Fazekaskémia

Összeállította: Kurucz Ákos

2008.
50. születésnapomra
 Előszó helyett:

Nem mondanám magam fazekasnak, habár fazekasiskolába jártam. Jelenleg

vegyésztechnikusként dolgozom. Az összeállítás megírásának alapötletét a stuttgarti Állami
Képzőművészeti Akadémia nagyhírű festéstechnikai professzorának KURTH WEHLTE
professzor úrnak A FESTÉSZET NYERSANYAGAI ÉS TECHNIKÁI c. tankönyve adta. Ezt a
könyvet elolvasván jöttem rá, hogy a művészet egy része kémia, egy része technikai tudás és a
fennmaradó rész pedig maga a művész. Megpróbáltam a fazekas ismeretek közé egy kicsit
bevinni a kémiát.

Az összeállítás vezérfonalát szintén egy német mű, a több német és magyar kiadást is megért
HERMANN RÖMPP professzor úr CHEMIE-LEXIKON c. többkötetes műve adta. Az
összeállítást szakmailag átnézte, javítani segített Dr. PONGÓ LÁSZLÓ vegyészmérnök. Külön
köszönet érte! Igyekeztem védett recepteket és szövegeket nem közölni, ha mégis megtörtént,
elnézést érte. Látom a hibáimat, javítom őket, gyűjtöm a következő kiadáshoz az anyagot,
szeretnék saját kipróbált mázrecepteket, ábrákat is közölni. Az összeállítás végén egy pár
gyakorlatban is hasznos táblázatot közlök. Valamint nem maradt el a betűrendes tárgymutató
sem.

Kőbánya, 2008. November hó Kurucz Ákos

kuruczakos.57@freemail.hu

A

gyag, a fazekasok alapvető nyersanyaga. 0,02 milliméternél kisebb szemcsenagyságú,

aluminium-hidrogén-szilikát ásvány. Az agyagásványok alkalmazása egyidős az emberiséggel.
Jellemző tulajdonsága, hogy vízzel áztatva képlékennyé, gyúrhatóvá válik, alakját száradása után
is megtartja. Ekkor még feláztatva visszaalakítható azonban kiégetés után maradandó, kőszerű
formát vesz fel. Szerkezetének feltérképezése csak az 1930-as években a röntgendifrakció és
később a differenciál-termoanalízis (DTA) megjelenésével indult meg. Paulik Ferenc, Paulik Jenő
és Erdey László 1954-ben egy analitikai mérleget átalakítva megépítette azt a szimultán
termoanalitikai berendezést, melyet Derivatográfnak neveztek el. A Derivatográf megjelenése az
50-es évek végétől új fejezetet nyitott az agyagásványkutatásban. A század végén újabb minőségi
ugrás következett be a

termomérleg valamint a tömegspektrométer összekapcsolásával, az infravörös spektroszkópia és

a Raman mikroszkópia felhasználásával. Kiderült, hogy az addig ismert mintegy 250 féle, amorf
agyagásvány mindössze öt fő kristályos szerkezetű típusra osztható fel. kaolinit, halloizit, illit,
montmorillonit, klorit. Az agyagok változatos körülmények között, főleg a kőzetek földpátjának
átalakulása során keletkeznek ill. halmozódnak fel talajokban, folyók árterében, mocsarakban,
tavakban, lagúnákban. Ezért ásványtani és kémiai összetételük, fizikai tulajdonságaik is nagyon
különbözőek. Tisztán nem találhatók meg az agyagfélék a természetben külön rétegekben, hanem
keverve kvarcittal, pirittel, muszkovittal, kalcittal és földpáttal. Az elsődleges agyagok
keletkezési helyükön fordulnak elő. Kevés fémoxidot tartalmaznak, színük világos szürke, ill.
fehér, ezeket kaolinnak hívjuk. A kaolin lényegében többféle kaolinit ásványból álló rendezett
rétegű aluminoszilikát. A porcelán alapanyaga. Közeli ásványrokonai a dickit és a levizit. Nevét
előfordulási helyéről a kínai Cao-lin hegyről kapta.

Másodlagos lelőhelyen előforduló agyagok úgy jöttek létre, hogy a víz a magasabb pontokról
lehordta a mélyebb fekvésű területekre a kőzetek mállási termékeit. Szerkezetük nem lemezes,
mint a kaoliniteké, hanem inkább apró gömbökre emlékeztet felnagyítva. Több bennük a szerves
szennyezés, a fémoxid, a homok, és a mész.

Megkülönböztetünk tűzálló és nem tűzálló agyagot. A tűzálló agyag rendszerint szürke v. barna
színű, kevés vas-oxidot tartalmaz, olvadáspontja 1600 Celzius foknál magasabb. Tűzálló
agyagban megközelítőleg 1 molekula alumínium-oxidra 2 molekula kovasav jut. Az agyag
tűzállósága elsősorban az alumínium-oxid és a kovasav arányától függ, valamint befolyásolja az
agyagban lévő fémoxidok mennyisége. Ideális esetben 46, 64 % szilícium-dioxid, 39, 45 %
alumínium-oxid és 13, 91 % víz az agyagszubsztancia összetétele. 1000-1200 Celsius fok körül
még nem olvadó agyagot lángálló agyagnak hívják. Hazánkban a Cserhát hegység nyugati részén
a mezozoós romhányi rög területén Felsőpetényben található tűzálló agyag. Az e csoportba
tartozó agyagokat kőedény, ill. tűzálló áru gyártására használják fel. A fazekasagyag kevésbé
tiszta, homokot, vas-oxidot tartalmaz, nem tűzálló. Égetési hőfoka 860-960 Celsius fok. Kiégetve
sárga v. vörös színű, porózusabb szerkezetű, mint a tűzálló agyag. A durva v. tégla agyag sok
homokot, vas-oxidot, meszet tartalmaz. Ha az agyagban a szénsavas mész 10-%-nál több, márgás
agyagról beszélünk. Márgás agyagot a fazekasok már korsókészítésre nem, csak tálkészítésre
használnak fel. Ez a „tálföld”. Fontos agyagféle a nagy gélképző hajlamú, kationcserélő
képességgel rendelkező nagy montmorillonit tartalmú bentonit. A jól formálható, sikamlós
agyagok zsíros tapintásúak, sok vizet vesznek fel, ezért száradáskor erősen zsugorodnak ezeket
kövér agyagnak nevezzük. Az idegen ásványi anyagokat tartalmazó, rosszabbul formálható,
kevesebb vizet felvevő és száradás alatt kisebb mértékben összehúzódó agyagot sovány agyagnak
nevezzük. Az agyagszubsztanciának két módosulata van, egy kristályos un. kaolinit és egy amorf
kolloidális. A sovány kaolinokban főleg az előbbi az uralkodó, míg az erősen képlékeny tűzálló
agyagokban sok a kolloid módosulat. Az agyag képlékenységét nagymértékben elősegíti a
szerves kolloidtartalom is / humuszsav/. Az agyag képlékenysége attól függ, mennyi benne a
kolloid módosulat és a szerves kolloidtartalom. A képlékenység hozzákevert kolloidokkal
fokozható / dextrin, csersav/ illetve csökkenhető / szóda, mészvíz/. Az agyag 100 Celsius fokon
elveszti víztartalma egy részét, azonban a vegyileg kötött víz csak 575 és 800 Celsius fok között
távozik el belőle. 800 Celsius fok fölött az égetés során különböző szilikátvegyületek
keletkeznek, az agyag térfogata kisebb lesz, az agyag megfelelő keménységet nyer. Az agyag
1150 és 1800 Celsius fok között megolvad. Az olvadási hőmérsékletet befolyásolja az agyagban
lévő idegen szennyezők mértéke. A tiszta színagyag 1770 Celsius fokon olvad meg. Vasmentes
agyagok a tűzben fehér színűek, kis vastartalmú agyagok sárgásfehér színt kapnak. Erősen vas-
oxidos anyagok a tűzben vörös ill. vörösesbarna színűek lesznek. Redukáló, füstölő tűzben a
ferrivegyületek ferrovegyületekké redukálódnak, az agyag szürke v. feketévé válik. A
mésztartalmú agyagok gyengén, rosszul égetve vörös színűek, magasabb hőfokon világossárga
színűek, mert a mész a vas-oxidos agyaggal sárga színű kalciumvasszilikátot képez. Az agyag
sósavban, salétromsavban oldhatatlan. Ezek a savak csak az agyagban lévő oldható anyagokat
oldják ki. A tiszta agyag csak forró, tömény kénsavban oldódik. Ezen alapszik a racionális
agyagelemzés módszere. Magyarország fontosabb nyersanyagai illetve lelőhelyeik a következők:
Tokaj –Hegyalja vidékén elkaolinosodott riolittufák: királyhegyi /bombolyi/ kaolin, rátkai agyag,
feketehalmi kálitufa, Bánk-Petény-Romhány térségében fehérre égő tűzálló és csempegyártásra
alkalmas nem tűzálló agyag. A dunántúli meszes, un. pannonagyagok, /kurdi, devecseri,
pápateszéri, tatai./ Egyes nyersanyagok közvetlenül a bányából kerülnek a gyárba, pl. a
királyhegyi kaolin, füzérradványi illit, a rátkai agyag v. kaolin. Ezek az un. nyers kaolinok. Az
iszapolt kaolinok iszapolással, szűréssel tisztítva kerülnek felhasználásra, lásd az import kaolinok
illetve a sárisápi kaolin. Hazánkban emelkedik a kerámiaipari alapanyagok bányászata. 2005-ös
adatok szerint ez a növekedés az előző évhez képest, mintegy 25%-os volt, elérte az évi 7, 36
millió tonnát. Az agyag bányászata jellemzően a felhasználási hely közelében külszíni fejtéssel,
korszerű gépekkel történik, hiszen a szállítás megnövelné a termék előállításának költségeit.
Feldolgozását ma már nagyteljesítményű gépek segítik.

Agyagosmasszák, felhasználásra előkészített, tisztított, vákuumozott, tömbösített 10-15 kg-os

kiszerelésű hazai v. külföldi lelőhelyről származó agyagok. Lehetnek korongos masszák /
karcagi, kishajmási, vásárhelyi /, samottos kályhás masszák,

kőcserép és porcelánmasszák / IMERYS /, öntő és korongos masszák / GOERG és

SCHNEDER /, samottos masszák /CREATON, INTERKERÁM /.
Alumínium-foszfát, AlPO4, Alumínium-ortofoszfát ha alumínium-klorid oldatához dinátrium-
hidrogén-foszfát oldatot adunk, fehér, kocsonyás anyag, alumínium-foszfát keletkezik.
Természetben, mint wavelit és mint türkiz fordul elő. A technikai AlPO4 száraz, szürkésfehér por,
savakban és lúgokban oldható, vízben oldhatatlan. Üvegek, kerámia anyagok, mázak
alkotóeleme.

Alumínium-oxid, Al2O3, timföld, akárcsak a titán-dioxid, az alumínium-oxid is keverékerősítő

szer. Ötféle módosulata ismert. Ezek egymástól kristályvíztartalomban illetve
fémsószennyezésben különböznek. Legjelentősebb a korund. Ismert még a diaszpor, bauxit,
gibbsit, valamint a tiszta alumínium-oxid is. Fémoxidokkal szennyezett kristályai közül egyesek
drágakövek, mint a rubin és a zafír. Savakkal kevéssé reakcióképes, lúgoknak ellenálló vegyület.
Kémiailag állandó, 2050 Celzius fokon olvad meg. Ipari előállítása során bauxitból indulnak ki. A
bauxitot nyomáson lúgos feltárással /Bayer eljárásával/ timfölddé, alumínium-oxiddá alakítják.
Száraz úton is előállítható, amikor is a bauxitot vízmentes szódával, vastégelyben izzítva
nátrium-metaalumináttá alakítják át. Szűréssel elkülöníthető a nátrium-aluminát a keletkezett
vörösiszaptól Az aluminát oldatból az alumínium hidroxid széndioxid bevezetésével választható
le. Az alumínium-hidroxid csapadékot izzítva alumínium-oxiddá alakítják át. A magasabb
olvadáspontú mázak nélkülözhetetlen alkotórésze, emeli az olvadáspontot, szélesíti az olvasztási
hőfoktartományt, növeli a máz viszkozitását és ellenállóképességét. A színes mázakat hőállóvá
teszi, növeli a színskálát. Az alumínium-oxidot földpát, kaolin és tűzálló agyag ill. égetett cserép
alakjában visszük a mázba. A kaolinmennyiség egy része bentonittal is helyettesíthető, ezzel nő
erőteljesen a máz tapadóképessége. Mázaknál az alumínium-oxid csak 1/10 része lehet a
szilícium-dioxidnak, különben mattulás lép fel. Ezt fel lehet használni akkor, ha matt mázakat
akarunk előállítani. Több timföldet és kevesebb szilícium-dioxidot kell adagolnunk a matt
mázakhoz. Adagolhatunk a mázhoz még elemi alumínium-oxidot is. A fényes mázak 5-10 %
timföld adagolásával mattá tehetők. A kristálymázak annál jobban sikerülnek, minél kevesebb
bennük a timföld. Színtestek előállítása során alumínium-oxidot kevernek össze
színezőoxidokkal, kvarccal, kaolinnal.

Alumínium-oxid alapú kerámiák, kiindulási anyaguk a bauxit, amit előégetnek. Ekkor alfa-
alumínium-oxid keletkezik. Magnézium-oxiddal, szilícium-dioxiddal, kobalt oxiddal, titán
dioxiddal, mangán oxiddal adalékolják a kerámiát. Gyártása az alapanyagok és a segédanyagok
összeméréséből, száraz v. nedves őrlésből golyósmalomban, formázásuk sajtolással,
vákuumpréseléssel, öntéssel, fröccsöntéssel, fóliaöntéssel, melegpréseléssel, lángszórással
fémfelületre történhet. Utána 1400-1900 Co-on égetik ki a terméket. Amennyiben vezető
fémbevonatra van szükség, úgy a fémet a kerámia felületére molibdén-mangán porszórással
másodszori égetéssel viszik fel. Az alumínium-oxid kerámia technológiája megköveteli, hogy az
alapanyag legalább 1,5-2 %-ban szilícium -dioxidot is tartalmazzon. Az alumínium-oxid kerámia
kiváló műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, kicsi a dielektromos veszteségi tényezője,
szigetelési ellenállása magas hőfokon is kiváló, kemény, kopásálló, nagy hövezetőképessége van,
kémiai anyagoknak jól ellenáll. Főleg az elektronikai alkatrészgyártásban használják fel.

Alumínium-sziliko-fluorid, Al2(SiF6)3, fehér por, hideg vízben nehezen, meleg vízben jobban
oldódik. Üvegek, zománcok, mesterséges drágakövek előállításánál használják.

Ammónium-foszfát, a közönséges foszforsav 1, 2, 3, hidrogénjét helyettesítheti egy, egy

ammóniumcsoport. E szerint primer, szekunder, ill.
tercier ammónium-foszfátról beszélünk. Vagyis monóammónium-foszfát, diammónium-foszfát,
és triammónium-foszfát ismeretes. Képletben: NH4H2PO4, (NH4)2HPO4, (NH4)3PO4,

Legtöbbet a szekunder diammóniumfoszfátot használják, mint műtrágyát, lángmentesítőszerként

is ismert. A szilikátiparban különleges üvegek, ill. zománcok alkotórésze.

Ammónium-klorid, NH4Cl, szalmiáksó, fehér, vízben oldódó só, hevítve szublimál, ammóniára
és sósavra bomlik. elemeinek hidrogénvegyületei közé tartozik. Előállítása laboratóriumban
sósavból és ammóniából történik, iparilag szintetikus ammóniából vagy gázvízből gyártják. A
Solvay-féle szódagyártás megfelelő vezetésével is sok ammóniumklorid keletkezik. Kerámiaipari
adalék, műtrágya, forrasztásnál oxidréteg eltávolító szer.

Ammónium-molibdát, (NH4)2MoO4, elméleti, nem stabil képlet. Kereskedelmi elnevezésben:

(NH4) 6Mo7O24. 4H2O vagy pedig a hét kristályvizes változata kapható, mint stabil vegyület.
Foszforsav kimutatására való kémszer. Dekorációs kerámiához, pigmentek készítésére használják
fel.

Ammóniumtimsó, NH4Al(SO4)2.12H2O

ammóniumalumíniumszulfát, ez a timsó csoportba tartozó vegyület, 50% kristályvizet tartalmaz.

Tulajdonságai, előállítása hasonló a kálitimsóhoz. Hevítve ammóniára és kénsavra bomlik,
savanyú só, színtelen, vízben oldódik. Kerámiaanyagok alkotóeleme.

Ammónium-vanadát, NH4VO3, fehér, vagy sárga por. Ammóniummetavanadát, 165 r. vízben

oldódik. Forró víz vagy híg ammóniaoldat jobban oldja. 210 Celsius fokon elbomlik.
Narancssárga vanádium pentoxid és ammónia keletkezik. A kerámiaiparban agyagárumázak
adaléka, redukáló lángban un. vanádiumsárga, ill. réz-oxiddal vanádium zöld színt ad. 6%-os
adagolásban középsárga színű a kapott máz. Erőteljes fedő színt adnak a kerámián. A vanádium
sói bázikusak.

Antimon-fluorid, antimon-trifluorid, SbF3, antimon(III)-fluorid, ill. antimon-pentafluorid, SbF5,

vagyis antimon(V)-fluorid. A kerámiaiparban a háromvegyértékű antimon- trifluoridnak van
jelentősége. Szürkésfehér, nedvszívó, szublimáló por, vízben könnyen oldódik, olvadáspontja:
292 Celsius fok. Mérgező. Előállítása vízmentes hidrogén-fluorid és antimon-klorid reakciójával
történik

Antimon-oxid, Antimon-trioxid, Sb2O3.

A természetben két ásványi módosulata található a szenarmontit és a monoklin valentinit. Az

antimon elégetésekor kristályos fehér port kapunk, amely hevítéskor sárgára színeződik. 656
Celsius fokon megolvad. Víz kevéssé, sósav, borkősav jól oldja. Levegőn hevítve hosszabb idő
után antimon-tetroxid, Sb2O4 keletkezik. Az antimontrioxid redukálószerekkel /szén,
káliumcianid/ összeolvasztva fémantimonná alakítható át. Az antimontetroxid a természetben,
mint antimonokker fordul elő. Az antimon-pentoxid Sb2O5, világossárga színű, higroszkópos,
vízben alig oldódó por. Lúggal megömlesztve antimonátokat ad. Az antimon trioxidot mázakban
a homályosító ón-oxid helyett használják fel. Az antimonoxiddal világos kénsárga és sötét
narancssárga színt állítanak elő. Világos szín esetén az adalék cinkoxid, sötét színhez vas-oxidot
adnak. A fém antimont megtörték, a súlyára számítva két és félszeres mennyiségű kálium-nitráttal
összekeverték. A fenti keveréket apránként izzó hamvasztó tégelybe szórták. A keverék
meggyulladt és fehér porrá égett el. A hamut hideg vízzel mosták. A visszamaradt anyag 12%K2O
és 88 % Sb2O5-öt tartalmaz. Ólomtartalmú lágy mázzal és a színt befolyásoló cink v. vas-oxiddal
összeolvasztva sárga színt kaptak. A nápolyi sárga színt előre elkészítve még szebb sárga színt
nyertek. Ekkor az antimont borkősavas káliumantimoniát alakjában tisztították.

Az ólmot pedig salétromsavban oldva nitrát kristályosításával tisztították meg. Végtermékként

finom, por alakú festéket, nápolyi sárgát kaptak. Lásd még nápolyi sárga címszónál.

Aplit, 76-77 % szilícium-dioxidot, 13-14 % alumínium-oxidot nátrium-oxidot, kálium-oxidot

tartalmazó bányatermék. Finomkerámiaipari nyersanyag.

Arany, Au, az arany a periódusos rendszer első mellékcsoportjában az ezüst és a réz alatt foglal
helyet. Ezekkel áll rokonságban. Keménysége csekély, villamos és hővezetőképessége jó, az
arany az összes fém közül a legjobban nyújtható. Lásd: aranyfüst. Elemi állapotban, mint
termésarany, bányaarany fordul elő, illetve ezüsttel ötvöződve aranytellurid, aranyszelenid
formájában a föld szulfid-oxid rétegében. Ásványai főleg telluridok formájában ismertek. A világ
legnagyobb aranylelőhelyei Dél-Afrikában vannak. Bányászata akkor érdemes, ha 1 tonna kőzet
legalább 5 g aranyat tartalmaz. Magyarországon a recski Lahóca hegy a kísérleti fúrások szerint
31 tonna aranyat tartalmaz. 1900-ban 300 tonna aranyat termeltek a világon, ma 2000 tonna az
éves világtermelés. Ebből évi 600 tonnával Dél-Afrika vezet, az USA 170 tonnát termel évente.
Kanada, Ausztrália, a Fák országai 100-100-tonnát állítanak elő évente. Jelenleg a rúdarany
grammja 12 dollár. Kerámiaiparban felhasználása inkább a finomporcelán gyártásra jellemző.
Kétféle aranyozást ismerünk. A tompa aranyozást, már az ókorban is ismerték a görög fazekasok,
ill. a kevésbé tartós un. fényaranyozást. A fényaranyfestéket 1830-ban találták fel Meissenben.
Mindkettőt a többi festék beégetése után, alacsony hőfokú muffolákban /tokokban/ SK 018-016–
on égették be az edények és a dísztárgyak felületére. A tompa aranyozást fényesíteni kell achát v.
hematit kővel, majd pedig üvegszálból kötött ecsettel. Az ékszerzománcok kolloidális színezéket
un. aranyrubint tartalmaznak. Színárnyalatuk a rózsaszíntől bíborliláig terjed. A szín kialakulására
kedvező az ón és az arzén jelenléte. Valamint, ha az alkálitartalom nagyobbrészt kálium. Az
aranyozás nyersanyagai a fémarany, ill. az arany klorid hidroklorid. Az aranykészítményeket
nitrobenzol, benzol, terpentin, levendula, és rozmaringolajos olajkeverékben használják fel
díszítésre. Kitűnő aranyozó receptek találhatóak Mattyasovszky-Zsolnay László
Finomkerámiaipari kézikönyvének II. részében.

Arzénvegyületek, As, régi ékszerzománcok gyakran tartalmaztak arzént. Egyiptomi, fáraók

korabeli üvegek sárga színüket gyakran az auripigmentnek köszönhetik, ami arzénszulfid ásvány,
kémiailag arzén-triszulfid. As2S3, Ez az ásvány sárga színű, színe a napot jelképezte az
egyiptomiak szemében. Arzénvegyületeket a mázakba arzén-trioxid, As2O3, formájában is
bevihetünk. Nagyobb mennyiségben homályosítószerek, az olvadékban ólom-arzenátot
képeznek. Kisebb mennyiségben a színeket tisztábbá, tüzesebbé teszik. Az arzén szulfidjait már
Arisztotelész is említi egyik munkájában. Előállítása hagyományosan arzenopirit és leukopirit
ásványából történik agyagcsövekben történő izzítással, levegőtől elzárva tisztítják meg kísérő
szennyezőitől. Mázolvadásakor az arzén fele legalább elgőzölög, gőzei igen mérgezőek, ma már
használatát nem ajánlják.
Aventurin máz, bórsavas, túltelített vas-oxidos mázaknál a mázak kihűlésekor a vas-oxid egy
része hexagonális, kristályos lemezek alakjában kiválik. A különféle irányokban fekvő lemezkék
beágyazódva a barna mázba érdekes színhatást hoznak létre. Az égetés hőfoka a szokásosnál
magasabb, 1300-1400 Co körüli, redukáló típusú. Aventurin mázat rézzel túltelített mázból
redukáló tűzben is létrehozhatunk. Ez a rézaventurin máz. Zöld aventurin máz túltelített
krómoxidos mázból redukáló égetéssel állítható elő.

B all clay, finom szemcséjű, szediment agyag, szerves anyagokat tartalmaz. Fontos
jellemzője a származási helye, ez egyben az összetétel meghatározója is. Korongozásnál
növeli a nyersanyag szilárdságát, csökkenti az öntőiszapok viszkozitását, az égetési
hőfokot. Nagyrésze kaolinit ásvány. Szulfát v. klorid formájában alumíniumot, vasat, kalciumot,
magnéziumot, káliumot, nátriumot tartalmaz. A kaoliniton kívül jelentős az illit a montmorillonit
valamint a kvarc és a csillám tartalma is.

Bárium-karbonát, BaCO3, természetes ásványa az északnyugat-angliai galenit telepeken

előforduló witherit, amely izomorf az aragonittal és a stroncianittal. Alfa, ill. béta módusulata
ismeretes még. Mindhárom módosulat azonos összegképletű és a mólsúlyuk is azonos, eltérés
kristályrácsuk hexagonális ill. romboid felépítésében található. Az alkáliföldfém-karbonátok közé
tartozik. Finom, kristályos, ízetlen fehér por, patkánymérgek hatóanyaga, 1500 Celzius fokig
stabil vegyület. Laboratóriumi előállítása során valamilyen vízben oldódó sóját például bárium-
kloridot, nátrium -karbonáttal reagáltatjuk, ekkor bárium-karbonát és nátrium-klorid keletkezik.
Ugyanezzel a módszerrel stroncium-karbonátot és kalcium-karbonátot is előállíthatunk. Az
iparban gyártása során az olcsó súlypátból/ bárium-szulfát/ indulnak ki, szenes redukcióval
bárium-szulfid keletkezik. A bárium szulfid vizes szuszpenzióját széndioxid gáz bevezetésével
bárium-karbonáttá alakítják át. A bárium és illékony vegyületei a lángot zöld színűre festik
Oldható vegyületei mérgezőek. Mázalapanyagként jöhet számításba. Pótolja az ólom-oxidot,
főleg 1100 Celzius fok felett. A bárium-karbonát növeli a viszkozitást, a mázak nem folynak le /
bárium-szilikát / olvadék, azonban 25 % feletti adagolása már mattulást okoz, főleg, ha a máz
cink-oxidot is tartalmaz. A báriumvegyületek keményítik a mázat. A bárium- karbonát a mázban
oxidálódik, réz-oxiddal együtt szép, élénk türkizkék mázat alkot. Egy liter 18 Celzius fokos víz
csak 24 milligramm bárium-karbonátot old. Ha üvegolvadékhoz bárium-karbonátot adnak, nehéz,
nagy fénytörőképességű, könnyen olvadó üveg keletkezik.

Bárium-szulfát, BaSO4, természetes ásványa a barit v. súlypát. Vízben rosszul oldódik, erős
savak jobban oldják. Fehér színű, kristályos anyag. Nem mérgező, a báriumkarbonát pótszere.
Bárium-kromát, BaCrO4 un. baritsárga, sárga ultramarin, fakósárga, rombos kristályok
mesterséges ásványi pigment, gyengén mérgező. Vízben kevéssé oldódik. Olajjal, lakkal,
mésszel, enyvvel keverve művészfesték. Előállítása kálium vagy nátrium kromát oldatából
bárium klorid oldattal csapatják ki hidegen. Porcelán, üveg színezésére használják fel.

Bárium-peroxid, BaO2, fehér, vízben nehezen oldódó por, 1 liter víz 0, 5 g bárium peroxidot old
18 Celzius fokon. Kristályvíz nélküli, ill. 8 vízmolekulával kristályosodó változata ismert.
Vízoldható vegyületei igen mérgezőek. Önmaga nem éghető, erélyes oxidálószer, az égő anyagok
égését táplálja. Fehér v. szürkésfehér por, olvadáspontja 450 Celzius fok, 800 fokon már
elbomlik, mérgező gázok keletkezhetnek belőle. Híg savakkal hidrogénperoxidot képez
Előállítása során báriumoxidot levegőn 500 Celzius fok fölé hevítenek. Azonban 700 Celzius fok
felett újból oxigént ad le, visszaalakul bárium-oxiddá. Felhasználják az üvegiparban ólomüveg
színtelenítésére, valamint termitgyújtásra.

Barnakő, MnO2, mangán-dioxid, mangán(IV) oxid, mangánfekete, mangán-oxid, pyrolusit,

természetes ásványi pigment, barnakő formájában az Ural hegységben, kisebb mennyiségben a
németországi Eifel –hegységben és Türingiában is előfordul. Erdélyben a fazekasmesterek mázas
edényeikhez a Várfalva községben / rom. Moldovenesti/ található mangán-oxidot használták fel.
Egy rész várfalvi mangán-oxid 2 rész fehér föld v. vörös agyag kétszer őrölve már használható
volt. Hátránya, hogy vastagabb mázat kívánt, mint a többi máz, nehéz azonos színt beállítani. A
vegytiszta mangán-dioxidhoz, ha kontúrozáshoz is meg alapszínhez is használják, szoktak tenni
egy kevés kobalt-oxidot is. Székely mázas kerámiák barna festéke: mangán-oxid + 40 % fehér
föld, + 20 % pala. A legfontosabb mangánérc, szürke, kemény kristályokat alkot, pora
szürkésfekete. Izzítva mangán (II), majd mangán (III) oxiddá alakul át. Nem éghető. Mivel
oxidálószer, fokozza más égő anyagok égését, 553 Celzius fokon elbomlik. Kémiailag a
mangáncsoport elemei közé tartozik. Az üvegiparban az üvegolvadékban lévő vas (II) sárgászöld
színt adó vegyületeket feloxidálja vas (III) vegyületekké, elszínteleníti azokat. Ezért
üvegszappannak is nevezték régebben. Nagyobb mennyiségben a színtelen üveget barnára
színezi. Régi egyiptomi üvegek is tartalmaztak már 2-3 %-nyi barnakövet derítés céljából.
Barnakővel sikeresen színezhetők a viszonylag világos színre égő agyagok, mint pedig égetés
után vörös színre égő agyagfélék is. A kereskedelmi barnakövek mangán-dioxid tartalma 60-90 %
között mozog. A vörösre égő agyag már csekély mennyiségű barnakő hozzáadásával is
sötétbarnára ég ki. Átlagosan 2-10 % nyi barnakő hozzáadásával számoljunk. A pontos szín
kísérletekkel állapíthatjuk meg. A színezést a massza áztatásával, amikor is az áztatáshoz
szükséges vízbe iszapoljuk fel a barnakövet, és ezután keverjük el egyenletesen a száraz
agyaggal, vagy pedig iszapolási eljárással, a massza őrlésével vihetjük be. Az egyenletesség
biztosítására a feliszapolt barnakőporhoz híg agyagiszapot keverhetünk, szűrjük meg, így vigyük
az agyagmennyiségünkbe. A mangán-oxid erősen alkalikus mázakban dús, kék szilvaszínű,
ólommázakban lágy bíbor, kevés kobalttal együtt szürke színt ad. A mangán-dioxid veszélyes
anyag, főleg a vízi szervezetekre ártalmas, emberben mutagén, kemopszichiátriai szer un.
mangánizmust okoz. Először a XIX. Századi angol kerámiákon jelenik meg az un.
mokkadíszítés. Mangán-dioxiddal dohánylevet kevertek össze. A színezéket frissen mártott v.
csíkozott agyaglapon alkalmazták, hagyják szétfutni az agyaglapon és úgy billentik a nedves
lapot, hogy a színezék szétfusson rajta. A nedves agyaglapon a minta famotívumszerűen
szétterül.

Bauxit, diaszpor, hidrargilit, és alumogél elegyéből álló vas-oxidokkal vörösre színezett kőzet.
Összetétele lelőhelytől függő. Általában 50-70 % alumínium-oxidot, 0-25 %- vas-oxidot, 12-40 %
vizet, 2-30 % szilícium-dioxidot, némi titán-dioxidot tartalmaz. A bauxit heterogén kőzet,
szemcsemérete 0 és 300 nanométer között mozog. A bauxittelepek trópusi-szubtrópusi viszonyok
között alakultak ki. Két fő típusuk van. A lateritbauxit a föld forró égöv övezeteiben fordul elő,
szilikátos, üledékes kőzettérszinre települ. A karsztbauxit karsztosodott karbonáttérszinre,
mészkő és dolomitra, azok mélyedéseibe telepedik. A kétféle bauxit között kémiai-ásványtani
különbség nincs, a lateritbauxit jóval fiatalabb korú, úgy egymillió éves, a karsztbauxit idősebb,
kora ált. 40-90 millió év. A lateritbauxit általában 1-2 méteres fedő alatt található. A karsztbauxit
sokszor 500-600 méterre a felszíntől bányászható. A világ bauxittermelésének 80 %-a
alumíniumgyártási alapanyag, a többi vaskohászati, kerámiaipari nyersanyag. A bauxitot 1821-
ben fedezte fel egy francia geológus Les Baux közelében. Neve is innen ered. Jelenleg a világ
vezető termelői Ausztrália, Guinea és Brazília. A világ össztermelése 140 000 000 tonna.
Magyarországon 1926.-ban Gánton kezdték meg a bauxit kitermelését. Itt karsztbauxit telepek
találhatók. A hazai ásványvagyon minősége közepes. 1989-ben megkezdték a kitermelés
visszafejlesztését. Jelenleg évente 6-700 ezer tonna az éves kitermelés. Magyarországon Inotán
állítottak elő alumíniumot elektrolízis segítségével. 2006 januárjában az utolsó 176 elektrolizáló
kád leállításával 53 év után megszűnt az elsődleges bauxitból kiinduló alumínium gyártása. A
bauxitot alumínium előállítására, timföld gyártására, tűzálló téglák előállítására, mesterséges
korund, timföldvegyületek előállítására használják fel. A bauxit vanádiumtartalmát
feldolgozásakor kinyerik

Bentonit, nem egységes összetételű, főleg montmorillonit agyagásványból álló / legalább 50 %-

ban/ kőzet. A montmorillonit vízbe hullott vulkáni tufa víz alatti mállásával jön létre. A
halmirolitos mállás tengeri és tavi környezetben is megvalósulhat. A bentonitot 1916-ban a
kaliforniai /USA/ Montana állambeli Fort Bentonban fedezték fel, nevét is innen kapta. A
világpiacon jelenlevő legjobb minőségű bentonit 70-90-%-nyi montmorillonitot tartalmaz, így a
Claymax kb. 92 %-os, a GEKO 70-96 %-os. A bentonit népies elnevezései: kallóföld, csapóföld,
szappanföld, ványolóföld. Magyarországon bentonitot 1936-37-ben találtak először Komlóskán
egy piritkutatás tárójában. A komlóskai bányát 1959-ben zárták be véglegesen. Jelenleg Mádon /
Tokaj hg./ a szarmata riolittufa halmirolitos mállásából keletkezett bentonittelepet, ill.
Istenmezeje / Nógrád megye / alsómiocén riolittufa halmirolitos mállásából keletkezett telepet
művelik részlegesen. Hazai bentonitelőfordulások Mátraszelén, Pétervásárán, valamint
Egyházaskeszőn ismeretesek. A bentonit ezerarcú nyersanyag, felhasználja a fémipar homokkal
keverve formázó üregek képzésére, a kozmetikai ipar, a papíripar, fontos derítőanyag a
borászatban, /1 g fajlagos felülete 23 négyzetméter/. Tixotróp anyag, ezért mélyfúrásnál
öblítőanyag. Kristályszerkezeténél fogva gélképző, kationcserélő anyag, a bentonit tulajdonságai
hő hatására megváltoznak. A bentonitokat szódával, lúggal aktivizálni szokták derítőföld
előállítása esetén. A kerámiaiparban a bentonitot szuszpendáló szerként mázakban használják.
Nem engedi leülepedni a máz részecskéit.

Benzol, C6H6, az aromás, /gyűrűs/ vegyületek csoportjának legegyszerűbb tagja. Színtelen,

fénytörő, sajátságos szagú folyadék. Nagyon gyúlékony, levegővel robbanó elegyet alkot.
Forráspontja 80 C o. A benzol a benzolhomológ sor névadó vegyülete, magasabb szénatomszámú
homológjai a toluol, o.-m.- p.-xilol, mezitilén. Fontos kémiai oldószer, az egyik legfontosabb
petrolkémiai és vegyipari alapanyag. Számos intermedier alapanyaga. Polimer műanyagok,
műszálak, műgyanták, műgumik, festékek, oldószerek, mosószerek, növényvédő szerek,
fertőtlenítőanyagok, kenőolaj-adalékok, vegyipari és étkezési savak alapanyaga. Vízzel nem, de a
legtöbb szerves oldószerrel elegyedik. A benzolt Faraday fedezte fel 1825-ben. A cet és a
tőkehalolajból nyert világítógáz gyártása során keletkezett folyadékot savas, vizes és lúgos
mosással, desztillációval, fagyasztással és olvasztással tisztította meg. 99, 7 %-os tisztaságú
benzolt nyert. Mitsherlich később a benzoin nevű fűszer desztillálásával nyerte ki a benzol nevű
vegyületet. Szerkezeti képletét 1865-óta Kekulé alapján modellezik. A benzolt először csak
folttisztításra használták. Vegyipari jelentősége akkor nőtt meg, amikor 1856-ban Perkin kinint
akart előállítani belőle, ez ugyan nem sikerült, azonban a kálium-dikromátos reakció során
mályvaszínű festéket kapott, elősegítve ezzel az ipari színezékgyártás kifejlődését. A benzol
mérgező anyag, vérméreg, amely bőrön át is felszívódik, hosszan tartó expozíció fejfájást,
nyugtalanságot, álmosságot kelt. Az heveny mérgezés narkotikus hatású, légzésbénulást okoz.
Iparunkban porcelánfestékek és lüszterek oldószere a levendulaolaj mellett. Előállítása fekete
kőszén, a kőszénkátrány desztillációjával a kátrányolaj első frakciójából vagy szintetikusan
acetilén 650-750 Co-on történő polimerizációjával, vagy alifás szénhidrogének ciklizálásával
történhet. Hazánkban a MOL épített ki nagytisztaságú benzol előállítására is alkalmas
desztillációs technológiát a Dunai Finomító területén.

Berillium-oxid kerámiák, zsugorított BeO alapú kerámiagyártmányok. A berilliumoxid

kerámiák hővezetőképessége eléri a fémek hővezetőképességét, ezért napelemeket,
tüzelőanyagcellákat gyártanak belőle. A berillium oxid mérgező. Nem nagy szilárdságú, ezért
inkább a berilliumoxid-alumínium-oxid-tórium oxid, vagy a berillium oxid- alumínium-oxid-
cirkónium oxid összetételt használják a gyakorlatban.

Bizmut-nitrát, kétféle módosulata ismert, a pentahidrát, Bi(NO3)3.5 H2O, amely fehér,

nedvszívó, salétromsav szagú por, sok vízben elbomlik bizmutilnitráttá. Előállítása fémes
bizmut salétromsavban való oldásával történik. Másik módosulata a bázisos bizmut-nitrát, vagy
bizmutil-nitrát, (BiO)NO3.H2O, szubnitrát, laza, fehér, gyöngyházfényű por. Vízben nem oldódik.
Előállítása során kristályos bizmut-nitrátot forró vízbe öntenek keverés közben. A hidrolízis során
kiváló bázisos sót leszűrik, hideg vízzel mossák, szárítják. A bizmut-nitrátot az orvosi
gyakorlatban fertőtlenítő, szagtalanító, emésztést elősegítő szerként használják.
Röntgenkontrasztanyag, a XVI. Században a bizmutfestők az aranyalaphoz hasonló fémes
csillogású alap előállítására használták. A kerámiaiparban aranylüszter ill. bizmutlüszter
előállítására használják.

Bizmutlüszter

kolofónium gyanta 35 r.

bázisos bizmut-nitrát 10 r.

rozmaringolaj 5 r.

benzol 24 r.

levendulaolaj 25 r.

A kolofónium gyantát megolvasztjuk, lassan oldjuk benne a bázisos-bizmut-nitrátot /felhabzik!/

sötétbarnára főzés után hozzáadjuk a többi anyagot. Jól átkeverjük, ülepítés után
lenvászonanyagon szűrjük. Üvegbe töltjük. Állás közben folyamatosan ülepedik, csak a tiszta
szűrletet használjuk fel. Aranyozás során királyvízben oldottak fémaranyat, ezt friss vasgálic
oldattal redukálták. A kapott finom aranyport bázikus-bizmut-nitrátból és 1/12 részt olvasztott
bóraxból készült mázzal keverték.

