I. felvonás II. felvonás III. felvonás IV.

felvonás

helyszín - Szorin birtoka, Szorin birtoka, Szorin birtoka Két évvel később,
konkrétan színházterem kert újra Szorin birtoka

Mi történik? Medvegyev szerelmet Arkagyina szerint Trepljov  főbe Két évvel később,
(Nagy vall Másának a unalmas a birtok, akarta lőni ősszel: Szorin
vonalakban.) kertben, aki elutasítja, elszeretne menni magát, egészségi állapota
mert szerelmes egy kocsikázni, megsérült, de megromlott,
íróba, Trepljovba. azonban a sebesülése nem Arkagyina is a
Arkagyina (színésznő) gazdaságban súlyos. Mása úgy birtokra jön
fiával, Trepljovval, nincsen szabad ló, dönt, férjhez Trigorinnal együtt.
(író) és Trigorinnal ami elvigye. Nyina megy Trepljovnak
(Tepljov barátja, eljön Szorin Medvegyevhez. teljesült az álma,
szintén író) Szorin birtokára, ahol Trigorintól csak író lett, írásai még
(Trepljov nagybátyja) Trepljov egy annyit kér, küldje pénzt is hoznak a
birtokára megy. Este sirályt lő neki. (a el neki a könyvét házhoz, Mása már
Trepljov színdarabját jelkép, ahogy ő is egy neki szóló belenyugodott a
tekintik meg, amiben végezni fog ajánlással: boldogtalan
Nyina, Trepljov magával.) Nyinya "Másának, aki házasságba. Nyina
szerelme játszik.  nem érti a férfit, nem tudja, itt van a faluban, a
Arkagyinának nem Trepljov szerint a hogyan jött a fogadóban szállt
tetszik előadás. A lány a darab világra, és nem meg, a szülői
többi nézőnek sem sikertelensége érzi, miért él a házba lábát sem
tetszik a darab, miatt nem kedveli világon." Nyina teheti be.
túlságosan őt. Annyira egy medaliont Trigorinnal élt az
formabontónak elkeseredik, hogy ajándékoz elmúlt két évben,
találják. (Az előadás elégette   műveit. Trigorinnak, eleinte minden
után bemutatják Megjelenik amelyre rendben volt,
egymásnak Nyinát és Trigorin, aki rávésette egyik aztán jöttek a
Trigorint, a lány Nyinának nagyon könyvének a veszekedések, a
dicséri az írót, szimpatikus, címét és egy féltékenykedések.
ugyanakkor nagyon kedélyesen mondatot (121. Nyina megszülte
zavarba jön.) Csak beszélgetnek a oldal, 11-12. Trigorin
Dorn, az orvos dicséri művészetről. sor.) Arkagyina gyermekét, aki
a darabot, viszont Nyina végül úgy érzi, hogy meghalt. Trigorin
javaslatokat tesz az dönt, hogy egy vetélytársa pedig, ahogy
ifjú írónak. Hiába ideig marad a akadt, most már számítani is
Dorn dicsérete, birtokon.  azt akarja, hogy lehetett rá,
Trepljov  mégis azonnal visszatért
kudarcként éli meg. utazzanak el Arkagyinához. A
Ráadásul az előadás Trigorinnal. lánynak színésznői
után szerelme, Nyinya Arkagyina már ambíciói sem
hamar távozik. Mása csak az utazásra váltak valóra, bár
bevallja Dornnak, tud gondolni, nem
hogy szerelmes az úgy érzi, tehetségtelen, de
Trepljovba. sohasem fogja mindig nagy
megtudni, miért szerepekre
fordította a fia vállalkozott, ízlés
maga ellen a nélkül, túlzott
fegyverét. Szorin gesztusokkal
szerint, Trepljov játszott.Nyina és
felesleges Trepljov egy
embernek érzi darabig leveleztek.
magát, (a levélben az
tehetséges, de aláírás: a sirály)
itt vidéken Megjelenik az
semmilyen jövő újságban Trepljov
nem vár rá. újabb írása. A
Szerinte az lenne család vacsorázik,
a legjobb, ha egy miközben az író a
kis időre dolgozószobában
külföldre utazna, marad, megjelenik
de erre Nyina. A férfi még
Arkagyinának mindig szerelmes a
nincsen pénze. lányba, könyörög
Trigorin és neki, hogy
Trepljov maradjon vele,
vitatkoznak, vagy legalább
Arkagyina engedje, hogy vele
Trigorin pártjára mehessen. Nyina
áll. Arkagyina azonban ezt nem
elszégyelli akarja. Meghallja a
magát, majd szomszéd szobából
fiával együtt Arkagyina és
kölcsönösen Trigorin nevetését.
bocsánatot Zaklatottan beszél
kérnek múltjának
egymástól. sorscsapásairól, a
Trigorin jön be lelőtt sirályra
az ebédlőbe, célozva, sirálynak
megtalálta a lány nevezi magát.
által megjelölt Trepljov úgy érzi,
mondatot: "És Nyina már
ha valaha az megtalálta a maga
életem kell útját, ő azonban
neked, hát jöjj és még mindig nem
vedd". tudja, mi a
hivatása,
állandóan csak
kusza látomások,
és nyugtalan
 gondolatok
gyötrik. Nyina
búcsúzóul csak
barátságot ígérhet
Trepljovnak,
hiszen még mindig
szenvedélyesen
szerelmes
Trigorinba, de már
nem akarja látni.
Szenvedélyes
öleléssel vesz
búcsút a
fiatalembertől.
Nyina távozása
után Trepljov
széttépi a
kéziratait.A
vacsora után
Arkagyina, Polina
Andrejevna, Mása,
Samjonov és
Trigorin
beszélgetnek, és
egy lövést
hallanak. Trepljov
most már nem
hibázta el, főbe
lőtte magát.

