KERTUNK, HAZUNK, OTTHONUNK Mathe Akos—Romvary Vilmos

A sorozat szerkeszldje _
DR. SARKANY PAL FtJSZER-
£S GYtfGYNOVfiNYEK
A KISKERTBEN
£S A HAZUNK TAJAN

Budapest, 1978 Mezogazdasagi Kiado

 Lektor£lta
DR. FOLDESI DEZSC
I Eloszd

Illusztralta

Konyviink megirasanak celja az, hogy a kiskerttel es haztajival ren-

Felelos kiado a Mezogazdasagi Konyvkiado Vallalat igazgatoja
Felelos szerkeszto Lelkes Lajos
Szerkesztette Szucs Attila
*
Muszaki vezeto Korom Ferenc
Muszaki szerkeszto Csakvari Attila
^\d Hodosi Maria munkaja
* sziv mechanizmusara is, tehdt gyogyhatasuk sem lebecsulendfi. .. -
Nyomasra engedelyezve 1978. jtilius 8-an
Megjelent 35 000 peldanyban, 13 (A/5) iv terjedelemben, 84 abraval
Keszult az MSZ 5601—59 es 5602—55 szabvany szerint
MG 2682-f-7881
78.5656.66-13-1 Alfoldi Nyomda, Debrecen
delkezoknek kedvet, tanacsot es utmutatast adjunk a fuszerek es
a gyogynovenyek termesztesehez, illetve a kornyeken elofordulo
gyogynovenyek gyujtesehez.
A fuszerekre es a gy6gynovenyekre az emberisegnek mindig sziik-
sege volt es lesz. Ezert egeszsegiigyi es taplalkozasi erdekiink fuzo-
dik ahhoz, hogy ezeket megtermeljiik vagy gyujtsiik, kiilonos te-
kintettel arra, hogy ezek beszerzese sokszor nehezsegekbe utkozik.
Oseink, nagyanyaink a kertekben, a hazak tornacain, sot az abla-
kokban is termesztettek a hires magyar fuszernovenyeket, hogy
azok az izletesebbnel izletesebb etelek elkeszitesehez mindig keznel
legyenek. De gyfljtottek a haz kornyeken elofordulo ertekes gyogy-
novenyeket is, mert arra viszont a hazipatikaban volt nagy sziikseg.
Sajnos a hdborii utani idokben a fuszerek kerti termesztese ero-
sen visszaesett, s6t azt is mondhatjuk, ezeknek a fuszereknek hasz-
nalata feledesbe meriilt. Pedig a modern taplalkozastudomanyi
szakemberek gyakran emlegetik a fuszerek jelentoseget az egeszse-
ges taplalkozasban. A novenyi fuszerek tobbsege ugyanis nemcsak
az etel izet, zamatat javitja, hanem serkentoen hat az emesztesre,
a gyomor- es belmukodesre, nagyon elonyosek a verkeringes es a
Konyvunkben ezert ismertetjiik a kertek, hazak kornyeken elo-
fordulo vadon termo gyogynovenyek gyujteset es hasznositasat is.
Napjainkban reneszanszat eli a fuszerek hasznalata. A hiis- es
halsiiteshez, a grillezeshez, a specialis hazi koszthoz nagy sziikseg
van a regi, elfelejtett fuszerekre. Ezek koziil azokat kell elonyben
reszesiteniink, amelyek a kiskertben is termeszthetok. A fuszerno-
venyek tobbsege minden nehezseg nelkiil telepitheto a kertben; csi-
naljunk tehat legalabb nehany negyzetmeternyi teriileten fuszerker-
tet. Elfer itt nehany to kapor, petrezselyem, mak es komeny; a fino-
mabbak koziil helyet kaphat itt — a csalad igenyeinek megfelelo
mertekben — a bazsalikom, a rozmaring, a kakukkfu, a majoranna,
a borsosmenta es meg sok mas izes, illatos fuszernoveny.
A csinosan kialakitott fuveskert erdekes szinfoltja a hetvegi ,,haz-
taji gazdasagnak" is, amellyel meltan biiszkelkedhetunk. Sokan azt
gondoljak, hogy ez meglehetosen problematikus es nagy szakertel-
met kivan. Az igazsag az, hogy konnyebb, mint pi. rozsat metszeni,
kezelni, oltani stb.
Konyvunk foglalkozik a kertekben es a haztajiban torteno fusze-
rek es gy6gynovenyek termesztesenek, gyujtesenek osszes szakker-
deseivel. Ezen a teren a kerttulajdonosok nem rendelkeznek kello
ismeretekkel, nem ismerik az ilyen novenyek felhasznalasanak sok-
oldalii lehetosegeit, illetve a termeles es gyujtes anyagi 6s egyeb
elonyeit.
Minden sziikseges kerdesre igyeksziink valaszt adni, es igy a konyv
utmutat6ja lehet azoknak, akik kis foldjuket szebb, erdekesebb es
hasznot hajtobb termesztesre kivanjak beallitani, illetve a vadon
termo gyogynovenykincseink gyujteseben rejlo lehetosegeket kihasz-
nalni.
Remeljiik, hogy tanacsaink nyoman elosegitjiik a magyar fuszer-
kultusz feltamadasat es a gyogynovenyek kello hasznositasat, na-
gyobb megbecsiileset. Igy olvasoink megtalalhatjak oromiiket 6s
szamitasaikat is. Ha ez bekovetkezik, celunkat elertiik.
A szerzok
A fuszertermesztes mdltja es jelene
A fuszertermesztes else mesterei az etruszkok, a gorogok, majd a
romaiak voltak. A nagy lakomaikhoz sziikseges fuszereket: a ko-
menyt, a koriandert, a kakukkfiivet, a fokhagymat, a tormat, a pet-
rezselymet stb. kertjeikben termesztettek. Ezt igazoljak az utobbi
evtizedekben felfedezett sirkamrak falfestmenyein elofordul6 fu-
szernoveny-motivumok.
A kerteszeti eljarasok tudomanya a romai legiosok reven keriilt
hazankba, akik szerencsere itt sem mondtak le a fuszerek elvezete-
rol. A felfedezett irdsok szerint egy romai legionarius napi fejadag-
jaban — tobbek kozott — a hagyma is szerepelt.
A nepvandorlas kovetkezteben azonban ezek a novenyi kulturak
elvadultak es a termesztes tudomanya a feledes homalyaba merult.
A kozepkor els6 szazadai valosaggal ,,legures ternek" tunnek a
fuszertermesztes szempontja.b61. Evszazadokon at nem jelent meg
semmi utmu(tato a fuszerek reneszanszara vonatkozoan.
A keresztes hadjaratok, majd a reneszansz megujulo jelensegei
kozott azohbaii isrriet el6te>be keriiltek a fuszerek. Italiaban, a re-
neszansz sziilohazajaban iijb61 kezdtek termeszteni a kedvelt fusze-
reket.
A kerteszet felviragzasa a hagymafelektol az articsokaig es a kii-
lonfele salatakig az ujra felfedezett fuszernovenyek sokasagaval tet-
te valtozatosabba a taplalkozast. Ismet megjelentek a romai piaco-
kon a zoldsegek es az illatos fiivek.
Amikor az eurQpalrenesz^nsztJdezzuk, Italia utan nyomban ha-
zank kepe tiinik fel evszazadok tavolabol. A Matyas kiraly udva-
raban kifejlodott konyhakultura, a termeszet szepsegeit elvezni kez-
do kor mfiveszi szintre emelte a konyhai kerteszetet is. Beatrix Ita-
 liabol foldmiivelesi mesterembereket tuvctt, akik megtarutottak a
magyarokat a voros- es a fokhagyma, valamint sok mas fuszerfele-
seg termesztesere is.
Amerika felfedezese utan spanyol—oksz—torok kozvetitessel ha-
zankba kerult a paprika, atnely a magyar paprikatermesztok kezen
valt a magyar fuszerek kiralyava. A megszallo torokoktol nemcsak
a paprika termeszteset, hanem egyeb mas izesttok "iilteteset, felhasz-
nalasat is eltanultak oseink.
A kovetkezo evszazadok soran azutan megjelentek mar szak-
konyvek is, amelyeknek hasznos tanacsai, majd a kiilonbozo kerte-
szeti intezmenyek szervezett oktatasai nyoman komolyabb forma-
ban megindult a magyar fuszernovenyek termesztese. Igy a XIX. sz.-
ban a kolostorokbol fokozatosan a hazikertekbe es a szantofoldek-
re kerult a termesztes.
A felszabadulas elotti fuszertermesztes zommel kiskertekben, a
bolgarkerteszetekben es elszortan kisebb szantofoldi teruleteken
folyt. Csak az utobbi 6vtizedekben indult meg a nagyuzemi ter-
mesztes.
Sajnos azonban a haborut koveto idoszakban megszunt a kisker-
tekben torteno fuszertermesztes, ami nagyon karosan erintette a ma-
gyar konyha hires fflszerezesi szokasait.
Az utobbi idoben megindult fflszerkultusz hatasara a magyar kert-
baratok kore is sziviigyeve tette a kiskerti es a haztaji fuszer- es
zoldsegtermesztest. Nagy jelentoseget tulajdonitanak a kiskertkul-
tiira jot6kony pszicho!6giai es egeszsegugyi hatasanak. Ramutattak
arra, hogy ha a konyhakert'j61 funkcional, fedezi a csalad tapla!6-
kanak egy r6szet 6s a sziikieglet megtermelese feletti mennyiseg meg
el is adhat6.
Napjainkban minden feltetel adott, hogy a kiskerti es a haztaji
termesztesset a magyar fQszerek egeszseges felhasznalasat elosegit-
siik.
 A ffiszer- es gyogynovenyek helye a kertben
A kiskerti novenytermesztessel nemcsak jo minosegu zoldseget, gyii-
molcsot, hanem kellemes izu es illatu fuszereket is biztosithatunk
konyhank szamara. Ennek erdekeben gondosan meg kell tervez-
niink kertiinket. E munka soran nem csupan azt hatarozzuk meg,
hogy milyen novenyeket kivanunk termeszteni, hanem azt is, hogy
ezek kertiink melyik reszebe keruljenek. Dontesunkben gyakorlati
es esztetikai szempontok egyarant szamitasba johetnek.
Gyakorlati szempontb61 legfontosabb szem elott tartanunk, hogy
a termesztendo novenyeknek meghatarozott kornyezeti igenyeik
vannak. Jollehet a konyviinkben targyalt fuszer- es gyogynovgnyek
toredeke hazankban vadon is megterem, nagy resze azonban a ma-
gyarorszagit61 eltero eghajlatii foldkozi-tengeri, mediterran teriile-
tekrol, sot nehany az amerikai kontinensrol keriilt el hozzank. E no-
venyek kornyezeti igenyei sok esetben jelentosen elteroek es sajat-
sagosak. Sikeres termesztesiik nagymertekben a helyes termesztes-
technika es a megfelelo termohely megvalasztasat61 fiigg. A legal-
kalmasabb termohely kijelolesere a kertiinkben talalhato mikrokli-
mak (eltero homersekletu, megvilagitasu es talaju kis ,,eghajlati"
egysegek) nyujtanak lehetoseget. Minden kertben talalhatok kony-
nyen melegedo, naposabb foltok, arnyekot ado fak, szeljarasnak
jobban vagy kevesbe kitett helyek. Ezek felismeresevel es szakszeru
felhasznalasaval csaknem minden noveny szamara a termeszetes
termohelyhez hasonlo kornyezeti felteteleket biztosithatunk. A me-
Iegig6nyes rozmaring, levendula peldaul jol termesztheto a hazunk
deli, napsiitotte meleg fala mellett kialaku!6 kedvezo mikroklima-
ban, hiszen itt a homerseklet altalaban magasabb, mint a kornyezo
teriileteken. A bokrok, fak vagy soveny altal kialakitott szelmentes
10
helyek els6*sorban a pergo magvii fuszerek (pi. mustar) termesztesere
alkalmasak. E helyeket arrol ismerhetjuk fel, hogy ott telen a ho,
osszel a szaraz falevelek felhalmoxodnak.
A novenyek nedvessegigenyet a termeszetes csapadekon kiviil meg
ontozessel is kiegeszitjiik. Ez a nedvesseg biztositasanak csak egyik
m6dja. A talaj viztartalmat megfelelo m6don 6s idoben elvegzett
talajmunkaval, viztarto kepesseget szervesanyag-tartalmanak nove-
lesevel vagy talajtakarassal novelhetjiik. Sajnos meg az elobb emli-
tett eljarasok ellenere is elofordulhat, hogy kotott, agyagos, kove-
cses talajokon nem sikeriil megfelelo felteteleket biztositani az olyan
nedvessegigenyesebb fajoknak, mint a borsosmenta, aagelika stb.
Az ilyen kertekben e novenyek termesztesetol el kell tekinteni. A viz
szamara atjarhatatlan, pangovizes talajok szinten alkalmatlanok
fuszer- es gyogynovenyek termesztesere. Sokak koreben elterjedt az
a nezet, hogy e novenyek igenytelenek a termohellyel, tapanyagok-
kal szemben. Ketsegtelen, hogy talalhat6 kozottiik szamos — pel-
daul mediterran szarmazasu — noveny, amely alkalmas koves, sza-
raz talajok hasznositasara. A levendula es az izsop szamara — de
ugyanigy a tobbi ide sorolhato noveny eredmenyes termesztesehez
is — biztositanunk kell a megfelelo tapanyagellatast, mert ter-
mesztesiik csak fgy lehet eredmenyes.
A termohelyigeny mellett vegyiik azt is figyelembe, hogy a fiisze-
rekre a konyhaban van szukseg, ezert ezeket inkabb hazunk koz-
vetlen kozeleben termessziik.
A dfszkertben is termeszthetunk fuszer- es gyogynovenyeket.
Esztetikai szempontbol azonban nem a legjobb megoldas a csak fu-
szernovenybol allo sarok vagy agyas kialakitasa. E nSvenyek koziil
ugyanis tobbnek hasonlo a kulso megjelenese, termete. Nagyobb
tomegben egymds melle ultetve egyhangiiva tehetik kertiinket. Ki-
sebb, negyszog alaku agyasokba, elszortan telepitve, kellemes szin-
foltot kepezhetnek.
Szamos fflszer- es gy6gynoveny, mint p61daul a kerti kakukkfu,
a levendula — kulonosen fas hatter elott — disznovenykent is na-
gyon mutat6s. A kerti kakukkfu es a bazsalikom — meleg fekves-
ben a rozmaring — szegelynovenynek is kivd!6. A bazsalikom csak-
nem gomb alakii bokra diszkertekben is szep. Kulonleges latva-
nyossaga lehet kertunknek egy-egy angelika- vagy lestyantS, amely
11
a regi paraszti hazakban ugyan gyakori volt, a mai kertekbdl szinte
teljesen hianyzik. Az igenytelen koromviragot napjainkban diszno-
venykent is termesztik.
Kertiink kialakitasakor ugyeljiink arra, hogy nehany fuszerno-
veny, mint peldaul a mustar, konnyen elhullajtja a magjat es ez-
altal a diszkert veszedelmes gyomjava valhat.
Az elozoekben a fuszer- es gyogynovenyek kiskerti helyevel kap-
csolatos szempontok kozul csak nehanyat ragadtunk ki. A termesz-
tesre alkalmas hely kivalasztasahoz a novenyek reszletes ismertete-
senel nyujtunk litmutatast. Tudataban kell lenniink annak, hogy a
termohely megvalasztasanal egyeb fontos szempontok is szerepet
jatszanak. Fontos a kedvezo novenysorrend megvalasztasa is, hi-
szen kertiink kihasznaltsaganak novelese mellett igy vedekezhetiink
a kartevok es korokozok ellen. Ugyanilyen fontos szempont lehet
az ontozesi lehetpseg biztosithatosaga stb. Minden koriilmeny is-
mertetesere konyviinkben nines lehetoseg. A kerttulajdonos ligy is
sajatos szempontjai szerint alakitja ki kertjet. A megalmodott ,,mes-
termuvek" megtervezesenel azonban legyiink figyelenimel az elozo
nehany szempontra is.
A fuszer- es gyogynovenyek felhasznalasa
A fuszerek felhasznalasahoz, adagolasahoz nem adhatunk pontos
receptet, mert ez fzles es egyeb kfvanalmak szerint tortenik. Alta-
laban a haziasszony gyakorlati erzeke, es az altalanos tudnivalok
szabnak iranyt. Ezert inkabb altalanos iranyu gyakorlati tanacsok-
kal szolgalunk es bator kezdemenyezesre kivanjuk kesztetni hazi-
asszonyainkat.
A megtermelt fuszernovenyeket elozoleg friss allapotban probal-
juk ki, hogy a nekiink izletesebb vagy kevesbe izletes fuszerekbol
tobbet vagy kevesebbet hasznaljunk-e fel kesobb. Tegyiik valtoza-
tossa a fuszerezest espedig aszerint, hogy a fuszer dietetikai fon-
tossaga az elsorendii, vagy csak egyszeruen izletesse, illatossa akar-
juk tenni az etelt. Soha sem szabad ligy fuszerezni, hogy az etel jel-
legzetes izet elveszitse, hanem csak olykeppen, hogy a feltalalt etel
izet finoman emelje. Ezzel szemben vannak levesek, martasok, ahol
eppen a fuszer adja meg a jellegzetesseget.
A szaritott fuszereket nem szabad az etellel egyiitt fozni, hanem
az utolso forralas elotti percekben tegyiik bele.
Izles, gyakorlat, erzek es megszokottsag szabalyozza az egeszse-
ges fuszerezes modjat es mikentjet. A tapasztalat amellett szol, hogy
a fuszerekbol inkabb kevesebbet adjunk, elobb izleljiik meg, es ha
sziikseges, akkor tegyiink tobbet. Az izleles kiegesziti a szakacs-
konyvet, mert az altalanos leirasokat csak ugy tudjuk majd haszno-
sitani, ha izlesiink szerint kiegeszitjiik meg sozassal, edesitessel stb.
A fuszerezessel legyiink rnertekletesek, mert az emelygos, tulfu-
szerezett etel nem egeszseges, de nem is jo. Ha veletleniil tobbet tet-
tiink volna az etelbe valamelyik izesitobol, akkor a levesen, fozele-
ken mindig segit, ha vizet adunk hozza.
13
 Sok mindent lehetne meg mondani, de a novenyek targyalasa-
nal ramutatunk altalanos felhasznalasukra es egyeb dietas szem-
pontokra. A konnyebb attekintes vegett konyvunk vegen tajekoz-
tatast adunk, amely segit abban, hogy milyen fuszert milyen etelek-
hez hasznaljunk.
A gydgytedkat mindig szaraz novenybol keszitjiik. Elkeszitesiik-
hoz mindenkor kifogastalanul tiszta, szagmentes, lehetdleg zoman-
cozott es jol zaro fedovel ellatott edenyt kell hasznalni. Amennyi-
ben naponta tobb izben teazunk, az egynapi szuksegletet e!6re is
elkeszithetjuk, de a kesobb fogyasztando adagot elore cukrozni nem
szabad es fogyasztasig,huvos helyen kell tartani. A teak legnagyobb
reszet ket izben, reggel es este fogyasztjuk, kivetel a kohoges elleni
tea, melyet a nap folyaman tobbszor, melegen kortyolgatunk, vala-
mint a cukorbetegek teaja es a vizelethajtok, amelyeket naponta
tobbszor, viz helyett is ihatunk.
A gyogyteakat altalaban cukorral, a kohoges ellenieket lehetoleg
mezzel fogyasztjuk. Nem szabad azonban edesiteni az epe-, maj-,
gyomor- es fogyasztoteakat!
Az altalanos teakeszites modja az, hogy ket cseszere szamitva 1/2 1
vizbe beleteszunk a keverekbol ket evokanallal, par percig forral-
juk es allni hagyjuk, leszurjiik es az igy nyert mennyiseget fogyaszt-
juk el ketfele osztva, rendszerint reggel es este. A reggeli teazas al-
talaban ehgyomorra, az esti pedig lefekves elott tortenik.
Forrazatot kell kesziteni az illo olajat tartalmazo viragokbol, le-
velekbol, fiivekbol, pi. kamillavirag, borsmentalevel, harsvirag es az
ilyen tartalmu termesekbol, mint pi. edeskomeny, anizsmag stb.,
ligy, hogy a forrasban levo vizet az edenyben e!6re elkeszitett tea-
anyagra raontjiik, az edenyt lefodjuk. Nehany percnyi alias utan a
teat leszurve fogyaszthatjuk.
Fozetet kell kesziteni a gyokerekbol, kergekbol es egyeb fas allo-
manyii novenyi reszekbol, illetoleg ilyen anyagokbol allo teakevere-
kekbol. A forrasban levo vizhez szukseges teaanyagot be kell ada-
golni, az edenyt lefodni, majd a fozetet meg nehany percig forras-
ban tartani, vegiil a tuzrol leveve nehany perc alias utan leszurve
Fuszerek a konyhaban fogyaszthato.
Aztatassal kell az olyan novenyi reszekbol teat kesziteni, melyek
hatoanyagai hore erzekenyek. Ilyenek pi. a csipkebogyo es a feher-

14 15
 malyvagyoker. Az aztatas szobahomersekleten 6—8 oran at vagy
estetol reggelig tartson. Ez ido elmiiltaval a tealevelet meg kell szurni,
majd enyhe tiizon az elfogyasztashoz szukseges melegre felheviteni.
A gydgynovenyek nem csodaszerek, de kello szakszeruseggel al-
kalrnazva megvan a realis gyogyito ertekuk. Sokfele betegseg gyogy-
teakkal is eredmenyesen gyogylthato vagy nagyon elonyosen ege-
sziti ki a gyogyszeres kezelest. Felhivjuk azonban a Sgyelmet, hogy
nem szabad mindenaron ,,6ngy6gyitasra" torekedni. Az altalanos-
sagban elterjedt tea haziszereken kfviil csak betegsegunk biztos is-
mereteben hasznaljunk gyogynovenyeket — ehhez kerjiik ki orvo-
sunk tanacsat!

