Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar

Fizika és Kémia Tanszék

KÖRNYEZETKÉMIAI
ALAPISMERETEK
FI014_1
Az atmoszféra kémiai reakciói, szennyező
anyagai I.

Nagyné Dr. Szabó Andrea

egyetemi docens
nszaboa@sze.hu
 A LÉGKÖR SZENNYEZŐ ELEMEI

I. Elsődleges légszennyezők
• Közvetlen emisszió

II. Másodlagos légszennyezők

• Kémiai reakciók során keletkeznek

• A szennyeződés forrásai
I. Természetes

II. Mesterséges = antropogén

– Területileg koncentrált: nagyvárosok, ipartelepek
 I. Természetes eredetű légszennyezők
• A hidroszféra aeroszol-tartalma
– A vízcseppek beszáradása => Na, K, kloridok, szulfátok

• A széllel felkavart homok => SiO2

– Talajok, ásványok pora => karbonátok, szulfátok és oxidok

– Pl.: CaCO3, CaSO4, MgSO4, Al2O3, SiO2, Fe2O3

• Vulkáni tevékenység => H2S, SO2, HCl, CO

• Gázkitörések => CH4

• Erdőtüzek => CO, korom és karcinogén CH-ek

• A növények és állatok bomlástermékei => NH3, H2S, aminok

• Szerves bomlástermékek => CH4

Levegőszennyezőnek kell minősíteni származásuktól
és állapotuktól függetlenül azokat az anyagokat,
amelyek olyan mértékben jutnak a levegőbe, hogy
azzal az embert és környezetét kedvezőtlenül
befolyásolják vagy anyagi kárt okoznak. Bár a
természetes szennyező források összkibocsátásukat
tekintve a mesterséges szennyező forrásokat jelenleg
még többszörösen meghaladják, a bioszféra
szempontjából káros szennyezőanyag-koncentrációk
kialakulásához nem vezetnek.
 II. Antropogén eredetű légszennyezők
I. Ipari tevékenység - Hőenergia-termelés
1. Széntüzelésű erőművek - Fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj,
földgáz)
• Füstgáz: COx, NOx, SOx, vízgőz, metán + szilárd részecskék:
pernye, korom, koksz, kátrány
• Szénbányák: szénpor
2. Cementgyárak: Porszennyezés okozói
3. Kohászat: CO, metán, por
4. Acélgyártás: vas-oxid (barna füst)
5. Foszfát műtrágya gyártás: HF (fluor apatit feltárásakor)
6. Nitrogén műtrágya gyártás: N-oxidok, salétromsav
7. Cellulóz gyártás: kénsav, SO2
8. Timföld gyártás
II. Antropogén eredetű légszennyezők

II. Gépjárművek: CO, SO2, NOx, telített, telítetlen szénhidrogének,

korom, számos O-tartalmú szerves vegyület
III.Könnyű- és építőanyag ipar
IV.Mezőgazdaság:
1. Műtrágyák, növényvédőszerek, permetezés, peszticidek
2. Állattartás - metán-forrás: szarvasmarhák anyagcsereterméke
(szarvasmarhák „metánt lélegeznek ki”)
3. Riszföldek: metán
 A légszennyező források fő típusai
Primer szennyező források: amelyek a szennyező anyagokat termelik és a
légkörbe juttatják
Szekunder források: a levegőből egyszer már távozott, eltávolított, illetve a
termelésből már kivont szennyező anyagok ismét a légkörbe kerülhetnek
- Pernyehányók, meddőhányók, cementgyárak utakra, talajra, épületekre
ülepedett pora (szél felkavarja)
- Szeméttelepek, szennyvizek: az elnyelt gázok, oldószerek gőzei
kidiffundálnak

A források elhelyezkedése, kibocsátás jellege alapján

Pontszerű források (un. koncentrált paraméterű források): a légszennyező
anyagok koncentrációja és a hordozó gázok térfogatárama, ezáltal a
környezetbe lépő káros anyagok mennyisége egyértelműen
meghatározható; pl. kémény, szellőző
Felületi források (un. szórt paraméterű vagy diffúz források): a szennyező
anyagokat kibocsátó felület nagysága ugyan meghatározható, de a
hordozó gáz térfogata és sebessége nem, így a környezetbe kerülő anyagok
mennyiségére csak közvetett mérések és számítások útján lehet
következtetni; pl. hulladéklerakók felszíne, közutak, vasútvonalak,
víziutak, légifolyosók
 A légszennyezés folyamata
Emisszió
A különböző típusú forrásokból időegység alatt a
környezeti levegőbe bocsátott szennyező anyag
mennyisége
Transzmisszió
Régiókon, országhatárokon, kontinenseken átterjedő
szennyeződés; kibocsátott szennyezőanyagok hígulása,
átalakulása, szállítódása, a légkörből való kikerülése
Immisszió
A környezeti levegőminőség; a kibocsátott szennyező
anyagoknak a talajközeli levegőben kialakult
koncentrációja
 FOTOKÉMIAI REAKCIÓK
• A troposzférában és a sztratoszférában végbemenő folyamatok
érdekesek => Ózonnal kapcsolatosak

