A föl-földobott kő

A föl-földobott kő • Előzmények: Mindig mélyen tudott azonosulni

Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.
Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbusong s lehull a porba,
Amelyből vétetett.
Mindig elvágyik s nem menekülhet,
Magyar vágyakkal, melyek elülnek
S fölhorgadnak megint.
Tied vagyok én nagy haragomban,
Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
Szomoruan magyar.
Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,
Kicsi országom, példás alakban
Te orcádra ütök.
És, jaj, hiába mindenha szándék,
Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is.
a magyarsággal+sok időt töltött Párizsban,ami
ráébresztette arra, hogy mennyire elmaradott
az országunk kultúrálisan nyugathoz képest--
>sok versében bírálja a nemzetet
• A kritikáit építő jelleggel fogalmazta meg, a
megmaradt értékeket szerette volna
megőrizni,de a kortárs irodalmárok egy része
ezt félreértette, nemzetellenességgel
vádolták-->ezért sok költeményében büszkén
vallja be magyarsághoz való hűségét-->ilyen A
föl-földobott kő c. Műve
A vers témája:
A vers a költő vitája saját magával: érdemes-e neki
hazatérnie oda, ahol akadályokat állítanak elé, lehúzzák és
kinevetik.
• Metafora: kő=a lírai alany; ahogy a földobott kő mindig leesik a földre, úgy a költő is mindig visszatalál hazájába
• Ellentétek jellemzik: "tornyokat látogat sorba" <-->"lehull a porba"
• 2.vszk:  1.: "Messze tornyokat látogat sorba"-utal párizsi utazásaira 
               2.:por: negatív jelző, az elmaradottságra utal
• 3.vszk: kényszerűség a magyarság iránt-->reménytelenség
                "Mindig elvágyik s nem menekülhet"
• 4. vszk: bármilyen élethelyzetben büszke hazafi marad
Elemzés
• 6.vszk: Akármennyire is szeretné elhagyni az országot, mindig visszafogja tartani hazaszeretete-"hiába minden"
                          Túlzás: "százszor"számnév 
• Ismétlések: "föl-földobott kő", "újra", "kicsi országom", "százszor"-->egyhangú élet->elszomorítja "Szomoruan
magyar", 
• "jaj"-indulatszó, fokozza a fájdalomérzetet