1. József Attila több művében szól az elődökhöz, a kortársakhoz.

Kiknek címezte a költő

az alábbi sorokat?

a) „Bátyám, ki bortól mámoros éneket

Zengsz húrodon, Te, nézd a magyar hazát,

Csitítsd el Anna-kérő szíved

S öntsd az erőd a reménytelenbe.”

(1922)

b) „Magad emésztő, szikár alak!

Én megbántottalak.

[...]

Igy él a gazdag is, szegény is,

igy szenvedünk te is meg én is

s még jó, ha az ember haragja,

nem az embert magát harapja,

hanem valaki mást,

dudás a fuvolást,

én téged és engemet te, – „

(1933)

c) „Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén,

hadd lássunk át magunkon itt ez estén.

Párnás szavadon át nem üt a zaj –

mesélj arról, mi a szép, mi a baj,

emelvén szivünk a gyásztól a vágyig.”

(1937)

d) „Lombozott a por még, ám elült a zaj,

elfult a homokban a sziklamoraj.

Köt a karcsu füst is, e szelid virág

s gond érleli termőn a puszta fiát.

Édes burgonyát föd darabos talaj –

Téged is födött így a gond meg a baj.

S gondoltad, mit gondolt csendjében a táj –

a hős el van vetve, teremni muszáj.”

(1937)

2.Mi jellemzi a vers ritmusát? Nevezze meg az idézet verselésének két jellemzőjét!

„Karóval jöttél, nem virággal,

feleseltél a másvilággal,

aranyat igértél nagy zsákkal

anyádnak és most itt csücsülsz,

3.A háborúellenesség a Nyugat első nemzedékének meghatározó erkölcsi

magatartásformája volt. Nevezze meg – teljes névvel – az alábbi idézetek szerzőit!

a)

Én nem a győztest énekelem,

nem a nép-gépet, a vak hőst,

kinek minden lépése halál,

tekintetétől ájul a szó,

kéznyomása szolgaság

b)

Ó, a vér s könny modern özönvizébe vetve

Mily szörnyű sors a sok szegény emberhajóé:

Tán mind elpusztulunk, s nincs, nincs közöttünk egy se,

Kit boldog Ararát várhatna, tiszta Nóé.

c)
 – Hát tuggya, csendőr úr – mondta mégis, gyerekes mentegetőzéssel, mintha egy kicsit
szépítgetni akarná magát – azelőtt én se tudtam vóna ránézni a gyilkosságra… Ha édesanyám
csirkét ölt… vagy a feleségem: megmondhassák! én bizony oda se dugtam az orrom… de hát
a háborúba sok mindent megszokik az ember, amiről nehéz osztán idehaza leszokni…

d)

Szegény emberek ölnek és csak ölnek

S láz-álmaikban boldogan békűlnek

S reggelre kelvén megint megdühűlnek,

Kárhoznak, halnak, vadakká törpűlnek.

4.Állapítsa meg a költemény verselését! Nevezze meg és írja le a strófaszerkezetet!

A strófaszerkezet neve:

Balassi Bálint: Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról

Még az föld is elagg, hegyek fogyatkoznak, idővel tenger apad,

Az ég is béborul, fényes nap setétül, mindennek vége szakad,

Márvánkőben metszett írás kopik, veszhet, egy heliben más támad,

5. Állapítsa meg a monológ verselését!

Petőfi Sándor: Az apostol (részlet)

„A szőlőszem kicsiny gyümölcs,

Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.

A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs,

S ha a kis szőlőszemnek egy nyár

Kell, hány nem kell a nagy gyümölcsnek,

Amíg megérik? Ez belékerűl

Évezredek vagy talán évmilljomokba,

De bizonyára meg fog érni egykor,

És azután az emberek belőle

Világvégéig lakomázni fognak

6.A magyar líra hagyományának Csokonaiig visszavezethető jellemző motívuma a lírai

én magányossága. Az alábbi versrészletekben ez a motívum különbözőképpen jelenik
meg. Nevezze meg a szerzőket!

a) „Közönyös a világ… az ember

Önző, falékony húsdarab,

Mikép a hernyó, telhetetlen,

Mindég előre mász s – harap.”

b) „Barátaim egyenkint elhagytak,

akikkel jót tettem, megtagadtak;

akiket szerettem, nem szeretnek,

akikért ragyogtam, eltemetnek.”

c) „Kettős teher

s kettős kincs, hogy szeretni kell.

ki szeret s párra nem találhat,

oly hontalan,

mint amilyen gyámoltalan

a szükségét végző vadállat.”