Mit tudunk anya és fia Trigorin Trigorin és Nyina Nyina művészi

meg az adott kapcsolatáról? művészetéről? kapcsolatáról? hitvallásáról
felvonás Nyinát teljesen Kölcsönös
Trepljov aggódik, ,,... Most már
alapján… elbűvöli a férfi, szerelem
hogy nem szereti őt tudom, értem,
csodálja
az anyja (virágszirom Trigorin az Kosztya, hogy a mi
tehetségét, és
tépkedés) Az utazás előtt dolgunkban - akár
Keresd ki a gyönyörűnek
anyjának bár nem találkozik színpadon
drámában az találja az életét.
tetszik színdarab Nyinával, aki játszunk, akár
adott részt, Trigorin szerint
(idézem: dekadens elárulja neki, novellát írunk -
és úgy nem igaz. Ha
izé) Ez nagyon hogy elhatározta nem a dicsőség a
válaszolj a felnéz az égre, lát
megbántja az ifjú írót, magát, elhagyja fő, nem a
kérdésre! egy zongora
hiszen szereti és a szülői házat, ragyogás, nem az,
formájú felhőt,
tiszteli anyját, fontos Moszkvába amiről
arra gondol, egy
neki a véleménye. utazik és álmodoztam; fő az,
művébe bele kell
színésznő lesz, és hogy tűrni tudunk.
 írnia: "az égen egy megbeszélnek Tudd hordani a
zongoraformájú egy találkozót keresztedet és
felhő úszott." Ha Moszkvában. higgy! Én hiszek és
finom jázminillat nekem nem is fáj
csapja meg az annyira. Amikor az
orrát, arra elhivatottságomra
gondol: gondolok, nem is
"...émelygős illat, félek az élettől."
özvegyek virága,
Nyina sirálynak
felhasználni nyári
tartja magát. Élvezi
est leírásában."
a színészetet,
Egy másodpercre
vállalja annak jó és
nem tud
rossz oldalát
elfelejtkezni az
egyaránt. 
írásról, minden
mondat, amit hall,
minden, amit lát,
egy-egy újabb
művének a része
lehet.

Ibsen norvég drámaíró (1828-1896), a polgári dráma megújítója

1. Bevezetés, Ibsenről általában

-          első drámái még verses művek, drámai költemények: pl. a Brand vagy később a Peer
Gynt (’per  günt’), népi témájú Faust-szerű drámai költemény. Érdemes elolvasni, megnézni
színházban.

-      már ezekben a műveiben megjelennek azok a motívumok, amelyek később bontakoznak ki

igazán, mint pl. az élethazugság

-          Drámáinak hősei: csupán emberek, nem nagy formátumú személyiségek

-          Drámái polgári drámák.