Fuszertarolas a hazban

16 2 rua.~. 17
 A fuszerek es gytigynfivenyek hattianyagai

A novenyek az altalanos anyagcsere-folyamatok soran atalakitjak

a felvett anyagokat, 6s igy kepzodnek a kiilonbozo hat6anyagok,
amelyek eteleink izet, szin6t, illatat es egyes novenyek gy6gyhatasat
biztositjak. Hogy valamely nov6nynek milyen hat6anyagokat mi-
lyen mennyisegben kell tartalmaznia ahhoz, hogy forgalomba keriil-
jon, azt minden allamban szigoru elSirasok es szabvanyok kovetelik
meg. Hogy ezeknek a szabvanyoknak megfelelo minosegu legyen
a sajat termesfl vagy gyujtesu noveny, iigyelni kell a ke!16 erettsegi
fokra es a szakszeru keze!6sre. Egyebkent a benniik levo ertekes ha-
t6anyagok tonkremehetnek es a noveny ert6ktelenne valik.
Melyek ezek a hat6anyagok?
fll6 olajok. Ezek az anyagok kolcsonzik jellemzo illatukat, nemes
aromajukat. Az ill6olaj-tartalom adja a noveny ,,lelket", az etelek-
nek pedig illatot es izt. Ezenkiviil emesztest serkento es bakterium-
516 hatasuk is van.
N6v€nyi csersavak. A feherj6khez vagy a festekanyagokhoz kotott
novenyi csersavnak 6sszehiiz6, gyulladast, erjedest gatlo es egyben
fertotlenitS hatasa van. A bomlasi folyamatokat, kellemetlen sza-
gokat, gazk6pzodest es a bakteriumok elszaporodasat meggatoljak,
illetve eloszlatjdk.
Glikozidok. Az asvanyi es mas anyagok felszivodasat kedvezoen
befolyasoljak, a felso legutakban fellepo izgalmakat enyhitik, sot a
legujabb megallapitasok szerint egyesek a sziv motorikus erej6t is
novelik.
A hatoanyagok illusztralasa
Gyantak es balzsamok. Emelik a fuszerek es a gyogynovenyek er-
teket, mert nemcsak gyogyhatasuk van, hanem a fuszerek illatahoz

18
19
es jellemzo izehez is hozzajarulnak. Azonkiviil a fajdalmakat es az
ingereket enyhitik.
Asvanyi anyagok. Fontossaguk igen nagy, mert a testepfto anya-
gok koze soroljak. Koziiliik a kalcium, a foszfor, a magnezium, a jod
es a vas a csont, a szovetek fontos elemei.
Szerves savak. fzesito, fertotlenito es anyagcsere-szabalyozo hata-
suknal fogva jo szolgalatot tesznek az emesztocsatornakban.
Egyeb anyagok. A felsorolt nagyobb anyagcsoportok mellett fon-
tos szerepiik van az e novenyekben megtalalhato vitaminoknak is,
amelyek a szervezet zavartalan mukodesehez nelkiilozhetetlenek.
Hianyuk betegsegeket okozhat.
A novtnyi festekanyagok az iz- es aromaanyagokon kfviil hozza-
jarulnak az etelek, gyogyteak kullemenek es ezen keresztiil etvagy-
gerjeszto hatasanak fokozasahoz.
A sz£nhidrdtoknak a szervezet kaloriaval valo ellatasaban van sze-
repiik.
Zsirok, zslros olajok leginkabb a magvakban es termesekben for-
dulnak elo. Emelik az etelek tapanyagerteket.

A teafogyasztas illusztralasa

20
21
 Talajmunkak

Sokan valljak, hogy a j6 talajmunka sok hianyossagot potolhat.

A fflszernovenyeknel azonban ez tobbnyire kovetelmeny, mert igeny=
lik a jo talaj-elokeszitest. Minel jobban keszitjuk elo a talajt es minel
inkabb megfelel ez a noveny igenyenek, annal biztosabb sikerre sza-
mithatunk a termesztesben.
A talajmfiveles celjat roviden ugy hatarozhatjuk meg, hogy a vetes,
iiltetes vagy telepites idopontjara a noveny igenyeinek legmegfele-
lobb allapotba kell hoznunk a talajt, azaz biztositani kell jo levego-
es vizgazdalkodasat.
Kiilonleges szerepe van magyarorszagi koriilmenyeink kozott a
helyes talajmiivelesnek. Mivel nyaraink gyakran aszalyosak, fontos
az gsszerft gazddlkodds a termiszetes csapadtkkal. Ezt elsosorban a
helyes es rendszeres talajmunkaval erhetjiik el.
A kiskerti termesztesben szamitasba jovo talajmunkak a kovet-
kezok:
Asas. Kiskertekben ez a legfontosabb talajforgatasi munka. An-
nak ellenere, hogy a legprimitivebb munkak koze tartozik, megis so-
kat kell gyakorolni ahhoz, hogy szakszerfien tudjuk vegezni. E mun-
ka celja az, hogy a talaj als6 es felso retegei megcserelodjenek. J61-
lehet az asas j61 megdolgoztatja az iroasztali munkahoz szokott ker-
teszkedot, megis torekedniink kell a minel melyebb asasra. A mely ta-
lajmunka kedvezo hatasait a kovetkezokben foglalhatjuk ossze.

a) Lazitja a talajt, ezaltal elosegiti, hogy a gyokerek a melyebb ta-

lajretegekbe hatolhassanak.
b) Megno a talaj csapadekbefogad6 kepessege, javul vizgazdalko-

25
 dasa. (Ez jelenti tulajdonkeppen a mely talajmunka jelentoseget
a szarazsaggal szembeni kiizdelemben.)
c) A forgatas reven a talaj also reszeibe mosodott tapanyagok is-
met a felszinre keriilnek.
d) Javul a mutragyak hatasa, mivel a megnovekedett terfogatii
talaj ban egyenletesebben oszlanak el a mutragyak.
e) Segitseget nyiijt a gyomok es allati kartevok elleni vedekezesben
(a 25—35 cm melyen leforgatott gyomnovenyek es rovarkarte-
vok a kedvezotlen korulmenyek hatasara elpusztulnak).
f) Kedvezo feltetelekhez jutnak a talajbakteriumok es a novenyi
tapanyagok feltarasaban szerepet jatszo mas elolenyek.
Az asas soran eltavolitjuk a kiforgatott eve!5 gyomok attelelfi re-
szeit, a tarackokat, valamint az egyeb gyokermaradvanyokat. Ta-
pasztalatok szerint barmely fuszernoveny r6szere elegseges a 25—
30 cm mely asas abban az esetben, ha az altalaj megfelelo.
Az asas legkedvezobb idopontja osszel van. Az oszi asas utan nem
dolgozzuk el a talaj felszinet, hanem gorongyosen hagyjuk. A teli
csapadek igy jobban beszivarog a talajba es a fagyok hatasara a ro-
gok szetfagynak. Tavasszal — amint ra lehet menni a teruletre —
mar csupan gereblyevel kell elsimitanunk a talajt. Az igy kapott por-
hany6s foldbe rogton vethetunk vagy ultethetunk:
A tavaszi Ssas semmikdppen sem p6tolhatja az 6szit, azonban elo-
fordulhat, hogy csak ekkor van ra lehetosegiink. A tavaszi talajmun-
kak jelentos vizveszteseggel jarnak, ugyanis tel vegen meg tul nedves
a fold. A parolgasi vesztesegek csokkentese erdekeben kozvetlenul
a tavaszi asas utan gereblyevel simitsuk el a talajt.
A nyari asasra fokent masodvetemenyek miatt keriilhet sor.
E munka soran is elsosorban a talajnedvesseg megorz6sere toreked-
jiink es ne hagyjuk a felasott foldet akar egy napra is eldolgozatlanul.
Ha a talaj tul kemeny lenne es lehetosegiink van ra, akkor egy-ket
nappal elotte ontozziik be.
Forgatas. E talajmunka"soran a talaj als6 es felso retegeit 40—
60 cm melyen atforgatjuk. Altalaban csak az evelo vagy gyokereiert
termesztett novenyeknel (angelika, torma, lestyan) vegziink forga- A talajforgatas illusztralasa
tast. A talajforgatas soran j61 bevalt modszer az, hogy a teriiletet ko-
riilbelul 1 meter szeles savokra osztjuk fel. Az elso savb61 ketto-ha-

26 27
rom as6nyom melysegben kiemeljiik a foldet es az agyas melle dob-
juk. Ezutan a masodik sav foldjet az elsobe dobjuk, a harmadiket a
masodikba es igy savrol savra dolgozunk. Ilyen rnodon az elso sav
foldje az utolsoba fog keriilni.
A talajforgatas legkedvezobb idopontja osszel van. A nyaron veg-
zett forgatasnal folyamatosan az egyik barazdat a masik melle assuk
es a foldet barazdarol barazdara vandoroltatjuk. Amikor koriilbelul
egy-ket meteres savot felastunk, gereblyevel gondosan elsimitjuk,
sima feliiletet kepeziink.
Kapalas. A novenyek novekedese szempontjabol legfontosabb a
talajmunka. Celja egyreszt talajlazitas, masreszt gyomirtas. A talaj-
lazitas reven elsosorban a talajnedvesseg megorzeset, illetve a tava-
szi, nyari esok befogadasat segitjuk elo. A kapalassal ugyanis laza
talajfelszint alakitunk ki, elromboljuk a talajban kialakult hajszalcso-
rendszert, melyen keresztiil a talaj melyebb retegeiben levo viz a fel-
szinre jutva elparologhatna.
A laza felszini takaro igen jo hoszigetelo; nappal a melyebb talaj-
retegeket vedi a nap melegetol, ezaltal kevesebb para kepzodik. fijjel
gyorsan kihfll, s a talajban kepzodott para lecsapodik rajta.
A kapalas masik fo celja a gyomirtas. A gyomok elleni kiizdelem
fontos, hiszen a gyomok tapanyagot vonnak el a talajb61, vizet pa-
rologtatnak el, bearnyekoljak es elnyomjak a termesztett novenye-
ket. A kapalast celszeru napos idoben vegezni, mert igy a kikapalt,
magjukat meg el nem hullatott gyomnovenyek a talajon fekve hamar
elszaradnak. Nedves talajon vagy a kapalast koveto ontozes eseten
egyes fajok konnyen ujra gyokeresedhetnek.
A tragyazas
A szabad termeszetben a tapanyag kepzodesenek osszefiiggo kor-
forgasat tapasztalhatjuk. Osszel a novenyek vegetativ reszeibol, a le-
hullott falevelekbol a talaj mikrobai az eletfolyamatok lancolata so-
ran a novenyek szamara hasznosithato tapanyagokat kepeznek.
A kulturnovenyek termesztese eseten azonban csak tapanyagot vo-
nunk el a talajtol. Igy peldaul citromfiitermesztes eseten 300—
400 kg/ha, majoranna termesztesenel 200—300 kg/ha nitrogen, fosz-
28
for, kalcium es magnezium hatoanyagot. A tapanyagok visszapot-
lasarol nekiink kell gondoskodni. Kertiinkben irtjuk a gyomokat is,
a kulturnovenyek utan talajban maradt gyokerreszek pedig nem tud-
jak p6tolni a talaj lebomlo humuszanyagait. Ezert a szerves anyago-
kat is potolnunk kell.
Szerves tr£gya. A szerves tragyak a talajban konnyen lebomlo
szerves anyagbol allnak. Lebomlasuk soran a novenyek szamara
hasznosithato tapanyagok keletkeznek. Hagyomanyosan szerves tra-
gya alatt az istallotragyat ertjiik. Napjainkban azonban beszerzese
egyre nagyobb gondot jelent. Tobbnyire csak vdsarlassal jutunk
marha- vagy lotragyahoz. Ezert a konnyebben hozzaferheto baromfi-
es sertestragyat hasznalhatjuk. E tragyak azonban nagyon erosek,
ezert kozvetlen tragyazasra nem javasolhatok, kiegethetik a nove-
nyeket. Tozeggel komposztalva vagy bo almozassal megfelelo ideig
tarto erleles utan jo hatasuak.
A regi kerteszek az arannyal tartottak egyenertekunek a komposz-
tot. Ez a nezopont a mai idokben, amikor az istallotragya nehezeb-
ben hozzaferheto, fokozottabban ervenyes. Ezert a kiskerti termesz-
tok legelonyosebb szerves tragyaja a komposzt. Komposztalasra a
hazunk tajan ' talalhato rninjejifele^szerves anyag^^ felhasznalhato,
_ . csere'pTuvegtornielek. muanyag stb. n e ke7ul]6n_a_J:orn
posztpnzmaba. fraagakaTse tegyiink a komposztba, mert ezek nehe-
zen bomlanak el, s ezenkiviil hatraltatjak a prizma atforgatasat is.
Tapasztalatok szerint a vadgesztenye es diofa lombja novekedesgatlo
anyagokat tartalmaz, ezert ezeket se tegyiik bele a komposztba.
A kartevok es korokozok elterjesztese miatt a beteg novenyek kom-
posztalasa is tilos.
A komposztalasra osszegyujtott anyagot 1,5— 2 meter szeles, kb.
1 meter magas prizmaba hordjuk ossze. A prizma keszitese soran
minden 20 cm-es reteg fole 10 cm vastag kerti foldet tesziink. A kom-
posztaland6 anyaghoz mazsankent 0,5 kg petisot, 1 kg szuperfosz-
fatot es 1 kg kalisot keveriink. A szerves anyag lebomlasat meggyor-
sithatjuk azzal, hogy a felrakas soran megontozziik. A prizma tete-
jet foldbol kepezzuk ki, arkot huzva a kozepere. Ilyen modon a
csapadekviz jobb beszivargasat segitjuk elo. Egyes helyeken a priz-
ma tetejere nagy lombu, r5vid tenyeszideju novenyeket iiltetnek (pi.
tok, uborka). EVente ketszer atforgatjuk a prizmat, ha szaraz, ak-
29
 I kor kozben is megontozziik. A prizmat arnyekos helyen keszftjiik,
ha erre nines lehetoseg, akkor agakkal arnyekoljuk. Masfel-ket
ev alatt tobbnyire mar foldde erett komposztot nyerhetiink. Kom-
poszttragyabol 1 — 1,5 kg/m2-t hasznalunk feh
Szervestragyazast jelent az is, ha a pitlangosviraguak gyok^rma-
radvanyait leforgatjuk a talajba. Ezek a novenyek gyokerzetukben
ugyanis sok nitrogent kBtnek meg a levegSbSL
A falombot is felhasznalhatjuk trdgyazasra. A lebomlasi folyama-
tokhoz azonban elegendo mennyis6gu nitrogennek kell rendelke-
zesre allnia, ezert az oszi melyasas soran 4 kg petisdt kell kisz6r-
nunk 1 q lombhozJ4jkgyi kg).
Egyes helyeken szokasos a novenyi huiladekok elegetese is. Ez
nern helyes. Jollehet az elegetes utan kapott hamut bedolgozhatjuk
a talajba, rnegis a talajlako bakteriumok szamdra a tapanyag ilyen
m6don elvesz. Ez pedig a humuszkepzes rovasara megy.
MOtrigya. A talaj tapanyagainak egyre nagyobb merteku kizsa-
rolasa es az istaI16tragya hianya tniatt a mutragyak olyan fontosak
lettek, hogy nelkuliik elkdpzelhetetlen ma mar a kerteszeti termeles.
Nem szabad figyelmen kiviil hagynunk, hogy a mQtragyak ^zerves
anyag nelkul tartalmazzak a novenyek szamira legfontosabb tap-
anyagokat, ezert j6 hatasfokkal ezeket csak szervestrdgyazds-kiege-
szitessel hasznalhatjuk. Homoktalajon nagy termesek erhet8k el ki-
zarolag mutragyak alkalmazasaval is. Itt ugyanis szervestragyaz^s-
sal a talajszerkezet javftasara (megteremtesere) alig van remenyunk.
Az ilyen helyeken tobbszorosere kell emelniink a mutragyaadagokat
(30—40 g/m2).
A nitrogentartalmu tragyakat a novenyi novekedes elosegitesere
adjuk. A level- vagy fold feletti hajtasert termesztett fuszer- es gy6gy-
n6v6nyek nagy termest csak boseges nitrog6ntragyazas mellett ad-
nak. A term&eresre kedvezotlenul hat a nagy mennyisegfl nitrogen,
ezert peldaul koriander, mustar stb. termesztesdnel 6vatosan kell
adagolni. A nitrogen hidrwat a sargu!6jiov^iydt ss a lassu noveke-
des jelzi. AJdsk^iUeaH€sztok-aitalabaflh*^9^

A komposztprizma es atforgatasa stb. is. A

^6dikjyjzben^ezert a talajbol is gyorsan kimosodik. E tulajdonsaga
miatt a gyakorTatban~IoKeTfnSsOTa5B"lfenyeszideju novenyek eset6-

30 31
 ben tobb reszletben szorjak ki (osszel, tavasszal vetes vagy ultetes
elott stb.). Szokasos adagja alkalmankent^J^==2_dkg/m^_vagy
1J. j»J^ £*9 Un/ha
/llU< t- \'L
v/" V *^" T-v te^T^'
•'^k*- \ V- / L'i
Foszfor. Nem csupan az egeszseges novekedeshez sziikseges tap-
elem, hanem meggyorsitja az eresi folyamatokat is. A viragjaert es
a magtermesert termesztett fflszernovenyeknel kulonosen fontos
tapanyag. A^tulzott mennyisegben kiszort nitrogen hatasdt bizonyos
mariekig eltensulvozhatia^
Ltartalmazo^zuperfoszfj.t^ kerjil
lejgyak^aiban_£QrgalQmbj;..Vizben a petisonal rosszabbul oldodik,
ezert lassabban feltarul6 tapanyag a novenyek szamdra. Fokent
osszeljuttatjuk kLaJalajba. Szokasos adagjai 60— 100 kg/ha, ill.
Kalium. A kaliumtrdgvazds folee ajo minnsegfljerrnes-
.kerkepzeshez sziikseges tapanyagot biztositja.
tarolhatosdgat, a novenyek^ szarazs^g^ es j js_
A hazai talajok altalaban bosegesec tartalmaznak kaliumot, ezert
hianytiineteket csak ritkan — foleg a homoktalajokon — eszlelhe-
tunk. E^jputragya 38—42% hatoanyag"* t^rta^fl 7 " V£lis" neven
dkg/m2 (1,5 —2 q/ha) mennyisegben
tatjuk ki a t a f b a . Kaiiunitra nalhatjuk'meg a £b.
tartalmazo fahamut is.
olgozzuk be a talajbjujiogy jui(>
veVpdajiovenv gyokerei sztoara konnyen clerhetfik
vasszal a fiatal novenykek gyokerei fokent a felsobb talajretegek-
ben helyezkednek el, melyebbre csak kesobb hatolnak. ^zert a
§an
DTHosszabb
eves novenyeknel 2— 3 reszletben adagoljuk. A tobb eves novenyek-
nel (pl.borsosmenta,citromfu stb.) minden evben tragyazzunk-^Ayiz^
ben lassan oldad<7 szuperfoszfatot.es k^is^tJJQkfiaLjazSszktalaj-
munkakkal vagy amasodvetest (ultetest) megelozotalajmunkakkal
jyttatjuk^rtaiajba. " ' —"~ X a_celra.
A regi szakkonyvekben a kisz6rand6 mutragyak mennyiseget ad-
tak meg. Napjainkban mar tobbfele mutragya talalhato a kereske-
delemben, ezek eltero mennyisegu hatoanyagot tartalmaznak. Ezert"
hogy a megadott petis6-, szuperfoszfat- es kalis6adagokat mas rmi-
32
tragyara is at lehessen szanaitani, a kovetkezokben megadjuk a leg-
fontosabb mfitragyak 1 q-jaban talalhato hatoanyag-mennyisegeket:
Petiso: 20—22 kg N, Karbamid: 46 kg N, Amm6nium-nitrat: 35
kg N, Borsodi so: 20 kg N, Linzi so: 20 kg N, Kensavas aramoniak:
20 kg N, Szuperfoszfat: 16—20 kg P2O3> Kettos szuperfoszfat:
35—50 kg P2O5, Foszforliszt: 18—40 kg P2O5, Kaliso: 38—42 kg
K2O, Ken&avas kali: 48—52kg K2O.
Hosszabb idon at lehetoleg ne taroljunk otthon mfltragydt. Ha
megis sor keriil ra, akkor gondosan cimkevel, felirattal lassuk el
es szaraz helyen taroljuk.
Tragyazasi modok
Alaptragyazds. Csszel vagy tavasszal a noveny tenyeszidejen kfvtil
vegezzuk. Ajaptragya^ent__s^e£vgjjtra.gy_akat 4s elsosorban lassan
nniitragvakat
esetjgg_ggtis6 egy resze). Ezek alragyak Ratasukat huzamosabb
id6n dt 6reztetik. Kdzveflenul a fflszer- 6s gyogynovdnyek aid istdl-
16tragyat csak ritkan adunk, inkabb az elfivetemdnyt tragyazzuk.
Sor- es feszektragyazds. Szint6n a teny6szidoszak alatt vegezzilk.
Nem az egesz teruletet, hanem csak a nov^nysorok vagy tovek he-
lyet tragyazzuk meg. Ezdltal a kis mennyisegben rendelkezesiinkre
allo tragyak is jol hasznosithat6k. Megfigyelgsek szerint ez, a trd-
_ 16 hatasii, mint a k&-haromszo-
.ros mennyis6efl tra^yavalv^gzett alaptragyazas.
Fejtragyazas. A tenyeszidSszak alatt vegezzuk a novenyek fejlfi-
desenek elosegitesere. FgittJ£y^^gi^_gygrijQkint a gyprs hatdsd
pL
mfltr dpyak 1 assabban^ jujtnaklea^5keTddiez.^z^tfeitragvakent
ezeket csak a hosszu feiry^^3^fl"^elg_ja8veriyekp61 liiaszndliuk.
K^rm2oszttr^gjia^djgyd6esedegisjdJ16tE^
Komposzt- es tSzegtragyazas.^Ejjjgydzasi m6d a talaj j6 szerkg^
zetenek dlland6sitdsdban es a njpdvm6g jobb* meg6rz6s6benkap
footos szerepet^Ezt komposzt- vagy tozegtfdgydval v6gzett talaj-
takarassal, illetve sekely felszini bedolgozdssal erhetjilk el.
3 FQszer- is gydgynovinyek 33
 Szaporitasi m6dok

A fuszer- es gyogynovenyeket eletformajuk szerint ket nagy cso-

portra oszthatjuk:
— egyszer viragzo novenyek,
— tobbszor viragz6 novenyek.
Az egyeves novenyek koziil sok a fuszernoveny (pi. bazsalikom,
mak, mustar stb.). Ezek a novenyek magvetessel szaporithatdk es
mar szaporitasuk eveben viragoznak es termest erlelnek.
A keteVes novenyek jellemzo tulajdonsaga, hogy az else evben
nagyszamu tolevelekbol a!16 rozettat, t61ev61rozsat kepeznek (pi.
konyhakomeny). A masodik evben viragoznak, magot erlelnek,
majd rendszerint elpusztulnak. Magvetessel szaporithat6k.
Az evelo novenyeket k6t csoportba oszthatjuk. Az elsot a lagy-
szariiak kepezik, melyek tobbnyire fold alatti hajtasaikkal, gyoke-
riikkel telelnek at 6s kora tavasszal indul meg a hajtaskepzodesiik
(pi. borsosmenta, fodormenta). E novenyeket fold alatti hajtasaik-
kal szaporithatjuk.
A felcserj6k altalaban mediterran szarmazasu novenyek, ez6rt
szeretik a meleg Iejt8ket, a vedett, napos, szarazabb fekv6su helyeket
(pi. zsalya, levendula, kakukkffi). A hosszu, hideg telek alkalmaval
a hajtasvegek, amelyeket h6 nem takar, gyakran elfagynak. Tavasz-
szal e novenyeket a fagyott reszek eltavolitasaval serkenthetjuk
ujabb hajtaskdpzesre. Az 6velo novenyeket magr61, hajtasdugva-
nyokr61 vagy tSosztassal szaporithatjuk.