7.Vizsgálja meg a költemény ritmusát és rímelését!

Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi ekhóhoz

ÓH TIHANNAK rijjadó leánya!

Szállj ki szent hegyed közűl.

Ím, kit a sors eddig annyit hánya,

Partod ellenébe űl.

Itt a halvány holdnak fényén

Jajgat és sír elpusztult reményén

Egy magános árva szív.

Egy magános árva szív.

a) Állapítsa meg az első strófa verselését!

b) Milyen, mely fajtájú rímek szerepelnek az első strófában?

c) Hogyan függ össze ritmus és rím a vers alaphangulatával?

8.Kosztolányi kortársaitól idézünk a költői szerepről szóló költeményeket. Nevezze meg

a szerzőket!

a) Szerző:

A tolakodó Gráciát ellöktem,

Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem,

A Minden kellett s megillet a Semmisem

b) Szerző:

Én túllépek e mai kocsmán,

az értelemig és tovább!

Szabad ésszel nem adom ocsmány

módon a szolga ostobát.

c) Szerző:

Ha holtakat nem ébreszt: mit ér a trombitaszó?

Csak a könny, csak a könny, csak a könny hull,

s nem kérdi, mire jó?

d) Szerző:

én láttam párist és nem láttam semmit

szeretőm másállapotban várt rám az angyalföldi állomáson

anyámnak már egészen citromfeje lett a szegénységtől

nevetni akartam előttük de nagyon szégyelltem hogy

két nadrág van rajtam gatya nélkül

bizonyos hogy a költő vagy épít magának valamit amiben kedve telik

vagy bátran elmehet szivarvégszedőnek

vagy

vagy

9.A kert az irodalom- és kultúrtörténet egyik alapvető toposza. Kik a szerzői az alábbi
részleteknek? A költők teljes nevét adja meg!

a) Kertészkedem mélán, nyugodtan,

Gyümölcsfáim közt bíbelek;

Hozzám a tiszta kék magasból

Egyes daruszó tévelyeg

b) Kertem nárcisokkal

Végigültetéd;

Csörgő patakokkal

Fáim éltetéd

c) Léckatonáim sorban állnak már, pici

földem a földből kikerítve, könnyü szál

dzsidások módján állnak őrt, hatalmasan

igazságukban ők a törvény, ők a jog

d) Szép fa, kertem új lakója,

Mely, mint nem várt ritka vendég,

Félig föld, félig dicső ég,

Ösmeretlen kéz csodája

10.A Nyugat első nemzedéke költőinek ars poeticáiból idézünk. Nevezze meg a szerzőket
teljes névvel!

a)

Minek a lélek balga fényűzése?

Aludjunk. Másra kell ideg s velő.

Józan dologra. Friss tülekedésre.

És rossz robotos a későnkelő.

b)

Jaj, mily sekély a mélység

és mily mély a sekélység

és mily tömör a hígság

és mily komor a vígság.

c)

A tolakodó Gráciát ellöktem,

Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem,

A Minden kellett s megillet a Semmisem.

d)

Ekként a dal is légyen örökkön új,

a régi eszme váltson ezer köpenyt,

s a régi forma új eszmének

öltönyeként kerekedjen újra.

11.Állapítsa az idézetek verselését!

a)

Csillagokat nézel, szép csillagom. Ég ha lehetnék,

két szemedet nézném csillagom ezreivel.

b) Két szép szemecskék engemet

megvígasztalhatnak magok:

űzzétek el hát éjemet

ti két halandó csillagok!

c) .

…És alattam és fölöttem,

oldalattam és köröttem

a világot láthatám.

Egy nagy arc volt, végtelen,

rajta millió szemek…

12.Nevezze meg, kik a szerzői az alábbi versrészleteknek! A költők teljes nevét adja meg!

a) Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,

De ha kinyílnak ősszel az egek,

A szeptemberi bágyadt búcsuzónál

Szeme színére visszarévedek.

b) Már vénülő kezemmel

Fogom meg kezedet,

Már vénülő szememmel

Őrizem a szemedet.

c) Hová merült el szép szemed világa?