-  „A titkok feltárása fontos érdek. Költő vagyok. Nem prédikálok. Kérek.” – mindennapi
       
emberek, mindennapi kérdések

-          Drámái:
Babaszoba (1879), A vadkacsa (1884), Solness építőmester (1892) – mindet
érdemes elolvasni, megnézni színházban, mert nagyon jók!!!

-          A klasszikus drámaszerkesztés hagyományaihoz tér vissza, ugyanakkor műveit egy-egy

szimbólumra építi (pl. Nóra babaszobája).

-          Így az Ibsen-drámákat több stílusirányzathoz kötjük:

o   szimbolizmus – a fentiek miatt

 o   realizmus – a polgári világot megjelenítő realista jellemek és a valóságos
környezet (lásd: színpadkép), a valódi problémák felvetése miatt

o   naturalizmus – pl. az öröklésnek nagy jelentőséget tulajdonít (Rank doktor,

vagy sokat emlegeti Helmer, hogy Nóra az apjára ütött)

-          Így mondhatjuk, hogy Ibsen egyszerre

o   hagyományos: tér, idő, cselekmény egysége

o   korszerű: realista, naturalista

o   és újszerű is: szimbolista.

2. Analitikus dráma

Ibsen drámái analitikus drámák. Az analitikus dráma elemző dráma, a drámai szerkesztés
egyik fő módszerét alkalmazó drámai mű, melyben az alapkonfliktust okozó esemény a
darab kezdetekor már megtörtént, de ennek múltbeli okai nem, vagy nem mind
derülnek ki az első felvonásban, hanem fokozatosan derül fény rájuk, így lendítik előre
a jelenben játszódó cselekményt, amelynek lényege a múlt feltárulásának folyamata. Vagyis
a dráma szereplői itt és most legfőképpen csak beszélnek, és a múlt eseményeire
reagálnak, ezt vitatják meg egymás között. A dialógusok során tárul fel a szereplők
kapcsolatrendszere, fokozatosan derül ki, hogy ki milyen ember igazán. Ahogy haladunk
előre a cselekményben, úgy tárul föl mind mélyebben a múlt, úgy halad az elemzés
hátrafelé az időben.

