A „Mi virít itt?" c.

könyv egyik fő erénye

600 virágos növény színes festményeken
való megjelenítése. A másik a benne sze­
replő növények élőhely, virágzási idő és
nagyság szerinti csoportosítása.
A könyv népszerűségének titka bizo­
nyosan éppen e csoportosítás lesz. Az el­
ső szempont a virág színei A második
a termőhely! A szerző csak az egyforma
színű és azonos termőhelyen élő növé­
nyeket állítja sorrendbe tudományos
rendszertani szempont szerint. Ez az új­
szerű felépítés segít bennünket ahhoz,
hogy rövid időn belül sikerüljön megtalál­
nunk a keresett növény nevét.
A könyvben szereplő 1200 pontosan és
természethűen megfestett színes kép szó­
rakozássá, élménnyé varázsolja a kirándu­
lásoksorán látott virágok meghatározását.
ISBN 978 963 539 581 1

o
c
789635"395811 ra

7 8
D.Aichele/M. Golte-Bechtle

i virít itt?
Virágkalauz

Ciceró
A mű eredeti címe:
Előszó az 51. német kiadáshoz
Was blüht denn da?
Wildwachsende Blütenpflanzen Mitteleuropas
A Mi virít itt? 48. kiadása óta a kötet új, igen praktikus alakban jelenik
6. kiadás meg. E „zsebre vágható" könyvecske bármely kabát zsebébe bele­
fér, és máris könnyen vihetjük kirándulásainkra. A 48. kiadásba
egyes fajokat újként vettünk fel, s ahol szükséges volt, ott feltüntet­
Fordította: Reményi K. András tük az előfordulásukra és hatóanyagaikra vonatkozó újabb ismerete­
ket. Az 51. kiadásban „A növényvilág felosztása" és „A növényvilág
fő csoportjai" című fejezeteket az 1983-ban megjelent Strasburgers
Kontrollszerkesztette é$ szakmailag ellenőrizte: Lehrbuch der Botanik (Strasburger: A botanika tankönyve), 32. ki­
Horánszki András adásában megjelent nómenklatúra alapján dolgoztam át. Az ebben
leírt felosztást széles körben fogadják el, és az ismeretek mai állása
kifejezőjekénttekintik.
Marianne Golte-Bechtle asszony a 48. kiadásban azokat a képtáb­
lákat, amelyekben a fontosabb szakfogalmak kerültek bemutatásra,
színesebben ábrázolta. A vonalas ábrákat, amelyek szándékosan sti­
lizáltak, az ábrák kivágataiként jelenítette meg, oly módon, hogy pél­
daszerűen mutassák azt, amiről szó van. így az olvasó a leírtakhoz
rögtön a konkrét látványt kapcsolhatja. Golte-Bechtle asszony ezzel
nemcsak a fogalommegértést könnyítette meg, hanem a
Mi virít /ít?-et még tetszetősebbé tette. Ugyanígy hatnak azok
a színes ábrák is, amelyek a részletes névmutatókat taglalják.
Szívből köszönöm neki az őszinte, segítőkész együttműködését.
Az ő művészi megjelenítő ereje nélküle kötet aligha találhatott volna
annyi barátot növényvilágunk kedvelőinek körében.

Dr. Dietmar Aichele

ISBN 978 963 539 581 1

© 1997 FRANCHK-KOSMOS VERLAGS-GMBH & CO. Stuttgart

© Reményi K. András, 1991. Hungárián translation

5
 E könyv használatához
Könyvünket nem a szakembereknek, hanem a növényvilág barátai­
nak szántuk, hogy biztonsággal ismerhessék fel a gyakoribb növé­
nyeket. Módszere a legegyszerűbb: azon alapszik, hogy elsőként
mindig a virág színét figyeljük meg. Következetesen ez a vezérfonala
ennek a határozónak, s ezért is szerepelnek itt mindenekelőtt a feltű­
nően virágzó növények. A füvekre, a mohákra és zuzmókra, a fákra
és cserjékre olyan természetkalauzokat alkottak, amelyek segítségé­
vel bárki ezeknek a növényeknek a megismeréséhez is eljuthat.
Egyedül a virágszín alapján azonban nem lehet a növényeket
méghatározni. Ezen túlmenően tehát más sajátosságokat is figye­
lembe kell venni. Bárki számára eligazítónak bizonyultak a lelőhely-,
a termőhelycsoportok. A kötet lapszegélyén a színes sávok a virág
színének megtalálását könnyítik meg, a fejléc pedig elvezet az elő­
fordulásukhoz. Eközben egyetlen pillantással azt a szimbólumot is
láthatja az olvasó, amely a virág szerkezetét ábrázolja. Ez jelképezi,
hogy a virág részarányossága, szimmetriája kétoldali (pl. oroszlán­
száj) vagy sugaras (mint pl. a szegfűé). A sugárszimmetrikus virágo­
kat a szirmok alapján még tovább bontjuk. Minden egyes színcso­
port első három alcsoportja olyan növényeket foglal magában.
amelyeksugérszimmetrikusvirágúak.A„ + "|négyszirmú]alcsoport
növényeinek legfeljebb 4 sziromlevele van, vagy a pártája négycim-
pájú, az „(5)" [ötszirmú] és a „ ( 0 ) " [sokszirmúi alcsoportoknak
pedig 5 vagy 5-nél több. Az „(V)" [ajakos] alcsoport a kétoldali rész­
arányosvirágú növényeket foglalja magában. Mivel a természetjáró
a „fészekvirágzat"-ot rendszerint nem virágzatként szemléli, hanem
egyetlen „virág"-nak látja, a fészekvirágzatúakat az 5-nél több szir-
múak csoportjába vettük fel. Röviden „sziromlevél"-nek nevezzük
ebben a könyvben mindazon képződményeket, amelyeket a nem
szakmabeli, a laikus annak tart. A menták ajakos virágait én ugyan­
csak a „négycsúcsos sugárszimmetrikus virágúak" közé soroltam
be; mivel az előképzettség nélküli személy ezeken a kétoldali rész­
arányosságot aligha tudja vagy fogja felismerni.
A talált növény összehasonlítása a rajzolt ábrával a legfőbb lépés
a gyors azonosításnál. A képeket ezért szerkesztettük egybe, átellen­
ben a szöveggel. A „ B l " megjelölés a „biztos ismérvek" összefogla­
lása. Ezek teszik lehetővé a gyors meghatározást. A „ T I " megjelölés
a „további ismérvek"-et tartalmazza. Az itt alkalmazott szakkifejezé­
seket a bevezetésben ábrákkal magyarázzuk meg. A tapasztalat sze­
rint ez célravezetőbb, mint egy bármilyen jó fogalmi körülírás.
A „TE" megjelölés alatt az olvasó a „termőhely"-ről és az „elterje-
dés"-ről talál tudni érdemeset. Az elterjedési adatok (pl. „ritka" stb.)
annak a valószínűségét mutatják, hogy kint a természetben tényle­
gesen felleli-e az ember az adott növényt.
6 7
Nagybetűk jelzik a rendszertani csoportokhoz való tartozást, mint
az egyszikűek [M], a szabadszirmúak [Szl és a forrtszirmú [F] virágos
növények; itt állnak a növény életformáinak- a használatos jelké­
pekkel kifejezett-adatai, ismeretekarról, hogy esetleg mérgezöek-
e, vagy valamilyen védettség alatt állnak-e. Aki pedig a növényben
nemcsak egy szép tárgyat, hanem sokkal inkább egy élőlényt lát,
nyilván szívesen értesülne egyúttal valamilyen „személyes" dolog­
ról is vele kapcsolatban. Azt a célt szolgálják az „ Á " megjelölés alatt
található további adatok. Hogy éppen ezek mennyire elégítik ki
a használók széles körében mutatkozó érdeklődést, azt az elmúlt
években címemre érkezett számos írás jelezte. Olyan olvasók, akik
már évek óta foglalkoznak a hazai növényekkel, egyes növényfajo­
kat új tudományos név alatt találnak meg. Ha csak lehetséges, a régi
és korábbról megszokott neveket zárójelek között megadjuk. Mi
idézi elő a megnevezések sajnálatos változásait? Bármennyire is
mulatságosnak tűnhet ez egy növény barátnak, aki sok éve foglalko­
zik a növényekkel, ez annak a törekvésnek az eredménye, amely arra
irányul, hogy a neveket egységesítsék és állandóvá tegyék. Egy
határozókönyv egyetlen szerkesztője se hagyja ezért figyelmen kívül
a Közép-Európa edényes növényeinek jegyzékét (Liste der Gefass-
pflanzen Mitteleuropas). Ez tartalmazza ugyanis a jelenleg érvényes
elnevezéseket FriedrichEhrendorfer szakszerű összeállításában.
A Mi virít itt?c\mü könyvet a színes ábraanyag minősiti. Marianne
Golte-Bechtle asszony sokéves munkája során a növényeket termé­
szet után festette le. Képei önmagukért beszélnek. Csak az képes tel­
jesítményét méltányolni, aki tudja, hogy minden egyes növényi
képmás mögött mennyi aprólékos munka és finomítás rejtezik. En
szívből köszönöm neki. Köszönet illeti azokat is, akik Golte-Bechtle
asszonyt és jómagamat is a növényi anyag megszerzésében támo­
gattak, és elsősorban feleségemet, aki ezen túlmenően sok-sok órát
segített a kefelevonat javításában.
Dr. DietmarAichele
 További tanácsok a könyv használatához
A 30-33. oldalakon található táblázat segíti elő a növények gyors
azonosítását. A használónak mindössze 3 egyszerű kérdést kell
megválaszolnia.
Kérdések:
1. Milyen a kérdéses növény virágszíne?
2. Melyiktermöhelycsoporthoztartozika lelőhely?
3. Sugárszimmetrikus virágú-e a növény?
Ha igen, hány szirmú vagy pártacsúcsú a virág?
Kétoldalian részarányos-e a virág?
Kérem, most üsse fel a táblázatban megadott termőhelyi alcsopor­
tot, amelyet ön a kérdésekre adott válaszok alapján talált meg. Ezu­
tán hasonlítsa össze a megtalált növényt az ábrával. Az azonosítást
a Bl és TI megjelölések alatti leírások teszik biztossá.
8
Példa:
A Budai-hegységben egy erdöszélen március hónapban egy
ibolyakéken virágzó növényt találtak.' 6 sziromlevele van. Az
áttekintő táblázat az „Ibolyakék, erdők, cserjések, sövények"
termőhelyi csoportra és a „sugárszimmetrikus virág 5-nél
több sziromlevéllel" alcsoportra utal, vagyis a 354-357-es
oldalakra. A 357. oldalon lévő tábla három növényt is ábrázol
hasonló virággal, amelyek azonban a levél alakjában mégis
eltérnek. A mi növényünk levelei - amint az már egy gyors
rápillantással is látható- bár nem fejlődtek ki még teljesen,
mégis felismerhetően szárnyaltak. Ezek alapján növényünk
esetében csak a leánykökörcsin jöhet számításba. A Bl és TI
megjelölés alatti leírások igazolják a végrehajtott azonosítás
helyességét. A többi kökörcsinfaj leírásaival tett összevetés
még a legvégső kételyt is kizárja.
' A különböző megfigyelők nem mindig egyformán ítélik
meg, hogy az adott növény ibolyakéken, kéken vagy pirosan
virít-e. Törekedtem arra, hogy egy virág színét úgy nevezzem
meg, ahogyan, amilyennek azt a legtöbb ember látja. Vala­
mennyi fajt, amelyet megítélésem szerint teljes joggal „kék
vagy ibolyakék"-nek, ill. „piros vagy ibolyakék"-nek nevez­
hetnek, mindkét színcsoportnál feltüntettem. Ennek ellenére
egyes növények, amelyeket szokásosan „kék"-nek látnak,
helyenként „ibolyakék"-nek tűnhetnek, mivel a virágszin
ténylegesen területenként valamelyest változhat is. Ezért, ha
egy meghatározás nem vezet eredményre, ajánlatos abban
a színcsoportban is utánanézni, amelybe a növényt ugyan­
csak be lehet sorolni.
 Szakkifejezések az ábrázolásban Virágzatok

sziromllevelekf;
összessége
d párta

<v<

gyökér

T •.>>\
:
buga /
#. Ti
10 11
 Virág

kétoldali részarányos

pillangós virág

12
13
 Levéllemez

kívül nyelves virágok

belül csöves virágok

nyelves virágok csöves virágok bókoló virág

Csésze

ék alakú vese alakú

forrt {Összenőtt) felfújt kélajkú

14 15
 páratlanul
szárnyaslan ósszetetl pálhalevé! kaccsal

Erezet

kacúros

16
 A levél széle Levélállás

ú
I fogas
r
J

fűrészes
í
csipkés

kacúros

tüskésen fogas

kétszeresen fürészes

19
 Szár

berzedtlen ágas]

Föld alatti (növényi) részek

szárgumó

20 21
 A növényvilág felosztása

Számos, még a nem szakmabelieknek is szembetűnő közös ismérv
egy „szerkezeti terv"-en alapul (mint pl, a pillangósvirágúak). Ezeket
csaktöbbé-kevésbé régen élt kezdeti alakokból szabad származtatni.
Az örökletes anyag azonossága, a sejtekből való felépítettség-hogy
csak néhányat említsünk—, valamennyi élőlénynek közös eredetére
utal. Ezeket megegyezöségük alapján lehet rendszerbe sorolni.
Ennek csoportjai több olyan eltérő élőlényt foglalnak magukban,
amelyek alig hasonlítanak egymásra. A mindennapi használatra
a nagy csoportok sokszor épp olyan kevéssé alkalmasak, mint az
olyanok, amelyeknek tagjait csak alig lehet megkülönböztetni egy­
mástól. Amelyiket egy rendszertani csoporthoz tartozónak tekinte­
nek, azt „taxon"-nak nevezik. A leírás, csoportosítás egyetlen egye­
den elvégzett megfigyeléseken alapul. A csoportok terjedelmét és
rendszertani helyét a taxonómia tudománya rögzíti.
satilla grandis esetében még Miller, Gard. Dict. ed. 8. Nr. 1.1768).
Szabatos utánvizsgálatok során azonban mindig fedeznek fel félre­
értéseket, amelyek következményeképpen átnevezés válik szüksé­
gessé. Természetesen ennek lehet az eredménye újabb, vagy új ala­
pon a régi állapotra visszavezetett megismerés. A növénybarát szá­
mára azonban az efelett érzett bosszúság felülmúlja a számára
önkényesnek tűnő névadást, és azt, aki ezt nem ismeri el jogosnak,
az a veszély fenyegetheti, hogy „üzemi vak"-ká válik és csupa szaba­
tosságból siklik át a használhatón.
Ám hogy a régi közlésekből kiásott átnevezéseknek a múltba visz-
szanyúlóan egy időbeli határt lehessen megszabni, a faji szintű érvé­
nyes névadás nem haladhatja meg az 1753-as esztendőt, amely
Linné úttörő művének: a „Species plantarum"-nak (Növényfajok)
megjelenési kelte.

A növényvilágban használatos taxonok:

Faj- leánykökörcsin Pulsatilla grandis
Nemzetség kökörcsin Pulsatilla
Család boglárkafélék Ranunculaceae
Rend boglárkavirágúak Ranunculales
Osztály kétszikűek Dicotyledonopsida
Törzs zárvatermők Angiospermatophyta

Amit egy nemzetséghez számítanak, azt nem valamely faj „legki­

sebb létszáma" határozza meg. A martilapu nemzetség (Tussilago)
mindössze egyetlen fajt: a közönséges martilaput, vagy más néven
lókörömfüvet (Tussilago farfara) foglalja magában. Ez egy egytí­
pusú nemzetség. Ezzel szemben azaggófű (Senecio)nemzetségnek
majdnem 1500 faját különböztetik meg. Ennek következtében a faj­
gazdag nemzetségek, rokonsági csoportok gyakran különleges
nehézséget okoznak annak, aki ezekkel első ízben szembekerülve
akarja őket megismerni.
Egy faj megnevezésének világosnak, egyértelműnek kell lennie.
Az első helyen álló nemzetségnév (mint pl. a Pulsatilla) és az ezt
követő állandó jelző, a tulajdonképpeni fajnév (mint pl. a grandis)
egységes használatával; a nyelvi határokon túl is. Félreérthetetlen-
séget azonban csak a szakmai kívülállókat zavaró járulékos megálla­
podások biztosíthatnak: így a névadó az, aki az előírt eljárás alkalma­
zásával elsőként a növényt „érvényesen" elnevezte. Az állandó jelző
után azért csatolják az első elnevezőnek, leírónak a nevét is, hogy
ezúton is a lehető legjobb egyértelműséget megteremtsék, vala­
mint azt az évszámot és a leírást közzétételének helyét is, ahol az
érvényes közlés nyilvánosságra hozása megtörtént (mint pl. a Pul-
22
 2. alosztály: Ranunculidae
A növényvilág fő csoportjai Rendcsoport: Ranunculanae
Rend: R a n u n c u l a l e s - B o g l á r k a - R a n u n c u l a c e a e - Boglárkafélék
virágúak B e r b e r i d a c e a e - Borbolyfélék
„ A " Élőlények valódi sejtmag nélkül Rend: Papaverales - Mákvirá- P a p a v e r a c e a e - Mákfélék
gúak F u m a r i a c e a e - Füstikefélék
Prokaryonta (Akaryonta)
I. főcsoport Hasadó növények (Schizobionta)
3. alosztály: Caryophyllidae
1. törzs: Baktériumok (Schizophyta) ( m i n t e g y 1500faj)
Rendcsoport: Caryophyllanae
2. törzs: Kékalgák(Cyanophyceae) ( m i n t e g y 2000faj)
Rend: C a r y o p h y l l a l e s - Szegfű C a r y o p h y l l a c e a e - Szegfűfélék
virágúak Amaranthaceae - Disznóparéj-
„ B " Élőlények valódi sejtmaggal (Eukaryonta) félék
II. főcsoport Algák (Phycobionta) C h e n o p o d i a c e a e - Libatopfélék
5 t ö r z s 10 osztállyal és m i n t e g y 25 000 fajjal Rendcsoport: Polygonanae
III. főcsoport Gombák (Mycobionta) Rend; P o l y g o n a l e s - Keserűfű- P o l y g o n a c e a e - Keserűfűfélék
2, esetlegesen 3 törzzsel, valószínűleg 8 osztállyal és m i n t e g y 65 000 virágúak
fajjal Rendcsoport: Plumbaginanae
IV. főcsoport Mohák (Bryobionta) Rend: P l u m b a g i n a l e s - K é k g y ö - Plumbaginaceae - Kékgyökér­
1 törzs 2 osztállyal, mintegy 25 000 fajjal kérvirágúak félék
V. főcsoport Száras növények (Cormobionta)
törzs: Harasztok(Pteridophyta)4osztállyal kb. 1 2 0 0 0 f a j 4. alosztály: Hamamelididae
törzs: Magvas növények (Spermatophyta) Rendcsoport: Urticanae
1. altörzs: N y i t v a t e r m ő k ( G y m n o s p e r m a e ) 7 osztállyal kb. 800 faj Rend: Urticales - Csalánvirá- Ulmaceae-Szilfafélék
2. altörzs: Zárvatermők (Angiospermae) kb. 250 0 0 0 f a j gúak Cannabaceae-Kenderfélék
1. osztály: Kétszikűek (Dicotyledonae) Urticaceae-Csalánfélék
2. osztály: Egyszikűek (Monocotyledonae)
5. alosztály: Rosidae
Válogatás a rendekből és családokból, amelyek képviselői e b b e n Rendcsoport: Rosanae Grossulariaceae-Egresfélék
a k ö n y v b e n fel v a n n a k t ü n t e t v e Rend: Saxifragales - K ő t ö r ö f ű - Saxif ragaceae - Kőtörőf űfélék
(Figyelem: az olyan rendek, a m e l y e k b e n a fásszárúak vannak több­ virágúak
ségben, a „ M e l y i k fa ez? Fák, cserjék, díszfák" című Kozmosz kötet­ Rend: Rosales-rózsavirágúak Rosaceae-Rózsafélék
bentalálhatók. Rendcsoport: Fabanae
Válogatás azokból az alosztályokból, rendcsoportokból, rendekből Rend: F a b a l e s - H ü v e l y e s e k Fabaceae - Pillangós
és családokból, amelyek képviselői ebben a k ö n y v b e n fel vannak Rendcsoport: Myrtanae
tüntetve. Rend: Myrtales - Mirtuszvirá- Onagraceae-Ligetszépefélék
gúak Lyth raceae - Füzényfélék
Rend: H a l o r a g a l e s - S ü l l ő h í n á r - Haloragaceae-Süllőhínárfélék
1. osztály: Dicotyledoneae(= M a g n o l i a t a e ) - virágúak
Kétszikű zárvatermők Rendcsoport: Rutanae
Rend: R u t a l e s - Rutavirágúak Rutaceae - Rutafélék
1. alosztály: Magnoliidae Rend: S a p i n d a l e s - Szappanfa- Aceraceae-Juharfafélék
Rendcsoport: Magnolianae Család: virágúak
Rend: A r i s t o l o c h i a l e s - F a r k a s - Ariostolochiaceae - Farkasal- Rend: Geraniales - G ó l y a o r r v i - O x a l i d a c e a e - Madársóskafélék
almavirágúak mafélék rágúak Linaceae-Lenfélék
Rendcsoport: N y m p h a e a n a e G e r a n i a c e a e - Gólyaorrfélék
R e n d : Nymphaeales - Tündér- Nymphaeaceae - T ü n d é r r ó z s a - Balsaminaceae - Nebáncsvi-
rózsavirágúak félék rágfélék
24 25
Rend: P o l y g a l a l e s - Pacsirtafű- Polygalaceae-Pacsirtafűfélék 7. alosztály: Lamiidae
virágúak Rendcsoport: Gentiananae
Rendcsoport: Celastranae Rend: Dipsacales - Mácsonya- S a m b u c a c e a e - Bodzafélék
Rend: Celastrales - Kecskerá- Celaslraceae-Kecskerágófélék virágúak Caprifoliaceae-Loncfélék
góvirágúak Adoxaceae - Pézsmaboglár­
Rend: R h a m n a l e s - Bengevirá- R h a m n a c e a e - Bengefélék félék
gúak Valerianaceae - Macskagyökér-
Rend: S a n t a l a l e s - Szantálfavi- S a n t a l a c e a e - Szantálfafélék félék
rágúak O l e a c e a e - Olajfafélék Dipsacaceae - Mácsonyafélék
V i s c a c e a e - Fagyöngyfélék Rend: O l e a l e s - O l a j f a v i r á g ú a k Oleaceae-Olajfafélék
Rendcsoport: Euphorbianae Rend: Gentianales - Tárnicsvi- Gentianaceae-Tárnicsfélék
Rend: E u p h o r b i a l e s - Kutyatej- E u p h o r b i a c e a e - Kutyatejfélék rágúak M e n y a n t h a c e a e - Vidrafűfélék
virágúak Apocynaceae-Meténgfélék
R e n d : Thymelaeales - Borosz- Thymelaeaceae - Boroszlán- Asclepiadaceae - S e l y e m k ó r ó -
lánvirágúak félék félék
Rend: Eleagnales-Ezüstfavirá- Eleagnaceae-Ezüstfafélék R u b i a c e a e - Galajfélék
gúak Rendcsoport: Solananae
Rendcsoport: Aralianae Rend: S o l a n a l e s - Burgonyavi- S o l a n a c e a e - Burgonyafélék
R e n d : Araliales - Aráliavirá- Araliaceae-Aráliafélék rágúak Convolvulaceae-Szulákfélék
gúak A p i a c e a e - Ernyösfélék Cuscutaceae-Arankafélék
R e n d : Boraginales - B o r á g ó v i - Boraginaceae - Érdeslevelű­
6. alosztály: Dilleniidae rágúak félék
Rendcsoport: Theanae Rendcsoport: Scrophularianae
Rend: Theales-Teavirágúak Hypericaceae - Orbáncfűfélék Rend: Scrophulariales - Táto- Scrophulariaceae - T á t o g a t ó -
Rend: Droserales-Harmatfűvi- D r o s e r a c e a e - Harmatfűfélék gatóvirágúak félék
rágúak Globulariaceae - G u b ó v i r á g -
Rendcsoport: Violanae félék
Rend: V i o l a l e s - I b o l y a v i r á g ú a k V i o l a c e a e - Ibolyafélék O r o b a n c h a c e a e - Vajvirágfélék
Cistaceae-Szuharfélék Lentibulariaceae-Rencefélék
Rend: C a p p a r a l e s - M u s t á r o l a j - Brassicaceae - Keresztesek Plantaginaceae-Útifűfélék
tartalmúak Rend: H i p p u r i d a l e s - V í z i l ó f a r k - Hippuridaceae-Vízilófarkfélék
Rend: Cucurbitales - Tökvirá- C u c u r b i t a c e a e - Tökfélék virágúak
gúak Rend: Lamiales - Ajakosvirá- Lamiaceae-Ajakosfélék
Rendcsoport: Malvanae gúak
Rend: Malvales - Mályvavirá- Tiliaceae-Hársfafélék 8. alosztály: Asteridae
gúak Malvaceae-Mályvafélék Rendcsoport: Asteranae
Rendcsoport: Primulanae Rend: C a m p a n u l a l e s - Harang- Campanulaceae-Harangvirág-
Rend: Primulales - Kankalinvi- Primulaceae-Kankalinfélék virágúak félék
rágúak Rend: Asterales - Fészkesvirá- A s t e r a c e a e - Gerebcsinfélék
Rendcsoport: Cornanae gúak Cichoriaceae - Katángfélék
Rend: C o r n a l e s - S o m v i r á g ú a k A q u i f o l i a c e a e - Magyalfélék
Cornaceae-Somfélék 2.osztály: Monocotyledoneae(= Liliatae)-
R e n d : E r i c a l e s - Hangavirágúak Pirolaceae-Körtikefélék Egyszikü zárvatermők
E r i c a c e a e - Hangafélék 1. alosztály: Alismatidae
Monotropaceae-Fenyőspárga­ Rend: Alismatales - Hidörvirá- Alismataceae-Hidőrfélék
félék gúak

27
R e n d : Hydrocharitales - Béka- Hydrocharitaceae - Békatutaj-
tutajvirágúak félék
Rövidítések és jelképek
Rend: Z o s t e r a l e s - T e n g e r i f ü v i - Potamogetonaceae-
rágúak
Bl: biztos ismérvek
2 . alosztály: Liliidae TI: t o v á b b i ismérvek leírása
Rendcsoport: Lilianae TE: t e r m ő h e l y (élőhely) és elterjedés
Rend: Asparagales - Spárgavi- Convallariaceae — G y ö n g y v i ­ Á: általánostudnivalók
rágúak rágfélék M: egyszikű (monokotil) virágos n ö v é n y
A l l i a c e a e - Hagymafélék Sz: szabadszirmú n ö v é n y
Amaryllidaceae - Amarillisz­ F: forrtszirmú n ö v é n y
félék O: e g y n y á r i növény
Rend: Liliales-Liliomvirágúak C o l c h i c a c e a e - Kikericsfélék ©: kétnyári növény
L i l i a c e a e - Liliomfélék ■es: évelő n ö v é n y
H y a c i n t h a c e a e - Jácintfélék (/>: mérgező n ö v é n y
Iridaceae - Nősziromfélék (á>): e n y h é n mérgező v a g y mérgezőgyanús n ö v é n y
Rendcsoport: Orchidanae V: védett vagy v é d e l m e t é r d e m l ő növény
Rend: O r c h i d a l e s - Kosborvirá- Orchidaceae-Kosborfélék
gúak
Rendcsoport: Typhanae
Typhales-Gyékényvirágúak Typhaceae-Gyékényfélék

3. alosztály: Arecidae
Rendcsoport: Aranae
Rend: Arales-Kontyvirágúak Araceae —Kontyvirágfélék

Virágalakok

virágok legfeljebb 4 virágsziromlevéllel

virágok 5 sziromlevéllel

virágok 5-nél t ö b b sziromlevéllel, v a g y fészkesek

kétoldali részarányos virágok

 A táblázatok áttekintése

A virág színe fehér Mocsarak, lápok, vízpar­ Bokrok és fák

tok, víz
legfeljebb 4 sziromlevél 218
Szántók, kertek, utak, 5-nél több sziromlevél 90 legfeljebb 4 sziromlevél 206
5 sziromlevél 210 5 sziromlevél 218
vasúti töltések, törmelék kétoldali részarányos vi­
94 5-nél több sziromlevél 214 5-nél több sziromlevél 220
rágok
legfeljebb 4 sziromlevél 34 kétoldali részarányos vi­ kétoldali részarányos vi­
5 sziromlevél 40 Meredek köves hegyolda­ rágok 216 rágok 222
5-nél több sziromlevél 50 lak, sziklák
kétoldali részarányos vi­ 5 sziromlevél 98
rágok 52 kétoldali részarányos vi­
• rágok 98

Rétek, legelök, marhajá­ Mocsarak, lápok, vízpar­

rások tok, víz
legfeljebb 4 sziromlevél 54 legfeljebb 4 sziromlevél 100
5 sziromlevél 56 5 sziromlevél 104
5-nél több sziromlevél 66 5-nél több sziromlevél 110
kétoldali részarányos vi­ kétoldali részarányos vi­
rágok 70 rágok 112
Bokrok és fák A virág színe piros
Erdők, cserjések, sövé­ legfeljebb 4 sziromlevél 114
nyek 5 sziromlevél 116 Szántók, kertek, utak, 5-nél több sziromlevél 270
legfeljebb 4 sziromlevél 72 kétoldali részarányos vi­ vasúti töltések, törmelék kétoldali részarányos vi­
5 sziromlevél 76 rágok 124 legfeljebb 4 sziromlevél 226 rágok 272
5 sziromlevél 226
5-nél több sziromlevél 234 Meredek köves hegyolda­
A virág színe sárga kétoldali részarányos vi­ lak, sziklák
rágok 236 5 viráglevél 280
Szántók, kertek, utak, Erdők, cserjések, sövé­
vasúti töltések, törmelék nyek Mocsarak, lápok, vízpar­
4 sziromlevél 180 Rétek, legelők, marhajá­ tok, víz
legfeljebb 4 sziromlevél 126 rások
5 sziromlevél 182 legfeljebb 4 sziromlevél 282
5 sziromlevél 134 legfeljebb 4 sziromlevél 242
5-nél több sziromlevél 192 5 sziromlevél 284
5-nél több sziromlevél 142 5 sziromlevél 242
kétoldali részarányos vi­ 5-nél több sziromlevél 288
kétoldali részarányos vi­ 5-nél több sziromlevél 250
rágok 198 kétoldali részarányos vi­
rágok 148 kétoldali részarányos vi­ rágok 290
Rétek, legelök, marhajá­ Meredek köves hegyolda­ rágok 254
rások lak, sziklák Bokrok és fák
legfeljebb 4 sziromlevél 154 legfeljebb 4 sziromlevél 204 legfeljebb 4 sziromlevél 294
5 sziromlevél 158 5 sziromlevél 204 Erdők, cserjések, sövé­ 5 sziromlevél 296
5-nél több sziromlevél 164 5-nél több sziromlevél 204 nyek 5-nél több sziromlevél 300
kétoldali részarányos vi­ kétoldali részarányos vi­ legfeljebb 4 sziromlevél 262 kétoldali részarányos vi­
rágok 172 rágok 204 5 sziromlevél 262 rágok 300
30 31
 A virág színe kék A virág színe zöld
Szántók, kertek, utak, Erdők, cserjések, sövé­ Szántók, kertek, utak, 5 sziromlevél 378
vasúti töltések, törmelék nyek vasúti töltések, törmelék 5-nél több sziromlevél 380
legfeljebb 4 sziromlevél 302 legfeljebb 4 sziromlevél 320 legfeljebb 4 sziromlevél 366 kétoldali részarányos vi­
5 sziromlevél 304 5 sziromlevél 322 5 sziromlevél 370 rágok 380
5-nél több sziromlevél 304 5-nél több sziromlevél 326
kétoldali részarányos vi­ kétoldali részarányos vi­ Rétek, legelök, marhajá­
rágok 306 rágok 326 rások Mocsarak, lápok, vízpar­
legfeljebb 4 sziromlevél 372 tok, víz
Mocsarak, lápok, vízpar­ 5 sziromlevél 372 legfeljebb 4 sziromlevél 382
Rétek, legelök, marhajá­ tok, víz kétoldali részarányos vi­ 5 sziromlevél 386
rások legfeljebb 4 viráglevél 328 rágok 374 5-nél több sziromlevél 386
5 viráglevél 330
legfeljebb 4 sziromlevél 308
kétoldali részarányos vi­ Erdők, cserjések, sövé­ Bokrok és fák
5 sziromlevél 310 rágok 330 nyek legfeljebb 4 sziromlevél 386
5-nél több sziromlevél 314 legfeljebb 4 sziromlevél 374 5 sziromlevél 388
kétoldali részarányos vi­ Bokrok és fák
rágok 316 legfeljebb 4 sziromlevél 330

A virág színe ibolyakék

íne barna
A virág színe
Szántók, kertek, utak, Erdők, cserjések, sövé­
nyek Száraz élőhelyek Nedves élőhelyek
vasúti töltések,
legfeljebb 4 sziromlevél 352 legfeljebb 4 sziromlevél 390 legfeljebb 4 sziromlevél 390
törmelék
5 sziromlevél 352 5 sziromlevél 390 5 sziromlevél 392
legfeljebb 4 sziromlevél 332 5-nél több sziromlevél 354 kétoldali részarányos vi­
5 sziromlevél 334 kétoldali részarányos vi­ rágok 392
5-nél több sziromlevél 336 rágok 358
kétoldali részarányos vi­
Meredek köves hegyolda­
rágok 336 lak, sziklák
kétoldali részarányos vi­
rágok 362
Rétek, legelök, marhajá­
rások Mocsarak, lápok, vízpar­
tok, víz
legfeljebb 4 sziromlevél 340
legfeljebb 4 sziromlevél 362
5 sziromlevél 342 5 sziromlevél 362
5-nél több sziromlevél 344 5-nél több sziromlevél 364
kétoldali részarányos vi­ kétoldali részarányos vi­
rágok 348 rágok 364

33
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Március-oklóber 20-40cm
1 Pásztortáska
közönséges pásztortáska
Capselia bursa-pastorís
Keresztesek
Brassicacea tCruciforae)
Bl: laza fürtös virágzat. A magház és
a termések háromszögúek, ék alakútól
a szív alakúig változnak, felfelé elállóak,
felül a legszélesebbek.
TI: a szár elágazó. Tölevélrózsa. A töle-
velek kacúrosak vagy szárnyasán ta­
goltak. A felső levelek ép szélüek.
TE: gyomállományokat alkot szántó­
földeken, kertekben és szőlőskertek­
ben, vasúti töltéseken, törmelékes he­
lyeken az utakon; nitrogénkedvelő;
bármilyen fajta homok-, agyag- és ko­
vakavicsos talajon megnő; igen gya­
kori.
Á:Sz;O;0
A növény nevét a táska-, tarisznyasze-
rü termései után kapta. Alkalmilag
a növényt egy gomba támadja m e g ,
ekkor fehér poros bevonatúnak látszik
és torz, csavarodott szárúvá válik.
Gyógynövény; kolint és acetil-kollnt
tartalmaz.
Május-október 15-30 cm
i Mezei tarsóka
vetési tarsóka, mezei tarsolyfű, ve­
tési tarsolyfii
Th/asp/arvense
Keresztesek
Brassicaceae {Ctvcileraet
81: a magház legfeljebb háromszor
olyan hosszú, mint amilyen széles.
A termés 10-18 m m hosszú, széles
szárnyú és felül mélyen kivágott.
Ászár szögletes. A növény kopasz.
T I : fürtös virágzat. A szárlevelek ülőek,
hosszúkásak, öblösen fogazottak, vál­
luk nyíl alakú, világoszöldek. A termés
rekeszei többmagvúak.
TE: gyomállornányokat alkot minde­
nekelőtt a kapásnövények szántóin,
szőlőskertekben és kertekben, ritkáb­
ban törmelékes helyeken, útszegélye­
ken és gabonák szántóföldjein; túl­
nyomórészt tápanyagban dús, azon­
ban mégis laza agyagtalajokon; na-
J y o n gyakori.
:Sz;G
34
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
A növény mustárolajat tartalmaz és
csípős ízű.
Április-május 8 - 2 0 c m
3 Csupaszszérú rejtőké
rejti ke
Teesdalia nudicaulis
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
Leírását lásd az 54. oldalon.
. Március-május 5-10cm
4 Tavaszi ködvirág
ködvirág, tavasíi daravirág
Erophila verna IDraba verna)
Keresztesek
Brassicaceae (Crucíferae)
Bl: a szirmok kéthasábúak, mintegy
harmadukig hasítottak. A magház leg­
feljebb háromszor hosszabb a széles­
ségénél. A szár levéltelen. A levelek la­
pos tőrózsában állnak.
T I : fürtös virágzat. A levelek lándzsá-
sak.
TE: gyomállornányokat alkot a kapás­
növények szántóföldjein, utakon és
utak mentén, száraz és félszáraz gye­
pékben, ritkábban vasúti töltéseken;
valamelyest nitrogénkedvelő, előny­
ben részesíti a laza, viszonylag durva
szemcsés homoktalajokat: szórványo­
san fordul eló.
A : Sz; O
_ Május-oktober 2-5 cm
b Heverő zöldhúr
apróhúr, szagyan
Sagina procumbens
Szegfüfélék
Caryophyllacene
Bl: többnyire 4, alkalmilag 5 szirmú, el­
fekvő növény.
T I : a vlrágkocsányok levélhónaljiak. Az
elvirágzást követően visszahajolnak.
Felegyenesedő szárainak csomói le­
gyökereznek. A levelek nagyon rövi­
dek, keskeny szálúak és tövises he­
gyűek.
TE: gyomállományokat alkot a szántó­
földeken, utakon, források nedves kör­
nyékén és vizpartszegélyeken; kedveli
a tömör, mészszegény agyagialajokat;
nedvességjelző; szórványosan fordul
elő.
Á:Sz;-«s
35
CX3 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Április-június 5-20 cm
1 Galléros tarsöka (tarsolyfü)
általbúvó tarsöka.gallérozó la rsóka
Thlaspi perfoüatum
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
Leírását lásd az 54. oldalon.
Május-június 15-30 cm
L Mezei zsázsa
Lepidium campestre
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
Bl: a virágok fürtökben helyezkednek
el. jelentéktelenek. A magház legfel­
jebb háromszor olyan hosszú, mint
amilyen széles. A termés erősen lapos,
tojásdad alakú, felfelé széles szárnyú,
A lermésrekeszek egymagvúak. A vi-
rágkocsányok többnyire szőrösek.
A szárölelö szárlevelek válla szív vagy
nyíl alakú.
T I : a levelek tagolatlanok, fogazottak,
a levélszélek gyakran hullámosak, az
alsó levelek hosszúkásak, a levélnyél­
be keskenyedek, puha szőrúek.
TE: szántóföldeken és törmelékes he­
lyeken gyomállományok; kedveli a
tápanyagban dús agyagtalajokat; me­
legkedvelő; szórványosan fordul elő.
Á:Sz;O;0
Régóta ismert gyógynövény, eseten­
ként a herevetömaggal hurcolják el, és
igy olyan környéken ís megjelenik,
ahonnan hosszabb ideje hiányzott.
Május-július 2O-50cm
ó Koshomlok
útszéli zsázsa, kásafü
Cardaría draba (Lepidium draba)
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
Bl: illatos, tömött álernyős virágzat.
A magház legfeljebb háromszor hosz-
szabb a szélességénél. A termés erő­
sen lapított, szív alakú; a magrekeszek
egymagvúak. A virágkocsányok kopa­
szok. A középső és a felső szárlevelek
válla szív vagy nyíl alakú.szárölelök.
TI: ernyőhöz hasonlító buga. A szár
többnyire felálló és valamelyest szög­
letes. Az alsó levelek nyelesek.
TE: gyomállományok az útszegélye­
ken, vasúti töltéseken és törmelékes
helyeken; kedveli a köves, valame­
36
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
lyest mésztartalmú talajt; előnyben ré­
szesíti a száraz élőhelyeket; gyakori.
A : Sz; <•*
Magvai - mustárolaj-tartalmuk miatt -
csípős izüek, ós régebben a borsot he­
lyettesítő fűszerként használták.
Május-június 20-100cm
4 Kányazsombor
hagymaszagú kányazsombor, fok-
hagymafú
AUiaria petioiata (AlUaria offici-
nalis)
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
Bl: a növény szétdörzsöl ós kor erősen
fokhagymaszagú.
TI: fürtös virágzat. A szár felálló. A le­
velek tagolatlanok; az alsók hosszú
nyelűek, vese vagy szív alakúak, dur­
ván csipkések, a felső levelek szív ala­
kúak vagy tojásdadok, öblösen foga­
zottak.
TE: csalitosok, erdöszegélyek, ritkás
és nyirkos erdők, törmelékes helyek,
alkalmilag az útszegélyek is; kedveli
a laza. tápanyagban dús ós nitrogén­
tartalmú talajokat; gyakori.
Á: Sz; ö
Amint a fokhagymára {vo. „fokhagy-
mafú") utaló nevéből is kitűnik, mus­
tárolajakat tartalmaz, korábban saláta­
fűszerként használták, ize azonban ke­
sernyés. Régóta gyógynövény, hatása
a fokhagymáéhoz hasonló.
Május-június 15-60 cm
0 Borzas ikravirág
ikrapik
Arabis hirsuia
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
Bl: a magház háromszor hosszabb,
mint amilyen széles. A levelek tagolat­
lanok, szív vagy nyíl alakú vállal szár-
ölelők. A növény szoros,
T I : fürtös virágzat. A szár mérsékelten
sűrűn leveles.
TE: száraz gyepek, félszáraz gyepek,
száraz hegyi rétek, útszegélyek, de elő­
fordul lápokban is; kedveli a tápa­
nyagban dús. mésztartalmú talajokat;
az Alföldön szórványosan, az észak-
középhegységi tájon gyakoribb.
Á:Sz;G;«?
37
 o Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Május-augusztus 30-100 cm
1 Közönséges galaj
Golium mollugo
Buzérfélék
Rubiaceae
Bl: a pártacimpák hajszálfínoman ki­
hegyezettek. Ászár négyélú.
T I : bugás virágzat A virágok fehérek
vagy elefántcsontszinúek. A levelek
a hosszúkástól a fordított tojásdadig
változnak, tövises hegyűek, többnyire
nyolcasával Örvös állásúak
TE: mezók, legelök, útszegélyek, kü­
lönböző erdők, száraz gyepek; kedveli
a tápanyagban dús, agyagos talajt; va­
lamelyest kedveli a nitrogént; nagyon
gyakori.
A:F;*«-
Elnevezés: lásd tejoltó galaj.
oldal.
_ Június-augusztus 30-130cm
L Ragadós gafaj
kullancsfű, ragadvány
Galium aparíne
Buzérfélék
Rubiaceae
Bl: a levélhónalji virágzatok hosszab­
bak, mint a levelek. A szár négyélú,
a merev szőrök segítségével felkúszó,
akaszkodó.
Ti: a virágok fehérek vagy zöldesfehé­
rek. A levelek hosszúkás ók alakúak,
tüskésen hegyesek. A levélszéleken és
a levél fonákjának közepén jól érezhe­
tők a merev szőrök, ha ujjbeggyel a le­
vélcsúcs irányába simítunk. Egy örv-
ben hatosával-nyolcasaval állnak a le­
velek.
TE: gyomállományokat alkot a szántó
földeken, kertekben és szőlőskertek
ben, törmelékes helyeken, csalitban
erdőszéleken és az erdőkben, vízpart
bozótosban; kedveli a nedves, táp
anyagban dús, nitrogéntartalmú
agyagtalajokat, nagyon gyakori.
A : F; 0
Elnevezés: lásd tejoltó galaj, 132.
oldal.
- Június-augusztus 30-60 cm
ó Repcsénretek
repcsény retek, dudvaretek
Raphanus raphanistrum
38
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Brassicaceae (Cruciferae)
Bl: a virágok halványsárgák vagy fehé­
rek; sötétsárga vagy ibolyakék erekkel.
A csészelevelek felállöak. A magház és
a termés háromszor vagy még több­
ször hosszabb a szélességénél. A ter­
més a magvak között erősen beíüzo-
dött.
T I : ernyőhöz hasonlító fürt. A kocsány
merev szőrű. Az alsó levelek lantosak,
a felsők lándzsásak.
TE: gyomállományok a szántófölde­
ken, ritkábban a kertekben és törmelé­
kes helyeken; kedveli a mészben sze­
génytől a mészmentesig terjedő agya­
gos talajokat; előfordul homokos tala­
jokon is; jelzi a felszíni talajsavanyo-
dást; gyakori.
132. Á: Sz; ©
A repcsénretek nagy valószínűséggel
a kultúrnövénnyé vált étkezési retek
vad alakja. A „retek" elnevezés a né­
met „Rettich" névből eredeztethető,
amely a latin: radix = gyökér elnémete-
sített alakja.
Május-június 15-30cm
4 Réti útifű (útilapu}
közepes útifű
Píantago média
Útífüfélék
Plantaginaceae
Leírását lásd az 56. oldalon
Május-október 5-60 cm
0 Lándzsás útifű (útilapu)
útifű, kigyöfű
Píantago lanceolata
Útífüfélék
Plantaginaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
TI: fejecskeszerú, rövid füzér. A virá­
gok jelentéktelenek; a porzószálak fe­
héresek, később megbarnulnak. A szár
barázdás. A lándzsás levelek törózsá-
ban állnak.
TE: rétek, legelök, útszegélyek, törme­
lékes helyek; kedveli a tápanyagban
dús, homokos vagy agyagos talajt; va­
lamelyest nitrogénkedvelő is; igen
gyakori.
Á:F;.*3
Régóla gyógynövény. Nyálkaanyago-
kat, magjában gyengén mérgező ke­
vés aukubint is tartalmaz. -
39
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék

Május-június 5-15 cm olocsán

1 Csattogó szamóca Holosteum umbeflatum
csattogó eper, csomóca Szegfüfélék
Fragaría virídis Caryophyllaceae
Rózsaiélék Bl: a virágok álernyőkben állnak,
Rosaceae a szirmok finoman fogazottak.
Leírását lásd az 56. oldalon. TI: bogernyos virágzat; a virágkocsá-
nyok az elvirágzás után visszahalla­
Március-október 8-60 cm nak. A levelek ülöek, tojásdadok, tom­
C Közönséges tyúkhúr pák. A legalsó levelek hosszúkásak,
tyúkhúr.tikhúr lándzsásak. A növény kékeszöld színű.
Stellaría média TE: gyomállományokat alkot a szántó­
Szegfüfélók földeken és az útszegélyeken; kedveli
a kevéssé benőtt, homokos agyagtala­
Caryophyllaceae
jokat és homoktalajokat: szórványo­
Bl: ci szőrök a száron csak egyetlenegy
san fordul elő.
jól látható sorban helyezkednek el.
A: Sz; G
3 bibeszál.
TI: a virágok kettős bogban állnak.
A levelek átellenesek, az alsók nyele­ Április-június 10-30 cm
sek, a felsők ülöek, tojásdadok. 0 Parlagi madárhúr
TE: gyomállományokat alkot különö­ Cerastium arvense
sen a kapásnövények szántóföldjein Szegfüfélék
és a kertekben, d e törmelékes helye­ Caryoph yllaceae
ken is; nitrogénkedvelö; igen gyakori. Leírását lásd az 58. oldalon.
Á:Sz;G
A „tyúkhúr" elnevezés a gyakran Április-október 10-50 cm
messze kúszó, hengeres metszetű, ka­ 6 Réti madárhúr
nyargós szárra utal, amely a tyúk belé­ gyepes madárhúr
hez hasonlít. A növény szaponint tar­ Cerastium fontanum (C cdespko-
talmaz. Régóta gyógynövény. sum, C. vulgatum, C. holosteoides)
Szegfüfélék
Május-szeptember 15-30 cm Caryophyllacea e
ö Pázsitos csillaghúr Bl: a szirmok legfeljebb harmadukig
Stellaría graminea bemetszettek, többnyire csak pereme-
Szegfüfélék zettek. 4 - 5 bibeszál. A virágzó hajtások
Caryophyllaceae mellett virág nélküli meddő ágak is ta­
Bl: a szirmok majdnem az alapjukig lálhatók, ezek legyőkeresednek.
hasadtak, 3-5 m m hosszúak (kb. olyan TI: bogernyos virágzat, a szár elfekvő,
hosszúak, mint a csésze). 3 bibeszál. felegyenesedő vagy felálló, a sűrűn
A fellevelek száraz-hártyásak, a szélük szőrözöttől a majdnem kopaszig válto­
píllás-szörös. zik. A levelek a hosszúkás tojásdadtól
a tándzsásig változnak,
T I : elágazó szárú kettősbogas virág­
TE: mezők, rétek, erdők; esetenként
zat; az ágak gyakran megtörtek. A szár
gyomállományokban is a szántófölde­
négyszögű, petyhüdt. A levelek átelle­
ken; kedveli a jól átnedvesedett, táp­
nesek, ülöek, szálas lándzsásak.
anyagban dús agyagtalajokat; szórvá­
TE: száraz, olykor szikes réteken, hegyi
nyosan fordul elő.
réteken, ritkábban szántóföldeken
A: Sz; ■*:-
gyomállományként is; kedveli az
agyagos és a valamelyest homokos ta­
lajt; enyhén mészkerülö; szórványo­ Március-június 5-25cm
san fordul elő. / Békamadárhúr
A:Sz;*;
Cerastium semidecandrum
Szegfüfélék
Március-május 5-20 cm Caryop h yllacea e
4 Ernyős olocsán Leírását lásd az 56. oldalon.