Mi az, mit kétes távolban keres?

Talán a múlt idők setét virága,

Min a csalódás könnye rengedez?

d) Szól a szellő, szól a víz,

elpirulsz, ha megérted.

Szól a szem és szól a szív,

folyamodnak teérted.

13. Vizsgálja meg a költeményrészlet ritmikáját!

Arany: Kertben

Közönyös a világ… az ember

önző, falékony húsdarab,

mikép a hernyó telhetetlen,

mindég előre mász s – harap.

S ha elsöpört egy ivadékot

ama vén kertész, a halál,

más kél megint, ha nem rosszabb, de

nem is jobb a tavalyinál –

14.Kinek a művéből idézünk! A szerző teljes nevét adja meg!

a)

Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig
magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé
nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.

b)

Eredeti munkák gyarapítják a tudományokat, csinosítják a nemzetet, és emelik fel a

nagynemzetek ragyogó sorába. Nagy akadálya az nálunk a tudományoknak, hogy nálunk
termett eredeti munkák eddig nincsenek.

c)
Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud, és akit a grácia
látatlanul lebeg körül. S mi szabad az írónak ezen iskola értelme szerint? A fentebb nemben
mindaz, amit a minden nyelvek ideálja megkíván, a magyar nyelv természete (örök szokása és
törvénye) világosan nem tilt, a régi és újabb klasszikusok által nevelt ízlés még javasol is, s a
szükség múlhatatlanul parancsol.

d)

A poéta és a versificator* úgy különböznek egymástól, mint Arkhimédész és az ács: amaz ki a

machinát kigondolta, ez, ki azt útmutatás szerint kifaragta. A poéta vagy cselekedetet vagy
érzést zeng, s ezáltal vagy olyan érzelmeket fejt ki szíveinkből, melyeken ő maga felül emelte
magát, hogy magasabb nézőpontból annál bizonyosabban munkálódhassék, mint Homérosz
vagy Goethe…

(*verscsináló)

15.Az alábbi versrészletek a nemzeti múltat idézik. Állapítsa meg az idézetek verselését!

a)

Rákóczi hajh! Bercsényi hajh!

Magyartok gyászban űl,

Még leng a szellem tőletek,

S már lelke sem hevűl.

b)

És te virulj gyásztér! A béke magasztos ölében,

Nemzeti nagylétünk hajdani sírja, Mohács!

c)

Romlásnak indult hajdan erős magyar!

Nem látod, Árpád vére miként fajúl?

Nem látod a bosszús egeknek

Ostorait nyomorult hazádon?

16.Vizsgálja meg stilisztikai szempontból az alábbi részletet! Milyen alakzatokkal és

költői képekkel érzékelteti Babits a természeti látványt? Három-három jellegzetességet
említsen szövegből vett példákkal együtt!
de ha megjön a füttyös,

korbácsos korhely, a szél, s ha kegyetlen a távolodó nap

kéjes mosollyal nézi, hogy sápadnak érte öngyilkos

bánatban elhagyott szeretői, a lombok és ingnak,

mint beteg táncoslány aki holtan hull ki a táncból

17. Nevezze meg a verselési rendszert és e strófa első két sorának sorfajtáját!

jő a fehér tigris, majd elnyujtózik a tájon,

csattogtatja fogát, harap, aztán fölszedi lomha
tagjait s megy, hulló szőrétől foltos a rétség,
megy s eltűnik az új tavasz illatos dzsungelében.
18.Babits a költői életmű szinte mindegyik szakaszában kijelölte a vállalható vagy
elutasításra ítélt elődöket, kortársakat. Kihez, kiről írta az alábbi sorokat Babits?.

a) S ha Tibur gazdadalnoka egykor ily

mértéken zengte a megelégedést,

hadd dalljam rajt ma himnuszát én

a soha-meg-nem-elégedésnek!

A megidézett, megszólított alkotó:

b) Szent Márk dicső terén, melyet mélán tapostam,

valaha réges-rég egy másik bús magyar,

méltóbb költő mint én, és hős mint senki mostan,

tiport hatalmasan, ki tudta mit akar!