Festésre vastag és vékony terpentinolajjal keverve, vagy gumiarábikummal összedörzsölve

használták fel. Ezt a fénytelen aranyozást fényesre dörgölték.

Bizmut-oxid, Bizmut-trioxid,Bi2O3, világos-sárga, hevítve vörösesbarna por. A természetben

bizmutokker, v. bizmit néven előforduló ásvány. Előállítható fém bizmut elégetésével, vagy
bizmut-nitrát oxidációjával. Káliumhidroxidban oldva rombos kristályokban válik ki.
Bizmuttriszulfiddal összeolvasztva fém bizmutot és kéndioxidot kapunk. Könnyen redukálható,
gyengén lúgos természetű, savakkal bizmutsókat ad, /klorid, szulfát stb/. Lúgok nem oldják.
Olvadáspontja 820 Co, a platinát megtámadja, ne melegítsük platina tégelyben. Ólom-oxiddal
összeolvasztva nagy törésmutatójú üvegek előállítására használják. Ismert a bizmut 4 oxigénnel /
bizmuttetroxid / ill. 5 oxigénnel alkotott /bizmutpentoxid / oxidja is.

Bór, B, túlnyomórészt nem fémes jellegű elem. Amorf v. kristályos bór alakjában állítható elő
vegyületeiből. Az amorf bór szagtalan és ízetlen barnás por, a kristályos bór szürkésfekete, a
gyémánt után a legkeményebb elem. Olvadáspontja igen magas, 2030 Celzius fok. Félvezető,
vezetőképessége közönséges hőmérsékleten igen kicsi, azonban a hőmérséklet emelkedésével a
félvezetőkre jellemzően emelkedik. Közepes reakcióképességű elem. Közönséges hőmérsékleten
csak a fluorral reagál, azonban magasabb hőmérsékleten a többi halogénnel, oxigénnel, kénnel,
nitrogénnel is vegyül. Levegőn 700 Celzius fokon vörös lánggal ég, bór- trioxid keletkezik. A
fémek egy részével, főleg az alkáliföldfémekkel boridokat alkot. Hidrogénnel kerülő úton alkotott
vegyületei a boránok. Alkáli hidroxidok olvadékában hidrogénfejlődés közben borátokká alakul.
Vízben nem oldódik, vízzel nem vegyül, a vízgőzt redukálja. Magasabb hőmérsékleten redukálja
a fém oxidokat, a nemesebb fémek sóinak oldatából elemi fémet választ le. / ezüst, arany, platina
stb./. A természetben nem fordul elő elemi állapotában. Ritka elemek közé tartozik.
Vegyületeiben mindig három vegyértékű. Vegyületei megtalálhatók vulkáni gőzökben, vulkáni
eredetű melegvízforrásokban, tengervízben lásd: bórsav, bórax. Ismert boroszilikát vegyülete a
turmalin. Nem tiszta elemi bórt először 1808-ban állított elő Gay-Lussac és Thénard vízmentes
bórsav fém káliummal vastégelyben való hevítésével, tőlük függetlenül pedig Davy elektrolízis
útján. Tiszta, elemi állapotában csak 1909-ben sikerült előállítani. Fontos nyomelem, bóracélok
ötvözőanyaga, uránreaktorok neutron elnyelő anyaga. A kerámiaiparban fontos vegyületei a
bórsav, kalcium- borát, cink-borát, bórax.

Bórax, Na2B4O7 . 10H2O, nátriumtetraborát, a természetben ásványként megtalálható, lágy, fehér

sok lappal határolt kristály. 75 Celzius fokon megolvad, 100 ml 20 Celzius fokos víz 5, 1
grammot old. Kaliforniában és Tibetben sós, vulkanikus eredetű tavakban a nátriumtetraborát /
tinkál/ ill. a kalciumtetraborát /borokalcit / CaB4O7 .4H2O együtt fordul elő. Előállítása szódából
és bórsavból történik. Hevítve metaborátra és anhidrobórsavra bomlik, a fémoxidokat oldja,
olvadékba viszi őket, metaborátokat képez velük, melyek a fém jellemző színét mutatják. A
receptek számításánál figyelembe kell venni a bórax különféle kristályvíztartalmát. Lásd:
Na2B4O7; Na2B4O75 H2O; Na2B4O7. 10H2O. A bór vegyületei fontos mázképző alkotók. A bórax,
savanyú komponensként a bázikus oxidokkal borátokat alkot. Így már a szilikátok és a borátok
keverhetők egymással. A bórax olvadáspont csökkentő, nem üvegesedik, keményíti a mázakat,
elősegíti a mázak tapadását. A borátmázaknak széles az olvadási intervalluma. A kalcium- borát
gátolja folyékony állapotban a mázak leülepedését. A nagyobb bórtartalmú mázakban /10 %
felett/ főleg, ha cink-oxid és kalcium-oxidot is tartalmaznak bórfátyol képződik. Megszüntethető,
ha a kalcium-oxidot bárium-oxiddal vagy stroncium-oxiddal kiváltjuk. Csökkenti a máz tágulását,
ezzel a repedési hajlamot. Intenzívebbé teszi a színeket. Az ólomszilikát mázakat simává és
erőssé teszi.

Ultramarinkék máz

szilícium-dioxid 6 sr.

mínium 10 sr.

kobalt-oxid 1 sr.

cinkoxid 8 sr.

olvasztott bórax 3 sr.

Wartha Vince receptje lapis lazuli kék festék utánzására. Az alkotórészeket fínom porrá kell törni,
jól összekeverni. Tégelyben megömlesztjük, majd vízbe öntjük. A keletkezett morzsalékos frittet
újra fínom porrá őröljük. Felhasználása híg alkoholos sellakoldatban történik, ráöntjük a
díszítendő tárgyra, a tárgyat mozgatva a pépet különböző vastagságú rétegben elosztjuk a
felületen.

Könnyen olvadó ólmos alapmáz

kaolin 26 sr.

szilícium-dioxid 35 sr.

mínium 35 sr.

Olvasztott bórax 8 sr.

Petrik szerint ebből veszünk 200 súlyrészt és hozzá keverünk még :

földpátot 55 sr.

szilícium-dioxidot 10,8 sr.

míniumot 35 sr.

Ólomtartalmú fedőmáz

mínium 60 sr.

szilícium-dioxid 15 sr.

bórsav 25 sr.

A bóraxtartalmú mázakat frittelni szokták, mivel a bórax vízoldható, így kioldódna a vizes
mázból. A frittelés előnyös az ólomtartalmú mázakban is, mivel így az egészségre kevésbé
ártalmas a máz.

Bórsavas fedőmázalap

földpát 15 sr

cink-oxid 2 sr.
kriolit 4 sr.

folypát 4 sr.

hamuzsír 2 sr.

bórsav 45 sr.

szilícium-dioxid 28 sr.

Hőálló kaolin-bórax gitt

kaolin 9 r.

bórax 1 r.

1600 Celzius fokig hőálló, javító gitt kemencékhez hőálló tégla is készíthető belőle. Kevés vízzel
keverjük össze a két komponenst, szárítsuk meg, égessük ki, meleg falazaton is használható
anyag.

Borkősav, szabad állapotában ill. sók alakjában, gyümölcsökben fordul elő. Oldata a polarizált
fény síkját elforgatja un. optikai izomer tulajdonságokkal rendelkezik. E szerint lehet jobbra
forgató / +, d, dextro / balra forgató /-, l, levo / illetve ha mindkettő optikai izomert tartalmazza,
akkor racém változatról beszélünk. Ismeretes még mezo alakban is. Összegképlete: HOOC-
CHOH-CHOH-COOH, Scheele 1769-ben állította elő először (+) módosulatát borkőből. A
racém módosulatot, a szőlősavat a jobbra forgató vegyület gyártási melléktermékeként kapta
Kestner 1822-ben. Pasteur válogatta szét a borkősav optikai izomerjeit, ill. előállította racém
vegyületként. Ettől fogva ismerik a szénvegyületek optikai izomériáját. Vízben és alkoholban jól
oldódik, oldata savas kémhatású, hevítve megolvad, / piroszőlősav keletkezik / majd égett
cukorszagot árasztva megszenesedik. Szerencsi Mihály sárospataki fazekasmester naplójában
fehér, kék és piros mázreceptben találkozunk a nevével Wartha Vince közlésében.
Bórsav, H3BO3, melegítve már 100 Celzius fok felett vizet veszít, előbb metabórsavvá HBO2,
majd tovább hevítve tetrabórsavvá H2B2O2, alakul át. Izzításra az összes víz kilépésével bór-
trioxid keletkezik. A bórsav nagyon gyenge sav. Legközönségesebb sói a tetraborátok. Ha például
bórsavat nátrium-hidroxiddal közömbösítünk nátriumteraborátot vagyis bóraxot kapunk. A
reakció fordítva is megy, ha bóraxot erős savval megsavanyítunk alacsony oldékonyságú
ortobórsavat kapunk. Az ortobórsavat konyhasóval hevítve nátriummetaborát és sósav
keletkezik. A bórsav a természetben szabad állapotában főleg vulkanikus helyeken
melegvízforrásokból kristályosodik ki. A természetes bórsavkristályokat az ásványtan
szaszolinnak nevezi. A bórsav jó fertőtlenítőszer, bőrcserzőanyag. Kerámiaipari felhasználását
lásd bóraxnál.

Bór-trioxid, Bórsav-anhidrid, B2O3, bóroxid, színtelen, szilárd, üvegszerű, kemény és állandó

vegyület. Olvadáspontja 300 Co körül van. Az erősebb savak sóit borátokká alakítja át.
Ultraibolya fényben jellegzetes foszforeszkáló fényt ad. Anhidridsav, higroszkópos vegyület,
vízzel hőfejlődéssel bórsavvá egyesül. Melegítve a felvett vízét elveszti. Fémoxidokkal borátokat
képez. Ammóniával hevítve bórnitridet ad, alkálifémekkel és magnéziummal redukálva elemi
bórt képez. Legegyszerűbb előállítása: bórsav vörös izzásra való hevítésével történik. Bór-trioxid
keletkezik bór oxigénben való elégetésekor, ill. boránok és bórvegyületek égésekor is. Bór-
oxigén tartalmú vegyület még a Bórmonoxid B2O2 is. A Bór-trioxid jól elegyedik a szilícium-
dioxiddal, frittelt mázaknál helyettesíteni is kész. Csökkenti az olvadáspontot, kitágítja az
olvadási hőfoktartományt, csökkenti a felületi feszültséget, Adagolása mázra nézve 10 %-ig
történhet. Hajlamos e fölött bórfátyol képzésre főleg cink-oxidos-kalcium-oxidos mázakban. A
bórfátylat elkerülhetjük, ha a kalcium-oxidot bárium oxidra, vagy stroncium oxidra cseréljük le.
Bór-trioxidot kalcium borát, cink borát, bórsav, bór-trioxid és bórax alakjában viszünk a mázba.

C ink-borát, ZnBO3, fehér, alaktalan por, híg savak oldják, vízben kevéssé oldódik.
Víztartalma 1%-körüli. Cinkoxid tartalma 46 %-körüli, B2O3 tartalma 39 %.
Olvadáspontja 980 Co javítja az égetett agyagárun a máz tapadását, mázak
ömlesztőszere.

Cink-fluorid, ZnF2, 872 Celzius fokon olvadó, átlátszó monoklin kristályok. Mérgező. Vízben
kevéssé oldódik, vizes ammónia oldat jól oldja. A cinkcsoport elemei: a cink, a kadmium és a
higany. Vegyületeik tulajdonságai sokban hasonlítanak egymásra. Előállítása cink és fluor
együttes melegítésével, ill. cink-oxid és hidrogénfluorid vörösizzáson való hevítésével történik.
Porcelán mázakban és zománcokban használják.

Cink-oxid, ZnO, horganyfehér, cinkfehér, fehér por, hevítve megsárgul, lehűtve visszanyeri
eredeti színét. New Jerseyben természetes ásványa a vöröses színű cinkit fordul elő. Technikailag
cink elégetésével állítható elő. Tiszta cink-oxidot nyerhetünk bázisos cinkkarbonát izzításával.
Előállítható még cinkhidroxid, cinknitrát izzításával, valamint kicsapással. Ebben az esetben
cink-szulfát oldatából szódaoldattal bázisos cink-karbonátot csapatnak ki. A keletkező kocsonyás
csapadékot alapos kimosás után izzítással cink-oxiddá alakítják át. Nedves levegőn széndioxid
felvétele közben morzsalékossá válik. Bázisos cink-karbonát keletkezik. Azonban kiizzítva újra
felhasználható. Ipari előállítása az 1830-1840-es évektől történik. Nem mérgező, enyhe
fertőtlenítő hatású oxid. 1300 Celzius fok körül kezd párologni, 1800 Celzius foknál szublimál.
A kereskedelmi gyakorlatban többféle minőségű cink-oxid kapható, ezért mindig ugyanazt a
minőséget kell használni, mint amit kipróbáltunk. A cink-oxid kis mennyiségben olvasztóanyag,
nagyobb mennyiségben mattulást és kristályosodást okoz. Mivel a hőtágulási együtthatója kicsi,
ezért a hajszálrepedéseket csökkenti. Kristálymázak előállításakor, nagy cink-oxid tartalom esetén
alumínium-oxid kizárásával és kevés kovasavtartalommal nagy kristályok keletkeznek, ez az un.
willenit vagyis ZnO. 0,5 SiO2, Cink-oxid túltelítettség esetén zsugorított máz felületeket,
kígyóbőr mázat kapunk. A középső és a felső hőmérsékleti tartományokban alkalmazzák kis
mennyiségben. A felületi lyukacskák képződését megakadályozza. Önmagával átlátszatlan, rideg,
nem túl sima mázat alkot. Festékekkel nem reagál. A mázak fényességét növeli, nagyobb
töménységben zavarosító oxid. Matt és kristálymázakat is készíthetünk belőle. Az olvasztási
hőmérsékletet megnöveli. A mázba cink-oxid ill. cink-karbonát formájában visszük be. Nagyon
hasonló tulajdonságú a fluor is, amit CaF2, folypát, kriolit alakjában visznek a mázba.

A cink-oxid jól hat rézzel, kobalttal és krómmal keverve. Rézzel türkiz színű mázat alkot, titánnal
pedig kristálymázat.

Barnásvörös mázfesték

cink-oxid 50 sr.

vörös vas-oxid 20 sr.

króm-oxid 15 sr

alumínium-hidroxid 15 sr.

Szárazon összekeverni, 995-1100 celzius foknál égetni.

Kék mázfesték
alumínium-hidroxid 70 sr.

cink-oxid 10 sr.

ón-oxid 3 sr.

kobalt-oxid 14 sr.

Szárazon összekeverni, 995-1100 Celzius foknál égetni.

Fedőmázalap

földpát 15 sr.

cink-oxid 2 sr

kriolit 4 sr.

folypát 4 sr.

hamuzsír 2 sr.

bórsav 45 sr.

kvarcliszt 28 sr.
Ez a fedőmáz nem tartalmaz ólmot, színezése mázfestékeket ill. az alapmázra vonatkoztatva 5 r.
kadmiumvöröset, 25 r. ólom-kromátot, vagy 15 r. vas-oxid vöröset, sárgát, barnát, feketét
használhatunk.

Cirkónium-dioxid, ZrO2, cirkonföld. A titáncsoport elemeinek vegyületei közé tartozik. Fehér,

vízben nem oldódó, érdes tapintatú por. 2500 Celzius fokon üveggé olvad. Mázakban cirkónium-
dioxidként, cirkonhomok és ZrSiO4-ként használják, jó fedőképességet, sav és lúgállóságot
biztosít. Csökkenti a hajszálrepedezettséget. Hátránya, hogy növeli az olvadáspontot, a mázat
tűszúrásossá teszi. Ennek megakadályozására 1-2 %-nyi fluort v.cink-oxidot adagolhatunk a
mázhoz. Valamint megnövelhetjük a kalcium-oxid tartalmat is. A cirkónium-dioxid matt mázat,
a cirkónium–szilikát fehér mázat ad. A cirkontartalmú anyagokat célszerű felhasználás előtt
frittelni. A cirkónium-oxidot ugyanúgy alkalmazzák, mint az ón-oxidot, mivel tulajdonságaik
hasonlóak. Tűzálló edényeket is készítenek összesajtolt porából.

Cirkónium-szilikát, ZrSiO4 Kitűnő tűzálló anyag, 2430 Celzius fok az olvadáspontja. Magas
hőmérsékleten is ellenáll a redukciónak, ezért tűzálló anyagok előállítására valamint titán-dioxid
pótlására használják fel.

CMC, karboximetilcellulóz, cellulózglikolát

alkálicellulózt klórecetsavas nátriummal hozunk össze nátrium cellulóz glikolátot és konyhasót

kapunk. A nátrium cellulóz glikolát hattagú gyűrűje 50-600 tagú kolloid óriásmolekulává
kapcsolódik össze. Ez az un. polimerizáció a kondenzáció mellett a műanyagok előállításának
közel száz éve kidolgozott legfontosabb ipari módszere. Kémiailag a karboximetilcellulózok
olyan cellulózmetiléterek, ahol a metil csoport egyik hidrogénjét a karboxi-Na-csoport
helyettesíti. A CMC főzésálló, víz hozzáadásával gélképződés közben megduzzad, majd
szóloldatba megy át. Oldatában is fagyálló, lúggal nem reagál, savval szabad cellulózglikolsav
csapadékot ad. Égetési hőmérsékleten maradék nélkül elég. Iparunkban a metilcellulóz és a
karboximetilcellulóz mázak adalékanyagaként szerepel. A cserépre felvitt és már száraz máz
lazán kötődve könnyen lepereg a cserép felületéről. Szerves anyagú ragasztók megfelelő
adagolásával ez az előnytelen tulajdonság javítható. Régebben dextrint használtak erre a célra,
ma az előnyösebb CMC, mint az ismert tapétaragasztó kerül felhasználásra. A gyakorlatban, a
kevés vízben feloldott CMC-t adagoljuk a mázpéphez, keverés közben. Az adagolás maximum 3
%-ig történjen. Walter Gebauer receptje szerint: 500 g CMC-t 10 liter vízben oldunk fel és 10 kg
száraz mázhoz adunk fenti oldatból 1 liternyit. A mázak cserépen történő túl gyors lefutásának
megakadályozására un. rögzítősókat adagolunk a cellulózemulziós mázba, mint pl. bárium
kloridot, magnézium-kloridot, alumínium-kloridot.

Colemanit, Ca2B6O . 1. 5 H2O. Ásványtani

Besorolása szerint az VII. osztályba a borátok, karbonátok, nitrátok, borát csoportjába tartozik. A
bór természetes ásványa. Vulkános gőzök és a vulkanikus utóműködések melegvízforrásai a bór
ásványainak fő lelőhelyei. Mázakat keményít, bór frittek adalékanyaga.

Corhart-kövek, kiégetett agyag és vasmentes bauxit keverékének v. mullitnak villamos

ívkemencében való megolvasztásával állítják elő, mintegy 1800-2000 Celzius fokon, az
olvadékot homokformába öntik. Jellemzőjük a különösen kicsiny hőtágulási együttható. A
Corhart-Zac kő például 35% ZrO2, 55% Al2O3 10% SiO2 – ból áll . A Corhart-104-es kő 2r.
MgO, 1r. Cr2O3 és 1r. vas, v. alumínium, v. szilícium-dioxidból áll, 2200 Celzius fokon olvasszák
meg. Fő felhasználója az üveggyártás, üvegolvasztó kemencék boltozatába építik be,
samottéglákat helyettesítenek vele.

Cristobalit, SiO2, a szilícium-dioxidnak 1710 /olvadáspont/ és 1470 Celzius fok közötti állandó
alakja. Nevét a mexikói San Cristobalban való előfordulása után kapta, ahol is vulkáni kőzetek
üregeiben tejfehér kristályokat alkot. Az iparban kristályos szilikának is nevezik. Olvadáspontja,
1713 Celzius fok. Pora szilikózist okozhat. Bejelentett veszélyes anyag, emberben rákkeltő
hatású. Porzását kerülni kell.

Cs erépliszt, az égetéskor eltörött cserépdarabokat megőrölve soványítóanyagként újra

felhasználják. Agyaglisztet kapunk égetett agyag, téglalisztet égetett tégla,
samottlisztet égetett samott őrlésével. A cserépliszt ideális anyag masszák
soványítására. A képlékenységet erősen csökkenti, a száradási zsugorodást mérsékli, megkönnyíti
a száradás folyamatát, ugyancsak csökkenti a repedési és a deformálódási hajlamot is.
Adagolásával megszüntetjük a formázómassza hátrányos tulajdonságait. Ugyanakkor nem
rontjuk soványítással a végtermék jó műszaki jellemzőit.

Csonthamu, 3CaO. P2O5, Liverpoolban, az

1752-ben Cheffers finom fajansz masszához égetett csontot kevert, közel fele-fele arányban. Így
teljesen hófehér, áttetsző és porcelánszerű un. angol v. csontporcelánt állított elő. Mázként
könnyen olvadó ólombórax üveget használt. A csontporcelán máz alatti és színes mázazásra
kiválóan alkalmas volt. A csontporcelán a kemény porcelánnál alacsonyabb hőfokú égetést
igényel. A csonthamu kalcium-oxid tartalma 56 % körüli, P2O3 tartalma pedig közel 41 %-os.
Flusz és máz homályosítószerként használják, a csontporcelán alapanyaga.

D inasztégla, szilikatégla, legnagyobb európai gyártója a bochumi Dr. C. Otto Feuerfest

GMBH. Az 1872-ben alapított cég ma évente /2004. év/ 130 ezer tonna jó minőségű
SIO2-AL2O3-ZrO2-MgO összetételű tűzálló terméket állít elő. A tömör szilikatégla több
mint 93%-SiO2-t tartalmaz. Az üvegolvasztó kemencékben használt dinasztégla, SiO2 tartalma 95
% felett van. Legfőbb alapanyaga az átmosott és őrölt jó minőségű kvarcit, 97 % fölötti SiO2
tartalommal. A kisebb, mint 4 mm-nyi osztályozott kvarcithoz vizet, 0,5-1,5 %-nyi szulfitoldatot
valamint 1-4 %-nyi oltott meszet /Ca (OH) 2 / adnak mineralizátor kíséretében. A szabványos
darabokat préselik, a speciális nagy tégla elemeket kézzel döngölik formákba. A dinasztéglákat
1420-1480 Celsius fokon, 1-3 hétig égetik. Az óvatos és hosszú égetési idő a kvarc krisztobalittá
és tridimitté való átalakulását segíti elő. A szilikatéglák hőtágulási változása igen kicsi / 1, 2-1,
5% / különösen jól ellenállnak a 600 Celsius fok fölötti ciklikus hőmérsékletingadozásoknak. Fő
felhasználóik a villamos acélolvasztó kemencék, üvegipari kemencék, rézolvasztó kemencék.

Dolomit, CaCO3. MgCO3, kalcium-magnézium-karbonát. Ásványtani meghatározása alapján a

csillámfélék csoportjának 1. Agyagásványok, dolomitcsoportjába tartozik, a trigonális karbonátok
közé. Kémiailag a szénsav szabályos kettős sója. A természetben hatalmas hegyláncokat alkot,
mint a Délkeleti-Alpok, a Budai hegyek egy része. A Gellért hegy, Sas hegy, Tündér szikla,
Keszthelyi hegység, Aggtelek környéke, Villányi hegység egy része… Nevét nem az Észak-
Olaszországi Dolomitokról kapta, mint sokan gondolják, hanem a Déodat de Dolomieu nevű
francia természetbúvárról, aki 1791-ben fedezte fel a CaMg (CO3) 2 összegképletű ásványt. A
hegységeket felépítő dolomit nagy része tengeri eredetű. Napjainkban is megfigyelhető a
dolomitképződés a tavakban, tengerpartokon és a mélyre süllyedt kőzetekben. A dolomitosodás
még sok kérdést tartogat a geológusok számára, mint ahogy Haas János írja A rejtelmes dolomit
c. dolgozatában. A kereskedésbeli dolomit 29-30 % ban Kalcium-oxidot és 20-21 %-ban
Magnézium-oxidot tartalmaz, Dolomit és Fehér dolomit minőségben kapható. Fontos magas
hőmérsékleti folyósítószer, magnézium és kalciumforrás. Földpátmázakban 10-15 %-ban
mattítószer, jellegzetes un, pauszpapír simaságot idéz elő. Meg kell emlékeznünk a
dolomitőrleményből készült dolomittégláról, ami a Thomas-konverter bélésanyaga.

Dumortierit, 8Al2O3.B2O3.6SiO2.H2O

Nevét Eugene Dumortier francia geológusról kapta.

Víztartalmú alumíniumboroszilikát. Rombos kristályokban finoman rostos, oszlopos v. sugaras

sötétkék színű halmazokban fordul elő pegmatit erekben Arizonában, Nevadában. Kerámia
nyersanyag. Ásványtanilag a sziget szilikátok epidotcsoportjának tagja. A Mohs –f. keménységi
skálán keménysége: 7.

Engobe, engób, Engóbozás: agyagtárgyakra az első égetés előtt, még bőrkemény állapotukban
felvitt agyagfesték. Vannak természetes földfestékek is, mint a váraljai fehér agyag, a kiskupányi
vörös agyag, a bajai barna agyag, vagy a dudi sárgás színű agyag. Mesterségesen előállítva kaolin
ill, mészpát tartalmú anyagokat különféle fémoxidokkal kevernek. Így piros, sárga, vörös, kék,
zöld öntőföld állítható elő. Engóbozással elfedjük az edény felületét, szebb külsőt kapunk. Az
engóbok iszapolt agyagok. Az agyagos massza és az engóbok tulajdonságaiknak hasonlónak kell
lenniük, módosításuk adalékanyagokkal történik, mint finomra őrölt kvarc, kaolin, földpát, kréta.
Színezésük fémoxidokkal illetve színtestekkel valósul meg. A használatra kész engóbok
előkészítése nem bonyolult dolog, azonban lelkiismeretességet és tapasztalatot igényel. Minden
engóbkészítésre szánt anyagot először be kell vízbe áztatni. A massza ne legyen se túl híg, se túl
folyós. Ezután 0, 35 mm lyukbőségű szitán át kell szűrni. Majd kevés víz adagolása után mégegy
szűrés következik, immár finomabb szitán keresztül. Ez az alapengób. Színezésük liter szerint
történik, alapszabály, hogy a hozzáadott színezőanyag 50-200g/l között kell legyen. Az engóbhoz
a színezőanyaggal azonos mennyiségű transzparens könnyen folyó máz is adható, ekkor a szín
többnyire tüzesebbé válik. Az engóbmasszát hosszabb állás után felhasználás előtt át kell szűrni.

Az engóbmassza sűrűségét híg tejfelsűrűségre kell beállítani. Engóbokat egyszeri v. kétszeri

égetésre is használhatunk Az engóboknak hígfolyósnak kell lenniük.

Engób egyszeri égetésre I.

Fehéragyag 60 sr.

Kaolin 20 sr.

Földpát 10 sr.

Kvarc 10 sr.

Engób egyszeri égetésre II.

Fehéragyag 70 sr.

Kaolin 20 sr.

Kvarc 10 sr.

Kétszeres égetésű üveges engóbok I.

Fehéragyag 62 sr.

Földpát 36 sr.

Kalciumkarbonát 2 sr.
Kétszeres égetésű üveges engób II.

Fehéragyag 50 sr.

Kaolin 40 sr.

Földpát 10 sr.

Kétszeres égetésű üveges engób III.

Fehéragyag 18 sr.

Kaolin 18 sr.

Földpát 18 sr.

Kvarc 18 sr.

Ólom biszilikát 28 sr.

Kétszeres égetésű üveges engób IV.

Fehéragyag 25 sr.

Kaolin 11 sr.

Kvarc 32 sr.

Ólom biszilikát 32 sr.

Ezeket az engóbokat száraz v. egyszer égetett agyagtárgyakra alkalmazzuk. Főleg díszítésre és

nem teljes bevonásra használjuk őket. Felhordásuk ecsettel, szórópisztollyal v. szivaccsal
történjen

Etilamin, monoetilamin, amino- etán,

C2H5. NH2, olvadáspontja: - 80, 3 Celsius fok. Forrpontja: 16, 6 Celsius fok. Vízzel, alkohollal,
éterrel korlátlanul elegyedik. Úgy viselkedik, mint az ammónia, azonban erősebb, bázikusabb.
Illékony lúg. Előállítása során metilalkoholt nyomás alatt ammónia oldattal reagáltatnak, a
reakciót melegen, katalizátor segítségével végzik el. A keletkezett szerves ammóniavegyületeket,
aminokat egymástól frakcionált desztillációval válasszák el. A kerámiaiparban
deflokulálószerként / szilárd anyag kolloid oldattá alakítása/ használják.

Etil-szilikátkötésű alumínium-szilikát,

65-96 %- os alumínium-oxid tartalom mellett 1-28 % szilícium-dioxidot tartalmazó, nagy

nyomószilárdságú alumíniumszilikát termék. Titán-dioxidot, valamint 1,5%-nyi vas-oxidot
tartalmaz. Kalcium-oxid és magnézium-oxid tartalma nem éri el az 1 %-ot. Alkalmazási
hőmérséklete 1600 és 1800 Co között van. Hőlökésállósága kiváló. Nagyméretű idomokat is
készíthetünk belőle. Égőbevezető csövek ill. égőkövek alapanyaga. Érdekessége, hogy beépítés
előtt nem igényel minden esetben készre égetést. Még nagyobb igénybevétel esetén már cirkon-
korund termékeket használnak, 1600 Co ig.

Ezüst, Ag, a rézcsoport elemei közé tartozik, olvadáspontja 960 Celsius fok. Ritka fém, a
természetben, elemi állapotban is előfordul. Ásványai nagyrészt szulfosók. Előállítása mégsem
ezekből történik, hanem ólom, cink, réz és aranyércek feldolgozása során, mint melléktermék
keletkezik. Az ezüstből leheletvékony fólia húzható, hasonlatosan az aranyhoz. Az ezüst
kémiailag ellenálló, azonban levegőn kén hidrogén hatására megfeketedik, ezüst szulfid
keletkezik. Kiváló hő és áramvezető. Jó a fényvisszaverő képessége. Az ezüstöt már az ókorban
is ismerték, ekkor értéke egyenlő volt az arany értékével. Az ezüst fertőtlenítő és csíraölő hatású.
Nem mérgező azonban a szervezetben lerakódik. Legjelentősebb vegyülete a fémezüstből és
salétromsavból előállítható ezüstnitrát. Zománcipari felhasználása inkább az
ékszerészzománcokban történik, ólmos zománcokban mélysárga színt ad. Reduktív
atmoszférában frittelt formában kell felhasználni. Kolloidális színezék. Un. ezüstsárga.

F ajansz / Fayence/ lyukacsos agyagárú, nevét a közép-olaszországi Faenza nevű városról

kapta. Ennél a technikánál a porózus cserepet fehér mázzal vonják be. A tárgyak így fehér
cserép jellegűek. Utánozták az ázsiai porcelánt, díszítésük élénk színekkel, ecsettel történt
a még ki nem égetett mázon. Kiégetéskor a máz és a festés egyszerre égett ki. A finom
fajanszáruk fehérre égethető tűzálló, igen jól formálható agyagból készülnek. Alapanyaguk nagy
mésztartalmú agyag. A fajanszárut máz alatt szokták festeni. A porrá tört festéket
gumiarábikummal, vagy glicerinnel keverik. Az erősen égetett, de még likacsos alapanyagra
festenek, az anyag magába szívja a festéket, ezért javításra nem igen van lehetőség. Szárítás után
a tárgyakat kiizzítják, színtelen vagy színes mázzal bevonják és másodszor is kiégetik. A
majolika gyakorlatilag színes mázzal ellátott fajansz. Magyarországon elsőként Holicson alakult
a XVIII. században fajanszgyár. Ismert még a tatai és a budai manufaktúra is. A fémfényű ún.
lüszteres díszítést már a spanyol mórok is ismerték. Olaszországban Gubbio városa vált híressé
lüszteres díszítésű agyagárujáról. Delftben ón-ólommázas fajanszárut készítettek. A fajanszot az
európai porcelán lassan kiszorította. A fajanszdíszítés kiemelkedő mestere volt vékony, színes
mázaival, árnyékolásaival, domborműveivel a francia Palissy mester.

Formaleválasztó, a villamosiparnak szükséges apró elektromos szerelési cikkeket sajtolt

elektroporcelánból készítik túlfolyásos nedves eljárással. Ezek a kis porcelán elemek bonyolult
alakzatúak, áttöréseket, lépcsőket, furatokat tartalmaznak. Sajtoláskor a porcelán formálásához
szerves adalékanyagokat, formaleválasztókat alkalmaznak. Az adalékanyagok elősegítik a massza
formázhatóságát, plasztikus folyását és sajtolás után a formától való elválaszthatóságát.

Formázóadalék

Gázolaj 60 sr.

Petróleum 30 sr.
Olajsav 10 sr.

Ebben a régi, jól bevált receptben a gázolaj csökkenti a súrlódást, ezzel a massza összetapadását.
Könnyebben elválik a présforma falától a sajtolt termék. Az olajsav a felületi feszültséget
csökkenti a gázolaj és a víz között, túlzott adagolása a tömörség rovására megy. A petróleum segít
beállítani az olajkeverék viszkozitását. Ebből az olajkeverékből 5-6 %-ban adagolnak a
masszába, nedvességtartalmát pedig 16-18 %-ra egészítik ki. Ezek a sajtolt termékek kiégetve
nem teljesen tömörek, apró üregeket tartalmaznak, 0,5-1 % vizet képesek felvenni.

Forsterit, Mg2SiO4, szilikátásvány. Tiszta állapotában magnézium ortoszilikát. A szilikátok az

ásványrendszertan IV. osztályát képezik. A földkéreg anyagának 75%-át alkotják, így
kőzetalkotónak számítanak. Vázuk szilícium-dioxid tetraéderek hálózatából áll. Az olivinsor
egyik eleme a forsterit. Nevét egy angol ásványtudósról kapta. Az iparban tűzálló köveket
gyártanak a szennyezettebb olivin típusú magnézium szilikátból. Előfordul a Vezúv kőzeteiben is.
Közeli krizolit csoportbeli rokona a boltonit. Króm és mangánolvasztó indukciós kemencék belső
burkolására használják.

Forsterit kerámia, a forsterit, 2 MgO . SiO2

Kerámiák kis dielektromos veszteségi tényezővel rendelkező, nagy hőtágulási együtthatójú

kerámiák. Vákuumzáró csatlakozásokhoz használják fel Gyártásuk kényes művelet, figyelmet,
nagy pontosságot, az előírások megfelelő betartását követeli meg.

Földpát, alumínium-oxid, kálium-oxid és szilícium-dioxid vegyülete. Fontos kőzetalkotó

ásványok. A tekto v. térhálós szilikátok ásványtani csoportjába tartoznak. Triklin és monoklin
rendszerben kristályosodnak. A földkéreg kőzeteinek közel hatvan százalékát alkotják, fontos
kőzetalkotók. A természetben tisztán ritkán, inkább izomorf kristályok alakjában fordulnak elő. A
Na- K sorozat tagjait alkáliföldpátoknak, míg a Na-Ca izomorf sorozatét plagioklászoknak
nevezzük. Nátronföldpát az albit, Káliföldpát az ortoklász kalciumföldpát pedig az anortit, ezek
hárman az eruptív kőzetek /gránit, gneisz, porfír, bazalt stb/ fő alkotórészei Rokon ásványaik a
zeolitok. A földpátok minden tagja alumínium szilikát. Felhasználásuk a tégla és cserépiparban,
valamint az un. kemény földpát porcelán gyártásánál történik. A földpátok az alumínium kettős
szilikátjai. A legáltalánosabban használt, és legfontosabb máz alapanyagok. Tartalmazzák a
mázanyagok három fő típusát, úgymint folyósítószereket, timföldeket és szilíciumokat. A
földpátok természetes frittek, olvadáspontjuk 1250 Co körül van. Könnyen készíthetünk mázat
belőlük 5-10%-nyi dolomit v. mészfehér, v. zsírkő hozzáadásával. A földpátok folyósítóanyagok,
a kerámia masszához kevert földpát a massza képlékenységét befolyásolja. A földpátok a
természetben egymás keverékeiként fordulnak elő. A földpát üvegként olvad meg határozott
olvadáspont nélkül. A földpátmázak nagy viszkozitással rendelkeznek, a felülethez jól tapadnak,
hajlamosak a hajszálérrepedésekre. A földpátos mázak magas olvadási hőmérsékletet igényelnek,
olvadáspontjuk mázban 1160 Co körüli.

Porcelán földpátmáz

Szilícium-dioxid 76,1 sr.

Timföld 15,5 sr

Mész 0,1 sr

Kálium-oxid 7,4 sr.

Földpátpótlók, kovasavban szegény, magmából kristályosodott ásványok. Úgymint Nefelin,

spodumen, Petalit, eukriptit, /Li- tart./ celzián /Bárium földpát/. Földpát pótlására az alkáli és
víztartalmú vulkáni üvegek, vulkáni tufák is felhasználhatóak. Kerámiamasszák, mázak
olvasztókomponensei.

Fritt, frittelt mázakat akkor készítünk, amikor a mázalkotók között vízben oldható, mérgező,
vagy illékony anyagok találhatóak. Frittelés során vízben nem oldódó, nem mérgező frittet
kapunk. Így például a mérgező ólom oxid ólom szilikáttá alakul át, ami már nem mérgező. Nem
kell a teljes mázkeveréket frittelni. A vízben alig oldódó alkotórészeket ki lehet hagyni. Például
kaolin, vagy a fehérre égő agyag később is beadagolható. A nyersmázak olvadási folyamatának az
edényen teljesen ki kell alakulnia, a frittmázakat azonban csak lágyulási pontig kell melegíteni. A
nyersmázaknak tehát nagyobb égetési hőfokra és hosszabb égetési időre van szükségük, mint a
frittelt mázaknak. A frittelt mázak is lehetnek bór, vagy ólom tartalmúak. Frittelt mázreceptek
összeállításakor figyelembe kell venni, hogy nem frittelhető együtt a bór-trioxid az alkáli
oxidokkal és az ólom oxiddal. Ebben az esetben két különböző frittet kell készíteni. Az alkáli
oxidokat bór-trioxiddal fritteljük. Ólom oxidot sok szilícium-dioxiddal fritteljük. Az
ólomtartalmú frittekbe 0, 1-0, 2 mólnyi timföldet és mészkövet kell adagolni stabilizátorként. A
frittelést un. frittelő kemencében végzik. Ez lényegében egy kisméretű forgókemence, amely
szakaszos üzemmódban dolgozik. A bemért anyagokat olvasztás után hideg vízbe engedik a
meleg olvadék hirtelen lehűlve, megrepedezik . A keletkezett frittet a többi mázalkotóval együtt
megőrlik. Amennyiben a frittelt máz pH-ja 8 vagy afölötti, a frittelés nem sikerült megfelelően.
Házilag lyuggatott grafitfazékba mérnek ki frittet recept szerint, ezt gázégővel megolvasztják. Az
olvadt fritt az alul elhelyezett vízzel telt vödörbe folyik. Az őrlés itt sem maradhat el.

Egyszerű ólomfritt

Mínium 79 sr.

kvarcliszt 21 sr.

A frittet tokos kemencében összeolvasszuk. A kivett minta kristálytiszta kell legyen, nem
lehetnek benne megnem olvadt részek. A frittet vízbe folyatjuk.

Ólom-bór szilikát fritt

mínium 5 sr.

ammóniákszóda 7 sr.

földpát 6 sr.
mészpát 6 sr.

cinkoxid 6 sr.

kaolin 9 sr.

folypát 1 sr.

kvarcliszt 37 sr.

bórsav 14 sr.

cirkónium oxid 9 sr.

Frittelt máz, világoskék, nem átlátszó

alapfritt 87 sr.

ón-oxid 7,4 sr.

kaolin 4 sr.

antimon oxid 1 sr.

réz-oxid 0.5 sr.

kobalt oxid 0,1 sr.