41
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
_ Június—szeptember 5—20 cm
I Kakukkhomokhúr
Arenaría serpyílifolia
Szeg fűfélék
Caryophyllaceao
Bl: a szirmok ép szélűek. a csészénél
rövidebbek. 3 bibeszál.
TI: a virágok a fevélhónaljakban ülnek,
kocsányosak. A szár elágazó, felegye­
nesedő. A levelek átellenes állásúak,
igen kicsinyek, tojásdadok, ülőek.
A növény kopasz vagy erősen szőrös.
TE: száraz gyepek, útszegélyek, falmé­
lyedések; gyomállományok gabona­
szántóföldeken; kedvelt a száraz, kö­
ves vagy homokos talajokat; szórvá­
nyosan fordul e!ö.
A:Sz;0
. Június-október 10—50cm
L Mezei csibehúr
parlagi csibehúr, tehénabrak
Spergula arvensis
Szegfűfélék
Caryophyllaceae
81: a levélhónaljakban rövid hajtások
erednek; a levelek ezért látszólag ör­
vösek. A szirmok ép szélűek.
TI: végálló bogernyős virágzat. A szár
megduzzadt, csomós. A levelek szála­
sán tövises, alul hosszanti barázdával.
TE: gyomállományok a kapásnövé­
nyek és gabonák szántóföldjein, főleg
homokos talajon; jelzi a talaj elsava-
nyodását; szórványosan fordul elő.
Á:Sz;0
Egyes területeken korábban jószágta-
karmányként termesztették is.
^ Július-szeptember 30-60 cm
6 Orvosi szappanfü
szappanfű, habzófü
Saponaria offícinalis
Szegfüféfék
Caryophyllaceae
Leírását lásd a 286. oldalon.
Má)us-oktober 2O-100 cm
4 Fehér mécsvirág
fehér habszegfü, fehér sziléne
Melandrium album (Silenealbal
Szegfűfélék
Caryophyllaceae
42
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Bl: a szirmok mélyen kettéhasadtak.
A csésze hasas, erősen szőrös, tiz-
bordás.
T I : a levélhónaljakban mindig 3 virág
van, A virágok egyivarúak, a termő-
söknek 5 bibeszála van. A levelek átel­
lenes állásúak, a felsők tojásdad lán­
dzsa sak.
Hasonló: az esti mécsvirág (Meland­
rium noctiflorum}; virágai hímnősek,
3 bibeszál. Gyomállományokban a ga­
bonaszántóföldeken; az agyagos tala­
jokat kedveli; nagyon ritka.
TE: gyomállományok a szántófölde­
ken és törmelékes helyeken, de útszé-
leken is; kedveli a meleget; szórvá­
nyosan fordul elő.
A:Sz;Q;<«q
Mindkét faj kifejezetten éjszaka virág­
zó (lásd a nevét is), A virágok teljesen
csak az este beálltával nyílnak ki, és
csak ekkor kezdenek el illatozni. A be-
porzást éjjeli lepkék végzik el.
c Június-augusztus 20—50 cm
J Hólyagos habszegfü
hólyagfü.délcike
Silene vulgáris (S. cucubalus, S. inf-
lata)
Szegfűié lék
Ca ryophyllaceae
Leírását lásd az 58, oldalon.
. Június—október 10—50cm
0 Madárkeserüfű
porcsin kese rűfü, disznópázsit
Polygonum aviculare
Keserűfüfélék
Polygonaceae
Bl: a virágok levélhónalji állásúak.
Aszárelfekvő.
T I : a virágok zöldek, fehér vagy piros
szegéllyel. A szár elágazó. Az ágak
a csúcsukig levelesek,
TE: gyomállományok szántóföldeken
és törmelékes helyeken, útszegélye­
ken, mezei utakon, utca kövezetben;
nitrogénkedvelő, taposást tűrő; igen
gyakori és változatos.
A:Sz;0
A növény száraz tömegének 1%-ában
tartalmaz kovasavat. Régóta gyógynö­
vény. Gyógytea adalékaként is hasz­
nálják.
43
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék

Július-október 20-80 cm a sík felszínű, gyakran köves, mésztar­

1 Lapulevelü keserüfü talmú talajokat; melegkedvelő; gya­
Polygonum lapathifolium kori.
Keserüfúféték Á:Sz;*5
Polygonaceae Népies elnevezése a széltől görgetett
Leírását lásd a 286. oldalon. és ily m ó d o n állandóan ide-oda „gör­
dülő/csapódó" kórójára vonatkozik.
Április-június 15-50 cm Ezeket a terméságazatokat „futóbo-
gáncs"-nak, vagy „pusztai boszor­
L Mezei gyöngykötes
kányának is nevezik. A növény a szá­
mezei kömag raz élőhelyekhez nemcsak bőrnemü
Uthospermum arvense (Bugiossoi- leveleivel alkalmazkodik, hanem olyan
desarvensis) gyökerei is vannak, amelyek 2 m mély­
, Erdeslevelűek ségig hatolnak le. Régóta gyógynö­
Boraginaceae vény; szaponinokat tartalmaz.
Bt: a levelek egyszerűek, durva szö-
rúek.
TI: a virágok kicsinyek. A szár egyszerű Június-augusztus 1-2 m
vagy elágazó; a levelek szálasak vagy 5 Foltos bürök
lándzsásak. bürök, bolondpetrezselyem
TE: sztyepprétek. száraz gyepek, Contum maculatum
gyomállományok, mindenekelőtt ga­ Ernyösök
bonaszántóföldek, ritkábban kapásnö­ Apiaceae fUmbellíferae)
vények szántóföldjei; kedveli az
BI: a virágok 7-20 sugarú ernyőben
agyagtalajt; nem ritka.
állnak. A gallér soklevelű. A gallérka-
Á : F; G
levelek az ernyőcskének csak a külső
A növény gyökerei piros festékanya­ oldalán találhatók. A szár hamvaskék,
got tartalmaznak, amelyet korábban alul vörös foltos, kopasz, A levelek két­
arcfestéshez használtak. szeresen-négy szeresen szárnyasak,
kopaszok. A növény egérszagú.
Május-augusztus 5-15 cm
i Fehérvarjúháj T I : az ernyő összetett. A levélkék csú­
kisvarjúháj csa fú részes.
Sedum album TE: gyomállományok törmelékes he­
Varjúhájfélék lyeken, utakon, erdöszélen, szántóföl­
Crassulaceae deken és kertekben; kedveli a nedves
Leírását lásd a 98. oldalon. agyagtalajokat; melegkedvelő; nitro­
génjelző; szórványosan fordul elő.
Á: Sz; 0 ; {«)
Július-augusztus 15-50cm
A növény minden részében, de külö­
4 Mezei iringó nösen az éretlen terméseiben az erő­
boszorkánykerék, Ördögkerlngő, sen mérgező koniin alkaloidot tartal­
Eryngium campesetre mazza. Ezekből az éretlen termésekből
ErnyŐsök készítették a régi görögök az ókorban
Apiaceae (Umbefliferae) a méregitalt, amelyet az állam halálra
Bl: a virágok gömbszerű tömött er­ ítélt ellenségeinek meg kellett inniuk.
nyőkben állnak. A levelek szúrós tövi­ Maga Szókratész is a „büröklleveslpo-
sesek. hár" kiürítése következtében halt meg.
TI: az ernyő gallérja tüskés, gyakran
hamvasán futtatott. A levelek átelle­
nes állásúak, az alsók nyelesek, a fel­ Június-július 30-170 cm
sők szárölelök, a fiatal levelek tagolat­ 0 Bódító baraboly
lanok; a szárlevelek hármasán szár­ Chaerophyllum temulum
nyasán hasadtak. Ernyösök
TE; szaraz-félszáraz gyepek, legelók, Apiaceae (Umbelliferae)
pusztai gyepek, útszegélyek; kedveli Leírását lásd a 88. oldalon.

44 45
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Q£

Június-október 50-100 cm gyobb állományokban is fellép.

1 Nagy földitömjén A:Sz;©;§>
Pimpinella major (Pimpinella A növény kisebb mennyiségekben tar­ ■

magna) talmazza az erősen mérgező alkaloi­

ErnyŐsök
Apiaceae (Umbelliferac)
Bl: a virágok 9-15 vékony, a kivirágzás
előtt petyhüdt sugarakból álló ernyő­
ben ülnek. A gallér hiányzik. A gallérka
vagy hiányzik, vagy egy-két leveles.
A szár élesen szögletes, barázdás. A le­
velek egyszerűen szárnyasak.
T I : az ernyő összetett. A szár kopasz.
A levelek sötétzöldek, valamelyest fé­
nyesek. A levelek szétdörzsöléskor kel­
lemetlen szagúak.
TE: mezők, útmenték, hegyi rétek,
nyirkos és sziklás erdők; kedveli az
agyagos, valamelyest nedves talajt;
nilrogénkedvelő; szórványosan fordul
elő.
Á:Sz;-3
Régóta gyógynövény; illóolajokat,
cserzőanvágókat és csipös ízű pimpi-
nellint tartalmaz.
Május-iúnius 30-100cm
í. Kömény
fűszerkómény, kerti kömény
Carutn carví
Ernyósök
Apiaceae {Umbelliferae)
Leírását lásd a 64. oldalon.
Június-október 10—lOOcm
6 Mérges ádáz
ádáz.ebzeller
Aethusa cynapium
Ernyősök
Apiaceae (Umbelliferae)
Bl: a virágok 10-20 sugarú ernyőkben
állnak; a gallér hiányzik. Csak 3 gallér-
kalevél van az ernyöcske külső olda­
lán. Aszirmok csak 1-2 m m hosszúak-
T I : az ernyő összetett. A levelek kétsze­
resen-háromszorosan szárnyasak;
a petrezselyeméhez hasonlóak, fé­
nyesek.
TE: üde erdők, gyomállományok tör­
melékes helyeken, utakon és kapásnö­
vények szántóföldjein; ritkábban ga­
bonaszántóföldeken is és kertekben;
kedveli a laza talajokat; nitrogénked­
velő; az Alföldön szórványosan fordul
elő, egyébként gyakori, olykor na-
dot: a koniint. Fogyasztása halált elői­
déző mérgezéshez vezethet. A valódi
petrezselyemtől, amelynek vad alakja
ismeretesen bodros levelű, a mérges
ádáz mindenekelőtt fényes leveleivel
és fokhagymaszerú szagávak külön­
bözik, amely a levelek szétdörzsöl őse­
kor érezhető.
Július-október 30-60 cm
4 Sárgarépa
murok répa
Daucus carota
Ernyősök
Apiaceae {Umbelliferae}
Bl: a virágok ernyőkben állnak, az er­
nyő közepén többnyire egy feketésbí­
bor színű virág van.
TI: az ernyő összetett, először madár-
fószekszerű, mert sugarai összehajla-
nak, majd kiterül, terméséréskor ismét
fészek alakú. A szár szőrös, barázdás,
belül üreges. A levelek kétszeresen-
hárornszorosan szárnyasak.
TE: félszáraz gyepek, rétek, legelök, út­
szegélyek; gyomállományok törmelé­
kes helyeken; kedveli a laza, homokos
vagy köves, gyakran kevéssé benőtt
talajokat; igen gyakori.
Á : Sz; 8
A kerti sárgarépa vad alakja; illóola-
•okat tartalmaz, a karógyökerében
17 mg/100 g tömegű A-provitamint és
emellett még a B-vitamin-csoport tag­
jait.
Július-szeptember 50-200 cm
0 Erdei angyalgyökér
angyélika, angyalfű
Angelica sylvestrís
Ernyősök
Apiaceae (Umbelliferae)
Leírását lásd a 88. oldalon.
Június-október 30-150 cm
0 Közönséges medvetalp
medvetalp, császárgyökér
Heracleum sphondylt'um
Ernyősök
Apiaceae (Umbelliferae)
Leírását lásd a 64. oldalon.

46 47
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék

- Június-július 30-100cm talajt; nitrogénkedvelő, nagyon ritka.

1 Podagrafü Á:F;©;8
köszvényfú, baktopp A „tövisalma" elnevezése a tövises
Aegopoüium podagraria toktermésére utal. A beporzást éjjeli
ErnyŐsök lepkék végzik el. A növény erősen mér­
Apiaceae (Umhelliferae) gező alkaloidokat tartalmaz. Gyógynö­
Bl: a virágok 12—18 sugarú, összetett vény.
lapos ernyőkben állnak. A gallér és
gallérka hiányzik. A levelek egyszere- Június—október 30-100 c m
sen-kétszeresen háromtagúak. 4 Fekete csucsor
TI: a szár üreges, kopasz. A levélkék ebszölő, kányabogyó
hosszúkás-tojásdadok, szélük erősen Solanum nigrum
fú részes. Csucsorfélék
' TE: ligeterdök, szurdokerdők, nedves Solanaceae
lomb- és elegyeserdök, bokrok, par­ Bl: virágja leginkább a burgonyáéhoz
tok; gyomallományok mindenekelőtt hasonlít; a szár kopasz vagy csak rit­
kertekben; kedveli a magas talajvíztől kán szőrös.
átnedvesített agyagos, nitrogéntartal­
TI: kevés virágból álló fürtök. A szár
m ú talajokat; középhegységeinkben
elágazó. A levelek váltakozó állásúak,
gyakori, néhol tömeges, az Alföldön
hosszú nyelüek, tojásdad vagy rombo-
ritka.
sak, szélükön gyakran öblösen kara­
Á:Sz;-«$
josak.
A növény leveleit vadnövényfőzelék­ TE: gyomállományok a kapásnövé-
ként lehet elkészíteni. Korábban a po- nyek szántóföldjein, kertekben, fala­
dagrafüvet fájdalomcsillapítóként kon és törmelékes helyeken; kedveli
használták a reuma és a köszvény az agyagos talajt; nitrogén- és meleg­
(csúzi ellen (innen az egyik közkeletű kedvelő; gyakori.
megnevezése is) oly módon, hogy Á:F;0;®
a növényt összezúzva a fájdalmas test­ A növény mérgező alkaloidokat tartal­
tájakra rakták. A termés illóolajokat maz, szaga enyhén undorító.
tartalmaz.
c Június-július 50-300 cm
» Június-szeptember 50-130 cm 0 Piros földitök
c. Csilláros ökörfarkkóró gönye, csúzrépa
lámpafű.ünőfark Bryonia (iioica
Verbascum lychnitis Tökfélék
Tátogatófélék Cucurbitaceae
Scrophulariaceae Leírását lásd a 84. oldalon.
Leírását lásd a 60. oldalon.
e Június-október 30-100cm
- Június-szeptember 3 0 - l 0 0 c m 0 Apró szulák
0 Csattanó maszlag szulák, folyófü
maszlag, szúrósdisznó, tövisalma Convolvulus an/ensis
Datura siramonksm Szulákfélék
Csucsorfélék Convolvulaceae
Solanaceae Leírását lásd a 230, oldalon.
Bl: A virágok 5-8 cm hosszúak, tölcsér
alakúak, felállóak. _ Június-október 150-30öcm
TI: a virágok csúcsállóak vagy az ágvil- / Felfutó sövényszulák
lában ülnek. A szár egyenes, kopasz. nagyszulák, déliglátó
A levelek nyelesek, öblösen fogazott Calystegia sepium {Convolvulus
szélüek, kellemetlen szagúak. sepium)
TE: gyomállományok az utakon, falu- Szulákfélék
széleken, törmelékes helyeken, fala­ Convolvulaceae
kon és vasúti töltéseken; kedveli a laza Leírását lásd a 86. oldalon.

48
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék

Február-november 3-10cm Gyógynövény; főként virágjaiban tar­

1 Vad százszorszép talmaz illóolajokat.
rukerc, aprópere
Bellis perennis Június-augusztus 2 5 - 6 0 c m
Fészkesek 4 Tengerparti székfú
Asteraceae (Compositae) hamiskamilla
Leírását lásd a 66. oldalon. Matricaria maritima
(Tripleurospermum 'modorúm,
Május-június 10-20 cm Matricaria inodora)
C Ernyős sárma Fészkesek
madártej, kígyóvírág Asteraceae (Compositae)
Ornithogalum umbellatum Bl: a virágok bugásán elrendezkedő
Jácintfélék fészkekben ülnek; kívül fehér nyelves
üliaceae Hyaeinthaceae virágok, belül sárga csöves virágok
Bl: ernyős virágzat. A virágok kocsá- láthatók. A vacok beles, nem pelyvás.
nyának hossza 8 cm-ig terjedhet. A levelek finomak, kétszeresen-há-
T I : a lepelfevelek fonákán (külső olda­ romszorosan szárnyaltak; a növény
lán) zöld csík van. A levelek csak ősszel enyhén illóolajszagú.
T I : a szár egyenes, felül elágazó.
jelennek m e g ; fonákjuk közepén egy
TE: gyomállományok szántóföldeken,
hosszanti fehér csík húzódik. A hagy­
törmelékes helyeken, utakon és eset­
mák sarjhagymákat nem fejlesztenek. leg vasúti töltéseken is; különféle, de
TE: gyomállományok a kapásnövé­ mindenképpen nitrogéntartalmú tala­
nyek szántóföldjein, különösen sző­ jokon; gyakori.
lőskertekben, ritkábban bozótosokban A: F; O; «g
is; valamelyest nitrogénkedveló;
előnyben részesíti a mély és laza ho­
mokos és az agyagos talajt, sőt szike­ Május-október 20-50 cm
seken is megél; gyakori; egy-egy ter­ 5 Parlagi pipitér
mőhelyen tömegesen elszaporodik. álszékfú, pocvirág
Á: M;<*j Anthemis arvensis
Fészkesek
Május-augusztus 15-30 cm Asteraceae (Compositae)
ó Orvosi székfű 81: a virágok fészkeiében ülnek; kívül
bubulyka, pipiske fehér nyelves virágok, belül sárga csö­
Matricaria chamomilla ves virágok vannak. A vacok pelyvás.
Fészkesek A levelek szá rnyasak.
Asteraceae (Compositae) TI: a levélkék szálasak vagy lándzsá-
Bl: a virágok bugásán elrendezkedő sak, tagolatlanok, egyesével, hárma­
fészkekben ülnek, kívül fehéres nyel­ sával áll nak, zöldek, puha szőrösek.
ves virágok, belül sárga csöves virá­ TE: gyomállományokban szántófölde­
gok vannak; a vacok üreges, nem pely- ken ős utakon; kedveli a nitrogéntar­
vás. A levelek finomak, kettősen szár­ talmú, azonban savanyú talajt; az Al­
nyasak. A növény erőteljesen aromás- földön gyakori, a domb- és hegyvidé­
fűszeres illatú. keinken szórványosan fordul elő.
Á:F;0
TI: a nyelves virágok az idősebb kor­ A növény illóolajokat tartalmaz.
ban bókolok, lefelé hajlók. A szár egye­
nes, elágazó, kopasz.
TE: gyomállományok, mindenekelőtt Június-október 15-50 cm
gabonaszántóföldeken és utakon; Közönséges cickafark
kedveli a tápanyagban dús, nitrogén­ etekóró, csontvirág
tartalmú agyagtalajt, valamelyest Achillea millefolium
mészkerülö; gyakori, társulásalkotó Fészkesek
a szikeseken is. Asteraceae (Compositae/
Á:F;0 Leírását lásd a 250. oldalon.

50 Bl
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék '
- Május-október 10-90cm
1 Borzas gombvirág
Galinsoga ciliata
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Bl: a virágok bogernyősen elrendezett
kis fészkekben ülnek; kívül nyelves vi­
rágok, belül sárga csöves virágok van­
nak. A levelek tagolatlanok, fogazott
szélűek, átellenes állásúak.
T I : többnyire csak 5 nyelves virága
van. A szár ágas, csúcsa felé elállóan
szőrös.
TE; gyomállományok kapásnövények
szántóföldjein, törmeléken és utakon;
kedveli a nitrogéntartalmú, agyagos,
részben valamelyest homokos talajt;
szórványos, nálunk elterjedőben van.
Á;F;0
A növény eredeti őshazája a dél-ame­
rikai perui Andok. A 19. század elején
gyomként tűnt fel az Egyesült Államok
területén. 1850 táján már Európában is
megtelepedett. Újabban mindenek­
előtt a kertekben és a városokban ülte­
tett szegélynövényzetben van terjedő­
ben. Fagyérzékeny, ezért előnyben ré­
szesít olyan élőhelyeket, amelyek már
kora tavasszal elegendő meleget tarta­
nak. Nem kedveli a túl meszes agyag-
talajt, amelyet esetenként kapálnak is.
_ Június-október 30-100cm
i Betyárkóró
juhfarkkóró, vénemberfű
Erigeron canadonsis
(Conyza canadensis)
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Leírását lásd a 94. oldalon.
. Április-október 30-60 cm Qtfp
3 Fehér árvacsalán
holtcsalán, macskaparéj
Lamium album
Ajakosak
Lamiaceae (Labistae)
Bl: a növény csalánszerü, égető csa-
láns2Őrei nincsenek.
TI: 5-8 virág ül tevélhónalji álörvek-
ben. A szár négyszögletes. A levelek
átellenes állásúak, csipkés-fürészes
szélűek.
TE: üde erdei gyomállományokban és
52
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
sziklaerdőkben, utakon, törmelékes
helyeken, falakon és vasúti töltéseken
gyakori; nitrogénkedvelő; igen gya­
kori.
Á:F;-*:-
A virágok nektárban dúsak; különösen
a hosszú szipókás dongóméhek lepik
el. Régóta gyógynövény; nyalka-
anyagokat, cseranyagokat és illóolajo­
kattartalmaz.
Március-május 15~20cm
4 Odvas kertike
jorha,likas-ir
Corydalis cava
Füslikefélék
Fumaríaceae
Leírását lásd a 236. oldalon.
Június-szeptember 10-30cm
5 Közönséges szemvidrtó(fű)
szemfü, szemgyógyító
Euphrasia stricta (Euphrasia offíci-
nalis)
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Leírását lásd a 70. oldalon.
e Július—szeptember 30-130 cm
D Fehér somkóró(mézkerep)
hubamhere, buharaihere
Mefilotusalbus
(Melilotusalba)
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: a virágok hosszú, keskeny, felálló
fürtökben állnak. A levelek hármas uj-
jüak.
T I : a szár felálló, elágazó. A levélkék
fordított tojásdadok, fogazottak.
A megszántott növény illata a szagos
mügére emlékeztető.
TE: gyomállományok az útszóleken,
vasúti töltéseken és köves, törmelékes
helyeken; kedveli a köves, azonban
agyagos talajt; nitrogénkedvelö; gya­
kori; termesztik is.
Á: Sz; ©
Az illat a kumarintól származik. Ezt
szerves kötésben tartalmazza, és a szá­
rítás során szabadul fel. Ha a nedves
szénába a fehér somkórót is belekeve­
rik vagy belekeveredik, akkor a kuma-
rinból egy olyan kémiai vegyület ala­
kul ki, amely véralvadásgátló.
53
 Rétek, legelők, marhajárások
,- Mércius-majus 5-10cm
1 Tavaszi ködvirág
ködvirág, tavaszi daravirág
Erophila verna (Draba verna)
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
Leírását lásd a 34. oldalon.
- Április-május 8 - 2 0 c m
L Csupaszszárú rejtőké
rejti ke
Teesdalia nudicaulís
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
81: rövid, végálló fürt. A két külsó szi­
rom majdnem kétszer hosszabb a bel­
sőknél. A szár többnyire nem ágazik el.
T I : a levelek tő levél rózsában állnak.
Lant alakúak, szárnyasán hasadtak,
A száron többnyire 1-3 kis szárlevél
van.
TE: gyomáilományok a gabonaszán­
tóföldeken, száraz ritkás gyepekben,
útszegélyeken és homokbuckákon:
homokjelzö, jelzi a sovány, táp­
anyagban szegény talajokat; mészke-
rülő; igen ritka; hazánkban csak Zala
megyében fordul elö.
A : Sz; Q
Áprjhs-május 30-60 cm
3 Réti kakukktorma
kakukkfoszlár, kakukktajték
Cardamine pratensis
Keresztesek
Brassicaceae {Cruciferae)
Bl: a magház háromszor hosszabb
a szélességénél. A levelek szá rnyaltak.
TI: fürtös virágzat. A szár üreges,
majdnem hengeres. A tölevelek örvö­
sek, páratlanul szárnyaltán összetet­
tek. A levélkék kerekdedek. A csúcsle­
vélke gyakran jóval nagyobb a többi­
nél. A szárlevelek szárnyaltán ha­
sadtak.
TE: nedves rétek és lomberdők, ele­
gyes erdók, tűlevelűek ültetvényei,
a ligeterdők és hegyi rétek nedves ré­
szei; kedveli az agyagos, a talajvíz által
Rétek, legelők, marhajárások
átjárt talajt; igen gyakori; virágaival
április végén jelzi a nedvesebb réteket.
A;Sz; ( *c
A „kakukktajték" elnevezése a tajtékos
kabócák élőhelyét alkotó tajtékhal-
mocskák gyakori előfordulására utal.
E faj ugyanis a növény szárából nedvet
szív ki, amely az állat kilélegzett leve­
gőjétől felhabosodik. Lásd még réti ka-
kukkszegfü, 242. oldal. Bőségesen tar­
talmaz mustárolajakat és C-vitamint.
. Április-június 5-20 cm
4 Galléros tarsóka
tarsolyfú, altalbúvó tarsóka. gallé-
rozó tarsóka
Thlaspi perfoliatum
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
Bl: a szirmok 2 - 3 m m hosszúak.
A magház legfeljebb háromszor hosz-
szabb a szélességénél. A termés 4 - 6
m m hosszú, széles szárnyú, rekeszei
többmagvúak. A szár hengeres.
A szárlevelek kékeszöldek, többnyire
ép szélüek, válluk szív alakú, ülőek.
A növény csupasz.
TI: a virágok fürtben állnak. A növény­
nek nincsenek meddő hajtásai.
TE: száraz és pusztai, valamint félszá­
raz gyepek, útszegélyek; gyomállomá­
nyok meleg talajú szántóföldeken és
szőlőskertekben; kedveli a mésztartal­
m ú lösz- és agyagtalajt; szórványo­
san, néha tömegesen fordul elő,
Á: Sz; ©
— Május-június 15-60 cm
0 Borzas ikravirág
ikrapik
Arabis birsuta
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
Leírását lásd a 36. oldalon.
* Május-augusztus 30-60 cm
0 Közönséges galaj
Galium mollugo
Buzérféléfc
Rubiaceae
Leírását lásd a 38. oldalon,
55
 Rétek, legelök, marhajárások Rétek, legelök, marhajárások

Május-szeptember 15-40 cm Május-]únius 5 - 1 5 c m

1 Mocsári galaj 4 Csattogó szamóca
tóparti galaj csattogó eper, csomóca
Galium paluslre Fragaria viridis
Buzérfélék Rózsafélék
Rubiaceae Rosaceae
Bl: az egyerű levelek négyesével örvö­ Bl: felálló szár három-tíz virággal.
sen állnak. A szár a felülről lefelé irá­ A szirmok nem kicsipettek, egymást
nyuló tüskék miatt érdes tapintású. érintik. A levelek színükön finoman
TI: terpedt buga. A szár négyszögle­ szőrösek. Indái nincsenek, vagy csak
rövidek,
tes, elfekvő vagy felegyenesedő. A le­
velek sötétzöldek, szálas hosszúkásak, TI: a szirmok elefántcsontszínúek. Az
csúcsuk lekerekített. erdei szamóca növénye hasonlít hoz­
TE: álló- és folyóvizek nádas öve. zá, de kisebb nála.
zsombékosok állománya, árkok, víz­ TE: száraz csalitok, világos, száraz er­
partok, de nedves rétek, magashegy­ dők, félszáraz gyepek, útszélek; kedve­
li a laza, mésztartalmú talajokat. A Du­
ségi termőhelyek is; kedveli a hu­
nántúli-középhegységben gyakori, az
muszban gazdag, a talajvíz által átned­
Alföldön szórványos,
vesített tőzeges vagy agyagos talajo­ Á:Sz;<5
kat: szórványosan fordul elő.
A: F; *í A hazai szamócafajok közül a csattogó
szamóca támasztja a legkisebb igé­
Elnevezés: lásd tejoltó galaj, 132. nyeket az éghajlatot illetően. Szélsősé­
oldal. ges hőmérséklet-ingadozások, talajki­
száradás sem árt neki. A kopár helye­
Május-október 5-60 cm ket részesíti előnyben.
C Lándzsás útifű
útifű, kígyófú Április-október 10-50 cm
Planlago lanceolata
«í Réti madárhúr
Útifűfélék
gyepes madárhúr
Planlaginaceae
Cerastium fontanum iC. caespito-
Leírását lásd a 38. oldalon.
sum, C. vulgatum, C. holosteoides)
Szeg fűfélék
Május-június 15-30 cm Caryophy/teceae
3 Réti útifű Leírását lásd a 40. oldalon.
réti útilapu, közepes útifű
Planlago média
Útifüfélék Március-június 5-25 cm
Planlaginaceae D Békamadárhúr
Bl: a szár kétszer-ötször hosszabb, homoki madárhúr
Cerastium semidecandrum
mint a virágfüzér. A levóllemez min.
Szegfüfélék
négyszer hosszabb a levélnyélnél.
Caryophyllaceae
TI: rövid, tömött füzérű, a virágok je­ Bl: a sziromlevelek csúcsa mintegy
lentéktelenek. A bibeszálak vöröses-li­ harmadrészig kicsipettek. 4 - 5 bibe­
lásak, hosszúak. A levelek tőrózsában szál. Valamennyi hajtása virágzó.
állnak, ép szélűek. T I : bogernyös virágzat. A szár felegye­
TE: félszáraz gyepek, rétek, legelők, nesedő vagy egyenes. A levelek átelle­
utak, útszegélyek, sportpályák; kedve­ nesek, lándzsásakvagy tojásdadok.
li a tápanyagban dús, valamelyest TE: száraz gyepek, útszegélyek; me­
mésztartalmú agyagialajt; igen gya­ leg- és mészkedvelő; jelzi a laza vagy
kori. éppen homokos talajt; a Dunántúli-kö­
A:F;^§ zéphegységnél szórványos, az Alföl­
döngyakori.
Gyógynövény. Nyálkaanyagokat tar­
A:Sz;0
talmaz.

57
 Rétek, legelők, marhajarasok
- Április—június 10-30cm
1 Parlagi madárhúr
Cerastium arvense
Szegfűfélék
Caryophyllaceae
BI; a sziromlevetek 8 mm-néi hosszab­
bak, kétszer hosszabbak a csészénél,
csúcsuk negyedrészükig kicsípett.
A növény sűrű, rövid szőrös.
T I : bogernyös virágzat. A meddő haj­
tások gyakran tömött gyepeket alkot­
nak. A levelek átellenesek, hosszúká­
sak vagy lándzsásak.
TE: gyomállományok szántóföldeken,
falzugokban, útszegélyeken és félszá­
raz gyepekben; kedveli a mésztartal­
m ú , laza talajokat; szórványosan for­
dul elő, néhol jövevény (adventiv)
elem.
A:Sz;**s
- Május-szeptember 15-30 cm
L Pázsitos csillaghúr
Stellaria graminea
Szegfűfélék
Caryophyllaceae
Leírását lásd a 40. oldalon.
- Június-augusztus 20-50 cm
6 Hólyagos habszegfü
hólyagfű.délcike
Silene vulgáris (S. cucubalus, S. In-
flata)
Szegfűfélék
Caryopphyllaceae
BI: a sziromlevelek csúcsa mintegy
harmadrészükig kétkaréjú, A csésze
felfújt, hálózatos erezetű, 20 föérrel.
T I : laza bogernyös virágzat; a szár fel­
álló vagy felegyenesedő, nem raga­
dós. A levelek keresztben átellenesek,
elliptikusak vagy lándzsásak, kihegye­
zettek, csupaszok.
TE: gyomállományok szántóföldeken,
útszéleken, félszáraz gyepekben és az
erdők gyéres termőhelyein (különö­
sen a száraz helyeken); melegkedvelő;
valamelyest mész- és nitrogén kedve­
lő; szórványosan fordul elő.
Á: Sz; « f
Virágaiban bőségesen választ ki nek­
tárt. A beporzást éjjeli lepkék végzik el.
Szaponinokat tartalmaz.
58
Rétek, legelők, marhajárások
* Május-szeptember 30-60 cm
4 Kónya habszegfü
Silene nutans
szegfűfélék
Ca ryoph yllaceae
Leírását lásd a 84, oldalon.
- Május—június 15-40cm
0 Bibircses kőtörőfű
körontó, kötörő
Saxifraga granulata
Kőtörőföfélék
Saxifragaceae
BI: a szár tövénél gumöcskák vannak.
A sziromleveleken nincsenek színes
pontok.
T I : kevés virágú bogernyő. A szár ke­
vés levelű, egyenes, ragadós, szőrös.
A tőlevelek hosszú nyelűek, vese ala­
kúak, karójosan csipkések, a szárleve­
lek ék alakúak, h á r o m - ö t tagúak.
TE: rétek, félszáraz gyepek, ritkán gyé­
res erdők; valamelyest mészkerülő;
előnyben részesíti az agyagos talajo­
kat; szórványosan fordul elő, hazánk­
banneméi.
A:Sz;*5
Elnevezés: lásd fürtös kőtörőfű, 98.
oldal.
- Április-június 15-50cm
0 Erdei szellörózsa
pápics, anemóna
Anemone sylvestrís
Boglárkafélék
Ranunculaceae
BI: a virágok egyesével (ritkán kettesé­
vel) egy follevélörvből indulnak k i ;
a virágátmérők 7 cm-ig, a sziromleve­
lek 3 cm-ig terjednek, kívül szőrösek.
A bibeszál nem nyílik meg. Tőlevelei is
vannak (a virágzás idején kezdetben
csak kibontakozásban).
T I : többnyire 2 - 6 tőlevél. ujjasán ötö­
sen szeldelt, fehér szőrös.
TE: ritkás száraz erdők, félszáraz gye­
pek; kedveli a laza, tápanyagban dús,
mésztartalmú talajokat; nagyon ritka,
de néhol nagy számban található.
A: Sz; -*§; ® ; V
Protoanemonint és szaponinokat tar­
talmaz; mérgező.
59
 Rétek, legelök, marhajárások Rétek, legelők, marhajárások

Május-július 30-60 cm Bl: a tölevelek szélte-hossza egyfor­

1 Nárciszvirágú szeilőrózsa ma, hosszúkás szív alakúak.
Anemone narcissiflora T I : a virágok hengeres fejecskékben
Boglárkafélék állnak, fehéres, sárgás vagy kékes szí­
Ranunculaceae nűek, a kinyitás előtt lehajlók, konyák.
Bl: a virágok hármasától nyolcasáig TE: lomberdők, elegyes erdők, ritkáb­
bogernyöben állnak. A sziromlevelek ban tűlevelű erdők, hegyi rétek; ked­
mintegy 1,5 cm hosszúak, kívül csupa­ veli a laza, televényes, humusztartal­
szok. m ú , tápanyagban dús, valamelyest
nedves talajt; gyakori; nálunk elég
TI: a sziromlevelek belül fehérek, kivül
ritka.
gyakran vörösen futtatónak: egyes vi­
A:F;ví
rágoknak 5 helyett 6 szirmuk is van.
A levélörv ülő; az alsó leveiek há­
tam-öt osztatúak. Június-július 15-30 cm
TE: magashegységi rétek és félszáraz 5 Rétizsellérke
gyepek; igen ritka, hazánkban nem él pireneusi zsellérke
vadon. Thesium pyrenaicum
A:Sz:-«s;8>;V (T. pratensel
Mérgező proioanemoninttartalmaz. Szantálfafélék
Sahfa/aceae
Június-augusztus 30-60 cm Bl: a viráglevelek a termésérlelés idő­
2 Közönséges méreggyitok szakában csak a csúcsukon begön­
vadpaprika, cinka gyöltek la legalsó virágokat kell figye­
Vincetoxicum hinjndinaría lembe vennif). A felső murvalevelek
ICynanchum vincetoxicum, V. offi­ a szélükön érdesek.
cinatel T I : összetett fürtös virágzat. Minden
Selyemkórófélék egyes virág alatt három levélke van.
Asclepiadaceae A virágok többnyire ötcimpájúak, be­
Leírásét lásd a 84. oldalon. lül fehérek, kívül zöldek. A levelek vál­
takozó állásúak. Több hasonló, ám rit­
Június-szeptember 50-130cm ka és nehezen elkülöníthető faj létezik.
3 Csillárosökörfarkkóró TE: félszáraz gyepek és sovány rétek;
lámpafú.ünőfark valamelyest mészkerülő; ritka. Ez a faj
Verbascum tychnitis hazánkban nem ól, de a nemzetség
Tátogatófélék egyéb fajai megtalálhatók.
Scrophulariaceae A:Sz;^5
Bl: a portokok fehér gyapjasak. A szár
felül éles, szögletes, lisztes. A levelek _ Június-augusztus 8-30 cm
színükön majdnem kopaszok, fonákju­ 6 Békalen
kon lisztesek. Linum catharticum
TI: fürtös virágzat. Az alsó levelek nye­ Lenfélék
lesek, a felsők tojásdadok vagy lán- Lineceae
dzsásak, ülöek. Bl: a sziromlevelek csipkézetlenek,
TE: száraz gyepek, félszáraz gyepek, épek, 4 - 5 m m hosszúak, az alapjukon
cserjések, útszegélyek, vasúti töltések, sárgák.
tarvágások, erdőszélek: kedveli T I : laza bugás virágzat, A szár vékony,
a mésztalajt; melegkedvelő; gyakori. felül berzedten elágazó. Az alsó leve­
A:F;0 lek átellenes állásúak, a felsők gyakran
váltakozó állásúak, ép szélűek.
Május-augusztus 30-100 cm TE: félszáraz gyepek, nyirkos, trágyá-
4 Erdei varjúkőröm zatlan rétek, sásosok, síklápok; kedveli
raponc, raponca a télen nedves, nyáron száraz talajo­
Phyteuma spicatum kat; nem ritka, néhol tömegesen for­
Harangvirágfélék dul elő.
Campanulaceae A : Sz; többnyíre 0 ; ®

60 61
 Rétek, legelők, marhajárások
Június-szeptember 5-20 cm
1 Kakukkhomokhúr
Arenaria serpylüfolia
Szegfüfélék
CaryophyUaceae
Leírását lásd a 42. oldalon.
Május-augusztus 5 - 1 5 c m
L Fehér varjúháj
fülfü. pozsgásfú
Sedum album
Varjúhájfélék
Crassulaceae
' Leírását lásd a 98. oldaton.
Június-augusztus 1-2 m
i Réti legyezofü
bajnóca, legyezöbajnöca
FMpendula ulmaria
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a levelek egyszerűen szárnyasak.
A levélkék 3-5 c m hosszúak, ötösével
állnak.
T I : a virágok ágas bogernyőkben ül­
nek, erősen illatozók, részben hat szi­
romlevelük van. A szár leveles. A levél­
kék nagyok, az oldalállásúak fűrésze-
sek, a csúcsállók három-öt hasábosak,
fonákjukon lehérszőrösek.
TE: nedves rétek, sík- és átmeneti lá­
pok, nyirkos hegyi rétek, ligeterdök;
homokos és agyagos, de állandóan
nedves talaj; nem gyakori, de olykor
tömegesen fordul elő.
Á:Sz;-*:;(®í
Elnevezés és mérgezőanyag-tartalom:
lásd koloncos legyezőfű, 94. oldal.
Április-augusztus 70-130 cm
4 Erdeiturbolya
Anthhscus sylvestrís
Ernyösök
Apiaceae (Umbelliferae)
Bl: a virágok 8-16 sugarú ernyőkben
ülnek. A gallér hiányzik vagy egy-két
levelű, a gallérkalevelek pillásak.
A szirmok kerekdedek vagy csak egé­
szen csekély mértékben kicsipettek.
A szár alul durva szőrös, többnyire
nem foltos. A levelek kétszeresen-há-
romszorosan szárnyasak.
71: az ernyő összetett, a szár szögletes.
TE: rétek, ritkábban cserjések és erdö-
62
Rétek, legelők, marhajárások
szólek; kedveli a valamelyest nyirkos
talajt; nitrogén jelző; igen gyakori;
a trágyalével frissen megöntözött ré­
teken gyakran tömegesen jelenik m e g ,
és virágaival a rét látványát meghatá­
rozza.
A:Sz;^
Június-augusztus 30-100 cm
t) Nagy völgycsillag
zápóca
Astr&ntia major
Ernyösök
Apiaceae (Umbelliferae)
Bl: a virágok fejecskeszerü ernyőkben
ülnek. A gallérlevelek olyan hosszúak,
mint az ernyő. A levelek ujjasán ta­
goltak.
T I : az ernyő kicsiny, feltűnő, többnyire
fehéres gallérlevelekkel van körülvé­
ve. A szár kevéssé elágazó. A levélkék
fű részesek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, ligeter­
dők, szurdokerdők, hegyi erdők, hegyi
rétek; kedveli a mésztartalmú, laza
agyagtalajokat; mészjelző; ritka, ter­
mőhelyein azonban csoportosan for­
dul elő.
Á:Sz;-*: :
Június-október 15-50cm
6 Hasznos földitömjén
földitömjén, ptmpinella
Ptmpínella saxifraga
Ernyösök
Apiaceae {Umbelliferae)
Bl: a virágok 6-15 sugarú ernyőkben
állnak. A gallér hiányzik. A gallérka
többnyire hiányzik vagy egy-két leve­
l ű . A szar csak finoman barázdás, hen­
geres. A levelek egyszerűen szár­
nyasak.
TI: az ernyő összetett. A szár csúcsa
kevéssé leveles.
TE: száraz gyepek, félszáraz gyepek,
puszták; kedveli a száraz, valamelyest
sekély és gyakran köves, laza talajt:
melegkedvelő; szórványosan fordul
eíő.
A: Sz; '*$
Régóta gyógynövény; illóolajokat,
cserzöanyagokat és a csípős ízü pimpi-
nellint, valamint további kumarinszerü
anyagokat istanalmaz.
 Rétek, legelők, marhajárások Rétek, legelök, marhajárások

- Május-június 30-100cm - Június-október 3 0 - 1 5 0 c m

1 Kömény 6 Közönséges medvetalp
füszerkömény, hasznos kömény medvetalp, császárgyökér
Carum carvi Heracieum sphondylium
Ernyósök Ernyósök
Apiaceae (Umbelliferae) Apiaceae (Umbelliferae)
Bl: a virágok 8-16 sugarú ernyőkben Bl: a virágok 15-30 sugarú ernyőkben
állnak. A levelek kétszeresen-három- ülnek. A gallér hiányzik, vagy keve­
szorosan szárnyasak, A legalsó szár- sebb, mint hatlevelű. Számos gallér-
nyacskák a felső szárlcveleken a levél­ kalevele van. A szegélyvirágok meg­
nagyobbodtak. A szár szögletesen ba­
hüvely alapján helyezkednekel.
rázdás, merev szőrű. A levelek három-
T I : az ernyő összetett; a levelek szél­
szorosan-négyszeresen szárnyasán
dörzsöléskor aromás illatúak. összetettek, az alsók 50 cm-ig terjedő
TE: rétek, mindenekelőtt középhegy­ hosszúságúak. A növény kellemetlen
ségek és hegységek, útszegélyek; ked­ szagú,
veli a tápanyagban dús, valamelyest
nyirkos és laza talajokat; nitrogénked­ TI: összetett ernyős virágzat. A virágok
velő; gyakori; nálunk az Alföld keleti gyakran enyhén zöldcsen vagy rózsa­
színűén futtatotlak.
felén szórványos előfordulású.
Á : Sz; G TE: tisztások, nyirkos lombos és ele­
gyes erdők, ligeterdök, cserjések, ré­
A gyökér ehető. A terméseket fűszer­ tek, gyomállományok; kedveli a laza,
ként használják. 3-7%-ban illóolajokat nedves talajt; nitrogénkedvelö; na­
tartalmaz, amely jellegzetes Ízt kölcsö­ gyon gyakori.
nöz neki. Csekély mennyiségben az A: Sz;'ár-
emésztést segili elő. Adalékanyagként Erősen változékony, és több, nehezen
pálinkákhoz is használják. elkülöníthető alfajra osztjákffil.
Jó házinyúltakarmány; illóolajokat és
furokumarinokat tartalmaz, amelyek
« Július-augusztus 30-100cm fény hatására a bőrön gyulladásokat
L Citromkocsord idézhetnek elö. Régóta gyógynövény.
mesterlapu
Peucedanum oreoseUnum
Ernyósök - Július-október 30-60cm
Apiaceae (Umbelliferae) 4 Sárgarépa
Bl: a virágok 15-25 sugarú ernyőkben murokrépa
állnak. Számos gallérlevél és gallérka- Daucus carota
levél van. A szár hengeres, finoman Ernyósök
barázdás. A levelek háromszorosan Apiaceae (Umbelliferae)
szárnyasán összetettek, az alsók 30-40 Leírását lásd a 46. oldalon.
cm hosszúak. A levélszárnyak derék­
szögűén vagy tompaszögűén elállók. Július-augusztus 15-50 cm
TI: összetett ernyős virágzat. A levelek 5 Mezei iringó
erősen aromás illatúak. boszorkánykerék, ördög keringő
Eryngium campestre
TE: száraz erdők és száraz cserjések, Ernyósök
de félszáraz gyepek is; kedveli a ho­ Apiaceae (Umbelliferae)
mokos vagy köves, sekély talajú ter­ Leírását lásd a 44. oldalon.
mőhelyeket; melegkedvelő; nem túl
ritka. « Június-október 50-100 cm
Á:Sz;-a:- 0 Nagy földitömjén
Régóta gyógynövény, illóolajokat (in­ Pimpineila major
nen az illata) és kumarinvegyületekel (P. magna)
tartalmaz. A növény leve - túlérzékeny Ernyósök
személyeknél - fény hatásara a bőrön Apiaceae (Umbelliferae)
gyulladásokat idézhet elő. Leírását lásd a46. oldalon.

64 65
 Rétek, legelők, marhajárások Rétek, legelők, marhajárások

Fnhruár-április 10-30cm nem fordul elől), amelynek keresztben

1 Tavaszitőzike átellenes levelei vannak. A levelek
kacsa bili, szoplán erős szagúak. Gyöktörzse {rizómája)
Leucojum vemum gumós.
Amariiliszfélék TI: a virágok csúcsálló bugában állnak,
Amaryllidaceae belül gyakran fehérek, kívül zöldesek.
Bl: mind a hat lepellevél egyforma. TE: magashegységi marhalegelók (itt
TI: a szár egy- vagy kétvírágú. A virág gyakori), az Alföldön láprétek és Nge-
ilíaios. A lepellevelek csúcsa sárgás­ terdök szegélye (ritka); nitrogén- és
zöld foltos. A levelek keskenyek, vala­ valamelyest mészkedvelő; állományai
melyest húsosak, nem hamvasak. visszahúzódóban.
TE: nedves erdők, cserjések, rétek; Á;M;*«§;@
kedveli a televényben dús talajokat; A növény protoveratrin és germarin
'ritka; de termőhelyei nagyobb állomá­ nevű alkaloidokat, mérgező anyago­
nyokbanfordul elő. kat tartalmaz, ezek egyéb más mellett
A: M ;«•$;»;? a bőrben lévő idegvégződések inger­
A porzók, amelyek lefelé nyílnak, a leg­ lése útján halnak. Az orrban már
csekélyebb érintésre kiejtik a virág­ 1/50 000 g-nyi mennyiségük is lüsz-
port. Mérgező alkaloidát; a leukojint szentésre ingerel. A zászpaalkaloidok
tartalmazza. idegmérgek. Hatásuk a rovarokra is
mérgező. Ezen alapul az a korábbi,
a lehetséges mérgezések veszélye mi­
0 Május~ápriíis 8-15cm
att azonban egyáltalán nem tanácsolt
í Fehér sáfrány
alkalmazása, hogy kivonatával tetvek
fehérvirágú sáfrány ellen védekezzünk.
Crocusalbiflorus
Nöszi romfélék
Iridaceae - Február-november 3-10crn
Leírását lásd a 344. oldalon. D Vad százszorszép
rukerc, aprópere
- Majus-j''' l "ús 3 0 - 7 0 c m Bellis perennis
ó Fürtös homok liliom Fészkesek
hőle,sáncvirág Asteraceae (Compositao)
Anthericum liliago Bl: mással nem téveszthető össze.
Liliomfélék TI: a virágok magányos fészekben, le-
LHiaceae véltelen tökocsányon ülnek. A fészek
Leírását lásd a 92, oldalon. szegélyén fehér vagy pirosas futtatású
nyelves virágok, belül sárga csöves vi­
. Június—augusztus 30-100 cm rágok vannak. A levelek törózsában
4 Ágas homokliliom állnak, visszás tojásdadok, lapát ala­
ágas hölye, sövényvirág kúak, csipkések.
Anthericum ramosum TE: rétek, legelők, útszélek. mezei
liliomfélék utak, mesterséges pázsitok; igen gya­
LHiaceae kori.
Leírását lásd a 92. oldalon. Á:F;^
A növény virágai száraz levegőben
_ Június-augusztus 50-150cm még a - 1 5 X - o t is elviselik anélkül,
5 Fehérzászpa hogy lényegileg károsodnának. A fé­
trüsszentőfü szek úgy reagál, mini az egyes virág:
Veratrum album mind nedves időjárásban, mind pedig
üliomféték éjjelre becsukódik. Ezenkívül gyakran
LHiaceae követi a Nap járását. Régóta gyógynö­
Bl: a váltakozó állású levelekről még vény; a virágaiban szaponinokat, illó­
a nem virágzó állapotban is biztosan olajokat, cserző anyag okát, keser-
megkülönböztethető a növekedésben anyagokat és nyálkaanyagokat tar­
lévő sárga tárnicstól (ez hazánkban talmaz.

