SO3

Fiz.tul: színtelen, folyadék, nem stabil

Kém.tul: vízzel Hevesen

kénsav:H2SO4

Fiz.tul: színtelen, szagtalan, egyszerű folyadék, víznél nagyobb sűrűségű

ammónia NH3

 poláris, H híd kötés

Fiz.tul: színtelen, szúrós szagú gáz, levegőnél kisebb, könnyen csepp folyósítható, vízben jól
oldódik

 Előállítása: laborban:NH4OH melegítjük

 előfordulása: termékek bomlása, nitrogéntartalmú szerves anyagot elkezdek hevíteni

 felhasználása: pétisó ,hűtőfolyadék, gyógyszer

salétromsav HNO3

 poláris, nem szimmetrikus,, nagy sűrűségű folyadék, vízzel keveredik, erős sav

felhasználása: laborban illetve salétromsav és sósav 1:3 

  foszfor, foszforsav

jele:P

 háromféle allotróp módosulata van: vörös,fehér, szürke

 vörös: atom rajzban kapcsolódik össze

 fehér: molekularács

 szürke: réteg rácsos szerkezet

 vörös: a színe vörös, halmazállapota por ,tárolása nincsen különleges, oldódása nincs
oldószer ,gyulladási hőmérséklet 400 Celsius fok ,élettani tulajdonság nem mérgező

 fehér: színe fehéres sárgás, halmazállapot a Szilárd, tárolása víz alatt sötétben, oldódása
nem oldódik vízben, gyulladási hőmérséklet 60 Celsius fok ,k élettani tulajdonsága mérgező

Ortofoszforsav H3PO4

fiz.tul: színtelen szagtalan, kristályos anyag, levegő nedvességet könnyen megkönnyíti,

vízben jól oldódik, gyenge sav

Szén: 3 allotrop  módosulatai- gyémánt, grafit, fullerén

 gyémánt: kemény, ásvány, atomrácsos, tetraéderes, magas olvadás

 grafit: réteg rácsos, vezeti az elektromos áramot

 fullerén:60 db C  atom, molekularácsos

Kalcium magnézium karbonát- kettős só

 nátrium hidrogén karbonát- szódabikarbóna

 nátrium karbonát- szóda

 kálium karbonát- mészkő

Alkáli fémek

Li-lítium--vörös

Na-nátrium--sárgás

K-kálium--kékes

Rb-rubium--szürke

Cs-

Fr-francium--szürke

Nátrium klorid- kősó

 nátrium hipoklorit- hypo

 nátrium hidroxid- lúgkő

 nátrium karbonát- szóda

 nátrium hidrogén karbonát- szódabikarbóna

 nátrium szulfát- glaubersó

 nátrium Trio szulfát- Szikszó

 nátrium nitrát- Chilei salétromsav

 nátrium foszfát- trisó

 kálium klorid- fürdősó

 kálium karbonát- hamuzsír

 kálium nitrát- kálisalétrom

Alkáli földfémek

Be-berilium

Mg-magnézium

Ca-kálcium

Sr-stroncium

Ba-bárium

Ra-rádium

Szürkés-fehér színűek, puhák, sűrűségük nagyobb