Magvet^s

A fuszer- es gyogynovenyeket tobbsegiikben magvetessel szaporif-

juk, ezert tekintsuk at a vetomaggal kapcsolatos tudnivalokat.

-M.lt kell tudni a vetomagrdl?

A vetomag alapvetoen befolyasolja a termesztes eredmenyesseget.

A vetomag beszerzese es felhasznalasa soran a kovetkezo tulajdon- Az egynyari, a ketnyari es az eveld novenyek
sagaira figyeljiink leginkabb: faj- es fajtaazonossag, csirazokepes-
seg, csirazasi erely, ezermagsiily, tisztasag.

34 35
 A faj- es fajtaazonossagot csak a termesztes alatt £llapithatjuk
meg, a csirazokepesseget azonbah meg a vetes elott meghatarozhat-
juk. Ne mulasszuk el ezt kiilonosen a ketes erteku vetomagvak ese-
ten. A csiraztatast kis talkaban, nedves, szuro- vagy itatospapiron ve-
gezhetjiik. A magvakat (50—100 db) erre helyezziik es csirazasi ho-
mersekletuknek megfelelo helyen tartjuk. A nagyobb magvakat ned-
ves homokban is csiraztathatjuk. Ne feledjiik, hogy az eredmenyes
csirazashoz a megfelelo homerseklet es nedvesseg mellett levego is
szukseges. Ezert keriiljuk a tulontozest. A csirazasi szazalek megal-
lapitasa mellett azt is allapitsuk meg, hogy egyontetfien gyorsan
csirazik-e a mag, vagyis jo-e a csirazasi erelye. E ket szempont figye-
lembevetelevel dontjiik el, hogy erdemes-e elvetni a kerdeses magot.
50—70% csirazokepesseg alatt mar nem erdemes a magot el-
vetni.
A vetomag tisztasagat ugy allapithatjuk meg, hogy kivalogatjuk
belole az azonos, ep magvakat, amelyekbol normalis, ep csirak, ill.
novenyek fejlodhetnek. Torekedjiink arra, hogy ezek aranya minel
nagyobb legyen. Ha szukseges, vetes elott tisztitsuk at a veto-
magot.
A vetomag egeszsegi allapotara vonatkozoan legtobbszor csak la-
boratoriumi vizsgalat utjan juthatnank ismeretekhez. Ezert szokas
a maggal terjedo betegsegek megelozesere, valamint a csirazas soran
fell6po betegsegek elleni vedekezes miatt csavazni a vetomagot.
A csavazas utjan novenyvedoszer-reteggel vessziik korul a magot.
Sajnos a hazikertekben felhasznalt vetomagmennyiseg legtobbszor
olyan csekely, hogy hazi csavazasa kolt&eges. Ezert ha lehetseges,
csavazott vetomagot vasaroljunk.
A keles idotartamanak leroviditesere egyes magvakat elocsfraz-
tathatunk. E muvelet soran a magot kis vaszon- vagy tullzacskoban
nedves homokba helyezziik es csiraztatasra megfelelo homersekle-
ten tartjuk (20—25 °C). Amikor a magvak 10—20%-anal a maghej
felreped, akkor azonnal kezdjiik a vetest. Ne varjunk tovabb, mert
a hosszu csirak mar konnyebben megserulhetnek, letorhetnek. A ve-
test folddel takarjuk.
36
Hova refiUnk?
A legjobb termesre, a legszebb, legegeszsegesebb novenyekre akkor
szarnithatunk, ha sikerul biztositanunk a noveny szamara a legop-
timalisabb eletfelteteleket. Fuszer- es gyogynovenyeink tobbsege biz-
tonsaggal vetheto szabadfBldbe. A melegigenyesebb novenyek azon-
ban tavasszal helybe vetve nem vagy csak nehezen csiraznak, rosz-
szul novekednek, gyakrari el is pusztulnak, vagy a vetes eveben nem
hoznak termest. Ezert ezeket uveggel vagy foliaval takart agyakba,
edenyekbe vagy ladaba vetjuk es itt biztositjuk csirazasukhoz, kez-
deti novekedesukhoz a kedvezo homersekleti felteteleket. Kesobb,
amikor a kiilso homerseklet a noveny igenyeinek megfelelove va-
lik, akkor szabadfBldbe ultethetjuk a palantakat.
Szabadfoldbe, azaz tobbnyire vegleges helyre azokat a novenye-
ket vetjuk, melyek hazai ado tt saga ink mellett biztonsagosan ter-
meszthetok, masreszt nehezen viselik el az atultetest (edeskomeny,
kapor, koriander, kBmeny, mak, mustar, petrezselyem stb.).
Kiskerti termesztesben gyakran vegzik a szabadfoldi vetes masik
modjat, a szabadfoldi agyasokban valo palantanevelest. E modszer
elonyei a kBvetkezok:
— a palantaneveles ideje alatt az elovetemeny elfoglalhatja a te-
riiletet;
— az agyasokban - nevelt palantak koziil a legerosebbeket, leg-
egeszsegesebbeket ultetjiik ki allando helyre, ezert az allomany
egyenletesebb, a termes nagyobb lesz.
A szabadfoldi agyasba vetes a kovetkezo fuszernovenyeknel ter-
jedt el: angelika, citromfu, lestyan, francia levendula stb. Szabad--
ban neveljuk a hosszu tenyeszideju novenyek (izsop, kakukkfu, le-
vendula stb.) palantait is. A kiskerti termesztesben a szabadfoldi pa-
Idntaneveles a legelterjedtebb. A jobban felszerelt termesztok kii-
lonbozo termesztoberendezesekben (melegagy, f61iatakarasu agy
stb.) vegzik a palantanevelest.
Szabadfoldi vetesre altalaban a morzsalekosra megmunkalt, meg-
feleloen ulepedett, kelloen nedves talaj az alkalmas. A talaj ulepe-
deset azzal erhetjiik el, hogy az asast kBvetoen legalabb hdrom-negy
hetig iilepedni hagyjuk a foldet. A szaraz talaj t beontozziik, de iigye-
liink arra, hogy a vetes idejere mar ne legyen ragados. Vetes elott a
37
foldet — az ontozes utan nehany nappal — a vetes melysegeig por-
hanyosra megmunkaljuk. Nem szabad frissen asott foldbe vetni. Az
ilyen foldben a csirazo magvakbol fejlodo gyokerecskek nem tud-
nak megkapaszkodni. Ezert kell vetes elott tomoriteni a talajt. Ve-
test kovetoen a magagyat takarjuk. Erre a celra a komposztfold ki-
valoan alkalmas, kiilonosen akkor, ha a magagy talaja tul kotott.
A nem szabadfoldi vetes talajara is vonatkozik az, hogy laza szer-
kezetu, kelloen nedves legyen. A ladaba, edenybe vagy zart agyba
vegzett vetesnel figyelniink kell arra, hogy a viszonylag kis foldto-
meg gyorsan kiszarad. A gyakori ontozes viszont nem kedvezo,
mert a talaj cserepesedeset, levegotlenne valasat idezi elo. Ezert az
ilyen veteshez j6 nedvessegtarto foldre van sziiksegiink. Tapasztala-
tok szerint kivaloan alkalmas erre a celra a laza, meg sok szerves
anyagot tartalmaz6 komposztfold es homok kevereke. A keverest
vizzel egyiitt ugy vegezziik el, hogy olyan foldet kapjunk, amely
markunkban osszenyomva osszeall, de mar nem ragad ossze, kony-
nyen szethullik. 6vakodjunk a magvetesek talajanak tultragyazasa-
t61! Kulonosen a petiso hatasara megnyurgult, laza szovetfl, keves-
se allokepes novenyek fejlodnek.
Mi a jo vetes titka ?
A hazikertekben a vetest tobbnyire kezzel vegezzuk. A kezi vetes
elonye, hogy esos idoben, saros talajon is vegezheto. Hatranya az,
hogy nem egyenletes a magvak megoszlasa, ezert altalaban tobb ve-
tomag sziikseges. E vetesmodnak ket valtozata van: szorva- es sor-
bavetes. A szorvavetest lehetoleg keriiljiik, mert igen sok hatranya
van. Ezzel szemben a sorbavetes tobb szempontbol is elonyos:
— jobban ellenorizheto a vetomag mennyisege,
— szabalyozni tudjuk az egy novenyre juto tenyeszteriiletet,
— a barazda melysegevel valtoztathato a takarofold vastagsaga,
— a kulturnovenyt sorjelzo (gyorsan csirazo) noveny magjaval
egyiitt vetve, meg a fonoveny megjelenese elott elvegezhetjuk a szuk-
seges gyomirtast, talajporhanyitast.
A vetest ugy vegezzuk, hogy a helyes sortavolsagra kihiizott ba-
razdaba ujjunk kozott morzsolgatva szorjuk ki a magot. A termesz-
38
tett novenyek sortavolsagat a noveny habitusa, terigenye es a talaj-
muvelesi modszerek figyelembevetelevel allapitottak meg. Kezi ta-
lajmuveles soran kisebb lebet a sortavolsag, mint gepi muve^skor^,
A vetomag kisz6rasanajj.:|yakorisaga reveri-a sorokon beliil tud-
juk valtoztatni a novenyek egymastol valo tavolsagat, a totavolsa-
got. A gyakorlatban a vegleges totavolsagot csak a novenyek meg-
jelenese utan egyelessel alakitjak ki. Ezert a vetest surubben vegez-
zuk, mint a kivant tStavolsag. Ennek a m6dszernek az az elonye,
hogy lehetosegiink van az egeszseges, legszebb novenyek kivaloga-
tasara.
A sor- es totavolsag valtoztatasara a termesztoknek is van lehe-
toseguk. Legyiink azonban arra tekintettel, hogy a till suru alloma-
nyok a novenyek lassii fejlodesehez, a betegsegek, kartevok elsza-
porodasahoz vezethetnek, a tul ritkaknak pedig a termeshozamuk
alacsonyabb. »^
A magvetes melyseget altalaban a vetomag nagysaga, a talaj ko-
tottsege es nedvessegtartalma,figyelembevetelevel hatarozzuk meg.
Altalanos szabalykent tekinthetjiik azt, hogy a-mag atmerojenek
negyszerese a megfelelo vetesmelyseg. Szaraz idoben vagy nagyon
laza talajon ennel melyebben, esos idoben vagy tul kotott talajon
sekelyebben vessunk. A vetesmelyseg meghatarozasanal mindig azt
vegyuk figyelembe, hogy e muvelettel kell biztositanunk a kello ned-
vesseget a mag csirazasahoz.
Vetes utan a magagyat legcelszerflbben a gereblye hataval takar-
hatjuk, majd alaposan lenyomkodjuk a foldet, annak erdekeben,
hogy a magvak erintkezzenek a talajjal.
:i:Mikor vessunk ?
A termesztes sikere szempontjab61 nagyon fontos a helyes vetesi
idfipont megvalasztasa. Fuszer- es gyogynovenyeink nagy reszet ko-
ra tavaszt61 kora 5szig folyamatosan vethetjuk. A vetes idopontjat
a noveny melegigenye, az idojaras, a talaj minosege es homersekle-
te, a teriilet fekvese stb. hatarozza meg. A szabadfoldi vetessel min-
dig varjuk meg a talaj tavaszi felmelegedeset. A csirazasi optimum-
nal hidegebb talajba vetett mag ugyanis csak elfekszik a foldben.
39
 Betegsegek, kartevok tamadhatjak meg. A kelloen Felmelegedett ta-
lajban ezzel szemben, gyorsan es erdteljesen csirazik a mag.
A novenyek termesztesenel a kovetkezo fobb vetesi id5szakokat
kulonithetjuk el:
Kora tavaszi vetes. A hidegturo novenyek magjait februar vegdtSl
marcius vegeig vetjlik (pi.: mak, petrezselyem, hagymaf616k, kori-
ander, komeny, tnustar stb.). Ezeknek a novenyeknek a magjait mar
akkor elvethetjiik, amikor tavasszal ra lehet tnenni a talajra
Keso tavaszi vetes. A melegigenyes novenyeket aprilis elej6t51 ma-
jus elejeig vetjiik. Ilyenek pi.: bazsalikom, izsop, borsika, majoran-
na. Nyaron altalaban a masodvetemenyeket, attele!6 vagy 6vel6 ffl-
szernovenyek magjait vetjiik. Hazai viszonyaink kozott a nyari ve-
tes elofeltetele az ontozesi lehetoseg, ugyanis a szarazsag sok eset-
ben meghiiisithatja a termesztest. Legjobb, ha a vetes eldtt megon-
tozziik a talajt. Ha ez a nedvesseg elegendo a kelesig, akkor elkeriil-
hetjiik a vetes utani ontozest es az ennek nyoman fellepQ talajcsere-
pesedest. A cserepes talajfelszin szinte athatolhatatlan falat kdpez a
fiatal csiranovenyek szamara, ezert a vetest kovetS 6ntoz6sek ese-
ten meg kell akadalyoznunk kialakulasat. Ezt a talajfelszin nedvesen
tartasaval, kisebb alkalmi arnyekolokkal (nedves zsakdarab, papfr
stb.) erhetjiik el. Ha megis minden probalkozasunk eredm6nytelen
maradt, akkor gereblyevel, villaskapaval meg kell torniink a sorok
felett a talajfelszint. Mielott hozzalatnank, kis helyen bontsuk meg a
vetest es nezziik meg, hogy elkezdodott-e mar a magvak csirazasa.
Ha mar csirazo magvakat talalunk, akkor fokozott ovatossaggal v6-
gezziik a talajfelszm porhanyltasat. E munka soran vigyazzunk ar-
ra, hogy ne forgassuk ki a magvakat a talajbol. A fold se maradjon
tul laza, mert a csiranovenyek nem tudnak elegendo nedvesseget fel-
venni, ezert konnyen elpusztulhatnak.

Sorbavetes
PaWntanevelo berendezesek

A palantaneveles, a kelestol az alland6 helyre tortend kiultet&ig

tart. A melegigenyes novenyek palantait meleg-, langyos- vagy hi-
degdgyban, f61ia agyban, esetleg f61ia satorban neveljuk.

40 41
 Melegagy
A tragyafuteses melegagy keszitesere friss, szalmas 16tragyat, tehen-
vagy szalmas sertestragyat, esetleg ezek, kevereket hasznalhatjuk.
A kiskerti termesztonek altalaban nem all"elegend6 friss szerves tra-
gya rendelkezesere, ezert azt hosszabb ideig gyujtenie kell. Ennek az
a m6dja, hogy a friss istallotragyat hagyjuk kiszaradni, majd mere-
dek falii, keskeny prizmaba rakjuk. A tragyat felhasznalas elStt a
prizmaban keves friss tragya 6s megfelelo mennyis6gu viz hozza-
adasaval begyullasztjuk. Nagy hidegben meleg vizet hasznalunk. Ha
nehezen gyulladna be a tragya, akkor a prizmaba lyukakat fiirunk
es ezekbe egetett meszet sz6runk.
A bemelegedett trdgyat a melegagy godrebe egyenletesen elterft-
jiik, majd alaposan elgereblyezzuk. Erre a melegtalpra lapatoljuk ra
a foldet es azt is egyenletesen elgereblyezzuk. Tapasztalatok szerint
februar elso feleben kb. 70 cm-es melegtalpat kell kesziteni kb. 350—
400 kg/m2 tragyabol. Marcius elso feleben mar elegendo a 40 cm-es
vastagsagu melegtalp, melyhez 200—250 • kg/m2 tragya felhasznala-
sa szukseges. A melegagyi fold vastagsaga a termesztesi celt61 fugg.
Tuzdeleses palantaneveleshez 8—10 cm, tuzdeles nelkiili palanta-
neveleshez, dugvdnyozashoz a 12—18 cm vastag foldtakaro szukse-
ges. A melegagyi kereteket meg a tragya berakasa e!5tt lerakjuk.
Az elkeszitett melegtalpra felallithatunk folia agyat, f61ia satrat is."
Hidegagy
A novenyek fejlodesehez szukseges h5t a hidegdgyaknal csak a nap
szolgaltatja, ezert ezzel az energiaval kell szdmolnunk.
A hidegagyat legegyszerflbben ugy keszithetjiik el, hogy a meleg-
agyi ablakok mereteinek megfeleloen, az dgyak hosszanti pereme
menten a talajbor bakhatat keszitunk. A deli oldalon levo bakhdtat
alacsonyabbra keszitjfik. A bakhatak t^jere leceket fektetiink es
erre helyezziik ra a melegdgyi ablakokat Ha elegendo deszkank van,
akkor a bakhatak helyett deszkakeretet is keszithetiink. A hideg-
agyakban Iev6 novenyeket az esetleges eros ejszakai Iehulest61 taka-
rdssal vedeni kell.
42
F6lm agy
A kiskerti termesztdk.koreben is egyre nepszeriibb a folia agyak
hasznalata. Vazukat 20 mm atmerojii PVC csobol keszftjuk, ezeket
a tartobordakat egymastol 1 m tavolsagra iv alakban meghajlftva,
ket vegiikkel 40—50 cm melyen a foldbe szurjuk. (Lazabb talajon
melyebben.) A ket s-zelso bordat 40 mm atmerqju muanyag csovel
merevitjlik. A vaz szilardsagat noveli, ha hosszaban a gerincere a
bordakkal azonos meretu es minosegu muanyag csovet erositiink.
Ez a cso egyiittal az ontozoviz bevezetesere is szolgalhat. A vazra
0,1—0,2 mm vastag atlatszo folia palastot helyeziink, melynek sze-
leit az agy hosszaban hiizott arokban elfoldeljiik. Az ligynevezett
hordozhato folia palastjat rugalmas csipesszel a ket vegso bordat
rogzito tartocsohoz es a bordakhoz kapcsoljuk. A folia agyaknal
fontos alapelv, hogy a folia takaro feszes legyen a vazszerkezeten.
Ezt az ugynevezett rugalmas foldelessel erhetjiik el. A rugalmas fol-
deles lenyege az, hogy a bordak kozott egy-egy kapavagasnyi foldet
teszunk a foliara. Ez a foldnehezek koveti a folia mozgasat es ezaltal
feszesen tartja a takarot.
A palantaneveles szabalyai
A palantaneveles alatt a csirazashoz es a csiranovenyek (palantak)
novekedesehez, fejlodesehez megfelelo felteteleket kell biztosita-
nunk. A palantak novekedeset a kovetkezo tenyezok befolyasoljak
leginkabb: homerseklet, feny, nedvesseg, levego es tapanyag.
A csirazast koveto idoszakban altalaban 5—7 °C-kal magasabb
homersekletre van sziikseg, mint a tenyeszidoszak tovabbi szakasza-
ban. Az optimalisnal hidegebb homersekletnel lelassul a palantak
fejlodese. llyenkor nagyobb a kiilonfele betegsegek fellepesenek a
veszelye is. A palantaneveleshez a kedvezo homersekletet elsosorban
a megfelelo termesztoberendezes megvalasztasaval erhetjiik el.
Az ejszakai lehulesek ellen takarassal, a nappali tulzott felmelege-
desek ellen levegoztetessel es ontozessel vedekezhetunk.
Kulonosen a korai, tel vegi palantanevelesnel fontosak a feny-
viszonyok. A tul sotet helyen, a szuksegesnel melegebb homersek-
43
leten nevelt palantak megnyurgulnak, etiolaltakka valnak. Ezaltal
csokken a betegsegekkel szembeni ellenallokepessegiik is.
A palantak nedvessegigenyet ontozessel biztositjuk. Az ontozes-
nel a talaj viztarto kepesseget es a novenyek vizigenyet vegyiik figye-
lembe. Vigyazzunk arra, hogy meg a vizigenyes novenyek sem ked-
velik az allandoan erosen nedves talajt. A novenyeknek anhyi vizre
van sziiksegiik, amennyit a gyokereikkel felvehetnek. Ezert az onto-
zes soran azt a szabalyt kovessiik, hogy egy-egy alaposabb ontozest
hosszabb sziinet kovessen. Legalkalmasabb napsiiteses idoben 6n-
tozni. A vizmennyiseg novelesevel bizonyos fokig gyorsithato, csok-
kentesevel lassithato a palantak novekedese. E modszert csak a meg-
feleloen edzett, jol meggyokeresedett palantaknal alkalmazhatjuk.
A palantak levegoztetese a homerseklet szabalyozasat, valamint
a felesleges vizpara eltavolitasat szolgalja. Rendszeres levegoztetes-
sel jelentosen csokkentheto a palantabetegsegek fellepesenek eselye.
A kora tavaszi idoszakban ovatosan levegoztessiink, mert a palan-
tak konnyen megfazhatnak.
A palantaneveleshez tapanyagdiis foldet, friss komposztkevere-
ket hasznaljunk. Ezek biztositjak legjobban a palantak tapanyag-
igenyet. Hazikertekben nem szokasos mutragyak kisz6rasa a palan-
taneveles alatt.
A palantakat edzessel szoktatjuk hozza a kiiiltetes idejen uralkodo
szabadfoldi korulmenyekhez. Ezert a kiiiltetes elott nehany hettel
elkezdjuk a palantak fokozatos levegozteteset. Az edzest alapos leve-
goztetessel kezdjiik, majd amikor mar melegebb van, napkozben
nehany orara levehetjiik a melegagyi ablakokat. A kesobbiekben
mar ejszakara is levehetjiik az ablakokat, termeszetesen csak akkor,
ha nem tul eros a lehules. A kiiiltetes idejere olyan edzett palantakat
kell kapnunk, melyek mindennemii takaras nelkul kepesek elviselni
a szabadfoldi koriilmenyeket.
Sok kerteszkedonek nines lehetosege az elobbiekben ismertetett
palantanevelo berendezesek elkeszitesere vagy csak olyan keves pa-
lantat akar nevelni, amelyek eloallitasahoz nem erdemes ezeket let-
rehozni. Palantanevelest lakasunkban is vegezhetiink. Eire a celra
futott, meleg helyiseg, pi. konyha alkalmas, ahol a magot cserepbe,
ladaba vagy akar kilyukasztott tejfolos pohdrba vetjiik el. A vetest
allandoan nedvesen tartjuk, lehetoleg permetezve ontozzuk, majd csi-
44
razas utan vilagos, de valamivel huvosebb helyre rakjuk (ablak koze
vagy kozelebe). Ket lombleveles korig itt neveljiik oket, majd foko-
zatosan a kiilso homerseklethez szoktatjuk, eddzuk a novenykeket.
A palantak kiultetese
A palantak vegleges helyre va!6 kiiiltetesenek idopontjat a nov6ny
biologiai igenye, a palantak fejlettsege, az idojaras alakulasa es a
terrnesztesi eel hatarozza meg. A melegigenyes novenyeket, mint pi.:
majoranna, paprika, rozmaring, tojasgyumolcs stb. biztonsaggal
csak a majusi talajmenti fagyok elmiiltaval iiltethetjuk ki. Tapaszta-
latok szerint erdemes nagyobb mennyisegu palantat nevelni es meg-
probalni a majus eleji kiiiltetest is. A fagyok elmaradasa eseten ilyen-
kor joval korabbi termesre szamfthatunk. A fagyra kevesbe erzekeny
bazsalikom, borsikafu palantait korabban, aprilis vegen, majus ele-
jen kiiiltethetjuk.
Kiiiltetes elott a talajt elo kell kesziteni. E talajmunkak fo celja
a gyomtalanitas, hiszen az oszi talajmunkaktol a kiiiltetesig gyakran
elgyomosodik a talaj. Gyomok koze nem ultethetjiik a palantakat.
Ha a teriilet gyommentes es az iiltetofat konnyeden le tudjuk nyomni
a talajba — anelkiil, hogy a kemenyebb also retegekbe utkozne —,
akkor nyugodtan iiltethetunk talaj-elokeszites nelkul is. Nem hatra-
nyos a cserepesedett talaj sera, ha az iiltetofat at tudjuk sziirni a cse-
repes retegen es a felszin nem omlik be. Kiiiltetes elott a simara
eldolgozott teruleten gereblyevel, sorhiizoval kihuzzuk a sorokat es
keresztben kijeloljiik a totavolsagokat is.
Az iilteteshez altalaban a szelcsendes, boriis, esos ido a legkedve-
zobb, de megfigyelesek szerint a meleg, napsiiteses idoben szaksze-
ruen vegzett kiultetes is ugyanolyan sikeres lehet.
Kiszedes elott este, de legalabb nehany oraval elobb bosegesen
beontozziik a palantakat. Ezzel elosegitjiik, hogy minel tobb fold
tapadjon meg a gyokereken. Vigyazzunk arra, hogy a levelekre ne
keriiljon sok viz. A kiszedett palantakat ugyanis a kiultetesig tarol-
juk. Ez a rovid ido is elegendo lehet ahhoz, hogy befiilledjenek.
A vizes levelek ezenkfviil konnyen osszeragadnak, ezert a palantak
nehezen iiltethetok. A viz siilya a foldre huzza a novenyeket. A ki-
45
 szedett palantakat ladaba vagy kosarba tessziik es ovjuk a kiszara-
dastol. Erre a celra nedves ruha- vagy zsakdarabbal takarjuk le.
Kulonosen a nap es a szel szarito hatasatol ovjuk a palantakat.
(Jltetesre lehetoleg a legszebb es a legegeszsegesebb palantakat hasz-
naljuk fel.
Az iiltetest tobbnyire iiltetofaval vegezziik. A legtobb palantat
ugyanolyan melyre ultetjuk, mint amilyen melyen a palantanevelo
agyban volt. Az iiltetofat tehat olyan melyre sziirjuk le, mint amilyen
hosszu a palanta gyokere. Az iiltetofat lesziiras es kihuzas kozben
egy csuklomozdulattal kozel 180 fokos szogben elforditjuk. Az igy
kialakitott lyukba helyezzuk a palantakat ugy,hogygyokeriik eredeti
helyzetben legyen. (Az iiltetes melysege szempontjabol a zeller kive-
telt kepez. Nagyon kenyes a mely iiltetesre, ezert csak a gyokere ke-
riiljon a foldbe.) Befejezesiil az iiltetofat ferden a lyuk melle szurjuk
ugy, hogy az elozo sziiras hegyevel essen egybe az lij sziiras hegye.
Igy a foldbe szurt iiltetofaval a palanta melle nyomjuk a foldet.
Vigyazzunk arra, hogy iiltetes kozben a palanta gyokere ne hajoljon
vissza, mert ez a noveny jo novekedeset gatolja. A hosszu gyokere-
ket inkabb csipjiik vissza. Nagyobb foldlabdaju novenyeket iilteto-
kanal segitsegevel ultethetiink elore kiasott godorbe. A foldet ilyen-
kor kezzel tomoritjiik a gyokerek kore.
A jo kiiiltetest az jelzi, hogy egyik levelenek csiicskenel fogva
nem tudjuk kihiizni a palantakat.
Kiiiltetes utan be kell iszapolni a palantakat. Ontozorozsa nelkiili
kannaval 1—2 dl vizadagot loccsantunk a palantak tovebe. A viz
tomoriti a foldet es odamossa a gyokerek melle. A beiszapolast meg
esos idojaras idejen se hagyjuk el. A palantak kiiiltetes utani jo viz-
ellatasat a gyokerek elozetes agyagos pepbe martasaval is elosegit-
hetjuk. Egy vodorben folyekony pepszeru sarat keszitiink es ebbe
martjuk iiltetes elott a palantak gyokereit.