A megidézett, megszólított alkotó:

c)Hunyt mesterünk! tehozzád száll az ének:

ládd, léha gáncsok lantom elborítják

s mint gyermek hogyha idegenbe szidják

édesapjához panaszkodni tér meg:

úgy hozzád én. […]

A megidézett, megszólított alkotó:

e) Hajdan mint bajnok társa mellett,

melletted mentem harc elé:

neked egyfelé győzni kellett,

nekem harcolni kétfelé.

A megidézett, megszólított alkotó:

19.Nevezze meg az alábbi részletek magyar szerzőit, majd azt az antik alkotót, aki hatott
a mű megírására! Feleljen a részlethez kapcsolódó verstani kérdésekre is!

a) Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz,

Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj s örűlj.

Míg szólunk, az idő hirtelen elrepűl,

Mint a nyíl s zuhogó patak.

A szerző teljes neve:

Az inspiráló alkotó neve:

A strófaszerkezet neve:

b) Ha szíhatok borocskát,

A gondjaim csucsúlnak.

Ki boldogabb halandó

Mint aki nem sohajtoz?

A szerző teljes neve:

Az inspiráló alkotó neve:

A sorfajta neve:

20.Ritmizálja az alábbi Arany János-költeményt!

És ez így megy évrül-évre,

Télen-nyáron, szünet nélkül;

Harmat-arca hő napon ég,

Gyönge térde fagyban kékül.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

a) Verselési rendszer az 1–4. sorban:

b) A meghatározó versláb / ütem:

c) Verselési rendszer az 5. sorban:

d) A meghatározó versláb / ütem:

21.Azonosítsa a szerzőt és műveit az alábbi idézetek alapján!

a) Hervadása liliomhullás volt:

Ártatlanság képe s bánaté.

A király jön s áll a puszta házban:

Ők nyugosznak örökös hazában.

b)Az emberfaj sárkányfog-vetemény.

Nincsen remény! nincsen remény!

c) A vész kitört. Vérfagylaló keze

Emberfejekkel lapdázott az égre,

Emberszivekben dúltak lábai.

22.Ismeretei és a szöveg információi alapján válaszoljon a versrészletre vonatkozó

feladatokra!
A radványi sötét erdőben

Halva találták Bárczi Benőt.

Hosszu hegyes tőr ifju szivében;

„Ime, bizonyság Isten előtt:

Gyilkos erőszak ölte meg őt!”

a) A részlet szerzőjének neve:

b) Az idézett mű címe:

c) Az idézett alkotás műfaja:

d) Az alkotást minősítő szerző:

e) Verselési rendszer:

f) Meghatározó versláb / ütem:

23.Ritmizálással állapítsa meg a következő drámarészletek sorfajtáját, és nevezze meg

azt a szereplőt, akitől a szöveg elhangzik!

a) „De, kérlek, ujjotok mindég az ajkon. –

Kizökkent az idő; – ó kárhozat!

Hogy én születtem helyre tolni azt.”

b)

„A botrány, asszonyom, csak az kiált az égre.

S ki titkon vétkezik, annak már nincs is

vétke.”

24.Az idézetek és a kötetcímek alapján nevezze meg a szerzőket!

a)

„Elefánt voltam, jámbor és szegény,

hűvös és bölcs vizeket ittam én,

a dombon álltam s ormányommal ott

megsímogattam a holdat, a napot,” Kötetcím: Nincsen apám, se anyám (1929)

b)

„– Dac és düh, mely felhők közül kiszáll!

S birál!

Vészben-viharban víjjogó király!

Sirály!” Kötetcím: Zsivajgó természet (1930)

c)

„Léckatonáim sorban állnak már, pici

földem a földből kikerítve, könnyü szál

dzsidások módján állnak őrt, hatalmasan

igazságukban; ők a törvény, ők a jog,

erőm, munkám, nyugalmam és jutalmam ők,

s jel hogy vagyok;”

Kötetcím: Az istenek halnak, az ember él (1929)

d)

„Hogy rettenetes, elhiszem, de így igaz.

Ha szeretsz, életed legyen

öngyilkosság, vagy majdnem az.

Mit bánom én, hogy a modernek

vagy a törvény mit követelnek;” Kötetcím: Te meg a világ (1932)

25.A hold gyakori toposza a költői alkotásoknak. Nevezze meg az alábbi szövegrészletek
szerzőjét, teljes névvel!

a) De hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!

