1.

a) Juhász Gyulához

b) Babits Mihályhoz

c) Thomas Mannhoz

d) Arany Jánoshoz

2.

– ütemhangsúlyosan is tagolható,

– időmértékes, jambikus lejtés (jambikus áthallás);

3.

a) Babits Mihály (Húsvét előtt)

b) Tóth Árpád (Elégia egy rekettyebokorhoz)

c) Móricz Zsigmond (Szegény emberek)

d) Ady Endre (Krónikás ének 1918-ból)

4.

ütemhangsúlyos, Balassi-strófa

5.

a) Verselés: időmértékes (szabad versbe váltó)

b) Meghatározó versláb: jambus

6.

a) Arany (János): (Kertben)

b) Babits (Mihály) :(Ősz és tavasz között)

c) József Attila = (Nagyon fáj)

7.

a) trochaikus

b) tiszta rímek

c) – az ereszkedő (trochaikus) lejtés szomorú, bús, lemondó hangulatú;

– a tiszta rímek ebben a versben megerősítik az állapot véglegességét;

– a versforma ellenpontozza a szembenézés keménységét;

– a verselés elégikus tónust ad, lágyabbá tesz

8.

a) Ady Endre (Hunn, új legenda)

b) József Attila (Ars poetica)

c) Babits Mihály (Cigány a siralomházban)

d) Kassák Lajos (A ló meghal, a madarak kirepülnek)

9.

a) A szerző neve: Arany János (Kertben)

b) A szerző neve: Csokonai Vitéz Mihály (A reményhez)

c) A szerző neve: Babits Mihály (A gazda bekeríti házát)

d) A szerző neve: Vörösmarty Mihály (Csongor és Tünde)

10.

a) A szerző neve: Tóth Árpád (Jó éjszakát!)

b) A szerző neve: Kosztolányi Dezső (Esti Kornél éneke)

c) A szerző neve: Ady Endre (Hunn, új legenda)

d) A szerző neve: Babits Mihály (In Horatium)

11.

a) Verselési rendszer: időmértékes/nyugat-európai/rímes-időmértékes vagy disztichon

Első sor: hexameter (ritmus jelölése is elfogadható)

Második sor: pentameter (ritmus jelölése is elfogadható)

b) Verselési rendszer: időmértékes

A sorok ritmikája (versláb vagy ütem): jambikus (jambikus nyolcas, anakreóni nyolcas)

c) Verselési rendszer: időmértékes és / vagy ütemhangsúlyos; szimultán

A sorok ritmikája (versláb vagy ütem): trochaikus (trochaikus nyolcas és hetes); és / vagy

4+4 4+4 4+3 4+3 vagy 5+2

12.

a, A szerző neve: Juhász Gyula (Milyen volt…)

b) A szerző neve: Ady Endre (Őrizem a szemed)

c) A szerző neve: Vörösmarty Mihály (A merengőhöz)

d) A szerző neve: József Attila (Flóra / Rejtelmek)

13

Verselési rendszer: időmértékes (rímes-időmértékes, nyugat-európai)

A ritmus megnevezése: jambikus

14.

a) A szerző neve: Bessenyei György (Magyarság)

b) A szerző neve: Kármán József (A nemzet csinosodása)

c) A szerző neve: Kazinczy Ferenc (Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél)

d) A szerző neve: Kölcsey Ferenc (Berzsenyi Dániel versei)

15.

a) A verssor / strófaszerkezet neve: 8//6-os jambus vagy időmértékes/ Chevy Chase-strófa/

skót balladaforma/hangsúlyos: kétütemű 8-as és 6-os

b) A strófaszerkezet neve: disztichon (hexameter + pentameter)

c) A strófaszerkezet neve: alkaioszi strófa

16.

alakzatok

- alliterációk (pl. korbácsos korhely; holtan

hull)

- áthajlás (1-2.; 3-4. sor)

- hanghatásra való tudatos törekvés (pl. a k

hang dominanciája az 1–3. sorban)

- részletezés (1., 2., 3.sor)

- halmozás (pl. füttyös, korbácsos)

- az írásjelek elhagyása

- a kötőszók elhagyása

költői képek

- a részlet az ősz allegóriájának tekinthető

- összetett kép

- névszói metafora (pl. korbácsos korhely, a

szél; elhagyott szeretői, a lombok)

- igei metafora, megszemélyesítés (pl. a

távolodó nap nézi, sápadnak érte a lombok)

- hasonlat (ingnak, mint beteg táncoslány)

17.

verselési rendszer: időmértékes

az 1–2. sor sorfajtája: hexameter

18.