Ivartalan szaporitasi modok

Az evelo fuszer- es gyogynovenyek tobbseget gyokeres vagy meg- A palantak kiiiltettse

gyokereztetett fold feletti es foldbeli hajtasaikkal (sarjak) ivartalanul
is szaporithatjuk. E szaporitasi modok koziil a fas- es zolddugva-

46 47
nyozas, toosztas es a sarjrol torteno szaporitas a legelterjedtebb.
Elonyuk az, hogy gyorsabban jutunk fejlett novenyekhez, mint a
magvetes utjan. Az igy szaporitott novenyek az anyanoveny minden
tulajdonsagat ,,6roklik", ezert a hibrid fajtdk megorzesenek ez a
legbiztosabb modja. Egyes hibrid novenyeket (levendula, borsos-
menta) csak igy szaporithatunk. Az ivartalan szaporitasra jol hasz-
nosithatok az idosebb novenyek, de hatranya az, hogy a betegsegek,
k6rokoz6k is konnyen dtvihetok.
Fasdugvdnyozas
A fas dugvdnyokat osszel vagy tavasszal a novenyek nyugalmi alla-
potaban vagjuk. Eles kessel egyeves megfasodott hajtdsokat vagunk
le a 4—5 eves novenyekrol. Az egy-ket izkoz hosszusagu dugvdnyo-
kat cserepbe, ladaba, homokos foldbe iiltetjuk. Meggyokeresede-
siikig zart helyen (hideg-, langyosdgy, folia agy) tartjuk. Gondoskod-
junk arnyekolasukrol, a foldet tartsuk allandoan nedvesen. A meg-
gyokeresedest a fiatal hajtasok megjelenese jelzi. Ettol kezdve rend-
szeresen ontoziink es sziikseg szerint szelloztetunk. Amikor az uj
hajtasok elerik a 4—5 cm hossziisagot, akkor kb. felere visszacsip-
jiik oket. Ezzel egyidejflleg fokozatos levegoztetessel elkezdjuk edze-
siiket.
Zolddugvanyozas
Zolddugvanyozasra a nyaron szedett zold hajtasokat hasznaljuk fel.
Kozvetlenul a levelek alatt eles kessel 6—8 cm hosszii dugvanyokat
vagunk. A levelek egy reszet eltavolitjuk, a tobbit megkurtitjuk.
Celunk a pdrologtato feliilet csokkentese. Az igy elokeszitett dug-
vdnyokat cserepben, laddban, homokos foldbe iiltetve gyokereztet-
jiik. A gyokereztetest paravai telt zdrt terben, arnyekban vegezzuk.
A dugvanyokon dltalaban 4—6 h£t mulva mdr j61 fejlett gyokerek
taldlhatok es dlland6
48
Toosztas
Novenyek attelepitesekor vagy hianyok potlasara alkalmazzuk ezt
a szaporitasi modot. A toveket kiassuk es nagysagukhoz merten
ket-harom, esetleg negy reszre vagjuk. A szetszedett novenyeket
azonnal eltelepitjiik. A toosztas egyik fo hatranya az, hogy a nove-
nyek csak lassan erednek meg es indulnak fejlodesnek. A betegse-
gek atvitelenek elkerulese erdekeben csak egeszseges novenyi resze-
ket telepftsunk el. A sarjakrol torteno szaporitas lenyegeben a to-
osztassal azonos. Igy szapon'tjuk pi. a borsosmentat. A 2—3 eves no-
venyeket kiassuk a foldbol. Eltavolitjuk az idos, korhadt reszeket.
Az egeszseges, feher vagy zold szinu sarjakat levagjuk, kiilonvalaszt-
juk. dsszel es tavasszal telepithetok el vegleges helyre, 10—14 cm
mely barazdakba. Telepitesig a sarjakat szeltol es napt61 vedeni
kell, ezert kupacba rakva, vekonyan folddel takarva taroljuk.
Novenyipolas
A novenyapolasi munkak alatt a magvetestol, illetve a palantak
kiultetesetol a betakaritasig vegzett munkakat ertjiik. A jo termes
elofeltetele a novenyek szamdra a legkedvezobb eletfeltetelek bizto-
sftasa a novenyi elet minden szakaszaban. Ennek erdekeben el kell
tavolitanunk a kulturnovenyt elnyomo, tapanyagot elszivo gyomo-
kat. Csapadekszegeny idojdras eseten ontozessel potoljuk a hianyzo
nedvesseget. Nem utolsosorban pedig a kartevok es korokoz6k ellen
is vedjiik a novenyeket. A novenyapolasi munkak koziil a kapalds,
ontozes es a novenyvedelem a legfontosabbak.
A kapalas. A kapdlas egyik legfontosabb szerepe a talaj gyom-
mentesen tartasa. Ezzel kapcsolatban megemlftjuk, hogy a legtobb
fuszer- es gyogynoveny termesztesehez mar hatasos gyomirto vegy-
szerek dllnak rendelkezesre, ezek azonban a kiskerti termesztesben
tobb ok miatt csak koriilmenyesen alkalmazhat6k, 6s ezert nem is
terjedtek el.
A gyomirt6 kapdldst akkor kezdjiik el, amikor a gyomok meg
kicsik es ekkor meg eleg sekelyen vegezni. A tenyeszidoszak sordn
a gyomosodas fokdtol fiiggoen sziikseg szerint tobbszor is megisme-
4 FQszer- is gydgynov6nyek
49
If-1
teljiik. Ne felejtsiik el azonban azt sem, hogy a talajmunka mindig
vizveszteseggel jar es helyteleniil vegezve meg a termesztett nove-
nyek fejlodeset is hatraltathatja. Ontozes nelkiili termeszt6sben min-
dig sekelyen kapaljunk. A tavaszi utofagyok idejen ve"gzett kapa-
lasok megnovelik a fagyveszelyt, ezert legyunk erre is figyelernmel.
Ontozes. A fuszernovenyek vizigenye kulonbozo, annyi azonban
kozos benniik, hogy igenylik a talaj kiegyenlltett vizhaztartasat.
Ez hazankban elsosorban ontozessel biztosithato. A koparosok
hasznositasara is alkalmas nehany novenytol (levendula, zsalya stb.)
eltekintve, a legtobb fuszer- es gyogynoveny ontozeses termesztes-
ben adja a legjobb hozamokat.
A fold feletti hajtasaikert termesztett fuszernovenyek (kakukkfu,
tarkony, menta stb.) eseteben evente ket-harom vagast is vegzunk.
Az elso ket vagas a szaraz, meleg nyari idoszakra esik. A hajtas-
kepzSdes elosegitesehez nagyon fontos az ontozes.
A gyokernyeres celjabol termesztett novenyek (angelika, lestyan
stb.) fold feletti hajtasainak es egyben gyokereinek a novekedeset
is kedvezoen befolyasolja az ontozes.
A viragdrogot ado novenyeket csak a viragzas kezdeteig ontoz-
ziik, mert a betakaritas idejen vegzett ontozes karos hatasii lehet
a termek minosegere.
A tavaszi vet6su, magert termesztett fflszernovenyek fejlodeset es
hozamat is kedvezoen befolyasolja az ontozes.
Nov^nyvMelem. A fflszernovenyek kiskerti termeszteseben elso-
sorban a megelozo novenyvedelemnek van nagy szerepe. E vedeke-
zesi modok kozul a kovetkezok a legfontosabbak: a vetesforg6 be-
tartasa, a mely talajmunka, a legkedvezobb vetesi idopont megva-
lasztasa, a rendszeres gyomirtd kapalas, az optimalis allomanysuru-
seg kialakitasa, a kedvezo tapanyagellatas stb.
L6nyegesen csokkenhet a termeshozam, ha egyazon novenyt tobb
6vig termesztiink ugyanazon a teruleten. E jelenseg okai egyiittal
magyarazatot adnak a vetesforgo novenyv^delmi szerepere is. Egy-
felol a talaj tapanyag- es nedvessegtartalma csokkenesenek hatasara
lelassul a novenyek novekedese, 6rzekenyebbek lesznek a betegse--
gekre, korokoz6kra. Masr6szt elszaporodnak a talajjal es a nov^ny-
maradvanyokkal terjedo betegsegek es kartevok.
50
Az dszd mely talajmunka legfontosabb novenyvedelmi szerepe
abban van, hogy a talaj felszinen levo novenyi reszek, valamint a
kartevok es a korokozok a fold ala keriilnek, s a talajban uralkodo
kedvezotlen eletkoriilmenyek hatasara elpusztulnak.
A kedvezo vetesi ido megvalasztasaval optimalis felteteleket biz-
tosftunk a novenyek fejlodesehez, ezert azok eroteljesen novekednek
es ellenallobbak lesznek.
A gyomirtas novenyvedelmi szerepe szinten nagy. A gyomnove-
nyek nemcsak tapanyagot es vizet vonnak el a kultiirnovenyektol,
hanem novekedeseben is elnyomjak. A gyomok ezenkiviil hordozoi
a kulonfele betegsegeknek es kartevoknek is, tehat az elleniik foly-
tatott alland6 hare elsorendu fontossagu.
A termesztett novenyek egymastol valo tavolsaga, az allomany-
suruseg szabalyozasa reven is vedekezhetiink a betegsegek ellen.
Az optimalisnal surubben novo novenyek szamara mar nincsenek
meg a kedvezo eletfeltetelek, ezert gyakoribbak itt a betegsegek,
kartevok.
A fuszer- es gyogynovenyek termesztesenel kiilonos ovatossagot
igenyel a novenyvedo szerek hasznalata. A hazilag felhasznalasra
keriilo fuszerek sem tartalmazhatnak szermaradekot. Vegyszeres no-
venyvedelem eseten tehat fordftsunk kulonosen nagy figyelmet az
elelmezesi varakozasi ido pontos betartasara. A fuszer- es gyogy-
novenyek vegyszeres novenyvedelmere vonatkozoan e fejezetben
nem nyiijtunk altalanos tanacsokat. Az egyes novenyek nel alkalmaz-
hato vegyszerekrol es azok hasznalatarol a novenyek reszletes ismer-
tetesenel adunk utmutatast.
Termesbetakarftas
A felhasznalasra keriilo novenyi termekek minosege nagymertek-
ben fugg a betakaritas idejetol. A helyes betakaritasi idopontjuk
meghatarozasa azonban sokkal bonyolultabb, mint a szantofoldi
novenyeke. Ez fokent a termesztett novenyfajtol, a felhasznalando
novenyi resztol, valamint a szaporitas idopontjatol fiigg. A betakari-
tasi ido meghatarozasat az is megneheziti, hogy egyes fuszer- es
gyogynovenyeket egy-egy megadott fejlSdesi (szakaszban) allapotban
4* 51
IT
kell betakaritani, ezert a novenyek novekedeset allandoan figye-
lemmel kell kovetni. A kulonbozo novenyi reszek betakaritasaval
kapcsolatban a kovetkezo altalanos ismereteket erdemes megje-
gyezni.
A gyokereket a novenyek nyugalmi idoszakaban gyujtjuk, alta-
laban keso osszel. Sziikseg szerint kora tavasszal is felszedhetok,
de gyakran csak rosszabb minosegben. A gyokereket asoval szed-
hetjiik fel, eltavolitjuk a szarat, s megtisztitjuk a foldtol, megmos-
suk. Egeszben vagy szeletelve, frissen vagy megszaritva hasznal-
juk fel.
A leveles szarat tobbnyire a viragzas elott vagy a viragzas kezde-
ten gyujtjuk. A levagott novenyek koziil gondosan kivalogatjuk az
idegen novenyi reszeket, majd megszaritjuk.
A leveleket is altalaban a viragzas kezdeten gyujthetjiik. A leva-
gott szarrol kezzel fosztjuk le a leveleket, majd megszaritjuk.
A viragok gyiijtesere a szaraz napos ido alkalmas. Harmatos vagy
esos idoben gyorsan megbarnulnak. A viragok vagy szirmok szari-
tasat kiilonos gonddal vegezztik es csak vekony retegben teritstik
ki szaradni.
A hiisos termeseket (paprika, padlizsan) altalaban biologiai erett-
seg dllapotaban gyujtjuk. A szaraz termeseket (anizs, mustar stb.)
teljes eresben takaritjuk be. Sok esetben a pergesi vesztesegek csok-
kentesere korabbi betakaritast vegziink. Ez esetben a mag utoerle-
lese sziikseges.
Betakaritasra a szaraz ido a legkedvezobb, hiszen a legtobb ter-
meket megszdritjuk es igy taroljuk. A nedvesen levagott novenyi
anyag pedig konnyen befulled, nehezebben szarad.
A betakaritott novenyi anyagot arnyekos, szaraz helyen, vekony
retegben kiteritve szaritjuk meg. A szaritas alatt tobbszor ovatosan
atforgatjuk, atlapatoljuk.
A kiskerti termesztesben fokozott szerepe van a folyamatos beta-
karitasnak. Ennek az a lenyege, hogy a kulonbozo termenyeket a
legkedvezobb idopontban, biologiai erettsegben tudjuk betakaritani.
Ezaltal lehetove valik, hogy asztalunkra mindig a leheto legszebb
aru keruljon.
52
Fiiszernovenyek tarolasa es tartositasa
A tavasztol oszig nagy gonddal, faradtsaggal megtermelt es begyuj-
tott fuszernovenyeket es zoldsegfeleket telire is eltehetjiik, ha annak
megfelelo felt^teleirol gondoskodunk.
A tarolast, illetve a tartosftast a novenyi reszek nek es a hazi ige-
nyeknek megfeleloen vegezzuk.
Mielott azonban raternenk a szakszeru tarolas, tartosftas ismer-
tetes^re, jegyezziink meg nehany altalanos es alapveto szabalyt.
— A tarolasra legalkalmasabb hely a tiszta, szelloztetheto, fagy-
mentes pince, kamra es esetleg megfelelo padlas vagy lada.
— Fokozott figyelmet szenteljiink a valogatasnak, mert csak
szep, egeszseges novetiyt, novenyi reszeket lehet honapokig tdrolni.
A serult novenyi reszeket tegyiik felre es ezeket mielobb hasznaljuk
fel.
— Az eltett fuszernovenyeket idokozonkent vizsgaljuk at, mert
a leggondosabb tarolasnal is elofordulhat romlas. Az ilyen romlas-
nak indulo darabokat azonnal tavoh'tsuk el, mert a tovabbi ferto-
zest igy megakadalyozzuk.
Kis mennyisegii ep es feregmentes gyokerzoldseget (zeller, petre-
zselyem, retek stb.), amit meg fagy beallta elott takaritunk be, leg-
egyszerubben tobb retegu papirzsakban tarolhatunk. A gyokerek-
rol vaszondarabbal dorzsoljiik le a foldmaradvanyokat es hagyjuk
megszikkadni. A tiszta, szaraz darabokat egymds melle helyezziik
es minden retegre keves szaraz homokot szorunk, majd lekotozzuk.
Nagyobb mennyiseget es hosszabb idore pince, kamra talajan
vagy ladaban tarolhatunk homok koze retegezve. Ilyenkor 6t-hat
cm vastagon szorjuk a homokot. Erre rakjunk le a leghosszabb gyo-
kerekbol egy-egy sort. Lombos felukkel kifele forditva ket sorban,
egymassal szemben vagy egy sorban, a fal mellett rakjuk, hogy ne er-
jenek egymashoz. Szorjunk ra homokot, s arra lijabb zoldsegreteget
rakjunk, mar a rovidebb gyokerekbol. Ezt is takarjuk le homokkal.
Addig retegezziik igy egymasra felvaltva a homokot es a zoldseget,
mig a lada megtelik vagy a kello magassagot el nem ertuk. A lada
kozepen hagyjunk egy felfele bovulo rest, hogy idonkent megfigyel-
hessuk az eltett termekeket. Amelyik darabnak a kiallo fejresze bar-
nulni vagy puhulni kezd, azt szedjuk ki a korulotte levokkel egyutt,
53
s a helyet toltsiik ki tiszta homokkal. Vermeles elott a termeny leve-
leit 1—2 cm-es csonk hagyasaval vagjuk le.
Zoldpaprikat, paradicsomot — ha teljesen ep es kemeny — szaraz
horaokba siillyesztve vagy egyenkent, tiszta papirba csomagolva
egysorosan helyeziink el ladaba vagy dobozba. Idonkent szedjiik ki
a megpuhult darabokat.
Az atvalogatott, ep vordshagymat tarolas elott egy-ket hetig ajan-
latos szikkasztani, hogy a kello beerese megtortenjen. A szikkasztas
fedett, szellos helyen tortenjen es kozben tobbszor at kell forgatni,
hogy nedvessegtartalma gyorsabban csokkenjen. Ha a hagymaban
a sziiksegesnel nagyobb a nedvessegtartalom, hajlamos a sziirkepe-
neszes romlasra es rothadasra.
Szikkasztas utan dorzsoljiik le a konnyen levalo leveleket, es kb.
4—5 cm hosszusagban hagyjuk meg a szarat. Kisebb teteleket pol-
con kiteritve, ladaban vagy ritka szovesu, szellos zacskoban fel-
akasztva taroljuk.
Fokhagymat, szaritott fiiszerpaprikat hagyomanyos modon, fiizer-
be felfuzve, felakasztva taroljunk kamraban vagy padlason, hogy a
levego kelloen atjarja.
Friss petrezselyemzoldrol ugy gondoskodhatunk, hogy a seriilt pet-
rezselyemgyokerek koziil nehanyrol levagjuk a felso leveles reszt, es
lapos talba, sekely vizbe tessziik, amelyben meleg helyen, napfeny-
ben hamarosan kizoldul. Tehetjiik a gyokeret cserepbe, es vilagos
helyen rendszeresen ontozve nyeriink friss, zold petrezselymet.
Hasonlo modszert alkalmazhatunk a metelohagymanal is, ahol a
folyamatos vagasrol kell gondoskodni.
Leveies hajtasokat es viragos novenyeket nem lehet vermelessel ta-
rolni, ezeket szaritassal kell konzervalni. A frissen vagott novenyt
vagy novenyi reszeket portol, foldtol, piszoktol megtisztitjuk, ha
kell vizzel is leoblitjuk, es vekony retegben az elore elk6szitett keretre
vagy csokorba kotye felakasztva, szellos helyen taroljuk, hogy jol
lecsopogjon, illetve kiszaradjon. A fakeretes zsakvaszon vagy surun
cinezett drot a legjobb szaritoeszkoz, amelyre meg papirost is tehe-
tiink. A novenyt elozoleg napon rovid ideig fonnyasztjuk, majd ar-
nyekos, szellos, meleg helyen szaritjuk, hogy eredeti zold szine meg-
maradjon.
54
A szaritas akkor tokeletes, ha a noveny keziink kozott teljesen el-
morzsolodik. Kisebb mennyise"get egyszeruen tiill-, organtin vagy ce-
lofan zacsk6ba teszunk es kamrankban szellos helyre akasztjuk.
A leghelyesebb azonban, ha szaradas utan a szaraz novenyi reszeket
lemorzsoljuk es J61 zarhato iiveg- vagy badogedenybe teve napfeny-
tol, gozt61 v6dett helyen taroljuk. A tarolasra a konyha azert nem
alkalmas, mert ott mindig van konyhagoz, ami a szaritott fuszer mi-
noseget rontja. Azonkivul a szaritott anyag egyeb idegen szagot is
magaba sziv, ami aromas karakteret megvaltoztathatja.
Friss fuszernovenyeket vagy ezek izles szerint osszeallitott kevere-
ket ugy is eltehetjiik telire, hogy apr6ra vagjuk vagy ledaraljuk es
soval osszekeverjiik. Egy kg novenyre korulbeliil 15—20 dkg sot kell
szamitani, ami termeszetesen fiigg a noveny nedvessegtartalmat61.
Hasznalatanal vigyazni kell az etel s6zasaval.
A savanyitas is egyik regi eszkoze bizonyos fflszernovenyek, zold-
segek tartositasanak. A sot es keves cukrot tartalmazo leben elsza-
porodnak a kiilonbozS mikrobak es a tejsavkepzo bakteriumok.
A savak mikrobapusztit6 hatasat elsosorban az ecet hasznalataval
biztositjuk. Aszerint, hogy a tart6sitand6 termekek mennyire sava-
nyiiak vagy lugosak, mikent turik az ecet, illetve az egyeb savak ha-
tasat, aszerint hasznalhato tartdsitasra a savanyitas. A savanyitasi
eljarasokat, ugy gondoljuk, nem kell reszletesen ismertetni, mert arra
minden hazban megvannak a szokas es izles szerinti eloirasok, re-
ceptek.
HGtoszekrenyben is tarolhatunk petrezselymet, zellert, zoldpapri-
kat, paradicsomot es egyeb zoldsegfeleket, de csak 4—6 napig es per-
foralt f61ia zacskoban. Mindenkor mosatlan allapotban tegyuk a
novenyeket a hflto olyan reszebe, ahol nem eros a hutes, mert igy
vedhetjuk meg a gyors fonnyadast61, romlastol es a vitaminveszte-
s^gtol.
Az otthoni tarolas, tart6sitas gonddal 6s munkaval jar, de sok
orome lesz belole a csaladnak, mert a sajat termesu, friss, izletes fu-
szerek a tel folyaman mindig keznel vannak kedvelt eteleink elkeszi-
tesehez, izesitesehez.
55
 Angelika (Angelica archangelica L.)