66
 Rétek, legelők, marhajárások
Rétek, legelők, marhajarasok

- Május-október 30-60 cm - Május-június 8-25 cm

1 Réti margitvirag 4 Parlagi macskatalp
aranyvirág, katarözsa csábfú.gyapjasfű
Chrysanthemum leucanthemum, Antennaría diotca
(Leucanthemum vulgare) Fészkesek
Fészkesek Asteraceae (Compositae)
Asteraceac (Compositae) Leírását lásd a 270. oldalon,
Bl: mással nem téveszthető össze..
TI: a virágok magányos csúcsállású fé­ _ Július-szeptember 2O-40cm
szekben ülnek; kívül fehér nyelves vi­ 5 Erdei gyopár
rágok, belül sárga csöves virágok van­ Gnaphalium sylvaticum
nak. A szár egyenes. Az alsó levelek Fészkesek
* hosszú nyelüek, fordított tojásdad Asteraceae (Compositae)
vagy lapát alakúak, csipkések; a felső Leírását lásd a 94. oldalon.
levelek ülöek, fúrészesek.
TE; félszáraz gyepek, rétek, száraz - Június-szeptember 3-40cm
cserjések és ritkás száraz erdők; külön­ D Szártalan bábakalács
féle talajokon; igen gyakori. angolbogáncs, disznótövis
Á : F; «$ Carlina acaulis
Fészkesek
Asíeraceae (Compositae)
- Június-október 15-60cm
Bl: mással nem téveszthető össze.
L Közönséges cickafark T I : a fészkek 5-10 cm átmérőjűek. Csak
cickóró, csontvirág a fehértől a barnásfehórig terjedő szí­
Achillea millefolium nű csöves virágokból állnak. A belső
Fészkesek fészek pikkelyek szálasak, ragyogóan
Asteraceae (Compositae) fehérek. A szár elfekvő vagy felegye­
Leírását lásd a 250. oldaton. nesedő. A levelek többnyire tőrózsá-
ban, ritkábban a száron is ülnek, szár­
- Július-szeptember 30-70 cm nyasán szeldeltek, szúrós csúcsokkal,
ó Kenyérbél cickafark fonákjukon gyakran pókhálósán sző­
kenyérbél, náthafü rösek.
Achillea ptarmica TE: félszáraz gyepek, puszták, legelök;
Fészkesek kedveli a száraz és mély, azonban
Asteraceae (Compositae) többnyire köves talajt; melegkedvelő;
81: a virágok bogernyősen elrendező­ szórványos, azonban néhol nagy
dött kis fészkekben ülnek. Kivül 8-13 egyedszámban fordul elő.
nyelves virág, belül csöves virágok Á: F; « $ V
vannak. A levelek épek, szálas lándzsá-
A fehér sziromszerú fészekpikkelyek
sak, fúrészesek.
nedvszivöak (higroszkóposak) és ned­
T I : a fészkek átmérője mintegy 1,5 c m . ves vagy nyirkos levegőben befelé
A virágok elefántcsontszínűek. A szár mozdulnak, ezzel szemben száraz le­
dúsan leveles. vegőben szétnyílnak.
TE: nedves rétek, árkok, vízpartok;
kedveli a talajvíz járta, nedves, agya­ _ Június-július 3 0 - 8 0 c m
gos talajt; nedvességjelzö; ritka. Dísz­ / Koloncos legyezöfü
növény is. koloncos bajnóca
A; F; « $ V Filipendula vulgáris (F. hexapetaia)
Régóta gyógynövény; gyökerében Rózsafélék
egy eddig nem azonosított, csípős izü Rosaceae
anyagottartalmaz. Leírását lásd a 94. oldalon.

68
 Rétek, legelők, marhajárások Rétek, legelök, marhajárások

Május-július 20-40 cm _ Június-okióher 20-60cm

I Kétlevelü sarkvirág b Hasznos tisztesfü
fehér sarkvirág babonafü
Platanlhera bifolia Stachysrecta
Kosborfélék Ajakosak
Orchidaceae Lamiaceae ILabiatae)
Leírásai lásd a 96. oldalon. Leírását lásd a 96. oldalon.

Május-október 15-50 cm
i Hegyi here
borjúvirág, háromlevelúf ú, lóhere
Trifolium montanum
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Leírását lásd a 96. oldalon.
Május-szeptember 2 0 - 5 0 c m
ó Fehér here
kúszó here, lódi here
Trifolium repens
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosacl
Bl: a virágok szemmel láthatóan ko­
csányosak, tiszta fehérek. A csésze tíz-
erü. A szár elfekvő, kúszó, legyökere­
ző. A levélkék fonákjukon kopaszok.
T I : az illatos virágok tojásdad fejecské­
ben ülnek. A levélkék az ék alakútól
a visszás tojásdadig változnak, szíves
csúccsal.
TE: rétek és legelők, kerti pázsitok, kőz-
kerti pázsitok, sportpályák stb.; nitro­
génkedvelő; igen gyakori.
A:Sz;^;
Július-október 8-30cm
4 Tarlóhere
bagófü, cicahere
Trifolium arvense
Pillangósvirágúak
Fabaceae /Leguminosae)
Bl: a virágfejecskék hengeresek. A vi­
rágok kezdetben fehérek, majd piro­
san futtatottak. A csésze tömött, hosz-
szú szőrös, hosszabb a sziromleve­
leknél.
TI: a szár a felegyenesedőtöl a felállóig
változik. A levélkék szálasak vagy
hosszúkásak.
TE: száraz gyepek, nyílt homoktalajok;
mészkerülő; melegkedvelő; gyakori.
A: Sz; 0
Régi népi gyógynövény. A tarlóhere
takarmánynövényként értéktelen. Ke­
serű izű és meglehetősen kemény.
c Június-szeptember 10—30cm
0 Közönséges szemviditó(fü)
szemfü, szemgyógyító
Euphrasia stricta lEuphrasia offíci-
nalis)
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Bl: a virágok 0,7-1 cm hosszúak. A csé­
sze és a fellevelek mirigyszőr nélküli­
ek. A fellevelek szálkásak.
TI: fúzérvirágzat. A virágok fehérek
vagy lilásfehérek, az alsó ajkon egy
sárga folttal. A szár felálló. A levelek
átellenes állásúak, tojásdadok, csipkés
fúrészerek.
TE; félszáraz gyepek, rétek, útszegé­
lyek; kedveli a homokos talajokat;
szórványosan fordul elő; nálunk az
Északi-középhegységben és a Dunán­
túlon gyakori.
A: F; © ; (®)
Félélősködő. Elnevezés és tartalma­
zott anyagok: lásd alább az orvosi
szemviditófűnél.
_ Július-október 5-25 cm
/ Orvosi szemvidftó(fű)
mirigyes szemvidítófú, szemvidá-
mítófű
Euphrasia rostkoviana
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Bl: a csésze és a fellevelek mirigyszö-
rösek.
TI: füzérvirágzat. Az alsó ajak három-
karéjü, lilán csikós és sárga foltos.
A szár felegyenesedő, többnyire elá­
gazó. A levelek átellenesek, tojásda­
dok, esi pkés- fogazottak.
TE: rétek, félszáraz gyepek; valame­
lyest mészkerülö; nagyon gyakori.
A:.F;©;I®)
Fólélösködö. Tartalmaz aukubint (lásd
az erdei kakastaréj, 290. oldal), cserző-
anyagokat és illóolajokat. Régóta
gyógynövény. Korábban és alkalman­
ként ma is szembántalmak kezelésére
alkalmazzák.

70
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

Április-június 15-50cm a kettősen szárnyasán bemetszettekig

I Fortoskontyvirág változnak,
kontyosfű. vadkukorica TE: forráslápok, árkok, szivárgó ned­
Árum maculatum ves görgeteg lejtők a hegyi erdőkben,
Kontyvirágfélék láperdőkben és ligeterdökben; kedveli
Araceae a nedves, azonban tápanyagban dús
Leírását lásd a 374. oldalon. talajokat; valamelyest mészkerülő;
ritka.
Április—június 5 - 1 5 c m Á: Sz; -«ó
i. Árnyékvirág Tartalmaz mustárolajat, keseranyagot
kétlevelüfű, marika (elnevezés: lásd réti kakukktorma, 54.
Maianthemum bifolium oldal) és C-vitamint. Régóta gyógynö­
, Liliomfélék vény. A hozzá hasonlító orvosi vízitor­
Liliaceae mával egyezően ebből is készíthető
81: mással nem téveszthető össze. vadnövénysaiáta, kevésbé csipös ízű,
T i : a négytagú virágok bugás fürtben de keserűbb, mintavízitorma.
állnak. A száron két, ritkábban három
szíves, nyeles, váltakozó állású levél
Május-jijnius 20-1QQcm
található.
5 Kányazsombor
TE: lomberdők, elegyes erdők és tűle­ hagymaszagú kányazsombor, fok-
velű erdők; kedveli a teievényben dús
hagymafü
agyagtalajt; jelzi a kismértékű és gyak­
Alítana petiolata (Alliaria offíci-
ran csak felszínes talajelsavanyodást;
nálunk elég ritka, főleg árnyas bükkö­ nalis)
sökben fordul elő. Keresztesek
Á:M;-#§:® Brassicaceae (Crutiferae)
Leírását lásd a 36. oldalon.
Az újabb adatok szerint csak mérgező
szaponinokat tartalmaz, azonban mér­
gező kardenolidot - mint a májusi Június-július 50-150 cm
gyöngyvirág—nem. D Kopasz toronyszál
görhevírág
Apnlls-majus 30-50 crn Turritisglabra (Arabisglabra)
3 Réti kakukktorma Keresztesek
foszlár, kakukktajték Brassicaceae (Cruciferae)
Cardamino pratensis Bl: a magház háromszor hosszabb
Keresztesek a szélességénél. A levelek é p szélüek,
Brass'tcac&ae (Cruciferae) kékesen hamvasak, legalábbis a kö­
Leírását lásd az 54. oldalon. zépsők és a felsők kopaszok, tompák.
T I : fürtös virágzat. A szár felálló, ágat-
Április-május 5-30 cm lan. A tőlevelek gyakran már a virágzás
4 Keserű kakukktorma idejére elpusztulnak. A szárlevelek
keserű foszlár alapja nyilas, szárölelö.
Cardamine amara TE: száraz cserjések, erdöszélek, tar­
vágások, ritkás száraz erdők; kedveli
Keresztesek
a köves, mésztartalmú talajt; meleg­
Brassicac&ae (Cmciferao)
kedvelő; hazánkban elég gyakori, az
Bl: a porzók biborlilák. A magház és
Alföldön helyenként ritka.
a termés legalább háromszor olyan
Á: Sz; 0
hosszú, mint széles; lapos. A szár
velős. A latin neve (turris = torony) mereven
T I : fürtös virágzat. A virágok eseten­ felálló termetére utal. Korábban
ként lilán vagy pirosan futtatónak. gyógyszerként alkalmazták. Orvosilag
A szár ötszöglelú. A tölevelek nem ör­ hatékony anyagairól azonban - a vi­
vösek, páratlanul szárnyasak. A levél­ szonylag csekély mennyiségű C-vita­
kék a tojásdad kerekdedektől a hosszú­ min-tartalmán kívül — semmi nem is­
kásakig, a szárlevelek az egyszerűektől meretes.

72 73
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

Május-június 30-60 cm TI: hosszú, kocsányos bogernyö. A vi­

1 Fekete békabogyó rágok tölcséresek. A szár többnyire
farkasbab. kristóffü egyenes. A levelek lándzsásak, szélü­
Actaea spicata kön és gerincükön érdesek. A hervadó
Boglárkafélék növények erősen illatoznak.
Ranunculaceae TE: lomberdők, elegyes erdők, ritkáb­
Bl: a virágok tojásdad fürtben állnak. ban tűlevelű erdők is; kedveli a tápa­
A levelek hármasak, kétszeresen szár­ nyagban dús, laza, televényben gaz­
nyasak, szétdörzsölve csípős, kelle­ dag talajt; igen gyakori, tömegesen
metlen szagúak. fordul elő (erdőtipusképzó).
Á:R;^
TI: a fürtök végállók és oldalhelyzetü-
ek, a virágok kicsik, négy csésze- és A növény kumarinvegyületeket tartal­
.négy sziromlevéllel, a levelek kétsze­ maz, amelyből a hervadás során ku-
resen hármasak. A levélkék tojásdad marin szabadul fel („erdőmester­
lándzsásak. szag"). Régóta gyógynövény.
TE: hegyi erdők, elegyes erdők, lomb­
erdők; kedveli a laza, köves, nyirkos ta­ Június-szeptember 30-130cm
lajt; hazánkban főleg a hegyvidékeken 4 Erdei galaj
gyakori, az Alföldön ritka. Galium sylvaticum
Á : S z ; <*-;;» Buzérfélék
A növényi a bogarak és egyenesszár­ Rubiaceae
nyúak porozzák be. Régóta gyógynö­ Bl: a virágkocsányok a kivirégzás előtt
vény. Bogyói és magvai (egy mindmá­ bókolok. A szár hengeres, felül négy f i ­
ig azonosítatlan anyag folytán) mérge- nom barázdával, gyakran pirosan fut­
zöek. A latin nemzétsógnév lActaeal tatott. (Vesd össze az előbb ismertetett
egy ógörög mondára vezethető visz- szagos mügével!) A levelek - legaláb­
sza: Aktaión Artemiszt fürdés közben bis a fonákjukon - kékeszöldek.
lepte meg, Artemisz (a vadászai isten­ TI: laza buga. A szár felálló. A levelek
nője) ezért Aktaiónt szarvassá változ­ hosszúkásak vagy lándzsásak, fehér
tatta, amelyei Aktaión saját vadász­ tóviscsucsosak, a szólükön érdesek,
ebei téptek szét, mert a bókabogyó ter­ hatosával-nyolcasával örvökben
méseiből ettek, és ettől megkergültek.
állnak.
A „kristóffü" elnevezése Szent Kristóf­
ra vonatkozik, aki a pestis {dogvész} el­ TE: lomberdők, elegyes erdők, hegyi
leni védőszent. A kristóffüvet régen erdők; kedveli a valamelyest nyirkos,
a „fekete halál" ellenszereként hasz­ t é r v é n y b e n dús. agyagos talajokat;
nálták. mészkedvelő; hazánkban csak a Du­
nántúlon fordul elő.
Július-augusztus 20-100 cm A:F;.«í
Elnevezés: lásd tejoltó galaj, 132.
L Vizipeszéree
oldal.
cigányfü, vizigyopár
lyeo/juseuropaeus Június-augusztus 30-130 cm
Ajakosak S) Ragadós galaj
Lamiaceae ILahiaiael kullancsfü
Leírását lásd a 102. oldalon. Calium aparine
Május-június 10-30cm Buzérfélék
ó Szagos müge Rubiaceae
érdeske, erdödisz Leírását lásd a 38. oldalon.
Calium odoratum lAsperula odo-
ratai Június-augusztus 5-15cm
Buzérfélék 0 Alhavasivarázslofü
Rubiaceae Circaea alpina
Bl: a szár négyszögletes. A levelek ha­ Ligetszépefélék
tosával nyolcasával örvösek, sötét­ Onagraceae (Oenotbcraceaeí
zöldek. Leírását lásd a 262. oldalon.

74 75
 Erdők, cserjések, sövények
Június-augusztus 20-50 cm
1 Erdei varázslófü
boszorkányfü, ördögűzőfú
Circaea lutetiana
Ligetszépefélék
Onagraceae ÍOenolheraceael
Leírását lásd a 262. oldalon.
December-február 15-30cm
L Fekete hunyor
kígyófú, ökörérfú
Helleborus niger
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bt: a virágok egyesével állnak az egy-
- h á r o m fellevéllel rendelkező száron.
A tőlevelek örökzöldek.
TI: a virág némelykor rózsaszínes fut­
tatásé, ai elvirágzás után zöldes. A tó-
levelek ujjasán tagoltak (négytói kilen­
cig), bórnemüek, fűrészesek.
TE: hegyi erdők; kedveli a humuszban
dús. köves, mészben gazdag talajokat;
nagyon ritka; hazánkban az ország
nyugati részein dísznövény; vadon
neméi.
Á: Sz; •»?; ® ; V
Protoanemonin és szaponinok miatt
mérgező. A szárított gyöklörzs őrle­
ménye a nyálkahártyákat izgatja.
Április-május 8-15cm
i Erdei madársóska
allclujafú, sósdi
Oxa//s acetosella
Madársóskafélék
Oxalidaceae
Bl: a virágok hosszú kocsányúak; a le­
velek lóherelevél alakúak.
T I : a sziromlevelek fehérek lila erezet­
lel, alapjukon egy sárga folttal.
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők; kedveli a humuszban dús,
valamelyest savanyú talajokat; ar-
nyékkedveló; nagyon gyakori.
Á:Sz; * • ; ( » )
A növény leveleiben oxálsavat és oxa-
látokat (sóskasót) tartalmaz, ezért eny­
hén mérgező. Kifejezetten árnyéknö­
vény, a napvilág egytizedénél eléri tel­
jes asszimilációs teljesítményét. Erös
fényben a levélkék lekonyulnak.
76
Erdők, cserjések, sövények
Április-június 15-50 cm
4 Erdei szellőrózsa
anemóna.pápics
Anemone sylvestris
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Leírását lásd az 58. oldalon.
Április-június 5~25cm
5 Fehér pimpó
pimponya, pizselevirág
Potentílla álba
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a virágok 2-2,5 cm átmérőjűek.
A tőlevelek többnyire öttagúak, ujja­
sán összetettek, fonákjuk fehéren csil­
logó.
TI: a szár általában háromvirágú. A vi­
rágok hosszú kocsányúak. A szár lehet
felegyenesedő vagy felálló. A levélkék
csúcsán e g y - ó t f o g van.
TE: száraz cserjések és gyéres száraz
erdők: a cseres-tölgyesben jellemző
a talaj gyenge kilúgozódását jelző faj:
a Dunántúlon és az Északi-középhegy­
ségben gyakori.
Á: Sz; *?
Elnevezés: lásd tavaszi pimpó. 134.
oldal.
Április-május 5-10cm
0 Csalóka p i m p ó
hamisszamóca
Potentílla sierílis IP. fragaríastrum)
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a száron e g y - h á r o m petyhüdt vi­
rág van, a sziromlevelek lekerekítettek,
egymással nem érintkeznek. (Vesd
össze: erdei szamóca, 78. oldal!)
TI: a sziromlevelek 4-7 m m hosszúak,
széles fordított tojásdadok. A csészele­
velek valamelyest rövidebbek, mint
a sziromlevelek, A szár felálló, szőrös.
A levelek a szamócáéhoz hasonlíta­
nak, gyakran kékeszöldek, szőrösök.
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők; kedvelj a tápanyagban dús és
humuszgazdag talajokat; mészkerülő;
jelzi a talajfelszín elsavanyodását; ha­
zánkban nem él.
Á:Sz;^i
Elnevezés: lásd tavaszi pimpó, 134.
oldal.
77
 Erdők, cserjések, sövények
Május-június B-15cm
1 Erdei szamóca
Fragaria vesca
Rózsaféfék
Rosaceae
BI: a szár három-tíz virágú, egyenes.
A sziromlevelek nincsenek kikerekítve,
egymást érintők. A virágkocsányok
szőrei egyenesek. A levelek nem sely­
mesen szőrösek. A növény többnyire
indás.
TI: az oldalsó levélkék ülőek, a középső
riivid nyelű.
TE: lomberdők, elegyes erdők, ritka
tűlevelű erdők, tarvágások, erdei utak;
kedveli a valamelyest nedves talajo­
kat; igen gyakori.
Á: Sz; «5
Áiterméseí igen ízletesek, ehetőek,
magas cukortartalmúak (a friss tömeg
8%-a). A szamóca a középkorban
a csábítás jelképe volt. Hieronymus
Bosch így is festette le. Azok az embe­
rek, akik utána epekednek, átalakulnak
szörnyeteggé, ezek a rossz szokáso­
kat jelképezik. A növény levelei
csorzőanyagokat tartalmaznak, és a kí­
nai tea pótlékaként teaital elkészítésé­
rehasználhatók.
Május-június 5-15 cm
L Csattogó szamóca
csattogó eper
Fragana virídis
Rózsafái ék
Rosaceae
Leírását lásd az 56. oldalon.
Május-június 10-30 cm
6 Kerti szamóca
Fragaria moschata
Rózsafélék
Rosaceae
BI: a szár három-tíz virágú, felálló.
A sziromlevelek nincsenek kikerekítve,
egymást érintik. A virágkocsány szőrei
vízszintesen elállóak.
78
Erdők, cserjések, sövények
T I : a szirmok 5-10 m m hosszúak, hófe­
hérek. Az erdei szamócához hasonlít,
annál azonban nagyobb (lásd fenti.
TE; erdószélek, nedves cserjések; táp-
anyagkedvelö; nálunk az Alföldön
szórványos, de az ország többi terüle­
tén elég gyakori, főleg tölgyesekben
ésvágásaikban,
Á:Sz;-*: :
A növény áiterméseí nagyon fűszeres
ízűek. A növényt ezért korábban gyak­
ran termesztették, az utolsó évtizedek­
ben azonban a nagy termésű kultúrfaj-
ták majdnem teljesen kiszorították.
A hazai szamócafajok közül ez a nö­
vény a legigényesebb az éghajlatra.
Nagyobb hőmérsékleti ingadozáso­
kat, mindenekelőtt az éjszakai fagyo­
kat a késői tavaszutón nem viseli el,
. Május-június 10~25cm
4 Kovi szeder
Rubus saxatWs
Rozs a fél ék
Rosaceae
BI: felálló álernyós fürtös virágzat,
a levelek hármasak.
T I : az összetett termés alig összefüggő
piros csonthéjas terméskékböl áll. In-
daszerú sarjhajtásai vannak. A levél­
kék fordított tojásdadok, fűrészesek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők; kedveli a laza, mészben és
humuszban dús talajokat; ritka; ter­
mőhelyein azonban többnyire töme­
gesen fordul elő. Nálunk igen ritka,
alig két-három északi-középhegységi,
fagymentes helyről ismeretes, külön­
ben magashegyvidéki-alhavasí, euro-
szibériaielierjedésü.
A: Sz; w§; V
Május-június 15-40 cm
U Bibircses kötöröfü
kő rontó, kőtörő
Saxifraga granulata
Kőtörőfdfólék
Saxifragaceae
Leirását lásd az 58. oldalon.
 Erdők, cserjések, sövények
Május-július 4 - 1 0 c m
I Egyvirágú-kórtike
Moneses unifiora (Pyrola unifiora,
Pirola unifiora)
Körti kefélek
Pyrolaceae
Bl: a laposan kiterülő virágok egyesé­
vel állnak, átmérőjük 1,5-2,5cm.
T I : a jó illatú magányos virágok levél-
telen száron találhatók, bókolok. A le­
velek örvösek, örökzöldek, bőrnemü-
ek, kerekdedek vagy lapockásak.
TE: elegyes erdők, tűlevelű erdők;
kedveli a száraz, laza, televénytartal­
mú és valamelyest savanyú talajokat;
ritka.
Á: F; ■*;; V
Régóta gyógynövény, leveleiben au-
kubint tartalmaz.
Június—július 15-20cm
C Gyöngyvirág körti ke
g yön g yv i rág os- kö rti ke
Onhilia secunda (Pyrola secunda,
Pirola secunda)
Körtikefélék
Pyrolaceae
Bl: egy oldalra hajló fürtös virágzat.
A porzók hosszabbak, mint a harangos
virág.
T I : a virágok bókolok. A szár felegye­
nesedő. A levelek örökzöldek, börne-
müek, tojásdadok, enyhén csipkések.
TE: elegyes erdők és tűlevelű erdők;
kedveli a száraz, laza, te le vénytartal­
m ú és csak gyengén savanyú talajo­
kat; ritka; de a termőhelyein többnyire
többedmagával fordul elő, tarackos.
Á: F; ^ ; V
A „körtike" elnevezés a nemzetség­
névben a növény leveleinek a körtefa
(Pyrus) leveleihez való hasonlóságán
alapul. Régóta gyógynövény.
Június-július 10-30cm
6 Középső körtike
Pyrola média (Pirola média)
Körtikefélék
Pyrolaceae
Bl: három-tizenöt virág található egy
80
Erdők, cserjések, sövények
sokoldalú fürtben. A bibeszál a szűk,
harang alakú virágból kiáll.
T I : a fehér szirmok 6-8 m m hosszúak,
erősen meghajlottak, a porzók össze-
hajlók. A szár felálló. A levelek örökzöl­
dek, kerekdedek vagy tojásdadok, eny­
hén csipkések, börnemúek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők; kedveli a száraz, gyengén sa­
vanyú, laza, részben valamelyest kö­
ves, televénytartalmú agyagtalajokat;
nagyon ritka.
A:F;*Í;V
A nemzetség tudományos neve (Pyro­
la), szintén a leveleknek a Pyrus nem­
zetségbe tartozó körtefa leveleihez va­
ló hasonlóságára utal. Jóllehet a nö­
vény virágjai illatoznak, mégis kevés
rovar keresi fel. A magfejlödés több­
nyire önbeporzás útján következik be.
Jiinius-jYilius 15-30cm
4 Kereklevelú körtike
Pyrola rotundifolia
(Pirola rotundifolia)
Körtikefélék
Pyrolaceae
Leírását lásd a 268. oldalon.
Június-július 10-20 cm
5 Kis körtike
Pyrola minor (Pirola m'mor)
Körtikefélék
Pyrolaceae
Bl: négy-tizenhat virág van egy min
den oldalú fürtben. A bibeszál nem áll
ki a szűk, harang alakú virágból.
TI: a virágok bókolok. A bibeszál egye­
nes. A szár többnyire felegyenesedő.
A levelek örvösek, tojásdadok, börne­
múek, Örökzöldek, csipkések.
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők; kedveli a száraz, gyengén sa­
vanyú, laza és agyagos talajt; ritka.
Á:F;^;V
Elnevezés: lásd középső körtike. A nö­
vény magképződése szűkös, A meg­
termékenyítés többnyire önbeporzás,
vagy a legyek és bogarak útján tör­
ténik.
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

. Majus-iúlius 90-200 cm . Június-szeptember 20-100 cm

I Tündérfürt 4 Lágyhúr
Aruncus sylvesiris vlzicsillaghúr
(A. vulgáris, A. dioicus) Myosoton aquaticum
Rőzsafélék Szeg fűfélék
Rosaceae Caryophyllaceae
Bl: a növény többnyire kétlaki. Az apró Leírását lásd a 108. oldalon.
virágok egy dúsan virágzó bugában
állnak. Az 1 m-t is elérő levelek kétsze-
resen-háromszorosan szárnyasak. - Május-augusztus 15-30 cm
TI: a porzós virágzatok elefántcsont- 0 Erdei csillaghúr
színűek, a termősek tiszta fehérek. Stellaria nemorum
A szár egyenes, egyszerű, kopasz. Szegfűfélék
A részlevélkék hegyesek, tojásdadok, Caryophyllaceae
kétszeresen fürészesek. Bl: a szirmok mélyen hasítottak, két­
TE: szurdokerdők és hegyi erdők; ked­ szer olyan hosszúak, mint a csésze.
veli a laza, valamelyest köves, hu­ 3 bibeszál.
muszban gazdag és átszivárgó vizes TI: a szár indás, petyhüdt, felül szőrös.
talajokat; ritka. Az alsó és a középső levelek nyelesek,
Á:Sz;~;;t? szívesek vagy tojásdadok, hegyesek.
A növény valamelyest üvegesnek lát­
A könnyű magvakat a szél, de még szik.
a legkönnyebb légáramlások is - ame­
lyek a Nap besugárzásától keletkeznek TE: ligeterdök, elegyes erdők, lomber­
dők és tűlevelű erdők; kedveli a talaj­
- felemelik és elsodorják. Egy mag­
víz átjárta, televényben gazdag, laza,
szemcse tömege mindössze 0.00008
agyagos talajokat, mészkerülö; ritka.
g. Régóta gyógynövény; magvai sza-
A : Sz; « |
poninokat tartalmaznak.

- Június-augusztus 1-2 m - Május-julius 15-30 cm

í Réti legyezőfű D Erdei csitri
legyezöbajnóca hárominú csitri, mohahúr
Filipendula ulmaria Moehrlngia trinervia
Rózsafélók Szegfűfélék
Rosaceae Caryophyllaceae
Leírását lásd a 62. oldalon. Bl: 5 Nagy 4 | szirom. A levelek csak há­
rom-, ritkán négy-vagy öterűek.
. Április-május 15-30cm TI: a virágok a levélhónaljakból ered­
6 Olocsáncsillaghúr nek, kocsányosak. A sziromlevelek rö­
mezei szegfű videbbek, mint a csészelevelek. A szár
Stellaria holostea elfekvő, felegyenesedő vagy egyenes.
Szegfűfélék A levelek tojásdadok, hegyesek, az al­
Caryophyllaceae sók jól láthatóan nyelesek, a felsők
Bl: a sziromlevelek csak mintegy a kö­ ülők.
zepükig hasadtak, 10-15 mm-esek, TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
kétszer olyan hosszúak, mint a csésze. lű erdők; kedveli a tápanyagban dús és
3 bibeszál. A fellevelek zöldek, valamelyest nyirkos agyagtalajt, jelzi
TI: kettősbogas álvillás virágzat. A szár a felületi talajelsavanyodást: a Dunán­
alul négyszögletes. A levelek átellenes túlon és az északi-középhegységi tájon
állásúak, ülök, szálasak vagy lándzsá- gyakori, az Alföldön szórványosan for­
sak, hegyesek. dul elő.
TE: lomberdők, elegyes erdűk, ritkáb­ Á: Sz; * •
ban tűlevelű erdők és cserjések; külö­ A nemzetségnevet az 1720-1792 kö­
nösen az agyagos és valamelyest ho­ zött Danzigban (ma Gdansk) elt orvos
mokos talajokat kedvelt. és botanikus P. H Moehring tiszteleté­
Á:Sz:*; readták.

82
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

Június-augusztus 2 0 - 5 0 c m
1 Hólyagos habsiegfú
hólyagfú, délet ke, szúnyogvirág
Silene vulgáris
IS. cucubalus,
S. inflata}
Szegfűfélék
Caryopnyllaceae
Leírását lásd az 58. oldalon.
Május-szeptember 30-60 cm
2 Kónya habszegfű
Silene nutans
Szegfúfélék
Caryophyllaceae
Bl: a sziromlevelek mélyen kéthasábo­
sak, A csésze tízen'í. A virágok bókolok.
TI: bogernyös virágzat, Á s z á r a i u l lágy
szőrű, felül a mirigyszőrök miatt raga­
dós. Az alsó levelek lapát alakúak, nye­
lesek, a felsők lándzsásak, ülők vagy
majdnem ülök, átellenes állásúak.
TE: félszáraz gyepek, puszták, száraz
erdők és száraz cserjések, sziklaletöré­
sek; kedveli a meleget és a laza talajt;
nem fontos számára a talaj tápanyag­
tartalma; szórványosan fordul elő,
A:Sz;*$
Éjjel virágzik. A virág csupán az este
beálltával kezd el illatozni. A beporzók
éjjeli lepkék.
_ Június-szeptember 50-130 cm
o Csilláros Ökörfarkkóró
lámpafü, ünöfark
Verbascum lychnitis
Tátogatófélék
Scrophuiariaceae
Leírását lásd a 60. oldalon.
. Május-augusztus 30-100cm
4 Erdei varjúköröm
raponc, raponca
Phyteuma spicatum
Harangvirágfélék
Campanulaceae
Leírásátlásd a 60. oldalon.
_ Jűnis-augusztus 30-60 cm
b Közönséges méreggyilok
vadpaprika, cinka
Vincetoxicum hirundinaria (Cynan-
chum vincetoxicum, Vincetoxicum
officináié)
Selyemkórófélék
Asclepiadaceae
Bl: mással nem téveszthető Össze.
T I : az 1-15 m m átmérőjű virágok levól-
hónalji bogernyőben ülnek. A szár
egyenes, a csúcsa felé esetenként csa­
varodó is lehet. A levetek átellenes ál­
lásúak, rövid nyelüek, szív alakútól
a hosszúkásig igen változatosak.
TE: száraz erdők, száraz cserjések, kő­
zettörmelék-fejtök, sziklák, ritkábban
félszáraz gyepek; kedveli a sekély, kö­
ves, tápanyagban dús és többnyire
mésztartalmú talajokat; főleg a hegy­
es dombvidékeken gyakori.
Á: F; m ®
A virág egy érdekes tulajdonsággal
rendelkezik: a nektárkeresö rovar szi-
pókájával egy szűk résbe jut, amelyből
csak akkor tud kiszabadulni, ha a virág­
porcsomókat magával húzza. Egyes
rovarok szipókája olyan szorosan be-
csipödík, hogy a kiszabadulás! kísérle­
teiknél halálosan megsérülnek. A ter­
mést hozó növények magvai hosszú
szőrüstökükkel tűnnek fel. Minden ré­
szében a vincetoxtn nevű mérget tar­
talmazza.
* Június-szeptember 5O-3Ü0cm
6 Piros földitök
görnye.csúzrépa
Bryonia dioica
Tökfélék
Cucurbitaceae
Bl: a virág kétlaki. A szár kúszó-kapasz-
kodó.
TI: levélhónalji bogernyők. A porzós
virágok kocsányai hosszúak, míg ater-
mós virágoké rövidek. A levelek ötka-
réjúak, érdesek.
TE: gyomállományok törmelékes he­
lyeken, utakon, kerítéseken és falakon,
de cserjésekben, erdőszéleken és tisz­
tásokon is; kedveli a laza, mésztartal­
m ú agyagtalajt; mészjelzö; szórvá­
nyosan, nálunk főleg csak az ország
nyugati részében található,
Á : F ; *■&»
Gyógynövény; glükozidokat, valamint 5
cserzőanyagokat és alkaloidokat tar­
talmaz.

84 85
 Erdők, cserjések, sövények
Június-október 1.5-3 m
I Felfutó sövénys2ulák
t lagyszulák, déliglátó
Calystegia sepium (Convolvulus
sepium)
Szulákfélék
Convolvulacea e
Bl: a virág 3.5-6 cm hosszú, levélhó-
nalji helyzetű, szagtalan.
T I : a szár csavarodó, a levelek váltako­
zó állású, nyelesek, válluk nyíl alakú,
TE: ligeterdök, nedves cserjések, er­
dőszélek, az álló- ós folyóvizek sáso-
L
sai, nádasai, de kerítések és utak is;
kedveli a nedves, tápanyagban dús
agyagtalajt; nitrogén kedvelő; gya­
kori.
A:Fr«g
Virágai borús időben és esőben össze­
csukódnak, ám bármely nappali és éj­
jeli időszakban kinyílhatnak. A kereső­
mozgás {vesd össze: aprószulák, 230.
olda!) egy és háromnegyed óra hosz-
szat tart. A levetek szívre ható glükozi-
dokat. cserzőanyagokat tartalmaznak;
gyógynövény.
Április-augusztus 70-130 cm
L Erdei turbolya
Antbriscus sylvestris
Ernyősök
Apiaceae (UmbeUiferae)
Leírását lásd a 62. oldalon.
_ Május-június 5-50 cm
6 Európai gombernyő
gombernyófű. berzengómag
Sanicula europaea
Ernyősök
Apiaceae (UmbeUiferae)
Bl: a virágok fejecskeszerú ernyőkben
állnak. A gailérlevelek igen kicsik. A le­
velek ujjasán osztottak.
T I : az ernyő összetett. A szár levéltelen
vagy egy-két kisebb levele van. A le­
vélcsúcs hasadt, széle fürészes.
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők; kedveli a nyirkos, televény­
ben gazdag agyagtalajokat; gyakori.
Á : Sz; <*3
A nemzetségnév {Sanicula) a latin sa-
nare = gyógyítani szóból ered. és arra
86
Erdők, cserjések, sövények
utal. hogy a növényt a középkorban ki­
váló sebgyógyttó szernek ismerték.
A növény szaponinokat, cserzőanya­
gokat és egy keseranyagot tartalmaz.
Gyógynövény; ma már nem alkal­
mazzák.
Június-augusztus 30-100cm
4 Nagy völgycsillag
zápóca
Astrantia major
Ernyősök
Apiaceae (UmbeUiferae)
Leírását lásd a 62. oldalon.
Június-augusztus 1-1,8 m
D Csemegebaraboly
bóbiska, bubolyicska
Cbaerophyllum bulbosum
Ernyősök
Apiaceae (UmbeUiferae)
BL- a virágok ernyőben állnak. Az er­
nyő gallérja hiányzik. A gallórkaleve-
lek négyesével-hatosával fordulnak
elő, szélük nem pillás, kopaszok,
A szirmok félig hasítottak, A szárnak
csak az alsó része pirosan foltos ós me­
rev szőrű, hengeres, kékesen deres.
A levelek haromszorosan-négyszere-
sen szárnyaltak.
TI: az ernyő összetett. A levélkék a fel­
ső leveleken egészen keskeny szálúak.
A gyökér gumósán megvastagodott.
TE: ligeterdők, gyomállományoka víz­
partokon és folyóvizek árterein; ked­
veli a mésztartalmú, a talajvíz átjárta
laza talajt; ritka, hazánkban közönsé­
ges, egykor termesztették is.
A:Sz;OÍ®}
Leveleiben kerofillin nevú méreganya­
got tartalmaz. A gyökérgumók kemé-
nyítőtartalmúak. Különösen a közép­
korban a növényt ezért termesztettek
is, és a gumókat hasonlóan alkalmaz­
ták, mint ma a burgonyát. Szaga a sze-
lídgesztenyóéhez hasonlít. A fogyasz­
tása mégsem tanácsos, mivel a nö­
vény olyannyira hasonlít az erősen
mérgező egyéb ernyősökhöz, hogy az
összetévesztéseket nem mindig lehet
nagy biztonsággal kizárni.
87
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

Június-iiilius 30-170 c m Peucedanum palustre

I Bódító baraboly Ernyösök
Chaerophyllum temulum Apiaceae (Umbelliferae)
Ernyösök Bl: a virágok 20-30 sugarú ernyőkben
Apiaceae (Umbelliferae) állnak. A gallér és a gallérka többleve­
Bl: a virágok 6-12 sugarú, durva szőrű lű. A szár barázdás. A levelek kötszere
ernyőkben állnak. Az ernyő gallérja hi­ sen-négyszeresen szárnyasak. A levél­
ányzik, vagy csak 1-2 levélkéből áll. csúcs szálas.
A gallérkglevelek a szélükön pillásak. T I : az ernyő összetett. A szár üreges­
A szirmok félig hasítottak. A szár piros csöves, gyakran piros, fiatalon tejned­
foltos, merev szőrű, szögletes. A leve­ vet bocsát ki.
lek kétszeresen szárnyasak.
TE: sásállományok, vízpartok, láper-
T I : az ernyő összetett. A szár a csomók
"alatt megvastagodott. A levelek fakó­ dök; kedveli az iszapos vagy tőzeges,
zöldek. A levélkék karéjosak. időszakosan elárasztott talajt; termő­
TE: ligeterdök, világos és valamelyest helyein ritka.
nyirkos lomberdők és elegyes erdők, Á: Sz; ©
cserjések, tarvágások; kedveli a laza Régóta gyógynövény; gyökerében il­
talajt; nitrogénjelző; gyakori, csak az lóolajokat és egy csípős-keserű anya­
Alföldön szórványos. gottartalmaz.
Á:Sz;O0;(®í
_ Július-szeptember 50-200 cm
Kerofillin nevű méreganyagot tartal­
D Erdei angyalgyökér
maz. A növényt elfogyasztó állatok el­
bódulnak (vö. az elnevezését) és támo­ angyélíka, angyalfü
lyognak tőle. Angelica sylvestrís
Ernyösök
Június-július 30-100 cm Apiaceae (Umbelliferae)
i Podagrafü Bl: a virágok 20-40 sugarú ernyőkben
köszvényfű, baktopp állnak. A gallér hiányzik, vagy csak 1-3
Aegopodium podagraria levélkéből áll. A gallérkalevelek nagy-
Ernyösök számúak. A szár hengeres, csöves, fe­
Apiaceae (Umbellifer&e) héren deres. A levelek kétszeresen-há-
Leírását lásd a 48. oldalon. romszorosan szárnyasak, az alsók 50
cm-nél hosszabbak.
. Június-október 3 0 - l 5 0 c m TI: az ernyő gömbös ernyőcskékböl te­
6 Közönséges medvetalp vődik össze. A levélkék 1,5-3 cm széle­
medvetalp, császárgyökér sek, fürészesek, a levélhüvelyek fel­
Heracleum sphondylium fújtak.
Ernyösök TE: ligeterdök, nyirkos rétek, cserjések
Apiaceae (Umbelliferíiel és gyomállományok utakon, kertek­
Leírását lásd a 64. oldalon. ben és vízpartokon; kedveli a talajvíz
átjárta nedves agyagtalajt; gyakori.
_ Július-augusztus 30-100cm Á:Sz;<^(#>
4 Crtromkocsord Mind a tudományos (Angelica), m i n d
mesteriapu a magyar elnevezései a latin angelus
Peucedanum oreosellnum = angyal szóra vezethetők vissza,
Ernyösök amely abból a mondából ered, hogy az
Apiaceae (Umbelliferae) állítólag gyógyerejü növényt az embe­
Leírását lásd a 64. oldalon. reknek egy angyal mutatta meg. Furo-
kumarint, illóolajokat tartalmaz, ame­
c Július-augusztus 50-150 cm lyek azonban nagy töménységben
5 Mocsári kocsord mérgezöek. Nedve a bőrön fény hatá­
mocsári mesterlapu sára gyulladást idézhet elő.

88
 Erdők, cserjések, sövények
_ Február-máreius 8-20 cm
1 Kikeleti hóvirág
Galanthus nivalis
Amarilliszfélék
AmaryHidaceae
Bl: a virágtakaró levelek (lepel) egyen­
lőtlenek; a három külsó nagy, fehér,
a belsőek kisebbek, zöldesek.
T I : a szár egyvirágú, két tőálló levele
van, ezek keskenyek vagy szálasak, hú­
sosak, hamvasak.
TE: lombos elegyes erdők, ligeterdők,
,szurdokerdök; kedveli a tápanyagban
dús és televénytartalmú, talajvíz átjár­
ta agyagtalajt; nagyon ritka, termőhe­
lyein olykor tömeges lehet; eseten­
ként a kertekből is elburjánzik.
Á:M;^;(®í: V
Február-április I 0 - 3 0 c m
L Tavaszitőzike
gyócsvirág, józsefvirág
Leucojum vernum
Amarilliszfélék
AmaryHidaceae
Leírását lásd a 66. oldalon.
Március-április 15-25cm
0 Berki szellő rózsa
pápics, anemóna
Anemone nemorosa
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: a virágok magányosak, egy felle-
vélörvböl erednek. A szirmok kopa­
szok, vagy csak kevéssé szőrösek. A vi­
rág 1,5-4 cm átmérőjű.
T I : a virágok gyakran pirosas futtatá-
súak, különösen a lepel külső oldalán.
A gyöktörzsön gyakran egy ujjasán ta­
goltlevél van.
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők, cserjések; kedvelt a televény­
dús talajt; hazánkban a Dunántúlon
gyakori, az Északi-középhegységben
és az Alföldön ritka.
Á:Sz;^;8
Az anemonin és protoanemonin nevű
méreganyagokat tartalmazza.
Május-június 10-20cm
4 Harmatos hegyékessége
harmatos hegyéke
Tríentalis europaea
Kankalinfélék
Erdők, cserjések, sövények
Primulaceae
Leírását lásd a 110. oldalon.
Április-június 15-30 cm
í) Medvehagyma
sajarnás, salamás
Allium ursinutn
Liliomfélék
Liliaceae
Bl: levelei a májusi gyöngyvirágéhoz
hasonlítanak, szétdörzsöl és kor erős
fokhagymaszagot árasztanak.
TT: dús virágú álernyős virágzat. A vi­
rágok hófehérek. A szár tompán há­
romszögletű.
TE: lombos elegyes erdők, bükkerdők
és ligeterdők, parkok, cserjések; ked­
veli a tápanyagban dús, laza, talajvíz
átjárta, humuszban gazdag agyagta­
lajt; főleg a Dunántúlon gyakori; gyak­
ran sűrűn álló és kiterjedt állományo­
katalkot.
Á:M;MÍ
A növény kellemetlen szagú, kénve­
gyületeket tartalmazó illóolajokat tar­
talmaz, amelyek gyógyhatása hasonló
a fokhagymaolajéhoz. A népi gyógyá­
szatban használják.
Május-június 15~25cm
6 Májusi gyöngyvirág
kakukkvirág, szelence
Convallaria majális
Liliomfólék
Liliaceae
Bl: mással nem téveszthető össze,
TI: egy oldatra hajló, egymásra boruló,
bókoló, ritka virágú fürt. A virágok erő­
sen illatoznak. Többnyire két (ritkáb­
ban egy vagy három) tőlevele van. Kú­
szó gyöktörzs {rizóma),
TE: különféle erdők, magashegyi gye­
pek; kedveli a laza, meleg talajokat;
igen gyakori; termőhelyein többnyire
tömött állományokban fordul elő.
Á;M;*&®;V
A növény, különösen a virágjában és
a leveleiben kardenolidokat (az ún.
konval la toxint) tartalmaz, amelyet
a gyógyászatban alkalmaznak. Ezek
részben vízben oldódnak. A virágszá­
rak szopogatása súlyos mérgezést
okoz! 8ogyóinak terméshűsa méreg­
ben szegény, a magvak nagy méreg-
tartalmúak.
91
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

Május-junrus 30-60 cm Május-június 30-70 cm

1 Fürtös salamonpecsét O Pávafarkú salamonpecsét
Polvgonalum multiflorum Polygonatum verticillatum
Liliomfélék Liliomfélék
Liliaceae Liliaceae
Bl: a szór hengeres. Bl: a virágok hármas-nyolcas örvök-
T I : a fürtők vagy egyes virágok a levél­ ben állnak.
hónaljakban vannak. A bogyói először T I : a virágok levélhónaljiak, A levelek
pirosak, később feketés-kékesre vál­ keskeny-lándzsásak.
toznak. A levelek két sorban, váltakoz­ TE: lomberdők; kedveli a tápanyag­
va állnak, ban dús, üde talajokat; ritka, nálunk
TE: bükkösök és lombos elegyes er- bükkösökben található.
■dők, ritkábban tűlevelű erdők; kedveli Á: M;>»5;® ; V
a mésztartalmú, laza és humuszdús Valószínűleg ugyanazon méreganya­
agyagos talajokat; hazánkban az észa­ gokat tartalmazza, mint a fürtös sala­
ki-középhegységi tájakon gyakori, az monpecsét.
Alföldön szórványosan fordul elő.
Á:M;^;<8
Június-augusztus 50-150 cm
A növényt a dongók porozzák be. Mi­ 4 Fehérzászpa
vel a virág nyitása viszonylag szúk, trüsszentófű
csak a hosszú szipókájú rovarok jut­ Veratrum album
hatnak el a nektárhoz. Jóllehet a nö­ Liliomfélék
vény virágai kétivarúak, előfordulnak Liliaceae
egyivarúak is. A porzós virágok gyako­ Leírását lásd a 66. oldalon.
ribbak. Szaponinokat tartalmaz, de
3 legújabb vizsgálatok szerint a szívre
gyógyhatású glükozidokat nem, szem­ Május-július 30-70 cm
ben azzal, ahogy ezt korábban feltéte­ b Fürtös homokliliom
lezték. hőle, sáncvirág
Anttiericum liliago
Liliomfélék
t, Maius-június 30-50 c m
L Orvosi salamonpecsét Liliaceae
soktérdü salamonpecsét, soktérdú Bl: a virágzat egyszerű fürt.
gyöngyvirág, Salamon pecsétje TI: a virágok átmérője 5 cm-ig terjed.
A szár felálló. A levelek keskenyek,
Polygonatum odoratum
majdnem fúszálszerúek.
IP. officináié)
TE: száraz gyepek, ritka erdők és erdő-
Liliomfélék
szélek; melegkedvelő; valamelyest
Liliaceae mészkerülő; ritka.
Bl: a szár szögletes. A:Sz;«5;V
TI: többnyire csak egyetlenegy illatozó
virág található a levélhónaljban. A le­
velek két sorban, váltakozva állnak. Június-augusztus 3 0 - 1 0 0 c m
TE: ritkás és szarsz, gyakran napos lej­ 6 Ágas homokliliom
tön fekvő lombos elegyes erdők, vagy sövényvirág
erdei fenyvesek, cserjések; kedveli Anthericum tamosum
a meszes, laza vagy homokos talajo­ Liliomfélék
kat; főleg az északi-középhegységi tá­ Liliaceae
jakon gyakori. Bl: a virágzat elágazó (buga).
Á:M;^;® T I : a virágok átmérője 3,5 cm-ig terjed.
Ugyanazon méreganyagokat tartal­ A szár egyenes. A levelek keskenyek,
mazna, mint a fürtös salamonpecsét, fűszálszerűek (2-6 m m szélesek).
E faj a mesékből és mondákból ismert TE: száraz gyepek, ritka erdők és cser­
„ugrasztógyökér", amely a - képzelet jések; kedveli a laza, mésztartalmú ta­
szerint — képes a lezárt ajtókat felnyitni lajokat; ritka.
és a sziklából vizet fakasztani. Á:M:<«s

93
 Erdők, cserjések, sövények
- Június-július 30-80 cm
I Koloncos legyezöfü
koloncosbajnóca
Filipendula vulgáris
(FHipendula hexapetala)
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a levelek egyszerűen szárnyasak.
A tevéikék mintegy 2 cm hosszúak,
nyolctól harmincig terjedő párokban.
T I : a virágok ágas bogernyös virágzat­
ban állnak, részben csak Öt szirommal.
A szár felül majdnem levéltelen. felál-
' ló. A levélkék szárnyasán hasadtak
vagyfúrószesek.
TE: nyirkos rétek, félszáraz gyepek, rit­
kás erdők; különösen olyan talajokon,
amelyek időszakosan nedvesek, idő­
szakosan pedig szárazak; ritka.
Á : S z ; *::;{S>)
Korábban az erjesztett mézből készült
mézsör (más elnevezéssel mézbor)
adalékanyaga volt. Enyhén mérgező
glükozidokat tartalmaz, különösen
a gumóiban. Régóta gyógynövény, de
vadnövénysaláta anyaga is. Fogyasz­
tották a g u m ó i t is.
_ Május-október 30-60cm
L Réti margitvirág
aranyvirág, katarózsa
Chrysanthemum leucanthemum
(Leucantherrtum vulgare)
Fészkesek
Astcraceae (Compositaef
Leírását lásd a 68. oldalon.
_ Május-június 8-25 cm
3 Parlagi macskatalp
csábfü,gyapjasfű
Antennaria dioica
Fészkesek
Asteraceae (Compositaef
Leírását lásd a 270. oldaton,
Július-szepiember 20-40cm
4 Erdei gyopár
Gnaphalium sylvaticum
Fészkesek
Asteraceae (Compositaef
Bl: a fészkek füzérekben vagy fürtök­
ben állnak. Csak csöves virágai van­
nak, A fészekpikkelyek száraz bőrne-
múek. sárgásak vagy barnásak, kopa­
szok. A levelek épek.
94
Erdők, cserjések, sövények
TI: a virágok barnásfehérek. A szár fel­
álló. A középső levelek rövidebbek,
mint az alsók, a színén kopasz, 3 fonák­
ján pedig fehér nemezes.
TE: gyéres erdők, tarvágások, erdei
utak, sovány rétek, puszták; kedveli
a homokos-agyagos, gyakran köves
talajt; valamelyest mészkerúlö; jelzi
a felszíni talajelsavanyodást; gyakori
főleg a Dunántúlon és az Északi-közép­
hegységben.
Á: F; *$
Június-október 3 0 - 1 0 0 c m
5 Betyárkóró
juhfarkkóró. vénemberfü
Erigeron canadensis
(Conyza canadensis)
Fészkesek
Astcraceae (Compositaef
Bl: a virágok kicsi, de nagyszámú fé­
szekben ülnek; kívül több sorban je­
lentéktelen nyelves virágok, belül sár­
ga csöves virágok vannak. A szár csú­
csa a virágzatban elágazó, leveles.
A levelek épek, váltakozó állásúak, szá­
las lándzsásak, sörtésen pillásak.
T I : a fészkek bugásán el rendeződöttek.
A nyelves virágok szálasak, alig hosz-
szabbak, mint a csöves virágtik. A szár
egyenes, sörtésen pillás.
TE: gyomállományok vasúti töltése­
ken, utakon és falakon, törmelékes he­
lyeken és tarvágásokban, ritkábban
szántóföldeken is; különféle eltérő ta­
lajokon; nitrogén- és melegkedvelő.
Igen gyakori.
A : F; O ; 0
A növényt csupán a 17. század közepe
táján hurcolták be Észak-Amerikából
Európába. A 18, század végére már
egész Közép-Európában elterjedi.
Gyógynövény, illóolajokat és cser-
zöanyagokai tartalmaz.
Elnevezés: lásd bóbitás küllőrojt, 250.
oldal.
Április-május 15-30 cm
6 Odvas keltike -^,
jorha, likas-ir '-■■;,
Corydaliscava fK
Fűstikefélék
Fumariaceae
Leírását lásd a 236. oldalon.
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

Április-rnaius 15-30em Május-október 15-60 cm

1 Ujjas kettike 0 Hegyi here
bárányvirag, borsóvirág Trífolium montanum
Corydalis sohda Pillangósvirágúak
Füsti kefélek Fabaceae (Leguminosae)
Fumaríaceae Bl: a virágok kocsányosak. A levélkék
Leírásai lásd a 272. oldalon. fonákjukon szőrösek,
TI: a virágok színe a fehértől az elefánt­
csontig változik. A szár gyapjasán sző­
Május-július 20-50 cm rös, egyenes. A levélkék hosszúkásak,
i. Fehér madársisak élesen fű részesek.
Cephalanthera damasonium TE: száraz gyepek, félszáraz gyepek,
(C grandiflora, C. álba) száraz cserjések, ritkás száraz erdők;
Kosborfélék kedveli a mésztartalmú, esetenként
Orchidaceae nyirkos talajt, viszonylag mélyen gyö­
Leírását lásd a 198. oldalon kerezik, és ezért kerüli a sekély talajú
termőhelyeket; ritka.
Á:Sz;-*:
Május—július 20-40 Cm Régóta gyógynövény; mint takar­
.'J Kétlevelü sarkvirág mánynövény csekély értékű; cellulóz­
fehér sarkvirág dús, nehezen emészthető.
Platanthera bifolia
Kosborfélék Június—október 20-60em
Orchidaceae 0 Hasznos tisztesfű
Bl: az erősen illatozó virág sarkantyúja babonafű
vékony, hosszúra kinyúlt. A szár tövén Stachys recta
csak két nagy ovális levél van. Ajakosak
Lamiaceae (Labsatae)
TI: dús virágú fürt. Az ajak sarkantyúja Bl: ülő virágok levélhónalji álörvökben
másfél szer-kétszer hosszabb, mint és végálló virágokban találhatók. Az
a megcsavart magházkezdemény. alsó ajak karéjai szélesek és tompák.
TE: gyéres lomberdők, elegyes erdők A csésze szemtebünö bordák nélkül.
és tűlevelű erdők, valamint sovány TI: a virágok 1-2 cm hosszúak. A szár
gyepek és puszták; jelzi a felszíni talaj- egyenes vagy felegyenesedő. A leve­
elsavanyodást, különösen a mésztar­ lek a tojásdadtól a lándzsásig változ­
talmú talajokon; melegkedvelő; szór­ nak, csipkések vagy fűrészesek vagy
ványosan fordul elő. majdnem teljesen ép szólüek.
A:M;^;V TE: száraz gyepek, félszáraz gyepek,
száraz cserjések, gyéres száraz erdők;
Különösen éjszaka illatozik erősen. Ez­
kedveli a mésztartalmú, köves, ám
zel csalja magához az éjjeli lepkéket,
méfy talajú termőhelyekel (az elkarsz-
amelyek hosszú szipókájukkal képesek
tosodott terepen esetenként kimosott
elérni a sarkantyú csúcsában található
üregekben i s i ; melegkedvelő; termő­
nektárt. Ilyenkor történik meg a be-
helyein: sziklagyepekben, bokorer­
porzás.
dőkben és tisztásaikon, homoki és
löszpusztai gyepekben ritka, néha cso­
portosan fordul elő.
Június-július 20—60 cm Á:F;*Í
4 Zöldes sarkvirág
Platanthera chforantha Az ókori gladiátorok a Római Biroda­
Kosborfélék lomban a növény darabjait állítólag
Orchidaceae amulettként viselték sebesülés ellen
Leírását lásd a n 2. oldalon. a cirkuszi játékok során.

