Nevezéktan

(szervetlen vegyületek)

A vegyületek nevének megadása történhet:

•triviális névvel (pl. víz, királyvíz, rézgálic, salétromsav)

•összegképlettel (pl. H2O, NaCl, H2SO4)

•szisztematikus elnevezéssel (alapja: EN és oxidációs szám) (pl. hidrogén-jodid, nátrium-klorid)

v. félszisztematikus névvel

•latin névvel

pl. S: sulfur; C: carbonium; Fe: ferrum; …

víz: aqua; kénsav: acidum sulfuricum; foszforsav: acidum phosphoricum;…

IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry) nemzetközi elnevezési szabályai alapján
 Szisztematikus nevezéktan alapja

1.Miből áll a vegyület?

• Két elemből: biner (két elemből álló, AmBn)
• Több elemből
• Összetett ionokból

2. Milyen típusú elemekből áll a vegyület?

• Fémes jellegű elemekből
• Nemfémes jellegű elemekből
• Fém-nemfém vegyesen

3. Fémion oxidációs állapota milyen lehet?

• Egyféle
• Többféle
 IONOK elnevezése
Oxidációs szám v. iontöltés megadása alapján

A, KATIONOK
- Egyatomos kationok
Példa : Na+ nátriumion
Cu+ réz (I) ion vagy réz (1+) ion
Cu2+ réz (II) ion vagy réz (2+) ion
- Több atomos kationok
Példa : H 3 O+ oxónium
NH4+ ammónium-ion

B, ANIONOK
- Egyatomos anionok: „-id” végződés
Példa : H- hidridion S2- szulfidion
Cl- kloridion
O2- oxidion
- Több atomos anionok: „-át”, „-it”, „-id” végződés
Példa : SO42- szulfátion NO3- nitrátion
OH -
hidroxidion
CO32- karbonátion NO2- nitrition
CN- cianidion
PO43- foszfátion
 I. FÉM-NEMFÉM kapcsolódás

•Az elnevezésben a fémion alkotórész az elem teljes nevével, első helyen szerepel, míg a
nemfém-név szótöve -id toldalékot kap és nem jelöljük a kapcsolódó komponensek számát (pl.
CaCl2 – kalcium-klorid; Ag2S – ezüst-szulfid).
Példák

I. A fémionnak csak egyféle oxidációs állapota lehetséges: MgBr2 magnézium-bromid

•az alkálifémek +1 töltésű kationjai, Al2O3 alumínium-oxid

•az alkáliföldfémek +2 töltésű kationjai, Na2S nátrium-szulfid

•a +1 töltésű ezüstion (Ag+), CaC2 kalcium-karbid
•a +2 töltésű cinkion (Zn2+), NaH nátrium-hidrid
•a +3 töltésű alumíniumion (Al3+), LiAlH4 lítium-alumínium-hidrid
KI kálium-jodid
ZnCl2 cink-klorid
Na2O2 nátrium-peroxid
• ezekkel megegyező elnevezésűek az ammóniumion (NH4+)
vegyületei, sóinak nevezéktana megegyezik az egyféle oxidációs Li3N lítium-nitrid
állapotú ionokéval, CaF2 kalcium-fluorid
Mg3P2 magnézium-foszfid
NH4Br ammónium-bromid
• a kén és a szén latin nevéből képezzük az anion megnevezését S2-
szulfid és C4- karbid,
• az oxigénből: oxid (O2−) anion

• hidroxid-ionok (OH−)

• rodanid SCN− és cianid CN− ionok

Példák

KOH kálium-hidroxid NaCN nátrium-cianid

Al(OH)3 alumínium-hidroxid Ca(SCN)2 kalcium-rodanid

NH4OH ammónium-hidroxid NH4SCN ammónium-rodanid

II. A fém ionnak többféle oxidációs állapota lehetséges:
Ha a fém kationnak több oxidációs számú alakja is előfordulhat:
•Cr2+/Cr3+ • Hg+/Hg2+
•Mn2+/Mn3+/Mn4+ • Pb2+/Pb4+
•Fe2+/Fe3+ • Sn2+/Sn4+
•Co2+/Co3+ • Bi3+/Bi5+
•Cu+/Cu2+

ekkor a fém neve után római számmal jelezzük az ion töltését.

Példák

FeCl2 vas(II)-klorid Fe2O3 vas(III)-oxid

CuCN réz(I)-cianid CuS réz(II)-szulfid
Hg2Cl2 higany(I)-klorid HgO higany(II)-oxid
PbO2 ólom(IV)-oxid CoP kobalt(III)-foszfid
Bi(OH)3 bizmut(III)-hidroxid BiF5 bizmut(V)-fluorid
MnCl2 mangán(II)-klorid MnO2 mangán(IV)-oxid
 II. NEMFÉMEK kapcsolódása (kovalens vegyületté)

• nem használjuk a víz (H2O – dihidrogén-

•A kisebb EN-ú elem kerül előre (kivétel: CH4, NH3) monoxid) és az ammónia (NH3), a
hidrazinnak (N2H4) szisztematikus nevét

•Az összetétel megadása görög számnevekkel történik: • nem használjuk a mono- előtagot az első
elem megnevezése előtt: (pl. NEM monoszén-
1: mono- 6: hexa- monoxid)
2: di- 7: hepta- • nem monooxid, tetraoxid, stb. elnevezést
3: tri- 8: okta- használunk az oxid megnevezés előtt: a
mono-, tetra-, penta-, hexa-, hepta-
4: tetra- 9: nona- számnevek utolsó hangja elmarad = monoxid,
5: penta- 10: deka- tetroxid, pentoxid, hexoxid, heptoxid

Példák

CO szén-monoxid N2O dinitrogén-oxid

SO2 kén-dioxid N2O3 dinitrogén-trioxid
CS2 szén-diszulfid N2O4 dinitrogén-tetroxid
PCl5 foszfor-pentaklorid N2O5 dinitrogén-pentoxid
SF6 kén-hexafluorid PH3 foszfor-hidrogén
HBr hidrogén-bromid H2S dihidrogén-szulfid
P4O10 tetrafoszfor-dekaoxid H2O2 hidrogén-peroxid
HCN hidrogén-cianid As2O3 diarzén-trioxid
 III. OXOSAVAK

•Oxosav: nemfémes elemek hidrogénnel és oxigénnel alkotott vegyületei

Példák

HNO3 salétromsav NO3- nitrát

HNO2 salétromossav NO2- nitrit
H2SO4 kénsav SO42- szulfát
H2SO3 kénessav SO32- szulfit
HClO4 perklórsav ClO2- klorit
HClO3 klórsav ClO3- klorát
HClO2 klórossav ClO4- perklorát
HClO hipoklórossav
H3PO4 foszforsav PO43- foszfát
H3PO3 foszforossav
H2CO3 szénsav CO32- karbonát
H2S2O3 tiokénsav S2O32- tioszulfát
• ha a központi atomnak kétféle oxidációs állapota van, akkor az alacsonyabb ox. állapotú –s képzőt kap: pl.
kénessav, salétromossav
• oxosavak anionjai: általában –át v. –it végződésűek
 IV. OXOSAVAK SÓI
•Oxosavak sói: fém kation + összetett oxoanion
Példák

NaNO3 nátrium-nitrát CuSO4 réz-szulfát

NaNO2 nátrium-nitrit AlPO4 alumínium-foszfát
Na2CO3 nátrium-karbonát CaCO3 kalcium-karbonát
NaClO4 nátrium-perklorát NH4NO2 ammónium-nitrit
NaClO nátrium-hipoklorit FePO4 vas(III)-foszfát

•Oxosavak savanyú sói: hidrogén és fém kation + összetett oxoanion

Példák

NaHCO3 nátrium-hidrogén-karbonát
K2HPO4 (di)kálium-hidrogén-karbonát
KH2PO4 kálium-dihidrogén-foszfát
• fémes elemek hidrogénnel és oxigénnel alkotott vegyületei is hasonlóan

Példák

HMnO4 permangánsav KMnO4 kálium-permanganát

MnO4- permanganát
H2CrO4 krómsav K2CrO4 kálium-kromát
CrO42- kromát
H2Cr2O7 dikrómsav K2Cr2O7 kálium-dikromát
Cr2O72- dikromát

• a nitrogén és a szilícium oxosavjának nevét egy-egy ásványuk alapján

képezzük (salétrom, kova), a szén és a kén oxoanionját pedig latin nevükből
(karbon, szulf(ur), tio) származtatjuk.

Példák

HNO3 salétromsav H4SiO4 kovasav

H2CS3 tritioszénsav H2CO3 karbonsav v. szénsav
SO42- szulfát CO32- karbonát