Nepies nevek: angyalffi, angydgyoMr, orvosi angelika

Europa eszaki reszein, Sziberiaban honos keteves vagy evelo no-
veny. Mar a kozepkorban is kedvelt es fokent kolostorkertekben ter-
mesztett fuszernoveny volt.
100—200 cm magasra no meg, barna, repaszerii gyoktorzset fej-
leszt, mely az elso evben kb. 10 cm hosszii es 3—5 cm vastag. Sar-
gasfeher nedvet tartalmaz. A masodik evben gyakran elhal, helyet
nagyszamu jarulekos gyoker veszi at. A fold felett az elso evben csak
tolevelrozsat fejleszt, magszara tobbnyire csak a masodik evben fej-
lodik ki es viragzatban vegzodik. Julius—augusztusban viragzik.
Zold szinu viragai osszetett ernyoben dllnak.
A vadon termo angelika nedves helyeken, folyok, patakok men-
ten terem, de ez nem ertekes, nem gyujtendo. Termesztesere tehat
ennek megfelelo vagy hasonlo teruletet kell kivalasztanunk. Legal-
kalmasabbak a mely retegu, porhany6s, tapanyagban gazdag, sok hu-
muszt es meszet tartabnazd talajok. Ha kertiink talaja nem felel meg
ezeknek a kovetelmenyeknek, akkor erdemes kerti- vagy viragfoldet
mely talajforgatassal elkeverniink. A 40—60 cm mely talajforgatasra
a jo gyokernovekedes elosegitese erdekeben egyebkent is sziikseg
van. A termohely kivalasztasa soran forditsunk arra is figyelmet,
hogy ne keriiljon a noveny arnyekos helyre, mert novekedeset ez ked-
vezotleniil befolyasolja. Az angelika nem igenyes az elovetemenyre.
Legmegfelelobb elovetemenyei az istallotragyazott kapasnovenyek.
Az angelika szaporitasat tobbnyire magvetessel vegzik. Magvetesre
csak a friss mag az alkalmas, ezert a vetest kozvetlenul a mag arata-
sat kovetoen, augusztus—szeptemberben el kell vegezniink. Bizton-
sagosabb, ha eloszor szabadagyba vetjiik a roagot, palantat neveliink,

59
7 "i

s a kovetkezo evben marcius—aprilisban iiltetjiik ki allando helyre az

osszel kikelt 6s attelelt novenyeket. E szaporitasi modszer elonye
abban rejlik, hogy a novenyek csak egy evig foglaljak el a helyet,
ezert jobb a teriiletkihasznalas. A gyakorlatban bevalt a magvak al-
lando helyre vetese is. Ez esetben 60 cm sortavolsagra vetjiik a magot
augusztus—szeptemberben. Az angelika magja fenyben csirazo, ezert
sekelyen vetiink. A kb. negy hetig tarto kelest kovetoen, amikor a
sorok mar jol lathatoak, gyomirto es talajlazito kapalast vegzunk.
Ezt a munkat szukseg szerint megismeteljiik. Tavasszal 30 cm tota-
volsagra egyeljiik ki a sorokon beliil a novenyeket. Az igy kiszedett
palantakat ismetelten eliiltethetjiik. Az allando helyre veteshez
1,0—4,2 g/m2 vetomagra van szukseg.
A tenyeszidoszak soran allandoan gyommentesen tartjuk az allo-
manyt. Szukseg es lehetoseg szerint ontoziink.
Az angelika betegsegei kozul az utobbi evekben a Passalora dep-
ressa nevu gombabetegseg okozott jelentosebb karokat. Ellene Fun-
dazol 50 WP 0,1 %-os oldataval valo permetezessel vedekezhetiink
a legeredmenyesebben. A rovarkartevok kozul a magevo furkeszda-
razs jelentos karokat okozhat. Ellene es az alkalmankent fellepo
leveltetvek ellen Phosdrin 0,1—0,2%-os oldatban valo kipermetes
zesevel vedekezhetiink.
Amennyiben szep, vastag gyokereket akarunk nyerni, akkor a
masodik evben megjeleno magszarakat tavasszal 5—10 cm magas-
sagban ki kell vagnunk. Eles kessel vagjunk es iigyeljiink az eloirt
vagasi magassagra. A tul magas vagas ugyanis a szarak ujra sarja-
dasahoz, az alacsony vagas pedig a csonkokban felhalmoz6do allan-
d6 nedvesseg reven a novenyek kipusztulasahoz vezethet.
Gondoljunk a kovetkezo evi vetomag biztositasara is! Ezert ne
minden noveny szarat vagjuk ki. A meghagyott novenyszarakon
ugyanis augusztus—szeptemberben erik a mag. A legjobb minosegu
vetomagot a foernyok kozepso termesei adjak. Varhat6 maghozam:
0,8—1,2 kg/10 m2.
Az angelika gyokereit szeptember—oktoberben gyujtjiik. Az aso-
val, ekevel kiszedett gyokerekrol a foldet lerazzuk, majd megmos-
suk. A betakaritast fagymentes idoben vegezzuk. A fold feletti nove- Az angelika vagasa
nyi reszeket eles kessel levagjuk. Feltdtlenul kesztyftben vegezzuk ezt
a munkat, mert a lombozat eltavolitasa soran a novenybol kifolyo

60 61
sarga nedv a borre keriilve h61yaghuz6 hatasii. A megtisztitott gyo-
kereket szaraz, szellos helyen szaritsuk meg. A jobb szaradast elo-
segithetjuk, ha arasznyi darabokra vagjuk.
Az angelika gyokeret fokent izesitokent hasznaljak. Kulonleges,
1
aromas illatii es kesernyes ize miatt a gyomorkeseru likSrok gyakori
alapanyaga. Felhasznaljak az ,,Altvater" tipusii likorok keszitesere
is. A noveny levelet fozelek, martas es salata izesitesere hasznaljak.
Kedvelt fiiszer a gyomor- es belbetegek koreben. Felhasznaljak meg
etvagyjavito, szelhajt6, izzadast esokkento gy6gyteakeverekek alko-
t6reszekent is.

Anizs (Pimpinella anisum L.)

Naples nevek: kozonstges anizs, bdcsi komdny

Delkelet-Eur6pab61 es Egyiptom videkerol szarmazo egyeves no-
veny. A Foldkozi-tenger videken osidok ota termesztik.
Az anizs 20—60 cm magasra megnovo, felul elagazo noveny. Leg-
alsd levelei hosszii nyeluek, epek, melyen fureszeltek, a felsobbek
fokozatosan hasogatottak vagy szeldeltek, a felsok szalas landzsas
levelkejuek. Viragai 8—10 sugaru osszetett ernyoben allnak. Szi-
romlevelei feherek. Termese tojasdad alaku. Illoolaj-jaratok talal-
hatok benne, ezert a sziirkesbarna termesek igen illatosak. Julius—
augusztusban viragzik.
A noveny termesztese Magyarorszagon azutobbi idokben vissza-
esett. Sziiksegleteinket fokent importbol fedezziik, ezert termesztese
nalunk kiilonos jelentosegu. Az anizs melegigenyes noveny, ezert
fokent az orszag deli es delnyugati reszein termesztheto biztonsa-
gosan. Sikerrel termeszthetjiik kertiink napos, meleg fekvesu, szel-
tol es fagytol vedett reszein, az orszag mas teriiletein is. Figyelemmel
kell lenniink arra is, hogy az anizs tapanyagigenyes noveny, ezert
tapanyagban gazdag kozepkotott talajon tragyazott kapasnoveny
utan termeszthetjiik eredmenyesen. Marcins vegen, aprilis elejen vet-
juk 25—30 cm sortavolsagra, kb. 1 cm melyen. A kelloen felmele-
Az anizs f<5ernyc5inek levagasa
gedett talajban 2—3 het mulva csirazasnak indul a mag, de a no-
venykek kezdeti fejlodese meglehetosen lassu. Vet6magsziikseglet:
12—14 g/10 m2. Erosen gyomosodo talajon vessiink melle sorjelzo
63
62
noveny t, pi. fehermustart. A kikelest kovetoen a novenyek zar6da-
I valtozatai. Magyarorszagon fokent a zold szinu, kis levelu valtoza-
saig tobbszori kapalast vegziink. Tul sviru keles eseten ritkitanunk
kell a sorokon beliil.
Az anizs korokozoi es kartevoi Altai okozott karok altalaban nem
jelentosek, s ezert vegyszeres vedekezesre altalaban nines sziikseg.
Elegendo a vetesforg6 betartasa, az elovetemeny maradvanyainak
alaszantasa. Keriiljiik a koriander, edeskomeny, komeny kozeli
szomszedsagat.
Az aratast akkor kezdjuk, amikor a korabban ero foernyok erni
kezdenek. Ez hazai viszonyaink kozott augusztus—szeptemberre
esik. A kozepso ernyok adjak a legjobb vetomagot, ezert ezeket ere-
si sorrendben vagjuk ki. A termesek tobbi reszet akkor takaritjuk
be, amikor a noveny szara mar sargulni kezd es a termesek barnasra
szinezodnek. A novenyeket kaszaval, kessel levagjuk es kevebe rak-
va utanszaritjuk. Tul kesoi aratasnal a termesek pergese miatt nagy
veszteseggel szamolhatunk. Cseples utan a magvakat arnyekos, szd-
raz helyen utoerleljiik es raktarozzuk.
Az anizstermesek 3,5—5 mm hosszuak, szurkesbarna szinuek.
Illatuk a komenymagra emlekezteto, de annal athatobb szagu.
A Szovjetunioban nemzeti fuszer. Felhasznalhatjuk kiilonbozo fo-
zelekek, vadas etelek, martasok izesitesere. Komennyel vagy edes-
komennyel vegyesen gyiimolcskompotok, ,,edes rizs", gyogycukor-
kak, pudingok keszitesenel hasznalatos. Kedvezo hatasii a rossz
emesztes, felfuvodas, gyomor-, bel-, epebantalmak eseten.
Bazsalikom (Ocimum basalicum L.)
Ndpies nevek: bazsalikum, kerti bazsalikum, n&metbors
Del-Azsiabol es Afrikabol szarmazo, a legtobb europai orszag-
ban termesztett ffiszernoveny. Hazankban is kedvelt kerti, disz- es
fflszernoveny.
A bazsalikom egyike a legregebben ismert novenyeinknek.
A noveny 40—60 cm magas, szara felallo, negyzetes keresztmet-
szetu. Levelei tojasdadok, csipkesek vagy bevagdaltak. Ismeretesek
zold, piros, valamint kis vagy nagy levelu es sima vagy fodros levelu
64
tot termesztik. Ez tobb illo olajat tartalmaz es illata is kellemesebb.
A bazsalikom egesz nyaron at viragzik, viragzata sargasfeher.
A bazsalikom melegigenyes noveny. A tapdus, gyorsan melegedo
vilyog-, homoktalajokon diszlik a legjobban. Celszerfl tragyazott
kapdsnoveny utan termeszteni. A termesztesre kijelolt teriilet tala-
jat osszel melyen felassuk, megforgatjuk, porhanyitjuk. A tava-
szi iiltetes elott ismet porhanyitjuk, simitozzuk es tomoritjuk a
talajt.
A noveny melegigenyesseget figyelembe veve, legbiztosabban pa-
lanta-elonevelessel szaporfthatjuk. A magvetest marcius kozepen,
aprilis elejen foliatakarasra alkalmas deszka- vagy t^glaszegelyu hi-
degagyban vegezzuk, majd vekonyan takarjuk, 1 m2 teriiletre 2 dkg
magot vetiink. 100 m2 teriilet palantaval torteno betelepitesehez kb.
0,3 m2 hidegagy sziikseges. A bazsalikom fenyen csiraz6 magjai ket
het alatt mar ki is csiraznak. Az agyakat rendszeresen ontozni es
szelloztetni kell. Kiiiltetest megelozoen a palantakat pedig edzeni
kell. A termohely adottsagaitol fuggoen, a tavaszi fagyveszely el-
multaval, majus elejen, kozepen 50x25—30 cm sor- es totavolsagra
iiltetjuk ki a palantakat alland6 helyre. A kiiiltetest kovetoen azon-
nal ontozunk. Vetomagsziikseglet: 6—10 g/100 m2.
A bazsalikom fagyerzekenysege miatt nem mindig jar eredmeny-
nyel a helybenvetes. Megis, ha nines lehetosegunk palantaneveles-
re, illetve beszerzesre, a siker remenyeben alkalmazhatjuk. A vetest
a tavaszi fagyok elmultaval, aprilis masodik feleben, kelloen tomo-
ritett talajba, 40—50 cm sortavolsagra sekelyen vegezzuk. VetSmag-
szuksegletilyenkorl,8—2,2g/10m2.Tul surfl keles eseten 25—30 cm-
re ritkitjuk soron beliil a novenyeket.
Apolasi munkakent a teriilet gyommentesen tartasa a fo feladat.
Ennek erdekeben a gyomosodas merteketol fiiggQen ism6telten
gyomirto es talajlazit6 kapalast vegziink.
A paldntanevelessel szaporitott allomanyt Julius v6gen 6s szep-
tember kozepen vaghatjuk. Az elso vagast a viragzas kezdetl szaka-
szaban vegezhetjiik el. Ilyenkor az alulr61 felfe!6 halad6 virdgzas
csak a fiirt kozepet eri el. A helybenvetett ,nov6nyek lassabban
fejlodnek, ezert csak egyszer vdghatok.
5 Fliszer- 4s gyigynovenyek 65
 A virdgz6 novenyeket sarloval vagy kaszakessel vagjuk. Tapasz-
talatok szerint a legkedvezobb vagdsi magassag a 10 cm-es tarlo
meghagydsa. Magasabb vagas nem gazdasagos, a melyebb pedig a
masodik vagas hozamdt veszelyezteti. A mdsodik betakaritds ido-
pontjat a novenyek fejlettsegenek figyelembeveteMvel hatdrozzuk
meg. Megfigyelesek szerint ez altalaban szeptember mdsodik felere
esik. Az okt6beri talajmenti fagyok elott azonban felt&leniil el kell
vegezniink.
Vetomagnyeres celjara valo termesztesnel ne kiserletezziink a
helybenvetessel. A palantarol szaporitott bazsalikom vagasat61 ez
esetben el kell tekintenunk. A magaratdst akkor kezdjuk el, amikor
mdr barnara szinezodtek a szar also harmadan fejlodott magvak.
Az ennel kesobbi aratdsnal mar fokozott magpergessel kell szdmol-
nunk.
A levagott hajtasokat ovatosan kezeljuk, mert a levelek igen kony-
nyen elszinezodnek, megbarnulnak. Vagds utan azonnal beszdllit-
juk; legalkalmasabb erre a kosar, mert benne nyomodastol mente-
H sen szallithatjuk a bazsalikomot. A szdritast szaraz, szellos helyen
csak vekonyan kiteritve vagy drotra felakasztva vegezzuk. A meg-
szaradt novenyeket ponyvara, zsdkra kiteritjuk, majd a leveleket
lapattal vagy egyeb alkalmas eszkozzel leverjiik a szdrakrol es osz-
szegyfljtjuk.
A bazsalikom cserepben es balkonladakban is termesztheto. E cel-
ra aprilis vegen, majus elejen palantakat vasarolunk es eliiltetjuk.
Szep novenyeket csak napos fekvesben es allando gondozas mellett
Ijcaphatunk.
A bazsalikom altaldnosan ismert es kedvelt fuszer. Kereskedelmi
forgalomban morzsolt allapotban kaphat6. Szegfuszegre eml^kezte-
to, kellemes illatu, pikans izu fuszernovenyunk. Felhasznalasa ktilo-
nosen az igenyes konyhakban sokretu. Levesekben, feherbab es
A bazsalikom leveleinek leverSse
egyeb fozelekekben, salatakban, pacokban, martdsokban, siiltek-
ben, daralt husokban, haletelekben, kolbaszarukban, ecetes es vizes
uborka keszitesenel kivalo izesito es illatosito fuszer.
Teajat gyomorerositoiil, etvagygerjesztonek, felfuv6das ellen,
szelhajtokent, kohoges csillapitasdra stb. haszndljak.

66 67
 Borsikafii (Satureja hortensis L.)