• Az atmoszférában lejátszódó kémiai reakciók nagy része =>

fotokémiai reakciók

• Nap sugárzó energiája a légkörben található molekulákat gerjeszti,

ionizálja, szabad gyökökre disszociálja, biztosítva ezzel a reakciók
lejátszódásához szükséges aktiválási energiát.

Gerjesztés:

AB + h  AB*
Disszociáció AB* A + B*

Ionizáció AB* AB + + e -

Lumineszcencia AB* AB + h
A felvett E leadása
sugárzás formáj ában

Kioltás AB* AB + M

+ EF Kémiailag
Reakció AB* különbözõ anyag

Molekulán belüli E-átadás AB* AB**

+ CD
Molekulán kívüli E-átadás AB* AB + CD*
 A troposzférában lejátszódó
kémiai reakciók
• A troposzférában végbemenő reakciókban az OH-gyök játszik fontos
szerepet, a kémiai folyamatok mozgatója

Az OH gyök keletkezése
• A troposzférában felhalmozódott ózon fotokémiai bomlásával
keletkező O-gyök a troposzféra vízgőz tartalmával reakcióba lépve
OH gyököt eredményez

Troposzférikus O + O2
ózon fotokémiai O3 + h
bomlása

O + H2 O 2 OH
 Kénvegyületek reakciói
• Azok a vegyületek amelyek O C S

redukált állapotú kenet

COS + OH CO 2 + SH
tartalmaznak, hidroxil gyökkel és
karbonil-szulfid
a levegő oxigénjével reakcióba
SH + O 2 SO + OH
lépve SO2-dá alakulnak
– [HO2] is keletkezik SO + OH SO 2 + H

H + O2 HO2

Hidroperoxil gyök
Kén-dioxid oxidációja 2 SO2 + O 2 2 SO3

Savas esõ SO3 + H 2O H2 SO4

Kis sebességgel játszódnak le

A SO2 fotokémiai reakcióban átalakul SO3 -á
Oxidáló ágens jelenlétében: Pl.: OH, NO 2, O3

Ha az oxidáló ágens NO2

NO2 + SO2 + H 2O NO + H 2SO4

NO2 + SO 2 NO + SO 3
Ha az oxidáló ágens OH gyök

OH + SO2 HOSO2

HOSO2 + O2 SO 3 + HO 2
Hidroperoxil gyök

SO3 + H 2O H2 SO4
 SZENNYEZŐ
KÉNVEGYÜLETEK

SOx => SO2, SO3, H2S, COS, CS2, (CH3) 2S

I. Természetes forrás: vulkánok, bioszféra bomlása

II. Mesterséges forrás: hőerőművek, gépkocsik, vegyipar

A 4 vegyület: H2S, COS, CS2, (CH3)2S → SO2-vé oxidálódik

SO2 → SO3 → H2SO4 → SAVAS ESŐ (köd)

A kénkibocsátás változása
(milliótonna/év egységekben)
Kén-dioxid
• Színtelen, szúrós szagú, köhögésre ingerlő gáz

• Vízben nagyon jól oldódik => kénsav

• Erélyes oxidálószer, a szerves festékeket elszínteleníti

• Élő szervezetekre mérgező

– Fulladásos halált

– Különösen érzékeny rá a növényzet (savas esők!)

• Forrás: nagy kéntartalmú szenek elégetése, kénsavgyártás,

papírgyártás, kőolajipari technológiák, olajtüzelésből, dízel-
motorok kipufogógázai
 Nitrogénvegyületek reakciói
A NO képződése
1. A nitrogénmolekula elektromágneses sugárzást abszorbeálva nitrogén
gyökökre hasad, amely oxigénnel reagálva NO-dá alakul
• Csak a felső sztratoszférában játszódik le => kellő E-jú sugárzás a
nitrogénmolekula disszociálásához

2. Elektromos kisülés (villámlás) és termikus hatás következtében jön létre

3. Dinitrogén-oxid fotokémiai bomlása => sztratoszférában

h
N 2O NO + N
Az NO emisszió antropogén forrásai
1. Közlekedés
2. Hőerőművek
3. Ipari tevékenységek (pl. salétromsav-gyártás)