Ne menj tovább barátom, kiálts rám! s fölkelek!

b) Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.

c) Ezüst sötétség némasága

holdat lakatol a világra.

d) Az égi rónán ballag már a hold:

Ezüstösek a tiszai hajók.

e) Milyen csonka ma a Hold,

Az éj milyen sivatag, néma,

Milyen szomoru vagok én ma,

Milyen csonka ma a Hold.

26.Állapítsa meg Csokonai költeményének verselését és rímszerkezetét!

Csokonai Vitéz Mihály: Tüdőgyulladásomról1

FENN lengő Hold! nézd, mint kínlódom,

Mondd meg nekem, hol fekszem én?

Ágy-é, amelyben hánykolódom,

Vagy a koporsó az szintén?

Nem! – Csónak ez, mely jaj a kétes

Remény és biztos félelem,

S az élet és halál setétes

Hullámjain lebeg velem.

a) Verselési rendszer:

b) Meghatározó ütem / versláb:

c) A strófák rímszerkezete:

27.Ritmizálja Orbán Ottó A magyar népdalhoz című költeményének alábbi részletét!

Szellemem ép, testem romban.

Téged hívlak nagy bajomban,

dudorászlak, hogy segíts meg,

a rontástól szabadíts meg

Verselési rendszer:

Meghatározó versláb vagy ütem:

28. Milyen versformában íródott a költemény?

Hosszu kilenc napon át hányódtam a szörnyü viharban

sokhalu tengeren át; tizedik nap végre elértünk

partja elé a virágot-rágó lótuszevőknek.

Ott szárazra kiléptünk és vizet is meritettünk,

majd lakomához láttak a társak a fürge hajóknál.

29.Melyik Ady-versből származnak az alábbi idézetek? Nevezze meg pontosan az

azonosított alkotás címét!

a)

Lámpás volt reszkető kezemben

És rongyolt lelkemben a Hit

S eszemben a régi ifjuság:

Éreztem az Isten-szagot

S kerestem akkor valakit.

b)

Vad indák gyűrűznek körül,

Míg a föld alvó lelkét lesem,

Régmult virágok illata

Bódít szerelmesen.

c)

Vád nélkül széttekintgetek

Majd vertségek és diadalmak

Földjén, hogy a kaoszból

Harsos igét halljak,

vagy harsos igét én hallassak.

d)

Csupa vérzés, csupa titok,

Csupa nyomások, csupa ősök,

Csupa erdők és nádasok,

Csupa hajdani eszelősök.

e)

Vagyok egy ágban szabadulás, béklyó,

Protestáló hit s küldetéses vétó:

Eb ura fakó, Ugocsa non coronat.

30.Állapítsa meg a költemény alábbi két sorának verselését!

Álmodik és mellét nem emelgeti sóhaja sem még,

lent nem pattan a jég.

a) verselési rendszer:

b) az első sor verselése:

c) a második sor verselése:

31.Az alábbi versrészletek a tavaszt idézik. Nevezze meg a részletek szerzőit teljes
névvel!

a)

Te nyitod rózsákot meg illatozásra,

Néma fülelmile torkát kiáltásra,

Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.

b)

Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,

Elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik,

Buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad.

c)

Nyílj ki nyájasan mosolygó

Rózsabimbó! nyílj ki már,

Nyílj ki; a bokorba bolygó

Gyenge szellők csókja vár.

32. Nevezzen meg példával együtt három különböző alakzatot a Száll a tavasz… utolsó

strófájából!

Néma gyökér kiabálj, levelek kiabáljatok éles

hangon, tajtékzó kutya zengj, csapkodd a habot, hal!

rázd a sörényed, ló! bömbölj bika, ríjj patak ágya!

ébredj már aluvó

33.Az irodalmi műalkotással szembeni fenntartás, kétség végigkíséri az irodalom

történetét. Adja meg az alábbi idézetek szerzőjének nevét! (Csak a teljes névért jár
pont!)

a)

Ti penig, szerzettem átkozott sok versek,

Búnál kik egyebet nékem nem nyertetek,

Tűzben mind fejenként égjetek, vesszetek,

Mert haszontalanok, jót nem érdemletek.

b)

Elakadt sorok. Társtalan rímek.