97
 Meredek köves hegyoldalak, sziklák
Május-július 5-45 cm
1 Fürtös kőtöröfü
Saxifraga paniculata
IS. aizoon)
Kötörófűfélék
Saxifragaceae
Bl: a szirmok gyakran pirosan ponto­
zónak. A levelek vastag húsosak, me­
revek, kemények, tórózsát képeznek,
szélükön gyakran fehér pontokkal,
amelyek e mészkiválást jelzik.
T I : fürtös virágzal. A szirmok fordított
tojásdadok, lekerekítettek. A szár me­
reven felálló. A levelek világos- vagy
kékeszöldek, élesen fogőzottak. A v i ­
rágzó mellett többnyire több meddő
tőrózsa található.
TE: mészkősziklák sziklahasadékai
vagy mésztartalmú kőzetek, ritkábban
görgeteglejtök: nagyon ritka, ám ter­
mőhelyein levél rózsái alapján feltűnő.
A:Sz;-*s;V
A nemzetség latin nevelS&xifraga = kő-
törő) számos fajának köves termőhe­
lyeire utal. A növény a levélszélen lévű
finom nyílásain meszet választ ki. Még
a szélsőségesen száraz termőhelye­
ken, mint pl. a földrészecskék nélküli fi­
nom sziklahasadékokban is megél.
Május-szeptember 30-60 c m
í Kónya habszegfü
Siiene nulans
Szegfúfélék
Caryophyllaceae
Lairását lásd a 84. oldalon.
Május-augusztus 5-15 cm
o Fehér varjúháj
fülfú, pozsgásfü
Scdum album
Varjúhájfélók
Crassulaceae
Bl: a virágzat kopasz. A levelek henge­
resek, hosszúkás-szálasak, kerek nye-
lúek, sötétzöldek.
Meredek köves hegyoldalak, sziklák
TI: a szár elfekvő, felegyenesedő, rit­
kábban felálló. A levelek 6-12 m m
hosszúak.
TE: száraz gyepek, félszáraz gyepek,
sziklák, falak, vasúti töltések; kedveli
a mésztartalmú köves talajt; a számá­
ra kedvező termőhelyeken gyakori.
A: Sz; ■«:•
A növény az egyik legszebb hazai lep­
kefajnak, az Apolló-lepkének táplálék-
növénye
Június-augusztus 30-60 cm
4 Közönséges méreggyilok
Vincetoxicum hirundinaria
(Cynanchum vincetoxicum,
Vincetoxicum officinalel
Selyemkórófélék
Asclepiadaceae
Leírását lásd a 84. oldalon
Május-június 5-15 cm
5 Havasi hizóka
Pinguicula alpina
Rencefélék
Lentibulariaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
TI: a virágok egyesével állnak, fehérek,
torkukban sárga foltosak, sarkantyú
sak. A levelek törózsában találhatók,
sárgásak, hosszúkásak vagy elliptiku­
sak, ép szélüek, a szélükön feihajlók,
ragadósak.
TE: síklápok, nedves magashegységi
rétek, nedves sziklahasadékok; kedve­
li a nedves, mésztartalmú talajokat;
olyan sziklahasadékokban is megtalál­
ható, ahol kevés a talajborítás; ritka;
hazánkban mint jégkori maradvány
(glaciális reliktum) igen ritka, sőt való­
színűleg márkipusztult.
A:F;«?
Rovarevö növény; lásd lápi hizóka,
362. oldal.
99
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Április-május 5-30 cm
1 Keserű kakukktorma
Cardamine amara
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
Leírását lásd a 72. oldalon.
. Május-szeptember 15-50 cm
£. Orvosi vizitorma
Nasturtium officináié
IRorippa na$turttum-aquaticum)
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
' BI: a porzók sárgák. A magház és a ter­
més háromszor hosszabb, mint ami­
lyen széles. A szár üreges, csöves,
hengeres.
TI: bogernyös fürt. A szár alsó részén,
olykor a levélhónaljakban gyökerecs-
kék vannak. Az alsó levelek hármasak,
a felsők páratlanul szárnyaltak. A le­
vélkék tojásdadok; a csúcslevélke
többnyire szívalakú.
TE: források, árkok, mozgó és hűvös
vizű patakok homokágyai; ritka.
Á:Sz;-*S
Mustá róla jókat, illóolajokat, egy ke-
seranyagol és bőségesen C-vitamint
tartalmaz. Régóta gyógynövény, Vita­
minban dús vadsaláta készíthető be­
lőle
Május-szeptomber 15-50 cm
3 Sárkánygyökér
apácakonty, sutakonty
Calla paiustris
Kontyvirágfélék
Araceae
BI: a buroklevél belül fehér. A torzsa
tojásdad vagy kerekded.
TI: a levelek szív alakúak, bőrnemúek,
fényesen csillogóak. A bogyók korall-
vörösek.
TE: égeres láperdők ós sésállomá-
nyok, sekély, iszapos árkok ós zsombé-
kosok; valamint mószkerúlö; jelzi a ta­
lajnedvességet; nagyon ritka, hazánk­
ban márkipusztult
Á:M;*j;®;V
A „sárkánygyofcér" elnevezése a kúszó
gyöktörzstöl, rízómától ered. Koráb­
ban kígyómarás ellen alkalmazták. Az
egész növény valószínűleg arointar-
talma miatt mérgező. Csigák porozzák
Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Május-október 2-5 cm
4 Heverő zöldhúr
apróhúr. szagyán
Sagina procumbens
Szegfüfélék
Caryophyllaceae
Leírását lásd a 34. oldalon.
Május-augusztus 15-30 cm
5 Békatutaj
Hydrocharis morsus-ranae
Békatutajfélék
Hydrocharitaceae
BI: mással nem téveszthető össze.
Tt: a porzós virágok egyesével-hárma-
sával állnak, 12 porzólevele van. A 6 bi­
beszálas termős virágok egyesével ta­
lálhatók. A levelek úsznak, bőrnemú­
ek, a nyél csatlakozásnál mélyen kiöb-
lösödtek.
TE: úszóhinárov a többnyire sekély ál­
lóvizekben és nádasokban; kedveli
a nyári meleg, beárnyékolt vízi termő­
helyeket; ritka.
A:M;<«9
Május-augusztus 1-3 m
0 Kanadai átokhinár
vízdög, viztg az
Elodea canadensis
{Anacharis canadensis,
Helodea canadensis)
Békatutajfélék
Hydrocharitaceae
BI: mással nem téveszthető össze.
T I : a növényt alakja alapján lehet felis­
merni. A levelek többnyire hármasával
egy örvben állnak.
TE: álló- vagy lassú folyóvizekben,
csatornákban alámerült, tápanyag-
kedvelő; hazánkban behurcolás foly­
tán meghonosodott, de nem terjed.
A növényt a 19. század közepén Észak-
Amerikából hurcolták be. Akkor olyan
rohamosan terjedt, hogy szabályszerű
vizijárvánnyá vált, és akadályozta
mind a halászatot, mind a hajózást. Az
utóbbi évtizedekben a növény vissza­
szorulását lehetett észlelni. A növény
kétlaki. Európában majdnem csak ter­
mős példányok vannak, amelyek csak
nagyon ritkán és akkor is észrevétlenül
virágoznak.
101
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
* Június-augusztus 30-i30cm
1 Nyillevelünyilfü
Sagittaria sagitti fólia
Hídőrfélék
Atismataceae
81: mással nem téveszthető óssze.
TI: örvös bugás virágzat. A virágok
egyivarúak. a felsók porzósak, az alsók
termősek, a fehér viragtakaró levelek
tövükben pirosasak vagy lilásak.
A szár háromélű. egyenes. Az aláme­
rült levelek hosszúkásak.
TE: lassú folyó- vagy állóvizek náda­
sai: de a lapos, csak alkalmilag el­
árasztott partszegélyeken is előfordul;
kedveli a tápanyagban gazdag termő­
helyet; iszapjetző; nálunk főleg az Al­
földön elég gyakori.
Á:M;^.;
- Június-űktóbei 10-100cm
2 Vizihídór
Alisma plamagoaquatica
Hídörfélék
Alismataceae
Bl: hat bibeszál. hosszabbak, mint
a magház.
TI: örvös bugás virágzat. A virágok ko­
csányosak. A szirmok hamar lehulla­
nak, fehérek vagy pirosasak, tövükön
sárgásak. A szár egyenes. A levelek
hosszú nyelúek, tőrózsál alkotnak Az
alámerült levelek keskenyebbek.
Hasonló az úszó vagy fúlevelü hídör
(A. gramineum). Alámerült levelel sza­
lagosak, a bibeszál rövidebb, mint
a magház; nádasokban; nagyon ritka,
TE: előfordul a lassú folyó- vagy az ál­
lóvizek nádasaiban, de sásállományai­
ban is, valamint a lapos., időszakosan
elárasztott partszegélyeken; gyakori.
Á:M;-«;
Égetően csípős nedve az állatra
- a kecskét kivéve - erősen mérgező,
különösen a szarvasmarhára. Ható­
102
Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
anyagát közelebbről még nem ismer
jük, egyfajta keserűanyag. Azonban
sem alkaloidokat, sem kéksavvegyüle­
teket - amelyek a mérgező tulajdonsá­
gát magyarázhatnák - nem azonosí­
tónak benne.
Június-augusztus 30-130cm
i Ragadós galaj
kullancsfű, ragadvány
Galium aparine
Buzérfélék
Rubiaceae
Leírásét lásd a 38. oldalon.
MájuB-szeptember 15--40cm
4 Mocsári galaj
Galium palusire
Buzérfélék
Rubiaceae
Leírását lásd az 56. oldalon.
Július-augusztus 20-100 cm
5 Vízi peszérce
cigány fű, kinafa
Lycopuseuropaeus
Ajakosak
Lamiaceae ÍLabiatae)
Bl: a virágok négy-öt csúcsúak, csak
nagyon csekély mértékben kétoldalian
részarányosak, belül pirosan ponto­
zónak, dús örvökben állnak a levél­
hónaljakban.
T I : a virágok kicsik. A szár egyszerű
vagy elágazó. A levelek keresztben
átellenesek, nyelesek, az alsó levelek
gyakran szárnyasán hasadtak, felül
durván csipkések.
TE: álló- és folyóvizek nádasai, sásál­
lományok, árkok, vízpartok, láperdők;
különféle, többnyire időszakosan elá­
rasztott talajokban; igen ritka.
A:F;->.-
A növény magvait a víz viszi magéval,
de a vízimadarak is elhurcolják.
193
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Május-június 10-30cm
1 Vidrafű
vidrae lecke, vízi elecke
Menyanthes trifoliata
Tárnícsfélék
Gentianaceae
Leírását lásd a 284. oldalon.
Május-julius 10-50 cm
L Hínárosviziboglárka
békafű, békavirág
Batrachium trichophyllum
(Ranunculus trichophyllus)
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: a virágok 0.5-1,5 cm átmérőjűek.
A levelek ülőek vagy csak rövid nye-
lűek.
T I : a virágok hosszú kocsányúak. Az
úszólevelek háromosztatúak. Az alá­
merült levelek többszörösen három­
osztatúak, keskeny sallangosak.
TE: hínáros állományok többnyire ál­
lóvizekben; kedveli a tápanyagban
dús, valamelyest iszapos vizeket;
eléggé ritka, de termőhelyein nagyobb
állományokban fordul elő.
A:Sz;-5
Elnevezés: lásd gumós boglárka, 136.
oldal. Virágai esős időben és a viz alatt
is nyitva maradnak.
Június-augusztus 1-6 m
o Úszó víziboglárka
Ranunculus fluitans
Boglárkafélék
Ranunculaceae
B l : a virágok 1-2 c m átmérőjűek. Az
alámerült levelek csúcsa 7-15 cm
hosszú, a vízben párhuzamosan le­
begnek. Csak folyóvízben fordul elő.
T I : a virágok egyesével állnak, hosszú
kocsányúak. Többnyire úszólevél nél­
küliek. Az alámerült levelek nyelesek;
a levelek a vízből kiemelve ecsetszerü-
en összehajolnak, egymásra esnek.
TE: folyóvízi hinárosok; kedveli a tiszta
és oxigéndús vizeket; nálunk ritka.
Á:Sz;«:<
Elnevezés: lásd gumós boglárka, 136.
oldal.
104
Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Június-augusztus 10-50 cm
4 Nagy viziboglárka
Batrachium aquatile
(Ranunculus aquatilis)
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: a virág 2-2,5 c m átmérőjű. A leve­
lek szemmel láthatóan nyelesek.
Többnyire kevéssé osztott, vese alakú,
ötkaréjú úszólevelekkel.
TI: a virágok egyesével állnak, hosszú
kocsányúak; az alámerült levelek sör-
teszerü sallangokra osztottak.
TE: úszó növényállományok az álló- és
lassú folyóvizek hínárosaiban; kedveli
a tápanyagban dús vizeket; az Alföld
szikes tavaiban gyakran társulásai-
kóló.
Á: Sz; <*.?
Az alámerült virágok zárva maradnak
és ön meg terméke nyítők, de legyek és
bogarak is beporozzák.
Június-augusztusi—2m
5 Réti legyezöfü
bajnóca, legyezőbajnóca
Filipendula ulmaría
Rózsafélék
Rosaceae
Leírását lásd a 62. oldalon.
Július—szeptember 15-45 cm
0 Mocsári tőzegboglár
fehérmájfü, szivvirag
Pamassia palustris
Kőtő röf űfél ék
Saxifragaceae
Bl: mással nem téveszthetöössze.
T I : a virágok egyesével állnak. A szár
élesen szögletes, csak egyetlen szárle­
véllel. A tőlevelek szív alakúak, hosszú
nyelűek.
TE: síklápok és forráslápok, de félszá­
raz gyepekben is megtalálható olyan
lejtőkön, ahol nyomás alatt a talajvíz
felbuggyan; mészkedvelő; ritka, ter­
mőhelyein pusztuló, visszahúzódó,
mégis néha csapatosan fordul elő.
Á: Sz; .*í; V
A porzók egymás után érnek be, és az
érés sorrendjében nyúlnak meg. A nö­
vény cseranyagokattartalmaz.
105
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
4 Június-szeptember 20-100crn
1 Lágyhúr
lencsefü, lágyoda
Myosoion aquaticum IMalachium
aquaticum.
Stcllaria aquaíica)
Szegfüfélék
Caryophyllaceae
Bl: a szirmok majdnem alapjukig szel-
deltek. Öt bibeszál. A csésze szőrös,
majdnem olyan hosszú, mint a szir­
mok. A levelek ülőek vagy csak rövid
nyelűek,
' T I : a virágzat villás. A szár petyhüdt, el­
fekvő, felegyenesedő vagy kúszó,
gyakran a szárcsomónáí legyökerező.
A levelek átellenes állásúak, szív ala­
kúak, tojásdadok, hegyesek, ülőek,
csak a legalsók és csak a nem virágzó
szárakon lévők nyelesek.
TE: ligeterdők, álló- és folyóvizek part­
j a i ; kedveli a tápanyagban dús, hu­
musztartalmú talajt, nedvesség jelző;
szórványosan fordul elő.
_ Június-szeptember 10-30 om
L Posványcsillaghúr
Stellafia alsine
Szegfúfélék
Caryophyllaceae
Bl: a szirmok 1-3 m m hosszúak, rövi­
debbek, mint a csészelevelek, 3 bibe­
szál.
T I : a bogernyös virágzatok a levélhón­
aljakban ülnek. A szár egy virágmen­
tes hajtással zárul, elfekvő. A levelek
átellenes állásúak, a lándzsástól a kes­
keny lándzsásig változnak,
TE: patakpartok, árkok, forráslápok;
mészkerúlö, nitrogénkedvelő; finom­
szemcsés agyag- és homoktalajokon;
szórványosan, de a termőhelyein csa­
patosan fordul elő; nálunk az Északi­
középhegységben és Nyugat-Dunán­
túlon él.
A: Sz: «5
Júhus-szeptemuer 30-60 cm
6 Orvosi szappanfü
Saponaria officinalis
Szegfűfélék
Caryophyllaceae
Leírásét lásd a 286. oldalon.
106
Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Június-szeptember 10-20cm
4 Hosszúlevelü harmatfü
Drosera anglica
Harmalfűfélék
Droseraceae
Bl: a virágkocsány a lőlevélcsésze kö­
zepében ered, felálló, legkevesebb
kétszer hosszabb, mint a levelek.
TI: füzér alakú forgó. A levéllemez
hosszúkás ék alakú, 1,5-6 c m hosszú,
5 m m széles, felálló. Hasonlít hozzá
a közepes harmatfü IDrosera interme-
diai (4a), amelynél a virágkocsány a le-
vélörv alatt ered. ívesen felegyenese­
dő, csak kicsit hosszabb, mint a leve­
lek. Levelei 7-10 m m hosszúak, 3,5
m m szélesek.
TE: nedves, nyilt helyek, fellápok, ál-
meneti lápok; csak a nyilt, időszako­
san elárasztott láptalajokon él; na­
gyon ritka; ezek a fajok hazánkban
a természetben nem fordulnak elő.
A:Sz;*-;?
Rovarevő növény, a rovarfogás mód­
jára lásd a kereklevelú harmatfúnét kö
zölteket.
Július-augusztus 10-20 cm
0 Kereklevelú harmatfü
Drosera rotundifolia
Harmatfü félék
Droseraceae
81: mással nem téveszthető össze.
T I : füzér alakú forgó, kevés virágú.
A levelek levélrózsában állnak, hosszú
nyelúek, kerekdedek, valamelyest üre­
ges, piros „tapogató"-val, érzékeny
mirigyszőrökkel.
TE: fellápok, síklápok, átmeneti lápok;
többnyire tözeglápi gyepekben fordul
elő, de a nyílt, homokos tőzegtalajo-
kon is; termőhelye miatt nálunk na­
gyon ritka, azonban Nyugat-Európá­
ban nagyobb állományokat alkot.
A:Sz;«5;V
A „tapogató"-ban lévő mirigyszőrök
fejecskéi egy nyúlós, ragadós folyadé­
kot választanak ki. amely fehérjehasító
emészíőenzimet tartalmaz. A kis rova­
rokai ez a folyadék rabul ejti és meg­
emészti. Ha a rovar a szőrt megérinti
ós ráragad, a szőrök lassan rágörbül­
nek a levél színére, és becsukódnak.
Gyógynövény.
107
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Július-október 20-80crn
1 Lapulevelükeserüfü
Polygonum lapathifoUum
Keserüfűféték
Polygonaceae
Leírását lásd a 286. oldalon.
Júníus-okóber 50-300em
c. Felfutó sövényszulók
nagyszülők, déliglátó
Calystegia sepium (Convofvulus
sepíum)
Leírását lásd a 86. oldalon.
Július-augusztus 5-25 em
ö Vizi gázló
gázló, kispajzsika
Hydrocotyle vulgáris
Ernyösök
Apiaceae /UmbeMferae)
Bl: a virágok ernyőkben állnak, a kerek
levelek csipkések. A levelnyél a lévé!
fonákjának közepéről ered. A levelek
rágáskor égetően csípős ízűek.
TI: az ernyők fej alakúak, igen kicsik.
A szárkúszó.
TE: síklápok, sásállományok, nedves
rétek; kedveli a talajvíztől nedves,
mészmentes, agyagos talajt; nagyon
ritka, kipusztulóban van.
Á:Sz;^;(«);V
A növény egy eddig közelebbről még
nem kutatott, csípős ízű anyagot tar­
talmaz, amely feltehetően enyhén
mérgező.
108
Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek dsb
Június-augusztus 1-1.8 m
4 Csemegebaraboly
bóbiska, bubolyicska
Chaerophyilum bulbosum
Ernyösök
Apiaceae (UmbeMferae)
Leírását lásd a 86. oldalon.
Július-augusztus 60-130 cm
D Gyilkos csomorika
Cicuta virosa
Ernyösök
Apiaceae (UmbeMferae)
Bl: a virágok 15-25 sugarú ernyőkben
állnak. A gallér hiányzik vagy csak 1-2
levélkéből ált. A gallérkalevelek szá­
mosak. A szár felálló vagy felegyene­
sedő. A levelek kétszeresen-három­
szorosan szárnyaltak. A szárnyacskák
tóndzsásak, erősen fű részesek.
TI: az ernyő összetett. A szár üreges,
csöves. A levélnyelek ugyancsak üre­
gesek. A levéllemezek hólyagosan fel-
fúvódottak. A gyökérgümő vastag, be
lül üreges, rekeszes.
TE: az álló- és folyóvizek nádasai, sa­
sos állományok; kedveli az enyhén sa­
vanyú és tőzeges talajokat, mószkerü-
lő; az elárasztásokat elviseli; rilka.
Á: Sz; -♦$; ®; V
A növény minden részében, de minde­
nekelőtt a kellemes illatú (zellerszagú)
és édeskés ízű gyöktörzsben az erősen
mérgező cikutoxin nevű méreganya­
got tartalmazza.
109
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Július-szeptember 50-200 cm
1 Erdei angyalgyökér
angyélika, angyaifű
Angelica sylvestris
Ernyösök
Apiaceae {Umbelliferae)
Bl: a virágok 20-40 sugarú ernyőkben
állnak. A gallér hiányzik vagy csak 1-3
levélkéből áll. Számos gallérkalevélke
van. A szár hengeres, üreges vagy csö­
ves, fehéresen hamvas. A levelek két­
szerese n-há rom szorosan szárnyallak,
az alsók 50 cm-nél hosszabbak.
T I : az ernyő g ö m b ö s ernyócskekböl te­
vődik össze. A levélkék 1,5-3 c m szóle­
sek, fűrészesek. A levólhüvelyek hasa­
sak
TE; ligeterdók, nedves rétek, cserjések
és gyomállományok az utakon, kertek­
ben és vízpartokon; kedveli a talajvíz­
től nyirkos agyagtalafi; gyakori.
Á:Sz;^;(®)
A tudományos (latin: angelus = angyal)
és a magyar nemzetségnév abból
a mondából ered, amely szerint az állí­
tólag gyógyhatású növényt az embe­
reknek egy angyal mutatta meg. A nö­
vény furokumarinokat, valamint illó­
olajokat tartalmaz, amelyek azonban
nagy töménységben mérgezőek. Ned­
ve a bőrön fény hatására gyulladást
idézhet elő.
Június-augusztus 50-150 cm
Z Mételykóró
borgyökér, vízíánizs
Oenanthe aquatica
Ernyösök
Apiaceae (Umbelliferae)
Bl: a virágok 8-12 sugarú ernyőkben
állnak. A gallért csak kevés gallérlevél
alkotja, vagy teljesen hiányzik. A gat-
lérka soklevelü. A szár nem foltos. A le­
velek kétszerestől ötszörösig szárnyal­
tak. Az alá nem merült levelek csúcsa
4 - 6 m m hosszú.
TI: az ernyő Összetett: az ernyösuga-
rak nem üregesek-csövesek, A szár
berzedten ágas.
TE: az álló- és folyóvizek nádasai, sa-
sosaí, mocsarak, lápok és ligeterdók;
kedveli az időszakosan elárasztott
iszaptalajokat, ontésföldeket; elég
gyakori, de az Északi-középhegység­
ben ritkább.
110
n Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Á:Sz;0
Régóta gyógynövény; terméseiben il­
lóolajokat tartalmaz.
Július-augusztus 50-150cm
6 Mocsári kocsord
mocsári mesterlapu
Peucedanum palustre
Ernyösök
Apiaceae (Umbelliferae)
Leírását lásd a 88. oldalon.
Március-április 15-35cm
4 Fehér ácsa lapu
Petasites albus
Fészkesek
Asferaceae (Compositae)
Bl: a virágok fürtösen álló fészkekben
ülnek. A növény a virágzás idején le-
véltelen, a száron csak pikkelylevelek
vannak. Pókhálósán szőrös.
TI: a nyelves virágok és a csöves virá­
gok sárgásfehérek. A levelek csak a vi-
rágzási idő vége felé jelennek m e g ;
igen nagyok, kerekdedek vagy szív ala­
kúak, fonákjukon fehér nemezesek,
hegyes-fogazottszélűek.
TE: szurdokerdők, ligeterdők, hegyi
erdők, elegyes erdők; kedveli a hu­
muszban dús, köves talajokat; szórvá­
nyosan fordul elő.
Á:F;-*5
Elnevezés: lásd közönséges acsalapu,
288. oldal.
Május-június 10—20cm
0 Harmatos hegyékessége
Trientalis europaea
Kankalínfélék
Prímulaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
T I : az 1,2-1,5 cm átmérőjű virágok
egyesével állnak, hosszú kocsányúak.
A szirmok töve sárga. A szár egyenes,
felül 5-7 elliptikus, majdnem örvösen
álló levéllel.
TE: nedves tűlevelű erdők, ritkábban
nyirkos elegyes erdők, síklápok; ked­
veli az üde, lápos, savanyú és gyakran
valamelyest tőzeges talajt; nagyon rit­
ka; hazánkban vadon nem él.
Á:F;«S
A növény főként vegetatív úton indák­
kal szaporodik. A gyöktörzse szaponl-
nokat tartalmaz.
in
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek

Május-augusztus 9 vízmélységtől Bl: mással nem téveszthető össze.

- függően akár 2.5 m-ig T I : a virágok egyesével találhatók a le­
I Fehér tündérrózsa vélhónaljakban. A szirmok fehéresek
bubolyka, vízililiom vagy pirosasak. A virágcsövek sárgá­
Nymphaea álba sak. A szár egyenes vagy felegyenese­
Tündérrózsafélék dő. A levelek keresztben átellenesek,
Nymphaeaceae ülők, lándzsásak, fűrészesek, kopa­
Bl: a bibék sárgák [ha pirosak: kis vagy szok,
fénylő tündérrÓ2sa Nymphaea can- TE: az álló- vagy lassú folyóvizek ná­
dida). dasai, partszegélyek, nedves rétek;
T I : a virágok nagyok, tágra nyíltak, kedveli az iszapos, valamelyest mész­
gyengén, ám kellemesen illatoznak. tartalmú, tömött talajt; elviseli a nyári
A levélnyél kötélszerű. A levél kerek­ szárazságot; ritka; hazánkban az Alföl­
ded, mélyen, szív alakúan bemetszett, dön gyakori, az Északi-középhegység­
ép szélű, úszó, a víz alatt becsavarodik, ben szórványosan fordul elő.
bőrnemű, fénylő. Á: F; <*$; &
TE: úszó növényállomány az álló- Elatericid nevű, mérgező glükozidol
vagy lassú folyóvizek hínárosaiban; tartalmaz. Régóta gyógynövény.
kedveli a melegebb vizekel. azonban
a hideg vizű, tápanyagban szegény Június-július 20-60 c m
léptavakban is megtalálható; ritka, 0 Zöldes sarkvirág
többnyíre azonban nagyobb állomá­ Platanthera chtorantha
nyokban együtt fordul elő. Kosborfélék
Á:Sz;*?;(®);V Orchidaceae
A gyöktörzset (rizómal, amely bősége­ Bl: a virág sarkantyúja hengeres, a vé­
sen tartalmaz cserzőanyagokat, koráb­ gén valamelyest megvastagodott.
ban a bőrcserzésnél alkalmazták. Virá­ A virágok alig illatoznak. A szár tövén
gai reggel 7 órától 16 óráig nyílnak. csak két nagy ovális levél van.
A beporzást a legyek és a bogarak vég­ TI: dús virágú fürt. A virágok enyhén
zik. A benne lévő alkaloidok miatt eny­ zöldesek vagy sárgásak.
hén mérgező. TE: lomberdők, síklápok és nedves ré­
tek; mészkedvelö; nagyon ritka.
A:M;-*$;V
Július—szeptember 30—70 cm
C Kenyérbél cickafark
kenyérből, náthafü Június-augusztus 30-50 cm
Achillea ptarmica 0 Mocsári noszőfű
Fészkesek bi bak, evet kefü
Epipactis palustris
Asteraceae (Compositae)
Kosborfélék
Leírását lásd a 68. oldalon.
Orchidaceae
Bl: a mézajak sarkantyú nélküli, a virág
Május-június 5-15cm
enyhén bókoló, a lepellevelek elálló
0 Havasi hizóka rCCS ak; az ajak piros erezetű.
Píng uicula aIpina /)f\ TI: egyoldalú fürtös virágzat. A külső
Rencefélék lepelkör valamelyest zöldes vagy bar­
Lentibulariaceae nás, a cimpák csúcsa lekerekített
Leírását lásd a 98, oldalon. A mézajak erősen befűzödött, csúcsa
lekerekített (az első ajaktag gyakran le­
. Június-augusztus 15-30 cm tört). A levelek hosszúkás-lándzsásak.
4 Orvosi csikorgófü TE: síklápok, szittyós rétek, kékperjés
állományokban; mészkedvelő; na-
Gratiola officinalis
Tátogatófélék yon ritka.
Scrophulariaceae Í: M ; ^ ; V

112 113

*
- Március-május 1-3,5 m
1 Ezüstös homoktövis
fűző tövis, lóvakaró
Hippophae rharnnoides
Ezüstfafélék
Elaeagnaceae
Bl: az ágak tövises hegyűek. A levelek
ép szélüek. színükön szürkészöldek,
fonákjukon ezüstfehérek.
TI: a növény kétlaki. A virágok jelen­
téktelenek. A levelek szálasak, 5-8 cm
hosszúak,
TE: cserjések a kavicsos és homokos
folyószegélyeken, homokbuckákon,
dünéken, erdőszéleken; kedveli a vala­
melyest nyirkos és részben sótartalmú
talajt; ritka, de a termőhelyein töme­
gesen fordul elő; gyakrabban parkok­
ba kiültetve és alkalmanként vadon is
megtalálhatók.
Á: Sz; V
A növény bogyói a fiavonok mellett bő­
ségesen tartalmaznak C-vitamint (100 g
termésben mintegy 900 m g j . A fiavo­
nok a C-vitamin hatását aktiválják.
. Június-július 7 m-ig
i. Erdei iszalag
bérese, fehérvénic
Ciematis vitaiba
Boglárkafélék
Ranunculaccac
Bl: mással nem téveszthető össze.
TI: a virágok levélhónalji és végálló
bogernyös virágzatban állnak. A virág
csupán 4 - 5 sziromból áll. Ezek belül
fehérek, kívül pedig a fehér szegélycsí­
kig zöldessárgák. A levelek átellenes
állásúak, szárnyaltán összetettek. A le­
vélkék tojásdadok vagy hosszúkásak,
sziv alakúak, csúcsosak. A levélnyól és
a levólgeri ne csavarodó.
TE: ligeterdők, erdőszélek, cserjések,
száraz erdők; kedveli a mészben gaz­
dag, mély, laza agyagtalajokai; vala­
melyest nitrogénkedvelő (ezért is gya­
kori olyan cserjésekben, amelyek egy­
kori törmelékes helyeken nőttek); me­
legkedvelő; szórványosan fordul elö.
Á: S z ; «
A növény ősszel és télen számos gyap-
júgomolyag-szerű terméscsoportjával
tűnik fel. A néhány közép-európai lián
egyike. Protoanomonin nevű méreg­
anyagot tartalmaz.
114
és fák Bokrok és fák
Május-június 1-7 m
ó Közönséges magyal(fa)
Hex aquifolium
Magyalfélék
Aquifoliaceae
Bl: a levelek börneműek, fénylőek, tüs­
késen fogasak.
TI: a kicsi virágok levélhónalji csomó­
virágzatban ülnek. Fája kemény, sár­
gástól a zöldesfehér színűig változik.
A levelek tojásdadok vagy oválisak, rö­
vid nyelűek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők, láperdők; kedveli az üde,
nyirkos, valamelyest savanyú talajo^
kat; fagyérzékeny, ritka; termőhelyein
is csak szórványosan, hazánkban csak
dísznövényként ültetve fordul elö.
Á: Sz; # ; V
Május-június 3-5 m
*r Veresgyűrűsom
madársom, gyüricefa
Cornus sanguinea
Somfélék
Cornaceae
Bl: a virágok sátorozó bogernyös vi­
rágzatban állnak; a levelek erezete
íves, vesszői gyakran pirosas futtatá-
súak, ősszel esteien vérpirosak.
T I : a levelek ép szélűek, tojásdadok, le-
vóllemezük mindkét oldalukon zöld.
TE: lomberdők, elegyes erdők, cserje
sek; kedveli az agyagos, valamelyest
köves, tápanyagban dús talajt; igen
gyakori.
A:Sz
Június-július 1,5-3 m
0 Közönséges fagyai
fagyalkafú, fagyállófü
Ligustrum vulgarc
Olajfafélék
Oleaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
T i : bugás virágzat, A_ virágok kicsik,
kellemetlen szagúak. Agai vessző ala­
kúak. A levelek kopaszok, keresztben
átellenes állásúak, hosszúkásak.
TE: száraz erdők, száraz cserjések, er­
dőszélek, ligeterdők; kedveli a laza,
kissé köves, mésztartalmú talajt; me­
legkedvelő; gyakori.
Á: Sz; & ; V
m
 Bokrok és fák
- Április-május 6-20 m
1 Nemes körte(fa)
kócafa. vackor
Pyrus communis IPirus communis}
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a porzók pirosak,
TI: kevés virágú ernyők; termése kör­
te. Az ágak valamelyest tövisesek.
A levelek kerekdedek vagy tojásdadok,
bőrneműek, színükön fénylők, átelle­
nes állásúak, csak kissé fűrészesek.
TE: lomberdők: kedveli a tápanyag­
ban dús agyagtalajokat; ritka.
A:Sz
A legfontosabb törzsalakja a nemesi-
tett kultúrfajtáknak. Magvai a szerves
kéksawegyületek miatt keserű Ízűek.
_ Április-május 1Űnvig
2 Vadalma(fa)
erdei vadalma
Malus sylvestris IM. communis ssp.
acerbal
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a porzók sárgák; a szirmok piro­
sasak.
TI: kevés virágú ernyők; termése al­
m a . Az ágak valamelyest tövisesek.
A levelek szélesen tojásdadok vagy el­
liptikusak, kihegyesedők, szélük csip­
kés vagy fúrészes, színükön valame­
lyest ráncosak.
TE: lomberdők; kedveli a tápanyag­
ban dús, valamelyest mésztartalmú
talajokat; szórványosan fordul elő.
A:Sz
Legfontosabb törzsalakja a nemesített
kultúrfajtáknak. A magvak keserű ízű­
ek a bennük lévő kéksavvegyületek
miatt.
Március-május 2-3 m
3 Kökény
kökönye, tövisfa
Prunus spinosa
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a virágok többnyire egyesével áll­
nak. Az ágak általában szúrós-tövises
csúcsúak.
TI: a virágok a lombfakadás előtt jelen­
nek meg. A bogyók kékesfeketék, ké­
116
Bokrok és fák
kesen hamvasak. A levelek elliptiku­
sak, rövid nyelúek, élesen fűrészesek.
TE: cserjések, erdőszélek; kedveli
a köves, sekély talajt; gyakori.
A:Sz
A növény virágait megszárítva teafú-
nek használják (ez egy népi gyógy­
m ó d : vértisztító teafőzet). A termések
bőségesen tartalmaznak cserzöanya
gokat; izük „száraz", fa nyár.
Április-május 18 m-ig
4 Cseresznyelfa)
vadcseresznye, édes cseresznye
Cerasus avium (ssp. sylvestris)
ÍPrunusavium)
Rözsafélók
Rosaceae
Bl: a virágok ernyős csomókban áll­
nak, tövükön nincsenek levelek.
T I : a virágok másod-negyedmagukkal
találhatok. Termése cseresznye
(csonthéjas termés). A levelek visszás
tojásdadok, kihegyezettek, 15 cm
hosszúságig terjedhetnek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, ritkáb­
ban ligeterdök is; szórványosan fordul
elő.
Á:Sz
A termések ehetők. A nemesített kul-
túrfajták törzsalakja. A növényt az ógö­
rögök már az i. e. IV. évszázadban ül­
tették is. A Római Birodalomban csak
i. e. 64-ben vezette be Lucullus.
Május 3-15 m
5 Zelnice
májusfa, büdöshárs
Padus avium IPrunus padus)
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a virágok dús virágú, csüngő für­
tökben állnak.
TI: a virágzatok a leveles ágak csúcsén
találhatók. A virágok erősen illatoznak.
A levelek elliptikusak, kihegyezettek,
átellenes állásúak, kétszeresen fűré­
szesek, ráncosak.
TE: ligeterdők, nyirkos lomberdők,
cserjések a vízfolyások mentén; ked­
veli a tápanyagban dús. mély agyagta­
lajokat; elég gyakori; díszfaként ültetik
is.
Termései ehetők, a történelem előtti
időkben vadgyümölcsként gyűjtötték.
 Bokrok és fák
,. Április-május 1-3 m
I Szirti fanyarka
bogyófürt, kökörte
Amelanchierovalis
(A. vulgáris!
Rózsafelék
Rosaceae
Bl: a virágok csomószerü fürtokben
állnak. A szirmok keskeny szálúak, 1-2
cm hosszúak, 5-8 m m szélesek, fonák­
jukon szőrösek.
T I : a termések borsó nagyságúak, fe­
ketéskékek. Ha a termést vagy a kehely
alakú virágot keresztben átmetsszük,
láthatóvá válik a növényre jellemző 10
lermésrekesz. Az ágak tövistelenek.
A levelek oválisak, tompák, 2-4 cm
hosszúak, nyelesek, csipkések, fiata­
lon a fonákjukon sűrűn szőrösek.
TE: sziklalejtők, meleg cserjések; ked­
veli a köves, sekély talajokat; meleg­
kedvelő; nagyon ritka; a Dunántúli-
középhegység dolomitvonulatain,
karsztbokorerdökben fordul elő.
A: Sz; V
- Május-június 2-6 m
L Naspolya
Mespilus germanica
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a virágok egyesével állnak az ág-
csúcsokon, a csészecimpák hosszab­
bak, mint a szirmok.
TI: a fiatal ágak nemezesen szőrösek.
A levelek hosszúkásak vagy lándzsá-
sak. röviden kihegyezettek, a csúcsuk
fogazott, fonákjukon sűrűn szőrösek.
TE: száraz cserjések, száraz erdők, me­
leg lomberdők, sziklás lejtők; mész-
kedvelö, melegkedvelő; nagyon rilka;
nálunk ültetik, néhol elburjánzik
Á:Sz
Középkori gyümölcsnövény. A termé­
seket azonban csak akkor lehet fo­
gyasztani, ha azok szottyadtakká vál­
tak. Nagy pektintartalma miatt gyü­
mölcskocsonyát lehet készíteni belőle.
Mjrcius-julius 30-100cm
0 Orvosi medveszölö
fanyai, medvebogyó
Arctostaphylos uva-ursi
Erikafélék
Erícaceae
118
Bokrok és fák
B l : a levelek alakja a hosszúkástól
a visszás tojásdadig változhat, börne-
műek, fonákjukon világoszöldek, szé­
lük nem begöngyölödött.
T I : 3-12 virág végálló fürtben á!l. A ter­
mések pirosak, lisztesek. Az ágak
gyakran kúszóak. A levelek ép szélűek.
TE: tűlevelű erdők, magashegyi rétek
és cserjések; kedveli a laza, humusz-
tartalmú és legalább a felszínén sava­
nyú talajt; ritka; nálunk nem él.
Á:F
A 100 éves életkort is elérheti. Gyógy­
növény. A levelek bőségesen tartal­
maznak arbutint.
Május-augusztus 1 0 - 3 0 c m
4 Vörös áfonya
moha bogyó
Vaccinium vitis'idaea
Erikafélék
Erícaceae
Bl: a levelek örökzöldek, bórnemüek
(az alsó leveleket kell vizsgálni!), a szé­
lük begöngyölödött.
T I : több kocsányos virág van egy vég-
álló fürtben. A párta csúcsa finoman
fogazott. A szár egyenes, hengeres.
A levelek ép szélűek vagy enyhén csip­
kések, tompák,
TE: elegyes erdők, tűlevelű erdők, fel­
lápok, magashegységi cserjések és le­
gelők; kedveli a savanyú, valamelyest
nyirkos, humusztartalmú talajt; szór­
ványosan fordul elö; hazánkban ritka.
A:F;V
Termése értékes vadgyümölcs. A ter­
mések szerves savak és cserzöanya-
gok mellett tartalmaznak valamelyest
A-provitamint és nagyon sok C-vita­
mint. Gyógynövény. A levelek bősé­
gesen tartalmaznak arbutint, és teafű­
ként hasznosítják őket.
Május-július 30-90 cm
0 Hamvas áfonya
mocsári áfonya
Vaccinium uliginosum
Erikafclék
Erícaceae
Leírását lásd a 298. oldalon.
119