A NO oxidációja NO2-dá 2 NO + O2 2 NO 2

Erélyesebb oxidálószerekkel (O 3, OH) gyorsabban játszódik le

Ózonnal NO + O3 NO2 + O 2

Hidroxil gyökkel NO + OH NO2 + H

 Salétromsav képződése
A NO 2 vízgõzzel reagálva salétromsavat és salétromossavat képez

2 NO2 + H 2O HNO3 + HNO 2

Salétromsav Salétromossav

A salétromossav lebegõ szilárd szemcsék katalitikus

hatására salétromsavvá és nitrogén-monoxiddá alakul

3 HNO 2 HNO3 + 2 NO + H2 O
 Salétromsav képződése
A nitrogén-dioxid hidroxil gyökkel salétromsavvá alakul

E reakció fõleg napközben játszódik le

NO2 + OH HNO 3

Napsugárzás hiányában is megtörténik a salétromsav képzõdése

NO2 + O 3 NO 3 + O2
A nitrát gyök ([NO 3])napsugárzás
hatására NO-ra, NO 2-ra bomlik
NO2 + NO3 N2 O5

N2 O5 + H2O 2 HNO 3
SZENNYEZŐ NITROGÉNVEGYÜLETEK

NOx => N2O, N2O3, N2O5, NH3, NH4+, NO3-

Toxikus, veszélyes: a NO, a NO2 és az NO3
NO: irreverzibilisen a vér hemoglobinjára kötődik

NO2: savassága révén tüdőkárosító

I. Természetes forrás: élő és holt szervezetek, villámlás

II. Mesterséges forrás: erőmű, gépkocsi, vegyipar

• SAVAS ESŐK: az esővíz pH-ja pH = 5.5 (CO2)

• NOx és SOx hatására pH csökkenés

Az NOx emisszió forrásai
NOx
1. A nitrogén-monoxid színtelen, vízben kevéssé oldódó gáz
– Reakcióképes: a levegő oxigénjével NO2-dá alakul, amely folyamat a napsugárzás
UV-spektruma hatására különösen felgyorsul
– A vér hemoglobinja megköti
– Oxidálószer és víz jelenlétében salétromsavvá oxidálódik (savas eső!)
– Elemeiből igen magas hőmérsékleten, például villámláskor képződik
2. A nitrogén-dioxid vörösbarna színű gáz
– Reakcióképes, vízben azonban rosszul oldódik
– Erélyes oxidálószer
• Nitrózus gázok a műtrágyagyártás, műanyaggyártás, égési folyamatok (dízel-
motorok) során keletkeznek
• Erősen mérgező hatásúak
 Savas eső
• Egyes égéstermékek (SO2, NOx) a légköri nedvességgel savakat
alkotnak, és csapadék formájában a földfelszínre jutnak

• A pH-változás mérgezést okoz

• Fafajok pusztulása erdeinkben

• Művi környezet CaCO3 + H2SO4 → CaSO4 + CO2 + H2O

 Szénvegyületek reakciói
A CO hidroxil gyökkel való reakciója

CO + OH CO 2 + H

A reakcióban keletkezõ H
H + O2 HO 2 gyök gyorsan reagál O2 -el, a
reakcióban hidroperoxil
gyök [HO 2] keletkezik, amely
erélyes oxidáló ágens.

A metán szintén reagál a hidroxil gyökkel

CH 4 + OH CH 3 + H 2O
A képzõdõ metil gyök oxigénnel reagálva eredményezik a szerves peroxil gyökök képzõdését [RO2 ],
amelyek a troposzféra kémiai reakcióiban ugyancsak fontos szerepet játszanak

Metil gyök esetén képzõdõ szerves peroxil gyök

CH 3 + O2 CH3 O2

A szerves peroxil gyök oxidálja a NO-t:

NO + CH3 O2 CH 3 O + NO2

NO + RO2 NO 2 + RO
A keletkezõ metoxil-gyök [CH3O] további reakciókban vesz részt, amelynek
eredményeképpen hidroperoxil gyök, formaldehid (HCHO), és szén-moxid keletkezik.

CH 3 O + O 2 HO 2 + HCHO

Hidroperoxil gyök Formaldehid

h
HCHO H + HCO

H + O2 HO 2

HCO + O2 HO 2 + CO
Szén-dioxid
• A légkör természetes alkotóeleme

• Színtelen, szagtalan

• Közömbös, nem mérgező gáz

• De üvegházgáz! => káros!