Ntpies nevek: bdcsi rozmaring, csombor, kerti mdhfti

A Foldkozi-tenger videkerol, Azsiabol szarmazo egyeves fflszer-
es gyogynoveny, mely mar a XVI. szazadi fuszerkonyvekben is sze-
repelt. Latin neve feltehetoen a satyr szobol szarmazik, mert vala-
mikor afrodiziakumkent (nemi vagyat fokozo szer) hasznaltak.
Magyar nevei borsika, borsfu, a noveny jellegzetes, borsra emle-
kezteto, fuszeres illatara es izere utalnak. A borsikafu hosszii ideig
a borspotlo fuszerek alkotqja volt. Egyik legkorabbi emlitese a no-
venynek Vergiliustol szarmazik, aki mehei szamara eledelkent ter-
mesztette, de ugy irja le, mint az egyik legillatosabb fuszert. A ro-
maiak reven Angliaba is elkeriilt es kozismert fuszerre valt.
A borsikafu 20—40 cm magas, erosen elagaz6 szarii noveny. Haj-
tasai ritkan szorosek, sotetzoldek, viragzaskor lilas, barnaszold szi-
nuek. Levelei 1—3 cm hosszuak, keskenylandzsasak, majdnem ulok.
Juniustol oszig viragzik. Viragai lilas rozsaszinuek, esetleg feherek.
A borsikafiivet a szelsoseges talajtipusok kivetelevel mindeniitt
j61 termeszthetjiik. Legjobban a taperos barna homokon terem. E16- A borsikamagvetes takarasa
vetemenykent tragyazott kapasnovenyek a legalkalmasabbak. J61
termesztheto azonban gabona, lohere vagy zoldsegnovenyek utan val tomoritjiik. 10 cm2 betelepitesehez 1,0—1,2 g vetomag sziikse-
is. Az elovetemennyel kapcsolatban csupan arra kell iigyelnunk, ges, amit kb. 350—400 cm2 hidegagyi teriileten vetiink el. (Egy m 2
hogy utana lehetoleg gyommentesen maradjon a talaj, mert a gyo- magagyba tehat kb. 2,5 dkg magot vetunk.) Majus kozepere a pa-
mok jelentos tobbletmunkat adnak a betakaritas soran. Talaj- lantak elerik a 8—10 cm-es magassagot, akkor egyesevel, legfel-
elokesziteskent minden esetben oszi melymuvelest vegzunk, amit jebb kettesevel alland6 helyre ultetjiik ki oket. A kiiiltetest 25—30 x
tavasszal a magvetes elott kertszeruen munkalunk el. A borsikafu 20—25 cm sor- es totavolsagra vegezzuk. Kiultetes elott a talajt
magjai fenyen csirazok, ezert a vetest marcius vegen, aprilis elejen megfeleloen porhanyitjuk. A kiiiltetett palantakat feltetlenul be kell
az erosen tomoritett, simahengerezett talaj felszinere vegezziik. Ve- Sntozniink. A palanta-elonevelessel torteno termesztes ugyan kolt-
tomagszukseglet: 3,5—4,0 g/10 m2. A veteshez a magot legcelsze- segesebb, de a novenyek korabban vaghatok.
rubb valamilyen ballasztanyaggal (hamu—fureszpor) keverni. A ve- A borsikafu viszonylag gyors novesti, ezert az allomany zaroda-
tesi sortavolsag 25—30 cm. Vetest kovetoen ismetelten hengerrel saig csupan egy-ket gyomirto kapalast vegezhetiink.
tomoritsiik a talajt. Ket-harom het mulva a magvak csirazni kezde- A noveny riragzd hajtasait gyujtjiik. A vagast akkor vegezzuk,
nek. Tul suru keles eseten 20—25 cm-es totavolsagra ritkitjuk soron amikor a viragzas meg csak kezdeti szakaszaban van, s a novenye-
beliil a novenyeket. A borsikafiivet palanta-elonevelessel is szapo- ken keves a mag. A legalso elagazas felett kaszaval, sarloval vagjuk
rithatjuk. Ekkor a magot marcius vegen, aprilis elejen foliatakaras- le a novenyt. A szdritast szaraz, szellos helyen, arnyekban, vekony
ra alkalmas — deszka vagy tegla, hantszegelyu — hidegagyba vet- retegbe kiteritve v6gezziik. A megszaradt novenyekrSl lapattal le-
jiik el. A vetest csak vekonyan takarjuk homokkal, majd lapogato- verjiik a levelzetet. A leveltormelek es a szartoredekek elvalasz-

68 69
 a tapanyagban gazdag, la-
tasa erdekeben 2,5 mm lyukbosegu szitan tobbszor at kell rostalni.
za, barnahomok-, ontes-
Varhatd termeshozam: kb. 1,2—1,5 kg/10 m2 szaraz, morzsolt level.
es tozegtalajok a legalkal-
Vetomagnyer6s celjara valasszuk ki a legszebb novenyeket, eze-
masabbak. A borsosmen-
ket nem vagjuk. Amint a mag barnara szinezodik, el kell kezdeni
ta tapanyag- esvizigenyes,
az aratast, mert kiilonben nagy lesz a pergesi veszteseg. E veszte-
ezert nedves fekvesfl te-
segek ponyvan valo beszallitassal csokkenthetok.
ruleteken fejlodik a leg-
A borsika a majorannahoz hasonloan morzsolva keriil forgalom-
jobban. Elovetemenykent
ba. A hiisipar es a haztartasok kedvelt fuszere. Nemet nyelvteriile-
a trdgyazott kapasnove-
ten babfunek is hivjak (Bohnenkraut), a noveny azon kepessegere
nyek, oszi gabonafelek a
utalva, miszerint kepes csokkenteni a bab felfuvo hatasat. Felhasz-
legalkalmasabbak. Istal-
nalhatjuk a babbol kesziilt etelek, kaposztafelek, husetelek, gom-
16tragya vagy a tafltrd-
baval keszitett etelek, kolbaszaruk, vadpacok es kiilonfele salatak
fuszerezesere. A borsika eros aromaja konnyen keseruve teheti az gyaval egyutt kijuttatott
istdlldtrdgya noveli ter-
etelt, ezert csak modjaval banjunk vele.
meshozamat. A talaj-e!6-
Dietas konyhak a fekete bors potlasara hasznaljak. Gyomorero-
sito, gorcsoldo, etvagygerjeszto, belferegirto hatasa e fuszer erteket keszites soran az alabbi is-
meg csak noveli. tdlld- es mfltragyameny-
nyisegeket javasolt lefor-
gatni: 25 kg istallotrd-
Borsosmenta (Mentha piperita L.) gya, 50 g foszfor, 45 g
nitrogen es 40 g kdlium
N&pies nevek: angol menta, mitchem menta hat6anyag 10 m2-enkent. Borsosmenta noveny es levele

A sokfele mentafaj kozul a borsosmenta az egyik leggyakrabban A borsosmenta hibrid

hasznalt izesito es gyogynoveny. Eros illatu evelo noveny, a ter-
mesztesben keletkezett fajhibrid. A noveny nevet a klasszikus mito-
16giaban szereplo Minthestol, a vonzo nimfarol kapta, akit a mon-
da szerint Pluto gyanakvo felesege egyik duhrohamaban letaposott
menta novennye valtoztatott.
A borsosmenta 60—80 cm magasra megnovo, csak a csucsan el-
agazo noveny. Foldbeli reszebol feljodik ki a gyoker torzse. Ebbol
fejlodnek foldbeli es fold feletti sarjai (tarack, sztolo). L^velei ro-
vid nyelen iilok, hosszlandzsasak, elesen fureszfogasak. Viragzata
kekeslila alfiizer. Juniustol szeptemberig viragzik.
Hazankban foleg a szabolcsi barna homokon es a Balaton kor-
nyeki tozegtalajokon, ontestalajvkon termesztettek eredmenyesen.
Emlitesre melto meg a Bekes megyei termesztes is. Amint azt mar a
fo termeszto teriiletek is sejteni engedik, a borsosmenta termesztesere
noveny, ezert csupan keves es rosszul csirazo magot erlel. A tnag-
r61 fejlodo novenyek rendkiviil valtozatosak, ezert szaporitasat a
foldben Iev6 vilagos, egeszseges sarjak (sztolok) felhasznalasaval
vegezziik. A sarjak magas viztartalmiiak (70—80%). A viztarta-
lomnak a szabadfoldi tarolas alatti csokkenese a novenyek kezdeti
fejlodesenek a rovasara megy, ezert a felhasznalando sarjakat tele-
pites elott a tabla szelen folddel vagy szalmaval vekonyan takarjuk
es igy taroljuk. Mindig csak annyit veszunk ki, amennyit aznap el
tudunk telepiteni.
A sarjak telepiteset osszel (oktober—november) es tavasszal (feb-
ruar—marcius) egyarant vegezhetjiik. J611ehet a tavaszi telepitessel
elkerulhetjiik a teli fagyok okozta karokat, a novenyek azonban
kesobb indulnak fejlodesnek es igy kb. 2 hettel kesobb vaghatok.
Telepites soran az idegen novenvek gyokereitol, tarackjaitol meg-

71
70
tisztitott, egeszseges, 10—30 cm-es darabokra tepett sarjakat folya-
matosan fektetjiik le. Telepiteshez ugy keszitjiik elo a talajt, hogy
70 cm sortavolsagra 12—15 cm-es melysegu barazdakat huzunk.
Ezekbe rakjuk le a sarjakat. Nagyobb terulet betelepitese eseten
nem c&szeru tiil sok barazdat kihuzni elore, mert a fold gyors ki-
szaradasa miatt szaraz talajba keriilnek a sarjak. 10 m2 betelepite-
I egyenletes permetlebevonatot kapjanak. A permetezest sziikseg s/c •
sehez 1,5—2,0 kg sarjra van szukseg.
Tavasszal, a novenyek fold feletti hajtasainak megjelenese elott,
amint csak lehetseges, elkezdjiik az allomany gyomtalanitasat,
illetve a talaj porhanyitasat. A hajtasok megjelenese utan is tobb-
szor kapalunk. Figyeljiink arra, hogy a sorok koze egyre jobban
behatolnak az ujonnan kepzSdott fold alatti sarjak, amelyeket nem
szabad megserteni. Ezert a noveny kozeleben fokozott 6vatossaggal
es sekelyebben kapalunk. A teriiletet az egesz tenyeszidoszak alatt
gyommentesen kell tartanunk, s ha sziikseges, kezzel huzzuk ki a
novenyek kozott kifejlodott gyomokat.
Szarazabb helyeken gondoskodjunk a 2—3 hetenkenti ontozes-
rol. A tomeges bimbozas idejen vagy az elso aratas utan 30—45
g/10 m2 nitrogenmiitragyat szorunk ki es dolgozunk be 8—10cm
melyen a sorkozokben.
A borsosmenta legveszedelmesebb gombabetegsege a mentarozsda.
A fertozes jellemzo tunetei a levelek fonaki reszen, majd a szaron is
megjeleno, kezdetben vilagos, majd sotetbarna rozsdafoltok. Ezek
kornyeken a levelek fokozatosan kivilagosodnak, szaradnak, majd
lehullanak. A fertozott levelek felhasznalasra nem alkalmasak.
A csapadekos idojaras kedvez a betegseg terjedesenek. A tavaszi ki-
hajtast kovetoen, amikor meg a legfejlettebb hajtasok nem erik el
4 5 cm-nel nagyobb magassagot, 8—9 g/10 m2 Krezonit E-vel ve-
dekezunk. A szert 0,6—0,81/10 m2 permetlevel permetezziik ki. Ez a
permetezes elpusztitja a fold felszine folott levo mentanovenykeket
es az azokon talalhat6 fertoz&i forrasokat is. Nehany nap mulva a
menta ismet hajtani kezd, s az uj hajtasok eroteljesebbek es tobb
mellekhajtassal rendelkeznek. A tenyeszidoszak alatt allandoan
figyeljiik novenyeinket, rnert az els5 rozsdafertozesre uta!6 tiinetek
megjelenese utan allomanypermetezest kell vegezniink. E muvelet
soran 1 g/10 m2 Fundazolt 0,8—1,0 1/ha permetlevel juttatunk ki az
allomanyra. Cgyeljunk arra, hogy a novenyek lehetoseg szerint
rint megismetelhetjuk, de a gyiSjtest megelozo varakozasi idol |)on
tosan tartsuk be. A fertozes rohamos elterjedese eseten azonnal vag-
nunk kell. Az ilyen aru rendszerint nem alkalmas fuszerezesi es gyo-
gyaszati celra, csupan illoolaj-feldolgozasra.
Abban az esetben, ha novenyallomanyunk egeszseges, nem tiil
gyomos es a novenyek eroteljesek, meghagyhatjuk a masodik evre is
Ez esetben az utolso levelgyfljtest kovetoen megegyszer kapalunk
eltavolitjuk az elszaradt novenyi reszeket es lehetoseg szerint onto
ziink. Szeptember kozepen, vegen, meg a talajmenti fagyok beallta
elott 2—3 hettel 2—5 cm melyen folddel takarjuk a sorokat. Tavasz
szal gyomirtast es talajlazitast vegziink. A novenyek megjelenese
utan kapaval ujbol kialakitjuk a sorokat. A tovabbi munkak azono-
sak az elozo evben vegzettekkel.
Sok esetben nines szandekunkban a masodik evre meghagyni a/
allomanyt. Ekkor osszel vagy tavasszal felszedjiik a sarjakat es va-
logatas utan ujbol eltelepitjiik oket. Ha az osszel felszedett sarjakat
osszel nem tudjuk eltelepiteni, akkor prizmaba rakva tavaszig tarol-
hatjuk. A prizmazast vegezhetjiik a fold felett vagy 30—40 cm mely
60—80 cm szeles arokban. A mar kivalogatott sarjakat 10 cm vasta-
gon retegezve, 5 cm foldreteggel elvalasztva rakjuk fel. 4—5 retegnel
magasabb prizmat ne keszitsiink. Vegul a prizmakat 10—20 cm vas-
tag foldreteggel takarjuk. Szalmatakaras nem megfelelo, mert pene-
szedest okozhat.
Szaraz level eloallitasa celjabol a bimbok megjelenese elott 5—6
cm-es tarlo meghagyasaval levagjuk a novenyeket. A levelek fosz-
tasat azonnal el kell vegezni, mert kesobb a mar fonnyadt novenyek-
rol ezek nehezen foszthatok le. A leveleket a hajtas csucsatol kezdve
lefele iranyu!6 huzassal fosztjuk le a szarrol, majd a 2—3 leveles haj-
tascsucsokat is hozzacsipjiik. A gyujtes legkedvezobb idopontja reg-
gel 9 es delutan 4 ora kozott van. Ekkor a legmagasabb az olajtafta
lorn a novenyben. A legjobb minosegu leveldrogot akkor kapjuk, ha
a novenyek levagasa nelkiil 2—3 napos idokozonkent kezzel egyen-
kent szedjiik le a novenyekrol a leveleket. Ekkor a szedest alulr61 fel-
fele haladva vegezziik, mert elSszor az als6 tolevelek erik el v6gleges
meretuket. Legutols6 alkalommal tehat a leveles szarcsucsokat csip-
jiik le. 10 m2-enkent 0,6—0,9 kg szarazlevel-hozamnial szamolha-
73
 I kiilonosen az iiriihust a borsosmenta leveleibol keszult szosszal
A borsosmenta fosztasa
tank. A levelek szaritasat szaraz, szellos helyen, arnyekban vegez-
ziik. 3—5 cm vastagon szetteritjiik es atforgatas nelkiil szaritjuk.
A gyujtes teljes folyamata alatt iigyeljiink arra, hogy a levelek nyo-
modasat elkeriiljiik, mert az megbarnulasukhoz vezet.
A borsosmenta fokent teanovenykent ismert. Konyhai fuszerkent
hazankban alig hasznalatos. Egyes kiilfoldi allamokban a sulteket,
74
szervirozzak. Csupan nehany levelke hozzaadasaval kellemes izt
kolcsonozhetunk a gyiimolcssalataknak, s majorannaval, kakukk-
fuvel egyiitt pulykatoltelek keszitesenel is felhasznalhatjuk. A leve-
lekbol keszitett tea emesztesi zavaroknal, felfiivodasnal, menstrua-
cios zavaroknal stb. kedvezo hatasii. A zold novenyekbol desztillacio-
val kinyert illo olajat a borgyogyaszatban porok, kenocsok, ecse-
telo szerek gyartasara hasznaljak. Az edes- es kozmetikai iparban
cukorkak, husito, izesfto, illatosito hatasu keszitmenyek, illetve illo
olajat fogpasztak keszitesehez hasznaljak.
Fodormenta (Mentha crispa L.)
Nepies nevek: banyamenta, fodrosmenta, kucsrdcska
A fodormenta kiilonosen Eszak-Amerikaban, Del-Europaban es
Angliaban termesztett evelo noveny. A 40—80 cm magasra megnovo
noveny kiilsore nagyon hasonlit a borsosmentahoz. Fodros levelei es
komenyre emlekezteto szaga alapjan azonban konnyu megkulon-
boztetni. Jiiniust61 augusztusig viragzik. Viragainak szine halvany
lilasfeher, majdnem feher.
A fodormenta talaj, klima, elovetemeny es agrotechnika szem-
pontjabol azonos igenyii a borsosmentaval. Betegsegeik es kartevoik
is azonosak. A fodormenta kisse ellenallobb es meg az arnyekos
helyeket is elviseli. Altalaban a kopasz, szoros levelu valtozatait ter-
mesztik. Ezek koziil a kopasz levelu ertekesebb.
Olajat a kozmetikai es elelmiszeriparban hasznaljak.
Citromffi (Melissa officinalis L.)
Naples nevek: anyamthfu, citromosfti, melissza
Mediterran noveny, keleten egeszen Delnyugat-Sziberiaig, delen
Perzsiaig, Turkesztanig elofordul. Hazankban is megtalalhato, resz-
ben elvadultan, aZ Eszaki-kozephegysegben, aDunantiil delkeleti re-
szen, fokent erdos, sziklas, cserjes helyeken. Fuszerkent nalunk meg
nem nagyon ismert, bar mar a gorogok es a romaiak is hasznaltak.
Tudomanyos neve a gorog melissa vagy melitta-msh szobol szar-
75

A fodormenta noveny 6s levele
mazhat, valoszinuleg azert, mert viragzaskor mar messzirol maga-
hoz csalogatja a meheket.
A citromfu 40—50 ,cm magasra megnovo, terjedo tovu, evelo no-
veny.. Az egesz noveny illatos, pelyhesen szoros. Levelei tojasdadok,
csipkes-fureszesek. Juniustdl szeptemberig viragzik. Viragai feherek
vagy piroslok, viragzatot kepeznek. J6 mezelo noveny.
A talajjal szemben nem igenyes noveny, megis jo termest fokent
a napos, meleg fekvesu agyagos homok-, homokos agyagtalajokon ad.
76
Fagyerzekeny. Szereti a napos fekvesu, szarazabb termohelyeket
Arnyekos helyen ne termessziik. Elovetemenynek a tragyazott kapa-
sok a legalkalmasabbak. Az elovetemeny utan osszel melyen felas-
suk a talajt, majd telepites elott porhanyitjuk. A citromfiivet palanta-
elfinevelessel es toosztassal szaporithatjuk. Ez utobbi szaporitasi mod
fokent az idosebb allomanyok tovabbszaporitasara hasznalatos
Nagy hatranya, hogy a 3-4 eves termesztes folyaman elszaporodott
kartevoket es betegsegeket a novennyel egyutt atvissziik az ui iiltet-
venyre.
6szi, augusztus vegi, szeptember eleji kiiilteteshez marcius vegen
apn!1S elejen melegagyba vegezzuk a vetest. Tartsuk szem elott'
hogy a szeptember kozepenel kesobb kiultetett palantak rosszul
erednek meg es konnyen kifagyhatnak. Tavaszi, majus kozepi kiiil-
teteshez mar az elozo ev junius, Julius vegen vetjiik magjat szabad-
agyba. Vetomagsziikseglet: 0,7-0,8 g/10 m2, amit palantaneveles-
kor 0,3—0,4 m2 teriileten vetunk el. A vetomag jobb csirazasat a ko-
vetkezo kezelessel segithetjuk elo: 14—16 oran at 24—25 °C-os viz-
ben aztatjuk, majd 25-30 oran at 0 °C koriili homersekleten tartjuk
a magot. A csirazas kb. 2—3 hetig tart. A palantakat kerti agyasba
teleltetjiik at. Amikor elerik az 5—6 cm-es magassagot, 60 x 40 cm-es
sor- es totavolsagra iiltetjuk ki. Telepites elott a talajt boronaval
es simitozassal keszitjiik elo. 6szi kiiiltetesnel jol bevalt a palantak
gyokereinek agyagos pepbe valo bemartasa.
A toosztassal torteno szaporitas idopontja augusztus vege, szep-
tember eleje. A felszedett 3—4 reszre vagott novenyeket valogatas
utan telepitjiik el. A valogatas soran kidobjuk a beteg, satnya el-
oregedett reszeket.
Amikor a novenyek elertek a 10—12 cm-es magassagot, elagazta-
tas miatt 3—4 ujjnyira visszavagjuk. A citromfuallomanyban kulo-
nosen a kezdeti idoszakban nagy gonddal kell gyomirto es talajlazi-
to kapalast vegeznunk. A jol apolt novenyek eroteljesen fejlodnek es
zdrt dllomanyt kepezve rovidesen elnyomjak a gyomokat. A citrom-
fu fagyerzekeny, ezert meghalalja, ha novemberben takarjuk vagy
kisse feltoltogetjiik a toveket. A novenyeket gyakran karositja a
rozsdagomba. Az elso k6rkepek megjeleneset kovetoen azonnal el
kell kezdenunk a vedekez6st. Jo hatasu a Fundazol 50 WP 0,1 °/0-os
oldatava! idejeben vegzett permetezes. Nagyaranyu fertozott^g ese-
77

11
A citromfu visszavagasa
ten ne varjuk meg, amig a novenyek lehullatjak lombjukat, hanem
azonnal vagjunk. Jelentos kartetelt okozhatnak meg a leveltetvek,
foldibolhak es a kabocak is. Ellenuk Foszfotion 0,3%, Bi—58 0,1 %,
illetve Phosdrin 0,1—0,2%-os oldataval vedekezhetiink. Gyujtes
elott a szerekre eloirt .elelmezesi varakozasi idot feltetlenul tartsuk
be. Eros talajlako kartevo fertozes eseten, sziikseg szerint talajfertot-
lenitest is vegeznunk kell. A vedekezest a Hungaria L 2 poroz6
(80 g/10 m2) vagy Basudin 5 G (35 g/10m2)szerekkel vegezhetjuk el.
A citromfiivet A—5 evnel tovabb lehetoseg szerint ne hagyjuk egy
78
helyen. Betegsegei es kartevoi ugyanis gyorsan elszaporodnak es az
elleniik valo vedekezes tiil koltseges lenne.
Eveute altalaban ketszer vaghatjuk, juniusban es szeptemberben.
A 40—50 cm magas novenyeket 4—5 cm-es tar!6 meghagyasaval vag-
juk le. A masodik vagast magasabban vegezziik, s ugyeljiink arra,
hogy az elso vagasbol visszamaradt szarcsonkok ne keriiljenek az
anyagba. A betakaritas legkedvezobb idopontja a reggeli orakban,
a harmat felszaradasa utan van. Levelarut a borsosmentanal ismer-
tetett modon, fosztassal nyerunk. A levagott hajtasokat fosztas nel-
kiil is megszarithatjuk. A szaritast arnyekos, szaraz helyen vegezziik.
A levelek nagyon erzekenyek, ezert a szaritas soran arra kell figyel-
niink, hogy ne nyomodjanak meg tulsagosan. A nyomodas barnu-
lashoz vezet. A kiiiltetest koveto elso evben kozepes termeshozamot
kapunk. A masodik evtol kezdve azonban ketszer vaghatunk. Az el-
so vagast ilyenkor a viragzas elott, juniusban vegezziik. Varhat6 ter-
meshozam: 2,0—4,0 kg/10 m2 szaraz hajtas. A szaritast koveto zsa-
kolas elott az anyagot legalabb 12 oran at nedves levegon ,,puhulni"
hagyjuk. Ezaltal csokkenthetjiik a leveltores merteket.
A megszaritott, szarrol lefosztott levelek es a viragzaskor vagott
leveles hajtasok, melyek illo olajat tartalmaznak, keriilnek felhasz-
nalasra. A noveny levele gyumolcslevesek, salatak, szoszok, fozele-
kek, gombaetelek, szarnyas es vadas etelek fliszerezesehez hasznal-
hato. Felhasznaljak meg fuszeres novenyi ecetek keszitesehez, sava-
nyusagok eltevesehez is.
A citromfubol kesziilo tea ideg- es szivnyugtato, idegerosito,
gorcsoldo, emesztesserkento, szelhajto, izzaszto hatasu.
Edeskomeny (Foeniculum vulgare Mill.)
Ntpies nevek: fdnigli, nagy komtny, nJmet komgny
Mediterran szarmazasu noveny, mely hazankban olykor elvadul-
va is megtalalhato. Mar az osidokben is ismertek. A kinaiak es az
egyiptomiak fflszerkent hasznaltak. A romaiak az edeskomeny
egyik fajanak fiatal hajtasait zoldsegkent fogyasztottak, 6s a noveny
meg ma is igen nepszerfl Olaszorszagban. Az osi Kfnaban es In-
diaban kigyomaras elleni szerkent hasznaltak, az okori Gorogor-
szagban pedig a siker szimboluma volt. Marathonnak hivtak, utal-
va az i. e. 490-ben a perzsak ellen aratott hires gyozelem szinhelyere.
Evelo noveny, melyet rendszerint 2—3 even at termesztenek.
80—150 cm magas, levelei szalasak, fonalasak, kopaszak. Juliustol
szeptemberig viragzik. Sarga viragai osszetett ernyoben allnak. Z61-
den az egesz noveny edeskes illatu.
Az edeskomeny melegigenyes, hazankban is jol termesztheto. Ter-
mesztesere elsosorban a mely retegu, jo taperoben levo, gyorsan fel-
melegedo, nem tul szaraz valyog- vagy homokos agyagtalajok a leg-
alkalmasabbak. Laza homoktalajon azonban nem szabad termesz-
teni, mert fagyerzekenysege miatt konnyen kifagy. Elovetemenykent
az istallotragyazott kapasok a legalkalmasabbak. Talaj-elokeszites-
kent osszel melyen szantjuk, felassuk a teriiletet, majd tavasszal koz-
vetleniil a vetes elott apromorzsasra dolgozzuk el.
Marcius vegen, aprilis elejen vetjiik 40—60 cm sortavolsagra. Vet-
heto meg keso osszel is (,,fagy ala"), november elejen. Ez esetben az
a fontos, hogy a magvak a tel elott ne induljanak csirazasnak. Ve-
tomagszukseglet: 10-15 g/m2. Az altalaban 80—90%-os csirake-
pessegu vetomag 2—3 net alatt csirazik ki. A tul suru kelest 20—25
cm totavolsagra ritkitjuk ki. A gyomosodas merteketol fiiggoen tobb
alkalommal gyomirto es talajlazito kapalast vegziink. A masod- es
harmadeves allomanyban mar nines szukseg kapalasra, mert a te-
riiletet gyorsan elboritja a noveny. Betegsegei koziil fokent a termes-
kotodes idejen fellepo level- es szarfoltossag okozhat jelentosebb
kart. Ez ellen elsosorban a vetesforgo betartasaval, valamint a ka- Az edeskomeny magas tarloja
por elo- es szomszednovenykenti termesztesenek keriilesevel vede-
kezhetiink. A kartevok koziil a komenymoly okoz idonkent jelento- nek, akkor az egesz novenyt levagjuk, kevebe kotve, felallitva uto-
sebb karokat. 8—10 mm-es zold hernyoja az ernyok viragzatait, a erleljuk, majd csepeljiik. Az elso evben ,,magas tarloval" vagjuk le
magkezdemenyeket es a magvakat karositja, kozben szovedeket is a novenyeket, mert ezaltal a novenyek kifagyasa ellen vedekezhe-
keszit. Ellene Bi—58 (0,1—0,2%) es Phosdrin (0,1—0,2%) noveny- tunk. A tarlo altal felfogott horeteg ugyanis legtobb esetben fagy-
vedo szerek kipermetezesevel vedekezhetunk eredmenyesen. vedelmet biztosithat a noveny nek. A masodik evben a termeseres
Mar az elso evben arathatjnk. Szeptember—oktdberben kaszaval, kb. 2—3 hettel korabban kovetkezik be. A betakaritast az elozo
sar!6val az egesz novenyt levagjiik. Az edeskomeny magja egyenlot- evihez hasonloan vegezziik el. Sok esetben a gyakorlatban mar a
leniil erik, ezert a betakaritast kiilonos gonddal v6gezzuk. Eloszor masodik ev vegere ligy kiritkul az allomany, hogy a varhato ala-
a fohajtasokon levo erny6k 6rnek be. Ezeket akkor vagjuk le, ami- csony hozam miatt a harmadik evre meghagyni nem erdemes. Var-
kor mar barnara szfnezSdtek. Ezt kovfetfien kb. 2—3 hettel kesobb hat6 termeshozam: elso evben 0,5—0,7 kg/10 m2, masodik evben
ernek be a meltekhajtasok errty^. Amikor ezek is barnara szinezod- 0,8—1,0 kg/10 m2.