*
Május-június 50-100cm
1 Hamvas szeder
kékbogyó, kékszeder
Rubus caesius
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a sziromlevelek tömött szürke szó-
rűek. A szár egyenlőtlenül tövises,
hengeres, kúszó. A tevelek szórt állá­
súak, hármasak. A sarjhajtások kéke­
senhamvasak,
T I : bogernyös virágzat, A sarjhajtások
ivesen elíekvőek vagy kúszóek.
TE: ligeterdök, láperdók, gyomállo­
mányokban nyirkos ugarokon, ritkáb­
ban szántóföldeken; kedveli a nedves,
tápanyagban dús talajokat; nitrogén-
kedvelő; szórványosan fordul elő.
Á:Sz
» Június-augusztus 1,2-2 m
í. Vadszeder
Rubus fruíicosus
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a szár többnyire ívesen hajló és
erősen tövises, ritkábban kúszó és fel­
egyenesedő. A levelek többnyire ujja­
sán osztottak, váltakozóan átellenes
állásúak.
T I : fürtös virágzat. Az összetett termés
fekete vagy feketésvörös. A virágzó
sarjhajtások feiállóak, a nem virágzók
ívesen lehajlók. A Rubus nemzetség
több tucat fajtára oszlik, amelyeket na­
gyon nehéz egymástól megkülönböz­
tetni.
TE: erdószélek és vágások, szántók,
kertek, tisztások; gyakori.
A:Sz
^ Május-augusztus 50-120 cm
3 Málna
Rubus idaeus
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a szár felálló vagy meghajlott, vé­
kony, finom tüskés. A levelek világos­
zöldek, többnyire szárnyaltak, fonákju­
kon tömött fehér szőrüek, átellenes ál­
lásúak.
TI: kevés virágú, bókoló buga. A szár­
nyalt levelek szón állásúak, hármasak.
A levélkék tojásriadok, fogazottak, szí­
nükön ráncosak.
120
és fák Bokrok és fák
TE: nedves ritkás lomberdők, főleg
bükkösök, elegyes erdők, tűlevelű er­
dők, tarvágások, erdőszélek; kedveli
a tápanyagban dús talajokat; nitro-
génkedvelö; igen gyakori.
Á: Sz; ®
- Május-június 12 m-ig
4 Cseregalagonya
istenalma, Krisztustövis
Crataegus oxyacantha
(C. laevigala)
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a virágok 2-3 bibeszáiúak. A vkag-
kocsányok kopaszok. Az ágak tövise­
sek. A levelek csak gyengén karéjosak.
TI: felálló bogernyös virágzat. A virá­
gok erős szagúak. Az ágak tüskés Csű*
csúak. A levelek tojásdad körvonalúak,
válluk ék alakú, három-öt karéjjal, vagy
osztatlanok,
TE: lomberdők, elegyes erdők, cserjé­
sek az utak mentén, törmelékes helye­
ken és kötorlaszokon, szurdokvölgyek­
ben; kedveli a mésztartalmú talajt;
gyakori.
Á:Sz
Az undort keltő virágszagot a irimetil-
amin idézi elő. Leveleiben szívre ható
szerves savakat tartalmaz. Gyógynö­
vény.
_ Május-június 8 m-ig
t) Egybibés galagonya
Crataegus monogyna
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a virágok egy bibeszáiúak. A virág-
kocsányok szőrösek. Az ágak tövisc-
sek. A levelek mélyen hasadtak vagy
karéjosak.
T I : felálló bogernyös virágzat. A virá­
gok erős szagúak. Az ágak tövishegyú-
ek. A levelek többnyire három-öt, rit­
kán többkaréjúak, ill. -hasábúak. A le­
vélkaréjok csúcsa elöl fürészes, he­
gyes.
TE: lomberdők, elegyes erdők, száraz
erdők, cserjések az utak mentén és kö­
torlaszokon, sziklákon; kedveli a se­
kély, valamelyest köves talajokat; elvi­
seli a szárazságot; gyakori, sövény
ként ültetik is.
Á:Sz
121
 Bokrok és fák
- Május-június 1,5-2,5 m
1 Közönséges kutyabenge
Frangula sinus (Rhamnus frangula)
Bengefélék
Rhamnaceae
BI: az ágak és a levelek váltakozó állá­
súak.
TI: a virágok kicsik, ketteséve l-h atosá-
val levólhónalji bogemyókben állnak.
Az ágak tövis nélküliek. A levelek tojás­
dadok vagy elliptikusak, ép szólűek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők, cserjések, síklápok, ligeter-
■dök; kedveli a tömör, nedves vagy leg­
alábbis nyirkos talajokat; szórványo­
san fordul elő.
Á: Sz; ®
A tudományos fajnévben a „frangula"
(latin: frangere - törni) jelző fájának tö­
rékenységére utal. Gyógynövény.
_ Május-június 1,3-2,5 m
c. Ostormén bangita
Vibtirnum lantana
Loncfélék
Caprifoliaceae
BI: a virágok végálló sátorozó boger-
nyökben állnak. A levelek nem karé­
josak.
T I : valamennyi virág egyféle. A fiatal
ágak szürkés színűén nemezesek. A le­
velek oválisak, finoman fogazottak, fo­
nákjukon ráncosak, szürke nemezesek.
TE: cserjések, lomberdők, elegyes er­
dők, hegyi erdők, ligeterdök; kedveli
a laza, valamelyest köves, mészben
dús talajt, mészjelző; szórványosan
fordul elő.
Á:Sz;{®)
A termés méreganyaga ismeretlen.
Május—június 2—4m
0 Kányabangita
Viburnum opulus
Loncfélék
Caprifoliaceae
BI: a virágok végállóak, az ernyő alakú­
tól a gömbösig terjedő változatos bog-
ernyőkben állnak.
TI: a bogernyö szélső, meddő virágai
nagyobbak, mint a többiek. Az ágak
kopaszok. A levelek hosszú nyelűek,
háromkarójúak; a karéjok öblösen fo­
gazottak.
122
Bokrok és fák
TE: ligeterdők, szurdokerdők, hegyi
erdők, lomberdők, elegyes erdők; ked­
veli a talajvíz átjárta, többnyire agya­
gos talajt; nedvesség jelző; szórványo­
san fordul elő.
Á: F; (®)
Június-július 3 - 1 0 m
4 Fekete bodza
bodzafa, bocfa
Sambucus nigra
Loncfélék
Caprifoliaceae
BI: a virágok sátorozó bogernyőkben
állnak. A levelek illóolajszagúak.
T I : a bogernyőnek többnyire 5 fősuga-
ra van, először felálló, később, a ter­
méséréskor bókoló. Az ágak ívesen le­
felé görbültek. Az ágbél fehér. A levél­
kék száma 3-7, tojásdadok, füré-
szesek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, ligeter­
dők, cserjések, tarvágások, tisztások;
kedveli a humuszban dús talajokat; nit­
rogénkedvelő; nedvesség jelző; gya­
kori,
Á:F
Gyógynövény. A levelek illóolajat tar­
talmaznak. A bogyók (10 mg/100 g tö­
meg mennyiségben) C-vitamint és A-
vitamint tartalmaznak.
Május 3-9 m
í) Lisztes berkenye
süvöltény, lísztfa, mukonya
Sorbusaría
Rózsafélék
Rosaceae
BI: a szirmok 3~5 m m hosszúak. A le­
velek enyhén karéjosak vagy kétszere­
sen fúrészesek.
T I : sátorozó bogernyós virágzat. A ter­
més piros vagy sárgás, lisztes bevona­
t ú . Az ágak kezdetben szürke nemeze­
sek, később olajbarnák. A levelek ellip­
tikusak vagy hosszúkásak, válluk ék
alakú, rövid nyelűek, kétszeresen fúré­
szesek vagy a középtől a csúcs felé va
lamelyest karéjosak, színükön fénylő,
fonákjukon tömött fehér szőrúek, vál­
takozó állásúak.
TE: elegyes erdők, sziklás hegyi erdők,
száraz erdők; kedveli a sekély, dúsan
köves talajt; ritka.
Á:Sz;(®i;V
123
 Bokrok és fák
^ Máius-jünius 5-20 m
1 Barkoca(fa)
barköcaberkenye, uckurucfa
Sorbus torminalis (Pirus torminalis,
Pyrus torminalis)
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a sziromlevelek 3-5 m m hosszúak.
A levelek három-hét karéjúak.
T I : bogernyös virágzat. A levelek kör­
vonala szélesen tojásdad, alapjuk
csonkított vagy valamelyest sziv ala­
kú, hosszúságuk 10 cm-ig terjed, átel-
1 Fabaceae (Leguminosae)
lenes állásúak; a karéjok egyenlőtle­
nül fűrészesek, mélyen hasadtak, szí­
nükön fénylők, sötétzöldek, fonákju­
kon világoszöldek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, száraz
erdők; kedveli a tápanyagban dús,
mésztartalmú agyagtalajokat; meleg­
kedvelő; szórványosan fordul elő.
A: Sz; (®)
Május-június 15 m-ig
L Madórberkenye
fojtóska, veres berkenye
Sorbus aucuparia (Pirus aucuparía,
Pyrus aucuparia)
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a sziromlevelek 4-5 m m hosszúak.
A levelek páratlanul szárnyasak.
T I : sokvirágú bogernyö. 9-15 levélke,
rövid nyelűek, hosszúkásak vagy lánd-
zsásak, csúcsuk fogazott. A levelek kel­
lemetlen szagúak.
TE: nyirkos lomberdők, elegyes erdők,
Mgeterdök; kötött savanyú talajokon is
megnő; vadon ritka, de sok helyen
díszfaként ültetik.
A: Sz; (®i
Termései C-vitamint és A-provitamint
tartalmaznak.
« Június-július 1,5-2m
6 Erdei rózsa
Rosa arvensis (R. repens)
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a szár elfekvő, kúszó, tüskés. A le­
velekszárnyaltak.
TI: a 3-5 cm átmérőjű virágok egyesé­
vel állnak. A virágkocsányok nagyon
hosszúak, 5-7 levélkéje van.
;24
TE: lomberdők, elegyes erdők, száraz
erdők; mészkedvelő; gyakori.
A:Sz
A termések vitaminszegények. Vesd
össze gyepürOzsa. 298. oldal.
. Május-június 2 5 m - i g
4 Fehér akác(fa)
csipkefa, Istenpapucsa
Robinia pseudo-acacia
(R. pseudacacia)
Pillangósok
Bl: a virágok lecsüngő fürtüek. A levél­
nyél alapján gyakran két, egymás mel­
lett álló tüske van.
T I : a virágok kellemes illatúak. A leve­
lek páratlanul szárnyaltak. 9-19 tojás­
dad vagy hosszúkás levélkéje van.
TE: vasúti töltések, ritkás száraz erdők,
száraz cserjések; különféle eltérő tala­
j o k o n ; melegkedvelő; csak telepítve
fordul elő.
A: S í
A 16. században Észak-Amerikából ke­
rüli Európába. Az 1550-1629 kÖ2ött élt
J. Robin után neveztékel.
Május-június 1,2-2,5m
5 Ükórkelonc
Lonicera xylosteum
Loncfélék
Caprifoliaceae
Bl: az ágak vesszősek, üregesek-csö­
vesek, nem bókolok. A levelek lágy
szőrüek.
T I : a virágok egyetlen kocsányon pá­
rosával állnak, levélhónaljiak, elefánt-
csontszínűek. A levelek ép szélüek, ke­
rekded-elliptikusak.
TE: lomberdők, elegyes erdók, hegyi
erdők, ligeterdök, ritkábban tűlevelű
erdők; kedveli a laza, gyakran valame­
lyest köves agyagtalajt; mészkedvelő:
Jyakori.
:F;<8
Június-augusztus 3 m-ig
6 Búbos lonc
lonccserje
Lonicera periclymenum
Loncfélék
Caprifoliaceae
Leírását lásd a 224. oldalon.
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Április-június 8-25 c m
1 Közönséges ternye
Alyssum alyssoides (A. calycinum)
Keresztesek
Brassicaceae ICruciferael
Leírását lásd a 156. oldalon.
Május-július 50-140 cm
L Festőcsülleng,indigó
Isatistinctoria
Keresztesek
Brassicaceae ICruciferael
, Bl: virágfűrt. A termések lecsüngöek.
csúcsuk felé szólesedőek, éretten fe­
keték.
TI: bogernyós virágzat. A szirmok két­
szer hosszabbak, mint a csésze. A leve­
lek kékeszöldek, kopaszok, ép szélűek,
válluk szív vagy nyíl alakú, vagy szár-
ölelö.
TE: gyomállományok a szőlőskertek­
ben, utakon, ritkábban félszáraz gye­
pekben: melegkedvelő; kedveli a nit­
rogénben dús, mésztartalmú, laza ta­
lajt; ritka, olykor nagyobb csoportok­
ban fordul elő.
Á:SZ;0;-«Í;(®)
A növényt kereken 2000 év óta az újko­
rig termesztették. Az elrothasztott nö­
vényből nyerték ki az indigókék szinú
festékanyagot. Őshazája Délkelet-Eu­
rópa és Nyugat-Ázsia. A festékanyag
mérgező.
Május-október 20-100 cm
ó Sebforrasztófú
kányagyom. parlagkóró
Descurainia sophia {Sisymbrium
sophia)
Keresztesek
Brassicaceae ICruciferael
Bl: a magház és a termés több mint há­
romszor hosszabb a szélességénél.
A termések minden oldalukon három-
erűek. A magvak minden termésre­
keszben egysorosak. A levelek két-há-
romszorosan szárnyaltak és széles-ha-
sadtcsúcsosak.
T I : fürtös virágzat. A szirmok legfel­
jebb 2 m m hosszúak.
TE: gyomállományok utakon, törme­
lékes helyeken és vasúti töltéseken;
melegkedvelő; kavicsos vagy homo­
kostalajokon; nilrogénjelző; ritka.
Á: Sz; ©
126
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
A növényt a 16. század füvészkönyvei
ben „Sophia chirurgorunV'-kénl (=
a seborvosok bölcsessége) nevezik
meg, mert állitólag elő tudja segíteni
a sebgyógyulást. Hatóanyagokat nem
találtak benne.
Május-október 30-60 cm
4 Szapora zsombor, torokliszlítófú
Sisymbrium officináié
Keresztesek
Brassicaceae ICruciferael
Bl: a magház és a termés háromszor
hosszabb, mint amilyen széles. A ter­
mések minden oldalukon háromerü-
ek. A magvak minden termésrekesz­
ben egysorosak. A termések egyene­
sek, szorosan a szárra simulnak. Az al­
só levelek kacúrosak.
TI: fürtös virágzat, a virágok fakósár­
gák. A virágszirmok legfeljebb 3 m m
hosszúak.
TE: gyomállományok az utakon, tör­
melékes helyeken, vasúti töltéseken és
falakon, valamint romok között; nitro-
génjelzö; gyakori.
A: Sz; 0
Régóta gyógynövény. Hatóanyagokat
azonban eddig nem találták benne.
Má|US-októbar 30-60 cm
0 Violás repcsény
jajlinka. szegecs
Erysimum cheiranthoides
Keresztesek
Brassicaceae ICruciferael
Leírását lásd a 206. oldalon.
Május-július 30-60 cm
0 Magvas gomborka, sárgarepce
Camelinasativa
Keresztesek
Brassicaceae ICruciferael
Bl: a szirmok 4-5 m m hosszúak, a ter­
mések 5-10 mm-esek, körte alakúak.
TI: fürtös virágzat. A levelek elállóak,
hosszúkásak vagy lándzsásak, válluk
nyilalakú.
TE: gyomállományok gabonák szán­
tóföldjein, törmelékes helyeken, rit­
kábban kapásnővények szántóföldjein
vagy az utakon; kedveli a laza talajt;
melegkedvelő: olajnövényként ter­
mesztik; ritka.
Á:Sz.O
127
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Majus-augusztus 15-50 cm
1 Parlagi sömörje
Neslea panicutata INeslia panicu-
latal
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
Bl: a virágok átmérője 2-6 m m . A ter­
mések gömbösek, 1-2 m m átmérőjű­
ek, ferdén felfelé elállóak.
T I : bogernyös, dús virágú buga. A v i ­
rágok aranysárgák. A szár egyszerű
vagy a közepén elágazó, alul szőrös.
A levelek lándzsásak, a legalsók a szár­
ba keskenyednek, a felsők úlóek, he­
gyesek, szőrösek.
TE: gyomállományok mindenekelőtt
a gabonák szántóföldjein; melegked­
velő; előnyben részesíti az agyagtala­
jokat; de löszön is előfordul; ritka.
A:Sz;0;
Május-augusztus 30-60 cm
L Vadrepce
Sinapis an/ensis
Keresztesek
Brassicaceae ICruciferae)
Bl: a magház ós a termés több mint há­
romszor hosszabb, mint amilyen szé­
les. A virágok sárgák, 12-15 m m átmé­
rőjűek. A csészelevelek vízszintesen
elállóak.
TI: ernyöszerű fürtös virágzat. A leve­
lek osztatlanok, tojásdadok, az alsók
majdnem lant alakúak, szabálytalanul
beöblösödők ésfogazottak.
TE: gyomállományok szántóföldeken
és alkalmilag kertekben, de törmelé­
kes helyeken is; kedveli a mésztartal­
m ú és tápanyagban dús agyagtalajo­
kat; nagyon gyakori.
Á:Sz;G
A magjában mustárolajat tartalmaz.
Régóta gyógynövény.
Június-augusztus 30-60 cm
ó Repcséhretek
repcsényretek, dudvaretek
Raphanus raphanistrum
Keresztesek
Brassicaceae ICruciferae!
Leírását lásd a 38. oldalon.
128
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Június-szeptember 20-60cm
4 Fali kányazsázsa
Diploiaxis muralis
Keresztesek
Brassicaceae ICruciferae!
Bl: a virágok sárgák, 8-15 m m átmérő­
jűek. A magház háromszor hosszabb,
mint amilyen széles, a terméssel egye­
zően lapított. A magvak minden egyes
termésrekeszben két sorban állnak.
A kocsányok alig hosszabbak, mint az
éppen kinyílt virág.
T I : a szárcsák a tövénél leveles.
TE: gyomállományok kapésnövények
szántóföldjein, utakon, falakon, alkal­
milag még a köves, törmelékes helye­
ken is, vasúti töltéseken; kedveli a laza,
valamelyest köves agyag- vagy ho­
moktalajokat; ritka.
Á:Sz;©;0
A növény csak a 18, században került
Franciaország területóról először Né­
metországba, majd onnan tovább ke­
letre. Mivel elsősorban a vonatszerel­
vények terjesztették, ezért mindenek­
előtt a vasútvonalak mentén terjedt el.
Többnyire nem állományszerúen for­
dul elő.
Május-szeptember 3 0 - 1 0 0 c m
5 Szabdalt Heveiül kányazsázsa
útszéli kányazsázsa
Diplotaxis lenuifolia
Keresztesek
Brassicaceae ICruciferae)
Bl: a magház és a termések háromszor
hosszabbak a szélességüknél, lapo­
sak. A 12-20 m m átmérőjű virágok
kénsárgától a tojássárga színéig vál
tozhatnak. A magvak minden egyes
termésrekeszben kétsorosak. A virág-
kocsányok kétszer-háromszor hosz-
szabbak, mint az éppen kinyílott vi­
rágok.
TI: dús virágú fürtök a főhajtáson és az
oldalágakon is. A szár tőben elfásodo.
többnyire kopasz, közvetlenül a virág­
zatig sűrűn leveles. A levelek kékeszöl­
dek, mélyen szárnyaltak.
TE: gyomállományok az utakon, a vas­
úti töltéseken, törmelékes helyeken és
parlagföldeken; kedveli a laza, mész­
tartalmútalajt: ritka.
A:Sz;*5
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék

, Május-június 30-60 cm Chelidonium május

1 Közönséges borbálafú Mákfélék
Szent Borbála füve Papaveraceae
Barbarea vulgáris Leírását lásd a 180. oldalon.
Keresztesek _ Június-augusztus 6 0 - 1 0 0 c m
BrassicaceaefCruciferae) O Parlagi ligetszépe
Leírását lásd a 206. oldaton.
ligetéke, kecsketubák
Oenothera biennis
- Június-szeptember 15-50cm Ligetszépefélék
í Erdei kényafű
Onagraceae ÍOenotheraceae)
Roríppa sylvestris INasturtium Bl: a virágok 3-5 cm átmérőjűek. A vi­
sylvestre) rágszirmok rövidebbek, mint a csésze.
Keresztesek Tf: a virágok füzérekben állnak. A szi­
Brassicaceae ICruciferael romlevelek hosszabbak, mint a porzó­
Bl: a szirmok szemmel láthatóan hosz- levelek. Az alsó levelek a talajon elfek­
szabbak a csészénél, aranysárgák. vő tőlevélrózsát alkotnak.
A magház és a termés több mint há­ TE: gyomállományok vasúti töltése­
romszor hosszabb a szélességénél, ken, törmelékes helyeken és alkalmi­
T I : bogernyös fürt. A szár elágazó, fel­ lag a még kevéssé benőtt útrézsükön;
egyenesedő, üreges. A levelek szár­ kedveli a száraz, homokos talajokat;
nyaltán hasadtak. szórványosan fordul elő.
TE: gyomállományok a nyirkos szán­ A:Sz;0
tóföldeken ós az utakon, homokos-tör­
Virágai csak este 18 óra tájban nyílnak
melékes helyeken, folyópartokon, rit­
ki, és csak huszonnégy óra elteltével
kábban romok között is; az eliszaposo­
csukódnak ismét össze. Eközben érnek
dást jelzi; kedveli a kötött, nitrogéndús
a porzók, ebben az időpontban azon­
talajokat; valamelyest mószkerülö;
ban a bibe még nem termékenyülőké­
egyik alfaja a szikes laposokon is elő­
pes; csupán a következő nap estéje tá­
fordul; ritka.
ján válik azzá. A virágok különösen az
A:Sz;»5
éjjeli órákban illatoznak erősen. A be­
porzók elsősorban az éjjeli lepkék. Fő­
_ Május-október 30-60 cm ként a leveleiben cserzőanyagokat tar­
3 Vadrezeda talmaz.
olaszmustár, torokgyikfű
Résed a lutea Június-augusztus 4 0 - 1 0 0 c m
Rezedafólék Resedaceae D Kisvirágú ligetszépe
Bl: a levelek egyszeresen-kétszeresen csészekürt, ligetéke
szárnyaltán hasadtak. Oenothera parvifíora ÍO. muricata)
T I : tömött virágú fürt. A virágok hal­ Ligetszépefélék
ványsárgák. A szár egyszerű vagy Onagraceae ÍOenotheraceae)
ágas. Bl: a virágok 2 - 3 cm átmérőjűek. A szi­
TE: gyomálloményok utakon, vasúti romlevelek a csészével egyenlő hosz-
töltéseken, törmelékes helyeken, rit­ szúak.
kábban szőlőskertekben is vagy napos TI: a virágok füzérekben állnak. A por­
kapásnövényszántókon; kedveli a ho­ zólevelek olyan hosszúak, mint a vi­
mokos vagy köves, de tápanyagban rágszirmok. Az alsó levelek a talaj fe­
dús talajokat; szórványosan fordul lett tőrózsát alkotnak.
elő. TE: gyomállományok vasúti töltése­
Á:Sz;0;*S ken és törmelékes helyeken; kedveli
Mustárolajokat és flavonokat tartal­ a laza, gyakran homokos talajokat; nit­
rogénkedvelő; melegkedvelő; ritka.
maz. Gyógynövény.
A:Sz;Q
Április-október 30-100 cm A virágzás módjának leírását lásd
4 Fecskefű a parlagi ligetszépe fenti ismerteté­
aranyfű.gódirc sénél.

130 131

Óh Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
^ Április-október 5-30 i;m
1 Napraforgó kutyatej
Euphorbia helioscopia
Kutyatejfélék
Euphorbiaceae
Bl: a bogernyös virágzat négy-öt suga­
rú. Az álcsésze mirigyei harántovális
alakúak, világossárgák.
T I : a S2ár többnyire egyenes. A levelek
visszásán tojásdadok, csúcsukon füré-
szesek, kopaszok. A növénynek fehér
tejnedve van.
TE: gyomállományok kapásnövények
szántóföldjein, kertekben és szőlős­
kertekben, törmelékes helyeken; ked­
veli a laza talajokat; nitrogénjelzö;
igen gyakori.
A : Sz; O; ®
A növény virágzatait a fény felé fordít­
ja. Ezen alapul mind a tudományos,
mind a magyar elnevezése {ógörög:
héliosz = Nap, szkopein = nézni, szem­
lélni). A tejnedv mérgező diterpéneket
tartalmaz. Ez a bőrön gyulladásokat
idézhet elő.
_ Május-szeptember 5-25cm
L Apró kutyatej
Euphorbia exigua
Kutyatejfélék
Euphorbiaceae
Bl: a bogernyös virágzat három-Öt su­
garú. A sugarak álvillásak. A mirigyek
az álcsészén félhold alakúak. A levelek
1-4 m m szélesek.
TI: a szár elfekvő, felegyenesedő vagy
egyenes, többnyire gazdagon elága­
zik. A levelek szálasak, hegyesek, ülő-
ek. A növénynek fehér tejnedve van.
TE: gyomállományok a kapásnövény­
kultúrákban és a törmelékes helyeken,
de utakon és vasúti töltéseken is; ked­
veli a száraz, mésztartalmú talajokat;
szórványosan fordul elő.
Á: Sz; O; ®
A virág szerkezeiét és méregtartalmát
illetően lásd alább, a vézna kutyatejnél.
Június-november 5-35 cm
6 Vézna kutyatej
Euphorbia peplus
Kutyatejfélék
Euphorbiaceae
Bl: a bogernyös virágzat háromsuga-
132
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék r
rú. A sugarak álvillásak. A mirigyek az
álcsészén félhold alakúak. A levelek
5-10 m m szélesek.
Ti: a szár egyenes és többnyire elága
zó. A levelek átellenesek, fordítottan
tojásdadoktól a kerekdedig változnak.
A növénynek fehér tejnedve van.
TE: gyomállományok a kapásnövény
kultúrákban és a törmelékes helyeken,
de útszéleken és vasúti töltéseken is;
kedveli az agyagos talajt; gyakori.
Á:Sz;G;&
A kutyatejfajok „virága" valójában egy
erősen leegyszerűsödött, módosult vi­ 6
rágzat. Az álcsésze a felleveleknek felel
meg. közöttük egy termös és több por-
zós virág ül. A tejnedv mérgező diter­
péneket tartalmaz. Ez a bőrön gyulla­
dásokatidézhet elő.
Aprills-május 15-30cm
4 Farkas-kutyatej
Euphorbia cyparíssias
Kutyatej fél ék
Euphorbiaceae
Leírását lásd a 154. oldalon.
ApriUs-juntus 15-70 cm
5 Mezei keresztfü
mezeijázmin, sérvesfü
Cruciata laevipes (Galium cruciala,
G. cwciatumf
Buzérfólék
Rubiaceae
Leírását lásd a 180. oldalon.
Juntus-október 15~60crn
0 Tejoltó galaj
Galium verum
Buzérfólék
Rubiaceae
Bl: csúcsálló bugás virágzat. A 8-12 tű
alakú levél örvös állású.
T I : a virágok citromsárgák, mézillatú-
ak. A szár egyenes vagy felegyenese­
dő, hengeres, 4 kiemelkedő bordával.
A levelek fonákjukon fehéresek.
TE; száraz gyepek, félszáraz gyepek,
útszegélyek; gyakori.
Á:F;^
A növény 100 g levélszövetóben mint­
egy 1 mg oltófermentumot (vö. az el
nevezését) tartalmaz. Ez az anyag a te­
jet megalvasztja. Régóta gyógynö­
vény.
T 133
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Március-május 5-15 cm
1 Tavaszi p i m p ó
Potentilla neumanniana (P. verna.
P. tabemaemontaní)
Rózsafélók
Rosaceae
Bl: bugás virágzat, a szirmok kicsípet-
lek, egymást nem fedik át, A szár rész­
ben kúszó. Az erezett levelek ötösével-
hetesével állnak, a szélükön nem sely­
mesen csillogóak.
TI: a száron többnyire három-öt virág
van. A szirmok tojásdadok, színük
• a halványtól a sötétsárgáig változik.
A virágkocsány 1-2 cm hosszú, elvi­
rágzás után gyakran lekonyuló. A szár
sokszor pirosasán futtatott, elfekvő
vagy felegyenesedő, többnyire sző­
rös. A szárlevelek felfelé kisebbednek,
a felsők ülők, és többnyire tagolatla­
nok. A növény kisebb párnákat alkotó
csoportokban él.
TE: száraz gyepek, félszáraz gyepek,
útszegélyek, falak, ritkábban homokos
görgeteglejtök vagy sziklatörmelékek;
kedveli a száraz, valamelyest mésztar­
talmú talajt; melegkedvelő; gyakori.
A:Sz;*:
A fajon belül számos fajtája különböz­
tethető meg. Feltűnő, hogy a szoros­
ság mértéke annál inkább csökken, mi­
nél nyugatabbra, III, északabbra van
a növény lelőhelye; de a nyirkosabb,
részben árnyékosabb termőhelyeken
is ez figyelhető meg.
. Május-augusztus 30-60 cm
L Indás pimpó
Potentilla reptans
Rózsafólék
Rosaceae
Leírását lásd a 158. oldalon.
_ Május-július 15-50 cm
■J Libapimpó
pipefű, pipehúr
Potentilla anserina
Rózsafélék
Rosaceae
Leírásét lásd a 210. oldalon.
134
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék C
Június-október 10-40 cm
4 Ezüstpimpó
Potentilla argentea
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: bugás virágzat. A szár sürün sző^
rös. A levelek ötösével-hetesével ujja­
sán/tenyeresen összetettek. A levélkék
széle besodródott, fonákjukon sűrű fe­
hér szörűek.
T I : a virágok eléggé kicsik, mintegy
1-1,5 c m átmérőjűek. A kocsányok az
elvirágzás után egyenesek vagy elál­
lók. A szár az egyenestől a felegyene-
sedőig változik, fehérszőrű.
TE: utak, útszegélyek, parlagi homo­
kos földek; kedveli a sekély, laza, kö­
ves vagy homokos talajokat; szórvá­
nyosan fordul elő.
A:SZ;-*Í
A fajon belül számos fajta különböztet­
hető meg, amelyek a levelek tagoltsá­
gában, a szár növekedési módjában és
aszörösségbentérnekel.
Május-július 30-60 cm
0 Vetési boglárka
Ranunculus arvensis
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: a virágok mindössze 4-15 m m át­
mérőjűek, kénsárgák. A termések
{arnelyek többnyire már a virágzó nö­
vényen is jelen vannak) feltűnően tüs­
kések.
T I : sokvirágú. A szár egyenes vagy fel
egyenesedő, gazdagon elágazó. Az ai
só levelek tagolatlanok, válluk ék ala­
kú, fogazottak; a felsők keskeny hasá­
bokra hasadtak.
TE: gyomállományok mindenekelőtt
a gabonaszántóföldeken; kedveli az
agyagos talajokat; szórványosan for­
dul elő.
Á:Sz;0;®
Protoanemonin és anemonin nevű
méreganyagokat tartalmaz.
135
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék

Május-augusztus 15-50 cm Június-szeptember 5-15cm

KÚS2Ó boglárka 0 Heverő orbáncfű
Ranunculus repens földönfutó orbáncfű
Boglárkafélék Hyperícum humifusum
Ranunculaceae Orbáncfűfélék
Leírását lásd a 160. oldalon. Hyperícaceae
Bl: a szár elfekvő.
T I : bugás virágzat. A porzók nyalábok­
Majus-julius 15-30cm ban állnak. A szár a hengerestói a két-
c. Gumós boglárka élüen szögletesig változhat. A levelek
Ranunculus bulbosus átellenes állásúak, tojásdadok vagy
Boglárkafélék hosszúkásak, a felsőket áttetsző pon­
Ranunculaceae tok (olajtartók) tarkítják,
' B l : a csészelevelek visszahajtottak, és TE: gyomáltományok a nedves kapás-
a fonákjuk (külsó oldaluk) a kocsányra növény-szántófoldeken, parlagfölde­
simul. ken, utakon, nedves, ritkás erdőkben;
T I : a virágok egyesével állnak, csúcsál- kedveli a nyirkos homokos vagy agya­
lóak. A kocsányok barázdásak. A szár gos talajt; mészkerülö; szórványosan
a tövénél (közvetlenül a talajfelszín fordul elő.
alatt) gumós. Az alsó levelek hosszú Á : Sz; ©-<•§
nyelüek, egyszeresen vagy kétszere­
A virág festékanyag-tartalma és nem­
senhármasak,
zetségnév: lásd közönséges orbáncfű,
TE: félszáraz gyepek, száraz gyepek, 162. oldal.
útszegélyek; kedveli a meleg, mésztar­
talmú talajokat; főleg a Dunántúlon ta­ Június-október 10-30 cm
lálható, az Alföldön szórványosan for­
D Kövér porcsin
dul elő.
Á:Sz;*s;® disznóorrja, kövérke
Portulaca oleracea
A tudományos elnevezése a kicsi,
Porcsinfélék
meggörbült terméskéken (latin: ra­
nunculus = békácska) alapul. Protoane- Portulacaceae
monin és anemonin nevű méreganya­ Bl: mással nem téveszthető Össze.
gokat tartalmaz. TI: a virágok kicsik, egyesével vagy
másod-harmadmagukkal találhatók.
A szirmok korán lehullanak. A szár el­
Juimjs—október 25-5Gcm fekvő vagy felegyenesedő, gyakran pi­
ó Erdei gyömbérgyökér rosasán futtatott. A levelek 1-2 c m
gyömbérajak, hólyagfú. nyúlláb hosszúak, húsosak, ülőek. ék alakútól
Geum urbanum a visszás tojásdadig változnak.
Rózsa fél ék TE: gyomállományok a kapásnövóny-
Rosaceae szántófoldeken, utakon, utak mentén
Leírását lásd a 184. oldalon. és törmelékes helyeken; melegkedvo
lő; kedveli a homokos, nitrogéndús ta­
lajt; ritka.
Június-július 5-30cm A:Sz;0-Q
4 Pénzlevelü lizinka Gazdagon tartalmaz C-vitamint és ko­
losnonka, nádrafü rábban a skorbut- (aszkorbinsavhíány-)
Lysimachia nummularia betegségnél gyógynövénykénl fo­
Kankalinfélék gyasztották. Virágai rendszeresen ön
Prímtilaceae beporzók. Terméseit a hangyák hord­
Leírását lásd a 188. oldalon. ják szét.

137
 >- Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
. Július-október 15-30cm
1 Molyhos napvirág
pénzlevelú napvirég
Helianthemum nummularium IH.
vuígare, H, chamaecistusl
Szuharfélék
Cistaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
TI: kevés virágú, végálló fürt. A virá­
gok citromsárgák. A porzólevelek nem
állnak nyalábokban. A csészelevelek
gyakran pirosasán csikósak. A szár tö­
ve fás. elfekvő vagy felegyenesedő.
A levelek átellenes állásúak, ép szélű-
ek, oválisak, pillásak.
TE: száraz gyepek, félszáraz gyepek,
ritkábban útszegélyek; kedveli a se­
kély, gyakran köves ós mésztartalmú
talajokat; melegkedvelő; gyakori.
Á:Sz;*í
A porzólevelek napsütésben szétter-
pednek, felhős időben egyenesek.
_ Június-október 30-60 cm
2 Bolonditó beléndek
Hyoscyamus niger
Csucsorfélék
Solanaceae
Bl: a virágok a szennyessárgától a na­
rancssárgáig változnak, lila eresek.
T I ; több levélhónalji, tölcsér alakú vi­
rága van. A szár ragadósán, bolyhosán
szőrös. A levelek öblösen szárnyaltán
hasadtak, az alsók nyelesek, a fölsők
félig szérűlelők.
TE: gyomállományok törmelékes he-
Jyeken, utakon és falakon, régi kom­
poszttároló helyeken szántóföldek
mentén; kedveli az agyagos talajt; nit­
rogénkedvelő; melegkedvelő; ritka.
Á:F;0-G;&
Erősen mérgező alkaloidokat tar­
talmaz.
Július-szeptember 80-200 cm
0 Dúsvirágú ökörfarkkóró
keskenylevelű ökörfarkkóró
Verbascum densifíorum IV. thapsi-
formei
Tátogatófélék
Scropnu/an'aceae
Leírását lásd a 190. oldalon.
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
. Július-szeptember 30-150 cm
4 Molyhos ökörfarkkóró
fáklyafú.gyapjúfúz
Verbascum thapsus
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Bl; a virágok 1,5-2 cm átmérőjűek.
TI: tömött, mirigyszőrös fürtös virág­
zat. A virágok illatosak. A szár egye­
nes. A levelek finom csipkések, m i n d ­
két lemezoldalukon sárga nemezesek,
lefutóak.
TE: gyomállományok az útszegélye­
ken, vasúti töltéseken, törmelékes he­
lyeken, erdőszéleken, tarvágásokon:
kedveli a laza, sekély, valamelyest kö­
ves, nitrogéntartalmú talajt; meleg­
kedvelő; szórványosan fordul elő.
A:F;©
Szaponinokat és nyálkaanyagokat tar­
talmaz, ma azonban gyógynövény­
ként már nem használják.
Június-szeptember 30-100 cm
5 Fekete ökörfarkkóró
Verbascum nigrum
Tátogatófélék
Scroph 0 la riaceae
Bl: a portok lilás vagy pirosas bolyhos.
TI: fürtös virágzat. A szár felül szögle­
tes. A levelek nem lefutóak, csipkések,
a színükön majdnem kopaszok, fonák­
jukon tömött szörűek.
TE; gyomállományok törmelékes he­
lyeken, utakon, útmentéken, vasúti
töltéseken és tarvágásokon; kedveli
a mészben szegény, homokos agyag-
talajt; valamelyest nitrogénkedvelö;
gyakori, de az Alföldön csak szórvá­
nyosan fordul elő.
A:F;G
Június-szeptember 50-130cm
6 Csilléros ökörfarkkóró
lámpafű.ünöfark
Verbascum lychnitis
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Leírását lásd a 60. oldalon.
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék

. Június-augusztus 5-15 em Június-augusztus 20-100 crn

1 Borsos varjúhaj t) Sarlós buvákfü
parkányfú.sirfű Bupleurum falcatum
Sedum acre Ernyősök
Varjúhajfélók Apiaceae (Umbelliferae)
Crassulaceae Bl: a virágok ernyőkben állnak. A leve­
Leírását lásd a 204. oldalon. lek ép szélüek, szálasak vagy lándzsa-
sak, nem szárölelök.
- Június-augusztus 5-15 cm
£. Hatsoros varjúháj TI: az ernyők összetettek. A szár egye­
Sedum sexangulare (S. boloniense. nes vagy felegyenesedő. A felső leve­
S. mtteí lek sarlószerűen ivesen hajlottak.
Varjúhájfélék
TE: száraz erdők, száraz cserjések, er­
• Crassulaceae
dőszólek, ritkábban útszegélyek és er­
Leírása! tásd a 164. oldalon.
dőközeli félszáraz gyepek; kedveli a la­
za, mésztartalmú talajt; szórványosan
Június-augusztus 3Ö-130cm fordul elő.
S Közönséges párlófű Á:Sz;^;
szörféreg, vérfű
Agrímonia eupatoría
Rózsafélék
Július-szeptember 30-100 cm
Rosaceae
0 Kerti pasztínák
Bl: a virágok hosszú, dús virágú für­
Pastinaca sativo
tökben állnak.
Ernyősök
T I : a szór egyenes, érdes szőrű. A leve­
Apiaceae (Umbelliferae)
lek szaggatottan, páratlanul szárnyal­
tak. A levélkék hosszúkásak vagy lán- Bl: az aranysárga színű virágok er­
dzsásak, fiirészesek, ülöek: a páratlan nyőkben állnak. Az ernyők 5-15 suga-
csúcslevélke nyeles. rúak. A gallér és gallérka hiányzik vagy
TE: félszáraz gyepek, útszegélyek, er- csak 1-2 levélkéből áll. A szár baráz­
döszélek, napos erdei utak; kedveli dás, szórós. A levelek egyszeresen
a laza talajokat; melegkedvelő; szór­ vagy kétszeresen szárnyaltán tagoltak.
ványosan fordul elő.
Á: Sz; « Í TI: az ernyó összetett. A szár egyenes,
felül elágazó. A növénynek murok-
Az „eupatoria" fajnévi jelzó egy ógö­
répaszaga van (levelek szétdörzsölé-
rög mondára utal. E szerint az i. e,
sekorl).
132-63 közön élt király, Míthridatész
Eupalor elsőként fedezte fel a növény TE: rétek, gyomállományokban az uta­
gyógyerejét, nevét a növény elnevezé­ kon, törmelékes helyeken és gabona­
sében őrizték meg. Valamennyi részé­ szántókon, ritkábban vasúti töltése­
ben, de különösen a levélben cser­ ken; kedveli a mély, agyagos talajokat;
anyagokat tartalmaz. Régóta gyógy­ nitrogénkedvelő; gyakori.
növény. Á: Sz; 9
Fűszeres ízü gyökere miatt ma ter­
Május-szeptember 3 0 - l 0 0 c m mesztett kultúrnövény. Gyökérkívona-
4 Fekete nadálytő tait pálinka adalékanyagának használ­
forrasztófű. méhvirág ják, Leveleiből vadfözeléket lehet ké
Symphymm officináié szíteni. A gyökér bőségesen tartalmaz
Erdeslevelúek fehérjét, keményítőt, pektint és 100 g
Borag'maceoe friss tömegre számítva mintegy 30 mg
Leírását lásd a 190. oldalon. C-vitamint.

140
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék

Március-április 5-15 cm Bl: a csak nyelves virágok egyetlen

1 Vetési tyúktaréj
szúnyogvirég
Gagea villosa ÍG. arvensis)
Liliomfélék
Uliaceae
Bl: a lepellevelek hegyesek. Két tőálló
levele van,
TI: a bogernyös virágzat 2-10 virágból
áll, amely két keskeny fellevél közül
ered. A levelek fűzöldek, 1-2 m m szé­
lesek, szálas-hornorúak. 2 hagymája
. van.
TE: gyomállományok; tápanyagked­
velő, ám valamelyest mészkerülő;
gyakori homoktalajokon is; melegked­
velő; ritka, alkalmilag csoportosan is
előfordul.
Á:M;-«?
nagy fészekben ülnek. A termés szőr
koronás. A szár levéltelen, tág csöves,
fehér tejnedvvel, amely a bőrön barna
foltokat okoz.
TI: a levelek tőrózsában állnak, kacú-
rosak.
TE: rétek, útszegélyek, szántóföldek,
kertek, útszélek, törmelékes helyek, rit­
kás erdők, szinte alig hiányzik bármely
termőhelyről; nitrogénkedvelő; igen
elterjedt.
Á:F;*.j
Elnevezés: lásd őszi oroszlánfog, 168.
oldal. A faj sok alakban mutatkozik.
Gyógynövény: egy olyan keseranya-
g o l tartalmaz, amely állítólag gyengén
mérgező. Fiatal leveleit gyakran vad­
salátaként készítik el.

Marcius-május 6-20cm Május-október 8-30 cm

í. Mezei tyúktaréj 0 Ezüst hölgymái
Gagea pratensis héjafú
Liliomfélék
Hieracium pilosella
Uliaceae Fészkesek/Katángfélék
Bl: csak egy lőállású, élesen taréjos le­ Cichoriaceae (Compositael
vele van. Leírását lásd a 204. oldalon.
T I : 1-5 virágú bogernyő; a virágok kél
keskeny fellevél közül erednek, sárgák,
kívül zöldesen csíkosak. A levelek 3-4 Június-október 15-50cm
m m szélesek, kissé húsosak, hosszab­ 0 Vékony zörgöfú
bak, mint a szár. A virágzó hagyma vékonykazörgőfü
mellett még két szabad hagyma van. Crepis capillarís
TE: gyomállományok, különösen ka­ Fészkesek/Katángfélék
pásnövények szántóföldjein, félszáraz
Cichoriaceae (Compositael
gyepeken is, utakon, útszegélyeken;
Bl: fészkes virágzat, az 1-1,5 cm átmé­
meleg- és valamelyest nitrogénkedve­
rőjű virágok bogernyősen elrendezet­
lő; előnyben részesíti az agyag- és
tek. A termés szőrkoronás, a szőrök fe­
lösztalajokat; szikeseken ritka.
hérek, hajlékonyak (ujjnyomásra
Á:M;-»:
a szőrcsúcsokon) (vesd össze az ezüs­
tös hölgymáinál a 204. oldalon közöl­
Március-április 10-30cm tekkel).
i Martilapu TI: a külső nyelves virágok gyakran pi­
Tussilago farfara rosasak. A szár alsó részében leveles.
Fészkesek A levelek kacúrosak, szárnyaltán ha­
Asteraceae (Compositael sadtak, a felsők szálasak, válluk nyíl
Leírását lásd a 214. oldalon. alakú.
TE: gyomállományok utakon, közker­
Aprilis-júnlus 10-60cm tekben, parkokban, réteken és legelö­
4 Pongyola pitypang kön is; kedveli a tápanyagban dús, nit­
gyermekláncfű, asszonyhúség rogéntartalmú agyagtalajt; gyakori.
Taraxacum officináié Á:F;0
Fészkesek/Katángfélék Számos, igen nehezen megkülönbö-
Cichoriaceae (Compositael tethető fajtája van.

142
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Május-oktober 30-60 cm
1 Erdei hölgymái
nyúlfüle, ólyvfü
Hieracium sylvaticum
IH. muroruml
Fészkesek/Katángfélék
Cichoriaceae ICompositae)
Bl: a virágok bugásán elrendeződött
fészkekben állnak. Csak nyelves virá­
gai vannak. A magház és a termés
szőrkoronás. A szőrök szürkésfehérek,
törékenyek (ujjnyomásral). A száron
többnyire egy vagy legfeljebb két levél
van.
TI: a levelek érdes szörüek, többé-
kevésbé fogazottak, tölevélrózsában
állnak.
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők, hegyvidéki erdők, száraz er­
dők, de utakon és falakon is előfordul;
kedveli a valamelyest köves, humusz­
ban dús talajt; igen gyakori.
Á:F;»;
Alakgazdag faj, amely több hasonló
fajtól csak nehezen különböztethelő
meg.
Július-október 15-50cm
í Őszi oroszlánfog
Leontodon autiimnaiis
Fészkesek/Katángfélék
Cichoriaceae ICompositael
Leírását lásd a 168. oldalon.
Augusztus-október 50-200cm
3 Kanadai aranyvessző
Solidago canadensis
Fészkesek
Asteraceae ICompositael
Bl: kis fészkek szazai állnak egy vala­
melyest egyoldalú terpedt bugában.
TI: a fészkek mintegy 5 m m hosszúak.
A nyelves virágok alig hosszabbak,
mint a csöves virágok. A szár egyenes,
a virágzat elágazó. A levelek lándzsá-
sak, fúrészesek.
TE: vízpartok, erdőszélek, tisztások,
pusztaságok. Gyakori agyagtalajon,
többnyire kisebb vagy nagyobb, sűrű
állományokban; főleg az ártéri terüle­
teken szaporodikel tömegesen.
Á:F;*5
144
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Eredetileg dísznövényként érkezett
Közép-Európába. Elterjedése a múlt
század óta folyamatos.
Június-szeptember 10-120cm
4 Bojtorjánsaláta
Lapsana communis
Fészkese k/Katángfélék
Cichoriaceae ICompositael
Bl: a virágok kis, bugásán elrendező­
dött fészkekben ülnek. Csak nyelves vi­
rágai vannak. A termés szőrkorona
nélküli. Aszárszörös.
T I : a fészekben 8-12 fakósárga virág
van. A szár gazdagon elágazó. Az alsó
levelek lant alakúak, igen nagy csúcs­
csal, levélkével, a felső levelek Ián-
dzsásak. A növénynekte|nedvevan.
TE: gyomállományok kapásnövóny-
szántóföldeken, kertekben, törmelé­
kes helyeken, cserjésekben, erdósze-
leken, főleg azonban erdőkben és tisz­
tásokon; kedveli a nyirkos, tápanyag­
ban dús, nitrogéntartalmú talajt: gya­
kori.
A:F;Q
A virágok reggel 6 és 7 óra között nyíl­
nak ki, majd délután 15 és 16 óra közöli
isméi becsukódnak.
Június-augusztus 15-40cm
5 Sugártalan székfű
Matricaria discoidea IM. matricáéi-
oides, M. suaveolensl
Fészkesek
Asteraceae ICompositael
Bl: a többnyire csak csöves virágok,
ritkán csökevényes fehér nyelves virá­
gok félgömbös, zöldessérga fészkek
ben ülnek. A levelek finoman kétszere­
sen szárnyaltak. A növénynek aromás
illata van.
T I : a szár egyenes, ágas, kopasz, dú­
san leveles.
TE: gyomállományok az utakon, fala
kon, vasúti töltéseken, sportpályákon
és gabonák szántóföldjein; kedveli az
agyagos, nitrogéntartalmú talajokat:
gyakori.
A:F;Q
Illóolajokat tartalmaz {innen az illata),
amelyek azonban nem gyógyhatá-
súak.
145
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
- Július—szeptember 60-130cm
1 Gilisztaüzö varádics
fájdalomfű
Tanacetum vulgare (Chrysanthe-
mum vulgare, Ch. tanacetum)
Fészkesok
Asteraceae (Cornpositae)
Bl: a csak csöves virágok bogernyősen
elrendeződött kicsi fészkekben ülnek.
A magház és termés nem szörkoronás,
A levelek kétszeresen szárnyaltak.
TI: a fészkek félgömb alakúak. A szél­
ső, ú n . sugárvirágok alkalmanként
egészen rövid nyelvűek. A szár szögle­
tes, kopasz. A levélkék fúrészesek.
TE: gyomnövényálfományok az uta­
kon, vasúti töltéseken és törmelékes
helyeken; erdőszéleken, cserjésekben
és a tarvágásokon is előfordul; kedveli
a tápanyagban dús agyagtalajokat;
gyakori.
A:F;«é;®
Illóolajokat és keseranyagokat tartal­
maz. Gyógynövény.
_ Julius-oklóber 60-130cm
L Keszeg saláta
Lactuca serriofa (L scariola)
Fészkese k/Katángfélék
Ochoriaceae (Cornpositae)
Bl: a virágok bugásán álló fészkekben
ülnek. Csak nyelves virágai vannak,
A magház és termés szörkoronás. A le­
velek a száron függőlegesen állnak.
TI: a szár általában fehéreszöld. A le­
velek hosszúkásak, öblösen-szárnyal­
tak, válluk nyíl alakú, élesen fogazot-
tak. A növénynek tejnedve van.
TE: gyomállományok utakon, vasúti
töltéseken és törmelékes helyeken;
kedveli a nitrogéntartalmú, gyakran
valamelyest köves talajt; gyakori.
A:F;©;Ö;"®
A levelek szélei kb. észak-déli irányba
betájolva állnak. így elkerülik a túlzot­
tan erős besugárzást, főként a levelek
túlhevülése!. (Iránytűnövény!) Kísér­
letekben bizonyítható volt, hogy a la­
146
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
posan álló levelek a déli napsugárzás­
ban mintegy 3,6-7,6°-kal erösebben
melegszenek fel, mint a meredeken ál-
lóak. Tejnedvében gyengén mérgező
keseranyagokat tartalmaz.
Június—október 15-50cm
ó Enyves aggófű
Senech viscosus
Fészkesek
Asteraceae (Cornpositae)
Leírását lásd a 134. oldalon.
Január-december 15-50 cm
4 Közönségesaggófű
angyalbojt, golyvafú
Senecio vulgáris
Fészkesek
Asteraceae (Cornpositae)
Bl: a csak csöves virágok bugásán álló
fészkekben ülnek. A levelek szárnyal­
tán tagoltak, többnyire pókhálósán
szőrösek.
TI: a fészekpikketyek fekete foltosak.
TE: gyomátlományok szántóföldeken,
kénekben, törmelékes helyeken és
komposzttelepeken; különböző talajo­
kon fordul elő; nitrogénkedvelő; igen
gyakori.
Á:F;©;&
Elnevezés: lásd vörösörvű aggófű,
194. oldal.
Mérgező alkaloidokat tartalmaz.
Július-oklober 30-100 cm
ö Jakabnapí aggófű
Senecio jacobaea
Fészkesek
Asteraceae (Cornpositae)
Leírását lásd a 194. oldalon.
Július-október 30-100cm
U Keskenylevelű aggófű
vékonylevelű aggófű
Senecio erucifolt'us
Fészkesek
Asteraceae (Cornpositae)
Leírását lásd a 194. oldalon.
147
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék'
L>

- Június-október 30-100cm A fészkek csak napsütésben nyflnak ki,

1 Szúrós csorbóka reggel 7-8 óra között. 10-14 óra között
Sonchusasper ismét becsukódnak. Valószínűleg egy
Fészkesek/Katángfél ék mérgező keseranyagottartalmaz.
Cichoriaceae (Compositae)
Bl: a csak nyelves virágok fészkekben Július-október 90-150cm
ülnek. A magház és termés szörkoro- O Fekete ü r ö m
nás. A szár ágas. A levelek tövisesen közönséges üröm, taplóüröm
fogazottak, gyakran épek, válluk tőben Artemisía vulgáris
nyíl alakú. Rányomott fülecskéi Fészkesek
vannak.
Asteraceae {Compositae}
TI: a fészkek sátorozó bogernyőben Leírását lásd a 196. oldalon.
.állnak. A virágok mélysárgák, A szár
egyenes, üreges. A levelek érdesek, Május-szeptember 5-30cm
sötétzöldek, többnyire fénylóek. A le­ 4 Szarvas kerep
vélfogak kifejezetten tövises hegyűek. kaszavirág, kerep <
^*í'
A növény tejnedvet tartalmaz. Lotus corniculatus
TE: gyomállományok kapásnövények Pillangósvirágúak .«•-
szántóföldjein, kertekben, cserjések­ Fabaceae (Leguniinosael
ben és törmelékes helyeken, de uta­ Leírását lásd a 172. oldalon.
kon is; kedveli a tápanyagban dús, nit­
rogéntartalmú talajt; gyakori. Május-szeptember 10-30 cm
Á:F;0;(®}
0 Réti nyúlhere
Valószínűleg mérgező keseranyagot Anthyllis vufneraria
tartalmaz. Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Július-október 5O-150cm Bl: a virágok fejecskékben ülnek. A le-
/ Mezei csorbóka vélek páratlanul szárnyaltak. A csúcs-
Sonchus arvensis levélkék hosszúkásak vagy tojásda­
Fé sz k ese k/ Kata n g fé lék dok, sokkal nagyobbak a néha hiányzó
Cichoriaceae (Compositae) oldalsó levélkéknél.
B l : a csak nyelves virágok bogernyó- T I : a siáí elfekvő vagy felegyenesedő.
sen álló fészkekben ülnek, A magház Az alsó levelek gyakran épek, a szárle­
és a termés szörkoronás. A szár csak velek szárnyaltak. A levélkék hosszú­
a virágzatban elágazó. A levelek tüské­ kásak.
sen fogazottak. A gyöktörzs kúszó. TE: száraz gyepek, félszáraz gyepek,
T I : a fészekpikkelyek és a kocsányok útszegélyek; kedveli a laza, homokos­
mirigy szőrösek. A levelek kacúrosak, agyagos vagy köves-agyagos talajt;
szárnyaltak. A szárlevelek tagolatla­ valamelyest mészkedvelő; melegked­
nok, többé-kevésbé rásimuló vállúak. velő; gyakori.
A növénynek tejnedve van. A:Sz;*;
TE: gyomállornányok kapásnövények
Korábban sebgyógyitóként használ ■
szántóföldjein, kertekben, szőlősker­
ták. Szaponinokat tartalmaz, Eseten­
tekben és törmelékes helyeken, de
ként sekély talajú, száraz mésztalajo­
utakon is; kedveli a tápanyagban dús,
kon takarmánynövényként termeszt­
nitrogéntartalmú talajt; gyakori.
hető, de évente csak egyszer kaszál­
Á:F;^;|®)
ható.