a) Horatius

b) Zrínyi Miklós

c) Arany János

d) Ady Endre

19.

a) A szerző teljes neve: Berzsenyi Dániel (Horác)

Az inspiráló alkotó neve: Horatius (Quintus Horatius Flaccus)

A strófaszerkezet neve: aszklepiadészi

b) A szerző teljes neve: Csokonai Vitéz Mihály (A búkergető)

Az inspiráló alkotó neve: Anakreón

A sorfajta neve: anakreóni sor (hetes); jambikus hetes

20.

a) Verselési rendszer az 1–4. sorban: ütemhangsúlyos (hangsúlyos; nemzeti; magyaros) vagy

időmértékes (nyugat-európai időmértékes; rímes időmértékes)

b) A meghatározó versláb / ütem: 4//4, felező nyolcas vagy trochaikus lejtés

c) Verselési rendszer az 5. sorban: ütemhangsúlyos (hangsúlyos; nemzeti; magyaros) vagy

időmértékes (nyugat-európai időmértékes; rímes időmértékes)

d) A meghatározó versláb / ütem: kétütemű 9-es / 6 // 3 vagy anapesztus

21.

Vörösmarty Mihály

a) Szép Ilonka

b)Az emberek

c)Előszó

22.

a) A részlet szerzőjének neve: Arany János

b) Az idézett mű címe: Tetemre hívás

c) Az idézett alkotás műfaja: ballada

d) Az alkotást minősítő szerző: Illyés Gyula

e) Verselési rendszer: időmértékes

f) Meghatározó versláb / ütem: daktilus

Elfogadható: e) ütemhangsúlyos verselés

f) kétütemű 9-es és 10-es

vagy

e) szimultán verselés

f) daktilus és kétütemű 9-es, 10-es

23.

a) A versforma: blank verse / jambikus sor /

5-ös, öt és feles jambikus sor

A szereplő: Hamlet

b) A versforma: alexandrin /

rímes jambikus sor / hatos, hetedfeles

jambikus sorok (itt: 13 szótagosak a sorok)

A szereplő: Tartuffe
24.

a) A költő (teljes név): József Attila

József Attila: Medáliák, 1927–28

b) A költő (teljes név): Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső: Madarak beszéde. Sirály,

1928

c) A költő (teljes név): Babits Mihály

Babits Mihály: A gazda bekeríti házát, 1925

d) A költő (teljes név): Szabó Lőrinc

Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen (1931)

25.

a) A szerző neve: Radnóti Miklós (Erőltetett menet)b)

b) A szerző neve: Kölcsey Ferenc (Huszt)

c) A szerző neve: József Attila (Téli éjszaka)

d) A szerző neve: Juhász Gyula (Tiszai csönd)

e) A szerző neve: Ady Endre (Kocsi-út az éjszakában)

26.

a) Verselési rendszer: időmértékes / nyugat-európai időmértékes / rímes időmértékes

b) Meghatározó ütem / versláb: jambus / jambikus

c) A strófák rímszerkezete: keresztrím / ababcdcd

27.

Verselési rendszer: ütemhangsúlyos / hangsúlyos / magyaros

Meghatározó versláb vagy ütem: felező nyolcas / 4//4/ kétütemű nyolcas / négyes ütem
28.

Hexameter

29.

a) A Sion hegy alatt (elfogadható: A Sion-hegy alatt)

b) A magyar Ugaron (elfogadható: A magyar ugaron)

c) Mag hó alatt

d) Az eltévedt lovas

e) Hunn, új legenda

30.

a) verselési rendszer: időmértékes

b) az első sor verselése: hexameter

c) a második sor verselése: fél pentameter (spondeus + daktilus + csonka versláb /

harmadfeles kolon)

(Ez utóbbihoz ld. a Szepesi Erika féle felfogást.)

31.

a) A szerző neve: Balassi Bálint (Borivóknak való; Áldott szép pünkösdnek)

b) A szerző neve: József Attila (Flóra / 1. Hexameterek)

c) A szerző neve: Csokonai Vitéz Mihály (A rózsabimbóhoz)

32.

ellentét néma – kiabálj

fokozás kiabálj – kiabáljatok; kiabál – kiabáljatok

éles hangon – zengj – bömbölj – ríjj

halmozás gyökér – levelek – kutya – hal – ló – bika –

patak ágya

párhuzam (parallelizmus) csapkodd a habot, hal! – rázd a sörényedet,

ló!