Megsimogatom őket halkan: írjak?

És kicsit fájón sóhajtom: minek?

Minek a lélek balga fényűzése?

c)

Országok rongya! könyvtár a neved,

De hát hol a könyv mely célhoz vezet?

Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e

A könyvek által a világ elébb?

d)

Hozzám már hűtlen lettek a szavak,

vagy én lettem mint túláradt patak

oly tétova céltalan parttalan

s ugy hordom régi sok hiú szavam

mint a tévelygő ár az elszakadt

sövényt jelzőkarókat gátakat.

34. Az előző feladat d) szövegrészletéhez (Hozzám már hűtlen lettek a szavak…)

kapcsolódnak az alábbi nyelvi-stilisztikai kérdések. Írja ki az idézetből a kért
nyelvinyelvtani viszonyokat, stilisztikai-retorikai megoldásokat! Minden részfeladathoz
csak 1 választ írjon!

a) Az első sor alany-állítmányi kapcsolata:

b) A második sorban részleges hasonulás:

c) A 2–3. sorban hangtani rövidülés:

d) A gondolatmenet áradását jelző írásképi eszköz:

e) A gondolatmenet áradását jelző retorikai alakzat:

Az 5. sorban a hagyományos írásmód szerint írt kifejezés:

35. Állapítsa meg az idézet ritmikáját!

Hozzám már hűtlen lettek a szavak,

vagy én lettem mint túláradt patak

oly tétova céltalan parttalan

s ugy hordom régi sok hiú szavam

mint a tévelygő ár az elszakadt

sövényt jelzőkarókat gátakat.

a) Verselési rendszer:

b) A meghatározó ütem / versláb:

c) A meghatározó ütem / versláb képlete:

36. Állapítsa meg a részlet verselését!

Hazánk különböző vidékein

Jajt s bánatot találtam; s itt íme

Ellenkezőt találok, s nem tudom,

Melyik tehet rémítőbbé.

a) Verselési rendszer : időmértékes

b) Meghatározó versláb/ütem: jambus / jambikus

37. Állapítsa meg a költemény ritmikáját, verselését!

Köszönöm nektek, nyájas óriások,

Hogy elnémulva sem hallgattam el,

Hogy tiltott hangom hangotokon át szólt,

Schiller és Goethe, Shakespeare, Molière!

Én nem zengettem el teli torokkal

A hazugság dagályos énekét,

Inkább csak lopva, idegen sorokkal

Rejtett tudásom egy-egy részletét.

Verselési rendszer:

Meghatározó ütem / versláb:

Rímképlet:

A rímek összecsengésének milyensége, hangzóssága:

38. Vas István számára az irodalom, a fordítás a szabadságot jelentette. Magyar költők
alábbi vallomásai, versrészletei is az irodalomról szólnak. Adja meg a szerzők teljes
nevét!

a) … bátran

szólhassak, mint rossz gégémből telik

és ne fáradjak bele estelig

vagy míg az égi és ninivei hatalmak

engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.

b) Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,

szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!

c) Ti penig szerzettem átkozott sok versek,

Búnál kik egyebet nékem nem nyertetek,

Tűzben mind fejenként égjetek, vesszetek,

Mert haszontalanok, jót nem érdemletek.

d) Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga,

Hulltommal hullni: ez a szolga dolga,

Ha a Nagyúr sírja szolgákat követel.

e) Véghöz vittem immár nagy hírű munkámat,

Melyet irigy idő, sem tűz el nem bonthat,

Sem az ég haragja, sem vas el nem ronthat,

Sem az nagy ellenség, irigység nem árthat.

39.Az idő múlásával, a mulandósággal a lírai alkotások is számot vetnek. Nevezze meg
az alábbi műrészletek szerzőit teljes névvel!

a) Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepűl,

S minden míve tünő szárnya körül lebeg!