149
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Május-július 8-30 cm
1 Heverő patkófű
Hippocrepis comosa
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Leírását lásd a 174. oldalon.
Június-július 10-50cm
L Zörgő here
Trífoüum aureum
(T. strepens)
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: 20-50 virág ül egy 7-10 m m széles
fejecskében, A világosbarna szirmok
az elvirágzás után is megmaradnak. Az
erezett levelek hármasával állnak. Va­
lamennyi levélkének a nyele azonos
hosszúságú.
TI: a szár egyenes, kopasz. A levélkék
hosszúkásak vagy lándzsásak.
TE: félszáraz gyepek, erdövágások, út­
szegélyek; valamelyest mészkerülö;
jelzi a felszíni talajelsavanyodást; rit­
ka; az északi-középhegységi tájon gya­
kori, egyébként szórványosan fordul
elő.
Á:Sz;Q;0
Május-október 10-40cm
ó Komlós lucerna
Medicago lupulina
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: a virágok 2-5 m m hosszúak, g ö m -
bös-tojásdad alakúak, egy fejecskében
10-15 virág foglal helyet. A sziromle­
velek az elvirágzást követően lehulla­
nak. Az erezett levelek hármasával
állnak.
TI: a szár egyenes vagy elfekvő. A le- (
vélkékfonákjukon szőrösek.
TE: félszáraz gyepek, rétek, útszegé­
lyek, vasúli töltések; többnyire az
agyagos, tápanyagban dús és nitro­
géntartalmú talajokat kedveli; gya­
kori.
A:Sz;©;Ö;<*§
Az elnevezés „ k o m l ó s " jelzője a virág­
zat alakjára vonatkozik, amely a kom­
lóéra hasonlít. A lucerna nemzetség
fajainak a termése hajlott vagy beteke­
redett.
150
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Június-szeptember 5-30 cm
4 Mezei here
vadhere, háromlevelüfú
Trífolium campestre (T. procum-
bens)
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Leírását lásd a 176. oldalon.
Május-október 10-20 cm
0 Háromszínű ibolya
háromszínű árvácska
Viola tricolor
Ibolyafélék
Violaceae
Leírásai lásd a 172. oldalon.
Május-június 3 0 - 1 0 0 c m
6 Közönségesfarkasalma
farkasfül, gégevirág
Aristolocbia clematitis
Farkasalmafélék
Aristolochiaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
TI: a virágok a levélhónaljakban ülnek,
hosszú csövűek, tövük gömbös. A szár
egyenes vagy enyhén meghajlott.
A levelek szív alakúak vagy tojásda­
dok, hosszú nyelűek.
TE: gyomállományok mindenekelőtt
szőlőskertekben, alkalmanként fala­
kon is és útszegélyeken, cserjésekben
és ligeterdőkben; melegkedvelő és va­
lamelyest mészkedvelö is; ritka.
Á:F;-«$;®
Tölcsér alakú virágja egy csapda. Bejá­
ratának belseje viaszbevonata követ­
keztében olyan sima, hogy a leszálló
legyek megcsúsznak és leesnek az üst-
szerűen kitágult lepelcső aljára. A lefe­
lé irányuló merev szőrök akadályozzák
meg a kimászást. Ha a rovarok egy má­
sik farkasalmáról virágport hoznak
magukkal, akkor az üst alján lévő bibét
megporozzák. Ilyenkor a virág elher­
vad, megnyílnak a portokok, és a vi­
rágporral beszórják az éppen ott lévő
rovarokat. Ezután a zároszőrök is el­
lankadnak, és így a foglyot szabadon
bocsátják.
Régóta gyógynövény; méreganyaga
az arisztolochiasav.
151
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Június-október 30-60 cm
1 Közönséges gyújtoványfü
tátincs, tátongó, vadtátos
Linaria vulgáris
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
T I : fürtös virágzat. A virágoknak hosz-
szú sarkantyújuk van. Az alsó ajak na­
rancssárga foitos. A szár többnyire
egyenes. A levelek szálasak vagy lán-
dzsásak, szélük visszahajlott.
/TE: gyomállományok vasúti töltése­
ken, utakon, falakon, kerítéseken, rit­
kábban szőlőskertekben is, gabonaföl­
dek szántóföldjein és tarvágásokon;
kedveli a laza, köves vagy homokos ta­
lajt; melegkedvelő; gyakori.
Á: F; ■*;
Virágait dongók porozzák be. Magter­
melése viszonytag nagy: növényen­
ként akár 32000 is lehet. Régóta
gyógynövény; flavonokat tartalmaz.
- Június-szeptember 20--60cm
L Kisvirágú nebáncsvírág
Impatiens parvi flóra
Nebáncsvirágféték
Balsaminaceae
Bl: a virágok egyenesek, kicsik; hosz-
szú, egyenes, világossárga sarkantyú­
jukvan.
T I : 4-10 virág ül fürtös, levélhónalji vi­
rágzatokban. A szár valamelyest üve­
ges, a szárcsomók duzzadtak. A leve­
lek tojásdadok, fú részesek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, cserjé­
sek, kertek, törmelékes lejtők, törme­
lékhalmok; kedveli a laza, mészsze­
gény vagy éppen mészmentes, vala­
melyest nyirkos talajokat; kismérték­
ben nítrogénkedvelő is; árnyékkedve­
lő; szórványosan fordul elő.
Á:Sz;Q;(®>
Elnevezés, méreganyagtartalom és
termés magszóró (parittyázó) mecha­
nizmus: lásd erdei nebáncsvírág, 216.
oldal.
n Mfl|us-junius 15-25 cm
3 Szárnyasrekettye
vadrekettye, kukics, térdhajtó
Chamaespartium sagittale (Genis-
tella sagittalis, Genista sagittalis)
152
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: a szár szélesen szárnyalt, ritkásan
leveles. A levelek tojásdadok vagy
lándzsásak, szőrösek.
T I : a virágok végálló, tömött fürtökben
ülnek. A szár a felegyenesedőtöl az
egyenesig változhat. A levelek válta
kozó állásúak, ülők, hosszúkásak, he­
gyesek.
TE: félszáraz gyepek, gyér rétek, útszé-
lek, ritkás száraz erdei helyek, puszták;
alkalmanként sziklákon is előfordul;
valamelyest mészkerülő, félszáraz
gyepekben a talajfelszín kilúgazódá-
sát, mésztelenedését jelzi; gyakori.
Á:Sz
A szárnyalt szárak jól alkalmazkodnak
a szárazsághoz és az erős napsugár­
záshoz. Fotoszintetizáló szervei csak
kevés vizet párologtatnak el. A nyirko­
sabb vagy árnyékos termőhelyeken és
a megfelelő feltételekkel beállított kí­
sérletekben a növény csak gyengén
szárnyalt és sűrűbben teveles szárat
fejleszt.
- Június-szeptember 20-50 cm
4 Sarlós lucerna
sárkerep, sárkerék
Medicago falcata
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Leírását lásd a 174. oldalon.
_ Június-július 15~50cm
0 Levéltelen lednek
Lathyrus aphaca
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: a hosszú kacs két nagy, sziv-tojás-
dad alakú, kékeszöld pálhalevél között
helyezkedik el.
TI: a virágok többnyire egyesével áll­
nak. A szár felegyenesedő vagy felkú­
szó. Az egész növény kékes-szürkés­
zöld.
TE: gyomállományok gabonafélék
szántóföldjein; kedveli az agyagos,
mészben dús talajokat; ritka.
A:Sz;G
Ujabban a vegyszeres gyomirtás kö­
vetkeztében erősen megritkult.
153
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
- Június-szeptember 3O-l20cm
1 Orvosi somkórö|mézkerepí
Melilotus officinalis
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: a virágok hosszú, keskeny, felálló,
levélhónalji fürtökben állnak. Az ere­
zett levelek hármasával állnak. Illata
szagos mügére emlékeztet.
TI: a szár a felegyenesedőtől az egye­
nesig változhat. A levélkék visszásak
vagy tojásdadok, fogazottak.
TE: útszegélyek, vasúti töltések; nitro­
génjelző; gyakori.
Á:Sz;0
Illatát felszabaduló kumarinvegyület
idézi elő. Gyógynövény.
* Június-július 10-30cm
L Mezei csormolya
Melampyrum arvense
Tátogatófélók
Scrophularíaceae
Leírását lásd a 240. oldalon.
* Május—július 10-50 cm
6 Borzas kakascimer
Rhinanthus alectorolophus (Alecto-
rolophus hirsutus)
Tátogatófélék
Scrophularíaceae
Leírását lásd a 178. oldalon.
Rétek, legelők, marhaiarasok
- Április-május 15-30 cm
0 Farkas-kutyatej
Euphorbia cyparíssías
Kutyatejfélék
Euphorbiaceae
Bl: a bogernyős virágzat soksugarú.
A szár sűrűn leveles. A levelek keskeny
szálúak, 1-2 m m szélesek. A növény
kékeszöld; tejnedve fehér.
TI: a szár egyenes vagy felegyenese­
dő. A levelek váltakozó állásúak, ép
szélűek.
TE: száraz, félszáraz gyepek, sovány
rétek, útszegélyek, de a régi törmelé­
kes helyek is; kedveli a valamelyest se­
kélytalajokat; igen gyakori,
Á:Sz;<#?;®
154
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék ■;;
Rétek, legelők, marhajárások
Július-október 3-40 cm
4 Dohányfojtó vajvirág
köcsögfü, misegyertya
Orobanche ramosa
Vajvirágfélék
Orobanchaceae
Bl: a virágok 1-1,5 cm hosszúak. A S2ár
ágas. A növény barnássárga-sápadt­
sárga.
T I : sokvirágú laza füzér. A virágok sá­
padtsárgák, kék vagy lila szegéllyel.
TE: kapásnövények szántóföldjein;
szívesen élősködik a dohány, a kender,
a burgonya, a kukorica, a napraforgó
és a káposzta növényein; termőhelye­
in tömegesen fordul elö.
A: F; 0 ; (®)
Egyetlen növény mintegy 100000 ma­
got termel. Ezek csekély tömegük kö­
vetkeztében a szól útján messze szállí­
tódnak. Az aukubin nevű méreganya­
got tartalmazza {közelebbit lásd az er­
dei kakastaréjnál a 290. oldalon).
Május-július 10-50cm
Í3 Lóhere vajvirág
vajfű.szádor
Orobanche minoriO. barbata)
Vaj virágfélék
Orobanchaceae
Leírását lásd a 178. oldalon.
Virágjáról lásd a vézna kutyatejnél
a 132. oldalon közölteket.
A tejnedv mérgező euforbont tartal­
maz. Legelő állat a növényt nem fo­
gyasztja. Viszont a kutyetejszender
hernyóinak az egyetlen tápláléknövé­
nye, amelyeket esetenként a növé­
nyen meg is lehet találni. A növényt
nagyon gyakran lepi el a borsórozsda,
amelynek köztesgazdája. A megtáma­
dott növények morfológiája megvál­
tozik: többnyire nem ágaznak el, leve­
leik kicsik maradnak, tojásdadokká
lesznek, és a növény nem jut el a virág­
záshoz, A kór jelenlétét a levél fonák­
ján található rozsdavörös pörsenések
alapján lehet felismerni.
 Rétek, legelők, marhajárások Rétek; legelők, marhajárások

Április-június 5-20 cm Közép-Európába mindenekelőtt a fű-

1 Hegyi ternye és heremagvakkal csupán a 19, szá­
Alyssum montanum zadban hurcolták be.
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae) Május-november 15-30 cm
Bl: a 3-8 m m átmérőjű virág aranysár­ •5 Pápaszemes korongpár
ga. A magház és a termés legfeljebb pápaszemfü
háromszor olyan hosszú, mini ami­ Biscutella laevigata
lyen széles, 5-8 m m hosszú, lencse Keresztesek
alakú. A levelek ép szélúek, a csillag-
Brassicaceae (Cruciferae)
szöröktöl szürkék.
Leírását lásd a 180. oldalon.
TI: dús virágú tömött fürt. A szár az al­
só részében fásodó, sokszorosan elá­ Június-augusztus 50-120 cm
gazó. A levelek a fordított tojásdadok­
tól a lándzsásíg változnak, az alsók 4 Sárga borkóró
a nyél felé keskenyednek, a felsők Thalictrum fíavum
ülöek. Boglárkafélék
TE: száraz gyepek, sziklagyepek, ho­ Ranuncuiaceae
mokgyepek; kedveli a laza, mésztartal­ Bl: a virágok fejecskeszerü csomók­
m ú és humuszban dús talajokat, me­ ban, egyetlen bugában ülnek. A leve­
legkedvelő; nagyon ritka. lek a tojásdadoktól a hosszúkás lán-
A:Sz;«$ dzsásig változnak.
A növény kelet-európai és földközi­ TI: a 4 hegyes szirmú virágok egyene­
tengeri sztyeppnövény; csupán az sek, kellemes illatúak. A porzólevelek
egyik jégkorszakot követő felmelege­ sárgák. A szár felálló, kopasz, baráz­
dési időszakban jutott el Közép-Euró­ dás, többnyire nem ágazik el. Az alsó
pába, jelenlegi elterjedési területére. levelek nyelesek, a felsők ülöek, két-
szeresen-háromszorosan szárnyaltán
összetettek.
Április-június 8-25 cm
L KÖzonségesternye TE: nyirkos rétek, síklápok; kedveli
a nedves, azonban nyaranta száraz,
Alyssum alyssoiríes (A. calycinum)
agyagos talajokat; ritka.
Keresztesek
Á:Sz;^5
Brassicaceae (Cruciferae)
Bl: a halványsárgás-fehéressárgás vi­ Elnevezés: lásd erdei borkóró, 340.
rág 1—4 m m átmérőjű. A 2-4 mm-es oldal.
magház és a termés háromszor olyan
hosszú, mint amilyen széles, szőrös. Április-június 50-70 cm
A levelek ép szélűek, szürke neme- 0 Mezei keresztfü
zesek. mezei galaj, sérvesfü
TI: tömött fürtös virágzat, a szár egye­ Cruciata laevipes (Galium cruciala,
nes vagy felegyenesedő, ágas. Az alsó G. cruciatum)
levelek fordított tojásdadok, a felsők Buzérfélók
lándzsásak. Hubiaceae
TE: száraz gyepek, félszáraz gyepek, Leírását lásd a 180. oldalon.
kőzettörmelék-halmok, vasúti tölté­
sek, falak, útszélek, alkalmilag gyom­ Június-október 15-60cm
állományok szőlőskertekben és déli v Tejoltó galaj
lejtők szántóföldjein; valamelyest Galium verum
mész- és nitrogénkedveló; szórványo­ Buzérfélék
san fordul elő. Rubiaceae
Á:Sz;0 Leírását lásd a 132. oldalon.

156 167
 Rétek, legelök, marhajárások Rétek, legelök, marhajárások

- Június-október 15-30cm Isten kulcsa. Szent Péter kulcsa, gu-

I Vérontófű taütésfű
vérontó pimpó, vérhasgyökér, Primula veris IP. officinalis)
vérfü Kankalínfélék
Potentilla erecta (P. tormentilla. Prímulaceae
Tormentilla erecta) Bl: a virág aranysárga, narancssárga,
Rózsaiéi ék foltos. A párta harangszerü.
Rosaceae TI: egy oldalra forduló ernyő. A levelek
Leírását lásd a 208. oldalon. Örvösek, hosszúkásak vagy tojásda­
dok, csipkések, ráncosak, fonákjuk
- Március-május 5 - 1 5 c m ezüstös.
L Tavaszi p i m p ó TE: száraz lomb- és elegyes erdők, rit­
Potentilla neumanniana kábban a gyéres tűlevelű erdők, cser­
(P. vema, jések, hegyi rétek; kedveli a mésztar­
P. tabernaemontani) talmú, laza talajokat; melegkedvelő;
Rózsaféiék gyakori.
Rosaceae A:F;^;V
Leírását lásd a 134. oldalon. A nemzetség tudományos neve íPrr-
mula)a latin primus = első szóból ered.
_ Május-augusztus 30-60 cm és a növény korai virágzási idejére
ó Indás pimpó utal. A „kulcsos" elnevezései pedig
Potentilla reptans a virágernyönek egy kulcs tol Iához va­
Rózsafélék ló hasonlóságát jelzik. Mindenekelőtt
Rosaceae a gyökere tartalmaz szaponinokai.
Bl: az 1,5-2,5 cm átmérőjű virágok Régóta gyógynövény. A levelek C-vi­
egyesével ülnek a levélhónaljakban. taminban is gazdagok, szaponjntartal-
5 szirmú. A levelek többnyire tenyere­ muk miatt azonban emberi fogyasz­
sen, részben azonban csak hármasán tásraalkalmatlanok.
osztottak.
T I : a szár a kúszótól a felegyenesedóig
Június-szeptember 3 0 - 1 0 0 c m
változik. A levélkék fordított tojásda­
0 Sárga kigyókapor
dok, fonákjukon szőrösek.
TE: nyirkos rétek, útszélek, törmelékes lókapor
helyek, de szántóföldek, valamint sző­ Silaum silaus (Silaus pratensis)
lőskertek is; nitrogénjelzö, kedveli Ernyósök
a mély, valamelyest kötött talajokat; Apiaceae (Umbelliferaef
ritkábban fordul elő homokon vagy Bl: a virágok sápadtsárgák, 5-10 suga­
kőzettörmeléken; eléggé gyakori. rú ernyőkben állnak. A gallér hiányzik,
Á: Sz; •*$ vagy 1-2 levélkéből áll. A gallérka sok-
Elnevezés: lásd tavaszi pimpó, 134, ol­ levelü. A levelek háromszorosan vagy
dal. A gyöktörzs és a levelek cseranya­ négyszeresen szárnyaltán összetettek.
gokat tartalmaznak. A levélcsúcs szálas, tövisesen füró-
szes.
. Március-május 15-30cm T I : az ernyő összetett. A szár beles.
4 Sugárkankalín A felső szárlevelek csak egyszerűen
sudár kankalin szárnyaltak.
Primula elatior TE: rétek, félszáraz gyepek; kedveli
Kankalínfélék a nyirkos, agyagos talajt, amely azon
Prímulaceae ban a nyári hónapokban kiszáradhat;
Leírását lásd a 182. oldalon. szórványosan fordul elő.
Á:Sz;-*S
c Március-április 15-30 cm A növény a fecskefarkú lepke hernyói­
5 Tavaszi kankalin nak takarmánya.
 Rétek, legelök, marhajárások
- Március-július 15-60 crn
1 Mocsári gólyahír
gólyavirág, líbadöglesztö, kacs­
virág
Caltha paiustris
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Leírását lásd a 182. oldalon.
- Április-szeptember &-40cm
2 Hegyi boglárka
Ranunculus moníanus
Boglárkafélék
Ranunculaceae
BI: a növény kicsi. A szár egy-, ritkán
többvirágú, nem üreges. A tölevelek
részben örökzöldek.
T I : a virágkocsány hengeres, sima.
A szár egyenes, 1-2 ülö, sokcsúcsú
szárlevéllel. A tölevelek tenyeresen
osztottak. A részlevelek többé-kevés­
bé mélyen hasadtak vagy csipkések.
TE: félszáraz gyepek és árnyékos, ké­
sőn felengedő hegyi vízmosások, hó-
ereszek, hegyi rétek és görgeteglejtök;
kedveli a mészben dús és többnyire
köves talajt; az Alpokban és a Délné­
met-középhegységben igen gyakori;
hazánkban nem fordul elő.
Á:Sz;<*3;®
Elnevezés: lásd gumós boglárka, 136.
oldal. Protoanemonin és anemonin
méreganyagokat tartalmaz.
» Majus-július 30-100 cm
ó Réti boglárka
Ranunculus acris (R. acer)
Boglárkafélék
Ranunculaceae
BI: a virág aranysárga, a kocsány hen­
geres, nem barázdás. A lőleveleken
három-öt mély hasiték van. A növény
kopasz vagy rásimuló szőrű.
TI: a virágok laza bugákban ülnek.
A csészelevelek sárgásak, rásimuló
szőrűek. Az öt-hét részű tenyeres alsó
levelek hosszú nyelűek, a felső levelek
ülöek. A levélnyelek a száron felfelé
egyre rövidebbek. A levélkék ha­
sadtak.
160
Rétek, legelők, marhajárások
TE: rétek; kedveli a valamelyest nyir­
kos, nitrogéntartalmú agyagtalajokat;
nagyon gyakori; a növény május köze­
pén virágaival meghatározza a nyirkos
rétek látványát.
A: Sz; ^ ; ®
Elnevezés: lásd gumós boglárka, 136.
oldal. Legeltetéskor a növényt az álla­
tok visszahagyják, igy az feltűnő szige­
teket alkot a különben lelegelt réteken.
A csípős ízű méreganyag: a proton-
anemonin miatt a szarvasmarhák
a friss növényt nem fogyasztják. Ka­
szálva, szárítás után azonban a széna
elveszti a mérgező tulajdonságot és
a csípős ízt,
Május-július 15-30 cm
4 Gumós boglárka
Ranunculus bulbosus
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Leírását lásd a 136. oldalon.
Május-augusztus 15-50em
5 Kúszó boglárka
Ranunculus repens
Boglárkafélék
Ranunculaceae
BI: a szar föld feletti kúszó indákkal,
gyakran a szárcsomókban legyökere­
ző. A tölevelek hármasak. Levélkéi
szárnyaltán tagoltak, a középső levélke
feltűnően nyeles.
TI: a mintegy 2-3 cm átmérőjű, arany­
sárga, fénylő virágok egyesével a le-
vólhónaljakból erednek. Az erezett le­
velek hármasával-ötosével állnak.
A levélkék a karéjostól a csipkésig vál­
toznak,
TE: partszegélyek; gyomállományok
kertekben, nedves szánlókon, útszéle-
ken, nedves réteken, ligeterdőkben;
kedveli a nyirkos agyagtalajokat; nit­
rogénjelző; gyakori.
Á : Sz; •*$; |S)
Elnevezés: lásd gumós boglárka, 136,
oldal. Protoanemonin nevű méreg­
anyagot tartalmaz.
 Rétek, legelők, marhajárások Rétek, legelők, marhajárások

Június-július 5 - 3 0 c m Bl: a növény kopasz. A szár egyenes,

1 Pénzlevelü lííinka hengeres, két kiemelkedő léccel.
angyalrúgtaíű. ínnyújtófü, los- TI: bogernyös virágzat. A porzólevelek
nonka nyalábosak- A levelek átellenes állású­
Lysimachia nummularia ak, oválisak vagy hosszúkásak, átlát­
Kankalinfélék szóan pontozónak (az olajmiri-
Primulaceae gyektóll.
Leírását lásd a 188. oldalon, TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők, mindenekelőtt a világos he­
Július-oklóber 15-30cm lyek, tarvágások és útszélek, sovány
i. Molyhos napvirág rétek, puszták, félszáraz gyepek, kü­
pénzlevelü napvirág lönböző talajokon fordul elő; igen gya­
Helianthemum nummularium (H. kori.
vulgare, H. chamaecislus) Á : Sz; * ;
Szuharfélék A János névvel kapcsolatos nevek
Císraceae a növény viritási idejére: vagyis János
Leírását lásd a 138. oldalon. napjára, június 24-óre utalnak.
A növény á népi hiedelmekben nagy
Június-szeptember 15-40cm szerepet játszott, mivel szétroncsolt vi­
0 Pettyes orbáncfű rágai pirosra színeződnek (a piros pe­
foltos orbáncfű dig a vér jelképel. A píros festőanyag,
Hypericum maculatum a hipericin kristályos állapotban van
Orbáncfűfélék jelen. Ez felelős a „fénybetegségéri",
Hypericaceae amely azon állatoknál fordul elő, ame­
Bl: a növény kopasz. A szár felálló, lyek a növény virágait fogyasztották.
hengeres, négy kiemelkedő hosszanti Csak akkor jelentkeznek az igen sú­
léccel. lyos, sőt halálos mérgezési lünetek, ha
az állatok 3 verőfényben maradnak.
TI: bogernyös fürt. A porzólevelek Levelei illóolajokat tartalmaznak. Rég­
nyalábosak. A szár egyenes vagy fel­ óta gyógynövény.
egyenesedő. A levelek átellenes állá­
súak, ülőek, szélesek vagy tojásdadok,
alig pettyezettek.
TE; a nyirkostól a nedvesig terjedő ré­ Június-augusztus 30-130cm
tek, hegyi rétek; kedveli a valamelyest 5 Közönséges párlófü
savanyú, legalábbis időszakosan nyir­ szórféreg, vérf ű
kos-nedves talajokat; szórványosan Agrimonia eupatoria
fordul elő. Rózsafélék
Á;Sz;<e5 Rosaceae
Nemzetségnevet lásd közönséges or­ Leírását lásd a 140. oldalon.
báncfűnél a kővetkezőkben közölteket.

Június-október 30-60 cm Július-szeptember 30-100cm

4 Közönséges orbáncfű 0 Kerti pasztinak
Szent János füve, Szent János vi­ lökömény, merkóc
rága Pastinaca sativa
Hypericum perforatum Ernyősök
Orbáncfűfélék Apiaceae ÍUmbelliferae)
Hypericaceae Leírását lásd a 140. oldalon.

162 163
 Rétek, legelők, marhajárások
- Június-augusztus 5 - 1 5 c m
1 Hatsoros varjúháj
Sedum sexangulare (S. boloniense,
S. mlte)
Varjúhájfélék
Crassulaceae
Bl: a növény nem csípős ízű. A virág­
szirmok 3—5 m m hosszúak. A levelek
hengeresek, tövükön egy sarkan­
tyúval.
T I : kevés virágú bogernyő, a szár kú­
szó, felegyenesedő vagy egyenes.
TE: száraz, félszáraz gyepek, sziklaha­
s a d é k o k , ritkábban falak vagy vasúti
töltések; melegkedvelő; mészkedve-
lő; ritka.
Á: Sz; wg
Elnevezés: lásd borsos varjúháj; 204.
oldal.
— Jumus-szeptember 2 0 - 5 0 c m
iíí Bablevelü varjúháj
Sedum maximum IS. telephium)
Varjúhájfélék
Crassulaceae
Leírását lásd a 188. oldalon.
_ Június-augusztus 5 - 1 5 c m
ó Borsosvarjúháj
párkányfű.sirfu
Sedum acre
Varjúhájfélék
Crassulaceae
Leírását lásd a 204. oldalon.
. Június-augusztus 4 0 - 1 4 0 c m
4 Sárga tárnics
Gentiana lutea
Tárnicsfélék
Gentianaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
TI: három-tíz virágú bogernyók a csó-
szeszerű murvaievelek hónaljaiban ül­
nek. Az öt-hat tagú virágok mélyen ha­
sadtak. A szár egyenes. A levelek átel­
lenes állásúak, elliptikusak, hosszuk
elérheti a 30 cm-t, szélességük a 15
cm-t. Nem virágzó állapotban a fehér
zászpával összetéveszthető, amelynek
azonban levelei váltakozó állásúak.
Rétek, legelők, marhajárások
TE: félszáraz gyepek, hegyi kaszálók,
magashegyi rétek, ritkás hegyi erdők;
kedveli a mésztartalmú, laza talajokat;
ritka; termőhelyein többnyire kisebb
csoportokban fordul elő; hazánkban
neméi.
Á : F; <é$ V
Magvainak tömege egyenként kb.
0,001 g, a szél terjeszti. Minden egyes
növény mintegy 10000 magot termel.
10 éves kora körül virágzik először.
Minden részében, főként a gyökeré­
ben keseranyagokát és cseranyagokat
tartalmaz. Gyökerét sokszor alkalmaz­
zák adalékanyagnak különféle pálin­
kákhoz (vo. az „encián" pálinkát). Rég­
óta gyógynövény. A középkorban ki­
terjedten termesztették is, egyes kör­
nyékeken a pálinkakószitéshez ma is
termesztik.
_ Június-szeptember 50-130cm
D Csilláros ökörfarkkóró
lámpafű,únőfark
Verbascum lychnitis
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Leírását lásd a 60. oldalon.
Május-szeptember 30-100 cm
6 Fekete nadátytö
forrasztófű, rnéhvirág
Symphytum officináié
Érdeslevelűek
Boraginaceae
Leírását lásd a 190. oldalon.
— Március-május 6-20cm
/ Mezei tyúktaréj
mezei szúnyogvirág
Gagea pratensis
Liliomfólék
Liliaceae
Leírását lásd a 142. oldalon.
Március-május 5-15 cm
8 Salátaboglárka
aranyka, arany saláta
Ficaria verna iRanunculus fícaria)
Boglárkafélék
Ranuncutaceae
Leírását lásd a 192. oldalon.
165
 Rétek, legelök, marhajárások Rétek, legelők, marhajárások

Április-május 15-25 cm Majus-július 30-60 cm

1 Tavaszi hérics
kikerics, sárga-mczeirózsa
Adonis vernalis
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
TI: 4-8 m m átmérőjű, 10-25 szirmú
csúcsálló virágok egyesével találha­
tók. A szár felül leveles. A levelek szár­
nyasán szeldeltek, sokcsúcsúak.
TE: száraz, félszáraz gyepek, sztyepp-
rétek; kedveli a nagyon laza, honiokos
"mésztalajokat; nagyon ritka, de termő­
helyein néhol csoportosan fordul elő.
A:Sz,*5;®;V
Elnevezés: lásd nyári hérics, 234. ol­
dal. Szívre ható mérgező glükozidokat
(kardenolidokat) tartalmaz.
Május-június 30-50 cm
i. Közönséges zergeboglár
ebüröm, oláhrózsa
Trollius europaeus
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: a virág zárt, sárga gömb.
T I : a virág 3 cm-ig terjedő átmérőjű,
6-15 szirommal. A szár egyenes, tö­
vében elágazó. Az erezett levelek uj­
jasak, hármasával-ötösével állnak.
TE: nyirkos rétek, hegyi rétek; ked­
veli a humuszban gazdag talajt; rit­
ka, termőhelyein azonban többnyi­
re nagyobb állományokban fordul
elő.
A : Sz;«?; 18); V
Protoanemonin-tartalma miatt
gyengén mérgező.
Április-június 10-60 cm
6 Pongyola pitypang
gyermekláncfű, asszonyhúség
Taraxacum officináié
Fészkese k/Katángfólék
Cichoriaceae ICompositael
Leírását lásd a 142. oldalon.
Május-október 8-30 cm
4 Ezüstös hölgymái
nyúlfüle, ölyvfű
Hieracium pilosella
Fészkesek/Katángfélék
Cichoriaceae ICompositael
Leírását lásd a 204. oldalon.
5 Rétibakszakáll
Tragopogon pratensis
Fészkesek/Katángfélék
Cichoriaceae (Composilae)
Bl: a fészkecskék 4 - 6 cm átmérőjűek,
bennük nyelves virágok vannak.
A magházkezdemény szőrkoronás.
Csak egy sor, 3-7 cm hosszú gallérle­
vele van, A szár leveles.
T I : a szár felül duzzadl. A levelek nye­
letlenek, keskeny szálúak, szárölelők.
TE: rétek; kedveli a tápanyagban dús
agyagtalajokat; Európa északibb tája­
in gyakori; hazánkban ez a faj nem,
a nemzetségnek azonban t ö b b más fa­
ja él.
A:F;©—*j;(S)
A „bakszakáll" elnevezés laz ógörög­
ben tragosz= bak, pogon = szakáll: tra­
gopogon = bakszakáll) az éppen elvi­
rágzott fészkeken a fészekpikkelyek kö­
zül szakállszerüen előmeredő mag­
ház-, ill. termésszőrökön alapul.
Június-augusztus 30-60 cm
0 Hegyi árnika
angyalital, anyagyökér
Arnica montana
Fészkesek
Asteraceae ICompositael
Bl: a virágok egyetlen fészekben ülnek.
Kívül nyelves virágok, belül csöves vi­
rágok vannak. A magház és a termés
szörkoronás. A legtöbb levél tórózsá-
banáll.
TI: a nyelves virágok szine a tojássár­
gától a narancssárgáig változhat.
A szár többnyire nem elágazó, pelyhe-
sen szőrös. A lőlevelek tőrózsásak, for­
dított tojásdadok, majdnem ép szólü-
ek, érdesek, szőrösek. Az 1-2 pár szár-
levól átellenes állású. A növény aro­
másillatú.
TE: magashegységi legelők, sovány
rétek; kedveli a homokos és humusz­
tartalmú, savanyú agyagtalajokat; de
tőzeges talajokon is é l ; ritka, termőhe­
lyein azonban többnyire csoportosan
fordul elő; hazánkban igen ritka, való­
színűleg már ki is pusztult.
A: F; » í ; V
Gyógynövény. Illóolajokat és keser-
anyagokat tartalmaz.