Nóra

 téma: 
 a dráma első nagyobb része nem tűnik olyan fontosnak, mint a vége.
 a történetben mindenki szerepet játszik
 alapszituáció: Nóra “babafeleség”, a férje könnyelműnek tartja - a mű  elején a néző
is ilyennek látja (pénzt kér karácsonyra), a feleség: szép, vidám, csacsog a férjének,
az ölébe ül, a férj: komoly, az ő szava a döntő. Szórakoztatja a férjét. Jelmezbe
öltözik, táncol. A gyerekkel a dajka foglalkozik. Nem annyira őszinte kapcsolat,
egymás mellett elbeszélgetnek. Előzmény: az apja is így nevelte. Burokban tartották. 
 beszélgetés Krisztinával: volt a férjnek egy komoly betegsége, ami miatt külföldre
mentek, hogy gyógyuljon, és ehhez pénz kellett. Kölcsönt vett föl, ezt kellett fizetnie.
Titkolózott a férje előtt. A férje nem tudta, hogy kölcsönt vett fel. Nóra nem
szeretné, ha ez kiderülne. Helmer ugyanis elutasítja a hitelt, nem tartja
erkölcsösnek. 
 Krogstad: ahogy fölvette a hitelt, az maga bűncselekmény volt: hamisított.  -
Teljesen új információ Nóra számára. Haldokló apa, halálosan beteg férj, szabad-e
utólag aláírni egy váltót? Jogi megközelítés: nem szabad. Erkölcsi, emberi
megközelítés: Nóra a férje életének a megmentése miatt ír alá. (V. Hugo:
Nyomorultak: Jean Valjean kenyeret lop a családnak, Katona: Bánk bán: Tiborc lopni
jön a palotába.) Vagyis nem maga a tett fontos, hanem az oka. Nóra a családja
boldogságát mentette meg. A Nóra c. dráma hősei különbözőképpen gondolkodnak
erről. Szembesülnek ezek a vélemények. Nóra végig következetesen ezt képviseli: az
emberi élet az első. Lindéné (Krisztina): egyetért Nórával, Helmer: elítéli. Ez alapján
lesz a drámában valaki szimpatikus vagy ellenszenves.
 Kiderül a múlt, a kérdés, hogy ebben a helyzetben ki hogy viselkedik. 
  Helmer személyisége: csak önmagával foglalkozik, arra törekszik, hogy mások jót
gondoljanak róluk, a külső vélemény érdekli elsősorban. Eltiltja Nórától a gyerekeit -
szerinte ez egy erkölcsi fertő, nem nevelheti ezért Nóra a gyerekeit. Felszínes, önző,
szeretetlen, ítélkező, hiú, közhelyesen gondolkodik. Mindezek apró tettek sorozatával
vannak a műben bemutatva. 
 Nóra jelleme: fokozatosan ismerjük meg, csacsogó feleségből - gondolkodó,
önmagát megérteni akaró asszony lesz. Szimbolikus az átöltözése. Ő nem a
külsőségeknek akar megfelelni, hanem saját belső elvárásainak. 
 Nóra számára mi derül ki? A férje még sem szereti igazán, a házasságuk romokban
van. Nem az a férje, akit gondol. Kiderül számára a férje valós jelleme. Saját magával
kapcsolatosan mit állapít meg? Nem felnőtt élt eddig felnőtt életet. “babagyerek”,
“babafeleség” (Eredeti címe: Babaház). Manduláscsókot majszol, felelőtlenül sok
borravalót ad - gyerekes magatartás. 
 Összegzés: élethazugságban éltek. Látszólag minden szép és jó, valójában: nincs
igazi kapocs férj és feleség között, nincs valódi szeretet, vannak súlyos titkok, amit
nem tudnak kezelni. 
 Újabb fordulat: visszakapják a levelet. Nincs feljelentés, nem fog kiderülni semmi.
o Ez az igazi kérdése a drámának, hogy ebben a helyzetben ki mit tesz. 
o Helmer: folytassuk az életünket ugyanúgy, mint eddig. Szőnyeg alá söprés. 
o Nóra: idegennek érzi a férjét. A férj és feleség közötti kapcsolat: példa a
gyerekeknek. Lehet jó, lehet rossz példa. Ha nincs harmónia, békesség,
szeretet, öröm - hat a családtagokra. Lelki folyamatokat indít el a
gyerekekben. 
A zárlat értelmezése:
 Nóra azzal, hogy kilép, nem oldja meg ezt a helyzetet. 
 Saját magával kapcsolatosan: még nem érzi, hogy tudná nevelni a
gyerekeket- nem anyagi szempontból, hanem még ő maga sem jött
tisztába saját magával. Saját magával szemben is vannak
kötelességei.
 Helyes-e, hogy a gyerekeit otthagyja? 
 idő: karácsonykor játszódik - a szeretet, a család ünnepe - ekkor robban a családi
botrány - ellenpontozza a kettő egymást.. Három nap alatt  játszódik. 
 tér: Nóráék nappalija. Egy helyszín.
 G. B. Shaw: “A modern dráma ott kezdődik, amikor Nóra beszélgetni hívja Helmert.” -
apró életjelenségek és azok megítélése drámai tartalommá lesz. Nem a cselekvések,
az akciók, hanem az életfelfogások, az apró tettekből leszűrt vélemények csapnak
össze. Vagyis a dráma mondanivalója vitában szerveződik. - Ez új vonás! Ahhoz,
hogy Nóra elhagyja a családját, előbb a tudatban bekövetkezett változásra van
szükség. 
 drámai feszültség: abból ered, hogy a jelen eseményei miatt fel kell idézni a múltat -
a múlt fokozatosan tárul fel Nóra, Lindéné, Krogstad és Rank doktor életét tekintve is.
A nézőnek/befogadónak folyamatosan át kell értékelnie a helyzetet.
 konfliktus: elején: Nóra - Krogstad - ez a konfliktus egy idő után elhal, igazi konflikus
férj - feleség között: elvek ütköznek, párbeszédeken belül ütköznek ezek az
életfelfogások. Nóra személyiségén belül: végig vívódik, döntéseket kell hozni,
erkölcsi dilemmák. A dráma a zárlatra van kihegyezve. 
 szimbólumok: 
o babaszoba
o csoda
 párbeszédek: nagyon feszes, kihegyezett párbeszédeket olvasunk. Nincsenek
fölösleges mondatok. A színdarab érdekességének egyik kulcsa a
párbeszédek felépítése, a dialógusok mindvégig fenntartják az olvasó/néző
figyelmét. 
 mellékszereplők: 
 o Rank doktor - ez a szerelmi szál árnyalja Nóra jellemét. Kiderül, hogy
hűséges, tisztességes nő. Ezen kívül Rank az apja kicsapongó életmódja
miatt lett halálos beteg, jelképezi ez azt, hogy a múltbeli bűnök a jelenben
éreztetik a hatásukat. 
o Lindéné (Krisztina) - az ő kapcsolatuk ellenpontozza Nóráék házasságát. Nem
hazudnak egymásnak, tudják tisztázni a félreértéseket, tiszta lappal mennek
bele a házasságba. 
o Krogstad - eleinte ellenszenves, mert követelőzik és zsarolja Nórát. Helmerre
vonatkozóan is bántó megjegyzései vannak. Később Helmerről kiderül, hogy
valójában önző és felfuvalkodott, ezzel párhuzamosan Krogstad
szimpatikusabbá válik, rájövünk, hogy neki volt igaza. A Krisztinával való
kapcsolata, aztán az, hogy Nórával kapcsolatosan visszakozik, megváltoztatja
róla a véleményünket. 
o Tehát a mellékszereplők esetén is folyamatosan tárul föl a múlt, ezzel
párhuzamosan a befogadó fokozatosan értékeli át magában a véleményét
róluk. 
Milyen kérdéseket vet föl a dráma? 
Egy kapcsolatban megéri-e, lehet-e nem megbeszélni a dolgokat? 
Jó-e, ha szerepet játszunk az életünkben?
Szabad-e az önmegvalósításunkat mások elé helyezni? 
Mit engedhet meg magának egy nő anyaként? 
Szabad-e az írott törvényt megszegni emberi-erkölcsi okokból? 
Mi a férj és mi a feleség szerepe? Nemi szerepek kérdése
A gyerekek szempontja - Mit helyezünk előtérbe? 