Égetési hőfok: 975 – 1055 Celzius fok között. A frittelt mázak mindig 30 – 40 fokkal hamarabb
olvadnak meg, mint a nyers mázak.

G alenit, PbS, Ólomszulfid, szabályos rendszerben kristályosodó, ólomszürke színű

fémfényű ásvány. A legfontosabb ólomércásvány. Kristályrácsába AgS is beépül ezért az
ezüstöt is kinyerik belőle. Forró és melegvizes oldatokból válik ki a természetben.
Hazánkban Gyöngyösorosziban, a Velencei hegységben és a Börzsönyben is előfordul. A
galenitből reakciós pörköléssel, ill. redukcióval fém ólmot állítanak elő. Az ólomszulfidot
homokkal összeolvasztva átlátszó mázat kapunk, amely már a közönséges fazekaskemencében is
megolvad.

Gipsz,CaSO4. 2 H2O gypsum , kalciumszulfát. A kristályvíz nélküli módosulatát anhidridnek

nevezik. A gipsz 2 kristályvízzel monoklin, víztiszta prizmákat alkot. Nagyobb lemezekben is
előfordul. Régen üvegként használták. Ez volt az un. máriaüveg, amit sokszor összetévesztenek a
csillámmal. Az alabástrom ugyancsak dihidrát, de apró kristályos márványszerű gipszféleség.
Régebben dísztárgyakat készítettek belőle. A gipsz a természetben gipszlelőhelyeken fordul elő.
Van rostos gipsz, gipszpát is. Csak a víztartalmú gipsz használható fel, az anhidrid nem. A
nyersgipszet felszíni fejtéssel bányásszák. Jelentős gipszbányák vannak Németország déli és
nyugati területein. A lelőhelyen földarabolt nyersgipszet őrlés után kemencékben hőkezelik 150
Celzius fokon minta v. formázógipsz keletkezik, kb. 300 Celsius fokon stukatúrgipsz, 650 fok
körül pedig az építő v. keménygipsz. E fölött pedig az Estrich gipsz, amely kalcium-oxidnak
kalciumszulfátban való szilárd oldata. A gipsz előállítható fehér csapadék formájában is
kalciumsó oldatból kénsavval, vagy kénsavas sóval. Ez a lecsapott gipsz. 1 sr. gipsz 500 sr.
vízben oldódik. A gipsz hevítve már 107 Celsius fokon elveszti kristályvízének részét 200
Celsius fokon, pedig a maradék kristályvízét is, 900-1200 Celsius fokon a gipsz oxigén,
kéntrioxid, kéndioxid felszabadulásával bomlik. Kénsavgyártásra felhasználható. A gipszet forgó
csőkemencében koksza és agyagos adalékokkal keverve, izzítva cementgyártásra használják fel.
A 120-150 Celsius fokra hevített gipsz vízzel felerészben keverve kristályos elegyet alkot,
megdermed, térfogata nő, a formákat megfelelően kitölti. Kitűnően alkalmazható levonatok
készítésére. A gipsz földolgozása során vízzel keverik össze. A folyamat kémiai jellegű
hidratáció, hőfejlődéssel jár, ugyanakkor fizikailag a gipsz 1%-nyit duzzad, a formát jól kitölti,
kristályformába rendeződik, a fölösleges víz száradáskor kapillárisokat hagy, ezért a száraz gipsz
vízszívó hatású. Iparunkban gipsz félhidrátot használnak / CaSO4 . ½ H2O / présgipsz néven
keretes présekhez. A gipsz – víz keverési arány 2,7 : 1 ill. 2,8 : 1. Javasolt keverési idő: 2-4 perc,
hőfok 15-20 Celsius fok. Vízre és gipszre nézve egyaránt. Több vízzel kevésbé szilárd formát
kapunk. Mindig a vízbe szórjuk a gipszet és nem megfordítva. Nagy gépeken vákuumozzák a
gipszoldatot. A forma kikeményedési ideje 12 óra. A gipszet száraz helyen lefedve kell tartani,
mivel nedvességet szív magába. A gipszformák kényesek a nedvességre, szabad térben,
időjárásnak kitett helyen nem alkalmazhatók. Merevítésük drótbetéttel történhet. Könnyen
csorbulnak, törnek. A gipszmintakészítés megfelelő szaktudást igénylő finom foglalkozás.
Nagyobb mennyiségnél, bonyolultabb, több darabos formáknál érdemes szakemberhez fordulni.

Glicerin, OH-CH2-CHOH-CH2OH, édes ízű, színtelen, sűrű folyadék Nem mérgező.

Nedvszívó, vízzel és alkohollal minden arányban elegyedik. Zsíros olajokban, éterben,
benzinben, kloroformban nem oldódik. Nehezen gyullad meg, savakkal észtert un. glicerideket
képez. Oxidálva glicerinaldehidet és dioxiacetont ad. Erős oxidálószerekkel pedig széndioxid és
víz keletkezik belőle. Először 1883-ban állították elő a szappanfőzéskor keletkező aljlúgból, mint
technikai glicerint. Sok szervetlen és szerves anyag jó oldószere. Mint pl.: szóda, bórax,
cinklorid, káliumjodid, rézszulfát stb. Ezért porcelánfestékek adalékanyaga, akárcsak a
levendulaolaj.

H omok, SiO2, kvarchomok. Szilícium-dioxid tartalmú anyagok közé tartozik, Akárcsak a

földpát vagy a kaolin. Zománcokban olvadás és lágyuláspont növelő. Ugyancsak növeli
a viszkozitást, a keménységet, a kristályosodási hajlamot. Csökkenti a hőtágulást, a
sűrűséget, vezetőképességet és a törésmutatót. A legfontosabb rácsképző oxid. A máz minden
tulajdonságát előnyösen befolyásolja. A kvarc kovasav tartalma szilikáttá alakul át. A tiszta kvarc
ismert alakja a hegyikristály. Ismert féldrágakövek is tartoznak ide / ametiszt, topáz, opál, onyx,
stb./ vagy a kovakő. Előfordulása laza kőzetekben, mint homok. Nyomás alatt megszilárdulva,
homokkő. Kemény, szikla formában, mint kvarcit található. A kerámia ipar számára csak a magas
szilícium-dioxid tartalmú / 98 %, vagy a fölötti SiO2 / illetve a csekély vastartalmú / Fe2O3 0,3%
alatt/ felel meg. Magyarországon ilyen homok Fehérvárcsurgón, Németországban pedig
Hohenbockán található. Ezek a homokok azonos nagyságú szemcsékből állnak. Fehérre égnek,
gömbölyded szemcseszerkezetűek. Az alapanyagot speciális üzemekben megőrlik, mossák,
szárítják, szitálják. Egytől kilencig terjedő szabvány szemcseméretben szétválasszák. Erdélyben a
fazekasok a patakok, folyók ágyában fellelt kvarcit-köveket tűzre vetették, majd hideg vízbe
ejtették. Ekkor a széttöredezett kvarcitot őrlőkövön vízzel őrölve finom kvarclisztet kaptak. A
kerámiaiparban használják még a földpátos homokot vagy más néven a pegmatitot is. A kvarc
soványítja a kerámia masszákat. A soványítással csökken a száradási zsugorodás, csökken a
repedés veszélye is. A megszárított cserép szilárdsága is csökken, mivel a massza porózusabb
lesz. A durvább kiőrlésű homok jobban soványít, mint a finomabb. Ritkán adagolnak a
masszához tiszta kvarcot, inkább a magasabb homoktartalmú un. soványabb agyagot használják
fel. A kvarc égetés során megduzzad. A repedések elkerülése végett érdemesebb 900 Celsius fok
felett vezetni az égetést. Így a kvarc már biztosan stabil állapotba un. tridimit fázisba jut. Ügyelni
kell a kemencében a lágyabb, hidegebb illetve keményebb, melegebb helyek megfelelő
eloszlására is.

Horgany, más néven cink, lásd cink szó alatt. Például zinkweiss – cinkoxid – horganyfehér.

Hőmérsékletjelző testek: 100 és 1600 Celsius fok között hőmérsékletmérésre használatos testek.
A kerámiaiparban, fémfeldolgozásban, vegyiparban használják. Készülhetnek fémötvözetekből
pl: Pb-Bi, Al-Ag, Au- Pb, illetve kémiai vegyületeknek Seger –formula szerinti keverékeiből.
Ezek a kerámia pirométerek. Olvadási hőmérsékletük egymástól 20 fokkal lépcsőzetesen eltér.
Többféle sorozat létezik. Így az Orton, Seger, Harrison kúp. A legpontosabb mérést ezek a
kemence több pontján elhelyezett pirométerkúpok adják.

Hőszigetelő anyagok, könnyű laza anyagok, melyek a hőt rosszul vezetik. Felhasználásuk
szerint lehetnek közepes hőmérsékleten használt, kb. 800 Celsius fokig, illetve magas
hőmérsékleten 800-1400 Celsius fokig használt hőszigetelő anyagok. Jó hőszigetelő anyag a
levegő, parafa, salak, habbeton, hamu, üvegszál. Követelmény a megfelelő szilárdság, ezért
magasabb hőfokon kovaföldből, szerves összetevőkből álló kiégetett téglákat, köpenyeket és
egyéb idomokat alkalmaznak. A hőszigetelés azonos anyagoknál magasabb hőmérsékleten
gyengül. Könnyebb porózusabb anyagoknál a hőszigetelés romlása számottevőbb, mint
nehezebb, sűrűbb hőszigetelőknél. Jellemző fizikai mérőszámuk a műszaki hővezetési tényező,
amely az a hőmennyiség, kilókalóriában mérve, amely egy óra alatt 1 négyzetméter felületű 1
méter vastag lapon átáramlik, abban az esetben, ha a két lap felülete között a
hőmérsékletkülönbség 1 fok.

I llit, bonyolult összegképletű, káliumot, nátriumot, vizet, alumínium szilikátot, alumínium

hidroxidot tartalmazó, a csillámfélék családjába tartozó, egy irányba jól hasadó monoklin
rétegszilikát. Más elnevezésben hidromuszkovit. Hazánkban Borsod-Abaúj -Zemplén
megyében a Tokaji-hegység ÉK-i részén fekvő Füzérradvány melletti, koromhegyi Emberkő
bányában igen jó minőségű illites nemesagyagot bányásznak a szarmata rétegsorból, riolittufás
környezetből. Porcelánmasszák alkotórészeként használják fel iparunkban.

Ilmenit, FeTiO3, vastitanát, ásványtanilag az oxidok, és hidroxidok csoportjába tartozik. Fekete,

szurokfényű ásvány. Táblásan kristályosodik. Folyós magmából nagy tömegben válhat ki. Bazalt,
gabró rendszeres elegyrésze. Fontos titánérc. Hazánkban, a Bükk hegységben a szarvaskői
wehrlitben fordul elő. Kagylós, egyenetlen törésű. Savak nehezen oldják, a kitermelt mennyiség
nagy részét titán-dioxiddá dolgozzák fel. Titán-dioxid tartalma 54 %-körüli, összes vastartalma
30 %-körüli. Bányásszák a Skandináv félszigeten, Norvégiában, Portugáliában, Malájföldön és az
USA -beli New- Jersey államban. A titánfehér valamint barna mázfestékek alapanyaga.
Felhasználása 1-3 %-ban történik. Szemcsés formában kiégetve apró pettyeket ad, texturált
felületet képez. Hatása a fekete vas-oxidos mázakban is érvényesül.

Iridiumvegyületek: az iridiumot 1804-ben az ozmiummal együtt Tennant fedezte fel. Igen

kemény, rideg, kristályos fém. A természetben platinával vagy ozmiummal ötvözve fordul elő.
Vegyületeiben három és négyvegyértékű lehet. A szénmonoxidot a finom eloszlású iridium
megköti, ezért katalizátornak használják. Szervetlen sói bromidok, kloridok, fluoridok, jodidok,
szulfátok, szulfidok illetve oxidok lehetnek. A finomeloszlású iridium mélyfekete színű, a
porcelán illetve az üvegfestést hidroxidjával végzik el. Kiégetés után un. iridium fekete színt
kapunk.

K Admium-nitrát,Cd(NO3).4 H2O, vízben Könnyen oldódó sugárszerűen összenőtt

oszlopok és tűs kristályok halmaza. Előállítása Kadmium vagy kadmium-karbonát
salétromsavas oldásával történik. Ismeretesek bázikus kadmiumnitrátok is. Vízben jól
oldódik. 10 g víz 56 g kadmiumnitrátot old. A kadmiumot sárga színek, csillámló mázak
előállítására használják fel.

Kadmium-oxid, CdO, barnássárga, stabil por,

Kadmium elégetésekor füst alakjában keletkezik. 700 Celsius fokon olvadás nélkül szublimál.
Sárga mázak alkotórésze.

Kadmium-szulfid, CdS, kadmiumvörös a természetben sárga ásványként előfordul, vízben, ill.

híg sósavban nem oldódik. Kénsavas kadmiumsóoldatokból nátriumszulfiddal kicsapva vagy
kadmiumkarbonát és kénvirág együttes izzításával állítják elő. A kadmiumszulfid nedves
levegőn, napfény hatására kadmiumszulfáttá ill. kadmiumkarbonáttá alakul át.
Kadmiumszulfiddal szép tiszta sárga szín állítható elő. Kadmiumszulfidhoz szelénvegyületeket
adagolva narancssárgától mélyvörösig terjedő színt kapunk. Ez az ún szelénrubin szín. Melyet a
kadmium-szulfid és a kadmium szelenid elegykristályok kolloid méretű szemcséi adnak. A
zománc összeolvasztásakor cink-oxidot, bór trioxidot, vagy foszfor és fluorvegyületeket is
tartalmaznia kell a zománcnak. Kadmiumvöröset úgy készíthetünk, hogy:

CdCo3 1 sr.

Szelén 1 sr.

Kén 2 sr.

Összeőrölve, az őrleményt hevítjük 550 Celsius fokon, 10-15 percig. A kadmium szulfoszelenid

Igen kiadós 5-10% elegendő, 90-95 % lágymázzal keverve jó piros festéknek. A szelén ill. a
kadmiumvegyületek hevítve mérgező gázokat képeznek.

Kalcium-borát, B4CaO7, természetes előfordulásban a Fekete tenger partján Panderma

közelében található. A colemanit ásványhoz hasonló, finom, kristályos szerkezetű, hófehér
kristályos gumók v. tömzsök. Kereskedésben vízmentes változatát árulják 40-45 % CaO + MgO
tartalommal. Hideg vízben nem, meleg vízben és híg savakban oldódik. Mázakban
folyósítóanyag, feszültséget leszállítja, repedéseket csökkenti a máz és a cserép között.
Felhasználása 8-10 % os adagolásban a mázra nézve.

Kalcium-fluorid, CaF2, folypát, fluorit, a legfontosabb fluorásvány. Színtelen v. a

szennyeződésektől kék, zöld, sárga, színű, vízben nem oldható kristályok. Kohászati salakképző
un ömlesztőszer. Porítva zománcipari nyersanyagként használják fel.

Kalcium karbonát, CaCO3, mészfehér, szénsavas mész, mészkő, kréta, fehér por v. kristályos
anyag. A természetben kalcit, mészkő, márvány és aragonit formájában fordul elő. Vízben nem
oldódik, de a szénsavas víz megtámadja. Termikusan 900 Celsius fokon bomlik, lásd égetett
mész. A vegyiparban széndioxid és kalciumvegyületeket készítenek belőle. Igen tiszta
módosulata az izlandi pát, kettős fénytöréssel rendelkezik, az optikai ipar polarizált fény
előállítására használja fel. Iparunkban mészpátot, márványlisztet és krétát használnak fel.
Alkalmazás előtt finomra kell őrölni. A mészfehér csak magas hőmérsékleten olvad meg,
azonban földpátokhoz adagolva fontos folyósítóanyag 1100 Celsius fok körül. Szeladon
mázakban színjavító. Túlzott használata tompa fényűvé, mattá, durvává teszi a felületeket. A
mészkő hatása gyakran előre nem látható, más mázalkotókkal eutektikus vegyületeket alkot,
magasabb hőmérsékleten hirtelen megfolyik. A mészkő keményíti a mázakat bórsav jelenlétében.
Mennyiségét növelve matt mázakat kapunk. A mészkő és a szilícium-dioxid egymással szemben
nagy affinitással rendelkezik. A máz a cserépen jól tapad. Kiegyenlítődik a máz és a cserép
közötti eltérő felületi feszültség. Kedvelt CaO tartalmú ásvány a wollastonit CaO.SiO2, alkalmas
nyers mázak készítésére, sima felületet ad. Alkálimázakban jó fedőképességű, nem folyik le és a
színeket sem változtatja meg. 25-… 40% wollastonitot adagolva transzparens mázakhoz, matt
mázakat kapunk.

Kalcium-meta-foszfát, Ca(PO3)2 vízben nem oldódó színtelen kalcium vegyület. Javasolják

üvegipari, porcelánipari és zománcipari felhasználásra a mészkőhöz hasonlatosan.

Kalcium-oxid, CaO, égetett mész, előállítása mészkőből történik aknás vagy körkemencében
900- 1000 Co hőmérsékleten való égetéssel. A melléktermékként keletkező széndioxidot
hasznosítják. Tisztább égetett meszet kapunk, ha a kemencét különálló tüzelőtérrel építik, mintha
a mészkövet szénnel összekeverve, az égetési levegőt alul betáplálva vezetik az égetést. A
kalcium-oxid fehér, porózus, alaktalan anyag. Erős bázis. Szabad levegőn széndioxidot szív,
kalcium karbonáttá alakul át. Vízzel kalciumhidroxidot képez. Igen jó minőségű égetett meszet
márvány izzítása útján nyerhetünk. A jó minőségű égetett mész fehér, kemény darabokból áll,
melyek hevítéskor nem változnak. Feleannyi vízzel meglocsolva erős melegedés közben finom,
fehér porrá alakul át. További vízzel egynemű péppé válik. Ez a mészpép ecetsavban enyhe
pezsgés közepette oldódik. A fel nem oldódó részek karbonátokat és oldhatatlan, agyagos
maradványokat jeleznek. A kalcium-oxid növeli a máz keménységét, szilárdságát, fényességét,
ellenállóképességét. Csökkenti a hajszálérrepedést és a hőtágulást. A meszes mázak jól tapadnak
a cseréphez, és még jobban, ha az agyag is meszes. Adagolása a mázban 16-18 % körüli. E fölött
mattít. A gyakorlatban a mázba vasmentes mészkő, dolomit és kréta formájában visszük be.

Kalciumszilikátok, kalcium-meta-szilikát, CaSiO3, Kvarc és kréta összeolvasztásakor

kalciumszilikát keletkezik. Ismeretes még 3CaO.2SiO2, 2 CaO.SiO2, 3CaO.SiO2, összetételű
kalciumszilikát is. Ismert ásványi képviselője a wollastonit, amely tiszta CaSiO3, Kalciumszilikát
ásványok a gránátok, az azbeszt és a zeolitok. Felhasználásuk a kerámia, a vas, és az üvegiparban
történik.

Kálitufa, felhasználása fehér kőagyag padlóburkolólapok masszájában 19-20 % mennyiségben

történhet. Hazánkban, a Tokaj hegységben Szerencs mellett a feketehegyi bányában jó minőségű
fehér kálitufát bányásznak.

Kálium-hexanitro-kobaltát (III), K3 [Co (NO2)6 . 11/2H2O Fisher–só, kobaltsárga,

káliumkobaltrinitrit, sötétsárga, fénylő kristályok. 200 Celsius fokon bomlanak. Előállításakor
kobalt (II) sót ecetsavas közegben káliumnitrittel hozunk össze. Felhasználása sárga színe miatt
az olaj, akvarell, üveg és porcelánfestésben történik.

Kálium-dikromát, kálium-bikromát, K2Cr2O7, nagy, narancsvörös kristályokat alkot. 900

Celsius fokra hevítve káliumkromátra, krómoxidra és oxigénre bomlik. Mérgező, seben keresztül
is felszívódik. Szabad állapotában nem ismeretes pirokrómsav szabályos sója, ezért nem helyes
a bikromát elnevezés. Savas közegben krómsav szabadul fel belőle, ezért erélyes oxidálószer.
Előállítása során természetes krómvaskőből indulnak ki, amelyet égetett mésszel keverve
izzítanak. Ekkor kalciumkromát keletkezik. Kálium-karbonáttal kilúgozva káliumkromáttá
alakítják át. A kalciumkarbonátról leszűrt oldatot kénsavval savanyítva kálium-dikromát válik ki.
A krómcsoport elemei közé tartozik. A művészfesték iparban krómsárga, krómvörös, krómzöld
művészfesték alapja. Iparunkban finom pink-festék alapanyaga. A vízben oldott ónsót és a
kálium-dikromátot együtt választották le ammónia oldattal, zsengélőkemencében kiizzították,
izzítás előtt és utána is vízzel jól kimosták.

Halványrózsa színező oxid

ónsó 100 sr.

kálium-dikromát 2,5 sr.

Vörös színező oxid

ónsó 100 sr.

Kálium-dikromát 4 sr.

Karmin színező oxid

ónsó 100 sr

Kálium-dikromát 20 sr.
Lilás szín

ónsó 100 sr

Kálium-dikromát 12 sr.

Magnézium-szulfát 24 sr.

Közönséges pink rózsaszín máz

ón-oxid 64 %

Mészpát 32 %

Kálium-dikromát 4%

Az anyagokat összemérés után összekeverik. Majd jól kiőrlik, kiégették SK 02-n. Égetés után
újra ki kell mosni.

Kálium-karbonát, hamuzsír, K2CO3, szénsavas kálium, fehér, nedvszívó por, nem

mérgező. Vízben igen jól oldódik. Vizes oldata hidrolizál, lúgos kémhatású. A szárazföldi
növények elégetésekor visszamaradt hamu igen sok kálium-karbonátot tartalmaz.
Hálózatmódosító alkáli oxid. Nehezen kristályosítható. Nedvességtől elzárt edényzetben kell
tartani. Tulajdonságai a szódához / Nátriumkarbonát/ hasonlóak. Vízben igen jól oldódik.
Előállítása melaszhamuból kilúgozással, vagy káliumkloridból Leblanc–módszerével illetve
Karnallit ásvány oldatából Engel-Precht módszerével kálium-magnézium kettős só termikus
bontásával kilúgozással, és kristályosítással történik. Legnagyobb felhasználója az üveg és a
szappanipar

Kálium-nitrát, kálisalétrom, KNO3,

Színtelen, vízmentes, vízben igen jól oldódó keserű ízű kristályok. Magasabb hőmérsékleten
szerves vegyületeket hevesen, robbanásszerűen oxidál. A nitrogéncsoport oxisavas sói közé
tartozik. Nem higroszkópos salétromsó, hatóanyagtartalma nem változik, szemben a
Nátriumnitráttal. Megfelelően tiszta vegyipari termék, ezért kálium-oxid bevitelére használják a
receptúrákban.

Kálium-sziliko-fluorid,K2SiF6, Hideg vízben nem oldódik, meleg vízben hidrolizál KF, HF,
SiO2 keletkezik. Fehér por, vagy kristályos anyag. Zománcok adalékanyaga. Mérgező. A
káliumfluorszilikát ártalmas a vízi szervezetekre.

Kanthal, 23 % Cr, 5% Al, 1, 8% Co, a többi Fe. Villamos ellenálláshuzal. Elektromos

huzalellenállások és villamos fűtés készíthető Kanthal huzalból. Elektromos kemencék
fűtőspirálja.

Kaolin, porcelánföld, China Clay,Al2O3.2SiO2.2H2O 1770 Celsius fokon lágyul, azonban

néhány száz fokkal lágyuláspontja alatt már zsugorodik. Természetben előforduló
alumíniumszilikátféleség. Fehér, v. szürkésfehér, zsíros tapintású igen finom por. Előállítása
homok és vasmentes kaolinból iszapolással történik. Vízben, savakban nem oldódik,
Gyógyhatása nagy adszorbeállóképességén alapszik. Lásd bolus alba v., fehér agyag. A kaolin
képződése földpátból nagy nyomáson és hőmérsékleten megy végbe a természetben. A
festészetben régóta használják nagyon finom alapozásra aranyozás alá. Az agyagásványok
kaolinit csoportjába tartozik. Un. rétegszilikát. Főleg savanyú kőzetekben mocsaras, lápos
vidéken képződik vagy hidrotermális érctelérek kísérőanyaga. A világ legnagyobb
kaolintermelője az USA 40-%-os részesedéssel, jelentős kaolintermelő még Nagy –Britannia és
Kína. Magyarországon kaolintelepek a Tokaji-hegységben vannak, Mád-Bomboly, Szegilong.
Valamint Sársápon található kaolinbánya. Nevét a kínai Kiang-hsu tartománybeli Kao-hegyről
kapta. Korrekt kínai neve: Kaoling-tu azaz a Kao-hegy földje. Fő felhasználási területe a
porcelángyártás és az engóbkészítés. Érdekesség lehet, hogy az ipari kémkedés egyik első
megnyilvánulása volt, amikor a kínaiak évszázadokig titkos porcelánreceptjét egy jezsuita pap
kifigyelte és Párizsba juttatta a XVIII. században.

Kerámia festékek, festő fémoxidok, vagy keverékeik. Receptjeikben gyakran szerepel cinkoxid,
óndioxid, alumínium-oxid. A fehér fémoxidok a festék színárnyalatát szabályozzák, ellenállóbbá
teszik a máz oldó hatásával szemben. Alkalmazási módjuk szerint megkülönböztetünk máz alatti
és máz feletti festékeket, majolika festékeket, metálfestékeket. Összetételük szerint ólmos ill.
ólommentes festékek lehetnek. A máz alatti festékeket máztalan, egyszer égetett cserepekre
alkalmazzák. Vízzel összeőrölve, híg, pépes alakban mártva, vagy ecsettel, szórópisztollyal
felhordva. Száradás után a tárgyat mázzal bevonva kiégetik. Máz feletti kerámiafestékeket a
kiégetett, már kész mázas felületű tárgyon alkalmaznak. Összetételük hasonlatos az előző
festékekhez, azonban könnyen olvadó mázzal keverik össze őket. Égetéskor megolvadnak, és a
festék rögzül a tárgy felületén. Ezeket a festékeket nem vízzel, hanem sűrű terpentinolajjal
rozmaringolajjal szuszpendáltatják. Máz feletti festésnek minősül a nemesfémekkel történő
díszítés is. A porcelán és kerámia mázfeletti dekorfestékek 780-880 Celsius fokon égethetők. A
mázalatti majolika festékek égetési hőmérséklete 920-1250 Celsius fok, a mázfeletti ólommentes
metálfesték 800-850 Celsius fokon égethető. Finom áru úgy is szoktak festeni, máz alatt, hogy a
porrá tört festéket gumiarábikum v. glicerinnel keverve viszik fel az áru felületére. A likacsos
agyag magába szívja a festéket, ezért javítása utólag nem egyszerű. Kedvelt díszítési mód,
amikor a festett fajanszáru égetésekor az égetőtok belsejébe ólom kloridot tesznek és így égetik
ki a tárgyat. Az illó ólom klorid vízgőzzel érintkezve sósavvá és az illető fém oxidjára bomlik,
megfestve a mázat a megfelelő színre. Magas hőmérsékleten kobalttal, rézzel, mangán oxiddal
dolgozunk. A mintákat is ugyanazzal az oxiddal készítik a kerámia felületére. Ez az úgynevezett
Flowing- festés technikája.

Keramit, a magyar Rost találmánya. Alapanyaga 22-28 % CaCo3 tartalmú márgás agyag, 1250
Co-on égetik ki. Az alapanyagban lévő kalcium-oxid, magnézium-oxid, és vas-oxid az agyaggal
kalcium-alumínium-vasszilikátból álló üvegolvadékot hoz létre. A keramit alapanyagát száraz
eljárással keverik össze, hidraulikus présben formázzák, körkemencében égetik ki. A keramit igen
szilárd, kemény, kopásálló, lúg és saválló anyag, fagyálló. Keramittéglát és keramitlapot állít elő
iparunk. Jól tisztítható, higiénikus, azonban sima felületi kiképzés esetén csúszós.

Kianit, cianit, vagy disztén, Al2SiO5, jól hasadó, gyöngyházfényű, égkék színű /cián, nevét
színéről kapta/ a szilikátok sziget szilikátok alcsoportjának gránátcsoportba tartozó ásványa.
Savaknak ellenáll. Tiszta kék változatát ékkőnek csiszolják. Szennyezőanyagoktól függően színe
lehet szürkésfehér, sárga, barna v. rózsaszín is. Metamorf kőzetek elegyrésze, táblás kristályok
formájában fordul elő. Folyami és tengerparti üledékekben gyakori, torlatokban gyakran feldúsul.
Kémiailag alumínium szilikát. Lúgos megömlesztéssel feltárható. A mázakba alumíniumot és
szilíciumot visz be. Ellenállóvá teszi a mázakat a hősokkal szemben. Kiégetve érdekes felületi
szerkezetet érhetünk el vele.

Királykék, Smalte, a rómaiak és a görögök által is ismert festékféle. 2-7%-Kobalt oxidot

tartalmazó kék kobalt-oxid-káliüveg. Kobalt-oxidot kvarchomokkal és hamuzsírral
összeolvasztanak, majd megőrlik. Üvegolvadékokat kékre színez. Felhasználása a kerámia, üveg
és zománciparban történik. Lúgnak, hideg savaknak ellenáll.

Kobalt, Co, fémes, két, három, esetleg négyvegyértékű elem. Brandt svéd vegyész állította elő
először 1735.–ben rézércnek vélt ércekből regulus alakjában. Nevét rejtőzködő volta miatt a
koboldok nevéből kapta. Erősen ferromágneses, acélhoz hasonló keménységű szűrkés fém.
Kémiai tulajdonságai vasra emlékeztetőek. Rendkívüli komplexképző hajlamú, sói rózsaszínűek
vagy vörösek. Vegyületeiben II. komplexeiben inkább III. vegyértékű. A vassal és a nikkellel
együtt alkotja a periódusos rendszer vascsoportját. Fontosabb ásványa a kobaltit és a szmaltit. A
természetben mindig a nikkel ásványai mellett fordul elő, kis koncentrációban, szórtan.
Lelőhelyei Kanadában, Új-Kaledóniában, Kongóban, Indiában, Marokkóban vannak. Előállítása
technikailag nehéz és körülményes folyamat. Összefügg a nikkel kohászatával. Iparunkban
legnagyobb jelentősége oxidjának van. A művészi festészetben kálium nitrátos pigmentje a
kobaltsárga, kobalt cinkát a kobaltzöld, króm vegyülete a kékeszöld oxid, kobalt aluminát a
kobaltkék, kobalt arzeniát v. kobalt foszfát pigmentje a kobaltibolya. Az olajkencék és firniszek
szárítását gyorsítja, un. szikkatív tulajdonságú. A porított kobaltüveget festékként is használják.
Lásd smalte.
Kobaltfoszfát, Co3(PO4)2 . 8 H2O, Vízben nem, csak ásványi savakban oldódó rózsaszínű por.

Porcelán, üveg kékre festésére, valamint zománc és mázkészítésre használják fel.

Laboratóriumban Kobalt (II) klorid és Nátrium hidrogénfoszfát vizes oldatának kicsapásával,
majd a kapott csapadék szűrésével, mosásával, szárításával állítható elő. A keletkezett Kobalt (II)
foszfátot az angolszász irodalom „Kobalt lila ’’ pigmentként emlegeti.

Kobalt(II)-karbonát, CoCO3 . 6 H2O lilás-vöröses kristályos anyag. Kobalt (II) sók szénsavval
telített oldatát szódával v. hamuzsírral kicsapatjuk kobalt-(II)karbonát keletkezik. Hevítve
széndioxid leadásával bomlik. Víz nem oldja, savakban sóképzéssel oldódik. Felhasználása
szűrkés és fekete mázakhoz történik.

Sötétszürke máz

Lágymáz 88 sr

Kobalt karbonát 8 sr.

Sárga vashidroxid 4 sr.

Összedörzsölve és enyhe tűzön megolvasztva

Vöröses- szürke testszínű máz

lágymáz 88 sr
kobalt karbonát 6 sr.

vörös vas-oxid 3 sr.

cink-hidrokarbonát 3 sr.

Összedörzsölés után enyhe tűzön olvasztandó. Fenti mázak 1:1 arányban lágymázzal keverve
alapozásra is igen kiválóak.

Szűrkés- fekete máz

lágymáz 85 sr

kobalt-karbonát 10 sr.

lúggal lecsapott vas-hidroxid 8 sr.

A festéket összekeverés után csak enyhén kell hevíteni.

Erős fekete máz

Lágymáz 78 sr.

Kobalt-karbonát 11 sr.
Lúggal lecsapott vas-hidroxid 11 sr.

A festéket összekeverés után jól ki kell hevíteni Egyéb színek sötétisére is használható.

Sötétkék festék keményporcelán mázfeletti festésére

Lágymáz 61 sr.

Kobalt-karbonát 13 sr.

Cink-hidro-karbonát 26 sr.

Összedörzsölés után megolvasztandó, kárminnal nem keverhető. Piros és kék színhatás elérésére
először kékkel festenek, és erre jön a kármin festék.

Égszínkék keményporcelán mázfesték

Lágymáz 79 sr.

Kobalt-karbonát 7 sr

Cink-hidro-karbonát 14 sr.

Összeolvasztás után világoskék alapozásra a lágymázzal 1:1 arányban még keverhető.

Lágymáz alap az előzőekhez.

Mínium 60 sr.

Szilicium dioxid 15 sr.

Bórsav kristályos 25 sr.

Összekeverés után frittelni kell.

Kobalt oxidok, CoO, Co2O3, Co3O4, zöld, barna, v. fekete kristályos vegyületek. Kristályvizet
tartalmaznak. A zománcban a beolvadt kobalt ionok kék színt adnak. Szokásos adagolásuk 0,1-5
% . Intenzívebb kék színt eredményez cink-oxid és alumínium-oxid jelenléte. Magnézium-oxid
az árnyalatot lila szín felé tolja el. Titán-dioxid jelenlétében a szín zöldeskékre vált. Fontos
olvasztóanyag. Kobalt-oxidot kobaltércből készítették pörköléssel . Az oxidot salétromsavban
oldották fel és kálilúggal csapták ki a vashidroxidot és az arzénsavas vasat. A csapadékot
leszűrték, a megtisztított oldatot nátrium karbonáttal kezelték, leválasztották a kobalt oxidot.
Erős, stabil és megbízható oxidfajta. Káliüveg és kobalt oxid összeolvasztva kobaltüveget alkot,
ezt porrá törve smalte néven üveg és porcelánfestésre használják fel. Kobalt (II) oxidnak szilárd
oldata cinkoxidban kobaltzöld festék néven ismert / Rinmannzöld/. Kobalt (II) oxidnak
alumínium-oxiddal alkotott vegyülete a kobaltaluminát vagy más néven királykék, Thénardkék
első előállítójáról elnevezve. Alkalmas művész és porcelán festésére is. Előállításakor timsó és
valamilyen kobaltsó oldatából alumínium kobalt(II) hidroxidot csapatnak ki. Izzítással
feloxidálják, a kapott port iszapolással finomítják.

Kobalt-oxid kék festék

Co3O4 21 sr.

Kaolin 20 sr.

Száraz állapotban összekeverve, majd vízzel tejfölsűrűségűre beállítva és őrlőkövön kétszer

átengedve.

Kobalt-(II)klorid, CoCl2, vízmentes, illetve másfél, kettő, négy, hat kristályvizes változata
ismert. Az egyes módosulatok eltérő színükről jól megkülönböztethetőek. Ez a fizikai alapja a
belőle készített időjárás indikátoroknak. Más kobalt vegyületek előállítására, az üveg és
porcelánfestészetben használják fel.

Kolofónium, /német/, hegedűgyanta, a portugál eredetű erdeifenyő gyantabalzsamát vízgőzzel

ledesztillálva balzsamterpentinolajat és egy szilárd, ragacsos anyagot, kolofóniumgyantát kapunk.
A Kolofónium vízben nem oldódik, 100-150 Co-on megolvad, a bőrt érzékennyé teszi, kiporzását
kerülni kell. A kolofóniumgyantát növényi olajokkal vegyítve kiváló mechanikai tulajdonságú
anyagot kapunk, akárcsak, ha cinkkel hozzuk össze. A Kolofónium glicerinnel alkotott észtere
lakkok és olajfestékek kötőanyaga. Ma már a kolófóniumot kezdik kiszorítani a petrolkémia
hasonló hatású termékei. Iparunkban a levendulaolaj és a benzol mellett porcelánfestékek
valamint gyantasavas, bizmut-nitrátos un. fémlüszterek alapanyaga.

Kornwalli kő, Cornish Stone, Pegmatit, kovásodott, sziliciumdioxid és alumínium-oxid

tartalmú, durva kristályos kőzet. Tartalmaz még csökkenő mennyiségben felsorolva: vas-oxidot,
Nátrium és Kálium-oxidot, Kalcium és magnézium-oxidot, valamint titán-dioxidot is. A
Délnyugat- Angliában lévő, az ókorban a rómaiak által megnyitott cornwalli ónércbányák greizen
gránit telepeinek pegmatitos kőzetét nevezzük cornish stonnak. Képződése 2-11 km-es
mélységben 800 Co körül zajlott le. A gránitmagma kristályosodásának vége felé ritka elemekben
dúsul. Mint U3O8, / Rössing, Namíbia /, Lítiumcsillám jelentős Ta, Nb, Zr, Ti, tartalommal
/Zaire/ Lítium és Cs, Be, / Bikita, Zimbabve/ Lítiumcsillám és SnO2, Mn, Fe WO4, /Cinovec,
Altenberg, Cseh-Szász -Érchegység/, SnO2 ,/ Cornwall, Délnyugat-Anglia/. A pegmatitos telepek
több kilométerre is kinyúlhatnak a mellékkőzetekbe. A nagy víztartalmú maradék magma ionjai
gyorsabban mozognak, és válnak ki a kristályosodás korábbi szakaszaihoz képest, ezért
nagyobbra is megnövekedhetnek. Ismerünk egyszerű pegmatitokat, ezek a gránit és ásványainak
nagyméretű kristályai, mint földpát, csillám, kvarc. Lehetnek érctartalmú pegmatitok, közösen a
gránit ásványaival / U, Li, Be, Zr, Th, RF, Ti, Sn, P, F, W, tartalommal. Valamint drágakő típusú
pegmatitok, lásd: topáz, turmalin, berill, smaragd rubin, zafír közösen a gránit ásványaival. A
kornwalli kő flusz, máz és anyag adaléka lehet, földpátpótló. Magas hőmérsékleten alkalmazható
mázak folyósítóanyag.