166
 Rétek, legelök, marhajárások
Június-augusztus 30-60 om
I Füzlevelu peremizs
Inula salieina
Fészkesek
Asteraceee (Compositae)
Leírását lásd a 214. oldalon.
Május-szeptember 6Q-120cm
i Rétizörgöfü
Crepis biennis
Fészkese k/Katángfélék
Cichoriaceae (Compositae}
BJ: a virágok 3-4,5 cm átmérőjű fész­
kekben, bogernyősen elrendeződve
ülnek. Csak nyelves virágai vannak.
A magház és a termés szörkoronás.
A szőrök fehérek, hajlékonyak (ujjbegy
nyomására). Az alsó levelek szárnyal­
tán karajosaktól szárnyaltán osztotta-
kig változhatnak, a felsöktagolatlanok.
TI: a szár leveles, alul gyakran piros.
TE: rétek: kedveli a tápanyagban dús,
agyagostalajt; igen gyakori.
A: F; e
A növény magvait alkalmilag kanári-
madár-eleségként használják fel. Mi­
előtt az ember nagy kiterjedésben el­
kezdte volna az erdőket irtani és az Igy
szabaddá vált felületeket zöld legelő­
ként hasznosította volna, a növény Kö­
zép-Európában valószínűleg még nem
létezett. Minden bizonnyal a kelet-eu­
rópai sztyeppékról került a közép-eu­
rópaitérségekbe.
Május-augusztus 30-120cm
6 Mocsári «örgöfü
Crepis paludosa
Fészkese k/Katángfélék
Cichoriaceae IComposiiae)
Bl: a virágok fészkekben bogernyősen
elrendeződve ülnek. Csak nyelves vi­
rágai vannak. A magház és a termés
szőrüstökös. A szőrök sárgásfehérek,
ujjbegy nyomására könnyen törnek.
Az alsó levelek öblösek, szárölelők;
a felsők lándzsásak, valamennyi ko­
pasz.
T I : a szár leveles, többnyire barnászöl­
des. A levelek gyakran barna foltosak.
TE: hegyi rétek, magashegységi gye­
pek, nedves rétek, siklápok; kedveli
a tápanyagban d ú s , talajvíztől nyirkos,
168
tőzeges vagy agyagos talajokat; szór­
ványosan fordul oló.
A:F;^
Július-október 5-30 cm
4 Közönséges oroszlánfog
Leontodon hispidus
Fészkesek/Katángfélék
Cichoriaceae IComposiiae)
Bl: a virágok nagy fészkekben ülnek.
Csak nyelves virágai vannak. A mag­
ház és a termés szőrkoronás. A száron
felül többnyire 1-2 pikkely alakú felle­
vél van, egyébként levéltelen, vékony.
A levelek szélesek, jelentéktelen mér­
tékben nyelesek, az ép szélűtől a szár­
nyaltán hasadtig változnak.
T I : a szár a fészek alatt megvastagodó,
érdes szőrű; lejnedve van.
TE: félszáraz rétek, rétek; kedvelik
a tápanyagban dús, nyirkos talajokat;
gyakori.
A:F;«,
Elnevezés: lásd alább őszi oroszlán­
fognál. A fészkek reggel 5 óra tájban
nyílnak ki. és délután 15 óra tájt csu­
kódnak be. Az elvirágzott szárak csú­
csukon becsavarodnak.
Július-október 15-50 cm
D Öszi oroszlánfog
Leontodon autumnalis
Fészkesek/Katángfélék
Cichoriaceae (Compositae)
Bl: a virágok nagy fészkekben ülnek.
Csak nyelves virágai vannak. A mag­
ház ós a termés szőrcsomós, a szórók
szárnyaltak (kézi nagyító alatt vizsgá­
landó!). A szár elágazó. A levelek több­
nyire szárnyaltán osztottak, ritkán
azonban csak durván fúrészesek.
T I : a szár levéltelen, barázdás, nem
üreges. A levelek törózsában ülnek.
A növénynek tej nedve van.
TE: rétek, útszegélyek; kedveli a nitro­
génben dús, homokos agyagtalajt;
gyakori.
A:F,-«r,
A nemzetség tudományos és magyar
neve is (a latin leo = oroszlán, dens
= f o g ; leontodon = oroszlánfog) a levél
fogazott szélén alapul; vő. szárnyaltán
osztott vagy durván fürészes voltukat.
 Rétek, legelök, marhajárások
. Június-S2epiember 5-15cm
1 Hegyi penészvirág
pacérkafü, pariaggyapja
Fiiago minima
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Bl: 3-7 kis fészkecske gombolyagok­
ban. Csak csöves virágai vannak.
A gallértevelek gyapjas szörüek. A le­
velek osztatlanok.
TI: a fészkecskék mintegy 3 m m hosz-
szúak, három-hat gombolyag van az
ágvégeken. A virágok nagyon kicsik.
A1 szár egyenes vagy felegyenesedő.
A levelek többnyire 1 cm-nél rövideb­
bek, ép szélúek, szürke nemezesek (vö.
az elnevezését).
TE; homokdűnék, homoki gyepek, út-
szélek; kedveli a laza, nyílt homoktala­
jokat; valamelyest mészkerülö; ritka,
nálunk főleg az Alföldön található.
A:F;Q
Juiius-oktober 30-150cm
L Ékeskeserúgyökér
Keserű gyökér, féregsaláta, magva­
rótt, vajkóró
Pichs híeracioides
Fészkese k/Katángfélék
Cichoriaceae (Compositae)
Bl: a virágok nagy fészkekben ülnek.
Csak nyelves virágai vannak. A mag­
ház és a termés szőrkoronás. A szár le­
veles, mind a szár, mind a levelek ér­
des szörüek.
T i : a fészek bogernyősen elrendező­
dött. A virágok a kénsárgától az arany­
sárgáig változhatnak, kívül gyakran pi­
ros futtatással. A szár felül elágazik.
A levelek öblösen fogazottak.
TE: félszáraz gyepek, rétek, útszegé­
lyek; kedveli a mésztartalmú, valame­
lyest köves agyagtalajt; szórványosan
fordul elő.
Á:F;e-*§
- Július-október 30~10Gcm
o Jakabnapi aggófü
Senecio jacobaea
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Bl: a virágok bogernyősen elrendező­
dött fészkekben ülnek. Kívül nyelves
virágok, belül csöves virágok vannak.
A magház és a termés szörkoronás.
170
Rétek, legelök, marhajárások
A levelek szárnyaltán osztottak, vala­
melyest pókhálós szörüek. A gyök-
tóizs meredeken hatol a talajba.
T I : a szár egyenes, szögletes, baráz­
dás, többnyire barnás pirosasán futta­
tott.
TE: félszáraz gyepek, útszegélyek, er­
dőszélek; kedveli a valamelyest köves,
legalábbis időszakosan nyirkos talajt;
gyakori.
Á:F;0—«$&
Mérgező alkaloidokat tartalmaz.
Július-október 30-100 cm
4 Vörösörvü aggófü
Senecio erucifolius
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Bl: a virágok bogernyősen elrendező­
dött fészkekben ülnek. Kívül nyelves
virágok, belül csöves virágok vannak.
A magház és a termés szőrkoronás.
A levelek szárnyaltán osztottak, fonák­
jukon pókhálós szörüek. A gyöktörzs
kúszó.
Ti: a szár többnyire vörösesbarnán
futtatott, szögletes.
TE: rétek, cserjések, száraz tölgyesek,
de főleg árterek; kedveli a mésztartal­
mú, gyakran valamelyest köves, sgya-
gos talajokat; nitrogénkedvelő; gya­
kori.
Á: F; 0—*5
Júltus-szeptember 50-150 cm
5 Halovány aszat, káposztás aszat
Cirsium oleraceum
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Bl: mással nem téveszthető össze.
T i : a fészkek csúcsállóak, sápadt, puha
tövises fellevelekkel körülvéve. Csak
sárgásfehér csöves virágok vannak.
A levelek nem lefutóak, kopaszok, va­
lamelyest tövisesek, a felsők gyakran
épek, szárölelók; az alsók szárnyaltán
osztottak, fogazott csúcsokkal.
TE: nedves rétek, sfklápok, árkok, pa­
takparti magas kórós növényzetek, li-
geterdök; kedveli a tápanyagban dús,
talajvíztől nyirkos agyagtalajt; rétek­
ben nedvességjel2ő; nálunk vissza
szorulóban van.
Á:F;*;
171
 Rétek, legelők, marhajárások
Május-október 10-20 cm
1 Háromszínű ibolya
háromszínű árvácska
Viola tricolor
Ibolyafélék
Violaceae
Bl: a levelek hosszabbak, mint amilyen
szélesek.
T I : a virágok egyesével állnak, hosszú
kocsányúak, fehéressárgák, halvány
íbolyakékek vagy háromszinűek.
A szár többnyire elágazó, egyenes
vagy felegyenesedő. Az alsó levelek
szív alakúak-tojásdadok, csipkések.
A pálhalevelek szárnyaitan hasadtak.
TE: gyomállományok szántóföldeken,
kertekben és ritkábban szőlőskertek­
ben is; alkalmilag helyi réteken is
megtalálható; kedveli a savanyú ta­
lajt; szórványosan fordul elő.
A: Sz; 0
Az „árvácska" elnevezés az eltérő ala­
kú és színű virágszirmokra utal; a leg­
alsó szirom a mostohaanya, a két csat­
lakozó, többnyire hasonló színű szi­
romlevél az édeslányokat jelképezi,
míg a felsők - többnyire eltérő szí­
n ű e k - a „mostohaleányok", amint ezt
legalábbis a népi magyarázat tartja.
Gyökerében szaponinokat tartalmaz.
Gyógynövény.
^ Május-augusztus 8-12 cm
2 Sárga ibolya
kétvirágú ibolya
Viola biflora
Ibolyafélék
Violaceae
Leírását lásd a 198. oldalon.
- Május-július 15-40crn
6 Szögletes bársonykerep
becőkerep, bársonyborsó
Tetragonolobus mahtimus
{Lotus siliquosus)
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl; a 2-3 cm hosszú világossárga virá­
gok egyesével állnak. A levelek kékes­
zöldek.
T I : a kékeszöld szár az elfekvőtől a fel­
egyenesedóig változhat. Az alsó leve­
lek többnyire Ötösek, húsosak, nyele­
sek, a felsők a rövid nyelücktől az ülő­
kig változnak.
172
Rétek, legelök, marhajárások
TE: félszáraz és pusztai gyepek, ned­
ves rétek, szikesek; kedveli a talajvizes
termőhelyeket, amelyek azonban nyá­
ron kiszáradhatnak; ritka; nálunk a Du­
nántúlon és az Alföldön elég gyakori.
Á: Sz: *:•
Az elnevezések a négy, szárnyas ólú,
nagy hüvelytermésre utalnak.
Május-szeptember 5-30 c m
4 Szarvas kerep
babarcs, kaszavirág
Lotus corniculatus
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: 3-6, 8-15 m m hosszú virág ül er­
nyőszerű fejecskében. Vitorlája gyak
ran pirossal futtatott. A szár szűk csö
vü. A levelek Ötrészesek, ebből kettő
pálhalevél, amelyek erezete a hárma­
sával álló levelekével egyezik meg.
TI: a szár a félegyenesedétől az egye­
nesig változhat. A levélkék hosszúká­
sak vagy tojásdadok.
TE: félszáraz gyepek, rétek, útszegé­
lyek; mészkedvelő; előnyben részesíti
a laza agyagtalajokat; gyakori.
Á:Sz;*§
Elnevezése a meggörbült hüvelyter­
mésekre vonatkozik.
Különösen száraz termőhelyeken
a növény rendkívül hosszú és mélybe
nyúló gyökereket fejleszt, amelyek
akár az 1 m hosszúságot is elérhetik.
Június-július 1 0 - 6 0 c m
5 Lápi kerep
Lotus uliginosus (L. pedunculatus)
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: 8-12, 8-15 m m hosszú virág ül egy
ernyöszerú fejecskében. A szár tág
csövű.
TI: a szár a félegyenesedétől az egye­
nesig változhat. A levélkék tojásdadok
vagy hosszúkásak.
TE: nedves rétek, siklápok; előnyben
részesíti a nedves talajt, elviseli azon­
ban a nyári szárazságot is; ritka.
A : Sz; •*$
Elnevezése a meggörbült hüvelyter­
mésekre vonatkozik. Nyirkos rétek ér
tékes takarmánynövénye; korábban
alkalmanként termesztették,
 Rétek, legelők, marhajárások
Május-Július 8-30cm
1 Heverő patkófü
Hippocrepis comosa
Pillangósvirágúak
Fabaceae ÍLeguminosae)
Bl: 4 - 8 virág ül egy ernyószerü fejecs­
kében. A levelek szárnyallak, 9-15 le­
vélkével.
T I : a szár az elfekvőtől a felegyenese-
dőig változhat. A levelek hosszú nye-
lűek.
TE: sziklagyepek, sztyepprétek, homo­
ki gyepek, ritkábban vasúti töltések és
útszegélyek; kedveli a laza, mésztar­
talmú talajt; mészjelzö; szórványosan
fordul elő.
Á: Sz; »5
A patkóra vonatkozó elnevezése
a résztermés meggörbült alakjára vo­
natkozik.
Május-szeptember 10-30 cm
2 Réti nyúlhere
AnthyHis vulneraríg
Pillangósvirágúak
Fabaceae ILeguminosae)
Leírását lásd a 148. oldalon.
Június-augusztus 30-100 cm
3 Réti lednek
Lalhyrus pratensis
Pillangósvirágúak
Fabaceae ÍLeguminosae}
Bl: a porzószálak egyenes szélú csővé
nőttek össze. A szár nem szárnyas élű,
a levelek szárnyaltak, többnyire csak
két levélkével és egy kaccsal.
TI: hosszú kocsányú levélhónalji fürt.
A pálhalevelek a levélnyől tövében nyíl
alakúak.
TE: nyirkos és félszáraz rétek, erdővá­
gások; kedveli az agyagos, humusz­
174
Rétek, legelők, marhajárások
ban gazdag talajokat: nitrogénkedve­
l ő ; szórványosan fordul elő.
Á:Sz;*j
Elnevezés: lásd hegyi lednek, 316.
oldal.
Keseranyagokat tartalmaz, ezért
a szarvasmarhák többnyire kerülik
(jóllehet nagy fehérjetartalma miatt
értékes takarmánynövény is lehetne).
Június-szeptember 20-50 cm
4 Sarlós lucerna
sárkerep,svédlucerna
Medicago falcata
Pillangósvirágúak
Fabaceae ÍLeguminosae!
Bl: a 8-11 m m hosszú virágok tojás­
dad fejecskékben ülnek. A sziromleve­
lek az elvirágzást követően lehullanak.
Az erezett levelek hármasavai állnak.
TI: a szár a felegyenesedótól az egye­
nesig változhat, többnyire dúsan el­
ágazó. A levélkék csúcsa fogazott.
TE: a száraz gyepek, sztyepprétek, út­
szegélyek; kedveli a laza, mésztartal­
m ú talajt; szórványosan fordul elő.
A:Sz;^
A növény a takarmánylucerna vagy
más nevén kéklucerna közeli rokona.
A kél faj között gyakran képződnek ter­
mészetes kereszteződések, amelyek­
nek a virágai sárgán nyílnak fel, majd
elzöldülnek, és végül ibolyakék szín­
ben virulnak el. Az ibolyakéken virító
évelő lucernái (örökös here) értékes,
fehérjedús takarmányként nagy terü­
leteken termesztik.
Június-július 10-50 cm
5 Zörgő here
Trifoliutn aureum
ÍT. strepens)
Pillangósvirágúak
Fabaceae ÍLeguminosae!
Leírását lásd a 150. oldalon.
175
 Rétek, legelők, marhajárások
. Június-szeptember 5-30 cm
1 Mezei here
vadhere
Trifollum campestre
Pillangósvirágúak
Fabaceae iLeguminosael
Bl: 20-50 virág ül egy 7-10 m m széles
fejecskében, A világosbarna sziromle­
velek az elvirágzást követően is meg­
maradnak. Az erezett levelek hármasá­
val állnak. A középső levélke feltűnően
hosszabb nyelű, mint az oldalsók.
•TI: a szár az elfekvőtől a félegyenese­
déig változhat, egyenes szőrű. A levél­
kék fordítón tojásdadok.
TE: félszáraz gyepek, száraz rétek, vas­
úti töltések, útszegélyek: kedveli a la­
za, tápanyagban szegény ós mésztar­
talmú talajokat: szórványosan fordul
elő.
A:Sz;Q
Az elszáradt és a termésen rajta mara­
dó virág lehetővé teszi, hogy a szél
a termést elfújva terjessze.
_ Május-október 10-40cm
L Komlós lucerna
Medicago lupulina
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosael
Leírását lásd a 150. oldalon.
_ Május-június 15-25 cm
6 Szárnyasrekettye
vadrekettye, kukics, térdhajtó
Chamaespartium sagittale IGenis-
tella sagittalis, Genisía sagitlalis)
Pillangósvirágúak
Fabaceae ILeguminosael
Leírását lásd a 152. oldalon.
176
Rétek, legelők, marhajárások
. Június-július 5 0 - 1 3 0 c m
H Sárga gyűszűvirág
Digitális grandiflora
{D. ambigua)
Tátogatófélók
Scrophulűriaceae
Bl: a virágok3-4,5 cm hosszúak.
T I : egy oldalra forduló fürtös virágzat.
A virágok kénsárgák, hasasak, csen-
gettyűszerűek, belül barna erezettel.
A szár egyenes, szórós. A levelek hosz-
szúkásak.pillásak. fű részesek,
TE: hegyi erdők, lomberdők, elegyes
erdők, tisztások, cserjések; kedveli
a laza, köves talajt: főleg a tölgyes er­
dőkben gyakori.
A:F;*5;8;Y
Mérgező digitálisz-glükozidokat tar­
talmaz.
_ Majus-július 15-40cm
0 Csörgő kakascimer
Rhinanthus minor lAlectorolophus
minorl
Tátogatófélék
Scrophulűriaceae
Bl: a pártacső egyenes.
T I : a virágok egyesével ülnek a levél-
hónaljakban. A pártacső majdnem
egyenes. A felső ajak fogai többnyire
fehéresek. A levelek keskeny lándzsá-
sak, kopaszok.
TE: rétek, félszáraz gyepek; kedveli
a mészszegénytől a mészmentesig ter­
jedő, valamelyest nyirkos talajt; gya­
kori, néhol tömegesen fordul elö.
A: F; O; (®)
Félélösködö. Elnevezés: lásd nagy ka­
kascímer, 178. oldal.
Aukubin nevű méreganyagot tártai
maz (vö. az erdei kakastaréj, 290.
oldal).
177
 Rétek, legelők, marhajárások
- Május-július 10-50 cm
1 Borzas kakascímer
Rhinantbus alectorolophus (Alecto-
rolophus hirsutus)
Tátog atófélek
Scrophularíaceae
81: a csésze szőrös.
TI: a virágoka levélhónaljakban ülnek.
A pártacső felfelé iveit, A levelek hosz-
szúkásak vagy lándzsásak.
TE: félszáraz gyepek, rétek; gyomállo­
mányok gabonafélék szántóföldjein,
útszegélyeken is; kedveli a laza, táp­
anyagban dús, valamelyest mésztar­
talmú, agyagos talajt; gyakori.
Á:F;Q;(®)
Félélősködő. Elnevezés: lásd alább,
a nagy kakascimernél.
Az aukubin nevű méreganyagot tartal­
mazza (vő. az erdei kakastaréj, 290.
oldal).
- Május-julius 3 0 - 6 0 c m
C Nagy kakascimer
Rhinanthus serotinus
(Rh. gtaber, Alectorolophus major)
Tátogatófélék
Scrophularíaceae
Bl: a csésze kopasz.
T I : a virágok egyesével ülnek a levél­
hónaljakban. A virágcsövek görbültek.
A felső ajak fogai ibolyakékek. A szár
négyszögletes. A levelek hosszúkásak
vagylándzsásak.
TE: rétek; kedveli a tápanyagban dús,
agyagos és valamelyest nyirkos tala­
jokat; szórványosan fordul elö; főleg
az Északi-középhegységben és a Du­
nántúlon gyakori.
Á: F; 0 ; ($)
Félélősködö. Az aukubin nevű méreg­
anyagot tartalmazza {vö. az erdei ka-
kasiaréjnál a 290. oldalon közöltekkel).
^ Június-szeptember 15-30 cm
<3 Réti csormolya
Melampyrum pratense
Tátogatófélék
Scrophularíaceae
Leírását lásd a 202. oldalon.
178
Rétek, legelök, marhajárások
- Június-augusztus 15-25 cm
4 Erdei csormolya
Melampyrum sylvaticum
Tátogatófélék
Scrophularíaceae
Bl: avirágok0,8-1 cm hosszúak.
TI: egy oldalra forduló füzérvirágzat.
A szár egyenes vagy felegyenesedő.
A virágzatok alatti levelek lándzsásak,
ép székiek, majdnem ülőek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők, puszták; kedveli az agyagos,
a felszínén savanyú talajt; hazánkban
nem él.
Á:F;Q;(®}
Félélősködö. A növényt a rövid szipó-
kájú méhek és dongók a virág tövében
gyakran kiharapják, mivel ezek a rova­
rok csak így juthatnak a nektárhoz. El­
nevezés és mérgezőanyag-tartalom:
lásd mezei csormolya, 240. oldal.
_ Május-július 1 0 - 5 0 c m
b Ló here-vaj virág
lóherefojtó vajvirág
Orobanche minorfO. barbata)
Vajvrrágfélék
Orobanchaceae
Bl: a virágok 1-1,8 cm hosszúak. A fel­
ső ajak csúcsa egyenesen előreirányu­
ló, az áteső fényben nincs sötét ponto­
zása. Ászár nem ágazikel.
T I : füzérvirágzat. A virágok sápadtsár­
gák. A felső ajak pirosasán vagy ibo­
lyakéken csíkos. A szár pirosassárga.
A növénynek nincs zöld levele, csak
sárgás pikkelyekkel boritotl. Számos
hasonló, igen nehezen megkülönböz­
tethető, ritkább faj létezik, amelyek
mind különféle gazdanövényeken
élősködnek.
TE: hereföldek, félszáraz gyepek, er-
döszélek, cserjések; mindenekelőtt
a herefajokon élősködik; szórványo­
san fordul elő.
Á:F;©;(®)
Az aukubin nevű méreganyagot tartal­
mazza (vö. az erdei kakastaréjnál
a 290- oldalon közöltekkel).
179
 Erdők, cserjések, sövények
. Március-iúnlus 8-15 cm
1 Arany veselke
Chrysosplenium alternifolium
Kőtörőfűfélék
Saxifragaceae
Leírásai lásd a 206. oldalon.
- Április-június 15-70 c m
2 Mezei keresztfü
sérvesfú
Cruciata laevipes (Galium cruciata,
G. crvciatumí
. Buzérfélék
Rubiaceae
Bl: a virágok a levélhónaljakban ülnek.
A levelek négyesével örvösek,
TI: a virágok 2-2.5 m m átmérőjűek.
A levelek háromerűek. A szár négyélű.
TE: erdűszélek, cserjések; gyomállo­
mányok az útszéleken. de a törmelékes
helyeken is. ritkábban az erdőközeli ré­
teken; kedveli a humusztartaimú, laza
talajokat; gyakori.
A:F;-^
Elnevezés: lásd mezei keresztfü. 132.
oldal.
_ Aprihs-október 30-100 cm
0 Fecskefü
aranytű, gödire
Chelidonium május
Mákfélék
Papaveraceae
Bl: a növénynek narancssárga tejned­
ve van (ennek megállapításához leve­
let kell leszednil).
TI: a virágok ernyószerú virágzatban
vagy egyenként ülnek a levélhónaljak­
ban. A szárak elágazók, gyéren szőrö­
sek vagy kopaszok. A levelek szárnyal­
tán osztottak, öblösen csipkések vagy
(ogazottak, gyéren szőrösek vagy ko­
paszok, fonákjukon kékeszöldek.
TE: gyomállományok törmelékes he­
lyeken, falakon és erdőszéleken, uta­
kon és faluvégeken (kertekben!, de
nyirkos, ritkás erdőkben és cserjések­
ben is; nitrogénjelző; gyakori.
A: Sz;«?; ®
Tejnedvében számos mérgező alkaloi­
dot tartalmaz. Gyógynövény. A tej­
nedvet a népi gyógyászat szemölcsök
ellen használta, a gyógyhatás azonban
egyesek szerint csak önszuggesztión
és nem hatóanyagain alapszik.
Erdők, cserjések, sövények
. Ma|us-november 15-30 cm
4 Pápaszemes korongpár
Biscutella laevigata
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferaet
Bl: összetett fürtös virágzat. A virágok
vilagossárgák. A magház és a termés
ket kór alakú, pápaszemszerű rekesz­
ből áll. A termés egyenesen eláll.
TI: a tölevelek hosszúkásak, tövük ke­
rekded, ép szélűek vagy beöblösö-
dően fogazottak. A szárlevelek szála­
sak, úlőek, félig szárölelők.
TE: köves száraz és félszáraz gyepek,
sziklagyepek, törmeléklejtők; mész­
kedvelő; főleg dolomithegységekben
fordul elő.
A:Sz;*-
_ Május-augusztus 20-IOOcm
0 Vizikányafü
iszapkányafű
Rorippa amphibia
Keresztesek
Brassicaceae ICruciferael
Bl: az aranysárga sziromlevelek jelen­
tősen hosszabbak, mint a csésze.
A magház és a termés mintegy két-há­
romszor hosszabb, m i n t amilyen szé­
lesek. A szár üreges.
TI: sátorozó fürtös virágzat. A virágok
8-10 m m hosszú, egyenesen álló ko-
csányon vannak. A szár felegyenese­
dő, vastag, többnyire üreges, baráz­
dás. Az alsó levelek rövid nyelűek. öb­
lösek, karajosak vagy szárnyasán ha­
sadtak. A felső levelek ülöek, lándzsá-
sak, ép szélűek vagy szabálytalanul
csipkések.
TE: az álló- vagy folyóvizek nádasai­
ban, sasos állományokban, ritkábban
a ligeterdők legnedvesebb helyein ta­
lálható; iszapjelző; nitrogénkedvelö;
ritka.
A: Sz;«5
Má|us-|únius 30-60 cm
Közönséges borbálafú
Barbarea vulgáris
Keresztesek
Brassicaceae {Cruciferaet
Leírását lásd a 206. oldalon.
181
 Erdők, cserjések, sövények
Június-október 15-30cm
1 Vérontófű
vérontópimpó, vérhasgyökér, vérfű
Potentilla erecta IP. tormentilla.
Tormentilia erectal
Rózsafélék
Rosaceae
Leírását lásd a 208. oldalon.
Június-október 10-30cm
L Szőrös fenyőspárga
fenyőalja. gaíillat
Monolropa hypopitys
' Körtikefélék
Pyrolaceae
Bl: az egész növény fakósárga. Csak
pikkelylevelei vannak.
TI: a fürt először bókoló, a termés éré­
sekor egyenes. A virágok csengettyú-
szerüek. Végálló virágzat öt csúccsal.
A szirmok 12-16 m m hosszúak. A szár
a viaszsárgástól a barnáig változhat,
ritkábban pirosas, törékenyen húsos.
A levelek pikkely alakúak, a sárgástól
a barnásig fordulnak elő. A gyökér
gazdagon elágazó, fészekszerúen ösz-
szefonódott,
TE: elegyes erdők és tűlevelű erdők;
kedveli a savanyú, szerves törmeléket
tartalmazó és homokos talajokat;
ritka.
A:F;mS
Gyökereit a levéltelen madárfészeké­
hez hasonlóan gombafonalak szövik
át. Glükozidokat tartalmaz. Régóta
gyógynövény; állatbetegségek ellen
használták.
Március-május 15-30 cm
3 Sugárkankalin
sudár kankalin, kulcsvirág
Primula elatior
Kankalinfélék
Prímulaceae
Bl: a virágok kénsárgák. A párta szegé­
lye tányérszerűen lapos.
TI: az ernyők hosszú kocsányúak. A le­
velek tőrózsában állnak, hosszúkásak
vagy tojásdadok, csipkések, ráncosak.
TE: lomberdők, elegyes erdők, ritkáb­
ban gyéres tűlevelű erdők; ligerter-
dők. szurdokerdók. hegyi erdők, nyir­
kos rétek; kedveli a laza. nyirkos és va­
182
Erdők, cserjések, sövények
lamelyest agyagos talajt; nagyon gya­
kori.
Á:F;*$;V
A nemzetség tudományos neve (Pri­
mula) a latin primus = első kifejezésre
vonatkozik, ós utal a növény kora tava­
szí virítási időpontjára. A „kulcsvirág"
elnevezés a virágernyónek kulcs tol Iá­
hoz való hasonlóságán alapszik.
Mindenekelőtt a gyöktörzs szaponino-
kat tartalmaz. Régóta gyógynövény.
Március-április l5-30cm
4 Tavaszi kankalin
Isten kulcsa. Szent Péter kulcsa, gu-
taütésfű
Primula veris IP. officinalisl
Kankalinfélék
Primulaceae
Leírását lásd a 158. oldalon.
Március-június 1 5 - 5 0 c m
5 Mocsári gólyahír
gólyavirág, libadöglesztö, kácsa-
virág
Callha palustris
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: a levelek vese alakúak, fénylőek.
A virág zsírosan fénylő.
TI: a virág csak öt nagy. tojássárgája
színű csészelevélből áll. Átmérője
max. 4 cm. A szár üreges, az elfekvőtől
a félegyenesedéig változhat. A levelek
finoman csipkések, hosszú nyelüek,
a felsők ülőek, jelentős levélhüvellyel.
A levélnyelek vályúsak.
TE: nedves rétek, árkok, vízpartok, for­
ráslápok, sásosok, láp- és Itgeterdők;
kedveli a tápanyagban dús, talajvíz át­
járta talajokat; alkalmilag az elöntése­
ket is elviseli; gyakori.
Á: Sz; «$ (®l
A növény magvai a víz színén úsznak,
és így terjednek. A virágok bőségesen
választanak ki nektárt. Protoanemo-
nin-tartalma miatt csípős ízű: enyhén
mérgező; ezért akár a leveleiből szoká­
sos vadsaláta-készités, vagy a még ki
nem nyílt virágbimbóiból kapri-füszer-
pótlóként való felhasználás nem aján­
latos. Több, egymástól nehezen meg­
különböztethető alfaja van.
183
 Erdők, cserjések, sövények
Március-április 1 5 - 3 0 c m
1 Bogláros szellő rózsa
Anemone ranunculosdes
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: egy fellevélörvből egy vagy két vi­
rág ered.
TI: többnyire két, ritkábban csak egy
virág van a fellevél örve felett. A szár
levéltelen. A gyöktörzsön alkalmilag
ujjasán osztott hármas levelek le­
hetnek.
TE: ligeterdök, szurdokerdők, nyirkos
loYnberdök, nyirkos cserjések; kedveli
a szerves törmelékben gazdag, laza,
talajvíz átjárta, mészben dús agyagta­
lajt; ritka, de termőhelyein gyakran
nagy tömegben fordul elö, főleg az
Északi-középhegységben gyakori kora
tavasszal, lombfakadás előtt.
Á:Sz;^;S>
Protoanemonin nevű méreganyagot
és szaponinokat tartalmaz.
Március-rná|us 15-50 cm
Z Változó boglárka
Ranunculus aurícomus
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: a szirmok könnyen lehullanak. A t ö -
levelek kicsik, kevéssé osztottak, vese
alakúak, számuk 2 - 6 között van.
TI: többnyire kevés virágú. A virágok
aranysárgák, 1-2 cm átmérőjűek. A v i -
rágkocsányok szőrösek, kerekdedek
vagy hengeresek. A szár egyenes, el­
ágazó, kevéssé szőrös. 5-7 ülő, tövig
hasadt szárlevele van.
TE; lomberdők, elegyes erdők, liget-
erdők; kedveli a meszes, tápanyagban
dús és talajvíz átjárta agyagtalajokat;
szórványosan, de mindig csak szálan­
kéntfordul elő.
A: Sz; w& «8>)
Elnevezés: lásd gumós boglárka, 136.
oldal. Valószínűleg protoanemonin
nevű méreganyagot tartalmaz.
^ Május-augusztus 15-50 cm
3 Kúszó boglárka
Ranunculus repens
Boglárkafélék
184
Ranunculaceae
Leírását lásd a 160. oldalon.
M a j u H ú n i u s 30-100cm
4 Gyapjas boglárka
Ranunculus lanuginosus
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: a virágok tojássárga színűek. A szár
és a levelek tömötten elállóan sző­
rösek.
T I : sokvirágú. A virágok 2,5-4 cm át­
mérőjűek. A virágkocsány hengeres.
A szár egyenes, többnyire igen elága
zó, alul üreges, sűrű sárgás szőrű
A tőlevelok nyelesek, ötosztatúak.
A szárlevelek hasonlítanak a tőlevelek
hez, de rövid nyelűek vagy ülőek.
TE: lomberdők és elegyes erdők; ked­
veli a mésztartalmú agyagtalajokat;
amelyeket a talajvíz átjár; ritka.
Á:Sz;-^;í®)
Elnevezés: lásd gumós boglárka, 136.
oldal. Valószínűleg protoanemonin
nevű méreganyagot tartalmaz.
Június-október 25-50 cm
5 Erdei gyömbérgyökér
gyömbérajak, hólyagfű, nyúllábfű
Geum urbanum
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: az aranysárga virágok laza bugák­
ban állnak, a bibeszát a terméseken
horgasán meggörbült. A levelek sza­
bálytalanul, egyszerűen szárnyasak.
A csúcslevélkék nagyobbak.
TI: a szár erősen elágazó. A felső leve­
lek majdnem tenyeresek, ülőek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, erdő­
szélek, erdei utak, törmelékes helyek,
utak, cserjések; kedveli az üde vagy
száraz, nitrogéntartalmú talajt; gya­
kori.
Á: Sz; ■**; (®)
Elnevezés lásd bókoló gyömbérgyö­
kér, 264. oldal.
A gyöktörzs eugcnol nevű, enyhén
mérgező illóolajat, valamint cseranya­
gokai tartalmaz. Régóta gyógynö­
vény. Korábban a megszántott gyök-
törzset szegfűszeg helyett használták.
 Erdők, cserjések, sövények
Június-augusztus 30-130cm
1 Közönséges párlőfü
szörfé reg, vórf ű
Agrimonia eupatoria
Rózsafélék
Rosaceae
Leírását lásd a 140. oldalon.
Június-augusztus 30-60 cm
L Hegyi orbáncfű
Hypericum montanum
Orbáncfűfélék
Hyperícaceae
Bl: a virágok halványsárgák, a szegé­
lyükön fekete pontok nélkül. A növény
kopasz. A száregyenes, kerekded.
T I : bogernyös virágzat. A porzólevelek
nyalábokban állnak. A levelek átelle­
nesen ülnek, válluk szív alakú, a szélü­
kön feketén pontozónak, csak a felsők
áttetszőek.
TE: száraz cserjések és erdők, lomber­
dők, elegyes erdők, tűlevelű erdők;
kedveli az agyagos, valamelyest mész­
tartalmú talajt; főleg a Dunántúlon és
az Északi-középhegységben gyakori.
Á: Sz; «5
Nemzetségelnevezés: lásd közönsé-
gesorbáncfú, 162. oldal.
_ Június-augusztus 3 0 - 1 2 0 c m
6 Borzas orbáncfű
Hypericum hirsutum
Orbáncfüfélék
Hyperícaceae
Bl: a növény szőrös.
TI: laza, gúla alakú bugás virágzat.
A porzólevetek nyalábosak. A szár
a felegyenesedötől az egyenesig vál­
tozhat, hengeres. A levelek átellenes
állásúak, rövid nyelúek, áttetszően
pontozónak.
186
Erdők, cserjések, sövények
TE; ritkás, nyirkos erdők, tarvágások,
erdőszélek; kedveli az agyagos, mész­
tartalmú, legalább időszakosan nyir­
kos talajokat; nem ritka az Északi-kö­
zéphegységben ós a Dunántúlon, az
Alföldön szórványosan fordul elő.
Á:Sz;*::
Nemzetségelnevezés: lásd közönsé­
gesorbáncfű, 162.oldal,
_ Július-szeptember 15-30 cm
4 Ékes orbáncfű
Hypericum pulchrum
Orbáncfűfélék
Hyperícaceae
Bl: a virágok aranysárgák, a szirmok
a szegélyükön fekete—piros pontozá-
súak. A növény kopasz. A szár egye­
nes, kerekded.
T I : laza bugás virágzat. A porzólevelek
nyalábokban állnak. A szár egyenes
vagy felegyenesedő. A levelek átelle­
nesen ülnek, tövüknél szív alakúak, át­
tetszően pontozónak.
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők, többnyire tisztások vagy er-
döszélek; kedveli a savanyú homok­
vagy agyagtalajt; mészkerülő; jelzi
a talajfelszín mésztelenedését; szórvá­
nyosan fordul e!Ö; hazánk területén
nem fordul elő.
Á: Sz; ■«.;
Nemzetségei nevezés: lásd közönsé­
ges orbáncfű, 162. oldal.
Június—október 30-60 cm
Közönséges orbáncfű
Szent János füve, Szent János vi­
rága
Hypericum perforatum
Orbáncfűfélék
Hyperícaceae
Leírását lásd a 162. oldalon.
187
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

Júmus-julius 5-30cm kedveli a köves, tápanyagban azonban

1 Pénzlevelű lizinka dús talajt; ritka.
losnonka, nádrafű Á:Sz;-*5
Lysimachia nummularia Neve húsos leveleire utal. Ősrégi, már
Kankalinfélék az ókori rómaiaknál is ismert és hasz­
Primulaceae nált gyógynövény. Hatóanyagai nem
Bl: a szirmok 1-1,5 cm hosszúak. ismertek.
A szár elfekvó vagy felegyenesedő.
A levelek kerekdedek vagy ellipti­ _ Június—szeptember 5-15cm
kusak. 3 Heverő orbáncfű
TI: a virágok egyesével vagy kenésé­ földönfutó orbáncfű
vel találhatók a levélhónaljakban. Hypericum humifusum
A sziromlevelek citromsárgák, belül Orbáncfűfél ók
gyakran pirosas pontozásúak. A leve­ Hypericaceae
lekátellenesek. Leírását lásd a 136. oldalon.
TE: rétek, de erdők is, árkok, vízpartok,
nyirkos szántóföldek, útszélek; kedveli

$?**-
a tömött, nyirkos agyagtalajokat; nít- Június-augusztus 60-130crn
rogénkedvelő; nagyon gyakori. 4 Közönséges lizinka
A:F;-M sárga tyúkbegy
Leveleiben szaponinokat és cseranya­
Lysimachia vulgáris .-.-,..-
gokat tartalmaz. Régóta gyógynö­
Kankalinfélék
Primulaceae
.
vény.
Bl: az 1-1,5 c m hosszú virágok csúcs­
_ Június-szeptember 20-50cm állók, alul leveles bugákban találhatók.
T I : a buga kevéstől sokvirágúig változ­
£- Bablevelűvarjúháj
h a t A szár egyenes, gyengén szögle­
Sedum maximum
tes. A levelek átellenesek vagy hárma­
IS. tetephium)
sává I-n egyesével örvösek, nagyok,
Varjúhájfélék hosszúkás tojásdadok.
Crassulaceae TE: árkok, vízpartok, mocsarak, síklá­
Bl: a szár felálló. A levelek hosszúkás pok, ritkábban láperdők; kedveli
tojásdadok, húsosak. a nedves, tőzeges talajokat; gyakori,
T I : bugavirágzat. A virágok zöldessár­ de az Alföld egyes vidékein ritka.
gák vagy a rózsaszínűtől a sötétvörö­
sig változnak (vö. a purpureum: bibor
varjúháj alfajt). A levelek tompák, _ Június-augusztus 20-100crn
egyenlőtlenül fűrészesek, váltakozó, 5 Sarlós buvákfű
átellenes vagy örvös állásúak, nyelet­ Bupleurum falcatum
lenek. Ernyősök
TE: sziklahasadékok görgeteg lejtők, Apíaceae {Umbelliferael
sovány gyepek, ritkás hegyi erdők; Leírását lásd a 140. oldalon.

(88
189
 Erdők, cserjések, sövények
- Június-augusztus 40~140cm
1 Sárga tárnics
Gentíana lutea
Tárnicsfélék
Gentianaceae
Leírását lásd a 164. oldalon.
_ Július-szeptember 80-200 cm
L Dúsvirágú ökörfarkkóró
halálfa, királydárda
Verbascum densiflorum (V. thapsi-
forme)
, Tátogatófélék
Scrophularíaceae
Bl: a virágok mintegy 3,5-4 cm átmé­
rőjűek.
TI: tömött, mirigyesen szőrös fürt.
A virágok kellemesen illatoznak. A le­
velek f i n o m csipkések, színükon-fo-
nákjukon sárga nemezcsek, szár-
ölelők.
TE: gyomállományok az útszegélye­
ken, vasúti töltéseken, törmelékes he­
lyeken, erdőszéleken és tarvágáso­
kon; kedveli a laza, sekély, gyakran va­
lamelyest köves, nitrogéntartalmú ta­
lajt; melegkedvelő; szórványosan for­
dul elő, termőhelyein már messziről
feltűnik kiemelkedő termetével.
Á:F;0
Gyógynövény: nyalkaanyagokat, mag-
vaíban, virágjában és leveleiben sza-
poninokat tartalmaz.
^ Július-szeptember 30-150 cm
3 Molyhos ökörfarkkóró
Verbascum thapsus
Tátogatófélék
Scrophularíaceae
Leírását lásd a 138. oldalon.
190
Erdők, cserjések, sövények
Június-szeptember 50-130 cm
Csilláros ökörfarkkóró
lámpafű,ünöfark
Verbascum lychnilis
Tátogatófélék
Scrophularíaceae
Leírását lásd a 60. oldalon.
Május-szeptember 30-100 cm
5 Fekete nadalytö
forrasztófű, méhvirág
Symphytum officináié
Érdeslevelűek
Boraginaceae
Bl: a levelek lefutnak a száron. A nö­
vény durva szőrű.
TI: bókoló, bogernyös virágzat. A virág
bíborszínű, rózsaszín-ibolyás vagy
sárgásfehér, A szár alul dúsan elága­
zó. Aszárlevelek vályúsak.
TE: partok, árkok, ligeterdök, mocsa­
rak, ártéri erdőszélek és erdei tisztá­
sok, nedves rétek, de nyirkos törmelé­
kes helyek is, valamint utak; kedveli
a nedves, nitrogéntartalmú talajt;
szórványosan fordul elő.
Á: F; * $ ; (®í
A középkorban csonttöréseknél
gyógynövényként használták. Innen
a „forrasztófű" elnevezése is. Fekete
nadálytönek fekete gyökere után ne­
vezik. Mindazonáltal nem szabad ösz-
szetéveszteni az ismert spanyol poz-
dor (Scorzonera hispanica) nevű föze-
léknövénnyel.
Alkaloidokat és cseranyagokat tartal­
maz. Szarvasmarha nem fogyasztja.
191
 Erdők, cserjések, sövények
- Április-május 15-25 cm
1 Tavaszí hérics (kaporrózsai
kikerics, sárga-mezeirózsa
Adonis vernalis
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Leirását lásd a 166. oldalon.
_ Március—május 5-15 cm
2 Salátaboglárka
aranyka, aranysaláta
Ficaria verna (Rsnunculus ficaria)
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: 8-12 sziromlevél. A levelek kerek­
dedek-szív alakúak, osztatlanok. A szár
elfekvő vagy felegyenesedő.
T I : a hosszú nyelvű virágok egyesével
állnak. A szár üreges. A levelek szív
vagy vese alakúak, csipkések, a felsők
kéz alakúak, szögletesek, fénylőek.
A levélhónaljakban gyakoriak a sarj-
gumók.
TE: nyirkos lomberdők és cserjések,
rétek; kedveli a mély, nitrogéntartal­
m ú , talajvíz átjárta talajt; gyakori.
A: Sz; w§; {®)
Leveleit néha saláta készítéshez hasz­
nálták - innen az elnevezése —, bár vi­
szonylag kevés C-vitamint tartalmaz.
A virágzás alatt és az elvirágzás után ti­
los fogyasztani, ugyanis a levelekben
a protoanemonin nevű méreganyag
gyülemlik fel, amelynek égetően csí­
pős íze van, és az emberre mérgező
hatású. A növény sarjgumóit és
a gyöktörzset korábban a cimbalom-
szög icondyloma = bőrgöbcse) nevű
kór ellen alkalmazták. A növény nedve
a bőrre jutva égető érzést kelthet, ez
vélhetően olyan ingert válthatott ki,
amely önszuggesztió útján a bőrgöb-
csék elhalását idézhette elő.
, . Marcius-majus
6 Sárga tyúktaréj
szúnyog virág
Gagealutea (G, silvatica)
Liliomfélék
Uli&ceae
192
Erdők, cserjések, sövények
Bl: csak egy tőállású, 7-8 m m széles,
lapos vagy gyenge éigerincü levele
van.
TI: 1-10 virágból álló álernyö, amely
keskeny fellevelek közül ered. A virá­
gok sárgák, kivül zöldesek, csíkosak.
Csak egy hagymája van.
TE: ligeterdók és nyirkos, lombele­
gyes erdők; kedveli a laza, mésztartal­
m ú és lalajvíz átjárta, humuszban gaz­
dag agyagtalajt; gyakori, csak az Alföl­
dön szórványos.
Á:M;«*6
_ Április-június 10-60cm
4 Pongyola pitypang
gyermekláncfű, asszonyhűség
Taraxacum officináié
Fészkesek/Katángfél ék
Cichoríaceae (Compositae)
Leírását lásd a 142. oldalon.
_ MájUB-oktober 8-30 cm
b Ezüstös hölgymái
nyúlfüle, ölyvfú
Hieracium pilosella
Fészkesek/Katángfélék
Cichoríaceae (Compositae)
Leirását lásd a 204. oldalon.
_ Július-augusztus 15-50 cm
6 Füzleveiű ökörszem
ökörszem. Szent János virága
Buphthalmum salicifolíum
Fészkesek
Asteraceac (Compositae)
Bl: a 3-6 cm átmérőjű virágok fészkek
ben ülnek. Kívül nyelves, belül csöves
virágai vannak. A magház és termés
nem szőrkoronás. A levelek váltakozó
állásúak, ép széiöek vagy gyengén fo-
gazottak, puhaszőrüek.
TI: a fészkek egyesével csúcsállók.
A nyelves virágok tojássárgaszinüek.
A levelek lándzsásak, a felsők ülőek, az
alsók rövid nyelüek.
TE: száraz erdők, cserjések, erdöszé
lek, félszáraz gyepek; kedveli a mész­
tartalmú, köves talajt; ritka.
Á:F;^
193
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

. Június-augusztus 50-150cm TI: a nyelves virágok többnyire vissza

1 Szaracén aggófú tekerednek. A belső lepellevelek a csú­
ISenecio fuchsii) csukon feketék. A levélkék lándzsásak,
Fészkesek öblösen fogazottak.
Asteraceae ÍCompositaei TE: gyoméllományok az utakon, ré­
Bl: az egyes fészkekben többnyire csak zsűkön, törmelékes helyeken és tarvá­
5. ritkábban 6, 7 nyelves virága van. gásokon; kedveli a laza, nilrogénben
A levelek tojásdadok vagy lándzsásak, dús, agyagos talajt; hazánk egész terű
hegyesen fúrészesek, legfeljebb rövid létén előfordul, de az Alföldön ritka.
nyelűek. Á:F;0
T I : a virágok ernyöszerú elrendeződé­ Elnevezés: lásd vörösörvú aggófúnél.
sei fészkekben ülnek, kívül nyelves, be­
lül csöves virágok vannak. A magház
és a termés szőrkoronás. A szár egye­ Július-október 30—100 cm
nes, felső harmadában gyakran elága­ Jakabnapi aggófú
zó. A levetek váltakozó állásúak. Senecio jacobaea
TE: erdők, cserjések, tisztások, erdő­ Fészkesek
vágások; előnyben részesiti a nyirkos, Asteraceae ÍCompositaei
tápanyagban és humuszban gazdag Leírását lásd a 170. oldalon.
talajt; Közép-Európa északi tájain rit­
kább.
A:F;-«5;(ig>> _ Július-október 3 0 - 1 0 0 c m
A fajnevel Leonhard Fuchs 0 Vörösörvú aggófú
(1501-1565), tübingeni botanikus tisz­ Senecio erucifolius
teletére adták. Fészkesek
Asteraceae ÍCompositaei
Május-oktober 30-60 cm Bl: a virágok bogernyősen elrendező­
í Erdei hölgymái dött fészkekben ülnek. Kivül nyelves,
nyúlfüle, ölyvfű belül csöves virágok vannak. A mag­
Hieracium sylvaticum ház és a termés szőrkoronás A levelek
ÍH. muroruml szárnyaltán osztottak, fonákjukon pók­
Fészkesek/Katángfélék hálósán szőrösek. A gyöktörzs kúszó.
Cichoriaceae ÍCompositaei T I : a szár többnyire barnéspirosan fut­
Leírását lásd a 144. oldalon. tatott, szögletes.
TE: félszáraz gyepek, útszegélyek, er-
Június-október 16-50cm dószélek, cserjések; kedveli a mésztar­
ó Enyves aggófú talmú, gyakran köves, agyagos talajo­
Senecio viscosus kat; nitrogénkedveló; gyakori.
Fészkesek A: F; 0 - * í
Asteraceae ÍCompositaei A tudományos nemzetségnév ISene­
Bl: a virágok bugásán elrendezett fész­ cio/ a latin senex = aggastyán szóból
kekben ülnek. Kívül nyelves, belül csö­ származik, a magyar nemzetségnév
ves virágai vannak, A magház és a ter­ „ a g g ó f ú " elnevezései a fehér szőrö­
m é s csak gyengén szőrös. A szár a m i ­ kön - amelyek n e m sokkal a virágzást
rigyszőrök miau ragadós. A levelek követően jelennek meg a termése­
szárnyaltán osztottak. ken-alapulnak.

194 195
 Erdők, cserjések, sövények
. Augusztus-október 50-250 cm
1 Kanadai aranyvesszö
Solidago canadensis
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Leírását lásd a 144. oldalon.
« Július-szeptember 60-100 cm
L Közönséges aranyvesszö
magyar mimóza
Solidago virgaurea
Fészkesek
. Asteraceae (Compositae)
Bl: számos kis, 7-8 m m hosszú fészek
található egy fürtben vagy bugában.
Kívül 5-12 nyelves virág, belül csöves
virágok vannak.
TI: a virágok aranysárgák. A szár egye­
nes. Az ágak vesszó alakúak. Az alsó
levelek elliptikusak, fűrészesek, a kö­
zépsók tojósdad-lándzsásak, a szár­
nyaltlevélnyéllefutó.
TE: lomberdők, elegyes erdők, de m i n ­
denekelőtt tarvágások, tisztások és er-
döszélek; kedveli a laza, mély, mész­
tartalmú talajt; gyakori; az Alföldön
szórványosan fordul elő.
Á:F;*ó
« Július-szeptember 30-150 cm
O Köfali kakicsvirág
Mycelis muralis
Fészkesek/Katángféiék
Cichoriaceae (Compositae)
Bl: a fészkek bugásak. Többnyire csak
öt nyelves virág van egy kis fészekben.
A magház és a termés szórkoronas.
T l : a virágok többnyire sápadtsárgák.
A szár egyenes, felül elágazó, A levelek
pirossal futtatónak, az alsók nyelesek,
a felsők ülőek, lant alakúak, nagy csú-
csl levélkével. A növénynek tejnedve
van.
196
Erdők, cserjések, sövények
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők, hegyi erdők; kedveli a laza,
tápanyagban dús, néha valamelyest
köves talajokat; gyakori.
A:F;*5
. Június-szeptember lQ-120cm
4 Bojtorjánsaláta
Lapsana communis
Fészkesek/Katángféiék
Cichoriaceae (Compositae)
Leírásai lásd a 144. oldalon.
g Július-Szeptember 50—150 cm
0 Halovány aszat
káposztás aszat, szelíd tövis
Cirsium oleraceum
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Leírását lásd a 170. oldalon.
» Julius-oktober 90—150cm
D Fekete ü r ö m
közönséges üröm, taplóüröm
Artemisia vulgáris
Fészkesek
Asteraceae (Compositae/
Bl: a virágok füzéres fürtbe elrendező­
dött kis, 2-6 m m hosszú fészkekben ül­
nek. Csak csöves virágai vannak.
A magház és a termés nem szörkoro-
nás. A levelek szárnyaitan tagoltak,
színükön zöldek, fonákjukon fehér ne-
mezesek, illóolajszagúak.
TI: a fészkek felállóak, kívül nemeze-
sek. A virágok barnássárgak. A szár
egyenes, ágas, gyakran pirosan futta­
tott.
TE: gyomállományok az utakon, vas­
úti töltéseken, törmelékes helyeken,
de erdőszéleken és cserjésekben is.
ugyanígy patakpartokon; eltérő talajo­
kon; nitrogénkedvelö; igen gyakori.
Á : F ; «.::;(íí>
 Erdők, cserjések, sövények
Április-június 1 5 - 3 0 c m
1 Sápadt kosbor
meresztófű
Orchis píllens
Kosborfélék
Orchidaceae
Bl: a mézajak hengeres, hátrafelé álló
sarkantyúval
TI: hengeres füzérvirágzat. A külső le-
pellevelck elállóak. Az ajkak csak kis
mértékben háromkaréjúak. A levelek
a tojásdadtól a hosszúkásig változhat­
nak, max. d cm szélességűéit.
TE: bükkerdök, lombos-elegyes erdók.
száraz erdők; kedveli a laza, humusz­
ban dús, erdei, valamelyest nyirkos,
mésztartalmú talajt: melegkedvelő;
ritka.
Á:M;«;;Y
_ Május-június 10-60cm
í Levéltelen madárfészek
sarjadzó madárfészek
Neottia nidus-avis
Kosborfélék
Orchidaceac
Bl: az egész növény sárgásbarna.
A mézajaknak nincs sarkantyúja.
TI: sokvirágú füzér. Az ajak kéthasá­
bos. A szár csak pikkelyleveles. A gyö­
kérzet egymásba fonódó.
TE: lomberdők, lombos-elegyes er­
dők, túlevelú erdők; szórványosan for­
dul elő.
Á:M;-.*=;?
„Madárfészek" elnevezését a szoros,
fészekszerüen egymásba fonódó győ-
kérzetéról kapta. Tulajdonképpen nem
élősködő, csupán a televény szerves
anyagait használja fel. Ehhez azonban
a gombák segítségére van szüksége.
Május-június 15-80 cm
6 Boldogasszony papucsa
Cypripedium calccolus
Kosborfélék
Orchidaceae
Leírását lásd a 274. oldalon.
Május-július 20-50 cm
4 Fehér madársisak
Cephalanthera damasonium IC.
grandiflora. C. ollial
Kosborfélék
Orchidaceac
198
Erdők, cserjések, sövények
Bl: a virág felálló, nincs sarkantyúja.
A levelek tojásdadok.
T I : a virágok 15-20 m m hosszú füzér­
ben ülnek: a „virágkocsány" maga
a megcsavarodott magházkezde­
mény. A virágok többnyire elefánt-
csontszinüek, ritkábban sárgásak vagy
sárgák.
TE: bükkösök, lombos-elegyes erdők,
száraz erdók és cserjések; kedveli a la­
za, mésztartalmú talajokat; szórva
nyosan fordul elő.
Á:M:'«:-:Y
Május-június 15-50 cm
D Erdei sárgaárvacsalán
Caleobdolon luteum
(Lamiastrum galeobdolon,
Lamium galeobdolon)
Ajakosak
Lamiaceae /Labiatael
Bl: a növény csalánszerű. de csalán­
szőrei nincsenek. Az alsó ajak barna
foltos.
TI: többnyire hat virág van levélhónalji
álőrvökben. A szár egyenes vagy fel­
egyenesedő. A levelek keresztbe átel­
lenesek, tojásdad vagy szív alakúak,
csipkézettek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, liget­
erdők; kedveli a tápanyagban dús, te-
levónytartalmú és valamelyest nyir­
kos talajt; gyakori.
Á:F;-~
Május-augusztus 8-12 cm
6 Sárga ibolya
kétvifágú ibolya
Viola biflota
Ibolyafélék
Vi'oteceae
Bl: a levelek szélesebbek, mint ami­
lyen hosszúak.
T I : többnyire két virág van egy levél-
hónaljban. A szirmok citromsárgák,
gyakran barnásán csíkosak. A szár
a felogyenesedótűl a felállóig változik.
A levelek váltakozó állásúak, szív vagy
vese alakúak, csipkézettek.
TE: lomberdők, elegyes erdók, tűleve­
lű erdők, magashegyi legelők és rétek;
mészjelző; szórványosan fordul elő.
Á:Sz;*j;V
199
 Erdők, cserjések, sövények

Május-augusztus 60-130cm Impatiens noli-tangere

1 Édeslevetü csüdfü
baktövis, kávébükköny, ugró-
csontfü
Astragalus glycyphyllos
Pillangósvirágúak
Fabaceae ILeguminosae)
Bl: a virágok fürtokben állnak. A szár
a kúszótól a felegyenesedóig változik.
A levelek páratlanul szárnyaltak, 8-15
levélkével.
TI: a virág a világossárgától az elefánt-
.csontszínúig fordul elő. A szár csak ke­
véssé szőrös.
TE: ritkás, száraz lomb- és elegyes er­
dők, tisztások, erdei utak, száraz cser­
jések; kedveli a mésztartalmú agyag­
talajt; szórványosan fordul elö.
A:Sz;^
Gyökerében és a leveleiben cukrot és
más, édes vegyületeket tartalmaz. (In­
nen az elnevezése isi) Régóta gyógy­
növény.
Nebáncsvirágfélék
Balsaminaceae
Bl: a virágok csüngőek, nagyok, arany­
sárgák, hosszú sarkantyúsak, belül pi­
rosan pontozónak. A sarkantyú meg­
görbült.
TI: 2-4 virág ül fürtös, levélhónalji vi­
rágzatokban. A szár üveges, a csomók­
ban duzzadt. A levelek tojásdadok,
durván fürészesek.
TE: ligeteraók, szurdokerdők, nyirkos
elegyes és lomberdők; kedveli az
agyagos talajt; árnyékkedveiő; gya­
kori.
A:.Sz;©;(®)
A növény megérintésénél vagy meg-
rázásánál ai érett termésben a termő­
levelek elválnak, felgöngyölődnek, és
kilövellik a magokat. Ezek akár több
méter távolságra is elrepülhetnek.
Gyengén mérgező keseranyagot tar­
talmaz.

Május-június 15-25cm Június-augusztus 50-150 cm

C Szárnyasrekettye 0 Farkasölö sisakvirág
vadrekettye, kukics, térdhajtó Aconitum vulpaha
Chamaespartium sagittale IA. lycoctonum)
fCenistella sagittalis. Boglárkafélék
Genista sagittalis) Ranunculaceae
Pillangósvirágúak Bl: mással nem téveszthető össze.
Fabaceae ILeguminosae) T I : a sápadtsárga virágok egyszerű
Leírását lásd a 152. oldalon, vagy elágazó fürtökben állnak. A szár
egyenes, alul ritkásan, felül tömötteb­
ben szőrös. A levelek ujjasán osztottak
Május-június 30—100em
(öt-hét tagúaki, az alsók hosszú nye-
•J Közönségesfarkasalma
lüek.
farkasfül, gégevirág
Aristolochia clematitis TE: szurdokerdök, láperdök és ligeter
Farkasalmafélék dók, nyirkos lomberdők; kedveli
Arisío/oc/iiaceae a nyirkos, tápanyagban dús és hu­
musztartalmú talajokat; ritka,
Leírását lásd a 150. oldalon.
A:Sz;«.-; H; V
Virágait csak a hosszú szipókájú don­
Június-szeptember 20-60 cm
gók képesek beporozni. Az egész nö­
4 Kisvirágü nebáncsvirág vény, de különösen a gyöktórzs, ma­
Impatiens parviflora gas alkaloidtartalma miatt erősen
Nebáncsvirágfélék mérgező. Már az ókorban Dél- és Kö
Balsaminaceae zép-Európában, valamint Indiában
Leírását lásd a 152. oldalon. nyílméreg előállításához használták.
Kivonatával ezenkívül a ragadozók el­
Julius-auguszlus 30-60 cm len kitett dögcsalétket mérgezték meg.
b Erdei nebáncsvirág elsősorban a vörösrókák és a farkosok
rúgófü, nenyúljhozzám ellen; innen az elnevezése is.

200
 Erdők, cserjések, sövények
Június-július 50-lOOcm
1 Kisvirágú gyűszűvirág
Digitális lutea
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Bl: a virágok 2-2,5 cm hosszúak.
TI: egy oldalra forduló fürtös virágzat.
A virágokon belül nincs barna erezet.
A szár egyenes, kopasz. A levelek
hosszúkásak, pillásak,
TE: száraz erdők, ritkás cserjések,
lomberdők, elegyes erdők, hegyi er­
dőik, tisztások, tarvágások, törmelék­
lejtök; kedveli a laza, köves, valame­
lyest nyirkos talajt; nagyon ritka, ha­
zánkban vadon nem is él.
A:F;*5;8;V
Mérgező digitálisz-glükozídokat tar­
talmaz.
Június-július 50-130cm
2 Sárga gyűszűvirág
Digitális grandi flóra
(D. ambigua)
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Leírását lásd a 176. oldalon.
Június-szeptember 15-30 cm
ó Réti csormolya
Meiampyrum pratcnse
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Bl: a virágok 1,2-1,8 cm hosszúak.
TI: egy oldalra forduló laza füzérvirág­
zat. A szár többnyire egyenes. A leve­
lek szálasán lándzsásak, érdesek.
202
Létezik néhány igen hasonló, ritkább
faj, amelyek nehezen különböztethe­
tők meg.
TE: puszták, lomberdők, elegyes er­
dők, tűlevelű erdők; kedveli a savanyú,
humusztartalmú, laza és gyakran ho
mokos-agyagos talajokat; gyakori.
A : F; 0 ; ( 8 )
Félélősködő. A „nektárrablás" hason­
lóan történik, mint az alábbi csormo-
lyánál. Elnevezés és méreganyagtar­
t a l o m : lásd mezei csormolya, 240.
oldal.
Június—augusztus 15-25 cm
4 Erdei csormolya
Meiampyrum sylvaticum
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Leirásátlésda 178. oldalon.
_ Június-október 30-60 c m
5 Közönséges gyujtoványfú
létincs. tátongó, vadtátos
Linaria vulgáris
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Leírását lásd a 152. oldalon.
- Május-iulius 10-15 cm
6 Lóhere-vajvirág
lóherefojtó vajvirág
Orobanche minor 10. barbatal
Vajvirágfélék
Orobanchaceae
Leírásét lásd a 178. oldalon.
203
 Meredek köves hegyoldalak, sziklák - | y | w Meredek köves hegyoldalak, sziklák f ö l

_ Március-június 5~15cm maz. Több levél hosszasabb rágása

1 Örökzöld daravirág hányást válthat ki, Régóta gyógynö­
Draba aizo'tdes vény.
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae) Június-augusztus 5-15cm
Bl: a magház legfeljebb háromszor ó Hatsorosvarjúháj
olyan hosszú, mint amilyen széles. Sedum sexangulare (S. boloniense,
A szár levéltelen. A levelek gömbös tö- S. mite)
levélrózsátalkotnak. Varjú hájfélék
T I : fürtös virágzat. Az aranysárga, 2-3 Crassulaceae
m m hosszú virágok egyenes és elálló Leirésátlásda 164. oldalon.
kocsányokon ülnek. A szár nem ágazik
el. A levelek húsosak, szálasak, kihe­ Június-szeptember 20-50 cm
gyezettek. 4 Bablevelű varjú háj
TE: mészkősziklák hasadékai; meleg­ Sedum maximum
kedvelő; nagyon ritka, termőhelyein <S. telephium)
azonban többnyire feliünÖ; hazánk­ Varjúhájfélék
banneméi. Crassulaceae
Á:Sz;-5 Leírását lásd a 188. oldalon.
A virágok esős időben félig zárva ma­
radnak, és ilyenkor saját maguk rneg- Május-október 8-30 cm
porozására képesek. A terméságazat 0 Ezüstös hölgymái
átvészeli a telet. A magvakat csupán nyúlfüle, ölyvfü
késő téten vagy kora tavasszal szórja Hieracium pilosella
ki. Ernyösök/Katángfélék
Cichoriaceae (Compositae)
Június-augusztus 5 - 1 5 c m Bl: a csak nyelves virágok magányos
L Borsos varjúháj fészkekben ülnek. A magház és a ter­
párkányfü.sirfű més szörkoronás. A szőrök szürkésfe­
Sedum acre hérek, ujjbegy nyomására törékenyek.
Varjúhájfélók A szár levéltelen. A levelek hosszú sző-
Crassulaceae rüek, fonákjukon szürkésfehéren ne-
81: a növény csípős izú (ennek megál­ mezesek. A növény hosszú indás.
lapításához kicsit kell megrágni, de T I : a szirom fonákja gyakran pirosas.
nem szabad lenyelni!). A sziromleve­ A kékesszürke levelek fordított tojás­
lek 6-9 m m hosszúak. A levelek tojás­ dadok.
dadok, nincs sarkantyújuk. TE: félszáraz és száraz gyepek, pusz­
T i : kevés virágú bogernyók. A szár kú­ ták, útszegélyek, de ritkás erdőkben és
szó vagy felegyenesedő. A levelek ki­ sziklahasadókokban is megtalálható,
csik, vastagok, húsosak, ülőek. kerüli az erősen árnyékolt termőhelye­
TE: falak, vasúti töltések, kavicsos ket; kulonféletalajokon; igen gyakori.
utak, homokbuckák, diínék, nyílt ho­
moki gyepek; kedveli a száraz, sekély, Formagazdag faj, amelyet a számos
többnyire mésztartalmú és gyakran hasonló fajtól csak nagyon nehezen le­
köves talajokat; szórványosan fordul het megkülönböztetni.
elő.
Á:Sz;>*5;® Június-július 50—100 cm
Az elnevezésében szereplő „borsos" 0 Kisvirágú gyűszűvirág ,-CO
jelző csípős izére, míg a sírra, párkány­ Digitális lutea
ra utaló név a növénynek falakon, ro­ Tátogatófélék
mokon való megjelenését, termőhe­ Scroph u lariaceae
lyét jelzi. Mérgező alkaloidot tartal­ Leírását lásd a 202. oldalon.