Csehovról általában

A jelentősége:

-          novellista, aki az orosz realista hagyományokat ötvözi a naturalizmussal

-          drámaíró, drámái „drámaiatlan drámák”, nem tragédiák és nem vígjátékok

-          a századvég orosz valósága jelenik meg a műveiben: a vidék üres, tespedő világát jeleníti
meg

-          nincsenek nagy formátumú hősei, kisembereket jelenít meg a színpadon, vegetatív szinten
élnek, még valódi konfliktusok sem alakulnak ki az életükben

-         orvos volt, de az irodalomnak szentelte az életét (ugyanakkor praktizált is, Moszkva

környéki kórházakban)

-          újságíróként, novellistaként indult a pályafutása

Novellái

-  első művei humoreszkek (élclapoknak dolgozott) – ilyen művei: A csinovnyik halála,

       
Kaméleon, finom irónia jellemzi ezeket a műveket

-  Az 1880-as évek második felében a novellái már társadalmi – filozófiai mondanivalót is

       
hordoznak. Az élet egyhangú, sivár, reménytelen, az emberek magányosak, tétovák,
esendők, akik részvétlenségtől kísérve vonszolják magukat a világban, a tragikumot komikus
 helyzetben élik, akik csak töprengenek, de nem jutnak semmire. Keresik egymást, de nem
találjáki, elmennek egymás mellett. Történeteiben alig történik valami. Rövid, néhány oldalas,
groteszk, finoman rezdülő írások, melyek az élet mély, lenyűgöző jelentéktelenségét tárják
elénk. Különleges hősök helyett átlagemberekről ír, mindennapi emberekről mindennapi
szituációkban. Jellemzője ezeknek a műveknek a líraiság.  Ilyen novellái: Bánat, Fájdalom, A
6-os számú kórterem, Jonics, A kutyás hölgy, A menyasszony – nagyon jók, érdemes
elolvasni néhányat!