• Vízzel szénsavat alkot => elsavasodást idéz elő

• A növények felhasználják életfolyamataikban (fotoszintézis)

• Főként fosszilis tüzelőanyagok és szerves vegyületek égésekor,

bomlásakor képződik.
Szén-monoxid
• Nem állandó alkotó
• Reaktív, elreagál
• Színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó, szobahőmérsékleten
nehezen oxidálható gáz
• Mérgező emberre, állatra egyaránt
– A vérben halmozódik fel kiszorítva az oxigént a vér
hemoglobinjából fulladásos halált okozva ezáltal
• Tökéletlen égés során keletkezik
I. Természetes forrás
• Vulkánok
II. Mesterséges:
• Gépkocsik, erőművek, kohók
A CO mérgezés tünetei különböző
mértékű
hemoglobin-CO képződéskor
 További leggyakoribb szennyező anyagok
és jellemzőik

Fluor
• Sárgászöld, szúrós szagú, gáz

• Valamennyi elem közül a legreakcióképesebb

• Az üveget oldja

• Az élő szervezetekre veszélyes => agresszív méreg

• A légkörbe az alumínium-kohászatban használatos folypát bomlása

révén, üveggyárak, műtrágyagyártás, tégla- és cserépégetés során
kerül
 Aeroszolok és porok
• A légköri aeroszol (PM, particulate matter) levegőben finoman eloszlatott szilárd

és/vagy cseppfolyós részecskék kolloid diszperz rendszere.

• Kondenzációs magként felhő-illetve csapadékképződést idéznek elő

• A természetes aeroszolok nagy része elsődleges forrásokból, tehát közvetlenül jut a

légkörbe

• A sókristályok főleg az óceánokból származnak

– A sivatagokban a legtöbb az aeroszol

• A bioaeroszolok közül a legjelentősebbek a pollenek, a spórák és a baktériumok

A légkörben lebegő élő szervezetek => aeroplankton => baktériumok, vírusok,

algák, spórák, pollen (allergén pollenek => parlagfű)

• A természetes aeroszolok kisebb része másodlagos forrásokból, azaz közvetetten

kerül a légkörbe Pl: szulfátion, nitrátion
Légköri aeroszolok általános kémiai összetétele:
Fő komponensek: NH4HSO4, (NH4)2SO4, NH4NO3
Szárazföld felett: szilikátok, oxidok (Si, Al, Fe, Mn, Ca, Mg, Ti )
Óceánok felett: NaCl, KCl, MgSO4
Kisebb koncentrációjú összetevők: korom, szerves vegyületek,
fluorid, Ba, Pb, Zn, V, Mn, Ni, Sn, Cu, Zr, Sr, Cr, Bi, Co, Be, Cd,
Li, Rb, egyéb fémek
Városi aeroszolok esetén a szerves összetevők mennyiségének
növekedésével kell számolni, míg a fent említett fő komponensek
kisebb koncentrációban fordulnak elő
 1. Por: kolloid méretű szilárd anyag a levegőben
2. Köd: kolloid méretű cseppfolyós anyag a levegőben
3. Füst: kolloid méretű szilárd és cseppfolyós együtt
4. Szmog (smoke + fog): tömény, városméretű füstköd

A részecskék nagyság szerinti osztályozás:

1. r < 0,1 µm Aitken-féle részecskék
2. 0,1 < r < 1 µm Nagy részecskék
3. 1 µm < r Óriás részecskék
– Egyszerűbben: kihulló, ill. lebegő részecskék
– Főleg természetes úton keletkeznek, de antropogén úton is: nyomgázok

Szállópor: Azon részecskék halmaza, melyek hosszú időn keresztül megmaradnak

a levegőben
Ülepedő por = szedimentum
Az aeroszolok egészségkárosító hatásai
(méret-, mennyiség- és anyagfüggő!)
• Belélegezve ezek a porok a tüdőhólyagocskákban visszamaradnak => portüdő
megbetegedés

