A budai Rózsadomb és

környékének különleges
barlangjai
Leél-Őssy Szabolcs tanulmánya alapján készítette:
Lovász Gergely
 Tartalom
• Geológiai felépítés, tektonikai viszonyok
• A terület barlangjainak megismerése
• A rózsadombi barlangok kialakulása
• A rózsadombi barlangok formakincse
 Röviden
• Triász és karbonátos kőzetekben 100-nál több
kisebb-nagyobb barlang, ill. barlangindikáció
• Felfedezésük szinte minden esetben XX.
században
• Több mint 1/3-a barlangindikáció, 1/3-a néhány
méteres járat, fennmaradók néhány 10
méteresek
• Pál-völgyi-, József-hegyi-, Mátyás-hegyi-,
Ferenc-hegyi-, Szemlő-hegyi-barlangok több
km-es nagybarlangok
 Geológiai felépítés, tektonikai
viszonyok I.
• Barlang indikációk nagy része Budai
Márgában, járatok túlnyomó többsége
Szépvölgyi Mészkőben alakult ki, nem
pedig DACHSTEINI mészkőben (sajnos)
• Triász kőzetek alábbi 3 típusa:
» Karni és nóri fődolomit: ritkán találunk barlangot
(dolomit a mészkőnél kevésbé alkalmas
karsztosodásra), néhány barlang mégis (Apáthy-
szikla üegei) 1500-2000 m vastag összlet, erősen
porlik
 Geológiai felépítés, tektonikai
viszonyok II.
» Mátyáshegyi Formáció: (karni-nóri-raeti) ~50-200
m vastag képződmény, a formáció tűzköves
Mátyáshegyi mészkő tagozata jól karsztosodik
(Mátyás-hegyi-barlang, József-hegyi –barlang
» Tűzköves dolomit: (Erdőhát úti-barlang, Tábor-
hegyi-barlang

• Triász formációkra paleogén és

negyedidőszaki képződmények:
» Felsőeocén alapkonglomerátum és alapbreccsa:
néhány m vastag (Látó-hegy déli előtere, Balogh-
szikla, felszín alatti fúrásokból (Zöldmáli-barlang)
Geológiai felépítés, tektonikai
viszonyok III.
» Felsőeocén Szépvölgyi Mészkő: néhány 10m
vastag. Rózsadomb barlangjai nagy része ebben a
kőzetben. A formációt általában a felsőeocén-
alsóoligocén Budai Márga rétegei fedik.
» Felsőeocén-alsóoligocén Budai Márga: terület
nagy részén. Változó, de mégis jelentős
agyagtartalom miatt karsztosodásra kevéssé
hajlamos, Rózsadombon számos járat azonban
mégis ebben alakult ki. Egyidős neutrális
vulkanizmusra utaló tufazsinórok
» Oligocén és egyéb tercier kőzetek: Tardi Agyag,
Kiscelli Agyag nem tartalmaznak barlangüreget.
» Pleisztocén édesvízi mészkő: 10 helyen fordul elő,
teraszosan fordulnak elő
 Geológiai felépítés, tektonikai
viszonyok IV.
• Tektonika:
– Rózsadombi barlangok kialakulásában
tektonikus preformációknak jelentős szerepe
volt
– Leggyakoribb tektonikai irányok:
» ÉNy-DK, NyÉNy-KDK, K-Ny, ÉK-DNy, É-D
(barlangjáratok segítségével jól nyomozhatók)
– József-hegyi-b. K-Ny, Szemlő-hegyi-b. ÉK-
DNy, Ferenc-hegyi-b. ÉNy-DK, Pál-völgyi-b.,
Mátyás-hegyi-b. ÉK-DNy, ÉNy-DK, KDK-
NyÉny
 Geológiai felépítés, tektonikai
viszonyok V.
• Tektonikus mozgások jelentős szerepet
játszottak a barlangok kialakulásában;
kompresszió és extenzió hatására
vetőzónák jönnek létre→törések→utat
nyitottak a felemelkedő
hévíznek→barlangjáratok kioldása
 A terület barlangjainak
megismerése I.
• A Rózsadomb térségében az elmúlt
századokban nem ismertek barlangokat
• A terület valamennyi barlangja zárt, ún.
kaverna típusú üregrendszer, melyek nem
rendelkeznek természetes kijárattal
↓
Nagyrészt véletlenül bukkantak rájuk
(kőbányászat, csatornázás, fúrás)
 A terület barlangjainak
megismerése II.
• Lukács fürdő mögötti forrásbarlang volt az
elsőként megismert természetes
üregrendszer a térségben
• Sz.forduló táján Pál-völgy, Mátyás-hegy
térségében intenzív kőbányászat
↓
1904: első igazán nagy barlang:
Pál-völgyi-barlang
 A terület barlangjainak
megismerése III.
• ’30-as évek: Mátyás-hegyi kőfejtőben
párszáz méteres barlang
– Egyik szakasza a Tűzoltó-ág: eltévedt
gyerekek keresésére indult és szintén
eltévedt tűzoltókról kapta a nevét
• Igazi szenzáció: Szemlő-hegyi-barlang
felfedezése (nagy mennyiségben találtak
hévizes ásványkiválásokat)
 A terület barlangjainak
megismerése IV.
• 3 év múlva csatornaásás közben: Ferenc-
hegyi-barlang
• Számos üregre, barlangindikációkra
bukkannak házalapozáskor, ezek nagy
részét az építtetők egyből betömik
• Sok km-es járatrendszer ismeretlen még
 A rózsadombi barlangok
kialakulása I.
• A barlangok kialakulásában az alulról felfele törő
melegvizes források játszották a fő szerepet
• Mai barlangok képződését több korábbi
karsztosodási fázis előzte meg
• Több barlangban találunk a barlangnál idősebb
üregeket: paleokarsztos üregek
• Paleokarszt: a földtörténeti múlt során képződött
karszt, mely általában fiatalabb üledékekkel
fedett, és már nincs aktív vízcirkulációja
 A rózsadombi barlangok
kialakulása II.
• 3 típus:
» Maradvány paleokarszt, amely soha nem temetődött be
» Feltárult paleokarszt, ami fiatalabb üledékekkel lefedett
» Reaktiválódott paleokarszt, ahol a régebben képződött
karsztos formák mentén újabb karsztosodás ment végbe

• Fenti változatokra a Rózsadomb alatti

barlangokban is találunk példákat
• A kutatók zöme a rózsadombi barlangokat
hidrotermás eredetűeknek tartja
• Fontos szerep a tektonizmusnak
 A rózsadombi barlangok
formakincse I.
• Termálkarsztos barlangok formakincsének
legjellemzőbb elemei a gömbfülkék, korróziós
üstök
• Gömbfülkék: a repedések tetején zárják el a
feláramló melegvíz útját (kb. 0,5-3 m átmérőjűek
• Sima felületűek, képződménymentesek, néha gipszkiválások
figyelhetők meg rajta
• CO2 kipárolog a vízből→felette lévő hidegebb falon mint
agresszív oldat kondenzálódik, és oldja a kőzet anyagát
 A rózsadombi barlangok
formakincse II.
• Korróziós gömbüstök:
• kerekded, ovális képződmények
• Járatokat kitöltő meleg vízben felfelé áramló
gázbuborékok oldó hatása
• Csak 90 foknál laposabb konvex falfelületeken
alakulhatott ki
• Scallopok (áramlási kagylók)
• 10-20 cm-es hosszúkás bemélyedések