Kőagyag, Steingut, tömör cserepű, a porcelánhoz hasonló csengésű agyag, színe inkább szürke,
sárga v. barna lehet. Nyersanyaga vasszegény, mészpátot v. magnezitet tartalmazhat a savállóság
biztosítására. Durva kőagyag a klinker és a keramit. Finomkerámia pedig a mettlachi és a
kőagyagcső. A kőagyag nem átlátszó, nagy szilárdságú, fagynak és vegyi hatásoknak ellenálló
anyag. 1150 és 1300 Celsius fok között égetik ki. Tömörségét az égetése során nagy
mennyiségben képződő szilikátüveg hozza létre. Jellegzetessége, hogy az égés vége felé szénnel
kevert konyhasót szórnak a kemencébe. A nátrium klorid vízgőz és a szilikátok jelenlétében
sósavgőzzé, Nátrium oxidra és Nátrium –alumínium-szilikátra bomlik, mely utóbbi anyag a tárgy
felületén vékony, barnás saválló mázat hoz létre. Előbbi tulajdonságai miatt leginkább a kémiai
ipar számára készítenek kőagyagból edényeket, kádakat, savtartályokat, elnyeletőket, kémiai
reaktorokat, szelepeket. Készülnek kisebb mennyiségben edényáruk, dísztárgyak is kőagyagból
sómázzal v. színes engóbos mázakkal. A só, a szóda, és a faégetés egyaránt a gőzégetés típusa.
Némely fazekasok a Nátrium klorid bevitelét tömény, vizes sóoldat bepermetezésével érik el. A
keletkező sósavgőzök miatt a sóégetés egészségre veszélyes, mérgező, nem környezetbarát, a
kemencére nézve korrozív folyamat, szabadtérbe való. A sómázas égetés ellenőrzésére a
kemencébe ugyanolyan anyagú próbagyűrűket kell elhelyezni. Ezeket égetés közben ki kell venni
a máz vastagságának ellenőrzése végett. A klinkertégla hazája Hollandia és Belgium,
mészszegény agyagból 6-8 % vas-oxiddal és 0, 6-3, 5 % alkáli oxiddal készül. Épületek burkoló
anyaga, a vizet nem ereszti át ezért csatornák téglafalazata is. A keramit a magyar Rost
találmánya, alapanyaga 22-28 % CaCo3 tartalmú márgás agyag 1250 Celsius fokon égetik ki. A
késztermék tömörségét az alapanyagban lévő kalcium-oxid, magnézium-oxid és vas-oxid
biztosítja, mely az agyaggal kalcium-alumínium-vasszilikátból álló üvegolvadékot hoz létre.
Nagy lúg és savállóságú fagyálló igen kemény, kopásálló anyag. A mettlachi lap félszárazon
préseléssel kialakított samott tokban 1200 Celsius fokon égetett finomkerámia A kőagyagcső
finom eloszlású kvarcot tartalmazó tűzálló agyagkeverék. 1-1,3 % vas-oxidot és 0,5-2 % alkáli
oxidot tartalmaz. Hazai agyagfajtáink közül a petényi, a csákberényi, a városlődi és a bajnai
agyag használható fel a gyártáshoz. 20-30 % samottlisztet tartalmaz. Száraz úton csősajtoló
gépeken készül 1200 Celsius fokon égetik ki. Máza sómáz v. agyagmáz, durvakerámiaipari
termék. A kékmázas bürgelei kőagyaghoz a konyhasón kívül még kék festéket és ólom-oxidot is
adagoltak, amit közvetlenül a tárgyra dobtak. Festett tárgyak esetén a kék színt közvetlenül a
nyers cserépre kenték. A konyhasót felül nyílásokon át szórták a kemencébe. A kőagyagra a kék
és a barna festés a jellemző kobalt oxiddal ill. Mangán oxiddal. Az agyagmáz feliszapolt
agyagból készült, melyhez ólom oxidot v. egyéb könnyen folyó mázat adagolnak. A kemény,
sómázas cserépedények feltalálói az angolok voltak. 1680-ban egy Palmer nevű fazekas találta fel
a mázolás ez az egyszerű módját.

Kőedény, nagyiparban sorozatgyártással állítják elő, deformációra a tűzben nem érzékeny.

Bevonása kőedénymázzal történik, a díszítés, vagyis az engób és a festés a máz alatt található. A
fajansz Németországban Steingut, nálunk szószerint fordítva kőedény. A meszes v. lágy kőedény
tisztán fehérre égő agyagból áll, amihez 10 % kalcium karbonátot adagolnak. Égetése 1100-1150
Celsius fokon történik. Porózus gyenge szilárdságú cserépféle. A földpátos v. kemény kőedény. A
fenti alapmasszához nem meszet, hanem földpátot adagolnak. 4-12 % mennyiségben. Égetés
1200-1250 Celsius fokon történik. A földpát, mint folyósítóanyag fokozza a cserép tömörségét.
Ez az un. félporcelán. Vízfelvevő képessége 1 % körül van, szemben a lágy kőedény 10-14 %-os
vízfelvevőképességével. A kettő keveréke a 2-4 % földpát, és 2-6 % Kalcium karbonát tartalmú
un. kevert kőedény. Kiégetése 1180-1200 Celsius fokon történik. A gyártás por alapanyagból
öntéssel, ráformázással, préseléssel történik.

Kriolit, Alumínium- trinátrium-fluorid, Na3AlF6 , ásványtanilag az VIII. Halogenidek

ásványcsoportjába tartozik, fehér a jéghez hasonlatos színű, az ónköves gnájszban pirittel
kalkopirittel, galenittel, vaspáttal előforduló durva szemű, három irányban jól hasadó ásvány.
Magyarul jégkő, v. grönlandi pát, Grönland déli részén másfél, kétméteres telepekben terem.
1857- óta a grönlandi pátból timsót és fluorsavat valamint szódát gyártanak. Könnyen
olvasztható, lúggal v. mésztejjel főzve feltárható. Tömény kénsav oldja. Mesterséges úton is nagy
mennyiséget állítanak elő. Kriolitot, sokat használnak fel az elektrolitikus alumíniumgyártásnál,
alacsony olvadáspontja miatt, őmlesztőszerként, Tejüveg gyártásánál homályosítószer. A
repedéses /craquelée / mázak adalékanyaga. Kisebb jelentőségű telepeit megtaláljuk az Ural
hegységben és az Egyesült Államokban is. Mérgező, vízi élőlényeknek árthat.

Króm, Cr, a periódusos rendszer VI. oszlopába tartozó kékes árnyalatú, rideg fém. Krómcsoport
beli társai a molibdén és a wolfram. Fajsúlyuk nagy, olvadáspontjuk magas, az acéliparban
gyakran használt, értékes ötvöző elemek. 1797-ben a szibériai vörös ólomércben fedezte fel
Vauquelin. Nevét sokszínű vegyületei után kapta. Amfoter jellemű elem. A króm híg sósavban és
kénsavban hidrogénfejlődés közben oldódik, oxidáló savakban felületén passzív réteg képződik,
védő oxidréteg keletkezik /lásd, mint alumínium/. A króm vegyül halogénekkel, kénnel,
nitrogénnel, szilíciummal, bórral és még néhány fémmel. Szénnel magasabb hőmérsékleten
króm-karbidot alkot. Legfontosabb vegyületei hat vegyértékűek, de előfordul. Kettő, három,
vegyértékű alakban is. A 17. leggyakoribb elem a földön. Elemi állapotában csak a meteoritokban
található meg. Vegyületei kék v. rózsaszínűek. A króm ásványai a krómvaskő v. kromit FeO3.
Cr2O3 illetve a vörös ólomérc PbCrO4, Fő lelőhelyei a Balkánon, KisÁzsiában, Norvégiában és a
volt Szovjetunió területén találhatóak. Előállítása során a krómvaskövet tiszta króm(III) oxiddá
alakítják, majd a kapott vegyületet aluminotermikus úton redukálják. A króm és vegyületei
mérgezőek. A krómvegyületek színe zománcokban sárgától sárgászöldön át zöldig változhat.

Kromátok, monokromátok, a krómtrioxidból leszármaztatható sók. /CrO3,/ Oldatban csak

semleges v. lúgos közegben állandóak. Sok tulajdonságukban a szulfátokhoz hasonlatosak. Erős
oxidálószerek. Előállításuk során krómvaskövet mésszel és szódával keverve porítanak, majd
levegő segítségével oxidálják forgókemencében 1100-1200 Co-ra hevítve. Ismert a kálium-
kromát, nátrium-kromát, kalcium-kromát, a kromátok jellemzően sárga színűek. Oldott
kromátokat megsavanyítunk dikromátok keletkeznek, színük narancssárgába csap át.
Mázadalékként ólom-kromátot és kálium kromátot használnak.

Kromittégla, a természetben található krómvaskő, FeCr2O4 égetésével előállítható, igen jó

minőségű, de nem olcsó tűzálló téglaféleség. Bázikus és a savas téglákkal szemben is közömbös.
Ezért mindenhova beépíthető. Üvegipari regenerátorkamrák falazóanyaga volt. Jelentősége a
magnezit-króm tégla megjelenésével lecsökkent.

Króm-oxid, a króm az oxigénnel 2, 3, 4 vegyértékű lehet. Króm (II) oxid, CrO, Króm (III) oxid,
Cr2O3, illetve króm trioxid, vagyis Króm (IV) oxid, krómsav, CrO3, iparunkban, a mázkészítésben
illetve a tűzállóanyaggyártásban adalékként van jelentősége a króm (III) oxidnak. Amorf
állapotban zöld színű por. Iparilag dikromátokból szénnel redukálva állítható elő
laboratóriumban ammónium dikromát v. kálium-dikromát és ammónium klorid keverékének
hevítésével állítható elő. A króm oxid mázakban nehezen oldódik, ólommentes mázban 1,2 %,
ólmos mázban 2 % g használható. A kialakuló szín sárgától, sárgászöldön át zöldig változhat.
Cink-oxid, vas-oxid, magnézium-oxid szürke árnyalat felé tolja el a színt, piszkos színt kapunk.
Ón oxiddal kalcium-oxid jelenlétében pink-rózsaszín szint állíthatunk elő. A krómoxidzöld a
környezetében lévő színeket is megzöldíti. Védekezésként kevés kobalt-oxidot adagolhatunk a
mázkeverékhez. A krómoxidzöld nem mérgező, 1809-ben állították elő először, iparilag 1927 óta
gyártja a Bayer AG.

Pink festék Seger szerint

Ón-oxid 50 sr.
Mészpát 25 sr.

Kvarc 18 sr.

Finommá örőljük, majd hozzáöntünk 3 sr. kálium-bikromát és 4 sr, bórax melegen telített oldatát.
A keveréket bepároljuk, megőröljük szárazon és oxidáló kemencében kiizzítjuk. Az izzított
anyagot újból finommá őröljük, és vízzel kimossuk.

Mészpát nélkül kékes árnyalatú rózsaszín festéket kapunk.

Pink rózsaszín festék

Ón-oxid 50 sr.

Kálium-bikromát 3 sr.

Bórax 20 sr.

Kiizzítás 300- 1000 Co on. Történik.

Króm-szulfát, Króm-(III)szulfát, Cr (SO4)3. 5, 15, 18 kristályvizet tartalmazó módosulata

ismert. Ibolyaszínű v. sötétzöld, vízben oldódó vegyület. Előállítása során króm (III) hidroxidot
kénsavban oldanak, hosszabb állás után a krómszulfát ibolyaszínű kristályok alakjában válik ki.
Felhasználása, mint a króm oxidé.

Krómvaskő,FeCr2O4, kromit, krómvasérc,

Fontos krómérc, feketés színű, zsíros, fémfényű ásvány. A spinellcsoport tagja. Olvadáspontja
1800 C o, savak nem oldják. Salétromos olvasztása sárgás színű kromátokat ad.
Krómoxidtartalma 52-58 %, 25-40 % vas-oxidot, 5-15 %alumínium-oxidot, valamint 5-10 %
magnézium-oxidot tartalmaz. A természetben a leggyakoribb krómásvány. Nagyobb lelőhelyei:
Törökország, Görögország, az Ural, Kuba, Kanada. Bázikus és ultrabázikus magmás kőzetekben
található. Folyami homokban torlatok ásványaként is felgyűlhet. Az iparban fémkróm króm -
(III)oxidon keresztüli előállítására, valamint szénnel ívkemencében redukálva ferrokróm
előállítására, ötvözöanyagként használják fel. Krómvaskőből készül a sav és lúgálló kromit-kő.
Iparunkban természetes krómforrás, barna és fekete színezékhez és engóbadalék, mázakhoz,
kőanyagmasszákhoz. Adagolása 2-5 %-ban történik.

Kvarc, szilicium-dioxid, kovasav, SiO2 a természetben sokféle módosulatban előforduló anyag.

1700 C o -on olvad csak meg, fizikailag semmilyen oldószerben nem oldódik. Kémiailag a
kovasav anhidridjének tekinthető. Ezért Nátrium-hidroxid oldattal főzve lassanként sóvá alakul,
Nátriummetaszilikát keletkezik. Ezt vízüvegnek nevezzük. Magas hőmérsékleten hevítve
Nátrium karbonáttal, v, Nátrium szulfáttal megömlik, szilikát keletkezik, melynek az üvegiparban
van jelentősége. A föld leggyakoribb ásványa, sokféle alakban van jelen, mint kvarc, ametiszt,
tridimit, krisztobalit, achát, jáspis, opál, infuzóriaföld, kvarchomok.

L akkvörös, porcelánfesték, vas-oxidból, míniumból, szilícium-dioxidból valamint egyéb

folyasztószerekből álló sötétvörös színű festék. Miután a porcelánt magasabb hőfokon
égetik ki, mint a kerámiatermékeket a porcelánmázak magasabb hőfokot kell kibírjanak
az égetőkemencében való kiégetéskor.

Lepidolit, K(Li,Al)3(Si,Al)4O10(F,OH)2,

Az alumínium kettős szilikátja, lítiumtartalmú csillám. Egy irányban jól hasadó monoklin
rétegszilikát. Lemezkéi barackvirág színűek. Biotittal együtt, mint zinnwaldit fordul elő.
Természetben, gránitban terem más fluortartalmú ásványokkal együtt / topáz, turmalin/. Fő
lelőhelyei: Morvaország, Szászország, Elba, Ural, Brazília, Kalifornia, Kanada. Színe miatt
emléktárgyakat készítenek belőle. Iparunkban lítiummázak adalékanyaga.

Levendulaolaj, levendulanövényből nyerik, alkoholos, éteres, benzines extrakcióval, vagy

vízgőzös extrahálással. Kereskedelmi árú a francia és az angol desztillált levendulaolaj.
Narkotizáló és gyengén fertőtlenítő hatású. A bőrt izgatja. Felhasználása a porcelánfestészetben
oldószerként és a bizmut-nitrátos - kolofóniumos lüszterfestésben történik.

Lítium-karbonát, Li2CO3, fehér, kis fajsúlyú vízben rosszul oldódó por. Hideg víz többet old,
mint a meleg víz. A lítiumvegyületek az alkálifémek és vegyületeik közé tartoznak,
tulajdonságaik a hasonló nátriumvegyületekhez hasonlatosak. A Lítiumkarbonát egyéb
lítiumvegyületek kiindulási anyaga. Laboratóriumi előállítása során lítium klorid oldathoz
tömény ammónium karbonát oldatot öntünk. Forralva fehér csapadék, Li-karbonát jelenik meg,
valamint ammónium klorid keletkezik. A kerámia iparban mineralizáló adalékként használják, az
égetési hőmérsékletet csökkenti, a szilárdságot fokozza. Mérgező, nagyon szép színt eredményez.
Már 1 % -nyi Lítium karbonát is javítja a mázfelület fényét és keménységét. 5 % feletti
adagolásban pelyhes kicsapódást okoz. Lítiumot, fluorid, titanát, kobaltit, manganit, cirkonát v.
molibdát alakjában is lehet a mázba vinni.
Lítium-oxid, Li2O, fehér, porszerű anyag, vízben hőfejlődés közben lítiumhidroxiddá alakul.
Előállítása Lítium oxigénáramban való elégetésével v. Lítium nitrát hidrogénáramban történő
megolvasztásával történhet. Erőteljes folyósítószer, eutektikumot képez, közvetlenül
nyersmázként is alkalmazható. Építészeti kerámiákban fokozza az időjárásállóságot. Szép színt
ad. Öt százalék felett matt mázakat eredményez. Lítium oxid segítségével un. craquelé vagyis
repesztett mázakat állíthatunk elő, maximum 60 %-ig adagoljuk. Segíti a kristályosodást. Lítium
oxidot a bórszilikát üvegek gyártásához is használnak. Lítium oxidot a mázakba Lítium oxid,
vagy Lítium karbonát, földpát (spodumen) vagyis LiO2_-Al2O3__4Sio2_ként vihetünk be.

Lüszterfestékek, irizáló bevonatok üveg és agyagárukon. A fémfényű irizáló kerámiamázat a IX.

században már ismerték és használták a perzsák. Később elfeledték, de a reneszánsz korban újra
felfedezték. Perzsa munkások terjesztették el az arabok és a mórok között a technikát, a granadai
királyság 1235-ös alapítása után spanyol területen fejlődött tovább ez a különleges díszítési mód.
Ekkor már ismerték a világos és sötétsárga ill a vörös rézszínű felületdíszítést is. Olaszországban
egy kis umbriai városban Derutában készítettek először aranysárga fémfényű majolikát. A deruta-
lüszter eljutott Gubbio városába is, ahol Georgio Andreolli mester az aranyos deruta -lüszter
mellett a világhírű rubinvörös rézlüsztert és a gyöngyházfényű ezüstlüsztert is feltalálta és
alkalmazta. A gubbioi majolika technikáját sokáig titok övezte. Kortársak szerint 100
majolikatárgy közül hatnak volt meg a rubinvörös fémfénye égetés után. Ezeket a jól sikerült
darabokat ugyanolyas súlyú arannyal fizették ki a vevők. Andreolli halála után a műhelyt fia
Vincentio vette át maestro Cencio néven. Azonban 1550-körűl vége szakadt a gubbioi lüszteres
majolikagyártásnak. A porcelán és a fehér angol fajansz feltalálása kiszorította a fehér
ónzománcos majolikagyártást és a könnyen olvadó festékkel való díszítést. Meg kell
emlékeznünk a magyar Wartha Vincéről, aki a Műszaki Egyetem Kémiai-technológiai
Tanszékének vegyészmérnök tanára, később rektora volt. Hosszas kísérletek során újra felfedezte
a kerámia tárgyak, un. gubbioi fényének előállítását, ezzel megteremtve a pécsi Zsolnay gyár
világhírűvé vált eozin-kerámia gyártásának alapjait. A lüszterezésnél fontos az égetés mivolta. A
tűzben meglágyult máz az ezüst és rézvegyületek illó gőzével érintkezve a fémeket magába veszi,
feloldja, különféle színek alakulnak ki. Legközönségesebb a gyantalüszter, amellyel oxidáló
tűzben is lehetett dolgozni. A lüszter festékek illóolajban és gyantákban oldott fémoxidok,
melyek a szerves anyag elégetésekor finom, fémfényű rétegként tapadnak a tárgy felszínére.
Egyfajta előállítási mód szerint fémsókat kolofóniummal olvasztanak össze, ezt az ömlesztéket
levendulaolajban oldják. Nedves úton a fémoldatból gyantaszappan segítségével kicsapják a
fémszappant, és ezt oldják levendulaolajban. A lüszterfestékek kevéssé tartósak, nem
kopásállóak. A fémes mázak redukciós égetést igényelnek. Klasszikus példa a kínai un. ökörvér
máz (eozin). Mélyredukció és felületi redukció lehetséges. Mélyredukciót csakis szén, gáz, v.
olajfűtésű kemencével érhetünk el. Felületi redukciót, mivel az égetés előzőleg oxidációval
történik csak villamos fűtésű kemencével érhető el. Redukáló anyag a naftalin, szén, olajos rongy.
Amit a levegőnyíláson át égetés közben adagolunk be. Redukció a hűlési szakaszban a felületen
keletkezik. Jól redukálhatóak a rézvegyületek. Lehet, hogy a redukciót, vagyis a füstölést
többször is meg kell ismételni. Ha rézoxiddal színezett, mázazott és már kiégetett tárgyat
nagyobb adagedénybe, faszénbe ágyazunk, lefödjük, alacsonyabb hőfokon újra égetjük, érdekes
felületet hozhatunk létre.
Száraz lüszter

Bázisos, porított bizmut -nitrát 10 sr.

Fenyőgyanta 25 sr

Terpentin v. levendulaolaj 65 sr

Óvatosan, állandó keverés mellett vízfürdőn melegítjük, amíg egynemű masszává nem válik.
Tűzveszély! Fehér bizmut lüsztert kapunk.

Száraz lüszter más eljárással

Fenyőgyanta 35 sr

Bázisos -bizmut -nitrát 10 sr

Rozmaringolaj 5 sr.

Benzol 25 sr.

Levendulaolaj 25 sr.

A gyantát vízfürdőn megolvasztjuk. Lassanként hozzáadjuk a bázisos bizmut nitrátot, /felhabzás!/

majd sötétbarnára főzzük. Ezután adjuk hozzá a többi anyagot, és jól elkeverjük. Leülepítve
átszűrjük lenvásznon. Palackba töltve tovább ülepszik, de csak a tisztáját használjuk fel. Erősen
tapad, de csak gyengén irizál.
Gyantaszappan készítése nedves eljárással

Kolofónium /fenyőgyanta/ 50 sr.

33 %-os Nátronlúg oldat 30 sr.

Ebből un rezinát keletkezik. Fenti rezinátból 10 sr. veszünk, 20 sr. vízzel hígítjuk és 5 sr. urán
nitrátot adagolunk hozzá. A csapadékot kimossuk, szárítjuk, levendulaoldatban oldjuk
Felvitelkor, ha kell levendula és rozmaringolaj keverékével hígítjuk. Színes lüsztereket urán nitrát
/sárga/, világosbarna (vas szulfát/, kék /bizmut nitrát/, segítségével kaphatunk.

Ónszappan lüszterhez

Ón- (II)klorid 50 sr.

Szappan 50 sr.

Mindkét anyagot forró vízben oldjuk, majd. összeöntjük. A kapott csapadékot mossuk,
majd levegőn szárítjuk.

Ónlűszter készítése nedves eljárással

Ónszappan 67 sr.

Gyanta /kolofónium/ 11 sr.

Benzol 11 sr,

Levendulaolaj 11 sr.

A gyantát vízfürdőn megolvasztjuk, az ónszappant kis részletekben hozzáadjuk. Kissé hűlni

hagyjuk, majd a benzolt és a levendulaolajat hozzáadjuk. Szitán szűrjük. Csak a tisztáját
használjuk fel.

Színe gyengén sárgás opalizál.

Narancssárga lüszter

Vasszappan 12 sr.

Benzol 13 sr

Levendulaolaj 13 sr.

Kolofónium 12 sr.

Bizmutlüszter 15 sr.
Gyantasavas nátriumszappan

1 kg fenyőgyantát 200 g NaOH-ból és 400 g. vízből készült lúggal elszappanosítanak.

Elszappanosítás után vízzel 2: 1 arányban hígítják, melegítik és hozzákeverik a különféle fémsók
oldatát. Ez lehet, pl. 500 g. vas-klorid, vagy réz-szulfát, krómtimsó, urán-nitrát, mangán-szulfát,
kobalt-szulfát, nikkelszulfát, ólomacetát, cinkszulfát stb. A keveréket kihűtik, a felesleges vizet
leöntik, majd vízzel többször mossák. Enyhe meleggel szárítják. A száraz gyantasavas fémsót 2-3
sr. rozmaringolajban oldják, festéskor levendulaolajjal hígítható.Lüszterfestékeket készíthetünk
úgy is, hogy a gyantás-olajos festéket benzolban v. éterben oldjuk, és ezzel az oldattal öntjük le a
díszítendő tárgyakat. Vékony réteget kell alkalmazni híg oldatban, és tokban kell a tárgyat
égetni. Redukáló lángban, tokban égetve, ha réz-klorid oldattal ón-oxidos zománcfelületre
festünk, vörös színű rézoxidulos lüsztermázat kapunk.

Ultramarinkék lűszterzománc

Szilícium-dioxid 6 sr.

Mínium 10 sr.

Kobalt-oxid 1 sr.

Cinkoxid 8 sr.

Olvasztott bórax 3 sr.

Az alkotórészeket összekeverve, finom porrá törjük, tégelyben megolvasztjuk, majd vízbe öntjük,
finomra őröljük. Lüszterfestéknek használjuk.

M agnezit, MgCO3, hófehér v. sárgásfehér, kristályokból álló por. Meleg savakban

oldódik 500 Co felett olvadás nélkül magnézium-oxidra, és széndioxidra bomlik. A
magnézium-karbonát előállítható bármely oldható magnéziumsóból szódával való
lecsapással. Szénsavfelesleggel kell, dolgozni, mert különben bázisos magnézium-karbonát
(magnesia alba) keletkezik. A szénsavas magnézium a természetben legnagyobb mennyiségben,
mint dolomit fordul elő. Található, azonban mint magnezit ill. trihidrát formájában is. Iparunkban
a magnézium-oxidot a mázakba magnézium-karbonát formájában visszük be. A magnezit matt
mázak adalékanyaga, mivel a tiszta, átlátszó mázakat mattá teszi. A magnezit mázkeményítő
adalék, növeli az ellenállóságot, ezért különösen alkalmas kültéri mázazott kerámiák készítésére.
Magnezit égetésével 1600 C o körül magnézium-oxidot állítanak elő. Kötőanyagokkal keverve ez
a magnezit v. magnézia téglák alapanyaga. A magnezitnek vasszennyezést is kell tartalmaznia,
mivel a vas csökkenti a magnézium-oxid zsugorodási hőmérsékletét. A magnézia tégla a

Siemens-Martin elektroacélkemence bélelő anyaga. Tűzálló téglák és Heraklith lemezek is

készülnek magnéziából. Thomas -konverterek bélelésére is használják.

Magnézium-fluorid, MgF2 tetragonális színtelen kristályok. Olvadáspontja 1265 Co. Vízben

gyengén oldódik. Összehúzódó mázak alkotórésze a kerámia iparban.

Magnézium-foszfát, egybázisos, primer magnézium-foszfát MgH4(PO4)2. 3H2O fehér,

kristályos, nedvszívó por, kétbázisos magnézium-foszfát, magnézium hidrogénfoszfát,
MgH(PO4). 3H2O, hevítve pirofoszfáttá alakul, ez a kerámiaipar nyersanyaga, hashajtóhatású,
hárombázisos magnézium-foszfát, trimagnézium-foszfát Mg3(PO4)2.5H2O, gyógyászati
jelentősége van, a gyomorsavtúltengés egyik ellenszere. Magnézium-pirofoszfát, Mg2P2O7
felhasználása az üveg, porcelán és zománc iparban történik.

Magnézium-karbonát, MgCO3, fehér, vízben kevéssé oldódó por. 1, 3, 5 mól kristályvízzel

kristályosodik. Vízzel főzve lassan bázisos karbonáttá alakul át. Természetes ásványa a magnezit
lásd. Ott.

Magnézium-oxid, MgO, égetett magnézia, laza, fehér por, vízben oldhatatlan, azonban 1-2 napi
állás után kocsonyás, fehér magnéziumhidroxiddá alakul át. Savakban oldódik, bázikus jellegű.
Előállítása során magnézium-karbonátot, v. bázisos magnézium-karbonátot izzítanak, addig, amíg
kis mintája sósavban pezsgés nélkül nem oldódik. Természetes ásványa a periklasz. A
magnézium-oxid állás közben széndioxidot köt meg, Magnézium-karbonáttá alakul, ezért jól
záródó edényzetben kell tárolni. Savmegkötő és enyhe hashajtóhatású. Vas-oxiddal, mésszel,
agyaggal és kovasavval keverve 1400 C o körül megszilárdul, és csak 2000 Co körül olvad meg,
ezért alkalmas tűzálló téglák tégelyek és kemencebélelések készítésére. A magnézia v. Sorel
cement magnézium-oxid 30-40%-os magnéziumkloridos keveréke bázisos magnézium-kloriddá
szilárdulva. A magnézium-oxid magas hőmérséklethez való folyósítószer sima, zsíros tapintású
felületet ad. Kis mennyiségben keményíti a nátrium és káliummázakat.

Magnézium- szulfát, MgSO4, heptahidrátja a természetben előforduló epszomit, monohidrátja a

kieserit, a kálisótelepek kísérő ásványa. Ismerjük pentahidrátját és monohidrátját is. Oldata
keserűvízforrásokban fordul elő. A keserűvizek keserűsót tartalmaznak, vagyis magnézium
szulfátot v. glaubersót, vagyis nátrium-szulfátot, vagy mindkettőt együtt. A keserűvizek a bennük
lévő ásványi sók nagy ozmózis nyomása miatt hashajtó hatásúak. Lásd Hunyadi János, Igmándi,
Mira víz. Magnézium szulfátot laboratóriumban dolomitból úgy állíthatunk elő, hogy a dolomitot
oldjuk meleg sósavban, majd az oldathoz kénsavat adunk. Kénsav hatására a kalcium klorid
kalcium szulfáttá alakul át, a magnézium-klorid, pedig magnézium szulfáttá alakul. Keletkezik
magnéziumsók szulfátokkal történő cserebomlása által is. Kristályvízmentes Magnézium
szulfátot 500 Co-on, forgódobos kalcináló kemencében kieseritből állítanak elő. Kieserit vizes
oldatának 48 Co alatti kristályosításával heptahidrátot kapunk. A magnézium szulfát szenes
redukciója elemi ként ad. A magnézium-szulfát vizes oldatban nem disszociál teljes mértékben,
nem bomlik teljesen ionjaira. Vízüveggel magnézium-meta-szilikátot képez. Matt mázak
adaléka, csökkenti a hajszálrepedéseket, mázkeményítő, összehúzza a mázakat. Jó adaléka a
szabadban álló mázazott kerámiáknak.

Mangán-dioxid, MnO2. Lásd barnakőnél.

Mangán-karbonát, MnCO3, adagolása 0, 25-5 %-ban történik alkalikus mázakban. Ásványa a

rodokrozit v. mangánpát. Hazánkban a Fejér megyei Úrkút község határában található meg.
Vízben rosszul oldódik, szénsavas víz hidrogénkarbonát keletkezése közben jobban oldja.
Levegőn oxidálódik, megbarnul. Mn2O3 keletkezik. Híg savak oldják. Lásd még magnezit címszó
alatt.

Mangán-kromát, MnCrO4, barna por, vízben részleges hidrolízissel oldódik, porcelánfesték

alapanyaga.

Mangán-szilikát, MnSiO3 vörös kristályok,

Ásványa a szilikátok csoportjába a szalag és láncszilikátok közé tartozó rodonit. Vízben nem
oldódik. Felhasználása barnás-vöröses különleges üvegek készítésére valamint agyagmázak
vörösre színezésére történik.

Mangán-szulfát, MnSO4, vizes oldatból az oldat hőmérséklete szerint 4, 5, 7 kristályvizes

vegyület formájában ill. monohidrátként válik ki. Mindegyik módosulata igen jól oldódik vízben,
alkoholok nem oldják. Szabad levegőn vegyületei monohidrátját kivéve elporladnak. A mangán
legközönségesebb és legállandóbb vegyülete. Kereskedelmi áru a mangánszulfát tetrahidrátja.
Előállítása mangán-dioxidból /barnakő/ kénsavval történik, vagy barnakövet vízmentes
vasszulfáttal izzítanak. Tulajdonságai és felhasználása hasonlatos a mangán -(II)- kloridhoz,
porcelánipari adalék.

Márga, finomszemcséjű, üledékes kőzet. Kalcium karbonátból és agyagásványokból áll. Mészkő

és dolomit törmelékes ásványa. Színe a szennyezések miatt változatos. Növényi maradványokat,
csigahéjat, kagylótörmeléket, egyéb szerves anyagokat, törmelékes elegyrészeket tartalmaz. Az
agyagos kőzetek, közé tartozik. Márgás agyagról akkor beszélünk, ha a mésztartalom 10%-nál
nagyobb az agyagban. Ez az agyag korsókészítésre már nem, csak tálkészítésre alkalmas.
Finomra őrölt mészkőből és márgából égetik 1400 Co-on a klinkert, amelyet megőrölve
portlandcementként ismerünk. A híres sévresi frittporcelán fakádakban iszapolt, krétával
meszesre beállított szűrt, ülepített, szárított márgából készült. Ez valódi jó mesterséges porcelán
volt, részben pótolta a kínai nyersanyag természetes olvadékonyságát. A márgás frittporcelánt
1581-ben, Olaszországban kezdték el gyártani, azonban a Nagy Francia Forradalom alatt
elveszett az eredeti recept, ezért a sévresi gyár a lágyporcelánról az olcsóbb német
keményporcelánra állt át a forradalom után.

Mázak, porcelánmázak, fazekasmázak, egyszer égetett un. terrakotta, kőagyag, kályhacsempe,

csempe, majolika, kemény és lágy porcelán bevonására, díszítésére való fém oxid tartalmú
üvegszerű szilikátok. Legjelentősebb mázalkotók az ólom és az ón oxidjai, de lehet bárium,
stroncium, kálium, nátrium, cink, kalcium, magnézium, és alumínium-oxid is. A kovasav részben
helyettesíthető bórsavval is. A mázképző fémoxidok és savanhidridek alapanyagai az ólomgelét,
mínium, báriumkarbonát, stronciumkarbonát, hamuzsír, földpát, szóda, cinkoxid, kréta, mészpát,
magnézium-karbonát, iszapolt kaolin, kvarchomok, őrölt kvarcliszt, bórsav, bórax. Máz
készítésekor vagy összemérik az alkotókat és vízzel péppé őrlik ez az, un, nyersmáz. Az edényt
ebbe a nyersmázba mártva égetéskor keletkezik a szilikát. Vagy az összemért mázalkotókat
frittelő kemencében üveggé olvasztják, és őrlés után használják mázolásra, ez a frittmáz. Ha a
máz alkotórészei vízben oldódnak minden esetben frittelni kell. Ugyancsak frittelik az ólmos
mázakat, mivel így csökken a mérgező ólom kioldódás a mázból. A mázak összetételét a
nyersanyagok arányával ill. Seger képlettel adják meg. Ekkor a fémoxidok és a savanhidridek
molekulaképlettel szerepelnek, a fémoxidok mennyisége mindig egy az alumínium-oxidot külön
szerepeltetik. Üveg csak akkor képződik, ha egy molekula fémoxidra háromnál több molekula
savanhidrid nem jut. A Seger képletből kiolvasható, hogy egy molekula fémoxidra hány molekula
sav jut. Figyelembe kell venni, hogy egy molekula Al2O3 mint trioxid három molekula
monoxiddal egyenlő. A mázakat nedves dobmalomban őrlik. A mázazás mártással, permetezéssel
vagy kanállal való leöntéssel történik. A színes mázakat átlátszó mázakból készítik fémoxidokkal,
színtestekkel vagy kerámia festék hozzáadásával. A vas-oxid sárga és barna, a rézoxid zöld,
kobalt-oxid kék, mangán-oxid barna és ibolya, urán-oxid sárga, antimonoxid sárga, krómoxid
zöld színt ad. A színtesteket színező fémoxidok és máz összeolvasztásával un. fritteléssel készítik.
Fehérszínű, nem átlátszó mázat óndioxid frittelésével állítanak elő. Kristályos mázakat
cinkoxiddal készítenek. Ugyancsak kristályos mázat ad a titán-dioxid, urán-oxid, vanádiumoxid,
wolframoxid túltelített máza. Máztípusok: a kőagyagáruk máza a sómáz, a kilencszáz fok körűl
olvadó, frittelt míniumot tartalmazó fazekasmáz, a földpátot /nálunk aplit/ tartalmazó kvarc-
kaolin-cink-oxidos porcelánmáz, majolikamáz.

Mínium, ólommínium, Pb3O4, skarlátvörös kristályos por, víz nem oldja salétromsav részben,
oldja, ólom-oxid marad vissza. Ólomtartalma ólom oxidra számolva 96-97 %. Előállítása során
sárga ólom-oxidot állandóan kevergetve levegőn hevítenek, amíg színe tüzesvörössé nem válik.
Kihűlés után azonnal megőrlik. Más előállításnál ólom(II)-oxidot kálium kloráttal
megömlesztenek. A megömlesztés elősegítésére a keverékhez kálium nitrátot is adagolnak.
Vörösizzáson előbb ólom (IV) oxid, majd mínium keletkezik. Az át nem alakult ólom(II)-oxidot
híg nátronlúg oldattal főzve távolítják el. Felhasználása ólmos mázakban történik, illetve
rozsdagátló festékek alapanyaga. Mérgező, ezért felhasználását korlátozzák.

Molibdén, Mo, ezüstfehér színű, fémes elem, magas olvadáspontú nehézfém. Kovácsolható.
Nagy szakítószilárdságú, több izotóppal rendelkező elem. Vegyületeiben kettő, három, négy, öt és
hatvegyértékű lehet. A fém levegőn állandó, azonban izzítva oxidálódik molibdén-trioxid
keletkezése közben. A fluor közönséges hőmérsékleten reagál vele, szénnel karbidot alkot. A
természetben, elemi állapotában, mint nyomelem
fordul elő. Fontos ásványa a molibdetit és a wulferit v. sárgaólomérc. Nagyobb mennyiségben
ásványai Észak -Amerikában, Kolorádó államban /Climax/ bánya, Norvégiában és az Ural
környékén találhatóak. Magyarországon a Velencei hegységben fordulnak elő molibdén telepek.
A molibdént 1778-ban fedezte fel Sheele, először 1782-ben állították elő elemi állapotában. Ma a
molibdenit pörkölése után molibdén trioxidot nyernek, ezt aluminotermiás úton redukcióval
molibdénné alakítják át. A molibdén a krómcsoport elemei közé tartozik. Tiszta molibdén
előállítható igen tiszta molibdéntrioxidból hidrogénáramban való izzítással is. Fontos acélipari
ötvözőanyag, már kis százalékban is előnyösen megváltoztatja az acélok tulajdonságait. A
molibdénacél szilárdsága melegen valamennyi szerkezeti anyag közül a legnagyobb. Iparunkban
molibdén vegyületeket kerámia segédanyagként használnak fel.

Molibdén-trioxid, MoO3, 600 Co-on molibdéndiszulfid levegőn való hevítésével, vagy pedig
ammónium-molibdátból hevítve vagy salétromsav hozzáadásával állítható elő. A savas eljárásnál
először molibdénsavat kapunk és ezt hevítve alakítjuk át trioxiddá. A molibdéntrioxid fehér por,
hevítve sárga lesz, majd lehűlve visszanyeri eredeti színét. Kristálylemezkéi hajlíthatók. Levegőn
tartós. Hidrogénnel 600 fokon fémmé redukálható. Víz alig oldja. Híg és tömény kénsavban
oldódik. Ugyancsak oldják alkálihidroxidok és alkálikarbonát olvadékok. A szilícium hevítésekor
fémmé redukálja. Adagolása 2 %-ban történik.

Montmorillonit, Al2O3. 4SiO2. H2O + n H2O, agyagásvány, montmorillonitfélék csoportjába

tartozik a szmektitásványok közé. Monoklin rétegszilikát, jellemzője, hogy a rétegközi kationok
cserélhetők, un. kationcserélők. A montmorillonit a poliszilikátok sorába tartozó különböző
földpátok víztartalmú mállási terméke. Kis mennyiségben /1-2%/ szuszpendálószer, nem hagyja
a mázalkotókat leülepedni. A bentonit nagyrészt montmorillonitból áll. Az agyag képlékenységét
növeli. A bentonit vízzel keveredve erős ragasztóanyagként hat, tixotróp. Száradáskor
vízmegkötő képessége miatt erősen zsugorodik. Használata előnyös öntőiszapok készítésekor.
Kémiailag főalkotói a 20-27 %-nyi alumínium-oxid, 47-51 %- nyi szilícium-dioxid és 17-23 %-
nyi víz. Színe szűrkés, v. sárgásfehér v. rózsaszín lehet. Vulkáni tufák és kovasavban szegény
vulkáni kőzetek mállásakor keletkezik. Lelőhelyei Németországban. Franciaországban,
Angliában, és az USA-ban találhatóak. zsíros tapintású mikrokristályos halmazok elegye.
Adszorbeáló és színtelenítő szereket is készítenek nagytisztaságú változataiból.

Mullit, 3Al2O3.2SiO2, ásványtanilag a szilikátok pontosabban a lánc és szalagszilikátok közé

tartozó rombos kristályokat tartalmazó anyag. A keményporcelán a kőedény és a sillimanit
alkotórésze. Akkor keletkezik, ha víztelenített agyagot izzítunk 900-1500 Celsius fokon. Kicsi a
hőtágulási együtthatója, vegyi hatásoknak ellenáll. Sok mesterséges kerámiaanyagnak is fontos
alkotórésze, ezekben a kiégetéskor keletkezik.

N Ápolyi sárga, Pb(SbO4)2 ólomantimonát, Antimonsárga. Elnevezése a XVII. Századtól

eredeztethető. I. e. 500-ban ismerték, azonban már a babiloniak is, téglák sárgára
festésére használták. Olajjal elkeverve sárga művészfestékként használják. Napfény, hő,
lúgálló, savak ólomszulfid képződése közben bontják. Ekkor színe sötétre vált. Üveg, porcelán,
zománcfestékként ismert. A nápolyi sárga csak alacsony hőfokon olvadó máz alatt használható.
Nagy színezőképességű, jó fedőképességű, közepesen mérgező, viszonylag nehéz pigment. Nem
szabad feldolgozásához vas vagy acélszerszámokat használni, mivel vas jelenlétében piszkoszöld
színt vesz fel. Előállítása során ólom nitrátot, hánytató borkövet /antimonil káliumtartarát/ és
konyhasót összekeverve kiizzítanak, majd az olvadékot szilárdulás után vízzel mossák, megőrlik,
újra mossák és szárítják.