Minden csak jelenés, minden az ég alatt,

Mint a kis nefelejcs, enyész.

b) De ránk, mikor szent fátyolid vonulnak;

Mint éji harmat, napjaink lehullnak,

Tisztán, magába, csendesen:

Élünk, kimúlunk édesen.

c)

Már az év, mint homokóra fordul:

elfogy az ó, most kezd fogyni az új,

s mint unt homokját a homokóra,

hagyja gondját az ó év az újra.

d) Még ifju szivemben a lángsugarú nyár

S még benne virít az egész kikelet,

De íme sötét hajam őszbe vegyül már,

A tél dere már megüté fejemet.

40.Jellemezze versrészlet ritmusát!

Még ifju szivemben a lángsugarú nyár

S még benne virít az egész kikelet,

De íme sötét hajam őszbe vegyül már,

A tél dere már megüté fejemet.

Verselési rendszer:

Meghatározó ütem / versláb / sor:

41.Jelölje a sorok fölött az alábbi részlet ritmusát, és nevezze meg a jellegadó verslábat!

a) A ritmus jelölése:

Mi végtelen körút okoskodásod,

Melyből menekvés nincsen is talán.

b) A jellegadó versláb neve:

42. Az alábbiakban magyar költők önmeghatározásaiból, ars poetica érvényű

költeményeiből idézünk. Nevezze meg teljes névvel a szerzőket!

a) Indulj dalom,

bátor dalom,

sápadva nézze röptöd,

aki nyomodba köpköd:

a fájdalom.

Az életen, a szinten,

a fénybe kell kerengni,

légy mint a minden,

te semmi.
b) Ti penig, szerzettem átkozott sok versek,

Búnál kik egyebet nékem nem nyertetek,

Tűzben mind fejenként égjetek, vesszetek,

Mert haszontalanok, jót nem érdemletek.

c) Véghöz vittem immár nagyhirü munkámat,

Melyet irigy üdő, sem tüz el nem bonthat,

Sem az ég haragja, sem vas el nem ronthat,

Sem az nagy ellenség irigység nem árthat.

d) Ekként a dal is légyen örökkön új,

a régi eszme váltson ezer köpenyt,

s a régi forma új eszmének

öltönyeként kerekedjen újra.

e) Ne fogjon senki könnyelműen

A húrok pengetésihez!

Nagy munkát vállal az magára,

Ki most kezébe lantot vesz.

43.Állapítsa meg a versrészletek ritmikáját!

a) Ne kérdezd barátném! mint töltöm időmet,

S távolléted alatt kedvem miben lelem!

Tudod, elvesztettem édes enyelgőmet,

Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem.

Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz

verselési rendszer:

versláb/ütem/sor:

b) Amint lassan felült, balválla-tájt

egy teljes élet minden izma fájt.

Halála úgy letépve mint a géz.

Mert feltámadni éppolyan nehéz.

Nemes Nagy Ágnes: Lázár

verselési rendszer:

versláb/ütem/sor:

c) Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már

elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik

József Attila: Flóra I.

verselési rendszer:

versláb/ütem/sor:

44.Kosztolányi nemcsak az Esti Kornél énekében, hanem más költeményeiben is

szívesen alkalmazott virtuóz rímeket. Melyik művéből származnak az alábbi különleges
rímek?

Adja meg a művek címét!

a)

Van már kenyerem, borom is van,

van gyermekem és feleségem.

Szivem minek is szomorítsam?

Van mindig elég eleségem.

b)

künn az előcsarnok fényárban úszott,

a házigazda a lépcsőn bucsúzott,

előkelő úr, az ég óriása,

a bálterem hatalmas glóriása

c)

Érett belét mutatja, lásd, a dinnye,

fehér fogától villog vörös inye,

kövér virágba bújik a darázs ma,

a hosszu út után selymes garage-ba,

méztől dagadva megreped a szőlő,

s a boldogságtól elnémul a szóló.

d)

az, aki él és az, aki fél és

látja a törvényt, reszketve, de higgadt

lépttel megy a sírhoz, az értelem égő

lámpája kezében,

megvetve, mi barbár,

mindazt, mi hazugság.

45. Állapítsa meg az idézet verselését!

És égni fog, mert nagy hitem ójja meg:

Világszabadság! – így köszönök, Vezér,

S örömtelen tizennyolc évem

Szent lobogója elődbe hajlik.

Verselési rendszer:

Strófa:

46.Nevezze meg az alábbi sorban előforduló verslábakat!

Még szólnak és üzennek ők, mély szellemhangokon

A verslábak neve: