Forrás: http://www.doksi.

hu

Vécsei Bernadett - Himnusz és a Szózat

Kölcsey Ferenc:
Kölcsey a XIX. Század elején élt
Országgyűlési képviselő, politikai nézete liberális volt.
Kitűnő szónok volt
Kiváló hazafi: egész életét a hazáért szentelte. Támogatta a feudalizmus
felszámolását és a függetlenedés kivívását Ausztriától.
Levelezett Kazinczyval
Nagy alkotása a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, mely világnézetének, erkölcsi
felfogásának összefoglalása. Műfaja intelem, melyben az ideális uralkodó és az erkölcsös ember
követelményei fogalmazódtak meg.

Himnusz
Eredeti címe: A magyar nép zivataros századaiból.

Keletkezési körülménye:

Témája: Kölcsey visszatekint a múltba. A honfoglalástól a Hunyadiakig milyen dicső volt az

ország, mennyi jó törtét (Árpád, fekete sereg). Ezek dicső idők voltak. Jól élt az ország, a gazdaság
is sikeres volt.

Történelem szemlélete: Vallásos: A Bibliára megy vissza: Isten megjutalmazza vagy csapásokkal
bünteti a népet az 1500-as évek prédikátorai szintén ezt hirdették. Ez protestáns felfogás.
Azonban egy fordulat következik. A magyarok bűnösök. A legsúlyosabb bűn, amit elkövettek a
belső viszályok: „anyagyilkosság”. Azaz Az emberek a saját hazájukra támadnak és nem fognak
össze. Az összefogás mindig is hiányzott a magyar társadalomból.

Műfaja: Himnusz:

Idősíkok: a. múlt: A magyarság történelme. Jobban kiemeli a vereségeket, mint a szózat.

b. jelen: A pusztulás a rabság világa, a besúgók rendszere.
c. jövő: Isten segítségét kéri.

Keret: 1. versszak: Isten áldását kéri: A jövőben a Magyarság sorsának jobbrafordulását

várja, a bőség az anyagi emelkedést jelent.
A víg esztendő pedig jobb hangulatot, bizakodást derűt, reményt jelent.
2. Befejező versszak: Csak szánalmat kér áldás helyett: mert annyira elszomorodott a
magyar történelmet áttekintve. Ezért meg is cseréli a szavakat: az „Áld” szó helyett, a „Szán” szót
használja.

Romantikus vonások: a. A nemzeti romantika nevében visszatekint a történelmi múltba.

b. Ellentétek: - a dicsóséges és a vereségekkel teli múlt között. Az
ellentéteket a 7. versszakban is lefesti.
c. Ünnepélyes, emelkedett hangnemű jelzők pl: hős, szent
d. Megtafórikus szóösszetételek: csonthalom, lángtenger
e. Alliterációk: A szókezdő hangok megismétlődnek: „Bús…
Bécsnek
Büszke vára”

1
Forrás: http://www.doksi.hu

Befejezés: Kölcsey áttekintete az egész magyar történelmet, Istennek tulajdonítja sikereinket és

vereségeinket: ezért kér tőle segítséget a jobb jövő megteremtéséhez.

Vörösmarty Mihály
XIX: század első felében élt.
A magyar romantika legnagyobb költője, irodalmi vezéralak volt.
Az MTA tagja
Szójegyzéket, Helyesírási szabályzatot készített
Színikritikát írt
Fontos eposza: a Zalán futás és filozofikus műve a Csongor és Tünde.

Szózat:
Optimistább költemény, mint a Himnusz: nem a veszteségekre hívja fel a figyelmet, bizakodik,
másképpen látja Vörösmarty a jövőt, mint Kölcsey.
Idősíkok minkét költeményben megtalálhatók

1. Keletkezési körülményei:
1836-ban az országgyűlés berekesztésekor írta meg

2. Története: Áttekinti a múlt történelmét, említi a sikereket: Árpádot és Hunyadit majd a

szabadságküzdelmekre teszi a hangsúlyt. Azzal érvel, hogy ennyi küzdelem után lehetetlen, hogy ki
ne vívjuk a szabadságot. Ha ez mégsem történne meg, akkor inkább meghalunk ebben a hardban, de
nem tudunk tovább rabságban élni.

3. Történelemszemlélete: Nem vallásos, világi költemény. A történelem menete a sorstól függ, de

az egyén is tehet érte.

4. Műfaja: Óda

5. Idősíkok: a. Múlt: Nem a vereségekre teszi a hangsúlyt, hanem a szabadságküzdelmekre.

b. jelen: osztrák elnyomás
c. jövő: két féle lehetőség áll fenn: vagy győz a szabadság harc vagy meghal a
nemzet.

6.Keret: A hazához való rendületlen hűségre szólít fel. A vers elején megrajzolj a haza fogalmát: Itt
születtünk, itt éljük le életünket és itt haljunk meg.
Utána minden költő ugyan így látja pl. Petőfi az Alföldben és Radnóti a Nem tudhatom- ban.
A kérést nyomatékosítja a szórendcserével: a felszólító mód kerül előre.

7. Romantikus vonások:
a. Nemzeti múltba tekint vissza
b. Nemzeti halál látomása
c. ünnepélyes jelzők: szent, hős

8. Befejezés: Vörösmarty, Kölcseyhez hasonlóan felidézi a nemzeti múltunkat, de ő az egyéneket

teszi felelőssé a történelem alakulásáért, nem Istent. A nemzet tagjaitól várja a szabad jövő
megteremtését.

A himnusz és az óda

Himnusz: Líra műnembe tartozó Istenhez fohászkodó, ünnepélyes, emelkedett hangú költemény

2
Forrás: http://www.doksi.hu

Óda: líra műnemébe tartozó fennséges tárgyról írt, ünnepélyes, emelkedett hangú költemény

Himnusz

Isten, áldd meg a magyart

Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel:
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már a nép
A multat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád szent magzatjai Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein

Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt

Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain

Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldötött s felé

Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág és völgybe száll

3
Forrás: http://www.doksi.hu

Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger fölötte.

Vár állott, most kőhalom,

Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virul
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvák hő szeméből!

Szánd meg isten a magyart

Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A multat s jövendőt!

Szózat

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar,
Bölcsőd az, s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívűl

Nincsen számodra hely:
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, mellyen annyiszor

Apáid vére folyt:
Ez mellyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt közdtenek honért a hős

Árpádnak hadai:
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! Itten hordozák

Véres zászlóidat.
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,

Oly sok viszály után,

4
Forrás: http://www.doksi.hu

Megfogyva bár, de törve nem,

Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!

Hozzád bátran kiált:
„egy ezredévi szenvedés
Kér életet vagy halált”!

Az nem lehet, hogy annyi szív

Hiába onta vért,
S kesevben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Sz nem lehet, hogy ész, erő

És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog

Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog ha jőni kell,

A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,

Népek veszik körül,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űlt.

Légy híve rendületlenűl

Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívűl

Nincsen számodra hely:
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.