Nátrium-antimonát, Na[Sb(OH)6] színtelen,kristályos só. Vízben nehezen oldódik.

Káliumantimonát oldatában nátriumionok hatására csapadék formájában keletkezik.
Felhasználása tejüveg és mázgyártásnál történik.

Nátrium- bikromát, Nátrium -dikromát,

Na2Cr2O7 . 2 H2O, Vörös, higroszkópos hatszögletű kristályok, vízben, alkoholban jól oldódik.
83Co-on kristályvízmentes só kristályosodik ki, olvadáspontja 320 Co. 400 Co-on bomlik. Erős
oxidálószer, mivel olcsóbb, mint a kálium-dikromát, ezért az iparban a kálium-dikromát pótlására
használják. Felhasználása, mint a többi krómvegyületé.

Nátrium-fluorid, NaF, fehér por, csak 25- szörös mennyiségű víz oldja. Alkoholban alig
oldódik. Iparilag kriolitból állítják elő nátrium hidroxidos megömlesztéssel, majd a keletkezett
hidroxoaluminát kilúgozásával. Előállítható hidrogénfluorid szódás közömbösítésével vagy
fluoritból oxidációval, ekkor visszanyerjük a káliumszulfátot is. Ekkor a felhasznált nyersanyag
szén és glaubersó. Üveg és zománcipari adalék.

Nátrium-klorid, NaCl, konyhasó, kősó, színtelen, szagtalan kocka alakú kristályok vizes oldata
semleges kémhatású, a lángot fém nátrium tartalma sárgára festi. 801Celsius fokon megolvad.

Kevesebb vagy több Nátrium klorid található a talajban és a vizekben. Nagyobb mennyiségben
2-3 %-ban a tengervízben fordul elő. Kontinensünkön számos nagyobb kősótelep van. Nevezetes
a szolikamszki és a strassfurti sótelep. Fontos szerepe van az életfolyamatokban a fiziológiás
sóoldatnak. A Nátriumklorid sok nátriumvegyület, a fémnátrium és a klór ill klórvegyületek
kiindulási nyersanyaga. Fontos szerepe van a tartósítóiparban, a bőriparban, a szappanipar és a
szerves festékipar kisózásra használja fel. A konyhasó akárcsak a szóda és a kalcium-fluorid a
kerámia iparban gyakran használt folyósítószer. Az égetéskor illékony sav eltávozása közben
alacsony olvadáspontú szilikátok keletkeznek belőlük. A konyhasót közvetlenül nem használják
mázak előállítására. A kemencében izzó áru közé hintik, a konyhasó klórtartalma a bent lévő
vízgőz hidrogénjével sósavgőzt alkot a víz oxigénje, pedig a nátriumot oxidálja. A leszálló pára
az agyagedények felületén az agyag kovasavtartalmával üveggé válva az egész edényt fényes
mázzal vonja be.

Nátrium-nitrát. NaNO3, Nátronsalétrom,

Chilei salétrom, színtelen, nedvszívó romboéderes kristályokat alkotó só. Vízben a víz lehűlése
közben jól oldódik. Kémiailag a nitrogéncsoport oxisavainak alkáli sói közé tartozik. A
természetben is előfordul, mint chilei salétrom, amelyből régebben salétromsavat készítettek
Iparilag ma kristályos szóda és higított salétromsav reakciójával állítják elő. 38 C o körül bomlani
kezd, erélyes oxidálószer. Na2O alapanyag. Hálózatmódosító alkáli oxid. Csökkenti az olvadék
olvasztási hőmérsékletét, a viszkozitását. A hőtágulási együtthatót növeli. Mázakban csökkenti a
keménységet, kopásállóságot, kémiai ellenálló képességet.
Nátrium-nitrit, NaNO2, Salétromsavas nátrium, sárgásfehér, nedvszívó kristályok, vízben jól
oldódik, oldata lúgos kémhatású. Levegőn lassan Nátriumnitráttá oxidálódik. A Nátrium -nitrát
magasabb hőmérsékleten könnyen Nátrium- nitritté alakul át. Redukálószerként fémes ólmot
használnak. Mérgező. Zománcok alkotórésze.

Nátrium-sziliko-fluorid, Na2SiF6 színtelen, vízben nehezen oldódó hexagonális kristályok

Nátrium-hexafluoro-szilikát szuperfoszfát gyártása során melléktermékként keletkezik foszfátok
feltárásakor.Nátrium-sziliko-fluorid fémnátriummal hevítve szilíciumot ad. Hidrogén-sziliko-
fluoridot nátronlúggal v. nátrium-loriddal reagáltatva nehezen oldódó, jól szűrhető, higroszkópos
kristályokat képez. ón-dioxid és kriolit kiváltására homályosítószerként használják a zománc,
valamint a tejüveg gyártásánál. Mérgező.

Nátrium-tannát, C7H7NaO3, a galluszsav, vagyis a 3,4,5-Trihidroxi-benzoesav nátriumsója. A

galluszsav a tanninokban, vagyis a csersavban előforduló észterkötésű vegyület, természetes
növényi sav, 1786- óta ismert. Nehézfémekkel sószerű csapadékot ad. A tanninok v. tannátok
/csersavak/ nem egységes vegyületek, hanem bonyolult keverékek. A természetben, a tealevélben,
tölgyfakéregben, tölgyfagubacsban, fenyőkéregben, sörben, vörös borban fordulnak elő. A
tanninok erős cserző és fertőtlenítő hatású vegyületek. Iparágunkban ipari segédanyagként
használatos szerves só. Folyósítószer masszaiszapok, kaolinos öntőiszapok készítéséhez 0,5-0,8-
1%-os adagolásban.

Nátrium-tartarát, Na2 C4H4O6 . 2 H2O, a

Tartarátok a borkősav sói. Színtelen, vízben oldódó, nedvességre nem kényes kristályok. Vízben
oldódik. Savanyú só. Nátriumot viszünk a mázba a nátrium-tartarát segítségével.

Nátrium-tripolifoszfát, Na5P3O10, Nátrium

polifoszfát, előállítható, ha mononátriumfoszfátot és dinátriumfoszfátot meghatározott arányban

összeolvasztunk, majd az olvadékot gyorsan lehűtjük. Vízmentes vagy 6 molekula vízzel
kristályosodó változata ismert Nem nedvszívó, állandó, fehér, vízben oldódó só. A
kristályvízmentes só levegőn állás közben kristályvizes sóvá alakul át. Vizes oldata 100 Co-on
hidrolizál, ortofoszfát és pirofoszfát keletkezik. A Nátrium-tripolifoszfát nem oldódó
ffémvegyületekkel fémszappanokat ad. Kaolin tisztítására, vízlágyításra és kerámiaipari
segédanyagként használják fel.

Nátrium-uranát,nátrium-diuranát

Na2U2O7, a vízmentes só narancssárga, hevítve vörös színre vált, lehűtve visszanyeri eredeti
színét. Uránsága néven festék. Előállítása során uranilkloridot, nátriumkloridot,
ammóniumkloridot vízben oldunk. Az oldatokat összeöntjük, majd a kapott oldatot bepároljuk, a
száraz maradékot izzítjuk. Uranilszulfát semleges oldatából Nátrium hidroxiddal a diuranát
hexahidrátja válik le. Használják sárgászöld foszforeszkáló üvegek gyártására és sárga
porcelánfesték készítésére.

Nefelin -szienit altaflux, a kereskedésbeli áru 3 Na2O . K2O . 4 Al2O3 . 8 SiO2, képletű,
Porszerű anyag. Szilícium oxid tartalma 55 %-körüli, alumínium-oxid tartalma 23-24 %, kevés
vas-oxidot, nátrium oxidot, kálium-oxidot, kalcium-oxidot, magnézium-oxidot, bárium oxidot
valamint stroncium oxidot tartalmaz. Hatszögletes, apró kristályok. Ásványtanilag a térhálós
szilikátok földpátcsoportjába tartozik. A természetben vulkanikus nefelint találni a Vezúv
közelében. Színe fehér v. színtelen ill. olajzöld v. veres lehet. Fontos alkotórésze a nefelines
bazaltnak, a nefelines lávának ill. a fonolitnak, a ditroitban és a Dél-Tiroli vörös porfírban is
előfordulnak kristályai. A szienit gránitos kőzet. Azokat a szieniteket, melyek nefelinnel v.
eleolittal kristályosodnak ki hívják nefelin-szieniteknek. Ilyen a norvégiai cirkon-szienit is,
melyben cirkónium és eleolit található. A földpátok közé tartozó Nefelin-szienit közepes vagy
alacsony hőmérséklethez való folyósítószer, sok nátriumot és káliumot, de kevesebb szilícium-
dioxidot ad a mázakhoz. Ortoszilikátféleség, a kovasav sója, timföldtartalmú ásványi összetevő.
Matt mázak és un, " kőnyomatos " mázak összetevője.

Nikkel-foszfát, Ni3(PO4) 2. 7 H2O, zöld por, vízben nem oldódik, azonban ammóniaoldat és savak
oldják. Hevítve nikkelsárga pigment keletkezik belőle.

Nikkel-karbonát, NiCO3, világos zöld színű, rombos kristályokat alkot. Vízben oldhatatlan,
savak oldják. Hevítve széndioxidra és Nikkel(II) oxidra bomlik. Kerámia mázakhoz 3-4 %-ban
adják színező oxidként. Színe a mázat alkotó oxidok minőségétől és mennyiségétől függően kék,
zöld, borvörös és sötétbarna lehet.

Nikkel-(II)nitrát, Ni(NO3) 2. 6 H2O, zöld, nedvszívó monoklin kristályos vegyület, vízben és

alkoholban oldódik. A kristályosodás hőmérsékletétől függően ismeretes 2, 4, 6 valamint 9
kristályvizes módosulata is. Előállítható többféle bázikus nikkelnitrát is. A kerámiaiparban barna
színek előállítására használják fel.

Nikkel-oxidok, Nikkel-(II)oxid, NiO, zöld,

Ó
Vízben nem csak savakban oldódó por, nikkel (II) hidroxid, karbonát v. nitrát izzításakor
keletkezik, a természetben bunsenit ásvány alakjában ismert. Felhasználása füstszínű üveg
gyártására történik. A nikkel oxid ólmos v. bórtartalmú mázakban sárgásbarna színt ad,
magas alkálitartalom esetén lilásszürke színű. Adagolása 0, 5-3 %-ban. Vas, kobalt, mangán és
krómoxiddal fekete színt ad. Ismeretes még a Ni2O3 képletű Nikkel-(III)oxid, valamint a Ni2O3. 2
H2O összetételű vegyület is. Barnásfekete Nikkel-dioxid keletkezik, ha zöld Nikkel-(II) hidroxid
csapadékhoz nátriumhipobromit v. Nátriumhipoklorit oldatot öntünk. A keletkezett csapadék
jól szűrhető. Mérgező.

lom-borát, Pb(BO2)2.2H2O,

színtelen, kristályok vagy fehér por. Fénymázak adaléka, Felhasználják az ólomüveg gyártásánál.

Ólom-kromát, PbCrO4, Krómsárga, finom, narancssárga, nehéz por, salétromsav és nátronlúg

jól oldja, vízben kevéssé oldódik. Mesterséges ásványi pigment. Krómsárgát ólom nitrátból és
kálium-dikromátból állíthatunk elő, azonban a kálium-dikromátot először ammónium-hidroxid
oldat segítségével kálium kromáttá kell átalakítani. Ólom nitrát helyett ólom acetátból kiindulva
egy lépésben kapunk ólom kromátot. Mellette ecetsav és kálium-acetát keletkezik. A krómsárgát
Vauquelin fedezte fel 1797-ben. Iparilag először Párizsban gyártották 1818- ban. A krómsárga
különféle színárnyalatokban kerül forgalomba világossárgától egészen vöröses sárgáig. A
krómsárga levegőn lassan megsötétedik, kénhidrogén hatására megfeketedik, sósavban
krómklorid keletkezik zöld színnel. Fő felhasználási területe a művészfesték gyártásban történik.
Iparunkban zöld mázak adalékanyaga.

Ólom -(II)oxid, PbO, ólomglét, Masszik, vörös v. sárga módosulata ismert. Vízben alig oldódik,
salétromsav, ecetsav v. forró sósav sóképződés közben oldja. Zárt edényben kell tartani, mivel
állás közben a levegőből széndioxidot vesz fel és lassanként bázisos ólom karbonáttá alakul. Népi
fazekasok az ólmot házilag szabad levegőn forralták üstben. A tetején keletkezett oxidréteget
lefölözték, az így nyert ólom-oxidot összetörve használták fel. Más módon kénólmot, vagyis
galenitásványt- Selmecbánya legfontosabb bányatermékét - homokkal összeolvasztották szabad
levegőn könnyen olvadó ólomüveget, un. kovasavas ólmot kaptak. Ez átlátszó, színtelen, fazekas
kemencében is könnyen olvadó máz volt. Minél több ólom-oxidot használunk annál alacsonyabb
hőfokon olvad meg az üveg, azonban annál veszélyesebb is mivel a savanyú ételek kioldják az
edények mázából az ólmot, és ólommérgezést okozhatnak. Ennek megelőzésére az ólomtartalmú
mázakat frittelik, vagy szénsavas ólmot illetve míniumot (Pb3 O4), használnak. Az
ólomvegyületek a legjobban olvasztó anyagok, minden alacsonyan olvadó mázban
megtalálhatók. Csökkentik a viszkozitást, a máz könnyen megfolyik. Az ólommázak jól oldják a
színező oxidokat, és szép színeket adnak. Sárga ólom oxidot kapunk, ha ólom-(II)karbonátot v.
bázisos ólom karbonátot gázkemencében olvadásig hevítünk. Az ólom- (II)oxid olvadáspontja
884 Co , Ólom(II)-oxid bázisos ólomkarbonát v. ólomnitrát hevítésével is előállítható. Ha a
megolvasztott ólomba forró levegőt fújnak, akkor vörös alakban kapjuk meg az ólom(II)-oxidot.
Az ólomglétet már az ókorban is ismerték, kő v. vakolatot alapoztak vele, gyorsan szárad,
ólomszappan képződik. Folyósítószerként csak oxidációhoz alkalmazták, redukciós égetés során
felhólyagosodik. Bórral kombinálva kitágul az égetési tartománya. A legillékonyabb nehézfém
oxid. Ólomüveg készítésére, lenolaj -firniszszikkaktív előállítására is használják. Kémiailag az
óncsoport vegyületei, közé tartozik, akárcsak az ólom(II)-oxidból erős hevítéssel előállítható
Ólom (IV) oxid, amely erős oxidáló anyag. Ólom (IV) oxid előállítható ólom acetát nátrium
hipokloritos oxidációjával is. Vízben oldhatatlan sötétbarna por. Az ólomakkumulátor pozitív
sarka ólom dioxid. Az ólomvegyületek mérgezőek.

Korondi fazekasok ólmos máza

Ólom-oxid 50 sr

Kvarchomok 23 sr

Kaolin 10 sr.
A fenti összetevőket jól összekeverték, majd kövön nedvesen kétszer megőrölték. Az edényekre
öntéssel vitték fel.

Gyári máz I.

Ólom-oxid 50 sr.

Kvarchomok 20 sr.

Gyári máz II.

Ólom-oxid 50 sr

Kvarchomok 20 sr

Üveg 2 sr.

Gyári máz III.

Ólom-oxid 50 sr

Kvarchomok 17,5 sr

Kaolin 5 sr

Ezek átlátszó mázak voltak. Mindegyik mázat összemérés után őrölni kell nedvesen
malomkövön. A kvarcot a korondiak békasó formájában használták fel. A kvarckavicsot
felizzították, majd hideg vízbe ejtették. Az összerepedezett kavicsot megtörve őrölték. Színes
mázakat az alapmázakhoz adagolt színező oxidokkal érnek el.

Zöld máz: 100 sr. ólom-oxid +40 sr. kvarchomok + 5 sr. kaolin + 4 sr. rézzöld festék.

Sötétkék máz: 100 sr. ólom-oxid, +40 sr. kvarchomok + 5 sr. kaolin + 5 sr. kobalt-oxid.

Világoskék máz: 100 sr. ólom-oxid + 40 sr. kvarchomok + 3 sr. kobalt-oxid

Barna máz: 100 sr. ólom-oxid + 40 sr. kvarchomok + 5 sr. mangán-dioxid

Ólom-szilikát, ólom-biszilikát, ólom- oxidból és kvarcból összeolvasztott frittek, kevésbé

mérgezőek. Kész mázként szerezhetők be por v. granula formájában Általános összetételük: PbO
0-0,15, Al2O3-1, SiO2-2. A máz és a massza tulajdonságai nem mindig illeszkednek tökéletesen
egymáshoz. A mázak tulajdonságait könnyebb megváltoztatni, mint a massza tulajdonságait.
Ilyenkor korrekciós fritteket alkalmaznak. A korrektura frittek segítségével könnyen elérhető a
kívánt eredmény. Az ólom biszilikátok nem önálló mázak, hanem két-három összetevő
tartalmazó javító adalékok, amik a mázhoz keverve javítják tulajdonságait a máznak. Például
olvadáspontot és felületi feszültséget csökkentenek, felületi fényességet növelnek, hőtágulást
csökkentenek. Ilyen olvasztó frittek az ólom monoszilikát, ólom biszilikát, bór flusz, Bárium-
cink flusz. Még nagyobb szilíciumtartalmúak az ólom szeszkviszilikátok. A korrekciós frittek az
egészségre ártalmasak, fokozott gonddal kell kezelnünk őket.
Mezopotámiai ólommáz

Őrölt üveg 243 sr

Ólom oxid 40,1 sr.

Réz-oxid 58,1 sr

Szóda 3,1 sr.

Mész 5 sr.

Ondit, kálitufa, hazánkban a Zempléni (Tokaji)-hegységben a legutóbbi évtizedekben Szerencs

környékén nyitottak kálitufa bányát. A Zempléni-hegység vulkanikus eredetű, sokféle anyagú
vonulat. A miocén tengerek riolitos vulkáni tevékenységének következménye. A vulkanikus
tevékenység a tengerekben a bádeni korszak második felében andezites-dácitos vulkanikus
tevékenységgel folytatódott. Régóta számos iparunkhoz szükséges alapanyagot bányásznak,
bányásztak ezen a területen. Lásd füzérradványi illites nemesagyag, a rátkai bentonit, a
Sárospatak, Bodrogszeg, Mád, Rátka környéki kaolinites nemesagyag, erdőbényei kovaföld. Az
ondit 17-18 %-ban szilícium-dioxidot, 10-12 %-ban alumínium-oxidot, kevés titán-dioxidot, vas-
oxidot és 7-8 %-ban kálium-oxidot tartalmaz. Finomkerámiaipari nyersanyag, porcelánmasszák
adalékanyaga.

Ón-kromát, Sn(CrO4)2, cinkromát, barnássárga, kristályos, vízoldható por. Hevítve bomlik.

Porcelánt rózsaszínűre ill. ibolyaszínűre fest.

Ón-oxid, Ón (II) oxid, SnO, Cink-oxid, Horgany-oxid, kékesfekete, vízben nem oldódó por,
előállításakor ón(II) kloridot és nátrium karbonátot hevítenek feketedésig. Levegőn fehér
óndioxiddá égethető el. Rendszertanilag az óncsoport és vegyületei közé tartozik. Ón (IV) oxid:
természetes ásványa az ónkő, vagyis a kassziterit. Az ón elégetésekor fehér por alakjában
keletkezik. 1350 Celzius fokon szublimál. A megolvadt üvegben nem oldódik, azt tejszerűen
homályossá teszi. Növeli az üveg ellenállóképességét. Lásd tejüveg. Az ón dioxid kémiailag nem
vesz részt a mázképződésben, benne finoman eloszlik, homályosodást idéz elő. Az ón dioxidok
növelik a mázak rugalmasságát, csökkentik a hajszálrepedések számát. A máz típusától függően
2-15 %-ban adagolva használják. Történelmileg már a mórok 798-ban használtak sárgás-fehér
ón-ólom mázat téglák díszítésére. Ónmázas edényeket hazánkban a XVII. századtól kezdve
készítettek. Ekkor jelennek meg a habánok. Főleg Trencsén, Nyitra és Pozsony megyében
dolgoztak, de ismertek az erdélyi habán kerámiák is. Az ón oxid tartalmú mázakat nem lehet
használni króm oxid mázak közelében, mert vörös színeződés keletkezik. Az ón oxid majdnem
minden mázban használható, színe enyhén sárgás árnyalatú fehér, jól színezhető homályosító
adalék. Az ónhamu ón (IV) oxid és fém ón por keveréke, fehér kályhacsempék készítésére
használják fel.

Fedőfehér

Ónhamu 26 sr

Kálium-karbonát 21 sr.

Kvarchomok 53 sr.

Az ónhamu 100 sr ólom és 15 sr ón keveréke, frittelni kell. Finom pink festék készítése során a
vízben oldott ónsót és a kálium bikromátot együtt választották le. Ammónia oldatot adtak hozzá.
Mosták, zsengélték, majd újra mosták.

Rózsaszín pink

Ón-oxid 64 sr.
Mészpát 32 sr.

Kálium-bikromát 4 sr

Az anyagokat össze kell őrölni, égetés után ki kell mosni.

A Kálium-bikromát mennyiségének növelése más, más színt eredményez. Ekkor az ón oxidot

100 sr. re kell venni a mészpátot, hagyjuk ki a receptből. Lilás színt 100 sr. ón-oxid 12 sr. kálium-
bikromát és 24 sr magnézium szulfát segítségével érhetünk el. Kármin színt kapunk 100 sr. ón-
oxid és 20 sr. kálium-bikromát segítségével. 2,5 sr.kálium-bikromát

és 100 sr. ónsó halványrózsaszínt ad.

Ortoklász, Káliföldpát, KalSi3O8, közönséges földpát. Monoklin prizmákból álló, nem átlátszó
fehér, sárgás v. vöröses kristályok halmaza. Hidrogénfluorid bontja, lúgokkal feltárható. A
természetben az egyik leggyakoribb szilikátféle. Az őskőzetekben található az anyagásványok
anyakőzetében. A kerámia masszába kevert földpát befolyásolja a massza képlékenységét,
soványítóanyag. Azonban a jóval olcsóbb kvarc és samott gazdaságosabb nála. Tűzben
folyósítóanyagként hat. A kerámiában a földpát csak, mint tiszta anyag használható. Nagyobb
mennyiségben tisztán Norvégiában, Kanadában, Kaliforniában található. A földpát három
változata/ Káliföldpát ortoklász, nátronföldpát albit, mészföldpát anortit / egymással keveredve
fordul inkább elő. Jelentősége a káli és nátronföldpátnak van. Káli és mészföldpát elegye nem
ismeretes. Kerámiaipari célra a Káliföldpát aprított változatát hozzák forgalomba. A földpát 1100
Co körül üvegként olvad meg, széles olvadási tartományban. A Káliföldpát megolvadva is
megőrzi nyúlós tulajdonságát, jobban, mint a nátronföldpát. Ezért a káliföldpátot porcelánipari
masszaként használják fel. A nátronföldpát a mázgyártás alapanyaga. A gyakorlatban nehéz tiszta
káliföldpátot találni, ezért káli és nátronföldpát keverékével dolgozunk, keverési arányukat
kísérletekkel kell megállapítani. A földpátos masszák zsugorodása égetéskor jelentős lehet. A
földpát, mint folyósítóanyag igen hasznos adalék a kőagyagmasszákban és a mázakban. 1300 Co-
on olvad meg teljesen.

Ö
mlesztőanyagok, a kerámiaiparban az olvadás megkönnyítésére adalékként használt
anyagok. Keverékek olvadáspontja mindig alacsonyabb, mint az egyes alkotórészek
olvadáspontja. Az ömlesztőanyagok az egyes anyagok kiválását megkönnyítik, gátolhatják
az oxidációs folyamatokat. Iparunkban ilyen anyag a cink klorid, a bórax.
P egmatit, másképpen földpátos homok, vagy írásgránit. A föld kitermelésre érdemes felső
közel 16 kilométeres szilárd kérge egy nagyon forró, izzó magma fokozatos kihűlésével
keletkezett. Ebben a kéregben természetes kialakulású érc, fém, kőolaj, szén, kősó stb.
felhalmozódások alakultak ki, a pegmatitban telepeket alkotva. A magma 1000 Co körül már
részlegesen elkülönül két folyékony anyaggá. Alul a nehezebb fémszulfidok, felettük pedig a
könnyebb szilikátok találhatók meg. Először a nehezen illó, magasabb hőmérsékleten olvadó
alkotók kristályosodnak ki, ezt követte a könnyebben olvadó, alkotórészek kikristályosodása. A
geológia tudománya ezt hívja frakcionált kristályosodásnak. Ebben a folyamatban a gabró-diorit-
gránit triász főkristályosodása után hígan folyó pegmatitos ömledék maradt vissza. Ez a
végmagma üregekben, hasadékokban összegyűlve pegmatit teléreket alkot. Az Alpok, a Bajor-
erdő, Szilézia pegmatiteléreiben különleges kvarc, földpát és csillámkristályokat lehet találni.
Turmalin, topáz, réz, cérium, nióbium, tantál, berillium, lítium, molibdén dúsulások is
előfordulnak kitermelésre érdemes mennyiségben. Iparunkban a pegmatit a földpátfélékhez
hasonló felhasználást nyer, mázak alkotórésze. A porcelánmasszák kedvelt anyaga, mivel
földpátot és szilíciumot is tartalmaz.

Perlit, apró, golyókból álló, víztartalmú kvarcporfirüveg v.liparit ásvány. Természetben is

megtalálható savanyú, vulkanikus, üvegjellegű kőzet. 850-900 Celsius fokra hevítve eredeti
térfogatának 7-16 szorosára duzzad meg. A duzzasztott perlit fehér színű, nagy porozitású
természetes kőzet. 70-75 % szilícium-dioxidot tartalmaz, 12-15 %-ban alumínium-oxidot,
valamint nátrium, kálium, magnézium, kalcium, oxidot és vas-oxidot pár százalékban.
Magyarországon Pálháza közelében valamint Pásztón és Nyírtelken található perlitbánya. Perlitet
bányásznak még Szlovákiában, Ukrajnában, Görög ill. Törökországban . Könnyű, jó hőszigetelő
anyag. Perlitet a mázakhoz lebegtetőanyagként adagolunk, hasonlóan a bentonithoz.

Petalit, lítiumföldpát, LiAlSi4O10 78% szilíciumot, 16 % alumínium-oxidot, kevés vas-oxidot,

kálium-oxidot, kalcium-oxidot, magnézium-oxidot, titán dioxidot, nátrium oxidot és foszfor
pentoxidot tartalmazó földpátféleség. Ásványrendszertanban a térhálós /tekto/ szilikátok
földpátcsoportjába tartozik. A földpátfélék természetes frittek. Belőlük 5-10 % mészfehér, vagy
dolomitliszt, vagy zsírkő hozzáadásával 1250 Co körül jól olvadó mázakat készíthetünk. A
petalitos mázak és masszák a hőterhelést jól viselik. Lásd még földpát címszónál.

Piezokerámia anyagok, a piezoelektromos anyagok mechanikai energiát alakítanak át

elektromos energiává, elektromos energiát pedig mechanikai energiává. Régen ismert
piezoelektromos anyag a kvarc és a Seignette só. A piezoelektromos kerámia anyagok nagy
térerősségű kezelés, un. polarizálás hatására válnak piezoelektromossá. A piezoelektromos
kerámiák több oxidból álló, kerámiarendszerek. Kristályrácsuk melegítve köbös szerkezetű, a
hőmérséklet csökkenésekor a rács torzul, kisebb szimmetriájú un. aszimmetrikus rácsszerkezet
jön létre. Ez az oka a piezoelektromosságnak. Ilyen rendszerek a bárium-titán-trioxid, ólom-titán-
trioxid, ólom- dinóbium- hexoxid, nátrium-nióbium- trioxid. Legfontosabb alapanyagok az ólom,
titán, cirkónium-trioxid. Gyártásuk az ólom-oxid, titán-dioxid, cirkónium -trioxid
összeméréséből, homogenizálásából, előégetéséből, őrléséből, granulálásából, sajtolásából,
égetéséből, csiszolásából, fémezéséből, nagy térerösségű polarizálásából, valamint készre
szereléséből és tokozásából áll.
Pink festék, kerámiafesték, ón-oxid tartalmú festék kevéske krómoxiddal. Színe rózsaszín,
hőálló. Gyártása során indifferens tűzálló alapanyagon oszlatják el a krómoxidot v. krómoxidult
ill. az ón-oxidot. Kereskedelmi neve: pink kolor.

Pirofillit, Al2O3 . 4 SiO2 . H2O, agalmatolit, monoklin rétegszilikát, a csillámfélék csoportjába

tartozó alumíniumtartalmú ásvány. Dioktaéderes szerkezetű, monoklin kristályokat alkot. 300-
400 Co-on keletkezik alumínium tartalmú szilíciumban gazdag kőzetekből. Jellegzetes
előfordulási helye a kristályos palákat áttörő riolit környéke. Pirofillit szerkezetű a
montmorillonit agyagásvány. Adagolása a mázra nézve 20%-ig történhet. Csökkenti a hőtágulási
együtthatót, csökken a hősokk veszélye, emeli a mázak hőállóságát, csökkenti a mázak
fényességét, valamint plaszticitását. Adagolásával erős, üveges, acélos máztestet kapunk

Platina, Pt, a maják Közép-Amerikában, már a XV. század előtt is ismerték. Ékszerkészítésre
használták fel. Nemes fém, a periódusos rendszer 8. mellékcsoportjának tagja. A platinafémek
csoportjának névadója. A tiszta fém szürkés ezüstfényű, melegen kovácsolható és hegeszthető.
Természetes izotópjai ismertek. Szerves savaknak, kénsavnak, sósavnak, salétromsavnak ellenáll.
A királyvíz oldja. Tulajdonságai a palládiumhoz teszik hasonlatossá. Foszforral, arannyal,
ezüsttel, kobalttal, cirkóniummal, réniummal, vanádiummal, nikkellel, vassal jól ötvözhető
Vegyületeiben 1,…4, 6, vegyértékkel vesz részt. Vegyületei sokszor színesek. Természetes
előfordulásai az Urálban, Kanadában, Kolumbiában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és az USA-
ban vannak. Iparunkban a platina oxidjait szürke színű frittekben használják.

Porcelán, áttetsző, pórusmentes, fehér színű áru. A legnemesebb kerámia anyag. Tiszta és tömör.
Három alkotórésze a kaolin, kvarc és a földpát. Alapösszetételben 50 % kaolin, 25 % kvarc és 25
% földpátot tartalmaz. Az alapösszetétel a megkívánt tulajdonságoknak megfelelően módosítható.
Égetési hőfok szerint keményporcelánt / 1370-1410 Co / valamint lágyporcelánt / 1200-1320 Co/
különböztetünk meg. A lágyporcelán receptúrájában többféle folyósítóanyagot / mész, cink-oxid,
magnézium-oxid, zsírkő / találunk. Ismerünk edényporcelánt, díszműporcelánt, elektroporcelánt,
vegyipari porcelánt, szaniterporcelánt. Alkáliákban gazdag frittet tartalmaz földpát helyett a
frittporcelán, 20-50 % csonthamut tartalmaz a csontporcelán, tiszta alumínium-oxiddal készül a
tűzálló porcelán. Porcelán mázazására legtöbbször színtelen, transzparens porcelánmázat
használnak. A zsengélést és a mázas égetést is több lépcsőben végzik. Dekorálása magastüzű
máz alatti festéssel vagy egy harmadik alacsonyabb tüzű máz feletti dekorégetéssel történik. A
porcelán gázt és folyadékot nem ereszt át, törési felülete fehéren csillog, acél, üveg nem karcolja.
Jól viseli a hőmérsékletváltozásokat. Fő tömege földpátüveg, melyben kovasav és kevés mullit
van oldva, szabad mullit és kevés kristályos kovasav mellett. A kínaiak már az ie.IV. században
ismerték a porcelángyártást. Lágy porcelánt égettek. A porcelán stílusát Kína teremtette meg. A
kínai porcelánt az alacsonyabb égetési hőfok és a fokozott hőtágulási együttható miatt jól lehetett
díszíteni. Európában a porcelángyártás a XVIII. században kezdődött meg. Frittporcelánt a
franciák gyártottak Sévresben, lágyporcelán formájában, azonban áttértek a német mintájú
porcelánra egyszerűbb gyárthatósága miatt. Így csökkent a sévresi porcelánok pompázatos
festése. Csonthamut a porcelángyártásban az angolok használtak, ez az ún. angol csontporcelán.
Sok tekintetben túlszárnyalja a kínai mestereket a japán. 1599-ben indult meg a japán
porcelángyártás az Arita helységben letelepedett koreai fazekasok által. Jelentős központ volt
még az Owari tartománybeli Nagoya, valamint az 1650-ben Goto Sayiro által alapított Kaga
vidéki porcelángyár, ahol a híres vas-oxidpiros Kaga porcelánok készültek. A
frittporcelángyártás 1581-ben Olaszországból indult el, virágkorát Franciaországban élte, 1836-
ban, Belgiumban szűnt meg. Az angol porcelángyártás 1745-körül Chelsea-ben kezdődött, 1800
körül tértek át a frittről a csonthamu használatára. Európában, az 1682-ben, Németországban
született J. F. Böttger patikus, alkimista, aranycsináló fedezte fel, hogy a porcelán egyik
alapanyaga az eddig hajpúderezésre használt kaolin. I. Frigyes Ágost szász választófejedelem
Meissen mellett gyárat alapított 1710-ben Böttgernek. 1717 körüliek az első fennmaradt
gyártmányok. Európában Meissen volt az első porcelángyártás színhelye. A porcelán formázását
vagy öntéssel vagy fazekaskorongon végzik el. A tárgyakat megszárítják, majd kétszer égetik.
Első égetés 900 Co körül történik. Ekkor a tárgy már tégla keménységű, de igen porózus. Ezért
mésztartalmú, kvarc és finom földpát vizes szuszpenziójába mártják, ez az ún. máz. Ezután 1400-
1500 fokon másodszor is kiégetik. Ekkor a porcelán cserepe tömött és áttetsző lesz, felülete pedig
sima és fényes. A biscuit porcelánt is kétszer égetik, de nem mártják a második égetés előtt
mázba. A kínai porcelánok és európai társaik a lágy porcelánok közé tartoznak.

Égetett kínai porcelán

SiO2 70 sr.

Al2O3 /timföld/ 25 sr.

K2O. .Na2O 5 sr.

Kínai máz

SiO2 68 sr,

Timföld és vas-oxid 12 sr.

Mész 14 sr.

Káli és Nátron 6 sr
A kínai porcelán egyik különleges tulajdonsága a repedéses porcelán /craquelée/. A repedések a
mázban különféle alakzatokat hoznak létre. Oka a máz és az alatta lévő anyag egymástól eltérő
felületi feszültsége. A kínai fazekasok ebbe a repedésekbe még festőanyagokat dörzsölnek.

Sévresi craquelée /repedéses/ máz

SiO2 79,5 sr,

Timföld /Al2O3/ 12 sr.

K2O . Na2O 6 sr.

CaO /mész/ 3 sr.

Japán porcelánmassza

Tiszta, fehér agyag 27 sr.

Földpát 30 sr.

SiO2 43 sr.
Porcelánföld, Bolus alba, lásd kaolinnál.

Prazeodimvegyületek, a prazeodim, 1885-ben felfedezett 59. rendszámú, a periódusos rendszer

3. Alcsoportjába a lantanidák közé tartozó ritkaföldfém, dioxidja PrO2, trioxidja Pr2O3, kloridja
PrCl3, és szulfátja Pr2(SO4)3, valamint karbonátja Pr2(CO)3 . 8H2O, hagymazöld / gör. Praseos/
vízben oldódó vegyületek, fény és hőálló zöld porcelán alapfestékek anyagai.

Propán, C3H8, H3C-CH2-CH3, színtelen, szagtalan, nem mérgező gáz. Égésekor széndioxid és
víz keletkezik. 1 kg propán elégésekor közel 11200 kilókalória szabadul fel. 1 liter folyékony
propángáz 0,51 kg. Szén, kátrány és kőolaj hidrogénezésekor kevés butánnal együtt nagy
mennyiségben keletkezik. 3, 5, 11, 22 és 33 kg -os palackokban 25 légkörnyomáson hozzák
forgalomba butángázzal keverve. Egy 11 kilós töltetű pb palack 121 ezer kalóriát szolgáltat.
Felhasználás mindig nyomáscsökkentő szelepen keresztül kell történjen. A fazekasgyakorlatban
műhelybeli gázkemencék energiaforrása. Alkalmas oxidációs és redukciós lángú égetéshez is. A
japán rakutechnika a só és szódaégetés korszerű tüzelőanyaga. A gázpalack robbanásveszélyes.
Nehezebb, mint a levegő, ezért a padlón ülepszik le. A propán tűz oltása kézi szénsavoltóval a
legsikeresebb. A haboltó a láng gyors égése miatt nem alkalmas pb gáz tüzének oltására.

R éz-borát, CuB4O7, kék, kristályos por, híg savak és ammóniaoldat oldja. Víz hatására
bázikus sóvá alakul. Előállítása kétvegyértékű rézsók és bórtartalmú vegyületek
reakciójával történik. Porcelánfesték.

Réz(II)-fluorid, CuF2 . 2 H2O, halványkék por, vagy monoklin kristályok. Vízben alig oldódik,
savak oldják. Víztartalmú réz-fluoridot réz-oxid, réz-hidroxid, réz-karbonát fluorhidrogénben
való oldásával kaphatunk. Az oldatból 2 mól kristályvízzel égszínkék kristályok válnak ki.
Felhasználása kerámiafestékként történik.

Réz-foszfát, Cu3(PO4)2 . 3H2O, kékeszöld por v. rombos kristályok, vízben oldhatatlan,

savakban és ammónia vizes oldatában oldódik, kerámiafesték.

Türkizkék festék
119,3 sr. rézfoszfátból és 150 sr. ón-oxidból készül. A rézfoszfát 37, 4 sr. kristályos rézgálic, 35, 8
sr. nátriumfoszfát és 5,3 sr. nátriumkarbonát oldat összeöntése, majd a keletkezett csapadék
mosása és enyhe ízzítása útján készül.

Réz-karbonát, CuCO3, az előbbi képletű un. szabályos rézkarbonát nem ismeretes. Réz (II)
sókból alkálikarbonátokkal változó összetételű bázisos Réz(II)-karbonátok választhatók le. Egy
recept szerint kristályos réz(II)-szulfátot és Nátrium hidrogén-karbonátot külön oldunk fel vízben,
majd a réz(II)- szulfát oldatot hidegen kevergetés közben lassan a Nátrium-hidrogén-karbonát
oldatba csurgatjuk. Bázisos réz-(II)- karbonát keletkezik.

Melléktermékként nátrium-szulfátot kapunk erős széndioxid képződése mellett. Bázisos réz

karbonátok előfordulnak a természetben is. Mint a zöld színű malachit, vagy a kék színű azurit.
Ezeket festékek készítésére használták. Bázisos réz-karbonátból vörös porcelánmázak készülnek.
A réz-karbonát adagolása hasonló, mint a réz-oxidé, vagyis 2-4% között halványtól sötétzöldig,
0, 5-3 % között vöröstől vörösesfeketéig terjedő színt ad. Általában a finom szemcseméretű
világoszöld v. fekete por alakú rézkarbonátot használják. Az oxidációs mázakat a zöld különböző
árnyalataira, az alkáli mázakat pedig a türkiz kékre színezi. Az ólommázak szép zöldek lesznek
tőle, a redukciós mázakat ökörvér vörösre festi. Báriummázakkal kékeszöld színt ad. Figyelni
kell égetéskor, mivel illékonysága miatt a kemencebeli szomszédait is megfestheti. Az alábbi
összetételű csempe ólommázhoz réz-karbonátot adagolva 3 %-ban szép almazöld színt kapunk.
Az ólommáz égetési hőfoka 980-1040 Celsius fok körül történik.