Drámái „drámaiatlan drámák”

-          hősei magatehetetlen, értelmetlen életet élő, szürke emberek. Felesleges emberek

önmaguk és a világ számára is, csendesen vegetálnak, amíg meg nem halnak. Bár
tartalmasabb élet után vágyakoznak, de képtelenek az önmegvalósításra.

-          nem a sorsuk tragikus, hanem az a világ, amelyben élnek

-          míg Ibsen dialógusai feszültek, vibrálóak, addig Csehov hőseinek párbeszédei is üresek,
semmitmondóak, vitáik álviták, céljuk nevetséges, értelmetlen. Nagyon gyakran elbeszélnek
egymás mellett a hősök, tulajdonképpen nem is beszélgetnek, hanem monologizálnak.
Hiányzik a megértés, az egymásra figyelés.

-          Csehov drámáinak újszerűsége: a színfalak mögött zajló eseményekben rejlik. Vagyis alig
van a drámának cselekménye, de ami mégis van, a tragikus szituációk sosem színpadi
konfliktusban érik el a tetőpontjukat, hanem a színpadon kívül. A nézőnek így nincs
lehetősége beleélésre, átélésre.

- a líra felé mozdul el a dráma - monológok, érzelmek megvallása miatt

-          alakjai nemcsak üreslelkű, hanem önző és korlátolt emberek is

-         az értékek lassú, de megállíthatatlan pusztulását mutatja be, a 19. századi eszmék
érvénytelenségét. „Oroszország trojkája” a csehovi értelmezés szerint a pusztulás felé
rohan.

-  a naturalizmus, az impresszionizmus és a szimbolizmus jellemzői egyaránt fellelhetők a

       
színművekben

-         Csehov drámai művei a szerző értelmezése szerint vígjátékok, bár igen keserű a néző
nevetése, hisz a nevetséges szituációk mögött sötét kérdések sejlenek fel. Csehov
szomorúan „gúnyolja ki” nagy elődeit, Tolsztojt és Dosztojevszkijt, szomorúságának oka
nemcsak a kiábrándultság és a csalódás a „régi” eszmékben, hanem az is, hogy a széteső
világból nem lát kiutat.

-  legfontosabb drámái: Három nővér (1901), Ványa bácsi (1897), Sirály (1896). Ezeket
       
manapság is rendre műsorrendjükre tűzik a színházak.

Lev Tolsztojjal személyes ismeretségben volt. Csehovot és a kor híres rendezőjét,

Sztanyiszlavszkijt gyakran emlegetik együtt. Sztanyiszlavszkij alapította a Moszkvai Művész
Színházat, amely pl. a Sirályt is bemutatta. Ebben a színházban volt színésznő Olga
Knipper, aki Csehov felesége lett.

 
 FELADATOK
1.

I. felvoná II. felvonás III. felvonás IV. felvonás

s

helyszín -
konkrétan

Mi történik?
(Nagy
vonalakban.)

Mit tudunk meg anya és fia Trigorin Trigorin és Nyina Nyina művészi
az adott kapcsolatáról? művészetéről?  kapcsolatáról? hitvallásáról
felvonás
alapján…

Keresd ki a
drámában az
adott részt, és
úgy válaszolj a
kérdésre!

2. Készíts rajzot/vázlatot/táblázatot a Sirály szereplőiről! Érzékeltesd az ábrádon, kik vannak

rokonságban egymással, illetve kik szerelmesek egymásba! Légy kreatív! 

A Csehov-hősök jellemzése általában: 

 szenvednek - pl. a szerelmi csalódások miatt, amiatt, hogy vidéken élnek (Szorin),
művészi elégedetlenség, sikertelenség (Trepljov), Arkagyina: félelem az öregségtől,
pénztelenség (Medvegyenkó), szülő - gyerek konfliktus (Nyina - apja), életvitel
(Trigorin: az írás kötelességnek érzi, ami hajszolja, inkább pecázna, Szorin: családot
szeretett volna, városban élt volna, író is akart volna lenni, de nem így sikerült -
valóságos államtanácsos)
 nem változik semmi - nincs cselekmény - a szemünk előtt nincs. A drámai hősöket
kétféleképpen jellemzik: akció (cselekvés) + dikció (beszéd) -  az elsőt elhagyja
Csehov. Folyamatosan beszélnek. 
 kommunikáció: nem foglalkoznak egymással, nem figyelnek egymásra, pl. egy
szerelmi vallomásra sincs reakció. Mindenki a saját baját mondja. Párhuzamos
monológokat hallunk: egymás mellett elbeszélnek. Önzők. Képtelenek az empátiára. 
 teljesen pozitív hős nem nagyon van
 akaratgyengék, nincs bennük tenni akarás - felesleges emberek, tétovák, tűnődőek
 Hogyan nem kellene élni? Viselkedni? 
 jelen, múlt, jövő - Arkagyina - ezelőtt húsz évvel itt pezsgett az élet, a tó körül sok
udvarház, báloztak, éltek - szeretnek nosztalgiázni. A jelenben nem látnak
lehetőséget, “túlélnek” - vegetálnak. Elvágyódnak. 
A mű fontos kérdései, problémái: 

 szerelem: érzelmi kavalkád - rájátszik Csehov a Hamletre - Arkagyina idézi Hamlet