80 6 FOszer- es gy6gynov&iyek 81
 Az edeskomeny magja kellemes, anizsra emlekezteto szagu, edes-
kes izu. Fozelekek, salatak, szoszok, haletelek izesitesere hasznal-
hato, nagyon egeszseges fuszer. Athato aromaja miatt ovatosan
adagoljuk.
A mag a csecsemok szelhajt6 teajanak egyik alkotoresze. Jo
emesztesserkento, etvagyjavito, szelhajto, gorcsold6 hatasa van.

Fehermustar (Sinapis alba L.)

N&pies nevek: angol mustdr

Del-Eur6paban es Del-Nyugat Azsiaban honos noveny, mely ha-
zdnkban gyakran elvadult es meghonosodott szantofoldi gyom. Mar
az osidok ota ismert es hasznalatos fflszer. Neve a latin mustum vagy
must szobol (szolo vagy mas gyiimolcs kipreselt leve) szarmazik.
A romaiak^ mustot orolt mustarmagvakkal kevertek. Igy kesziilt az
ligynevezett csipos tuzes must (mustum ardens). Diocletianus csa-
szar idejeben a fiatal mustarnovenykeket a birodalom keleti res/en
a spenothoz hasonloan fozelekkent fogyasztottak. A fdma szerint
i. e. 334-ben Darius perzsa kiraly egy zsak szezammagot kiildott
Nagy Sandornak. Ezzel akarta hadseregenek nagy szamat jelkepez-
ni. Valaszkent Nagy Sandor egy zsak mustarmagot kiildott, mely
seregenek nem csupan nagy szamat, hanem erejet is hivatott volt
jelkepezni.
A must&rt haz&nkban jelentos mennyisegben termesztik. Eghajlat
tekinteteben nem nagyon kenyes noveny. Termesztesere a meszes
valyogtalajok a legalkalmasabbak. Sovany homokon ne termessziik.
Bo termest csak jo taperoben levo talajon ad, elovetemenykent az
ista!16tragyazott kapasnovenyek a legalkalmasabbak. Frissen istal-
16tragyazott talajba azonban nem szabad vetni. Hasonl6keppen cel-
szerutlen repce utan vetni, mert magjuk keveredhet es kartevoik is
azonosak. Osszel mely talaj-elokeszitest vegzvink, majd tavasszal ap-
r6morzsasra dolgozzuk el a talajt.
A magot marciusban, amint ra lehet menni a talajra, 30—40 cm
sortavolsagra vetjiik. Vetesi melyseg 0,5—1 cm. Vetomagsziikseg-
let: 18—20 g/10 m2. Kesobbi veteset a nagyobb foldibolha-kartetel A fehermustar kapalasa
miatt lehetoleg keruljuk. A kesoi vetes viragzasa gyakran egybeesik

82
6*
a szaraz idqjdrdssal, ez pedig ismetelten termescsokkenest okoz. rint az ember bunbe-
Kedvezo hSmerseklet eseten a magvak egy het alatt csirazasnak in- esese utan az Edenbol
dulnak. 1—2 lombleveles korban a tiil sum kelest kiegyeljiik. Az kilepo ordog jobb laba
allomany zarodasaig, a gyomosodastol fiiggoen, szukseg szerint nyomaban voroshagy-
gyomirto kapdlast vegziink. A fiatal mustarnovenyeket gyakran ka- ma, a bal laba nyoma-
rositjak a foldibolfaak. A leveleken kerek vagy szabalytalan lyuka- ban fokhagyma sar-
kat, ugynevezett ablakokat ragnak. Aszalyos idqjaras eseten kiilo- jadt.
nosen siilyos lehet kdrteteliik. 25—30 g/10 m2-es mennyisegben ki- A noveny hagymajat
juttatva Wofatox porozoszerrel eredmenyesen vedekezhetiink el- pergamenszeru burok-
leniik. A porozds legkedvezobb idopontja a hajnali vagy keso esti level fogja korul. Tobb
orakban van, amikor a legkisebb a legmozgds. gerezdbol, ,,fiokhagy-
A fehermustart akkor aratjuk, amikor a becok sargara vagy sar- mabol" all. A termesz-
gasbarnara szinezodnek. Julius masodik feleben a novenyeket 10—IS tesben ket tipusa, az
cm-es tar!6val levagjuk es kevebe kotve, felallitva a szabadban utoei- oszi es tavaszi iiltetesii
ieljiik. Kis teriileten a jol erett termesek a novenyek levagasa nelkiil, terjedt el. E ket tfpus
kozvetlenul a novenyekrol is gyujthetok. A magot cseples utan ros- kozott szamos atme-
taljuk es utanszaritjuk. Varhat6 termeshozam: 0,8—1,3 kg/10 m2 neti alak is talalhato.
mag. Az oszi iiltetesu fok-
A mustar kozismert fflszeriink. Asztali mustar formajaban, ami a hagyma tobbet terem
megtort es olajmentes magbol kiilonbozo fuszerek hozzaadasaval es korabban szedheto.
kesziil, csaknem minden konyhaban megtalalhato. Felhasznalhat- Buroklevelen es ge-
juk uborka es egyeb savanyiisagok, pacok, illetve husaruk izesite- rezdhejan lilas szine-
sere. zodes talalhato. Taro-
A mustarmag kedvezo hatasu emesztesi panaszok, szekrekedes, lasra kevesbe alkal-
felflivodas ellen. Hasznaljak meg erelmeszesedes, magas vernyomds mas, magszarfejlesztes-
ellen es anyagcserezavaroknal is. *•" '—jlamosabb. A ta-
vaszi tipus heja ve-
kony, kemeny, feher,
Fokhagyma (Allium sativum L.) j61 tarolhato, de hoza-
ma kisebb.
Naples nevek: biidos hagyma, foghagyma Termesztesere a ko-
Fokhagyma
Kozep-Azsiabol szdrmazo evelo noveny. Egyike a legkordbban tottebb reti agyagtalaj
termesztesbe vont novenyeinknek. Egyiptomban, Kinaban, India- vagy J6 eroben levo ho-
ban mar az irott tortenelem elotti idokben termesztettek. Az egyip- moktalaj a legalkalmasabb. A homokos talajon termesztett fok-
tomi papok felajanldskent helyeztek oltdraikra isteneik szamara. hagyma kevesbe szennyezett, konnyebben szedheto, valamint apo-
Feljegyzesek szerint Tut-Anch-Amon farao sirjdban is taldltak fok- lasi munkai is egyszerflbbek. Jo termest fokent az elegendo nedves-
hagymafejeket. A mohameddnok kozott el egy hagyomany, misze- seget es bo tapanyagot tartalmazo talajokon kaphatunk. Termesz-

84 85
 teset osszekapcsolhatjuk az attelelo salata es a fuszerpaprika ter-
mesztesevel. Osszel a salataiiltetes utan a sorok koze fokhagymat
duggatunk, illetve tavasszal a hagyma koze fuszerpaprika iiltetheto.
Alkalmankent vethetunk petrezselymet, sargarepat is kora tavasz-
szal a fokhagyma koze. Ultetes elott a talajt melyen felassuk, fel-
szantjuk, majd a felszinet finom porhanyosra munkaljuk el. Kozvet-
leniil istall6tragyazott talajon lehetoleg keriiljiik a fokhagyma ter-
meszteset, mert ez minosegromlast okoz. Az iiltetes 25—30 cm-re,
koztestermesztes eseten 35—40 cm-re tortenjek, az elore megvonala-
zott sorokba, egymast61 12—15 cm tavolsagra. Az iiltetes kedvezo
melysege 2—3 cm. Szaporitdanyag-sziikseglet: 500—900 g/10 m2.
Vigyazzunk arra, hogy a hagymak gyokeriikkel lefele alljanak. Az
eliiltetett hagymaknak j61 kell erintkezniuk a talajjal, ezert az iilte-
test kovetoen talajtomoritest vegzunk. Kulonleges termesztesi eel
hianyaban a piacon vasarolt fokhagyma is megfelelo a termesztesre.
Az oszi fokhagyma iiltetesi ideje oktoberben, a tavaszi tipuse feb-
ruar vegen, marcius kozepen van. Megfigyelesek szerint az oszi ul-
tetesii gerezdek mar az osz folyaman meggyokeresednek es tavasz-
szal, kedvezo idojaras eseten, rogton megindul a fejlodesuk. A sziik-
seges szaporit6anyag mennyisegenek kiszamitasahoz a kovetkezo
adatokra van meg szuksegiink. Egy kilo fokhagymaban 30—32 fok-
hagymafej talalhat6. Egy fej altalaban 8—10 db gerezdbol all. Sza-
poritoanyagnak a legnagyobb, legegeszsegesebb gerezdeket hasz-
naljuk fel.
Tavasszal, amint sorol a fokhagyma, azonnal el kell kezdeni a
gyomirto kapalast. A novenyek teljes kifejlodeseig, sziikseg sze-
rint, harom-negy gyomtalanito es porhanyito kapalasra lehet sziik-
seg.
Zoldfogyasztasra akkor szedjiik a fokhagymat, amikor zold levele
meg fejlodesben van, de a hagyma atmeroje mar eleri legalabb a 8
mm-t. A felszedett novenyekrol eltavolitjuk a dughagyma maradva-
nyait es igy hasznaljuk fel. Az erett fokhagymat akkor szedjuk, ami-
kor szara mar megdolt, de meg nem szaradt el. A szedest asoval vagy
erre a celra keszitett specialis hagymaas6val szoktak vegezni. A fel-
szedett hagymat kupacokba rakjuk es n6hany napon at szaritjuk,
majd a megszaradt fokhagymat megtisztitjuk kiilso, foldes b c r f < '
leveleitol es eltdvolitjuk felesleges Iev61zetet is. Ezt kovetoen szaraz,
86
szellos helyen, esetleg koszoriiba fonva utoerleljiik. Varhat6 termes:
7,0—7,5 kg/10 m2.
A fokhagymat az egesz vilagon kedvelik kiilonleges ize miatt.
Egyik legnagyobb taplaloerteku zoldseg- es fuszernovenyiink. Szen-
hidratot, feherjet, fontos asvanyi anyagokat, C-vitamint tartalmaz.
Egyeni izles szerint levesek, fozelekek, sultek, vadas es husetelek stb.
keszitesehez hasznalhatjuk.
A fokhagyma erelmeszesedes elleni, emesztest elosegito, belfertot-
lenito, belfereguzo, vernyomascsokkento stb. hatasai orvosilag iga-
zoltak. A multban csodakat tulajdonitottak antibaktericid hatasa-
nak. Ezzel kapcsolatban emlftesre melto, hogy az 1722-es marseillesi
pestisjarvany elleni vedekezoszer, a ,,negy tolvaj ecet"-nek egyik
fontos alkotoresze volt.
Izsop (Hyssopus officinalis L.)
Nepies nevek: izsdpfu, kerti izsdp
A Foldkozi-tenger videken oshonos, evelo felcserje. Az okor ota
hasznalatos fuszernoveny. Neve mar a bibliai zsoltarokban is szere-
pelt. Jollehet egyes velemenyek szerint ez nem azonos a ma izsopnak
tekintett novennyel. A kozepkorban a kolostorkertek egyik kedvelt
es gyakran termesztett novenye volt. Jelentosege napjainkban csok-
kent. Disznovenykent tobbhelyutt termesztik, elvadulva is gyakran
megtalalhato.
A talaj irant nem igenyes, megis termesztese a szelsoseges talaj-
tipusokt61 eltekintve, elsosorban a meszes, meleg fekvesu teriileteken
eredmenyes. Kertiink napsiitotte, koparos reszeinek hasznositasara
kivaloan alkalmas.
Az izsop 50—80 cm magasra megnovo, sotetzold szinfi, merev szaru
bokrocska. Levelei atellenesek, landzsasak. Juliustol augusztusig vi-
ragzik. Kek, feher vagy r6zsaszinu viragai viragzatban allnak.
Evelo noveny, ezert alapos talaj-el6keszitest kivan. Osszel a teriile-
tet melyen felszantjuk (felassuk), esetleg a talajt megforgatjuk. Sova-
nyabbtalajokon.lehetoseg szerint istall6tragyazunk. Ha nines istallo-
tragyank, akkor alaptragyakent 0,25 kg szuperfoszfatot, 0,1 kg kali-
sot, majd tavasszal, vetes elott 0,1 kg petisot keveriink be 10 m2-
87
 enkent a talajba. Jo sodik vdgas szeptemberben is vegezheto. A levagott noveayi anya-
porhanyosan, morzsa- got szaraz, szellos helyen, arnyekban szaritjuk meg. Varhat6 ho-
san elokeszitett talaj- zam: 2—3 kg/10 m2 szaraz, viragos, leveles szar.
ba marciusban vetjiik, Friss es megszaritott allapotban burgonya-, zeller-, petrezselyem-,
50—60 cm sortavolsag- hiis- es halsalatdk es egyeb husetelek izesitesere hasznalhatjuk. Hii-
ra. Vetomagsziikseglet: sok pacoldsara is kiva!6an alkalmas.
3—5 g/10 m2. Java- Az izs6p a kohogescsillapitd, izzaddsgdt!6, szelhajt6, etvagyjavit6,
solt a sorjelzo noveny vernyomdsemelo, asztma elleni teakeverekek egyik alkot6resze.
magjdval egyiitt vetni.
A sorjelzo novenyeket
kesobb eltavolithatjuks Kakukkfo (Thymus vulgaris L.)
Marciusban melegagy-
ba is vetheto. A mag- Naples neveh: balzsamfti, kakucskafti, kerti kakukkffi, timidn
vak csirdzasa 12—18 A Foldkozi-tenger delnyugati videken oshonos felcserje. Latin
napig tart. A fagyra neve gorog eredetfl, thymos=eid, bdtorsag, mely a noveny erosito,
nem erzekeny, az ed- frissito hatdsdra utal. A r6maiak sajt es Iik6rok izesitesere haszndl-
zett melegagyi palan- tdk, katondik kakukkfOvel keszitett furdot vettek, hogy erot es bd-
takat aprilis vegen, torsdgot nyerjenek.
50—60 cm sor-es 30cm A kakukkffi szara tovetol elagaz6, 20—40 cm magas. Idosebb agai
totavolsagra vegleges elfasoddk, a fiatalok 1—1,5 mm vastagok, negyszogletflek. Kereszt-
helyiikre kiiiltethetjiik. ben atellenes alldsu levelei 6—8 mm hosszuak, Idndzsdsak. Viragai
Vegezhetjuk a vetest lilas vagy pirosas r6zsaszinuek. Majus kozepetol junius kozepeig vi-
Az izsopfu aprilisban szabaddgy- ragzik. Termese sotetbarna makkocska.
ba is. Az igy nevelt pa- Termesztesere kertiink napos fekvesn reszei a legmegfelelobbek.
lantakat szeptember vegen, oktober elejen ultethetjuk ki allando A noveny a kozepkotott, tapdus talajt kedveli. Gsszel a teriiletet
helyiikre. Paldntdzdskor a novenyek hajtdsait es gyokerzetet nietszo- melyen feldssuk es szerves tragyat dolgozunk be, tavasszal a tele-
olloval visszavagjuk. pites elott elgereblyezziik. Fontos, hogy a talajt kertszerflen, simara
Az izsopot idosebb tovekrol toosztassal is szaporithatjuk. Toosz- munkaljuk el, mert a kakukkfu palantdi kicsinyek.
tasra oktobera legmegfelelobb idopont.Tavasszal.majus—juniusban Magvetessel, toosztassal es dugvanyozassal szaporithatjuk. A ma-
a zold hajtasok is felhasznalhatok dugvanyozasra. Dugvanynak got mdrcius v6gen, dprilis elej6n langyosdgyba vagy majus—junius-
3—4 leveles hajtasokat vagunk es ezeket arnyekos helyen meggyo- ban szabadagyba vethetjuk. Negyzetm£terenk£nt 1 g mag vetheto
kereztetjuk. A tenyeszidoszak alatt a sorkozok gyommenetesseget el. VetSmagsziikseglet: 5—6 g/100 m2. A kakukkfu magja 2—3
kapalassal biztositjuk. even dt csirakepes. A vet6st v6konyan takarjuk es drny6koljuk.
Az izsop altalaban 5—7 evig marad egy helyen. Ezutan droghoza- Rendszeres ontozes mellett a csirdzds 2—3 h6t alatt elkezdSdik.
zama jelentosen csokken, ezert felujitjuk, attelepitjiik. Drognyeresre A novenykek lassan fejlSdnek, ezert a rendszeres & alapos gyom-
a noveny fold feletti reszeit vagjuk viragzas kezdeten. Eloszor junius irtasnak nagy szerepe van. A melegagyban nevelt palantakat majus
vegen 3—5 cm tarlot hagyva vagjuk. Kedvezo idqjaras eset^n a ma- elejen iiltetjiik ki egyesevel vagy kettesevel 40—50 cm sor- es 20—25