Csempe ólommáz

Ólom biszilikát 90 sr

Mészfehér 4 sr

Porcelánagyag 5 sr.

A mázat 980- 1000 Co-on égetjük.

Rézoxidok, Réz(I)-oxid, Cu2O, rézoxidul, az egyvegyértékű rézvegyületek általában
színtelenek, a réz (II) vegyületek állandóbbak és általában kék színűek. Az egy és a
kétvegyértékű rézionok komplexvegyületek képzésére hajlamosak. Sárga színű módosulata 0
Celzius fok körül, míg vörös színű módosulata 50 Celzius fok feletti hőmérsékleten képződik.
Réz(II)-oxidot levegőn 800 Celzius fok fölé hevítünk sötétvörös színű Cu2O-t kapunk.
Kuprósóoldatot alkáli hidroxiddal elegyítve sárga színű csapadék formájában kapjuk meg a
réz(I)-oxidot. A két módosulat egymástól szemcsenagyságban különbözik. A sárga színű
módosulat állás vagy melegítés hatására a durvább kristályos vörös színű módosulattá alakul át.
Vízben nem oldódik, tömény szervetlen savak oldják. Természetes ásványa a kuprit. Üveget és
zománcot vörösre színez. Réz(II)-oxid,kuproxid CuO, fekete színű vegyület, réz levegőn
történő izzításakor keletkezik. Réz- (II)oxid előállítható réz (II) hidroxid víztelenítésével is.
Réz(II)-oxid keletkezik réz-karbonát, -nitrát, -szulfát stb. izzításakor is. Hevítve réz(I)-oxiddá
alakul. Fémvas és szén redukciójával elemi rézzé alakul át. Híg savak oldják. Természetes
ásvány-előfordulása a tenorit. A rezet szép és változatos színű mázak készítésére használják.
Alkáli mázak réz-oxiddal kék színt adnak, timföld tartalommal zöldeskék színt öltenek, ólom és
bórsav mellett szép sötétzöldé válnak. Redukciós égetéssel, tokos kemencében a keletkező
rézoxidul vegyületek bíborvörösre színeznek. Ez a bíbor v. vörös rézlüszter, amikor is az
elillanó rézoxid vékony fátyol alakjába rászáll az ón-oxidos mázra. Ón-oxidos mázon ezt a
reakciót rézklorid is adja redukáló lánggal. Az olasz rézlüszter előállításakor salétromsavas
rézoxiddal átitatott papírost égettek el az ón-oxidos anyagedény mellett. A réz-oxid teljesen
megváltozik, ha mázzal, vagy engóbbal keverik. Könnyen elpárolog. Engóbbal fűzöld színt ad.
Legjobb keverési arány a 3-5 % közötti keverési arány. 5-6 % -körűl színe fémesfeketébe csap át.
Brongniart 1844-ben, Párizsban megjelent kerámiaművészeti összefoglaló könyve leírása szerint
fekete rézoxidot rézből salétromsavas oldással készítettek. Az oldatot bepárolták a maradékot,
izzították. Vörösszínű egyvegyértékű rézoxidot 100 sr. rézgálic és 57 sr. kristályszóda
összeolvasztásával kaptak. Az olvadékot porították, 25 sr. rézporral keverték. A keveréket
tégelyben erős tűzön 20 percig izzították, kihűlés után vízzel mosták. Az erdélyi fazekasok a
rézműves cigányoktól megvásárolt rézhulladékot edénybe téve megégették a katlanba a többi
edénnyel együtt. Kiszedve mozsárban megtörték, megszitálták. Ezután fehér földdel /kaolin v.
fehér agyag/ és vízzel elegyítve megőrölték. Újra örölték, majd addig hígították fehér földdel,
amíg 1: 13 arányt el nem értek. Ekkor égetési próba következett. A kapott eredmény alapján
javították a mázat. Minél magasabb a máz alkálitartalma, a kék szín annál tisztább. A rézrubin
előállításához a mázból minden oxidáló jellegű anyagot ki kell hagyni. Redukáló anyagokat kell a
mázba bevinni, mint ón (II) oxid, ón (II) klorid, borkősav.

Réz(II)- szulfát, CuSO4. 5 H2O, rézgálic, kékkő, a réz legfontosabb vegyülete. A pentahidrát
kék színű kristályos anyag. Öt molekula kristályvizéből 100 Celsius fokon szárítva 4 molekulát
veszít el. Az ötödik molekula kristályvíz csak 200 Celsius fok felett távozik el. Ilyenkor színe
fehérré válik. Kristályos sója a kalkantit előfordul a természetben is. Laboratóriumban
előállításakor rezet salétromsavban oldanak, majd kénsavval bepárolják és a maradékot vízben
oldva pentahidrátját kristályosítjuk ki. A réz-szulfátnak van, tri, és monohidrátja is. A rézszulfát
vízben, metanolban, etanolban, glicerinben oldódik. Vizes oldata erősen savas jellegű. Más
kétvegyértékű fémek szulfátjaival különböző elegykristályokat alkot. A fazekasgyakorlatban
rézgálic és kaolin /fehér föld/ keverésével zöld mázat lehet előállítani Ugyancsak zöld máz
készülhet rézgálicból, ólom-oxid hozzáadásával. Minden rézvegyület mérgező.
Ruténium, Ru, a platinafémek csoportjába tartozó kemény, rideg, az ívfény hőmérsékletén
olvadó fém, előállítástól függően szürke, v. ezüstfehér fém. Levegőn erősen hevítve tetroxid
alakjában elillan. Finom eloszlásban sok hidrogént vagy oxigént képes elnyelni, ezért
katalizátorként használják. II, III, IV, V, VII, VIII, vegyértékű vegyületei ismeretesek. Levegőtől
elzárva savak nem oldják. A ruténium kémiai viselkedésében az ozmiumhoz hasonlít. A ruténium
vegyületei többnyire színesek. A ruténium ritka nemesfém. A ruténium a platina kísérőjeként
fordul elő a természetben, valamint a ritka laurit ásvány alkotórésze. Lelőhelyei az Urálban, Dél-
Afrikában, Borneóban, Oregonban vannak. Nevét 1845-ben C. Klausz orosz vegyésztől kapta.
Lásd Ruténia- Kisoroszország.

Rutil, természetes titán-dioxid, TiO2, az oxidok és hidroxidok rutilcsoportjának névadója.

Prizmás v. tűs kristályokban fordul elő. Gyakoriak az ikerkristályok. Fontos titánércásvány,
titántartalma 60 %-körüli. Kialakulhat magmás és metamorf kőzetben is. A kvarcban
szennyezőként a tigrisszem nevű változatot adja. A természetben, Svájcban és az Alpokban,
Szlovákiában Revuca környékén, Az USA-ban, Ausztráliában, Mexikóban és Brazíliában fordul
elő. Magyarországon Erdősmecskén, a Velencei -hegységben, Legyesbényén, és Sopron
környékén fordul elő. Adagolása 3-5 %-ban történik kristálymázak adaléka, texturált felületet hoz
létre. Ólommázakban nincs ilyen hatása. Vas, kobalt, réz, króm oxiddal színes texturált felületet
ad.

S amott, Tűzálló, sárgásfehér tégla v. kályhacserép, felhasználása a durva és finom kerámia

iparban, a vegyiparban, a mész, cement, vas és acéliparban, üvegiparban történik. Egyszer
már kiégetett durva szemcsés tűzálló agyagból és hozzákevert kiégetetlen nyers agyagból
készül. Ezt a keveréket formázzák, préselik, 1450 Co-on kiégetik. A szokásos samott átlagosan
42-45 % alumínium-oxidot és 50-54 % szilícium-dioxidot tartalmaz. Legalább 1600 Co-ig nem
olvad meg. A samott vastag falú termékek előállításánál nélkülözhetetlen. Lásd berakólap,
épületkerámia. Kerámiamasszák készítésekor fazekassamottot, tűzálló samottot / tűzálló
agyagból égetve/, toksamottot /törött égetőtokokból / használnak fel. Szemcseméret alapján
durva, közepes és finom samottról beszélünk. A samott a kerámiamasszák ideális soványító
anyaga. A samott a masszák állékonyságát, hőlökésállóságát javítja. Csökkenti a repedési és
elhúzódási hajlamot, vastag falú tárgyaknál gyorsítja a szárítási folyamatot. A finomabb samott
kevésbé csökkenti a képlékenységet, mint a durva. Samottos agyag készítésekor először
nedvesíteni kell a samottot a képlékeny masszával, vagy vízzel. Nem lehet a samott sem túl
nedves, ekkor a keverék meglágyul, illetve sem túl száraz, ekkor a masszából nedvességet von el.
Adagolása apránként 10-50 % -ban. Egyszerre adagolni a szükséges samottmennyiséget, csak
áztatásos eljárásnál lehet. Intenzív mechanikai bedolgozást, ütögetést kell végezni. Meg kell
gondolni, hogy a százalékos arány száraz samottra vonatkozik. Samott soványító anyag helyett
használnak még őrölt cseréplisztet, agyaglisztet, téglalisztet is.

Sárga okra, kalcium-karbonátos agyaggal kevert vashidroxid. Magas-fémfényű sárga agyag

ásvány. Rokona a veres okra , vagyis a vas-oxid v. vas-hidroxid. Természetes ásványfesték.
Mázak és agyagpépek adaléka. Vörös vas-oxid oxidációs égetésénél, ill. fekete vas-oxid
redukciós égetésénél magas hőfokon mázfelépítő adalék.

Seger-gúlák, az égetett kerámia mutatja legpontosabban, hogy milyen volt az égetés

hőmérséklete. Ezért az égetendő tárggyal együtt a kemencébe mérőtesteket helyezünk el, melyek
égetési hőmérséklete 15-20 Co pontossággal ismert. Alakváltozásából az égetés hőmérséklete
megállapítható. A gúla összetételének megváltoztatásával állítják be a kívánt olvadási
hőmérsékletet. A gúla hevítésekor előbb deformálódik, majd csúcsa lehajlik, és végül megfolyik.
A gúla akkor jelzi az égetési hőmérsékletet, amikor csúcsa lehajlik és eléri a tartólap síkját. A
gúlák lépcsőzetesen megolvadva jelzik a kerámia anyagok égetési hőmérsékletét. A gúlák
sorszámozottak és szabványosítottak. Három gúlát kell legalább alkalmazni, a középső feleljen
meg az égetési hőmérsékletnek. Ekkor az alacsonyabb sorszámú gúla már elhajlik és jelzi a
csúcshőmérsékletet. A gúlák ne legyenek szúrólángban, ill. hőmérsékleti árnyékban. A gúla
tulajdonságai függenek a felfűtés sebességétől is. Gyors felfűtés esetén a névleges értéktől való
eltérés 20-40 Co is lehet. A hőmérsékletet nem jelzik pontosan, mivel a gúlák csúcsának lehajlása
nemcsak a hőmérséklettől, hanem az égetőtérben eltöltött időtől is függ. Amerikai megfelelőjük
az Orton gúla. Használatukat Hermann Seger (1839-1893) vezette be. Számozásuk 021-től
/olvadáspont 650 Co / 42-ig /op. 2000 Co / tart. Lépcsőnként a különbség 20 Celsius fok.
Használatuk során a számozott gúlákat az égetőtérbe helyezik, kis nyíláson át kívülről a lehajló
gúla megfigyelhető. Égetési csúcshőmérsékletet mér, az un. Riedhammer vagy Buller gyűrű is.
Ez a gyűrű kerámiából készül, kb. 5 mm átmérőjű, méretének változásából állapítható meg az
égetés véghőmérséklete.

Sillimanit, ásványtanilag a lánc és szalagszilikátok közé tartozó alumíniumszilikát. Az

alumíniumnak kovasavval képzett bázisos sója. Rombos rendszerben kristályosodik ki. Al2SiO5,
képletű, akárcsak másik kettő természetes bázisos só testvére az andaluzit és a kianit vagy
disztén. E három módosulatból legállandóbb a sillimanit. Azonos összegképletük ellenére más a
kristályszerkezetük. Ezért fizikai tulajdonságaik eltérőek egymástól. Közös bennük, hogy
melegítve 1600 Celsius fok felett szétesnek, mullit és szilícium-dioxid keletkezik belőlük. A
mullit /3Al2O3 . 2 SiO2 / sok mesterséges kerámia anyag fontos alkotórésze, ezek kiégetésekor
keletkezik. Sav nem támadja meg, hidrogénfluorid oldja, kálliumnátriumkarbonáttal
összeolvasztva feltárható. Felhasználása 1800 Co körül olvadó tégla illetve kádkő gyártására,
olvasztó kádak bélelésére történik. Nevét B. Silliman newhaveni egyetemi tanárról kapta.

Speciális kerámiák, cirkónium oxid, ittrium oxid, tórium oxid, hafnium oxid, magnézium-oxid,
lítium oxid, vanádium pentoxid, titán dioxid, celzián kerámia /BeO-Al2O3-2 SiO2/ tartalmú,
különleges műszaki célokra, szélsőséges körülményekre tervezett, tiszta oxidból,
oxidvegyületekből, oxidkeverékekből álló kerámiafélék. Száraz sajtolással, izosztatikus
sajtolással, melegen, esetleg extrudálással készülő termékek. Zsugorodást elősegítő üveges
adalékokat tartalmaznak. Felhasználásuk rakéta védőpajzsok anyagaként, kemencék béléseként,
gázégő izzóharisnyaként, orvosi protézisként, oxidkeramikus tüzelőanyagcellaként valamint a
rakéta és atomreaktor technikában történik.

Spodumen, LiO. Al2O3 . 4SiO2, magas LiO tartalmú földpátféleség. Ásványtanilag az

anyagásványokhoz a montmorillonitfélék piroxéncsoportjába tartozik. Ez a lítiumföldpát lítium
oxidot visz a mázba és a fluszba. Hőállóbbá teszi a mázakat. Csökkenti a zavarosodási hajlamot.
Kevés vas-oxidot, kalcium-oxidot, titán dioxidot, foszfor trioxidot. Mangán oxidot is tartalmaz.
Előfordul hatalmasra nőt kristályok formájában is. Névváltozatai a hiddenit, amely zöld színű, a
rózsaszín v. bíbor kunzit, és a színtelen v. sárga trifan. Az ásványt 1800- ban írták le először. A
spodumen tiszta példányai ékszerek alapanyagaiként keresettek. Fontos ipari nyersanyag lítium
kinyerésére. Legnagyobb termelője Ausztrália, mely a világ közel 80 ezer tonnás termelésének
nagy részét adja. Jelentős telepek vannak még Norvégiában, Finnországban, Svédországban,
Skóciában, Írországban, Oroszországban, Kaliforniában. Magyarországról nem ismert.
Stroncium-karbonát, SrCO3, alkáliföldfém karbonát, laboratóriumban legegyszerűbben úgy
állíthatjuk elő, hogy valamilyen vízoldható stronciumsót nátrium karbonát oldattal reagáltatjuk. A
levált csapadékot szűrjük, meleg vízzel mossuk, majd 100-110 Co-on súlyállandóságig szárítjuk.
Iparban stroncium-szulfátot / cölesztin / nátrium karbonáttal összeolvasztanak stroncium
karbonáttá. A stroncium- karbonát fehér, mészkőhöz hasonlatos por. Tulajdonságai a kalcium-
karbonáthoz teszik hasonlóvá. Vízben alig oldódik. Kénnel hevítve szulfidot és szulfátot ad.
Ammóniumsókkal hevítve nitrátokat ad. Felhasználható más stronciumsók előállítására is.
Hevítve stroncium oxidra és széndioxidra bomlik. Savakban sóképzéssel oldódik. Szénsavas
vízben stroncium bikarbonát keletkezik. Természetes ásványa az aragonitok csoportjába tartozó
stroncianit. Bányászható, nagy telepekben, Skóciában és Németországban található meg. A
stroncium vegyületei nem mérgezőek. Analitikai jelentőségét az adja, hogy a stronciumot,
stroncium karbonát csapadékként választjuk le és mérjük. Elektromos ívkemencében stroncium
karbonát, sziliciumdioxid és szén redukciójával stronciumszilicidet állíthatunk elő /SrSi2/. A
stronciumkarbonát csökkenti a bórfátyol képződés lehetőségét bórsavas mázakban, valamint
csökkenti, az ún. "tűszúrásos" repedéseket.

Stroncium-oxid, SrO, szürkésfehér, porózus anyag, savakban sóképződéssel oldódik. Vízpermet

hatására felmelegszik, erősen lúgos stronciumhidroxid keletkezik belőle. A folyamat hasonló,
mint a CaO oltása. A stroncium hidroxid 8 molekulányi vízzel alkot színtelen, kristályos
vegyületet. A stroncium hidroxid a levegőből széndioxidot vesz fel, stroncium karbonáttá alakul
át. Stroncium oxidot stroncium karbonát 1100 Co-ra való hevítésével állíthatunk elő.
Tulajdonságai a kalciumhoz és a bárium vegyületeihez hasonlatosak. A stroncium vegyületei a
lángot élénk, kárminvörösre színezik. A stroncium oxid akárcsak a bárium oxid olvadékképződés
szempontjából az ólom oxidhoz hasonló. Ólommentes mázak adaléka, átlátszatlan mázakban
zavarosító. Bevitele a mázakba stroncium karbonát vagy stroncium szulfát alakjában történik.

SZ elén, Se, nevét a görög selene-hold szóból kapta. Nemfémes elem, de ismert a
fémes módosulata is. 34. rendszámú elem. 2, 4, 6 vegyértékkel alkot vegyületeket.
Az oxigéncsoport harmadik tagja, a periódusos rendszer VI. oszlopába tartozik
közvetlenül a kén alá. Vörös színű amorf módosulatát hevítve, fémes változata keletkezik. A
fémes szelén szerves oldószerekben alig oldódik, a vörös szelént szerves oldószerek jól oldják. A
fémes szelén elektromos vezetőképessége fény hatására kb. 1000-szeresére növekszik. Ezt a
tulajdonságát szeléncellák készítésére használják fel. A fényimpulzusokat elektromos
impulzusokká alakítják át. A szelén tulajdonságai a kénhez hasonlatosak, kolloid oldatokat
képezhet. Elemi állapotában nem túl reakcióképes. Levegőn hevítve szeléndioxiddá oxidálódik.
Halogén elemekkel és a nála pozitívabb fémekkel jól reagál. Hidrogénnel hevítve
szelénhidrogénné alakul át. A természetben terméselemként a kéntelepeken kis mennyiségben
előforduló kísérőásványa. A piritek jelentős mennyiségű szelént tartalmazhatnak. Kénsavra való
feldolgozásukkor a kénsavkamrák iszapjában gyűlik össze. Berzelius 1817-ben ebből az iszapból
különítette el a szelént. Előállítása is ebből az iszapból illetve a rézraffinálás anódiszapjából
történik. A szelén a szelén dioxid és egyéb vegyületei igen mérgezőek. A szelén dioxid hevítve
elillan, csak nyomás alatt olvasztható meg. A szelén 220 Co-on olvad, 688 Co-on forr. A szelén
kén, kis mennyiségű tellúr és vasszennyeződést tartalmaz. Megtisztítása során szelén dioxiddá
feloxidáljuk, majd többszörös szublimációval tisztítjuk meg. Forró vízzel többször dekantálva
mossuk. Szárítása 170 Celsius fokon történik. Legnagyobb szeléntermelők az Egyesült Államok
és Kanada. A szelén rózsaszínű és piros mázak készítésére használható. Szebb a szín, ha minél
több a kálium és minél kevesebb a nátrium a frittben. Nyersanyaga a Nátrium-szelenit Na2SeO3
és a fémes szelén.

Vörös kadmium-szulfoszelenid mázfesték

Kadmium-karbonát /CdCO3/ 1 sr.

Fémes szelén 1 sr.

Kén 2 sr.

Az egymáshoz mért anyagokat megőröljük, majd az őrleményt 550 Co-on hevítjük 10-15 percig.
A kadmiumszulfoszelenid kiadós színező, 5-10 %-ot 90-95 % lágymázzal keverve jófajta piros
festéket kapunk.

Szilícium-dioxid, SiO2, színtelen, kristályos v. üvegszerű anyag. Három kristályos módosulata

ismert, a kvarc, a tridimit, és a krisztobalit. Teljesen tiszta a kvarc és a máramarosi gyémánt,
mangánvegyületeket és vizet tartalmaz az ametiszt , vasvegyületektől sárga az aranytopáz,
szerves vegyületektől szürke a füsttopáz. Víztartalmú amorf szilícium-dioxid az opál, kevés
vizet tartalmaz a kalcedon, az achát, ónix , karneol, a heliotróp és a tűzkő. Számos összetett
kőzet alkotórésze a szilícium –dioxid, mint a gránit, gneisz, csillámpala, homokkő, porfír. A
tengeri homok majdnem vegytiszta kvarc. A szilícium –dioxid vegyi hatásoknak ellenáll, csak a
hidrogénfluorid támadja meg. Bázisokkal savanhidrid lévén szilikátokat ad. Amorf módosulata
lúggal forralva oldódik. A kvarc csak bázisokkal összeolvasztva alakul ,át szilikáttá. A szilícium
–dioxid hálózatképző oxid. Növeli az olvadási és a lágyulási hőmérsékletet, valamint a
viszkozitást, a keménységet, a kémiai ellenálló képességet, és a kristályosodási hajlamot.
Csökkenti a hőtágulást. Nyersanyagai a vasmentes nagytisztaságú kvarchomok, a káliföldpát és a
kaolin. A rácsképző szilícium-dioxid őrlési finomsága a máz minden tulajdonságát előnyösen
befolyásolja. Üvegképző máz, oxidforrás. Szilícium-dioxidból magnéziumporral, oxidációval
fém szilícium állítható elő. Vízoldható szilíciumvegyületet kapunk szilícium-dioxid
alkálikarbonátos megömlesztésével. Ez a vízüveg. Fazekasok a kövér agyag soványítására, akár
40 %-os mennyiségben is homokot gyúrnak a masszába. A szilícium-dioxid földünk
legelterjedtebb ásványa az oxigén után.

Szilícium-karbid, SiC, karborundum, tiszta állapotában színtelen hatszögletű kristályok. A

technikai szilíciumkarbid a szennyező anyagoktól fénylő zöld, kékesfekete, vagy vörös színű.
Keménysége a gyémántéhoz hasonlatos. A szilíciumkarbid kristályrácsa kibővült gyémántrács,
melyben a szénatomok egy részét szilíciumatomok helyettesítik. Magasabb hőmérsékleten is
ellenáll klór, kén, oxigén és erős savak hatásának. Ólomkromáttal, olvasztott kálium-bikromáttal
hevítve oxidálódik. A fémoxidokat magasabb hőmérsékleten fémmé redukálja. 1300 Co felett
meggyullad, szilícium-dioxiddá ás széndioxiddá ég el. Kvarchomokot, kokszot, alumínium-
oxidot, konyhasót villamos kemencében hevítünk, a kvarc a koksszal szilícium karbidot alkot.
Iparunkban szilíciumkarbidköveket készítenek belőle 40-90 % SiC tartalommal tűzálló
kemencebélésekhez. Jó hővezető és jó hőállósággal rendelkező anyag.

Szilikatéglák, dinasztéglák, mesterséges formakövek, lásd dinasztégla alatt.

Szóda, nátrium-karbonát, NA2CO3. 10 H2O, monoklin kristályok, 100 Celzius fokon vízmentes
un kalcinált szódává alakul át Olvadáspontja 853 Co. Vizes oldata lúgos kémhatású. A
természetben szódatartalmú tavakból, mint sziksó válik ki. Magyarországon a középkortól a XIX.
Század elejéig dolgoztak fel természetes szódát. Az alföldi szikeseken gyűjtötték, a sziksót, amit
kilúgoztak, az oldatot bepárolták és az így nyert nyers szódát kiégették. A bükkszéki
szódabikarbónás ásványvíz (Salvus víz) nátrium-hidrogénkarbonát tartalma 1948-49-ben
felvetette egy szódagyár létesítésének gondolatát. E szerint a bepárolt vízből kristályosítással és a
termék kalcinálásával nyernék a szódát. Azonban a kutak nem megfelelő hozama és a drága
beruházási költségek miatt az ötletet elvetették. A szóda előállítása volt az első ipari méretű
kémiai gyártás. Nicolas Leblanc 1794-ben szabadalmaztatta technológiáját. Ennél az eljárásnál
kősót kénsavval reagáltatott, nátriumszulfátot kapott. Szénnel és mészkővel porrá őrölte és forgó
csőkemencében 1000 Co-on izzította. Az olvadékot töményebb szódaoldattal kilúgozta, szűrte és
kristályosította. Melléktermékként a szénnel és szulfáttal kevert kalcium szulfidot tioszulfát vagy
kén gyártására lehetett felhasználni. Az 1863-ban szabadalmaztatott korszerűbb Solvay-féle
szódagyártás, amely szintén nátrium kloridból indult ki, kiszorította Leblanc módszerét. A
kristályszóda 63 %-os víztartalmú anyag. A világ szódagyártásának 40 %-át az üvegipar veszi fel.
Iparunkban a gőzégetés egyik típusa a szódaégetés, mely során a termékek külső felületén
jellegzetes narancshéjszerű textúra alakul ki. A gyakorlatban a szódát 1240 Celsius fok körül az
égetőkamrába permetezzük. A szóda a víz és a tűz egymásra hatásakor gőz keletkezik, melyet az
agyag szilíciumához a láng továbbit. Így minden egyes edényen egyedi máz alakul ki. Telített
vizes szódaoldattal dolgozzunk, amit forrásban tartunk. Így könnyebb bepermetezni, és nem lesz
csomós. Ne az edényekre közvetlenül és ne is a kemence falára permetezzünk.

Szteatitkerámiák, zsírkőből, vagyis szteatitból készülő, képlékeny agyagból folyosítóanyagból,

földpátból, bárium-karbonátból álló kerámiaféleség. Normál v. földpátos szteatitot tartalmazhat.
Különleges anyagú a báriumszteatitos kerámia. Felhasználási területe a nagyfrekvenciás
elektronikai alkatrészgyártás.

T alkum, Mg6(OH)4 Si8O20, síkpor, zsíros tapintású, levelesen kristályos, gyöngyházfényű,

színtelen v. világoszöld ásvány. Neve arabul zsíros agyagféleséget jelent. Szlovákiában,
Szászországban, Sziléziában, Dél-Tirolban, az Urálban, Dél-Kínában, Kanadában és Dél-
Afrikában található meg. A zsírkő v. talkum víztartalmú magnéziumszilikát. Könnyen faragható,
puha ásvány. Nagymamáink szabókrétája lágy, földes talkum-pala volt. Vízben nem oldódik,
savaknak ellenáll. Alumíniumban szegény ásványok, mint sugárkő, olivin, dolomit átalakulása
utján keletkezik. Porcelánipari adalék.
Terrakotta, finomkerámiaipari termék, sárga v. vörös színre ég az agyag vastartalma miatt. A
terrakotta termékek porózusak máz nélküliek Ha szép vörösre égő terrakottát akarunk, akkor
természetes előfordulású, tiszta, színesre égő agyagot kell használnunk. Terrakotta munkák a
cserepek, agyagcsövek, mázatlan edények, korsók, cseréppipák.

Titán-dioxid, TiO2 a természetben három módosulata a négyzetes rutil és anatász, valamint a

rombos brookit fordul elő. A tiszta oxid színtelen, de a szennyezők miatt ásványai különféle
színűek lehetnek. A rutil vörös, az anatász kék, sárga, a brookit sárga v. barna színű. A rutil jó
elektromos hőszigetelő. Keménysége, mint a földpáté. Hevítve magas hőfokon titán (III) oxiddá
alakul át. Kémiailag ellenálló, szénnel TiO, Ti2O3 vagy TiC keletkezik belőle a hőfoktól függően.
Fémoxidokkal titanátok keletkeznek. A vízmentes TiO2 csak kénsavban és hidrogénfluoridban
oldódik. Nátrium-hidroxiddal megömlesztve nátriumtitanát keletkezik. Kolloid titán-dioxid is
előállítható. A legjobb fehér pigment. Vízben, szerves oldószerekben nem oldódik. Gyakorlatilag
nem mérgező. Előállítása ilmenitből kénsavas eljárással illetve természetes ásványaiból
klórgázzal szén jelenlétében történik. Kiváló homályosítószer zománcokban. A titán-dioxid
ionvegyület, analitikában a titántartalmat titán-dioxid alakjában határozzák meg. A rutil titán-
dioxid tartalma természetes képződményben 85-98 % között ingadozik. Szennyezői vastartalmú
vegyületek. A titán-dioxid különösen, mint rutil jó kristályosítószer. Kristálymázakhoz
használják, gyakran cink-oxiddal együtt. 25-30 % ZnO és 10-16 % Tio2 zsugorított mázak
alapanyaga lehet. Mázolvadékban oldódik, különösen bórsavas mázban. A zavarosító hatását
cinkoxid és kalcium-oxid erősíti. Csökkenti a repedési hajlamot, növeli a savállóságot. Matt
mázak készítésekor 15 %-ot használnak belőle.

Ólomdús alapmáz színesmázú csempékhez

K2O 0,15 sr.

Na2O 0,15 sr

Cao 0,30 sr.

PbO 0,40 sr

Al2O3 0,30 sr.

SiO2 2,50 sr.

B2O3 0,25 sr.

Ebből a keverékből szép, kékeszöld mázat készíthetünk, ha 5 % ZnO, 5 %SnO2, 5% TiO2, 0, 6 %
CuO, 1% CoO-t frittelünk hozzá. Szalmasárga mázat kapunk 5% rutil, 5% ón-oxid, 5 % cinkoxid
1% vas-oxid adagolásával a fenti alapmázhoz.

Csontszínű, fényes mázat kapunk, ha az alapmázhoz a keverék 1/5 részét tesszük hozzá.

A titán vegyületei közül használják még a titánkloridokat is,/ TiCl2, TiCl3 különleges üvegek és
kerámiák adalékanyagai.

Tűzálló anyagok, azokat a kerámia termékeket, amelyek 1700 Co-ig alakváltozást nem
szenvednek tűzálló anyagoknak nevezzük. Egyszer már kiégetett durva szemcsés őrölt agyagból,
nyers agyagból, sajtolással és 1450 Co-on történő kiégetéssel készül a samott-tégla.
Szillimanitból, cianitból vagy andaluzit természetes ásványokból áll a szillimanit v. mullittégla.
Égetésénél mullit és szilícium-dioxid keletkezik. Még több alumínium-oxidot tartalmaz a
dinamidon-tégla, 1900 Celsius fokon lágyul meg. Timföld és 10 % agyag keverékéből készül. Az
agyagdinasztégla durva szemcsés kvarchomok és agyag. 1350 Co-on kezd lágyulni. A
mészdinasztégla kötőanyaga mész, lágyuláspontja 1700-1750 Co. Siemens-Martin kemencék
bélésanyaga. Alumínium szilikátot nem tartalmaznak a magnézium, kalcium, vas és a króm
keverékoxidjaiból készült un. zsugorított fémoxidok. Kiváló tűzálló anyag az alumínium-oxidból
zsugorítással készült műkorund. A magnezittégla magnézium-oxidból 1600 Co-on történő
égetéssel készül. A magnézium-oxidot magnezit, MgCo3 égetésével állítják elő. Tiszta
magnézium-oxid nem felel meg a magnezittégla gyártásához, mert vasszennyeződés szükséges a
magnézium-oxid zsugorodási hőmérsékletének csökkentéséhez. Dolomitból készül a
dolomittégla, mely a Thomas- konverter bélésanyaga. A krómvaskő, Cr2O3 . FeO égetésével
kromittéglát állítanak elő. Magas olvadáspontú tűzálló anyag a grafit, de a levegő oxidálja.
Tűzálló anyagok készülnek korund, cirkónium oxid, spinell magnézium-oxid, berilliumoxid,
tóriumoxid felhasználásával. Rubintartalmú téglákat használnak vegyipari hulladékégetők
bélésanyagaként. Magnézium-klorid és magnézium-oxid vizes oldatából készül a kicsi hőtágulási
együtthatóval rendelkező, un Sorel-cement. Kályhások hőálló anyaga a vízüveges samotthabarcs.
Ismert a hő hatására kerámiává váló beton. A hőálló betonok 1500 Co-ig használhatók. Az igen
könnyű kerámiaszálas paplanok 1260 fokot is elviselnek. Kereskedelmi áru az ömlesztett
kerámiaszál, az 1400 Co-ig használható vákuumformázott lap, az 1250 Co-ot is elviselő könnyű
habsamott tégla, a különféle hőálló döngölőmasszák.

Tűzálló cement 1.
Al2O3 79 sr.

SiO2 0,15 sr.

Fe2O3 0,3 sr.

Na2O 0,5 sr.

CaO 18 sr.

MgO 0,4 sr.

Tűzálló cement 2.

Al2O3 70 sr.

SiO2 1,5 sr

Fe2O3 1 sr.

MgO 1 sr.

Pk 175
Urán-oxid, az urán a periódusos rendszer VI. a oszlopába tartozó elem. 2,3,4,5,6 vegyértékkel
alkot vegyületeket. 2,3,5 vegyértékkel ritkán vegyül. 4 vegyértékű vegyületei sószerűek, zöld
színűek. Az urántrioxid savanhidrid jellegű. Az urán sói állandóak. A különféle urán-oxidok és
szulfidok sárga, zöld, v. fekete színűek. A fém urán kevés oxigént old. A természetben az urán és
vegyületei közel száz ásványban fordulnak elő. A ritka földfémek kísérői az urán vegyületek.
Urán-monoxid, UO, fém urán felületén mutatták ki röntgensugárral, magasabb hőmérsékleten
illékony. Urán-dioxid, UO2, már 1789-ben előállították magasabb urán-oxidok szenes
redukciójával. Előállítható UO3 hidrogénes redukciójával 900 Co-on. A kristályos urán-oxid
fluorit típusú, vízben nem oldódik. Elektromos vezetőképessége arányosan nő melegítés hatására.
Levegőn hevítve U3O8 keletkezik belőle. Sósav, kénsav nem, salétromsav sárga színnel oldja.
U3O8 Tiurán-oktoxid, tiszta uranilsó vagy urán-oxid, urántrioxid levegőn való hevítésével lehet
előállítani. UO3, urán-trioxid, többféle kristálymódosulata ismert, igen nedvszívó, ásványi savak
oldják. Fémoxidokkal hevítve uranátokat ad. Urán-peroxid-hidrát, UO4.2H2O híg uranilsó
oldatában hidrogénperoxid hatására keletkezik. A XIX. század első felében, még a radioaktivitás
felfedezése előtt káliumüveg sárgára színezésére használták az urán-oxidokat és a nátrium-
diuranátot vagyis az uránsárgát Na2U2O7. 6H2O 0, 1-1, 35 sr. Mennyiségben. A ma már ritka és
igen drága urán v. vazelinüveg tárgyak különlegessége, hogy ultraviola fényben sárgából
fluoreszkáló zöldre váltanak. Az urán-oxidok az ólomüveget tiszta sárgára színezik.
Környezetükben enyhe, de nem veszélyes radioaktív sugárzás mutatható ki. Az uránüveggyári
munkások, hamar megbetegedtek, az egészségre ártalmas oxid használata ma már nem
megengedett.

Narancssárga mázfesték

1, vagy 2. Lágymáz /lásd fent/ 75 sr.

urán-oxid 25 sr.

Ez a festék mással nem keverhető. Felhasználás előtt frittelni kell. Tüzes narancssárga színt ad.

Ü
veg, olyan szervetlen olvadék, amely észrevehető kristályosodás nélkül hűl le és dermed
meg. Nemfémes szerkezeti anyag, a hőt és az elektromosságot rosszul vezeti. Nagy az
átlátszósága, olvadáspontja nem éles, levegőnek, víznek, kémiai anyagoknak jól ellenáll.
Melegítve fokozatosan lágyul, jól alakítható. Összetételében üvegképzők a szilícium-dioxid, a
bór oxid és a difoszfor pentoxid. Folyósítószerek az alkáli oxidok, karbonátok, nitrátok,
szulfátok. Stabilizátorok, amelyek növelik a kémiai ellenállást alkáliföldfém és ólom oxidok,
karbonátok. Gyártása során vasmentes, tiszta kvarchomokot, szódát és tiszta őrölt mészkövet,
márványlisztet, vagy mészmárgát valamint 20-30 %-ban porított üvegcserepet kevernek össze az
üvegolvasztó kádakba, vagy kisebb mennyiség esetén olvasztófazekakba. A szódát
helyettesíthetik Nátrium-szulfáttal is, azonban ekkor szén hozzáadása is szükséges és nő a
tüzelőanyag felhasználás, valamint kéndioxid képződik, ami a füstgázokkal távozva
környezetvédelmi problémát okoz. 800-900 Co-on megindul az összeolvadás /szintereződés/, a
mész a szóda a kvarccal szilikátokká alakul át. Az olvadékot 1300-1550 Co-ra hevítve az olvadék
homogenizálódik, derítőszerek adagolásával / Nátrium szulfát, Nátrium klorid, arzén, antimon,
cérium oxid/ meggyorsul a derítés folyamata, a keletkezett gázbuborékok eltávozása. Ezután
addig pihentetik, amíg 1200 Co-ra nem hűl le. Lassú hűlés zavarosságot és átlátszatlanságot
okozhat. Gyors hűtés növeli a belső feszültséget. A normál üveg 600 fok körül lágyulni kezd. A
cseh kristályüveg, vagyis a kálimészüveg nehezebben olvasztható üvegféle. A nagy fénytörésű,
nehéz ólomüvegbe mész helyett ólom-oxidot adagolnak. Az üveget a hozzá adagolt
fluorvegyületek, folypát, kriolit, tejfehér zavaros üveggé teszik. Az üveget fémoxidokkal színezni
lehet. Vas-oxid barna, réz-oxid zöld, redukálószerrel vörös, kobalt oxid kék, nátrium szelenit
narancsvöröses, krómoxid zöld és sárga szín között, uránsók sárga, aranyklorid rubinvörös
mangán dioxid ibolyaszínt ad. Az első üveget valószínűleg Egyiptomban állították elő i.e. 3400
körül. Egyiptomban és Mezopotámiában i.e. 5. évezredben már akadtak kezdetleges mázak. I. e.
1370 körül Egyiptomban megkezdődött az iparszerű üveggyártás. A sumérok i.e. 4000-3000
körül előállítottak mázas áru. A középkorban az üveggyártás és az üvegművészet központja
Bizánc és Velence volt. Az üveggyártásban áttörést a Leblanc-féle olcsó nagyipari szódagyártás
jelentett. Előtte szóda helyett az elégetett erdei fákból nyert hamuzsírt, K2CO3 olvasztották össze
kvarchomokkal és mésszel üveggé. A fa kevés hamuzsírt ad, az üveg drága volt, luxuscikknek
mázakban olívzöld árnyalat keletkezik. A mázakban oldott titán dioxid és cink-oxid vas-oxiddal
sárga és narancssárga, ón oxid vörösesbarna árnyalatú mázt ad. A vörös vas-oxidot Fe2O3, angol
vörös v. caput motuum néven is használták., /barna vasérc, v. okra/. A természetes mágnesvaskő
és a szénsavas vas redukáló lángban fekete mázat ad.

V as-oxid hidrát, Fe2O3 . n H2O, limonit, barna vasérc, gyepvasérc, okra. Változó
víztartalmú, általában sárgásbarna színű ásvány. Vastartalma akár 60 %-is lehet.
Hazánkban Rudabányán található jelentősebb készlet barnavasérc. A gyepvasércet régen
a világítógázgyártásban, mint kénhidrogénmegkötő gáztisztító masszát /Lux-massza/ használták.
Felhasználása, mint az egyéb vas-oxidoké.

