A víz fizikai és kémiai hatásai

Színtelen, szagtalan folyadék, magas faj- és párolgáshővel rendelkezik, ezért jó fűtésre, hűtésre.

Szerkezete:

Az atomok között elsődleges (kovalens) kötés van. A molekulák között egy másodlagos, hidrogén-híd
(H-híd) kötés alakul ki a hidrogén + és az oxigén – töltései között.

A vízmolekula alakját a központi helyen elhelyezkedő oxigén atomtörzset körülvevő kötő- és nemkötő
e- -párok határozzák meg. Ezért a H-O-H atomok V-alakban helyezkednek el 104,5 o-os szöget
bezárva.

Poláris kovalens molekula, melynek oka az atomok különböző e - -vonzó képességéből adódó
töltéseltolódás. Így az oxigén atomok körül többet fordulnak elő az e - -ok, ezért ott – töltés alakulhat
ki, a hidrogén felől pedig + töltés. Ez a fajta töltéseltolódás idézi elő a H-híd kötés kialakulását a
vízmolekulák között.

Stabil vegyület, jól oldja a dipólusos és ionos vegyületeket, mivel a víz is dipólusos molekula.

Hidratációra képes a H-híd kötés megszakítása nélkül. A hidratáció során a vízmolekula hozzá kötődik
a benne oldott ionokhoz anélkül, hogy a H-híd kötés felszakadna.

Élettani szerepe:

- testünk kb 60%-a
- az élettani folyamatok vizes közegben játszódnak le
- a sejtek rugalmasságát adják a fehérjékben található vízburkok

Fodrászipari jelentősége:

- tisztítószer: hajmosáskor, és a tiszta munkakörnyezet kialakításakor

- hígítószer: vegyszeres folyamatok végzése során (festés, melír, szőkítés, dauer)
- semlegesítő szer
 A víz keménysége

A víz keménységét a benne található oldott kalcium- és magnézium-sók adják.

Fajtái:

- Állandó keménység: Ca- és Mg-kloridok és szulfátok okozzák. (CaCl 2; MgCl2; CaSO4; MgSO4)
Megszüntetése kémiai vízlágyító eljárásokkal történhet Pl.:

- ioncseréléssel: a Ca- és Mg- ionokat, Na- és K-ionokra cserélik ki, melyek oldhatatlan
csapadékot képeznek, és ezáltal könnyen leszűrhetőek és a vízből eltávolíthatóak

- foszfátos (trisós): Na3PO4

- bóraxal (Na2B4O7)

- meszes-szódás

- Változó keménység: Ca- és Mg- hidrogén-karbonátok okozzák.

Megszüntethető fizikai vízlágyító eljárásokkal, pl.: forralással, vagy desztillálással

A pH érték

pH érték: a vizes oldatok kémhatásának a meghatározására szolgál. Megmutatja az adott oldat H +-ion
koncentrációját.

pH = H+ vagy H3O+ koncentrációja pH= -lg[H3O+]

A pH értéket egy skálán is jelölhetem, 0-14-ig.
0-7-ig savas kémhatásról, 7-14-ig lúgos kémhatásról beszélünk. A 7-es értéknél pedig semleges
kémhatásról. A víz pH-ja 7, ezért semleges.

A víz autoprotolízise:

A folyamat a sav-bázis reakciók közé tartozik, mivel a folyamat során az egyik vízmolekula az egyik H +-
ionját atadja a másik vízmolekulának. Így hidroxid-ion (OH -) és oxónium-ionok (H3O+) keletkeznek.

Mérések szerint 25 °C-on 1 dm3 vízben körülbelül 1 • 10-7mol anyagmennyiségű vízmolekula ad át

protont egy másiknak. A víz autoprotolízisére jellemző egyensúlyi állandó neve vízionszorzat,
minthogy híg vizes oldatokban adott hőmérsékleten csak a két ion koncentrációjától függ, és értéke
25 °C-on a tiszta vízben mért koncentrációkból kiszámítható.
Indikátorok: Olyan anyagok, melyek a kémhatás változását jól látható színváltozással jelzik. Pl.:
lakmusz, fenolftalein, univerzál indikátor, metilvörös, metilnarancs,

A pH jelentősége:

A bőr enyhén savas kémhatású (pH 5,5), melynek megőrzése fontos az egészség megtartásához.
Védelmet nyújt a baktériumok és más mikroorganizmusok szaporodása ellen, illetve kis mértékben a
vegyszerek károsító hatásai ellen.
Savas oldatok hatása:

- összehúzzák a pórusokat a bőrön és a hajon

- frissítő, tonizáló hatásúak
- fertőtlenítenek

Lúgos oldatok hatása:

- felpuhítják a bőrt
- zsíroldók
- tisztító hatásúak

Hidrolízis:

Olyan kémiai oldódás, ahol a víz nem csak oldószer, hanem reakciópartner is egy sóval szemben.
A sók olyan anyagok, amelyek egy sav és egy lúg közömbösítése, reakciója során keletkeztek.
Hidrolízis során a víz reakcióba lép az oldott anyaggal.
A keletkezett oldat kémhatását meghatározza, hogy az adott só milyen savból és bázisból keletkezett.

Az oldat kémhatása lehet:

Lúgos:

erős bázis és gyenge sav reakciójából keletkezett só oldata

NaOH + CH3COOH CH3COONa + H2O

CH3COONa + H2O  OH- + CH3COOH + Na+

Savas:

erős sav és gyenge bázis reakciójából keletkezett só oldata

HCl + NH4OH  NH4Cl + H2O

NH4Cl + H2O  H3O+ + NH3 + Cl-

Semleges:

- erős sav és erős bázis reakciójából keletkezett só oldata, mivel az oldódás során a só csak
ionjaira esik szét és nem lép kémiai reakcióba a vízzel. pl.: konyhasó (NaCl)
- gyenge sav és gyenge bázis reakciójából keletkezett só oldata, mivel az oldódás során az H 3O+
-ionok és a OH- -ionok között egyensúly alakul ki. pl.: ammónium-acetát (CH 3COONH4)