89

cm totavolsagra. tJltetes elott a gyokereket es a hajtasokat vissza-
vagjuk. Ez utobbi celja az oldalhajtasok kepzodesenek elosegitese.
A szabadagyban nevelt palantakat csak a vetesi 6v nyaran, oszen
vagy a kovetkezo ev tavaszan ultetjiik ki. Tapasztalatok szerint
biztonsagqsabb a tavaszi telepites, raert keso osszel a kiultetett
palantak koziil sok kifagy.
Idosebb novenyekrol toosztassal is szaporithatjuk. Oktriberben a
toveket a felszedest kovetoen tobb reszre szedjiik szet, amelyeket
azonnal eltelepitiink. A kakukkfu dugvanyozassal is szaporithat6.
A dugvanyokat a levendulanal leirt m6don keszithetjiik.
A novenyapolasi munkak koziil legfontosabb a rendszeres gyom-
irtas es talajlazitas.
A kakukkfu tobb evig marad egy helyben, ezert evente a beta-
karitast kovetoen kapalas elott 10—20 dkg/10 m2 petis6val fejtra-
gyazzuk. A 3—4 eves allomany (novenyek) ala adott 25—35 kg/10 m2
szerves tragya vagy 17 kg/10 m2 tozegfekal kedvezoen hat a noveny
tovabbi hajtaskepzodesere.
Teljes termesre csak a 2—3. evtol kezdve szamithatunk. Elsd evben
a novenyek meg nem zar6dnak teljesen a sorokban, ezert csak mer-
A kakukkfu-magvetes 6ntoz6se
90
tektartoan vagunk. Az aratas legkedvezdbb idopontja a riragzas
kezdeten vagy a virdgiAs elott van. A vagasi a kora delutani 6rakban
vegezzuk, ekkor tartalmazzak a novenyek a legtobb illo olajat.
A 6—8 cm magas tarloval vagott hajtasokat arnyekban, szaraz>
szellos helyen megszaritjuk. Szeptemberben megismetelhetjiik a vd-
gast. Ennel kesobb mdr lehetoleg ne vagjunk, inert a kesoi vagas a
novenyek atteleleset veszelyezteti. Varhatd termeshozam: 1—2 kg/10
m2 szaraz, viragos, leveles szar.
Kereskedelmi forgalomba vagott vagy morzsolt formaban keriil a
kakukkfu. Majorannaval, rozmaringgal, baberlevellel, szerecsendio-
val es zsalyaval keverve kiva.16 izesitd. Csak kis adagokban hasznal-
juk. Aromaja megorzeseert jol zaro edenyben tartsuk. Nehezebben
emeszthetd leveseknel (bab, borsd, burgonya stb,), salataknal, ba-
romfi- es marhasultek, erdelyi tokany, vadas etelek, toltott kaposzta,
hurka- es kolbaszaruk keszitesenel egyarant felhasznalhat6.
Fuszerhatasa mellett etvagygerjesztfi, gyomorjavit6, gorcsoldo,
kohogescsillapito, szdlhajt6 tulajdonsaga van. FurdSvizben hasz-
nalva illatos es frissito hatasii.
Kapor (Anethum graveolens L.)
Naples nevek:ftiszerkapor, uborkafG
Mediterran eredetfl noveny, mely hazankban elvadulva is terem.
Mar igen r6g6ta ismert es hasznalt ffiszer. Az egyiptomiak, goro-
gok, r6maiak termesztettek az emesztfi traktusra gyakorolt nyugta-
t6 hatasa miatt.
A kapor egyeves, jellemzoen erds illatu noveny. 1 mmagasra meg-
ndv8 szara elagaz6. Levelei 3—4-szer szarnyaltan osszetettek. Er-
nyos virdgzata van. A viragszirmok szine sargas. Tennese lapos,
hosszukas, bordazott, sargasbarna, 016 olajat tartalmaz.
A kapor talajjal szemben nem igenyes. A legsildnyabb talajokon
is megterem, de bo termest csak j6 tdperSben levo, meleg fekvesu
talajokon ad. Legjobb e!6vetem6nyei a szervestrdgyazott kapasok.
Az osszel melyen felasott teriiletet tavasszal apr6morzsasra dolgoz-
zuk el. Zoldkapor-termesztes eseten nitrogentragydval novelhetjiik
91
a hozamot. Magtermesztesnel a kalium- es foszfortartalmu tragydk
a hatasosak.
Magtermesztesre legkesfibb aprilis elejeig, zoldkapor-nyeresre
elegend5 aprilisban vetni. A magot 2—3 cm melyen, 12—24 cm sor-
tavolsdgra vetjuk. A kaprot masodvetemeiiykent is termeszthetjiik.
Ennek feltetele az, hogy ontozni tudjuk, mert szdraz idqjaras eseten
a talajfelszin gyorsan kiszaradhat es hidnyos lesz a keles. A masod-
vetesu kaprot junius—augusztusban vetjuk. Vetfimagsziikseglet:
magtennesztesnel 20—40 g/10 m2, zoldkapor-termeszt&n£l 30—50
g/10 m2.
Novenydpoldskent szukseg szerint gyomldlunk, kapalunk. A ma-
sodvetesu kaprot feltetleniil ontozni kell, de a tavaszi vetesu is meg-
halalja az ontozest. A kapor betegsegei kozul a termesztok altal
helytelenul lisztharmatnak nevezett fuzikladiumos varasodas a leg-
veszedelmesebb. A betegs6g tobbnyire virdgzds idejen tamadja meg
a novenyt. A leveleken, szaron, ernyfikon sotetsziirke bevonat, hosz-
szukas, kisse kiemelkedo sotet foltok kepzodnek. Legjobb vedeke-
zes a novenyek azonnali vagasa.
Zoldkapor-nyeresre viragszarfejlesztes e!6tt a 40—50 cm magas
novfriyeket vdgjuk. Ogyeljiink arra, hogy a nyers kaporffl gyomno-
v6nyt egyaltalan ne tartalmazzon, hiszen ez belathatatlan mergeze-
sekhez is vezethetne. Ezert kezzel alaposan at kell vdlogatni. A va-
gast kovetSen a novenyeket arny6kban, szaraz, szellos helyen meg-
szdritjuk. A megszdradt n6v6nyekr81 lemorzsoljuk vagy leverjiik
a leveleket. Varhat6 hozam: 6—8 kg/10 m2 nyers kaporffl.
A magot dltalaban Julius masodik feleben aratjuk. Amikor a mag-
vak barnaszold szinure szinezodnek, 25—30 cm-es tar!6ra vagjuk le
a novenyeket. A szabadban kevebe rakva vagy szdraz, drnyelcos he-
lyen utdnerleljiik. A nehany napos utan6rleles utan elcsepeljiik es a
magvakat drnyekban szdraz, szellos helyen v6kony retegbe kiteritve A kaporfu kezi vilogatasa
megszaritjuk. Varhat6 hozam: 0,5—1 kg/10 m2 szemtermes.
A kapor az eg6sz;V51dgon ismert 6s kedvelt fflszer. Jellegzetes,
ossze nem tevesztheto illatdt ill6olaj-tartalmdt61 kapja. Levesek, fo-
zelekek, salatak, egyes gombaetelek, korozottek, sajtetelek, marta-
sok izesites6n61 haszndlhatjuk. A savanyusdgok k6szftes6n61 (kovd-
szos uborka, savanyu kdposzta, tok stb.) szinte nelkiilozhetetlen.

92
 A kaporb61 pompas izu szosz is keszitheto marha- es tyiikhushoz
nusgombocokhoz, kiilonbozo hal-, rak- es husetelekhez
Teaja felfuvodasnal, emesztesi zavaroknal, almatlansagnal kituno
naziszer.

Koriander (Coriandrum sativum L.)

Nipies nevek: cigdnypetrezselyem, koriandrom, zergefU

A Foldkozi-tenger videkerol szarmazo egye ^ noveny, melyet
hazankban is reg6ta termesztenek. Neve a gorog /k0m=poloska
szobol ered, a noveny levelzetenek es eretlen termeseinek kellemet-
len poloskaszagara utal. Amint a termesek megernek es megszarad-
nak, a kellemetlen szagot kellemes fuszerillat helyettesiti A kori-
ander egyike a legregebben ismert fiiszereinknek. Az egyiptomiak
is hasznaltak, a Bibliaban is tobb helyutt utalas tortenik ra.
A konander 30—80 cm magasra megnovo noveny, melyet jelleg-
zetes^Poloskaszagar61 israerhetunk meg a legkonnyebben. Nagy hS-
velyu, szdrnyasan osszei.. lo.cvdei hamar elhervadnak. Viragzata
3-8 sugar* osszetett ern^ t sgai feherek vagy pirosas-rdzsaszinO-
ek. Juniusban viragzik. Termese gombolya, sdrga vagy sargasbarna
iKcrKaszat.
A koriander termesztesere lehetoleg vedett fekv6su, napos helyet
valasszunk. Talajjal szemben nem ig6nyes, a fut6homokot 6s a szi-
keseket kiveve mindenutt termeszthet6. Friss istall6tragyazast nem
ig6nyel, legjobb el6vetem6nyei a tragyazott kapdsnov6nyek. Az 6szi
talajmunkdk alkalmdval 20-30 dkg/10 m^ szuperfoszfat-miitrdgyat
dolgozzunk be a talajba. Vet&hez rogmentes, porhany6s talait ke-
szitsunk. Rogos talajon a ke!6s egyenetlen lesz
Marciusban, legk&Sbb aprilis ebg fel^ben vetjuk 1,5 cm mayen
Koriander kevSkben
36 cm sortJlvolsagra. Vetomagsziiks^glet: 20-30 g/10 m*. Vetes utan
a talajt tomoriteni (hengerezqi) kell.
Szukseg szerint gy0mirt6 es talajlazit6 kapaldst vegzunk egeszen nak csupan kis hanyada kot magot. Gyakori a rendellenes virdg-
addig, amig a.n6venyek ossze nem zdr6dnak es a kapalast lehetet- fejlodes es elszaradas. A betegseg ellen meg nem sikerult megbizhat6
lenne nem teszik. vedekezest kidolgozni.
Betegsegei koziil az utob'bi evekben egy bakteriumos fertozes okoz A koriander termese augusztus vege fele kezd erni. Pergesre hajla-
jelentosebb karokat. A fertfizes jellemzo tiinete az, hogy a viragok- mos, ezert a betakaritast viaszeres allapotaban vegezziik. Amikor
a termesek sargulni kezdenek, a novenyeket 5—10 cm-es tar!6 meg-
94
95
hagyasaval rendre aratjuk. A szabadban nehany napon at utoerlel-
juk, majd elcsepeljuk. Varhat6 hozam: 0,5—1 kg/10 m2 szemtermes.
A koriander kozkedvelt fuszer. Siiltek, huspacok, kaposztafelek,
szoszok, sonkapacok keszitesenel hasznalhatjuk. A savanyusagnak
eltett uborkanak, paprikanak is kellemes izt kolcsonoz,
I
At efflesztest javit6 6s vertisztit6, felftiv6dast megszunteto" tea-
keverekek alkot6resze.

Komeny (Carum carvi L.)

N&pies nevek: hasznos komeny, kem£nymag, konyhakomtny

A komeny Eur6paban es Azsiaban elterjedt keteves fflszer- es
gyogynoveny. Az okor ota fuszerkent hasznaljak, s mar a Biblia is
megemlfti nagyszerfl tulajdonsagait.
A noveny az elso evben csak toleveleket fejleszt. A masodik evben
fejlodo magszara eleri az 1 m-es magassagot, rendszerint toben elaga-
z6. Viragzata 7—10 egyenlotlen hosszu sugaru, osszetett ernyo. Vi-
raga feher. Aprilis—majusban viragzik. Resztermeskei 1 mm vasta-
gok, 5 sargas- vagy vilagosbarna bordajuak, ivesen gorbultek.
A komeny termesztesere a csapadekos, nedvesebb, huvdsebb helyek
a legalkalmasabbak. A legtobb talajtipuson termeszthetjiik. A leg-
jobb hozamot a mely retegii, jol megmunkalt valyogtalajokon adja.
Silany homok- es tul kotott talajokon ne termesszuk. Legjobb e!6-
vetemenyei a kapasnovenyek. Osszel a talajt melyen felassuk es ta-
vasszal magveteshez dolgozzuk el. Marcius masodik feleben, aprilis
elejen 30—40 x 10—20 cm sor- es totavolsagra vetjiik. Elso evben a
kSmeny csak tor6zsat fejleszt, ezert a teriilet jobb kihasznalasa erde-
keben kapor, mak, bors6, koriander, dnizs tarsnovennyel egyiitt
termeszthetjuk. Vetomagszukseglet: 10—15 g/10 m2. A legkedve-
zSbb vetesi melyseg 1—1,5 cm. Ezt ugy 6rhetjiik el, ha vetes elott
tomoritjuk a talajt. /
A magja viszonylag lassan csirazik, ezert fontos a gyomirtd ka-
palds. Betegs6gei koziil a lisztharmat a legjelentSsebb. A levelek^ sar- A kdmtoiy kSztesternieszt&e
gulasat 6s elszaradasat idezheti elo. Fundazol WP (0,1%) permete-
zessel vedekezhetiink ellene.

96 7 FOszer- is gyAgynttvinyek
97

A komeny tennese a vetest koveto Svben, juntas vegen, Julius elejen
&ik. Az eres egyenetlen, ezert akkor kezdjuk el gyfijteni, amikor
mar a termesek barnulni kezdenek, de meg nem kemenyek. A leva-
gott nov6nyeket kevebe rakjuk es igy ut6erleljiik. A megszaradt no-
venyrol konnyen lepereg a mag, ezert legjobb helyben elcsepelni.
A kicsepelt magot vekony retegbe kiteritve, szellos, szaraz helyen,
arnyekban, naponta atlapatolva megszaritjuk. Varhat6 hozama:
0,5—0,7 kg/10 m2.
A komeny magja erosen ffiszeres izii, ezert borson kivul mas fu-
szerrel ne hasznaljuk egyutt. Korozottek, puna sajtok, levesek, fo-
zetekek, salatak, bus-, burgonya-, kaposztaetelek, kolbaszaruk es
martasok izesitesere egyarant kiva!6. A parolt es siilt serteshusok-
nak is kellemes izt kolcsonoz.
fitvagygerjeszto, gyomorerosito, szelhajto hatasa van. Betegek-
nek, gyermekeknek, gyenge gyomruaknak vagy felfuv6das es gyo-
morgorcs eseten leves vagy tea formajaban jo hatasii.
venyek jobban fejlodnek. A kikelt novenyeket siirii keles eseten
10—15 cm-es totavolsagra ritkitjuk. A kiszedett palantakat az eset-
leges hezagok potlasara felhasznalhatjuk. Az attelepitett palantakat
beontozziik. Vetomagsziikseglet: 8—15 g/10 m2.
A tenyeszidoszak alatt a teriiletet sziikseg szerint megkapaljuk.
Ontozni nem szukseges, mert a novenyek j61 birjak a szarazsagot.
A kinyilt viragokat juniustdl folyamatosan gyujtjiik. A lecsipett
viragokr61 letepjuk (fosztjuk) a szirmokat. A gyujtest csak szaraz
idoben vegezhetjuk. Mindig csak annyi viragot szedjiink le, ameny-
nyit a leirt mddon fel tudunk dolgozni. A kitepett viragszirmokat
a legrovidebb idon beliil szaraz, arnyekos, szellos helyen megszarit-
juk. A rosszul szaritott viragok megbarnulnak. A megszaritott anya-
got papirdobozokba, szeles szaju iivegekbe, badogdobozokba rak-
juk es taroljuk. Varhat6 hozam: 8—10 dkg/10 m2 szaraz szirom.

Koromvirag (Calendula officinalis L.)

Ntpies nevek: borongtvirdg, kerti peremtr, kormice, koromke, tfa-

vifdg
Nyugat-Azsiab61 szarmaz6, hazankban sokfe!6 disznovenyk6nt
is termesztett nov6ny. Nevet jellegzetes, koromszerOen hajlott ter-
meseirSl kapta. A XII. szazad 6ta termesztik. Ig6nytelensege miatt
a paraszti udvarok 6s temetok gyakran iiltetett novenye.
Egyeves nov&iy. Szara 25—50 cm magas, felal!6 levelei tojasda-
dok Viragai f&zekviragzatot alkotnak, narancsvoros szinQek. Ju-
niust61 6szig folyamatosan viragzik. Termesei nagyok, koromszerfien
meggorbultek, barnak. , „
Talajjal, eghajlattal szemben igenytelen noveny. A mdly tekvesu,
levegotlen helyeken-betegsegre hajlamos, ezert itt keruljuk a ter-
meszteset. Erosen szervestrdgyazott talajon csokken a viraghozama,
ezert inkabb az elovetemenyet tragyazzuk. Az osszel melyen felasott
talajt a vetes e!6tt gereblyevel porhany6sra munkdljuk el. Kora ta-
vasszal, marciusban vetjtik 40—50 cm sortavolsagra vagy pedig fe-
A koromviragvetes ritkitasa
szekbe, 50 cm sortavolsagra. A feszekbe vetes elonyosebb, mert a no-
7* 99
98
 A koromvirag narancssarga sziromlevele, festekanyagokban igen
gazdagok. F6 felhasznalo az elelmiszeripar, ^lft?T?S"
kent hasznalja. Forrazatat belsoleg gyomor- es belfekely ellen, kul-
soTeg nehezen gyogyulo sebek, fekelyek borogatasara haszndljdk.

Lestyan (Levisticum officinale L.)

Ntvies nevek: levescsik, orvosi testydn

kelet-mediterran sztonazdsu, Europaban sokfele termesztett no-
v6ny. Magyarorsz^gon foleg a hegyvidek falusi kertjemek novenye^
Mdr az okorban es a kozepkorban kedvelt fuszer volt. Nagy Karoly
frank kiraly 6s romai csdszar hires ,,Capitulare"-jdban elrendelte a

A lestyan eveid noveny, mely az elso evben nagy, kettosen

nyalt hosszii nyelu toleveleket fejleszt. Ebbol a t61evelrozsab61 fej-
Sc ki a kovetkezo evben viragz6 szara, mely 1,5-2 m-re ts meg-
no, elagaz6, csoves. Sargas viragai 8-15 sugaru, osszetett ernyoben
S,ak. Julius-augusztusban viragzik. A novenynek jellegzete
!Maggi"-szeru illata van, s ezert egyes helyeken (foleg kulfoldon)
Maeei-fu" neven ismeretes.
Atetyfa a mely retegu, nyirkos, jo tdpereju talajokat kedveh.
KotStt, hideg talajon ne termesszuk. Legjobb ^vetemenye, az s-
td!16tragydzott kapasnovenyek. Az 6sszel melyen feldsott talajt ta-
vasszal gereblyezzuk, simit6zzuk.
Magvttessel szaporftjuk. Aprilisban, majusban ve^juk 15-20 cm
sortavolsagra, s/abadagyba. Vetomagszukseglet: 1,8-2,0 g/lU m .
A ve^L r^ndszeresen ontozziik, gyomldljuk es kapffljuk A meg-
erosodott novenykeket szeptember-oktoberben ulte^uk allando
helyukre. Vethetjtik nyaron is, s a palantdk mar osszel allando hely-
re tiltethetSk 60 x 40 cm sor- es totavolsagra. Kiilltetes utan a palan-
tak kore j61 tomorjtjiik a foldet. toiaiia7itA ka-
A tenyeszidoszak folyamdn rendszeres gyomirto es talajlazito ka
palast vegzunk. , «*A«n £*. a A lestyangyok^r hasitasa
A lestyan gombakdrtevoi koziil az utobbi evekben a szeptorm es a
Peronoszp6ra csak jelentektelenebb kdrokat okozott Karteteluket
a leveleken jelentkezo feheres bevonatrol ismerhetjuk fel. Rovar-
101
100
kdrtevoi koziil a magevo fiirkeszdarazs okozhat jelentosebb karo-
kat. Karositasakor Phosdrin 0,25%-os oldataval permetezziink. Al-
kalmankent nagy kart okozhatnak a leveltetvek, melyek a noveny
minden reszet, kulonos eloszeretettel az ernyoket karositjak. A Bi—
58 (0,18%), Wofatox Sp. (0,3—0,4%), Phosdrin (0,1—0,2%) no-
venyvedfi szerekkel v6dekezhetimk ellemik. J6 hatasu a Hungdria
L 2 poroz6szerrel (2 dkg/10 m2) vegzett porozas is.
A lestyan gyokereit a mdsodik vagy harmadik evben okt6ber-
ben gyujthetjiik. A kiasott, majd hajtasmaradvanyokt61 megtiszti-
tott gyokereket szaraz, szellos helyen, arnyekban megszaritjuk.
A szdritas elott hosszaban 2—3 reszre is hasithatjuk, igy gyorsab-
ban szarad. Gyujthetjiik a noveny leveleit is, majus vegen, junius-
ban vagy augusztus vegen, okt6berben. A sarga leveleket ne gyujt-
siik, mert ezek ertektelenek. A novenyt 10—15 cm magasan vagjuk
le, vigyazzunk arra, hogy a ,,szivleveleket" ne sertsuk meg. Vaihat6
hozamS—10 kg/10 m2friss level es 1—3 kg/10 m2 szaraz gyoker.
Tovabbszaporitasra a lestyan magjait akkor gyujtjiik, amikor
azok barnulni kezdenek. A termesek egyenetlenul ernek, ezert a
gyujtest az eres sorrendjeben folyamatosan vegezziik.
R6gebben a lestydnt a falusi kertekben gyakran ultettek es mind
friss, mind szdraz allapotban egyardnt hasznaltak. Napjainkban f6-
k6nt a gybkere hasznalatos. Aromaja intenziv, ez6rt hasznalatanal
legyunk 6vatosak. Zdrt iivegben tartsuk. Levesek, f6ze!6kek, saldtak
6s diet&s 6telek izesitesere hasznalhatjuk.
Tedja j6 gyomorer5sit8, emesztdst serkento, vizelethajt6. Vese- es
epekotedk alkot6resze. Nikotin- 6s alkoholm6rgez6sn61 j6 haziszer.
Levendula (Lavandula angustifolia Mill., Lavandula intermedia
Emeric.)
Naples nevek: lavendula, szagos lavendula
Az 6kor 6ta igen kedvelt il!6olaj-, gyogy- es disznoveny. A leven-
dula nev va!6jaban tobb novenyfajt foglal magdban, melyek koziil a
francia 6s az angol levendula a legismertebb.
A levendula a Foldkozi-tenger vid6k6rol szarmaz6, diisan eldgaz6
illatos felcserje. Altaldban 40—60 cm magasra no meg, levelei dt-
102
ellenesek. Viragai szine ibolyakek, ugynevezett levendulakek. A fran-
cia levendula jiinius—jiiliusban, az angol juliusban, olykor augusz-
tusban viragzik.
A levendula talajban nem vaJogatos, megis a melegebb videkeken,
meszes kop^rokon, valamint a kello mesztartalmu barna vagy fekete
talajokon dfszlik a legjobban. A nedves, rossz vizatereszto kepessegu
talajok, magas vizallasu, pangovizes teruletek nem alkalmasak ter-
mesztes6re. Telepites elott vegyiik figyelembe, hogy 10—15 6vig, sok-
szor tovabb is egy helyben marad, ez6rt a kopar talajokon adott mu-
tragyat meghalalja.
A teriiletet telepites elott melyen felassuk, majd ultetes elott gereb-
lyevel rogmentes talajt keszitiink elo.
Az angol levendula magot nem 6rlel, ezert csak ivartalanul szapo-
rithato. A franciat magvetessel is szaporithatjuk. A magot osszel sza-
badfoldbe 15—20 cm sortdvols^gra, 0,5—1 cm melyen, ritkin sz6rva
vetjuk el. Vetomagszukseglet: 0,5—1,0 g/10 m2. A siirii vetest elkerul-
hetjiik, ha a magot komposztfolddel, tozeggel vagy egyeb ballaszt-
anyaggal (pi.: szaraz, orolt repaszelet) 1:3—1:5 aranyban keverjiik.
A palantaneve!6shez sz61tol v6dett, ontozheto helyet valasszunk.
Tavasszal, a kelest kovetfien rendszeresen gyomlaljunk, kapaljunk
es ontozzunk. Amikor a paldntdk e!6rt6k a 4—5 leveles fejlettsegi fo-
kot, akkor ritkitanunk kell. Ez a munka kb. majusra esik. A kisze-
dett paldntdkat er6sit6s c61jdb61 szabaddgyakba ultetjuk. Az dtiilte-
test lehetoleg bonis idoben, eso utan vegezziik. A kiiiltetest kovetoen
rogton ontoziink. Napos idoben gondoskodjunk a paldntdk arnye-
kolasar61. Erre a celra az dgyak fole huzott alkalmi allvany vagy
egy6b arny6ko!6 kivd!6an megfelel.
A vetomag csirdzasat elosegithetjiik azzal, ha egesz telen dt homok-
ba retegezzuk. A homokot tartalmaz6 ed6nyt egesz telen at a szabad-
ban foldbe siillyesztve tartjuk. Tavasszal kivessziik es szabaddgyba
vagy f61ia dgyba elvetjiik a magot. Vigydzni kell arra, hogy a fa-
gyasztott mag gyorsan csirdzik es a kicsfrdzott magr61 konnyen le-
tornek a csirak. Az erosito iskolaba dtultetest az e!6z6ekben leirtak-
hoz hason!6an vegezziik. Amikor a nov6nyek elerik a 10—15 cm-es
magassdgot, akkor 8—10 cm-rel a fold felett visszavdgjuk Sket. En-
nek a mflveletnek celja a paldntdk elagaztatasa.
103