Vanádiumoxidok,vanádium(II)-oxid, vanádium-monoxid, VO, fekete, fémfényű por. Vízben

nem oldódik, az elektromosságot vezeti. Híg savak oldják. Bázikus jellemű, savakkal sót képez.
Vanádium-trioxid, vanádium(III)-oxid, V2O3. Komplexképző. Fekete fénylő kristályos por.
Előállítása során szénnel összekever vanádium pentoxidot hidrogénnel redukálnak. Az
elektromosságot vezeti, levegőn lassan dioxiddá oxidálódik. Hevítve meggyullad. V6O13
kékesfekete, kristályos por tömény salétromsav jól oldja.VO2,vanádium-dioxid,
vanádiumpentoxidból redukcióval állítható elő. Amfoter jellegű, levegőn hevítve vagy tömény
salétromsavval oxidálva pentoxiddá alakul. Savakkal, lúgokkal melegen oldódik. Vanádium-
pentoxid. V2O5, barna kristályokból álló sárga színű por. A vanádium legfontosabb vegyülete.
Vízben lassan oldódik, vanádiumsavak keletkeznek. A vanádium sói a vanadátok. Tisztán
ammónium-metavanadát hevítésével, vagy pedig vanadil-triklorid hidrolízisével állítható elő.
Savakban és lúgokban a vanádium-pentoxid oldódik. A kéndioxidot a vanádiumpentoxid pora
részben kéntrioxiddá oxidálja, ezért a vanádium-pentoxid a kontakt kénsavgyártás katalizátora. A
vanádium-pentoxid erős méreg. Adagolása mázakban 6 % körüli mennyiségben történik,
középsárga színt ad. Ónnal együtt átlátszatlan mázat képez.
Vanádium-szulfát, vanádium(II)-szulfát, VSO4 Előállításakor vanadilszulfát- trihidrát vizes
oldatát ólomkatóddal elektrolitosan redukáljuk kénsavas közegben. Az eredetileg kék oldat
ibolyásvörössé válik az elektrolízis folyamán. Az oldatot nitrogénatmoszférában levegő
kizárásával fölös mennyiségű vízmentes alkohollal elegyítjük. Ekkor VSO4 . 6 H2O válik ki,
világos ibolyaszínű por formájába. A vanádium-szulfát levegőn megbarnul, oxidálódik. Oldata
erős redukálószer, oxigén nyomaival egyesül, vízzel hidrogént fejleszt, töményebb oldatából
kénhidrogén keletkezik. Ón, réz, ezüst, arany, platina és higany sóit fémmé redukálja.
Alkáliszulfátokkal kettős sókat képez. Savanyú oldatban állandóbb, nem fejleszt hidrogént.
Heptahidrátot is alkothat. V2( SO4)3 Vanádium(III)-szulfát, előállításakor vanádium-pentoxidot
kénsavval pépessé keverünk, majd hidrazinnal redukáljuk jégecetes közegben. Ekkor
vanádium(III)-acetátot kapunk, amit további kénsavval kezelve vanádium(III)-szulfáttá alakítunk
át. A vízmentes vegyület sárga por, víz, éter, alkohol nem oldja. Levegőn hevítve vanádium-
pentoxiddá alakul. Alkáliszulfátokkal timsókat ad.

Vas-karbonát, ,FeCO3,Vas(II)-karbonát,

természetes ásványa a sziderit, vagy vaspát. Nálunk Rudabányán fordul elő. Szénsavas vasat
Vas(II) szulfát és szóda összeöntésével kapunk, 60-80 Co-os hőmérsékleten. A csapadék levegőn
színváltozás közben elbomlik. Ha vasat széndioxid és vízgőz áramban hevítünk, ugyancsak
vaskarbonátot kapunk. Frissen leválasztott bárium-karbonátból vas-klorid oldattal szintén
vaskarbonátot kapunk. A vaskarbonát vízben nem oldódik, száraz levegőn állandó, nedves
levegőn megbarnul vas-oxidhidrát keletkezik belőle. Hidrogénáramban hevítve, redukcióval fém
vas keletkezik. Híg ásványi savak oldják. Salétromsavval hevítve vas-hidroxidot ad. Oxidáló
anyagok vas-oxiddá alakítják át. A kereskedésbeli vaskarbonát tartalmaz vas hidroxidot is. 300
Co-körűl a vaskarbonát vas-oxidra és széndioxidra bomlik. Sósavban, kénsavban, és
salétromsavban a vaskarbonát oldható sók képződése közben oldódik.

A vaskarbonát felhasználása hasonló, mint a vas-oxidé, redukáló lángban fekete mázat ad.

Vas-kromát, Fe2 (CrO4) 3, sárga színű por, nem oldódik vízben. Vas-oxid és króm-oxid izzított
keveréke. Kerámia és porcelán festékekben használják fel, 2%- körül adagolva, színmódosító,
szürke színt ad. Sötétebbre változtatja a szürkésbarnát és a feketét. Mérgező.

Vas-oxid, Vas(II)-oxid, FeO, fekete, pirofóros / finom eloszlása miatt levegőn,

szobahőmérsékleten, vagy kevéssel a fölött izzani kezd, vörös vas (III) oxiddá alakul át. / por.
Előállítható vasoxalát, Fe(COO)2 levegőtől elzárt hevítésével. Vas(III)-oxid, Fe2O3, vörös színű,
vízben nem, csak savakban oldódó por. Izzítva savak már nem oldják. Természetes ásványa a
hematit. Pirit pörkölésekor kéndioxidot és vas (III) oxidot kapunk. Vas-szulfát, Vas(III)-
oxihidrátok vagy Vas(III)-nitrát izzítása során keletkezik. Vörös földfesték. A természetben
előforduló magnetit ásvány Vas (II, III), oxid, Fe3O4 , mágneses, fekete por. Vízben nem oldódik,
vas levegőn történő izzításával, vagy Vas(II)-oxid hevítésével állítható elő. A népi fazekasságban
a falusi kovácsok hulladékát a vasrevét a cundart használták fel. Mozsárban megtörve szitálták,
majd kaolinnal és vízzel kétszer őrölték. Így fekete festéket kaptak. Vas-oxid sárga előállításához
ólommázzal hígították, majd frittelték felhasználás előtt. Öreg, elhagyott kazánokból kalapáccsal
lehet kiverni a cundart. Mázfeletti porcelánfestékhez a vas-oxidot kristályos vas szulfátból FeSO4.
7H2O készítették. A vasgálicot először megolvasztották, kristályvizét elűzték, majd a kapott
finom, fehér port izzították. A vas-oxid színe az égetést hőfokától függően előbb narancssárga,
majd vörös, sötétvörös és ibolyaszínű lesz. A színt többszöri mintavétellel ellenőrizték. Az izzított
vas-oxidot melegvizes mosással tisztítoták meg a vízben oldódó sótartalomtól. Sárga vas-oxid
készítéséhez a vasgálicot vízben oldva 14 napig lapos csészében pihentették, időnként
megkeverték. A keletkezett sárga csapadékról a kénsavas vizet leöntötték, szobahőn szárították.
Szürke v. fekete vas-oxidot a vizes vas só oldatának alkálilúgos v. ammóniákos leválasztásával
állítottak elő. A színárnyalat függvénye, hogy milyen sav vas-sóját bontják meg. A vas-oxid a
mázakban világossárgától aranysárgán keresztül világosbarna színt ad. Mangánvegyületekkel
barna, rézzel zöld színt, reduktív atmoszférában kékeszöld színt ad. Titántartalmú mázakban
sárgás-szűrkés színt kapunk. Magas kalcium-oxid és magnézium-oxid módosulata ismert a kvarc,
a tridimit, és a krisztobalit. A Szilícium-dioxidnak számtalan módosulata ismert. Teljesen tiszta
kvarc a máramarosi gyémánt, mangánvegyületeket és vizet tartalmaz az ametiszt,
vasvegyületektől sárga az aranytopáz, szerves vegyületektől szürke a füsttopáz. Víztartalmú
amorf sziliciumdioxid az opál, kevés vizet tartalmaz a kalcedon, az achát, ónix, karneol,
heliotróp, a tűzkő. Számos összetett kőzet alkotórésze a szilícium-dioxid, mint a gránit, gneisz,
csillámpala, homokkő, porfír. A tengeri homok majdnem vegytiszta kvarc. A szilícium-dioxid
vegyi hatásoknak ellenáll, csak a hidrogénfluorid támadja meg. Bázisokkal savanhidrid lévén
szilikátokat ad. Amorf módosulata lúggal forralva oldódik. A kvarc csak bázisokkal
összeolvasztva alakul át szilikáttá. A szilícium-dioxid hálózatképző oxid. Növeli az olvadási és
lágyulási hőmérsékletet, valamint a viszkozitást, a keménységet, a kémiai ellenálló képességet és
a kristályosodási hajlamot. Csökkenti a hőtágulást. Nyersanyagai a vasmentes nagytisztaságú
kvarchomok, a Káliföldpát és a kaolin. A rácsképző szilícium-dioxid őrlési finomsága a máz
minden tulajdonságát előnyösen befolyásolja. Üvegképző máz oxidforrás. Szilícium-dioxidból
magnéziumporral, oxidációval fém szilícium állítható elő. Vízoldható szilíciumvegyületet kapunk
szilícium-dioxid alkálikarbonátos megömlesztésével. Ez a vízüveg. Érdekes gyógyászati
felhasználás, hogy a szilicium dioxid zárt pólusaiban gyógyhatású vegyületeket lehet a
megbetegedett testrészekre juttatni és ezeket ott fénnyel aktivizálva, felszabadíthatjuk a
gyógyulás elősegítésére. Fazekasok a kövér agyag soványítására akár 40 %-ig is homokot
gyúrnak a masszába. A szilícium-dioxid földünk legelterjedtebb ásványa, az oxigén után.

Vízüveg, Na2O . 3-4 SiO2, sűrű, olajszerű víztiszta folyadék. Általában 35-40 Baumé fokos, 8 %
nátrium hidroxidot és 27 % szilícium-dioxidot tartalmazó vizes kolloid oldat. Kovasav kiválása
közben viszonylag hamar bomlik. A folyamatot a levegő szénsavtartalma, híg savak katalizálják,
ezért jól lezárva kell tartani. Lúgos kémhatású. A fenti nátronvízüvegen kívül hamuzsírral
kálivízüveget is készítenek. Ismert a kettős v. káli-nátron vízüveg is. Előállítása során
kvarchomokot vízmentes szódával v. hamuzsírral, esetleg nátriumszulfáttal és kevés szénnel 1500
Co-on összeolvasztanak. A kapott kemény darabokat autoklávokban melegen vízzel oldják. A
samottliszt és vízüveg pépszerű keverékét hőálló samotthabarcsként, cserépkályhákhoz,
kandallókhoz használják. A vízüveg a szervezetbe jutva mérgező.

Volfrámsárga, volfrámsav, Volfrám(VI) oxihidrát, H2WO4, sárga, volfrám oxidot is

tartalmazó pigmentfesték Víz és sav nem oldja, előállítható, ha volframát oldatokat melegen
erős savakhoz adagolunk. A volfrámsav sói csak lúgos közegben állandóak. Savanyú
oldatokban a molibdénsavhoz hasonlóan hajlamosak izo és heteropolisavak képzésére. A
víztartalmú volframoxid H2WO4 . H2O főzéskor válik sárga színű volfrámsavvá. A volfrámsav
volfrámoxid tartalma 99, 5 %, volfrámoxid néven 0, 5-3 %- közötti adagolásban kristálymázak
adalékaként használják fel.
Wollastonit, CaO.SiO2, tiszta,

természetes, kovasavas mész. Táblás, néha oszlopos, vagy szálas, rostos, fehér v. sárgás színű, jól
hasadó ásvány. Szabad fordításban táblás pátnak nevezhetjük. A lánc és szalagszilikátok piroxén
csoportjába tartozik. Magyarországon a polgárdi Szár hegy andezittelérjéhez kapcsolódik 10 cm-
es és 1 méter közötti nem folyamatos, un szegregált wollastonitos szkarn öv, melynek kőzetalkotó
ásványa maga a wollastonit. Mint olvashatjuk Fehér Béla a miskolci Herman Ottó Múzeum
Ásványtárának muzeológusa a polgárdi Szár-hegy wollastonitos szkarnjáról szóló dolgozatában.
Mint írja a wollastonit ipari méretű bányászata az 1950-es években indult meg világszerte.
Nálunk a mészkőbányászat során kikerült wollastonit törmelékes volta miatt meddőre kerül. A
wollastonit főleg mészkő v. dolomit és gránit magmás érintkezésénél keletkezik. Akadályozza a
mázak tűszúrásos repedéseinek képződését, folyósítószer matt mázakban.

Wollastonit kerámiák, a természetben előforduló wollastonitból CaO. SiO2 készítik, Bór

foszfáttal, alumínium-oxiddal, cirkónium oxiddal adalékolják. Jellemzője a kis égetési
zsugorodás, a kis dielektromos állandó valamint a kis dielektromos veszteségi tényező.
Tulajdonságai miatt az elektrotechnikai kerámiagyártásban használják fel.
FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Szekeres G. - Rácz L .: Magyar kémikusok Lapja 2002/10; 2003/6; 2004/4; 2005/2;

2005/3; 2007/6;

2. Römpp: Vegyészeti Lexikon, 1-3 kötet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961, 1981.

3. Wehlte K: A festészet nyersanyagai és Technikája, Balassi Kiadó, Budapest, 1996.

4. Csupor I.- Csuporné: Fazekaskönyv, Mezőgazda-Planétás Kiadó, Budapest, 1998.

5. Lengyel B.-Proszt J.-Szarvas P.: Általános és Szervetlen Kémia, Tankönyvkiadó,

Budapest, 1960.

6. Erdey-Grúz T. : Vegyszerismeret I. Műszaki Kiadó, Budapest, 1955.

7. Wartha V. : Az agyagipar technológiája, K. M. Természettudományi Társulat, Budapest,

1892.

8. Bognár L. : Ásványhatározó, Gondolat. Budapest, 1987.

9. BSZ-Keramikbedarf GmbH.: Katalog 04/05.

10. Náray-Szabó J.: Szervetlen Kémia I-III, Akadémia Kiadó Budapest, 1956.

11. Králik J.: Szinonim Vegyszernevek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1960.

12. Ötvös Nagy F. : Zománcmívesség, Scolar Kiadó, Budapest, 1997.

13. Kocsi M.- Csomor L.: Korondi székely fazekasság, Népművelési Propaganda Iroda,
Budapest,

14. Kurucz Á.: Barcaújfalu Fazekassága, szakdolgozat, Budapest, 2006.

15. Gebauer W. : Kézműipari Kerámia, Műszaki Könyvkiadó, 1985.

16. Mattyasovszky-Zsolnay L.: Finomkerámia Kézikönyv II. Építésügyi Kiadó, Budapest,

1954.

17. Lengyel B.: Általános és Szevetlen Kémiai Praktikum I, II, Tankönyvkiadó, 1972.

18. Somodi Zs.-Pálffy J.-Kámori L.: Finomkerámiaipari Technológia, Műszaki Könyvkiadó,

Budapest,1984.

19. Fritz G.: Gyógyszertan. Medicina,Budapest, 1960.

20. Kicsi S.-Somogyi Béláné.: Természettudományi Kislexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest
1971.

21. Inzelt I.: Vegyi Receptek, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1967.

22. http://www. Interkeram.hu műszaki információk

23. Keraker kereskedés, Pécs.: Műszaki információk

24. Balázs L.: A kémia Története, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.

25. Négyjegyű függvénytáblázatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006.

26. Dr. Tamás F. : Szilikátipari Kézikönyv, Műszaki Kiadó Bp. 1982

27. Dr. Knapp Oszkár: Üvegipari Kézikönyv, Műszaki Kiadó. 1964.

28. Dr Issekutz Béla, Dr. Issekutz Lívia: Gyógyszerrendelés, Medicina Budapest, 1979.

28. C.D.Hodgman: Handbook Chemistry and Physics 1955-1956

26. Lange: Handbook of Chemistry;Sandusky, OHIO 1956

27. Landolt-Börnstein: Physikalisch-Chemische Tabellen ; Julius Springer, Berlin 1923.

A szilícium feldolgozásánál, modern szemléletével segítséget nyújtott: a Gergely Pál tanár úr

által szerkesztett Általános és Bioszervetlen Kémia tankönyv, a fazekasszemlélet
elsajátításában pedig Dolors Ros i Frigola Agyagművesség- Kerámia, valamint Josie Warshaw
Kerámia Enciklopédiája. Az egészségügyi táblázat összeállításánál segítségemre volt a
szerkesztésnél a Tompa Anna -féle Kémiai Biztonság és Toxikológia könyv, valamint az
idézett forrásokon kívül a Korszerű Orvosi Diagnosztika és Terápia 2003-as magyar kiadása
is.
Fazekas táblázatok

I. A legfontosabb szervetlen vegyületek összegképlete, magyar, hagyományos, angol és

német elnevezésük.

II. Hőmérsékletjelző testek: Seger gúla / Celzius fok. Hazai forgalmazó adatai alapján.

III. Hőmérsékletjelző testek: Orton gúla / Celzius fok. Hazai forgalmazó adatai alapján.

IV. Kereskedésbeli gyári frittek főbb adatai.

V. Égetési táblázat, terrakotta, mázas, raku égetés.

VI. A legfontosabb szervetlen vegyületek összegképlete, elnevezése, CAS száma,

olvadáspontja Co-ban, molekulasúlya, elemi összetétele %-ban, vizes oldhatóság 20
Co-on telített oldatban, tömegszázalékban.

VII. Néhány színező fém oxid.

VIII. Az elemek jele, neve, CAS száma, moláris tömege g/mól, olvadáspontja C o ,
atomsúlya, rendszáma és legfontosabb vegyértékei.

IX. A receptekben előforduló legfontosabb mázalkotók angol neve , valamint magyar

megfelelőjük.
X. Seger gúlák és piroszkópikus gúlák lehajlási hőmérséklete Co-ban megadva.

XI. A leggyakoribb anionok és kationok áttekintő táblázata.

XII. Az engóbok színező oxidjai

XIII. A mázat alkotó oxidok SEGER-féle felosztása

XIV. Néhány finomkerámiaipari nyersanyag százalékos összetétele

XV. Fémek és vegyületeik egészségügyi vonatkozásai

XVI. Az összeállításban szereplő elemek és vegyületek.

XVII. Fontosabb angol szinonim ásványnevek.

 1. táblázat
Fontosabb szervetlen vegyületek képlete, magyar neve, hétköznapi, angol, német neve
Kristályvíz nélkül
AlPO4 alumínium- Aluminium Aluminiumphospha 1
foszfát phosphate t
Al2O3 alumínium-oxid Timföld Alumina Tonerde 2
Al2(SiF6)3 alumínium- Aluminium Aluminiumsilico- 3
sziliko-fluorid silico-fluoride fluorid
NH4H2PO4 ammónium- Ammonium Ammoniumphosph 4
foszfát phosphate ate
NH4Cl ammónium-klorid Szalmiáksó Ammonium Salmiak 5
chloride
(NH4)2Mo Ammoniummolib Ammonium molybdansaures 6
O4 dát molybdate ammonium
NH4Al(SO4 Ammóniumtimsó Ammonium Ammoniumalaun 7
)2 alum
NH4VO3 ammonium- Ammonium Ammoniumvanadat 8
vanadát vanadate
SbF3 antimon-trifluorid Antimony(III) Antimonfluoride 9
Fluoride
Sb2O3 antimon(III)-oxid Antimony Antimonoxyde 1
oxides 0
Au Arany Gold Gold 1
1
BaCO3 bárium-karbonát Barium kohlensaurer Baryt 1
carbonate 2
BaSO4 bárium-szulfát Sulypát Barium sulphate Schwerspat 1
3
BaCrO4 bárium-kromát Baritsárga, Baryte yellow Chromsaurer Baryt 1
barrit 4
BaO2 bárium-peroxid Barium Bariumperoxyd 1
peroxyde 5
BeO berillium-oxid Berillium oxide Berylliumoxyde 1
6
Bi(NO3)3 bizmut(III)nitrát Bázisos basic nitrate of Basisch- 1
bizmutnitrát bismuth Wismutnitrate 7
Bi2O3 Bizmut(III)-oxid Bismuth oxides Wismutoxyd 1
8
B Bór Boron Bor 1
9
Na2B4O7 Bórax di-nátrium Sodium borate Tinkal 2
tetraborát 0
H3BO4 Bórsav Ortobórsav boric acid Borsaure 2
1
B2O3 bór-trioxid Bórsavanhidri boric oxide Bortrioxyd 2
d 2
ZnBO3 cink-borát Bórsavas zinc borate Zinkborat 2
horgany 3
ZnF2 cink-fluorid zinc fluoride Zinkfluorid 2
4
ZnO cink-oxid Horganyfehér zinc oxyde Zinkoxyd, 2
Augennichts 5
ZrO2 cirkónium-dioxid Cirkon- Zirconia Zirkonerde, 2
dioxid, Zirkoniumxyd 6
Cirkonföld
ZrSiO4 cirkónium- Zirconium Zirkoniumsilikat 2
szilikát silicate 7
Ag Ezüst Silver Silber 2
8
Cd(NO3)2 kadmium-nitrát Cadmium nitrate Cadmiumnitrat 2
9
CdO kadmium-oxid Cadmium oxide Cadmiumoxyd 3
0
CdS kadmium-szulfid Kadmiumsárg Cadmium Cadmiumsulfid 3
a sulfide 1
CaSO4 kalcium-szulfát Gipsz Calcium sulfate Schwefelsaurer 3
Kalk 2
CaF2 kalcium-fluorid Calcium fluorid Flusspat 3
3
CaCO3 kalcium-karbonát Mészkő Calcium Calciumcarbonat 3
carbonate 4
Ca(PO3)2 kalcium- C. m.phosphate Calciummetaphosp 3
metafoszfát hat 5
CaO kalcium-oxid Égetett mész Calcium oxide Calciumoxyd, 3
Aetzkalk 6
CaSiO3 kalcium-szilikát Calcium silicate Calciumsilicat 3
7
K2Cr2O7 kálium-dikromát Kálium- Potassium Kaliumdichromat 3
bikromát dichromate 8
K2CO3 Kálium-karbonát Hamuzsír Potassium Pottasche 3
carbonate 9
KNO3 kálium-nitrát Kálisalétrom Potassium Kaliumnitrat 4
nitrate 0
Co Kobalt Cobalt Kobalt 4
1
Co3(PO4)2 kobalt-foszfát Cobalt Kobaltphosphat 4
phosphate 2
CoCO3 kobalt(II)- Cobalt(II)carbon Kobalt(II)karbonat 4
karbonát ate 3
Co2O3 kobalt-oxid Cobalt oxide Kobaltoxyde 4
4
CoCl2 kobalt(II)-klorid Cobalt(II) Kobalt(II)-Chlorid 4
chloride 5
Cr Króm Chromium Chrom 4
6
CrO, króm-oxidok Króm(VI)- Chromium Chromoxyd 4
Cr2O3,CrO3 króm(II), (III), oxid krómsav, Oxide 7
(VI)-oxid krómsavanhid
rid
Cr2(SO4)3 króm(III)-szulfát Chromium(III) Chromsulfat 4
Sulfate 8
Li2CO3 lítium-karbonát Lithium Lithiumcarbonat 4
carbonate 9
Li2O lítium-oxid Lithium oxides Litiumoxid 5
0
MgF2 magnézium- Magnesiumfluor Magnesiumfluorid 5
fluorid id 1
magnézium- Magnesium Magnesiumphospha 5
foszfát phosphates te 2
MgCO3 magnézium- Magnesium Magnesiumcarbona 5
 karbonát carbonate t 3
MgO magnézium-oxid Égetett Magnesium Magnesiumoxid 5
magnézia oxide 4

MgSO4 magnézium- Keserűsó, Magnesium- Magnesiumsulfat 5

szulfát kieserit sulfate 5
MnO2 Mangándioxid Barnakő, Manganese Mangandioxid 5
dioxide 6
MnCO3 mangán-karbonát Manganese(II) Mangan(II)carbonat 5
carbonate 7
MnCrO4 mangán(II)- Manganese Mangan(II)chromat 5
kromát chromate 8
MnSiO3 mangán-szilikát Rodonit Manganese(II) Mangan(II)silicat 5
silicate 9
MnSO4 mangán(II)- Manganese Mangansulfate 6
szulfát sulfates 0
Mo Molibdén Molybdene Molybden 6
1
MoO3 molibdén-trioxid Molibdénsav- Molybdenum Molybdentrioxid 6
anhidrid Trioxid 2
NaF nátrium-fluorid Sodium Natriumfluoride 6
fluorides 3
NaCl nátrium-klorid Konyhasó, Sodium chloride Natriumchlorid 6
kősó Chlornatrium 4
NaNO3 nátrium-nitrát Nátronsalétro Sodium nitrate Natriumnitrat 6
m 5
NaNO2 nátrium-nitrit Sodium nitrite Natriumnitrit 6
6
C4H4Na2O6 nátrium-tartarát Sodium tartrate Natriumtartrat 6
7
Na5P3O10 nátrium- Sodium tripoly- Natrium- 6
tripolifoszfát phosphate tripolyphosphat 8
Ni3(PO4)2 nikkel-foszfát Nickel Nickelphosphat 6
phosphate 9
NiCO3 nikkel(II)- Nickel(II)carbon Nickel(II)-carbonat 7
karbonát ate 0
Ni(NO3)2 nikkel(II)-nitrát Nickel(II)- Nickel(II)-nitrat 7
nitrate 1
NiO nikkel(II)-oxid Nickel oxides Nickeloxide 7
2
PbCrO4 Ólomkromát lead chromate Bleichromat, 7
Chromgelb 3
PbO ólom(II)oxid Ólomgelét lead oxide, Bleioxid, Massicot 7
litharge 4
SnO ón(II)-oxid cink-oxid tin oxides Zinnoxide 7
5
Pt Platina Platinum Platin 7
6
Pr - prazeodim Praseodymium Praseodymverbindu 7
 vegyületek Compounds ng-en 7
CuF2 réz(II)-fluorid Copper(II) Kupfer(II)-fluorid 7
fluoride 8
Cu3(PO4)2 réz(II)-foszfát Copper(II) Kupfer(II)-phosphat 7
Phosphate 9
CuCO3 réz(II)-karbonát Copper(II) Kupfer(II)-carbonat 8
Carbonate 0
Cu2O réz-oxid Copper Kupferoxide 8
Oxides 1
CuSO4 réz(II)-szulfát Rézgálic, Copper(II) Kupfer(II)-sulfat 8
kékkő Sulfate 2
Ru Ruténium Ruthenium Ruthenium 8
3
SrCO3 stroncium- Strontium Strontiumcarbonate 8
karbonát Carbonate 4
SrO stroncium - oxid Strontium oxide Strontiumoxid 8
5
Se Szelén Selenium Selen 8
6
SiC szilícium karbid Silicon carbide Siliciumcarbid 8
7
SiO2 szilícium-dioxid Silicon dioxide Siliciumdioxid 8
8
Na2CO3 nátrium-karbonát Szóda Sodium Natrium carbonat, 8
carbonate, soda Soda 9
TiO2 titán(IV)-oxid Titanium Titandioxid 9
dioxide 0
VO2 vanádium-dioxid Vanadium Vanadium oxide 9
Oxides 1
Fe2O3 vas-oxid iron oxides Eisenoxid 9
2
Fe2(CrO4)3 vas-kromát Sziderinsárga iron(III) Eisen(III)-chromat 9
chromate 3
Römpp1963,1981; Erdey-Grúz T. 1955; Riedel 1992; Aldrich 2004; Lancaster 1999;
 II. táblázat
Seger gúla / Celsius fok
Seger gúla Hőfok
SK Celsius
fokban
019 690
018 710
017 730
016 750
015a 790
014a 810
013a 830
012a 850
011a 880
010a 900
09a 920
08a 940
07a 960
06a 980
05a 1000
04a 1020
03a 1040
02a 1060
01a 1080
01a 1100
2a 1120
3a 1140
4a 1160
5a 1180
6a 1200
7 1230
8 1250
9 1280
10 1300
11 1320
12 1350
13 1380
14 1410
 15 1435
16 1460
17 1480
18 1500
19 1520
20 1530
26 1580
27 1610
28 1630
29 1650
30 1670

III. táblázat
Orton gúla / Celsius fok
Orton gúla Hőfok
száma Celsius fokban
019 676
018 712
017 736
016 769
015 788
014 807
013 837
012 858
011 873
010 898
09 917
08 942
07 973
06 995
 05 1012
04 1030
03 1060
02 1086
01 1101
1 1117
2 1136
3 1142
4 1152
5 1160
6 1184
7 1220
8 1237
9 1247
10 1257
11 1282
12 1293
13 1304
14 1321
15 1388
16 1424
17 1455
18 1477
19 1500
20 1520
21 1542
22 1564
23 1586
24 1589
25 1614
26 1619
27 1624
28 1636
29 1661

IV. táblázat
Égetési táblázat, terrakotta, mázas, és raku égetés
Égetési idő, Terrakotta égetés Mázas Raku égetés
óra égetés
1-2 50- 200 Co 50-200 Co 50-300 Co
 3 250 Co 300 Co 1000 Co,
redukció
4 400 Co 450 Co 100 Co
5-6 600 Co 700 Co
7 800 Co 800-850 Co
8-9 960-980 Co 900-1000 Co
10 1000 Co 1100-1250
Co
11-12 800-600Co 1000-800 Co
13-14 400-300 Co 400-200 Co
15 200 Co 100 Co
Gebauer 1980, Kiss P. 2004;
 V. táblázat
Gyári frittek
Gyári Összetétel Seger szerint Molsúly Lágyuláspont Tulajdonságok
név Co
Ólom-mono-szilikát fritt
1,00 PbO 283 470 Alapmáz átlátszó,
1,00 SiO2 matt és effekt
mázakhoz
Ólom-bór-szilikát fritt
0,45 PbO 0,15 Al2O3 257 603 Bórsavas alapmáz,
1,75 SiO2 matt, átlátszó és effekt
mázakhoz
0,40 CaO
0,45 B2O3

0,30 K2O
Alkálikus fritt
0,30 CaO 0,03 Al2O3 217 503 Raku máz, átlátszó,
2,40 SiO2 matt és effektmáz,
kraquelé
0,40 Na2O máz, réteges felület
kialakítása
0,30 K2O

Alkálikus-bór-szilikát fritt
1,00Na2O 382 580 Alkalikus máz
3,00 SiO2 aventurin és raku
0,90 B2O3 mázhoz
Cink-bárium-szilikát fritt
0,45 BaO 0,10 Al2O3 835 Alapmáz cink-bárium
1,30 SiO2 matt mázhoz, égetési
hőmérséklet 1140 Co
0,45 ZnO

0,10 RaO
Bárium-szilikát fritt
1,00 BaO 0,40 Al2O3 325 Matt mázhoz, kevésbé
1,70 SiO2 mérgező, ha bárium
karbonátot használunk
fel.
Alkálikus-bór-szilikát fritt
0,70 Na2O 0,20 Al2O3 379 590 Átlátszó és fényes
 4,00 SiO2 mázhoz, raku
mázazáshoz,bárium
0,10 CaO szilikát frittel keverve
0,60 B2O3 matt mázat ad

0,20 MgO
Kálium oxidos, alkálikus-bór-szilikát fritt
0,45 Na2O 0,20 Al2O3 645 Ólommentes,
1,80 SiO2 alkálikus máz
különböző
0,45 K2O zsugormázakhoz,
0,60 B2O3 átlátszó, és
effektmázakhoz,
0,10 CaO rakumázhoz.
Bór-kalcium fritt
0,10 K2O 0,17 Al2O3 223 760 Selymes felületű, matt
2,20 SiO2 mázakban, mázak
0,90 CaO átlátszóságát
0,35 B2O3 csökkenti, pink mázak
kiváló alapja
Bórax fritt
0,52 CaO 0,17 Al2O3
2,40 SiO2

0,36 Na2O 0,62 B2O3

0,04 K2O

0,05 BaO

0,03 MgO
Bórax fritt
0,10 Na2O 0,50 Al2O3
3,30 SiO2

0,20 K2O 0,90 B2O3

0,70 CaO

0,02 MgO
Alkalikus fritt
1,00 Na2O 0,20 Al2O3
2,20 SiO2
Gyári frittek
Kalcium-bárium fritt
0,40 CaO 0,15 Al2O3
2 SiO2

0,04 MgO 0,20 B2O3

 0,10 ZrO

0,55 BaO
Cink-bárium fritt
0,10 Li2O 0,10 Al2O3
2 SiO2

0,45 ZnO

0,45 BaO
Alkálikus cink-bór fritt
0,35 K2O 0,35 Al2O3 310 760 Keverhető a
3,16 SiO2 báriumszilikátos
frittel,
0,28 CaO
0,16 B2O3

0,28 ZnO együtt efektmázat

adnak
0,09 Li2O

Káliumos fritt
0,66 K2O 1, 05 Al2O3
6,50 SiO2

0,32 Na2O

0,02 MgO
Lítium-magnézium fritt
0,50 Li2O 0,60 Al2O
6,45 SiO2
0,50 MgO 2,85 B2O3
Alkalikus fritt
0,06 K2O 0,10 Al2O3
3,00 SiO2

0,65 Na2O 0,10 B2O3

0,30 CaO
Bórax fritt
0,20 K2O 0,20 Al2O3
1,90 SiO2

0,40 Na2O 0,45 B2O3

0,40 CaO
Kalcium-bór fritt
 1,00 CaO 0,10 Al2O3
0,60 SiO2
1,50 B2O3
Földpátos mázak
Káli-földpátos máz
0,70 K2O 1,00 Al2O3
5,95 SiO2
0,30 Na2O
Káli-földpátos máz
0,66 K2O 1,00 Al2O3
6,50 SiO2

0,32 Na2O

0,02 MgO
Nátron-földpátos máz
0,35 K2O 1,20 Al2O3
10,70 SiO2
0,65 Na2O
Kereskedelmi forgalomban hazánkban kaphatóak a VTR 100 , 1104 jelölésű mázak.
Összetételük gyári szabadalom, adatlappal rendelkeznek. A VTR 100 típusú mázak 800,
900,1000 C o -on égethetők.

A 1104-es mázak égetési hőmérséklete valamivel magasabb, 920, 960, 1000 C o körüli.

A földpátos mázak folyósítószereket, timföldeket és szilíciumot tartalmaznak Segítségükkel

káliumot és nátriumot viszünk oldhatatlan formába a mázba. Természetes frittek,
olvadáspontjuk 1250-1260 Co körül van.
P.Nikoletta, 2004; Fritten und Glasuren Hilsmittel 04/05, BSZ; Gebauer 1985;L.Ostmann,
2008;
 VI. táblázat
Fontosabb szervetlen vegyületek összegképlete, elnevezése, CAS száma, olvadáspontja
Co, mólsúlya ,elemi összetétele %-ban, vizes oldhatósága 20 Co-on,
Kristályvíz nélkül
Összegképlet Név CAS Olvadás Mólsúl Elemi Vizes
szám pont Co y összetétel old.
%
AlPO4 alumínium-foszfát [7784- 1500 121,95 Al 1
30-7]] 22,12%
Al2O3 alumínium-oxid [1344- 2045 101,96 Al - 2
28-1] 52,93%
Al2(SiF6)3 alumínium-sziliko- [17099- 480,23 Al 6,18%, 3
fluorid 70-6] Si17,55 %
NH4H2PO4 ammónium-foszfát [7722- 190 115,03 N 26,4 4
76-1] 12,18%,
P26,93%
NH4Cl ammónium-klorid [12125- 340 53,49 N 26,19% 27,27 5
02-9] szublim Cl 66,28
. %

(NH4)2MoO4 Ammoniummolibdá [12054- 90 196,01 Mo 48,95 6

t 85-2] %
NH4Al(SO4)2 Ammóniumtimsó [7784- 93 237,14 Al 7
26-1] 11,38%
NH4VO3 ammonium-vanadát [7803- 116,98 V 43,55 8
55-6] %
SbF3 antimon-trifluorid [7783- 292 178,75 Sb 9
56-4] 68,11%
Sb2O3 antimon(III)-oxid [1309- 656 291,50 Sb 83,53 10
64-4] %
Au Arany [7440- 1064 196,96 - 11
57-5]
BaCO3 bárium-karbonát [513-77- 1740 197,35 Ba 69,59 0,002 12
9] % 2
BaSO4 bárium-szulfát [7727- 1580 233,40 Ba 58,84 13
43-7] %
BaCrO4 bárium-kromát [10294- 253,38 Ba 52,21 0,003 14
40-3] %
BaO2 bárium-peroxid [1304- 450 169,34 Ba 81,10 15
29-6] %
BeO berillium-oxid [1304- 2570 25,01 Be 36,03 16
56-9] %
Bi(NO3)3 bizmut(III)nitrát [1304- 30 395,0 Bi 52 % 17
85-4]
Bi2O3 Bizmut(III)-oxid [1304- 820 495,96 Bi 89,70 18
76-3] %
B Bór [7440- 2074 10,81 19
42-8]
Na2B4O7 Bórax [1303- 75 201,22 Na 22,85 2,50 20
96-4] %
B 21,49
%
H3BO4 Bórsav [10043- 160 77,83 B 13,89 21
35-3] %
B2O3 bór-trioxid [1303- 460 69,62 B 31,06% 22
86-2]
ZnBO3 cink-borát [138265 124,20 Zn 23
-88-0] 52,65%
ZnF2 cink-fluorid [7783- 872 103,37 Zn 1,53 24
49-5] 63,25%
ZnO cink-oxid [1314- 1800 81,37 Zn 25
13-2] 80,34%
ZrO2 cirkónium-dioxid [1314- 2687 123,22 Zr 74,03 26
23-4] %
ZrSiO4 cirkónium-szilikát [10101- 2420 183,30 Zr 49,77 27
52-7] %
Si 15,22
%
Ag Ezüst [7440- 961 107,86 - 28
22-4]
Cd(NO3)2 kadmium-nitrát [10022- 350 236,41 Cd 47,55 59,60 29
68-1] %
CdO kadmium-oxid [1306- 900 128,40 Cd 87,54 30
19-0] %
CdS kadmium-szulfid [1306- 1750 144,46 Cd 31
23-6] 100 atm 77,81%
CaSO4 kalcium-szulfát [10101- 1360 136,14 Ca 29,44 0,20 32
41-4] %
CaF2 kalcium-fluorid [7789- 1418 78,08 Ca 67,68 33
75-5] %
CaCO3 kalcium-karbonát [471-34- 520 100,09 Ca 40,04 34
1] %
Ca(PO3)2 kalcium-metafoszfát 975 198,02 Ca 20,24 35
%
CaO kalcium-oxid [1305- 2590 56,08 Ca71,47 36
78-8] %
CaSiO3 kalcium-szilikát [1344- 1540 116,16 Ca 34,50 37
95-2] %
Si 24,18
%
K2Cr2O7 kálium-dikromát [7778- 398 294,19 K 26,58 10,9 38
50-9] %
Cr 35,35
%
K2CO3 Kálium-karbonát [584-08- 891 138,21 K 6,58% 52,3 39
7]
KNO3 kálium-nitrát [7757- 334 101,11 K 38,67 24,2 40
79-1] %
Co Kobalt [7440- 1495 58,93 - 41
48-4]
Co3(PO4)2 kobalt-foszfát [13455- 250 366,74 Co 48,21 42
36-2] %
CoCO3 kobalt(II)-karbonát [513-79- 118,94 Co 49,55 43
1] %
Co2O3 kobalt-oxid [1308- 895 165,86 Co 71,06 44
06-1] %
CoCl2 kobalt(II)-klorid [7791- 740 129,84 Co 34,87 45
13-1] 45,39%
Cr Króm [7440- 1900 52 - 46
47-3]
CrO, króm-oxid [1333- 2280 68 Cr 76,47 47
82-0] %

Cr2(SO4)3 króm(III)-szulfát [13825- 100 392,18 Cr 26,52 48

86-0] %
Li2CO3 lítium-karbonát [554-13- 618 73,89 Li 18,79 1,33 49
2] %
Li2O lítium-oxid [12057- 1730 29,88 Li 50
24-8] 46,46%
MgF2 magnézium-fluorid [7783- 1263 62,31 Mg 39% 51
40-6]
Mg3O8P2 magnézium-foszfát [7757- 1184 262,88 Mg 27,74 52
86-0] %
MgCO3 magnézium- [39409- 400 84,32 Mg 53
karbonát báz. 82-0] 28,83%
MgO magnézium-oxid [1309- 2800 40,31 Mg 33,62 54
48-4] %
MgSO4 magnézium-szulfát [[15244- 1124 120,37 Mg 25,1 55
36-7] 20,19%
MnO2 Mangándioxid [1313- 530 86,94 Mn 56
13-9] 63,19%
O2 atm.