anyjának a szavait - lelkem mélyébe fordítod szemem (mert nem gyászolta meg
Hamlet apját) - Trepljov pedig Hamlet szavait idézi: “egy zsíros ágy nehéz szagú
verítékében élni” - nem figyel rá az anyja eléggé, nem értékeli a művészetét, fiúi
féltékénység - egy fiatalabb, sikeres íróval él együtt az anyja (ez a fiúi féltékenység
köti össze Hamlettel.)
o Hamlet - Trepljov
o H. anyja, Gertrúd - Arkagyina
o az új király, Claudius - Trigorin
o Ophélia - Nyina
o Hamlet feketében jár: itt pedig Mása, ő az, aki az öngyilkosság gondolatával
foglalkozik - végül nem lesz öngyilkos
 szülő - gyermek kapcsolat, anya -fia kapcsolat: Trepljov virágszirmokat
tépdes, hogy “szeret vagy nem szeret az anyám” - túlságosan kötődik az
anyjához, túlságosan fontos a véleménye. Arkagyina: zavarja, ha ott van a fia,
mert az életkoráról tanúskodik. Nyina - apja, Mása - gyereke - nem fontos
igazából neki a gyermeke, a dajka szoptatja, nem ő; Mása - anyja:
Trepljovnak mondja M. anyja, hogy szeresse Mását. - Majomszeretet. Mása
az anyja történetét ismétli meg. Mást szeret, mint akihez hozzáment. Magából
indul ki, amikor tanácsot ad Trepljovnak. 
 pénz - Arkagyina: önző, zsugori nem akar adni sem a fiának, sem Szorinnak,
aki a testvére. Miért kell eltartani egy felnőtt férfit (Trepljov), Szorin miért nem
rendezi a birtok ügyeit? Medvegyenko: panaszkodik állandóan - anyagias,
kisszerű, alantas - neve: beszélő név. Dorn: ő is megjegyzi, hogy nincs pénze,
annyira őt ez nem aggasztja, mint a tanítót- A panaszkodás ellenére azért
nem éheznek, nem annyira rossz a helyzet. 
 a művészet problémája: 
o színész/ író, befutott/ kezdő - nem híres, tehetséges/ tehetségtelen
o Trepljov: új formát keres: kísérletező színház, sok fény- és hangeffekt,
tehetséges? Nem derül ki. A történet elején kezdő, két évvel később: íróvá
vált, megjelennek a művei. Még mindig bizonytalan a művészetében. 
o Nyina: színésznő akar lenni, a történet elején ez még csak egy vágy, a
végére színésznő lesz belőle. Az elején még híres akar lenni, a történet végén
már mást keres: hinni kell, tűrni kell az embernek fel kell vennie a keresztjét.  -
belső motiváció. Az utolsó beszélgetésben mondja, hogy ő sirály. - művészi
szabadság: önkifejezés, szárnyal (élvezettel játszik), a magasra szárnyalás
azzal is jár, hogy sérülékeny, bántható. Ugyanakkor azt halljuk róla, hogy erős
gesztusokkal játszik, vidéki színházban meg nyári színházban lép fel. A
többiekhez képest lelkesedik, hisz a művészetében. 
o Trigorin: az írást képtelen abbahagyni, ettől szenved. Nem volt ideje élni.
Legszívesebben horgászna (kisszerű). Befutott, híres író. Ő nem tartja sokra a
sikerét, inkább pihenne. A saját tehetségében sem biztos teljesen,
Turgenyevhez és Tolsztojhoz méri magát, hozzájuk képest gyenge.
Elégedetlenség - tájfestés, Nyina: élnek az alakjai. Ezen kívül mást nem tud.
Témákat vadász, notesszal járkál, jegyzetel. Emberileg: Arkagyina mellett
megmarad kényelemből, gyengeségből. Nyinával: vonzza őt a lány, a
fiatalsága. A romantikus szerelem átélésére vágyik, hogy tudjon majd erről
írni. - “írói mesterség” - megtanulta, csinálja. Viszonyuk alatt is volt neki más.
Nem állhatatos, nem hűséges. 
o Arkagyina: befutott színésznő. Trepljov avantgárd színháza nem tetszik neki,
dühös lesz emiatt. Idősebb generáció, nehezen fogadja az újítást. Van egy
 nemzedéki konfliktus is. Trepljov szemében ő már csak rutinból játszik. Nincs
meg az ihletettség, a gyakorlat megvan. 
 nemzedéki ellentétek: a középgeneráció: fásult, unott. Párba lehet állítani a
szereplőket: 
o Mása - olyan lesz/lehet, mint anyja
o Trepljov  - válhatna Trigorinná, ha nem lenne öngyilkos
o Nyina - Arkagyina 
 szerkezet - nem hagyományos dramaturgia szerint épül föl. A színpadon nem
érezzük, hogy megkoreografált jelenet játszódna, hanem olyan, mint maga az
élet. Jönnek-mennek, beszélgetnek, hallgatnak nagyokat. Az események
észrevétlenül történnek, többnyire a színfalak mögött, két jelenet között. 
o 1-3. felvonás egy időszakban
o 4.: újabb expozíció: két év múlva, Szorin beteg - ebből az alkalomból
látogatják meg a többiek. Ősz - tél, estefelé, kinn nagy szél, rossz idő van. Az
első felvonás: a színpad, mögötte a tó. - Itt pedig tavon: óriási hullámok,  a
színpad szakadozott, csapkodja a szél. - jelképesen lehet érteni, keretet ad ez
a színpadkép a történetnek.
belső tér: dolgozószoba, lámpabúra adja a fényt - egészen leszűkült a tér - A
tér leszűkülése a mozgástér leszűkülését jelenti. Ahogy telik az idő, egyre
kevesebb lenne a lehetőség a boldogságra, a célok megvalósítására, az
emberi életre. 
o A 4. felvonásban: az 1-3. felv. eseményeinek mi lett a következménye. 
 Mása és Medvegyenko összeházasodtak - rosszul élnek. A  gyerekkel
csak az apja törődik, csúnyán beszélnek M.-val az anyósa is meg a
felesége is. 
 Trepljov: bár befutott, de boldogtalan. Nyina megjelenésekor felcsillan
a remény számára, de aztán kiderül, hogy még mindig Trigorint
szereti. Arkagyina továbbra sem érdeklődik a fia iránt - nem olvassa az
írásait. Szorin sorsa szinte előlegzi az övét, és ezt nem akarja, inkább
feladja. 
 Arkagyina - ugyanolyan - nem tudjuk, hogy Trigorinnal együtt van-e.
 Trigorin is ugyanolyan, a Nyina-szerelem nem sikerült, olyan, mintha
semmi történt volna. 
 Nyina - gyermeke született, de meghalt, élvezi a játékát, de nem
igazán sikeres. A lelkesedése megvan. 
 Szorin - ugyanúgy panaszkodik, mint korábban: “Az ember, aki akart” -
ezt mondja magára. Szó szerint ugyanazt mondja. Monologizálnak. 
 zárlat: Trepljov öngyilkossága. Ennek a halálnak semmilyen pozitív
következménye nem lesz. Nem kerül helyre semmi (más színdarab:
egyensúlyi helyzet megbomlása - visszaállása), teljesen értelmetlen,
észrevétlen is. Dorn azt mondja, egy gyógyszeres fiola pukkant el. Arkagyinát
kímélik, nem mondják el.