 10 m átmérőjű részecskék alsó légutakba, < 2,5 m-es „finom

porszemcsék” tüdőbe jutnak, felszívódnak és keringésbe kerülnek

• A növényzet esetén a por a levelek felületére rakódva elzárhatja azok

légzőnyílásait

• Allergia

• A porok (és aeroszolok) a nehézfémek előfordulásának legfontosabb lelőhelyei

• A troposzférikus aeroszol részecskék jelentős része szerves vegyületekből épül

fel: pl. alkánok, alkének, szerves nitrátok, mono-és dikarbonsavak, alifás
alkoholok stb…
• Toxikusnak a mezőgazdasági szerek
porai => peszticidek
• Antropogén szerves anyagok: sok
közöttük a karcinogén, mutagén,
teratogén
- PAH (Polycyclic Aromatic
Hydrocarbons - policiklikus aromás
szénhidrogének): sok rákkeltő
- POP (Persistent Organic Compounds -
lassan lebomló szerves anyagok):
növényvédőszerek, klórtartalmú égési
származékok és ipari melléktermékek –
rákkeltő, mutagén, beépül a
táplálékláncba (elsősorban a tengeri
élővilágba)

16 US EPA PAH
 A levegő porszennyeződésének forrásai
Forrás Fajta Összetétel
energia-
pernye, korom SiO2, 2CaO•SiO2, CaCO3, C, Ca-aluminátok,
termelés
szénfel-
szénpor C
dolgozás
fém-
szálló por fémek, fém-oxidok, ércpor, adalékanyagok
kohászat

kémiai oxidok, szulfátok, foszfátok, kloridok,

ipari porok
iparok kokszpor, műanyagszemcsék

építő-
szállópor cement, mész, salakrészecskék
anyagipar
üvegipar szállópor kvarc, szilikátok, fém és nemesfémoxidok
közle- olaj, korom, gumimaradványok,
szállópor
kedés szénhidrogének, ólomvegyületek
fafeldo-
fűrészpor cellulóz
lgozás
textilipar a szálanyagok pora pamut, műanyag
mező- műtrágya, termény és
műtrágya, növényvédőszerek
gazdaság tapanyag szállópora
A porkibocsátás csökkenése az EU-ban
[szén helyett gáz, gk. katalizátorok]

1990. 25 millió
millió tonna
1998. 18 millió
millió tonna
 A levegő természetes öntisztulása
A tisztulási folyamatokat 3 csoportba sorolhatjuk:
1. A szennyező anyag a légkörből eltávozik
• Száraz kihullás => Ülepedés gravitáció által = szedimentáció
• Ad- és abszorpció
• Nedves kihullás csapadékkal => Kondenzálódás, kimosódás
2. A szennyező anyag más (esetleg közömbös) anyaggá átalakul
3. A szennyező anyag koncentrációja csökken => Hígulás
• Diffúzió
• Turbulens áramlások, légörvények
• Légmozgás, szél
– A nagy sebességű (10 m/s), turbulens szelek  kedvező hatásúak
– A kisebb sebességű, lamináris szelek ill. a szélcsend  kedvezőtlen hatásúak
 A légszennyező anyagok káros hatása
• Városi légszennyeződés => Közlekedési csomópontokon
– Pl. a szmog, pernye (Ajka), …

– Policiklusos aromás szénhidrogének: karcinogén = rákkeltő hatásúak

– CO: fulladást okoz: a vár hemoglobinjából az oxigént kiszorítja

• Tömeges egészségkárosodások
– Tüdőrák

– Légcsőhurut

– Viszketésről, fejfájástól – a „halálig”

– Krónikus betegségek

– Genetikai károsodás => több generációs hatások

• Kén-dioxid: szem-izgató hatású, felső légutak nyálkahártyáját izgatja

• Klór: roncsoló hatású erélyes oxidáló

• HF: izgatja a légutakat

 A levegőszennyezettség hatása a
művi környezetre
I. Műszaki károk: gépekben, berendezésekben, épületek, utak, hidak, távvezetékek
A savképző szennyeződések (SO2, CO2, nitrátok, nitritek, szerves anyagok) a
légkör víztartalmával kapcsolódva savas kémhatású oldatokat alkotnak, és ezek
a fémek felületén elektrokémiai folyamatokat indítanak meg
II. Fémek korróziója
– Rozsdásodása
– Az acél korróziója a szennyezett városi, ipari levegőben ötször gyorsabb, mint tiszta
helyeken
III. Építőanyagok mállása
– Az építő-anyag kalcium-karbonát anyagát oldják
– A kőszobrokon megjelenő károk
– Sok évszázadot jól átvészelt művészeti alkotások napjainkban néhány év alatt a
felismerhetetlenség határáig tönkremennek
A LEVEGŐTISZTASÁG ÉS MAGUNK
VÉDELME

Legfontosabb, „legolcsóbb” a megelőzés

• A technológia megváltoztatásával

• „Tiszta” nyersanyagok alkalmazásával

– Pl. N, S szegény szenek, kőolajok égetése

• Tisztító (szűrő) berendezésekkel

• Katalizátor alkalmazása gépkocsikban