áthajlás (enjambement) éles / hangon;

a kötőszók elhagyása (aszindeton) kiabálj, levelek…, tajtékzó …

(megszemélyesítő) megszólítás gyökér kiabálj

alliteráció bömbölj bika

33.

a) A szerző teljes neve: Balassi / Balassa Bálint (Búcsúja hazájától / Hatvanhatodik / Ó én

édes

hazám…)

b) A szerző teljes neve: Tóth Árpád (Jó éjszakát!)

c) A szerző teljes neve: Vörösmarty Mihály (Gondolatok a könyvtárban)

d) A szerző teljes neve: Babits Mihály (Jónás imája)

34.

a) Az első sor alany-állítmányi kapcsolata: hűtlen lettek – (a) szavak

Adható 1, 0 pont.

b) A második sorban részleges hasonulás: túláradt

Adható 1, 0 pont.

c) A 2–3. sorban hangtani rövidülés: túláradt patak / parttalan / mint túláradt

1 helytálló példa = 1 pont.

Adható 1, 0 pont.

d) A gondolatmenet áradását jelző írásképi eszköz: az írásjelek elhagyása / a vessző elhagyása

/ sor eleji kisbetűs írásmód

1 helytálló példa = 1 pont.

Adható 1, 0 pont.

e) A gondolatmenet áradását jelző retorikai alakzat: ismétlés / halmozás / fokozás

Adható 1, 0 pont.

1 helytálló példa = 1 pont.

Az 5. sorban a hagyományos írásmód szerint írt kifejezés: tévelygő

35.

a) Verselési rendszer: időmértékes

Adható 1, 0 pont.

b) A meghatározó ütem / versláb: jambus

Adható 1, 0 pont.

c) A meghatározó ütem / versláb képlete: ᴗ - / rövid – hosszú

36.

a) Verselési rendszer : időmértékes

b) Meghatározó versláb/ütem: jambus / jambikus

37.

Verselési rendszer: időmértékes, nyugat-európai időmértékes

Meghatározó ütem / versláb: jambikus / jambus

Rímképlet: keresztrím / abab / ababcdcd

A rímek összecsengésének milyensége, hangzóssága: asszonánc

38.

a) A szerző teljes neve: Babits Mihály (Jónás imája)

b) A szerző teljes neve: Janus Pannonius (Pannónia dicsérete)

c) A szerző teljes neve: Balassi Bálint (Búcsúja hazájától)

d) A szerző teljes neve: Ady Endre (Hunn, új legenda)

e) A szerző teljes neve: Zrínyi Miklós (Peroratio)

39.

a) A szerző teljes neve: Berzsenyi Dániel (A közelítő tél)

b) A szerző teljes neve: Csokonai Vitéz Mihály (A Magánossághoz / A magánossághoz)

c) A szerző teljes neve: Babits Mihály (Ősz és tavasz között)

d) A szerző teljes neve: Petőfi Sándor (Szeptember végén)

40.

Verselési rendszer: időmértékes / nyugat-európai időmértékes

(Elfogadható még: szimultán / bimetrikus)

Meghatározó ütem / versláb / sor: anapesztus / anapesztikus

(Elfogadható még: felütés feltételezésével a daktilikus verselés)

41.

a) ᴗ -│ ᴗ - │ ᴗ -│ ᴗ - │ᴗ -│-ᴗ

Mi végtelen körút okoskodásod,

- -│ ᴗ -│ - - │ ᴗ -│ ᴗ -│

Melyből menekvés nincsen is talán.

b) A jellegadó versláb neve: jambus

42.

a) A szerző teljes neve: Kosztolányi Dezsőb)

b) A szerző teljes neve: Balassi Bálint

c) A szerző teljes neve: Zrínyi Miklós

d) A szerző teljes neve: Babits Mihály

e) A szerző teljes neve: Petőfi Sándor

43.

a) verselési rendszer: ütemhangsúlyos / hangsúlyos / magyaros

versláb/ütem/sor: felező tizenkettes / 6//6 osztású tizenkettes / tizenkettes

b) verselési rendszer: időmértékes

versláb/ütem/sor: jambus / jambikus

c) verselési rendszer: időmértékes

versláb/ütem/sor: hexameter / daktilikus

44.

a) A mű címe: Boldog, szomorú dal

b) A mű címe: Hajnali részegség

c) A mű címe: Szeptemberi áhitat

d) A mű címe: Marcus Aurelius

45.

Verselési rendszer: időmértékes / klasszikus időmértékes / antik időmértékes

Strófa: alkaioszi

46. Még szólnak és üzennek ők, mély szellemhangokon

─ ─ │Ս ─│Ս ─│Ս ─│ ─ ─ │─ ─ │Ս ─

A verslábak neve: spondeus, jambus