MnCO3 mangán-karbonát [598-62- 114,95 Mn 47,79 57

9] %
MnCrO4 mangán(II)-kromát 170,93 Mg 32 % 58
Cr 30 %
MnSiO3 mangán-szilikát [7759- 1273 131,02 Mg 41% 59
00-4] Si 21 %
MnSO4 mangán(II)-szulfát [10034- 700 151,00 Mn 38,6 60
96-5] 36,38%
Mo Molibdén [7439- 2625 95,94 - 61
98-7]
MoO3 molibdén-trioxid [215- 795 143,94 Mo 66,65 62
204-7] %
NaF nátrium-fluorid [7681- 992 41,99 Na 54,75 3,89 63
49-4] %
NaCl nátrium-klorid [7647- 808 58,44 Na 39, 26,41 64
14-5] 34%
NaNO3 nátrium-nitrát [7631- 308 84,99 Na 46,6 65
99-4] 27,05%
NaNO2 nátrium-nitrit [7632- 271 69,00 Na 33,32 45,1 66
00-0] %
C4H4Na2O6 nátrium-tartarát [868-18- 194,05 Na 23,69 67
8] %
Na5P3O10 nátrium- [7758- 367,86 Na 31 % 68
tripolifoszfát 29-4] P 43,4 %
Ni3(PO4)2 nikkel-foszfát [10381- 366,02 Ni 48,11 69
36-9] P 16 %
NiCO3 nikkel(II)-karbonát [3333- 118,72 Ni 49,45 70
67-3] %
Ni(NO3)2 nikkel(II)-nitrát [13478- 56 182,70 Ni 32% 48,4 71
00-7]
NiO nikkel(II)-oxid [1313- 1990 74,71 Ni 78,58 72
99-1] %
PbCrO4 Ólomkromát [7758- 844 323,18 Pb 64,11 73
97-6] %
Cr 16,09
%
PbO ólom(II)oxid [1317- 888 223,19 Pb 74
36-8] 92,83%
PbO2 ólom(IV)oxid [1309- 200 239,19 Pb 86,62 75
60-0] %
SnO ón(II)-oxid [21651- 300 134,69 Sn 88,12 76
19-4] %
Pt Platina [7440- 1774 195,09 - 77
06-4]
Pr - prazeodim 78
vegyületek
CuF2 réz(II)-fluorid [7447- 785 101,54 Cu 62,58 79
39-4] %
[10125-
13-0]
Cu3(PO4)2 réz(II)-foszfát [7798- 380,58 Cu 50,09 80
23-4] %
CuCO3 réz(II)-karbonát [12069- 123,56 Cu 51 % 81
69-1]
Cu2O réz-oxid [1313- 1235 143,08 Cu 88,82 82
39-1] %
CuSO4 réz(II)-szulfát [7758- 600 159,61 Cu 39,81 16,7 83
98-7] %
Ru Ruténium [7440- 2430 101,07 - 84
18-8]
SrCO3 stroncium-karbonát [1633- 1340 147,63 Sr 59,35 85
05-2] %
SrO stroncium-oxid [1314- 2460 103,62 Sr 84,56 86
11-70] %
Se Szelén [7782- 217 78,96 - 87
49-2]
SiC szilícium-karbid [409-21- 2700 40,10 Si 70,04 88
2] %
SiO2 szilícium-dioxid [112926- 1713 60,08 Si 46,74 - 89
00-8] %
Na2CO3 nátrium-karbonát [497-19- 851 105,99 Na 43,58 90
8] %
TiO2 titán(IV)- oxid [[13463- 1840 79,90 Ti 59,94 91
67] %
VO2 vanádium-dioxid [12036- 1640 82,94 V 61,42 92
21-4] %
Fe2O3 vas-oxid [1309- 1560 159,69 Fe 69,94 93
37-1] %
Fe2(CrO4)3 vas(II)-kromát [10294- 459,68 Fe 24 % 94
52-7] Cr 33,93
%
Dean 1973;Német 1971;Lange 1956; Dancsó 2004; Négyjegyű függvénytáblázat
2006;Roth Hauptkatalog 88’;
A vizes oldékonyság a 20 Co -on telített oldat tömegszázalékos összetételére vonatkozik
 VII. táblázat
Néhány színező fém oxid
kobalt -oxid Kék, türkiz, fekete
réz-oxid Zöld, sárga, piros
nikkel-oxid szürke, barna, acélkék, rózsaszín
mangán-oxid Ibolya, barna
vas-oxid sárga, barna, vörösbarna, vörös
urán-oxid Sárga, narancs, vörös
antimon-oxid sárga, acélkék
arany bíbor, rózsaszín
platina Szürke
irídium Fekete
A színező fém oxidokat néhány százalékban adjuk
az alapmázhoz. A máz egyéb alkotói, valamint a
redukciós ill az oxidációs égetés is befolyásolja a
mázak színét.
 VIII. táblázat
o
Az elemek jele, neve, CAS száma, moláris tömege g/mol. Olvadáspontja C , atomsúlya,
rendszáma és
Legfontosabb vegyértékei
Jel Név CAS Moláris Olvadás Atomsúly Rendszám Legfontosabb
szám tömeg pont Co Vegyértékek
g/mól
Ac aktinium [7440- 227,03 1051 227,027 89 3
34-8]
Al alumínium [7429- 26,98 660 26,98 13 3
90-5]
Am amerikum [7440- 241,06 117,6 (243) 95 3
35-9]
Sb antimon [7444- 121,75 630,63 121,75 51 3,5
36-0]
Au arany [7440- 198,99 1064 196,96 79 1,3
57-5]
Ar argon [7440- 39,95 - 189,35 39,94 18 0
37-1]
As arzén [7440- 74,92 817 h 74,92 33 3,5
38-2]
At asztácium [7440- (222) -71 (210) 85 1
68-8]
Ba bárium [7440- 137,34 727 137,32 56 2
39-3]
Be berillium [7440- 9,01 1287 9,01 4 2
41-7]
Bk berkélium [7440- (249,07) 1050 (247) 97 3
69-9]
Bi bizmut [7440- 208,98 271,40 208,98 83 3
69-9]
Bh bohrium [54037- (262,12) 107
14-8]
B bór [7440- 10,81 2075 1081 5 3
42-8]
Br bróm [7726- 79,90 - 7,2 79,90 35 1,3,5
95-6]
Ce cérium [7440- 140,12 799 140,11 58 3,4
45-1]
Cs cézium [7440- 132,90 28,44 132,90 55 1
46-2]
Zn cink [7440- 65,37 419,53 65,38 30 2
66-6]
Zr cirkónium [7440- 91,22 1855 91,22 40 4
67-7]
Dy diszprózium [7429- 162,50 1411 162,50 66 3
91-6]
Db dubnium [53850- (261,11) 105
35-4]
Es einsteinium [7429- (252,08) (860) (252) 99 3
92-7]
Er erbium [7440- 167,26 1529 167,25 68 3
52-0]
Eu európium [7440- 151,96 822 151,96 63 3
53-1]
Ag ezüst [7440- 107,88 961,78 107,86 47 1
22-4]
Fm fermium [7440- (257,09) 1527 257 100 3
72-4]
F fluor [86-73- 18,99 -219,62 18,99 9 1
7]
P foszfor [7723- 30,97 44,15 30,97 15 3,5
14-0]
Fr francium [7440- (223) 27 (223) 87 1
73-5]
Gd gadolínium [7440- 157,25 1314 157,25 64 3
54-2]
Ga gallium [7440- 69,72 29,76 69,72 31 3
55-3]
Ge germánium [7440- 72,59 938,25 72,64 32 2,4
56-4]
Hf hafnium [7440- 178,49 2233 178,49 72 4
58-6]
Hs hassium [54037- (265,10) 108
57-9]
He hélium [7440- 4,00 - 4 2 0
59-7]
H hidrogén [1333- 1,00 -259,34 1,00 1 1
74-0]
Hg higany [7439- 200,59 -38,83 200,59 80 1,2
97-6]
Ho holmium [7440- 164,93 1472 164,93 67 3
60-0]
In indium [7440- 114,82 156,60 114,81 49 3
74-6]
Ir irídium [7439- 192,20 2446 192,21 77 3,4
88-5]
Yb itterbium [7440- 173,04 824 173,05 70 3
 64-4]
Y ittrium [7440- 88,90 1526 88,90 39 3
65-5]
I jód [7553- 126,90 113,7 126,90 53 1,3,5,7
56-2]
Cd kadmium [7440- 112,40 321,07 112,41 48 2
43-9]
Ca kalcium [7440- 40,08 842 40,07 20 2
70-2]
Cf kalifornium [7440- (252,08) (900) (251) 98 3
71-3]
K kálium [7440- 39,10 63,38 39,09 19 1
09-7]
S kén [7704- 32,06 115,21 32,06 16 2,4,6
34-9]
Cl klór [7782- 35,45 -101,5 35,45 17 1,3,5,7
50-5]
Co kobalt [7440- 58,93 1495 58,93 27 2,3
48-4]
Kr kripton [7439- 83,80 -157,36 83,79 36 0
90-9]
Cr króm [7440- 52 1907 51,59 24 6
47-3]
Cm kűrium [7440- (244,06´) 1345 (247) 96 3
51-9]
La lantán [7439- 138,91 920 138,90 57 3
91-0]
Lr laurencium [22537- (262,11) 1627 (262) 103 3
19-5]
Li lítium [7439- 6,94 1805 6,94 3 1
93-2]
Lu lutécium [7439- 174,97 1663 174,96 71 1
94-2]
Mg magnézium [7439- 24,30 650 24,30 12 2
95-4]
Mn mangán [7439- 54,94 1246 54,93 25 2,4,7
96-5]
Mt meitnerium [54038- (266,10) 109
01-6]
Md mendelévium [7440- (256,09) 827 101 3
11-1]
Mo molibdén [7439- 95,94 2623 95,96 42 2-6
98-7]
Na nátrium [7440- 22,99 97,72 22,98 11 1
23-5]
Nd neodímium [7440- 144,24 1016 144,24 60 3
00-8]
Ne neon [7440- 20,18 -248,5 20,17 10 0
01-9]
Np neptúnium [7439- (297,05) 644 (237) 93 3
99-8]
Ni nikkel [7440- 58,71 1455 58,69 28 2,3
02-0]
Nb niobium [7440- 92,91 2477 92,90 41 3,4,5
03-1]
N nitrogén [7727- 14,01 -210 14,00 7 3,5
37-9]
No nobélium [10028- (259,10) 1627 (259) 102 3
14-5]
Pb ólom [7439- 207,19 327,46 207,2 82 2,4
92-1]
Sn ón [7440- 118,69 231,93 118,71 50 2,4
31-5]
O oxigén [7782- 16,00 -278,79 15,99 8 2
44-7]
Os ozmium [7440- 190,20 3033 190,23 76 4,6,8
04-2]
Pd palládium [7440- 106,4 1554,9 106,42 46 2,4
05-3]
Pt platina [7440- 195,09 1768,4 195,08 78 2,4
06-4]
Pu plutónium [7440- (239,05) 640 (244) 94 3
07-5]
Po polónium [7440- (210) 254 (209) 84 2
08-6]
Pr prazeodímium [7440- 140,91 931 140,90 59 3,4
10-0]
Pm prométium [7440- (147) 1042 (145) 61 3
12-2]
Pa protaktínium [7440- (231,04) 1572 231,03 91 5
13-3]
Ra rádium [7440- (226) 700 (226) 88 2
14-4]
Rn radon [10043- (222) -71 (222) 86 0
92-2]
Re rénium [7440- 186,2 3186 186,2 75 3-7
15-5]
Cu réz [7440- 63,46 1084,62 63,54 29 1,3
50-8]
Rh ródium [7440- 102,90 1964 102,90 45 3,4
16-6]
Rb rubídium [7440- 85,47 39,31 85,46 37 1
17-7]
Ru ruténium [7440- 101,07 2334 101,07 44 3-8
18-8]
Rf rutherfordium [53850- (261,11) 104
36-5]
Sg seaborgium [54038- (263,12) 106
 81-2]
Sr stroncium [7440- 87,62 777 87,62 38 2
24-6]
Sm szamárium [7440- 150,36 1072 150,36 62 3
19-9]
Se szelén [7782- 78,96 221 78,96 34 2,4,6
49-2]
C szén [7440- 12,01 4492 h 12,01 6 4
44-0]
Si szilícium [7440- 28,09 1414 28,08 14 4
21-3]
Sc szkandium [7440- 44,96 1541 44,95 21 3
20-2]
Tl tallium [7440- 204,37 304 204,38 81 1,3
28-0]
Ta tantál [7440- 180,95 3017 180,94 73 5
25-7]
Tc technécium [7440- (99) 2157 (98) 43 3
26-8]
Te tellur [13494- 127,60 449,51 127,60 52 2,4,6
80-9]
Tb terbium [7440- 158,92 1359 158,92 65 3
27-9]
Ti titán [7440- 47,90 1668 47,86 22 2,3,4
32-6]
Th tórium [7440- 232,04 1750 232,03 90 4
29-1]
Tm túlium [7440- 168,94 1545 168,93 69 3
30-4]
U urán [7440- 238,03 1135 238,02 92 4,6
61-1]
V vanádium [7440- 50,94 1910 50,94 23 3,5
62-2]
Fe vas [7439- 55,85 1538 55,84 26 2,3
89-6]
W wolfrám [7440- 183,85 3422 183,84 74 2-6
35-7]
Xe xenon [7440- 131,30 -111,75 131,29 54 0
63-3]
Nem tartalmazza a mesterségesen előállított 108-118-ig terjedő rendszámú elemeket. H:
hármasponton mérve .
Römpp 1961; Négyjegyű függvénytáblázat ,2006; Alfa-Aesar 2007;IUPAC Comission
Atomic Weights of The Elements 2007;Aldrich,2004; CAS Number Index 2006;
 IX táblázat
Néhány a receptúrákban gyakran előforduló mázalkotó elnevezése
Angol név Magyar név
Albany slip (the real thing) Agyagpép
Borax frit bórax fritt
Barium carbonate Bárium -karbonát
Ball clay Agyagföld, Si-oxid + Alu-oxid
Boric frit Bórsavas fritt
Bentonite Bentonit
Bone ash Csonthamu
Black copper oxide Fekete réz-oxid
Copper carbonate Réz-karbonát
Copper oxide réz-oxid
Cobalt carbonate Kobalt-karbonát
Cobalt oxide kobalt-oxid
China clay Kaolin, kinai agyag
Cornish stone kornisi-kő
Dolomite Dolomit
Ferric oxide vas-oxid
Lithium carbonate Lítium-karbonát
Ilmenite Ilmenit
Manganese carbonate Mangán-karbonát
Magnesium carbonate Magnézium-karbonát
Nepheline syenite Nefelin-szienit
Ochre Okra
Potash feldspar NR Káli-földpát NR
Petalite Petalit
Quartz (flint), Quarts kvarc, homok, szilícium-dioxid
Red ferric oxide Vörös vas-oxid
Rutile Rutil
Titanium oxide titán-dioxid
Tin oxide ón-oxid
Talc Talkum, zsírkő
Vanadium pentoxide Vanádium-pentoxid
Whiting Iszapolt kréta, mész
Wollastonite Wollastonit
Zinc oxide cink-oxid
L,Östman.2004;
 X. táblázat
Seger-gúlák és piroszkópikus-gúlák
olvadási pontjának megfelelő
hőmérsékletek
SK érték Pk érték Lehajlási
hőmérséklet Co-
ban
022 60 600
021 63 630
020 66 660
019 69 690
018 71 710
017 74 740
016a 76 760
015a 79 790
014a 81 810
013a 83 830
012a 85 850
011a 88 880
010a 90 900
09a 92 920
08a 94 940
07a 96 960
06a 98 980
05a 100 1000
04a 102 1020
03a 104 1040
02a 106 1060
01a 108 1080
1a 110 1100
2a 112 1120
3a 114 1140
4a 116 1160
5a 118 1180
6a 120 1200
7 123 1230
8 125 1250
 9 128 1280
10 130 1300
11 132 1320
12 135 1350
13 138 1380
14 141 1410
15 143 1430
16 146 1460
17 148 1480
18 150 1500
19 152 1520
20 154 1540
23 156 1560
26 158 1580
27 161 1610
28 163 1630
29 165 1650
30 167 1670
31 169 1690
32 171 1710
33 173 1730
34 175 1750
35 177 1770
36 179 1790
37 182 1820
38 185 1850
39 188 1180
40 192 1920
41 196 1960
42 200 2000
Tamás F. 1982

XI. táblázat
A leggyakoribb Anionok
1- 2- 3-
-
bromid Br dikromát Cr2O72- Foszfát PO43-
 cianid CN- hidrogén- HPO42-
foszfát
dihidrogén- H2PO4- karbonát CO32-
foszfát
fluorid F- kromát CrO42-
hidroxid OH- oxid O2-
hidrogén- HCO3- szulfid S2-
karbonát
hipoklorit ClO- szulfit SO32-
jodid I- szulfát SO42-
klorát ClO3-
klorit ClO2-
klorid Cl-
nitrát NO3-
nitrit NO2-
permanganát MnO4-
Pál G.2003;

XI. táblázat
A leggyakoribb kationok
1+ 2+ 3+
+
ammónium NH4 bárium Ba2+ Alumínium Al3+
ezüst Ag+ cink Zn2+ Króm Cr3+
hidrogén H+ higany(I) Hg22+ Vas(III) Fe3+
kálium K+ higany(II) Hg2+
nátrium Na+ kalcium Ca2+
króm Cr2+
magnézium Mg2+
ólom Pb2+
réz Cu2+
Vas(II) Fe2+
Pál G. 2003
 XII. táblázat
Az engóbok színező oxidjai
Az engóbok fajtája Színező oxid
sárga engób angolsárga porfesték
világoskék engób kobalt-oxid
szépkék engób angolkék porfesték
zöld engób króm-oxid
terrakotta engób városlődi piros agyag
és füzérradványi nyers
illit
Az engóbok alapanyaga tűzálló agyag,
fűzérradványi nyers és égetett illit és
kvarchomok. A plasztikus és nem plasztikus
alapanyagok aránya 45% : 55%. Sűrűségük 31-
40 Bo

XIII. táblázat
A mázat alkotó oxidok Seger-f. felosztása
Módosító oxidok Átmeneti oxidok Rácsképző oxidok
Bázisképző oxidok Savképző oxidok
RO, R2O , egy és kétértékű R2O3, három értékű RO2
BaO Al2O3 As2O3
CaO Bi2O3 B2O3
Cu2O Cr2O3 Sb2O3
CoO Fe2O3 SiO2
FeO Mn2O3 SnO2
K2O TiO2
Li2O UO3
MgO V2O5
Na2O WO3
NiO
PbO
SrO
ZnO
A háromféle oxidcsoporttal a mázak legfontosabb tulajdonságait lehet alakítani Seger
szerint, mint :olvadáspont, hőtágulás, felületi feszültség, szín stb…
Somodi, Pálffy,Kámori, 1984.;
 XIV. táblázat
Néhány finomkerámiaipari nyersanyag százalékos összetétele
Név izzitási SiO2 Al2O3 Fe2O3 TiO2 CaO MgO Na2O K2O SO3
veszt.
aplit 0,8 76,8 13,1 0,3 - 0,9 0,1 3,5 4,8 -
devecseri agyag 14,9 48,3 11,18 5,0 - 11,6 4,2 1,1 2,0 -
füzérradványi 4,4 62,3 23,2 0,8 - 1,5 1,7 0,3 6,1 -
illit
fehérvárcsurgói 0,42 99,2 0,29 0,03 - - - - - -
homok
hochenbockai 0,05 99,7 0,13 0,01 - - - 0,05 0,01 -
homok
királyhegyi 7,7 73,9 15,51 0,4 0,03 0,4 0,1 0,07 0,41 1,07
kaolin
kurdi agyag 14,6 46,7 15,6 3,9 - 7,3 9,0 0,5 2,2 -
kisterenyei 5,1 57,9 21,7 7,1 0,8 0,6 1,4 0,8 4,3 -
agyag
kálitufa (ondit) 1,3 17,2 11,6 1,8 0,2 0,2 0,3 0,3 7,4 -
MEKA kaolin 11,4 54,9 32,6 0,4 0,2 - 0,4 - 0,4 -
norvég földpát 0,6 64,4 20,0 0,1 - - 0,2 2,7 12,2 -
svéd földpát 0,6 64,9 19,2 0,1 - - 0,4 4,2 10,3 -
OKA kaolin 12,2 51,9 34,7 0,4 0,3 - 0,2 - 0,4 -
petényi agyag 9,4 59,3 26,5 1,2 - 1,2 0,5 0,2 1,1 0,5
pécsváradi 0,7 82,2 9,6 0,4 0,06 0,5 0,1 0,9 5,8 0,03
födpátos homok
perlit 3,4 73,7 12,6 1,2 - 1,5 0,1 3,3 3,5 -
rátkai agyag 9,8 56,9 29,3 0,3 - 0,8 0,5 0,1 0,8 0,1
sárisápi homok 0,6 96,7 2,0 0,1 - - - - 0,1 -
Somodi,Pálffy,Kámori, 1984.;

XV. táblázat
 Fémek és vegyületeik egészségügyi vonatkozásai
alumínium Agyi károsodást okozhat, rontja a szellemi folyamatokat, módosítja a
genetikai állományt, a szervezetbe alumínium tartalmú edényből,
valamint foglalkozási ártalomként kerülhet be. Általánosságban hatása
a nehézfémekhez hasonló. Az alumínium a bélcsatornából kevéssé
szívódik fel Az alumínium porának belélegzése hosszabb távon, a
tüdőhólyagocskák falának megvastagodásával bronchitist okozhat. Az
alumínium a szervezetből a vizelettel ürül ki.
antimon Szívre ártalmas, kardotoxikus, tüdőrák előfordulását fokozza. Mérgező
hatása az antimonsók vegyértékétől függ. A vízben könnyen oldódó
antimonsók mérgezőek és hánytató hatásúak. A háromvegyértékű
antimonvegyületek lényegesen mérgezőbbek, mint az ötvegyértékűek.
Az arzén és antimon vegyületeit állati véglények által okozott
betegségekben gyógyszerként használták.
arzén A természetben mindenütt előforduló anyag. Minden növényben, vízi
és szárazföldi állatban kimutatható. Gautier /1899/ szerint az emberi
szervezet normális alkotórésze. A szervezetben nem deponálódik. Az
elemi arzén nem mérgező, csak ha oxigénnel v. hidrogénnel
kapcsolódik, un. ionizált arzén keletkezik. Protoplazmaméreg.
Daganatkeltő, bőr és tüdőrákot okozhat. Valamennyi oldható szerves és
szervetlen arzénvegyület igen mérgező. A szerves arzénvegyületek a
szervetleneknél kevésbé toxikusak. A szerves ötvegyértékű
arzénvegyületeknek gyógyászati jelentőségük van. Az arzénes sók
kismértékű adagolása fokozott étvágy és szomjúságérzést okoz. Nő a
testsúly, a vörösvérsejtszám, a testzsír, a munkakedv. A gyógyászatban
roboráló szerként használták. Hegyi vezetők rendszeresen kis
mennyiségű arzént fogyasztottak, így nő a teljesítmény, és jobban tűrik
a ritkább hegyi levegőt. Nagyobb arzénadagolásra a központi
idegrendszer részéről kifejlődő un paralitikus ill. gyomor és
béltüneteket produkáló mérgezés fejlődik ki. Az arzénsók a legerősebb
értágítók. Az arzénmérgezés első tünete: kellemetlen fémes érzés a
szájban. Gyomormosás és orvosi szén adagolása javallt.
bárium A bárium vízoldható vegyületei okoznak mérgezést. Báriumklorid 0,2-
0,5 g adagja súlyos, 3-4 g pedig halálos mérgezést okoz. Bevezető
tünete: hányás, hasmenés, erős alhasi fájdalom A halál erős vérnyomás-
emelkedés, szédülés, szívdobogás közepette szívbénulással jelentkezik.
A halál elhúzódó mérgezésnél a lábak bénulásával alulról felfelé több
óra múlva, légzésbénulással következik be. A báriumsók
felszívódásának meggátlására nátrium v. magnézium-szulfát oldatos
gyomormosás v. keserűvizes itatás javallt. A bárium a szívre a
digitáliszhoz hasonlóan hat. A bárium-oxid por belélegezve
tüdőcsúcshurutot provokál.
berillium A bélből rosszul szívódik fel, ezért szájon át bevéve heveny mérgezést
nem okoz. A véráramba kerülve azonban vérnyomáscsökkenést és
légzésbénulást idéz elő. Állatokban rákkeltő. Pora tüdőgyulladást okoz.
bizmut A bizmut vegyületek vízben nem oldódnak. Belsőleg
összehúzószerként használják. A sebek gyógyulását elősegítik. A bélből
lassan szívódnak fel, a bizmut mérgező hatása hasonlatos az ólomhoz
és a higanyhoz, azonban annál sokkal gyengébb. A bizmutmérgezés
tünetei: kólika, fehérjevizelés, szédülés, fejfájás, fokhagymaszagú
 lehelet. A bélsarat a szervezetben keletkező bizmutkéneg feketére festi.
cink A vízben oldódó cinksók töményen maró hatásúak, hígítva összehúzó,
fertőtlenítő hatásúak. A cink pora belélegezve lázkeltő hatású. A
szervezetbe jutva, amennyiben felszívódik általános mérgezést okoz,
ami a nehézfémekre jellemzően mozgási bénulást okoz. Ismert a
cinkkel dolgozók jellegzetes un. öntödei láz rohama. A cink a
szervezetben fontos nyomelem, a cink hiánya törpenövekedést okoz, a
cinkháztartás felborulása sok súlyos betegség előjelzője.
ezüst Vízoldható sói erős fertőtlenítő és összehúzó hatással rendelkeznek.
Tömény oldatban maró hatásúak. A fém ezüst is hasonló
tulajdonságokkal rendelkezik. Emberben általános ezüstmérgezést még
nem írtak le. Ezüstmérgezés provokálható, ha a vérpályába olyan
ezüstsót juttatnak be, ami nem reagál sem a fehérjékkel, sem
konyhasóval. Az általános ezüstmérgezés a központi idegrendszer
bénulásával jár. Nagy adag halálos mérgezést okozhat. Ezüstsók a
szervezetben valószínűsíthetőleg ezüstalbuminát formájában rakódnak
le a bőrben és a nyálkahártyákon. Fény hatására szürkésen
elszíneződnek. Ez a szürkés, redukálódott ezüst végérvényesen a
helyén marad Argirismust okoz. Az ezüstsók a fehérjéket és a
kloridokat is kicsapják.
kadmium Mutagén és karcinogén hatású, az életfontosságú nyomelemek helyére
lépve gátolja az immunrendszer működését, kiszorítja a cinket, a vasat,
a szelént, a rezet. Belélegezve sokkal mérgezőbb, mint a tápcsatornába
felszívódva. A szervezetben felgyűlik, a DNS-hez és az RNS-hez
kapcsolódik, lásd mutagén, karcinogén hatás. Károsítja az érfalakat,
beépül a csontokba, sterilitást okoz. Károsítja a vérképzést, a tüdőt
valamint a veséket.

króm Allergén hatású, legmérgezőbbek a három és a hatvegyértékű

vízoldható vegyületei. Belélegezve krónikus orrsövénygyulladást okoz.
Hat vegyértékű ionjai rákkeltők, mutagének.

Kobalt A kobalt A B13 vitamin alkotórésze, a vérképzés fontos szereplője. A

kobalt citromsavas ill. aminosavas vegyületei kevésbé mérgezőek, mint
a többi kobaltvegyület. A bélből lassan szívódik fel. Belélegezve árt a
tüdőnek, mérgező a szívizmokra. Állatkísérletekben mutagén és
karcinogén hatást tapasztaltak. A jód beépülését gátolja a szervezetbe.
mangán A szervezet számára létfontosságú elem, minden sejtben megtalálható.
A béltraktusból hamar felszívódik. Idegrendszeri elváltozásokat okoz,
pszichés tüneteket, a vegetatív idegrendszer zavarait provokálja. A
szervezetben, a májban raktározódik el. A fermentműködést aktiválja.
nikkel Allergén vegyület, belélegezve rákkeltő.
ólom Az ólom vegyületei erős összehúzószerek, kevéssé irritatívak, azonban
mérgező mivoltuk miatt a gyógyászatból lassan kiszorultak. Az
ólomsók az emésztőcsatornából, a bőrről és a légutakból is
felszívódnak. A szervezetben az ólom 95 %-ban a csontokban rakódik
le. A véráramban 0,1 %-nyi ólom már mérgezést okoz. A vízben nem
oldódó ólomkarbonát is mérgező, mivel a belekben kettős sót képezve
felszívódik.
 A vízoldható ólomsók először édes ízűek, majd fémes ízbe váltanak át.
Az ólomion általános sejtméreg, megtámadja az izomsejteket, az
idegsejteket, a mirigysejteket és a vérképző szerveket. Akut
ólommérgezés emberben ritka, mivel az ólom összehúzó hatása miatt a
felszívódás lassú, a gyors hányás és hasmenés a mérgező anyagot
annak felszívódása előtt "kiviszi" a szervezetből. Tünetei: a
bélcsatornában és az idegrendszeren nyilvánulnak meg. Bélgörcsök,
heves bélmozgás, helyi fájdalmak, alhasi érzékenység, a mozgató
traktus zavara, rángások, görcsök. A halál a központi idegrendszer
bénulásos tünetei között áll be. Gyakoribb az idült ólommérgezés, mely
az ólom lassú, szervezetbe való bejutásával alakul ki. A idült
ólommérgezés kezdetben bizonytalan klinikai képet ad, szabálytalan és
időnként fellángoló a lefolyása. Az étvágy csökken, a mérgezett fogyni
kezd, Nők nem menstruálnak, abortálnak. Kezdeti stádiumban az
ólommérgezés a vörösvérsejtek bázikus sejtfestésével állapítható meg,
emelkedik a vérben a cink-protoporfirin szint, pozitív ALA reakció
szérumban és vizeletben, szérum-bilirubin szint megnőhet. A foghús
szélén szürke lepedék, ólomszulfid rakódik le, ez az un. ólomszegély.
Később megszűnik a bizonytalanság, kifejlődik az ólommérgezés
három jellegzetes tünete közül valamelyik, mint az ólomkólika, mely
éjjelente a köldöktájról induló, minden irányban kisugárzó rövid, de
heves fájdalomból áll, izületi fájdalmak, melyek főleg az alsó végtag
izületei körüli heveny, nyilaló fájdalmak, ill. az ólombénulás, mely a
gyakrabban használt kéz, alkar bénulásával indul, átterjed a felkarra,
esetleg a mellkasra. Az ólombénulás már maradandó károsodást is
okozhat. Szerencsétlen esetben az agyi erek görcséből következően
előbb makacs fejfájás, majd epileptikus heveny, sűrűn ismétlődő
rohamok közepette pár napon belül a mérgezett bevégzi életét. Leírtak
már ólommérgezettben vakságig menő látóideg sorvadást is.

Hagyományos kezelésmód: gyomormosás, szulfátsós hashajtás, tej,

tojásfehérje itatása.
réz A szervezetben jelentős nyomelem, kevéssé mérgező. Réz(II)-szulfát,
Ha 1%-os oldat alakjában 0,10-0,20 g-ot juttatunk a szervezetbe akkor
a gyomorban a hányásbeidegző idegvégződések izgatásával azonnali
hányást idézünk elő. A hányáskor a bevitt réz kiürül, nem következik
be rézmérgezés. Tömény rézszulfátoldat azonban már a gyomor
nyálkahártyáján rézalbumináttá alakul, ez irreverzibilis fehérje, ez már
okozhat rézmérgezést, mivel nem távolítható el megfelelően
gyomormosással. Enyhe mérgezésben bélgörcsöket, hasmenést kapunk,
azonban súlyos esetben bénítja a harántcsíkolt izomzatot, elesettség,
hőmérsékletcsökkenés alakult ki, szívbénulás következtében beállhat a
halál. Hagyományosan gyomormosás, majd tej, tojásfehérje adható.
Híg rézszulfát oldat foszformérgezésben itatva hatásos. A réz
vegyületek a bélből lassan szívódnak fel, a bélsárral kiürülnek. A réz
vízoldható sói erős összehúzószerek, tömény oldatban maró hatásúak.
Rézpor v. rézfüst belélegzése un. öntödei lázat okozhat. Rézpor
hatására leírtak már orr-garat nyálkahártya fekélyeket is.
vanádium Krónikus mérgezésben az idegrendszerre és a belekre hat,
 súlycsökkenést okoz. Belélegezve a nyálkahártyákat izgatja,
tüdőgyulladást okoz. A vanádium-pentoxid erős méreg.
Tompa, 2005;Dr. Issekutz B. , Dr. Issekutz L. 1979; Dr Fritz, 1960;

XVII. táblázat
Az összeállításban szereplő elemek és vegyületek
Agyag, agyagosmasszák, alumíniumfoszfát, alumínium-oxid, alumínium-
oxid alapú kerámiák, alumínium-oxid alapú kerámiák, alumínium-sziliko-
fluorid, ammónium-foszfát,
Ammónium-klorid, ammónium-molibdát, ammónium timsó,
ammóniumvanadát, antimonfluorid, antimonoxid, antimontrioxid,
A antimontetroxid, antimonpentoxid, aplit,
Arany, arzénvegyületek aventurinmáz,
Ball clay, bárium-karbonát, báriumszulfát, báriumkromát, báriumperoxid,
barnakő, bauxit, bentonit, benzol, berillium-oxid kerámiák, bizmutnitrát,
B bizmut-oxid, bizmut-trioxid, bór
Bórax, borkősav, metabórsav, tetrabórsav, bór-trioxid,
Cinkborát, cinkfluorid, cink-oxid, Folypát, cirkónium-dioxid,
C, CS cirkóniumszilikát, CMC-karboximetilcellulóz, colemanit, corhart-kövek,
cristobalit, cserépliszt, csonthamu,
Dinasztégla, dolomit, dumortierit,
D
Engóbe, etilamin, etil-szilikátkötésű alumínium szilikát, ezüst,
E
Fajansz, formaleválasztó, forsterit, forsterit kerámiák, földpát,
F földpátpótlók, fritt,
Galenit, gipsz, glicerin,
G
Homok ,horgany, hőmérsékletjelző testek, hőszigetelő anyagok,
H
 Illit, ilmenit, irídiumvegyületek
I
Kadmiumnitrát, kadmium-oxid, kadmiumszulfid, kalciumborát,
kalciumfluorid, kalciumkarbonát, kalciummetafoszfát, kalcium-oxid,
kalciumszilikát, kalciummetaszilikát, kálitufa, káliumdikromát,
káliumbikromát, kálimkarbonát, káliumnitrát, kálium-szilikófluorid
K Kanthal, kaolin, kerámia festékek, keramit, kianit, cianit, királykék, smalte,
kobalt, kobaltfoszfát, kobaltkarbonát, kobalt-oxid, kobaltklorid,
kolofónium, kornwalli kő, kobalt (II)-klorid, kőagyag, steingut, kőedény,
kriolit, alumínium-trinátrium-fluorid,
Króm, kromátok, kromittégla, krómoxid, krómszulfát, krómvaskő, kvarc,
kovasav,
Lakkvörös, lepidolit, levendulaolaj, lítium-karbonát, lítium-oxid,
L Lüszterfestékek,
Magnezit, magnézium-fluorid, magnézium-foszfát, magnézium-
hidrogénfoszfát, magnézium-karbonát, magnézium-oxid, magnézium-
dioxid, magnézium-szulfát, mangán-dioxidmangán-karbonát,
mangánkromát, mangán-szilikát, mangán-szulfát
M Márga, mázak, mínium, molibdén, molibdéntrioxid, montmorillonit, mullit,
nápolyi sárga, nátrium-antimonát, nátrium-bikromát, nátrium-fluorid,
nátrium-klorid, nátrium-nitrát, nátrium-nitrit, nátriumszilikofluorid,
nátrium-tannát, nátrium-tartarát, nátrium tripolifoszfát,
Nátrium-uranát, nátrium-diuranát, nefelin-szienit, nikkelfoszfát,
nikkelkarbonát, nikkel (II)-nitrát, nikkel-oxidok,
Ólomborát, ólomkromát, ólom (II)-oxid, ólomgelét, ólomkromát, ólom-
Ó, Ö biszilikát, ólom-szilikát, ondit, ónkromát, ón (II)-oxid, cinkoxid, ón (IV)-
oxid,
Ortoklász, káliföldpát, ömlesztő anyagok,
Pegmatit, perlit, petalit, lítiumföldpát, piezokerámia anyagok, pink festék,
P pirofillit,
Platina, porcelán, porcelánföld, prazeodimvegyületek, propán,
Rézborát, réz (II)-fluorid, réz-foszfát, réz-karbonát, réz-oxidok, réz (II)-
R szulfát, ruténium, rutil
Samott, sárga okra, Seger-gúla, sillimanit, speciális kerámiák, spodumen,
S, SZ stroncium-karbonát, stroncium-oxid, szelén, szilícium-dioxid, szilícium-
karbid, szilikatéglák, szóda, nátrium-karbonát, szteatitkerámiák,
Talkum, terrakotta, titán-dioxid, tűzálló agyagok,
T
Uránoxid, urán-monoxid, urán-dioxid, üveg
U, Ü
Vanádium-oxidok, vanádium (II)-szulfát, vaskarbonát, vaskromát, vas-oxid,
V, W vas-oxid hidrát, vízüveg, volfrámsárga, volfrámsav, volfrám-oxidhidrát,
wollastonit, wollastonit kerámiák
A táblázat az összeállításban szereplő szócikkeket tartalmazza.
Lezárva 2008. November hó
 XVII.táblázat
Fontosabb angol szinonim ásványnevek
Agate Silicon dioxide x- Massicotite Lead oxide
water
Alamosite Lead meta-silicate Natron Sodium carbonate
Alumina Aluminium oxide Niter Potassium nitrate
Alundum Aluminium oxide Periclase Magnesium oxide
Anatase Titanium dioxide Plattnerite Lead(IV) oxide
Aragonite Calcium carbonate Polianite Manganese(IV) oxide
Arkansite (brookite) Titanium dioxide Polishing powder Silicon dioxide
Arsenolite Arsennic trioxide Potash Potassium carbonate
Azurite Copper(I)carbonate Red lead Lead( II,IV) oxide
Baddeleyite Zirconium dioxide Rhodochrosite Manganese
carbonate
Baryte, barytes Barium sulfate Rhodonite Manganese silicate
Bauxite Aluminium oxide-2 Rocky crystal Silicon dioxide
water
Bayerite Aluminium oxide-3 Sal soda Sodium carbonate-10
water water
Blue copperas Copper sulfate-5- Szmikite Manganese(II) sulfate
water
Boehmite Aluminium oxide-1 Szomolnikite Iron(II) sulfate
water
Boracic acid Boric acid Tarapacaite Potassium chromate
Borax Sodium tetraborate- Tenorite Copper(II) oxide
10 water
Braunite Manganese(III) oxide Thenardite Sodium sulfate
 Brochantite Copper sulfate basic Tridymite Silicon dioxide
Brookite Titanium dioxide Uraninite Uranium(IV) oxide
Calcia Calcium oxide Valentinite Antimony(II) oxide
Calcite Calcium carbonate Washing soda Sodium carbonate-10
water
Cassiterite Tin(IV) oxide Witherite Barium carbonate
Chalcanthite Copper sulfate-5 Wuestite Iron(II) oxide
water
Chalk Calcium carbonate Zincite Zinc oxide
Chile nitre Sodium nitrate Zincosite Zinc sulfate
Chile saltpeter Sodium nitrate Zirconia Zirconium dioxide
Magnesia Magnesium oxide
Magnesite Magnesium carbonate Dean, Lange, 1975;