205
 Mocsarak; lápok, vízpartok, vizek
Március-június 8-15 cm
1 Arany veselke
Chrysosplenhim alternifoüum
Kölöröfúfélék
Saxifragaceae
Bl: a szárlevelek váltakozó ál lásúak.
Tl: bogernyös virágzat. A szár szögle­
tes, könnyen törik, A levelek hosszú
nyelűek, kerekdedek vagy vese ala­
kúak, mélyen csipkézettek, o felsők
sárgán futtatónak.
TE: lomberdők, szurdokerdők, árnyé­
kos, tiszta vizű patakok, nedves hegyi
Vétek, forrásfeltörések, lejtők rétegvíz
nyomása alatti vizeinek csorgái; az
Északi-középhegységben gyakori,
a Dunántúlon szórványosan fordul
elő, az Alföldön igen ritka.
Á:Sz;^
Régóta gyógynövény, bár eddig sem­
milyen hatóanyagét sem sikerült azo­
nosítani.
Június-augusztus 50-120 cm
i Sárga borköró
Thalictrum flavum
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Leírását lásd a 156, oldalon.
Május-június 30-60 cm
0 Közönséges borbálafü
Szent Borbála füve
Barbarea vulgáris
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
Bl: az aranysárga szirmok kétszer
olyan hosszúak, mint a csésze. A mag­
ház és a termés háromszor hosszabb,
mint amilyen széles. A termések négy-
élűek, elállóak. A tolevelek végcimpái
kicsik, kerekdedek.
T I : fürtös virágzat. Az alsó levelek lant
alakúak, a belsők szárnyaltak, a bemet-
szettőf az osztatlanig változhatnak, for­
dított tojásdadok, fogazottak.
TE: gyomállományok utakon, vasúti
töltéseken, nyirkos, valamelyest kö­
ves, törmelékes helyeken, kavicszáto­
nyokon, iszapos homokpadokon, víz­
partokon és alkalmilag tarvágásokon;
nítrogénkedvelö; gyakori.
Á: Sz; ••$
Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Nevét az európai keresztény naptárak­
ban december 4-én megtartott Borbá­
la-napról kapta, vélhetően a 16- század
táján. Télire ugyanis zöld marad, és
Borbala-nap táján leveleiből vadsaláta
készíthető.
Május-október 30-60 cm
4 Violás repcsény
jajlinka, szegecs
Erysimum cheiraníhoides
Keresztesek
Brassicaceae {Cruciferae}
Bl: a virágok 4-8 m m átmérőjűek.
A magház háromszor hoszabb a szé­
lességénél. A kocsányok kétszer-há­
romszor olyan hosszúak, mint a csé­
sze. A levelek tagolatlanok, öblösen
íúrészesek, háromágú szőrökkel. |Ké-
zinagyító alatt vizsgálandó!)
TI: fürtös virágzat. A középső levelek
hosszúkásak vagy lándzsások.
TE: gyomállományok szántóföldeken,
vízpartokon, kavics- vagy homokzáto­
nyokon, padokon; kedveli a laza, nyir­
kos talajokat; mészkerülő is; szórvá­
nyosan fordul elő.
A: Sz; ©
Május-szeptember 10-100 cm
0 Mocsári kányafü
Rorippa paiustris
(R. islandica)
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
Bl: a halványsárga szirmok akkorák
vagy rövidebbek, mint a csésze- A virá­
gok 2-4 m m átmérőjűek. A magház és
a termés háromszor hosszabbak, mint
amilyen szélesek.
TI: laza, sátorozó bogernyös virágzat.
A szár elfekvő, felegyenesedő vagy
egyenes, szögletes, üreges. Az alsó le­
velek nyelesek, lant alakúak, szárnyal­
tán osztottak. A csúcslevélkék széle­
sebbek. A felső levelek rövid nyelűek
vagy ülőek, szárnyaltán hasadtak.
TE: vízpartok, kavics- és homokpadok,
zátonyok; niirogénkedvelő, iszapjelző,
elviseli az időszakos elárasztást; szór­
ványosan fordul elő.
Á:Sz;Q-e
207
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
,. Június-szeptember 30-60 cm
1 Ágas békabuzogány
agasbaka, fekelesás
Sparganium eroctum (S. ramosumt
Békabuzoganyfélék
Sparganiaceae
Bl: a szár ágas. Az ágakon felül porzós.
alul termős torzsavi rágzata van.
TI: a porzós és a termös virágok göm­
bös torzsákban ülnek. A 3-15 m m szé­
les levelek többnyire mereven felállók,
hosszúak, alul háromélúek.
TE: lassú folyó- és állóvizek nádasai;
tápanyagkedvelő; gyakori.
A:M;Ȓ
Hasonul hozzá: az egyszerű ágasbuzo­
gány IS. emersum, S. simplexl, ennek
a szára nem ágazik el, levelei nagyon
mereven felállóak, 3-6 m m szélesek,
alul háromélúek. Nádasokban szórvá­
nyosan fordul elő. A keskcnylevelü
ágasbuzogány {S. angustifolium) szá­
ra nem ágazik el, 3-8 m m széles, le­
velei a vízben úsznak. Nádasokban ós
hinárosokban, tápanyagban szegény,
magas fekvésű tavakban található
m e g ; nagyon ritka, de termőhelyein
többnyire csoportosan fordul elö; ha­
zánkban nem él.
Május-augusztus 20-100 cm
L Vizikányafű
iszapkányafü
Rorlppa amphibia
Keresztesek
Brassicaceae ICruciferae)
leírását lásd a 180. oldalon.
Május-|únius 90-130cm
3 Mocsári kutyatej
Euphorbia palusiris
Kutyatejfélék
fc~(/phorb/aceae
Bl: soksugarú bogernyös virágzat.
A mirigyek az álcsészén oválisak, hal­
ványsárgák, később barnásak. A szár
üreges, nem virágzó ágai is vannak.
TI: a kékesen deres szár vastag, a leve­
lek váltakozó állásúak, lándzsásak,
ülőek, majdnem ép szélüek, kopaszok.
A növénynek fehér tejnedve van.
208
Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
TE: folyó- és állóvizek nádasai, sáso-
sai, nedves rétek, folyópartok, kedveli
a mésztartalmú iszapot; az Alföldön
eléggé gyakori, máshol ritka.
A:Sz;^;®
Virág: lásd vézna kutyatej, 132. oldal.
A tejnedv a mérgező euforbont tartal­
mazza. Régóta gyógynövény.
Június-október 15-30 cm
4 Vérontófú
vérontó pimpó, vérhasgyökér,
vérfü
Potenlilla erecta IP. tormentilla,
Tormenlilla erectal
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a kb, 1 cm átmérőjű virágok egye­
sével találhatók a levélhónaljakban.
Csak 4 sziromlevelük van. A tőlevelek
hármasával, az ujjasán osztott szárle­
velekötösével állnak.
TI: a szár az elfekvőtől a felállóig válto­
zik. A levelek ülőek.
TE: ritka lomberdők, elegyes erdők,
tűlevelű erdók, puszták, száraz rétek,
siklápok; kedveli a legalább időszako
san átnedvesedő talajokat; mészkerü­
lő; jelzi a talajfelszín elsavanyodását;
gyakori.
A: Sz;'ír-
Elnevezés: lásd tavaszi pimpó, 134.
oldal.
Az egész növény tormentillavörös ne­
vű festékanyagot, míg gyökere cser-
anyagokat tartalmaz. Ezen alapul
a véralvadást elősegítő tulajdonsága;
a gyöktörzs kivonata adta a „vér"-rel
kapcsolatos elnevezéseit is. A gyöktör­
zsei ezenkívül a gyomorkeserű készí­
téséhez, pálinkákhoz adalékként is
használják. Régóta gyógynövény.
Június-szeptember 15-50cm
5 Erdei kányafü
Horippasyívesm's
INasturtium sylvrsstre)
Keresztesek
Brassicaceae ICruciferae)
Leírását lásd a 130. oldalon.
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
*

. Március-június 15-50cm TE: árkok, patakpartok, pocsolyák és

1 Mocsári gólyahír tavak, lápok, sasos állományok, ritkáb­
Caltha palustris ban nádasok: kedveli a nedves, de al­
Boglárkafélék kalmilag elárasztott talajokat: szórvá­
Ranunculaceae nyosan fordul elő.
Leírását lásd a 182. oldalon. Á:Sz;«S;S

Május-augusztus 15-50 cm
2 Kúszó boglárka - M á j u s - n o v e m b e r 10-110 cm
Ranunculus repens D Torzsikaboglárka
Boglárkafélék Ranunculus sceleratus
Ranunculaceae Boglárkafélék
Leírását lásd a 160. oldalon. Ranunculaceae
Bl: a 6-12 m m átmérőjű virágok hal­
Június-augusztus 40-150cm vénysárgák. A virágszirmok hossza
3 Nádi boglárka azonos a csészéével.
TI: laza bugás virágzat. A vacok henge­
Ranunculus lingua
Boglárkafélék res. A csészelevelek sárgászöldek, ha­
Ranunculaceae mar lehullanak. A szár felegyenesedő
Bl: a 2,5-4 cm átmérőjű virágok arany­ vagy egyenes, üreges, kopasz vagy
sárgák, zsírosan fénylőek. A levelek csak gyengén szőrös, gazdagon elága­
épek. zó. A levelek húsosak, az alsók hárma­
sak, fordított tojásdadok, hasadtak,
T I : többnyire sokvirágú. A szár felálló, a felsők hármasával állnak. A levélkék
erőteljes, felül gazdagon elágazó. A le­ szálas ék alakúak.
velek hosszúkásak vagy lándzsásak,
hegyesek, ép vagy gyengén fogazott TE: vízpartszegélyek, lassú folyóvizek,
szélűek. tópartok mentén, árkokban és sekély
TE: álló- vagy lassú folyóvizek náda­ pocsolyákban: ritka.
sai, sasos állományok: kedveli az al­ A: Sz; G; »
kalmilag elárasztott, tápanyagban
azonban dús talajokat; ritka.
A:Sz:^;(®);V « Május-július 15-50 cm
Protoanemonin-tartalma miatt gyen­ 0 Libapimpó
gén mérgező. Nemzetsógnév: lásd gu­ létrafű, libavirág
m ó s boglárka, 136. oldal. Potenttlla anserina
Rózsafélék
• Július-október 15-50 cm Rosaceae
4 Békaboglárka Bl: a hosszú kocsányú, max. 2 cm át­
léngfű, sebesltöfü, sömörfű mérőjű virágok egyesével állnak. A le­
Ranunculus llammula velek szárnyaltak, fonákjukon hosszú
Boglárkafélék szőrúek.
Ranunculaceae T I : a virágok aranysárgák. A szár a kú-
Bl: a 0,6-2 cm átmérőjű virágok arany­ szótól a felegyenesedőig változhat.
sárgák, zsírosan fénylök. A levelek osz­ A levelek szárnyaltak. A levélkék hosz-
tatlanok. A szár vastag. szúkásak, mélyen fúrészesek.
T I : a virágok hosszú nyelűek. A szár el­ TE: utak, vasúti töltések, törmelékes
fekvő vagy felegyenesedő vagy egye­ helyek, vízpartok, műveletlen talajok;
nes. A levelek tagolatlanok, hosszú kedveli a tömör, agyagos talajokat:
nyelűek, elliptikusak vagy szálasak nitrogénjelző, gyakori.
vagy lándzsásak, fűzöldek. Á: Sz;*5

210 211
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek

Június-augusztus vízmélységtől TE: az állóvizek úszónövény-állomá-

függően 2,5rn-ig nyai, hínárosai; kedveli a hideg, táp­
I Sárga vizitök anyagban viszonylag szegény vizeket
tavi rózsa, nenufar a tőzeges aljzatok felett; igen ritka; ha­
Nuphar luteum (N. lutea) zánkban előfordulása nem ismeretes.
Tündérrózsafélék Á:Sz;*;;í®J;V
Nymphaeaceae
Bl: a virágok 4—6 cm átmérőjűek. A le­ Június-július 5—30 em
véllemez 12-30 cm hosszú. A levélnyél 6 Pénzlevelü lízínka
4 - 8 m m vastag. losnonka, nádrafű
T I : az erősen illatozó virágok egyesé­ Lysimachia nummutaria
vel állnak. A levélnyelek kötél jellegű­ Kankalinfélék
ek. A levelek tojásdadok, szív alakúan Prímulaceae
hasadtak, ép szélűek, bőrneműek, úsz­ Leírását lásd a 188. oldalon.
nak a viz színén.
TE: álló- vagy lassú folyóvizek úszónö- Június—szeptember 5—15 cm
vény-állományai; kedveli a hűvös, 4 Heverő orbáncfű
tápanyagban azonban dús vizeket; sa­ földönfutó orbáncfű
vanyú láptavakban is előfordul; ter­ Hypericum humifusum
mőhelyein rendszerint nagyobb állo­ Orbáncfűfélék
mányokban található; az Északi-kö­ Hyperícaceae
zéphegység peremvidékein és a Du­ Leírását lásd a 136, oldalon.
nántúlon szórványosan fordul elö, az
Alföldön elég gyakori. Június-augusztus 60-130 cm
Á:Sz;-*5;(®);V b Közönséges lízínka
Termései is úsznak, mivel szövetében sárga tyúkbegy
zárványként légbuborékok vannak. Lysimachia vulgáris
Ezek azonban egy bizonyos idő eltelté­ Kankatinfélék
vel elszöknek. Ekkor a termések lesüly- Prímulaceae
lyednek a fenékre. Rövidebb távolsá­ Leírását lásd a 188. oldalon.
gokra a terméseket akár a vízimadarak
is széthordhatják. Alkaloidokat tar­ Május-június 30-70 em
talmaz. 0 Fürtös lizinka
Lysimachia thyrsiflora
Június-augusztus a vízmélységtói Kankalinfélék
függően 2,5 m-ig Prímulaceae
L Törpe vizitök Bl: a 3-5 m m hosszú virágok levélhón-
Nuphar pumita alji fürtökben vannak.
Tündérrózsafélék TI: a fürtök dús virágúak. A szár egye­
Nymphaeaceae nes. A levelek keresztben átellenes ál­
Bl: a virág 1-3 cm átmérőjű. A levélle­ lásúak, alakjuk a lándzsástul a szalas-
mez 4—12 cm hosszú. A levélnyél 1-2 lándzsásig változhat.
m m vastag. TE: álló- és lassú folyóvizek nádasai,
T I : a virágok egyesével állnak, alig illa­ sasos állományai; kedveli az iszapos,
toznak. A levelek tojásdadok, szív ala­ gyakran elárasztott és valamelyest sa­
kúan hasadtak, ép szélűek, bőrnemű­ vanyú talajokat; ritka.
ek, úsznak a vizén. Á : F; * §

213
212
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek

- Július-szeptember 30-60 cm Iris pseudacorus

1 Mocsári orbáncfű Nőszirom fél ék
negyélű orbáncfű Irídaceae
Hypericum tetrapterurn Bl: a külső sziromlevelek simák, a bel­
Orbáncfűfélék sők kisebbek, felállók. A bibeszálak
Hyperícaceae ágai nagyok, szirom szerű ek. A levelek
Bl: a növény kopasz. A szár egyenes, max. 3 cm szélesek, mintegy olyan
szögletes, négy széles szárnnyal. hosszúak, mint a szár.
T I : bogernyős virágzat. A porzólevelek T I : a külső sziromlevelek belül sötéten
nyalábokban vannak. A levelek átelle­ foltosak.
nesek, a tojásdadtól a szélesen ellipti­ TE: álló- és folyóvizek nádasai, sasos
kusig változhatnak, finoman áttetsző állományok; kedveli a legalább alkal­
pontokkal, kevés fekete miriggyel. milag elárasztott talajt; szórványosan
TE: álló- és folyóvizek nádasai, sasos fordul elő-
állományok, forráslápok; kedveli Á : M ; •*•;»;?■
a nedves, agyagos és valamelyest
mésztartalmú talajokat; szórványosan Július-augusztus 30-60 cm
fordul elö.
0 Fűzlevelű peremizs
Á:Sz;*s
Inula salicina
Fészkesek
_ Május-szeptember 30-lOOcm Asteraceae (Compositae)
l Fekete nadálytő Bl: a virágok 2,5-3 cm átmérőjű fé­
forrasztófű. méhvirág szekben ülnek. Kívül a nyelves, belül
Symphytum officináié a csöves virágai vannak. A magház
Erdeslevelűek szörbóbitás. A fészekpikkelyek tetö-
Boraginaceae cserépszerűen állnak, egymást átfe­
Leírását lásd a 190. oldalon. dik. A szár és a levelek többnyire kopa
szók. A felső levelek szárölelöek.
^ Március-április 10-30cm TI: 1-5 fészek. A nyelves virágok sok­
kal hosszabbak, mini a csöves virágok.
S Martilapu
A szár egyenes. A levelek ép szélűek.
Tussilago farfara TE: félszáraz gyepek, erdők, nyirkos
Fészkesek rétek; kedveli az agyagos talajt; ritka.
Asteraceae (Compositae) A:F;^
Bl: a virágok egy fészekben ülnek.
A növény virágzásakor levéltelen,
a száron csak pikkelylevelek vannak. - Július-^október 10-100 cm
Pókhálósán szőrös. 6 Subás farkasfog
TI: a fészkek magányosak. A levelek ragadóvillácska
hosszú nyelúek, kerekded vagy szív Bidenstriparíita
alakúak, fonákjukon fehér nemezesek, Fészkesek
fogazott szélűek. Asteraceae (Compositae)
TE: gyomállományok növényzettel be Bl: a virágok bogernyösen elrendező­
nem nőtt talajokon, utakon, töltése­ dött fészkekben ülnek. Kívül eseten
ken, romok között és kőfejtőkben, tör­ ként nyelves, belül barnássárga csö­
melékes helyeken és patakok mentén; ves virágai vannak. A termésnek két
igen gyakori. (ritkábban három vagy négy) horgas,
A:F;^ akaszkodó sertéje van. A levelek átel­
Az elvirágzott kocsányok feltűnően lenes állásúak.
bókolnak. Gyógynövény. Elsősorban TI: a virágok jelentéktelenek. A szár
a levelében tartalmaz nyálka- és cser- egyenes, gyakran barnásvörössel fut­
anyagokat. tatott. A levelek sötétzöldek, többnyire
három-, ritkábban öt részesek.
Má|tis-JLilius 6í>-100 cm TE: árkok, vízparti szegélyek; kedveli az
4 Mocsári nőszirom iszapos talajt; szórványosan fordul elő.
mocsári írisz, vízililiom Á:F;Q

214 215
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Július-szeptember 50-150cm
1 Halovány aszat, káposztás aszat
Cirsium oleraceum
Fészkesek
Asteraceae IComposilae)
Leírását lásd a 170.oldaion
_ Július-október 9O-150cm
2 Fekete ü r ö m
Artemisia vulgáris
Fészkesek
Asteraceae ICompositae)
Leírását lásd a 196. oldalon.
. Augusztus-október 50-250cm
3 Kanadai aranyvesszö
Solidago canadensis
Fészkesek
Asierdceae (Compositaei
Lelrásátlásda 144. oldalon.
. MájuS-|úlius 15-40cm
4 Szögletes bársonykerep
becökerep, bársonyborsó
Teíragono/obus marítimus
ILotussiliquosusI
Pillangósvirágúak
Fabaceae ILeguminosae)
Lelrásátlásda 172. oldalon.
_ Június-augusztus 15-30cm
5 Közönségesrence
Utricularia vulgáris
Rencefélék
Lentibularíaceae
Bl: a zöld növény lebeg a víz színén.
A tevélcsúcs csak alig szőrös.
TI: laza fürtös virágzat. Az 1.3-2 cm
216
Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
hosszú virágok aranysárgák. A levelek
hosszúak, egyszer-kétszer szárnyaltán
sallangosak. A leveleken 1-5 m m
hosszú, hólyagszerü rovarcsapdák ta­
lálhatók.
Több hasonló, csak nehezen megkü­
lönböztethető ritka faja van.
TE: úszónövény-állomány az állóvizek
lebegő hínárjaiban; kedveli a táp­
anyagban dús, mészben azonban sze­
gény, meleg vizeket; szórványosan
fordul elő; termőhelyein azonban
gyakran nagyobb állományokban
megtalálható; az Alföldön elég gya­
kori.
Á:F;^5
Rovarevö növény, hólyagszerü csap­
dái a növényvilág legfigyelemremél­
t ó b b képződményei közé tartoznak.
A hóíyagokban, amelyek egy „csapó­
a j t ó v a r záródnak, a környezetnél ala­
csonyabb légnyomás uralkodik. Ha
fY\ egy kis vízirovar vagy rékocska a csa­
CJÍ? póajtó szőreit megérinti, akkor ez befe­
f*\ lé felnyílik. Az így hirtelen fellépő szí­
vás folytán az állat a hólyag belsejébe
szippantódik be. Az ellenáram viszont
be is csukja a csapóajtót. Az így foglyul
ejtett rovart fehérjebontó enzimek
emésztik m e g .
. Július-augusztus 30-fiOcm
0 Erdei nebáncsvirág
rúgófü, nenyúljhozzám
Impatiens noli-tangere
Nebáncsvirágfélék
Balsaminaceae
Leírását lásd a 200. oldalon.
217
 Bokrok és fák
Március-május 2,5-6 m
1 Húsos som
som.durmonka
Cornus mas
Som félék
Comaceae
Bl: a virágok kis, csomószerű ernyők­
ben ülnek a lomb nélküli ágakon.
TI: az ernyők egyszerűek, oldalt állóak.
A bogyók vörösek. Az ágak hengere­
sek, kopaszok, zöldek. A levelek átelle­
nes állásúak, ép szélúek, tojásdadok
vagy elliptikusak, iveit erezetüek.
TE: száraz erdők és cserjések, ligeter­
dők, folyópartok; kedveli a laza, vala­
melyest mésztartalmú talajt; meleg­
kedvelő; ritka; gyakran elburjánzik.
Á:Sz
A bogyók ehetőek.
. Március-április 20-50cm
i. Fehér fagyöngy
Viscum album
Fa kínfélék
Loranthaceae
Bl: a növény sárgászöld. A levelek bör-
neműek, örökzöldek. Fákon élősködik.
T I : kétlaki. A kicsi, jelentéktelen virá­
gok csomókban ülnek. A termés fehér
bogyó. Az ágak álvillásak. A levelek
átellenes állásúak.
TE: lomb- és tűlevelű fákon élő féíélös-
ködő (gazdái: nyárfák, fűzfák, körtefák,
almafák, erdei fenyők, jegenyefenyők
stb.); ritka.
Á:Sz;(®)
Mérgező viszkotoxint tartalmaz. A kö­
zépkorban bogyóit madárlép előállítá­
sára használták. Termését különösen
a rigófélék fogyasztják. A magvak
emésztetlenül haladnak át a bélcsator­
nán, és az ürítéssel terjednek. A nö­
vénynek a korai mondákban és nép­
mesékben nagy szerep jutott. Különö­
sen a kelta népek tisztelték dómonúzö-
k é n t Ezekre a népi hiedelmekre nyúlik
vissza Angliában a karácsonyi „fa-
gyöngyág, -nyaláb vagy -koszorú"
(nálunk a kontinentális „ádventi ko­
s z o r ú i v a l tévesen egybemosódó) ki­
függesztésének népszokása.
218
Bokrok és fák
Május-június 1-3 m
6 Varjútövis
Rhamnus catharticus
Varjútövisfélék
Rhamnaceae
Leírását lásd a 386. oldalon.
Április-május 2-4 m
4 Fürtös bodza
vörös bodza, szarvasbodza
Sambucus racemosa
Loncfélék
Caprifolíaceae
Bl: az erősen illatozó virágok felálló,
tojásdad bugákban állnak.
T I : a bogyók gömbösek, vörösek. Az
ágak bele sárgásbarna. A levetek pá­
ratlanul szárnyaltak. Többnyire 5 le­
vélkéje van, ezek majdnem ülöek, to­
jásdadok, fűrészesek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, ritkáb­
ban tűlevelű erdők, tarvágások, tisztá­
sok, cserjések; kedveli a valamelyest
köves, többnyire mészben szegény
agyagtalajokat; hazánkban ritka, in­
kább a bükkös öv jellemzője.
A:F
A bogyótermés húsának 100 g-ja
25-65 mg C-vitamint, továbbá A-pro-
vitamint tartalmaz. A bogyók fogyaszt­
hatók, mindazonáltal a magvak egy
eddig közelebbről meg nem vizsgált
méreganyagot tartalmaznak. Régóta
gyógynövény.
_ Aurilís-május 20-25 cm
0 Koraijuhar
Acerplatanoides
Juharfélék
Aceraceae
Bl: a levelek ötkaréjúak. A karéjok
hosszú szálkásan fogazottak. A levelek
8-20 cm hosszúak.
TI: dús virágú ernyős fürt. A virágok
zöldessárgák, lombfakadás előtt vagy
azzal egyidejűleg jelennek meg.
A lombkorona a szélestől a tojásdadig
változhat.
TE: hegyi és szurdokerdők, ligeterdők;
kedveli a nyirkos, laza, sőt a görgete­
ges talajt; gyakori, parkokban és sétá­
nyokon kiültetve is.
A:Sz
A fa nedve cukordús, sérülés esetén
a sebhelyről lecsöpög.
 Bokrok és fák
*
Május 3-20 m
1 Mezei juhar
igarfa, ihar
Acercampestre
Juharfólék Acoraceae
Bl; a 4-7 cm hosszú levelek ötkaréjúak,
a karéjok tompák.
TI; a zöldessárga virágok felálló, er­
nyős fürtökben találhatók. A fiatal
ágak kérge barna, az idősebbeké szür­
késbarna, hálószerűén hasadozott.
TE: lomberdők, elegyes erdők, száraz
erdők, cserjések; kedveli a mésztartal­
mú, laza talajt; gyakori.
A:F
Május-június 20-25 cm
L Hegyi juhar
fürtös juhar, jávor
Acerpseudoplatanus
Juharfélék Aceraceae
Bl: a levelek ötkaréjúak, a karéjok
a szélükön egyenlőtlenül fűrészesek.
T I : a virégfürtök az ágak végein csüng­
nek. A fa csak virágzás idején fejleszti
ki lombját. A lombkorona kerekded.
TE: szurdokerdők, elegyes erdők; ked­
veli a laza. valamelyest köves és nyir­
kos talajt; szórványosan fordul elő,
parkokban díszfaként is ültetik.
A:Sz
Június-július 30 m-ig
6 Nagylevelü hárs
Tllia platyphyllos IT. grandifólia)
Hársfélék Titiaceae
Bl: a levelek fonákjukon rövid szőrűek.
Az érzugokban fehéressárga szőrcso­
mók vannak.
T I : kettő-öt virágú, csüngő bogernyő.
A levelek válla ferde, szív alakú.
TE: hegyi erdők, szurdokerdök; szór­
ványosanfordul elő, gyakran ültetik.
Á:Sz
Virágait a benne lévő illóolajok miatt
egy igen aromás teafőzet készítésére
használják.
. Június-július 25 m-ig
4 Kislevelü hárs
Tilia cordata (T. ulmifoliat
Hársfélék Tiliaceae
220
Bokrok és fák
Bl: a levelek fonákjukon kopaszok,
csak az érzugokban rozsdasárga szőr­
csomósak.
TI: öt-hét virágú, csüngő bogernyő.
A levelek ferde szív alakúak vagy há-
romszögletűek, egyenlőtlenül fűré­
szesek.
TE: lomberdők, hegyi erdők, ligeter­
dők; kedveli a valamelyest köves vagy
homokos talajokat; középhegység
száraz tölgyeseiben, gyertyános-töl­
gyesekben gyakori, de kiterjedten ül­
tetiksorfaként és parkokban is.
Á:Sz
A fa alkalmilag t ö b b mint ezeréves kort
is megérhet, és ekkorra a törzs kerüle­
te akár a 15 m-t is meghaladhatja. Virá­
gait egy igen aromás teafőzet készíté­
sére használják.
_ Május-június 1-2,5 m
3 Közönséges borbolya
borbolya, sóskafa
Berberis vulgáris ^Cí.?
Borbolyafélék
Berberidaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
TI: a virágok oldalállású, sokvirágú
fürtben vannak. A bogyók hosszúkás-
hengeresek, skarlátvörösek. Az ágak
vessző alakúak, gyakran piros futtatá-
súak. Kérge világosszürke, keserű izü.
Fája sárga, kemény. A levelek a rövid
hajtásokon csomókban ülnek, rövid
nyelűek, tojásdadok. A hosszú hajtá­
sokon a levelek tövében háromágú tö­
visek találhatók.
TE: elegyes erdők, bokorerdők; kedve­
li a meleg mésztalajokat: ritka.
A: Sz; m
Porzólevelei izgathatok: megérinté­
sükkor a megporzó rovar egy csapódó
mozgást vált ki. Ezt a mozgást akkor is
ki lehet váltani, ha a porzólevelek bel­
ső alapját pl. egy vékony fűszállal
megérintjük, Számos termőhelyén ki­
irtották, mivel köztigazdája a veszélyes
gabonarozsdának (fertőző gombafaj).
A fertőzöttséget a leveleken található
vörös foltok jelzik.
221
 Bokrok és fák
- Április-június 3-10 m
1 Közönséges aranyeső
aranyzápor, sárgaakác
Laburnum anagyroides (L vulgare,
Cystisus laburnum)
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: mással nem téveszthető Össze.
T I : a virágfürtök lecsüngöek. Az erezett
levelek hármasával állnak. Az ágak si­
ma kérgűek. A levelek gyakran cso­
mókban ülnek, hosszú nyelűek, A le­
vélkék hegyesen elliptikusak, ép szélű-
eft, színükön sötétzöldek, fonákjukon
szürkészöldek, tapintáskor selymes
szörúek,
TE; száraz erdők, cserjések; kedveli
a laza, valamelyest nyirkos, mésztar­
talmú talajt; csak hazánk nyugati pere­
mén őshonos, gyakran kiültetik, és
többnyire innen elburjánzik.
Á : Sz; &
Kérgében és rnagvaiban mérgező al­
kaloidottartalmaz.
- Május-június 15-25 cm
L Számyasrekettye
gatyás rekettye, vadrekettye, kákics
Chamaespartium sagittaíe (Genis-
tella sagittalis, Genista sagittalis)
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Leírását lásd a 176. oldalon.
- Április-június lf>25cm
6 Selymes rekettye
Genista pilosa
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: a virág két alsó összeforrt szirma
(csónak) a feihajló szirommal (vitorlá­
val) egyenlő hosszúságú. A szár és az
ágak tövistelenek. A szőrös virágok
egyesével vagy kettesével találhatók.
TI: a szár fekvő; a levelek hosszúkásak
vagy lándzsások, tompák. Az ágak és
a levelek fonákja selymes szörúek.
TE: pusztai és sziklagyepek, bokorer-
dők, útszegélyek, félszáraz gyepek;
rendkívül különféle talajokon; meleg­
222
kedvelő, fagyérzékeny; szórványosan
fordul elő.
Á:Sz
. Május-július 30-60 cm
4 Festő rekettye
Genista tinctoría
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: a kopasz virágok végálló fürtökben
találhatók. A csónak a vitorlával egye­
ző hosszúságú. A szar ós az ágak tövis­
telenek.
TI: a szár elfekvő vagy felegyenesedő,
felül erósebben elágazó. Az ágak ba­
rázdásak, szárnyatlanok. A levelek
hosszúkásak vagy elliptikusak, majd­
nem ülőek. a szélükön lágy szörúek.
TE: útszegélyek, száraz gyepek, pusz­
ták, rétek, ritkás erdők; kedveli az
agyagos és nem túl száraz talajt; nem
mészérzékeny; szórványosan fordul
elő.
Á:Sz;®
Agai, levelei és virágai sárga festék­
anyagot tartalmaznak, amelyet koráb­
ban a gyapjú és a len színezésére hasz­
náltak. Valamennyi része mérgező al­
kaloidokat is tartalmaz.
_ Május-június 3 0 - 6 0 c m
b Német rekettye
Genista germanica
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: a csónak hosszabb, mint a vitorla.
A szár alul tövises ágakkal kapcsoló­
dók, A levelek egyszerűek, durva szö­
rúek.
T I : a virágok végálló fürtben találha­
tók. A szár felegyenesedő vagy felálló,
felül elágazó. A levelek hosszúkásak,
elliptikusak, 1-2 c m hosszúak. A teve­
les ágak felül tövistelenek.
TE: puszták, ritkás száraz erdők, útsze­
gélyek; mészkerülő; melegkedvelő;
szórványosan fordul elő.
A: Sz; ®
A magvak alkaloidokat tartalmaznak,
és mérgezöek.
 Bokrok és fák
- Majus-június 60-200 cm
1 Seprüzanót
Sarothamnus scopahus (Cytisus
scoparius)
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosaet
Bl: a virágok egyesével vagy kettesé­
vel állnak, A levelek hármasak, a felsők
tagolatlanok
TI: a 2-2,5 cm hosszú virágok arany­
sárga levélhónalji állásúak. A szár
egyenes, és mint az ágak: szögletes-
barázdás. A levelek puha szőrűek.
•TE: útszegélyek, tisztások, tarvágások,
erdőszólek, hegyi rétek; mészkerülő;
gyakran ültetett vadtakarmány, a talajt
nitrogénnel dúsítja; hazánknak csak
a nyugati részén őshonos
Á: Sz; (®)
Ágait seprűkötésre használják (innen
az elnevezése is). Alkaloidokat tartal­
maz. Gyógynövény.
- Május-június 1-1,5 m
L Európai sünzanót
töviszanót, sülbige
Ulexeuropaeus
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: a levelektüszerüek,szúrósak.
TI: a virágok egyesévet-hármasaval
találhatók a felső levelek hónaljaiban.
A szár egyenes. Az ágak zöldek, baráz­
dásak. A levelek többnyire tövisekké
alakultak ál, egyesével vagy hármasá­
val állnak, a felsók szálas-tüskések,
merev tüske hegyűek, szúrósak.
TE: útszegélyek, ritkás száraz erdők és
cserjések, puszták; mészkerülö; me­
legkedvelő; a téli hideget nem viseli
el; ritka; hazánkban nem ól.
Á;Sz;»
Gyakran vadlegelönek ültetik. Különö­
sen magvaiban egy mérgező alkaloi­
dottartalmaz.
,- Június-augusztus 3 m-ig
ó Búbos lonc
lonccserje
Lonicera períclymenum
Loncfélék
Caprifoliaceae
Bl: a szár csavarodó. A felső levelek
egymással nincsenek Összenőve.
224
Bokrok és fák
TI: az elefántcsontszintöl a halvány-
sárgáig változó, gyakran pirossal fut­
tatott virágok végálló csomós fejecs
kékben ülnek. A szár jobbra csavaro­
dó. A levelek oválisak vagy fordított to­
jásdadok, rövid nyelűek, a felsők
ülőek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, ligeter­
dők, hegyi erdők; kedveli a köves vagy
homokos agyagtalajt; valamelyest
mészkerülő; szórványosan fordul elő.
de hazánkban nem őshonos.
A: F; (<&>
. Május-június 5-15 cm
4 Puszpángpacsirtafü
törpepuszpáng
Polygala chamaebuxus
(Chamaebuxus alpestris)
Pacsi rtafüfélek
Polygalaceae
Bl: a virágok sárga-barna-pirosasak.
A levelek bórnemüek, örökzöldek.
T I : kevés virágú fürt. Ászár felegyene­
sedő. A levelek lándzsásak vagy ellipti­
kusak, az alsók kisebbek, mint a felsők,
fordított tojásdadok.
TE: száraz erdők és cserjések, erdőszé­
lek, félszáraz gyepek; kedveli a mor­
zsalékos, laza és mésztartalmú talajt:
ritka; hazánkban n e m é i .
A:Sz
Elnevezés: lásd hegyi pacsirtafü, 318.
oldal.
_ Június-július 60-150cm
b Fürtöszanót
feketedőzanót
Lembotropis nigrícans
ÍCytisus nigrícans}
Pillangósvirágúak
Fabaceae ÍLeguminosae/
Bl: a virágfürtök felállóak. A levelek
hármasával állnak.
TI: 20-100 aranysárga, jó illatú, 1 cm
hosszú virág található 10-30 cm hosz-
szú fürtökben. A hajtások szárításkor
megfeketednek. A levelek hosszú nye­
lűek. A levélkék max. 2 cm hosszúsá­
gúak és 1 c m szólesek.
TE: útszegélyek, cserjések, erdöszélek
és tarvágások, száraz erdők; meleg­
kedvelő; ritka.
Á:Sz
225
 Szántóföldek, kertek, utak, vasúti töltések
, Május-július 3 0 - 8 0 c m
1 Vetési pipacs
Papaverrhoeas
Mákfélék
Papaveraceae
Bl: a virágkocsányok elálló sörtések,
a magház és a toktermés kopasz. A nö­
vénynek enyhén undorító szagú, fehér
tejnedvevan.
T I : a hosszú kocsányú. nagy virágok
egyesével állnak. A sziromlevelek
skarlátpirosak, tövükön fekete folto­
sak. A szár kevéssé elágazó, elállóan
szőrös. A levelek mélyen szárnyaltán
hasadtak, fogazottak, ülöek.
Hasonlít hozzá: egyik alakja, a merev
mák IP. strigosuml, amelynek virágko-
csánya résimuló serteszórü, valamint
a bujdosó mák IP- dubium), amelynek
levelei kétszeresen szárnyaltán osztot­
tak, termése buzogányszerű. Mindkét
faj ugyanazon termőhelyeken n ő ;
ritkák.
TE: gyomállományok a szántófölde­
ken, törmelékes helyeken és kom­
poszttelepeken; kedveli a tápanyag­
ban dús, agyagos talajt, azonban elle­
pi a sekély, meleg mésztalajokat is;
napjainkban (a vegyszeres gyomirtás
hatására) erősen visszahúzódóban
van.
Á:Sz;0-8;(®)
A kőkorszak óta Ismert mint szántóföl­
di gyom. Eredete bizonytalan. Egy
gyengén mérgező alkaloidot tartal­
maz, különösen a tejnedvében.
_ Május-július 10-30 cm
L Űrdögmak
Papaver argemone
Mákfélék
Papaveraceae
Bl: a magház és a tok merev sőrtés,
A magház és a termés buzogány alakú,
sörtésen szőrös.
T I : a hosszú kocsányú virágok egyesé­
vel állnak. A virágszirmok sötétpiro­
sak, tövükön feketék, többnyire nem
érintik egymást. A szár kevéssé elága­
zó, merev szőrű- A levelek mélyen
szárnyaltán hasadtak, fogazottak, az
Szántóföldek, kertek, utak, vasúti töltések
alsók hosszú nyelúek, a felsók ülöek.
A levélnyelek merev szőrűek.
Hasonlít hozzá: a korcs mák IP. hybri-
dum), amelynek a magháza és a ter­
mése kerek vagy tojásdad alakú, két­
szer olyan hosszú, mint széles. Má­
jus-június; 20—40 c m ; gabonaszántó­
földeken, agyagtalajon; eléggé ritka.
TE: gyomállományok gabonaszántó­
földeken, törmelékes helyeken vagy
utakon; mészkerülő; ritka,
Á:Sz;Q;©
A kőkorszak óta ismert mint szántóföl­
di g y o m . Eredete bizonytalan.
. Május—július &~30cm
0 Juhsóska
Rumex acelosella
Keserűfűfélék
Polygonaceae
Leírásét lásd a 242. oldalon.
. Jiilíus-szeplember 9 0 - 1 4 0 c m
4 Borzas füzike
Epilobium hirsutum
Ligetszépefélék
Onagraceae lOenotheraceae}
Bl: az 1-2 cm hosszú sziromlevelek bí­
borvörösek. A szár főleg alul erősen
szőrös.
TI: laza fürtös virágzat. A hosszúkás
lándzsa alakú alsó levelek keresztben
átellenesek, szárölelők.
TE: árkok, folyó-, ritkábban állóvizek
nádasai, gyomállományok nedves
utakon, ritkábban a nyirkos törmelé­
kes helyeken; kedveli az agyagos, va­
lamelyest mésztartalmú talajokat;
szórványosan fordul elő.
A:Sz;.«?
Magjainak feltűnően hosszú szőrei
vannak, amelyek azonban nem fonód­
nak össze. Alkalmilag kanóckészitésre
használták.
_ Május-szeptember 30-100cm
J Fekete nadálytő
forrasztott, méhvirág
Symphylum officináié
Erdeslevelüek
Boraginaceae
Leírását lásd a 190. oldalon.
227
 Szántóföldek, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Április-október 15-50 m
1 Bürökgómorr
Erodium cícutarium
Gólyaorrfólék
Geraniaceae
BI; a levelek párattanul szárnyaltak.
A levélkék mélyen, szárnyaltán ha­
sadtak.
T I : a virág bíborszínű, gyakran vala­
melyest foltos. A termésnek sertéje
van. A szár elfekvő vagy felegyenese­
dő, hosszú szőrű, érdes, gyakran piros
, futtatású.
TE: gyomállományok kapásnövények
kultúráiban és utakon, de félszáraz
gyepekben is; kedveli a műveletlen,
pariagon hagyott talajt; nilrogénked-
velő; szórványosan fordul elö.
Á:Sz;Q-0
A . g é m o r r " elnevezés a termés csőr
alakjára utal. Magvait - hasonlóan
a gólyaorrf él ékhez — a termésből kipa-
rittyázza (vö. mocsári gólyaorr, 284. ol­
dal). Hosszú szaró serléikkel vagy szál­
káikkal a magvak beleakaszkodhatnak
az állatok szőrébe, és így terjednek.
A csigavonalban megcsavarodott
szálkák segítségével képesek magukat
a talajba befúrni.
Május-október 8-30 cm
L Puha gólyaorr
daruorr, gólyacsőr
Geránium molle
Gólyaorrfólék
Geraniaceae
Leírását lásd a 244. oldalon.
Május-október 10-50 cm
0 Sallangosgolyaorr
metélt gólyaorr
Geránium dissectum
Gólyaorrfélék
Geraniaceae
BI: a 8-10 m m átmérőjű, világos bí­
borpiros virágok többnyire kettesével
állnak. A virágzati tengely rövidebb,
mint a lám ásztól evei e. Valamennyi le­
vele nyeles.
T I : a szór elágazó, a fel egyen esed ótól
az egyenesig változik. A levelek majd­
nem a tövükig Öt-hét tagúak. A levél­
kék karé jósak.
TE: gyomállományok elsősorban a ka­
pásnövények szántóföldjein, törmelé­
228
Szántóföldek, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék >
kes helyeken és útszéleken; kedveli
a köves, tápanyagban azonban dús.
száraz talajt; szórványosan fordul elő.
Á:Sz;0-G
Elnevezés: lásd mezei gólyaorr, 312.
oldal.
Június-október 25-50 cm
4 Nehézszagú gólyaorr
Mária keze, Szent Róbert füve
Geránium robertianum
Gólyaorrfólék
Geraniaceae
Leírását lásd a 266. oldalon.
Június-szeptember 30-50 cm
5 Papsajtmályva
papsajt, istenkecipója
Maivá neglecta (M. vulgáris)
Mályvafélók Malvaceae
BI: a virágok fakó rózsaszínűek. A vi­
rágszirmok 8-15 m m hosszúak. A ter­
mésnyél lefelé görbülő. A felső levelek
legfeljebb kétharmadukig tenyeresen
5-7 karéjúak.
T I : a virágok csomókban ülnek a levél­
hónaljakban. Aszártöbbnyire elfekvő.
TE: gyomállományok utakon, vasúti
töltéseken, törmelékes helyeken, kom­
poszttelepeken és falakon; nitrogén-
jelző; igen gyakori.
A: Sz; ö-<*5
Régóta gyógynövény. Nyálkaanyago-
kat tartalmaz.
Június-szeptember 50-130cm
0 Érdes mályva
Isten kenyere, papsajt
Malva alcea
Mályvafélék
Malvaceae
BI: a virágok világospirosak. A virág­
szirmok 1,4-2.3 cm hosszúak. A felső
levelek majdnem a tövükig tenyeresen
öt-hét karéjúak. A szőrök a száron elá­
gazók (kézinagyító alatt vizsgálandó!).
T I : a virágok egyesével ülnek a levél­
hónaljakban. A szár egyenes. A levél­
csúcs háromhasábos.
TE: gyomállományok útszegélyeken
és törmelékes helyeken; kedveli a ho­
mokos, valamelyest azonban mésztar­
talmútalajokat; melegkedvelő; ritka.
A:Sz;«3
229
 Szántóföldek, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántóföldek, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék 9 |

Június-szeptember 20-120crn oldalainak eltérő erősségű növekedé­

I Erdei mályva, papsajt se egyfajta kereső mozgást idéz elő, és
Malva sylvestris mintegy másfél órán belül az óramuta­
Mályvafélék IWa/vaceae tó járásával ellentétes kört ír le, amely­
Bl: a virágok pirosas-ibolyakékek. A vi­ nek átmérője több cm is lehet. Levelei­
rágszirmok mintegy 2 cm hosszúak. ben szívre ható glükozidot és csora-
A terméskocsányok nem hajlanak lefe­ nyagokat tartalmaz; régóta gyógynö­
lé. A felső levelek legfeljebb kétharma­ vény.
dukig karéjosan hasadtak.
TI: kevés virág ül csomókban a levél­ _ Július-augusztus 10-60cm
hónaljakban. A szár egyenes vagy fel­ 0 Kakukkfű-aranka
egyenesedő. A levélkaréjok csipké- Cuscuta epilhymum
zettek. Arankafélék
.Hasonlít hozzá: a pézsrnamélyva IM. Cuscutaceae
moschata), amelynek virágai többnyi­ Leírását lásd a 248. oldalon.
re egyesével levélhónalji állásúak, al­
kalmilag a felső levélhónaljakban cso­ . Június-október 50-100cm
mókban. A virágszirmok 2-2.5 cm 4 Nagy földitömjén
hosszúak, halvány rózsaszínűtől a Pimpinclla major
majdnem fehérig változnak. A részter­ IP. magna)
méskék durva szőrúek. A felső szárle­ Ernyósök
velek majdnem tövükig ujjasán hasad­ Apioceae fUmbelliferae)
tak. Gyomállományok utakon, félszá­
Leírását lásd a 46. oldalon.
raz gyepekben és száraz erdőkben; rit­
ka, de kertekben ültetik,
Június-július 3 0 - 1 0 0 c m
TE: utak, törmelékes helyek és régi
0 Vetési konkoly
komposzttelepeken; kedveli a laza,
lápanyagban dús talajokat; nitrogén­ Agrostemma githago
jelző; szórványosan fordul elő, Szegfúfólék
Á:Sz:-c; Caryophyllaceae
Bl: a csészecimpák hosszabbak, mint
Gyógynövény. Nyálkaanyagokat tar­ a sziromlevelek. A virágok egyesével
talmaz. állnak.
TI: a levelek átellenesek, szálasak vagy
- Június-október 30-100 cm lándzsásak, durva szőrűek.
i. Apró szulák TE: gyomállományok gabonaszántó­
szulák, folyófű földeken; kedveli a tápanyagban dús
Convolvulus arvensis agyagtalajt; nagyon ritka, az elmúlt
Szulákfélék évtizedekben la vegyszeres gyomirtás
Convolvulaceae következtében) sok helyütt erősen
Bl: a mintegy 1,5-2,5 cm hosszú virá­ megritkult.
gok rózsaszín csíkosak. A: Sz; 3 — . ; ; »
T I : 1-3 tölcsér alakú, illatozó virág ül Korábban gyakori és mérgező magvai
a levélhónaljakban. A szár kopasz, fek­ miatt gabonagyomként tartották szá­
vő vagy balra csavarodó. A levelek vál­ m o n . A vetőmagtisztitás következté­
takozó állásúak, nyelesek, válluk nyíl ben hatékonyan küzdöttek le elterjedé­
vagy nyárs alakú, sét, és napjainkra már szinte teljesen
TE: gyomállományok szántóföldeken, eltűnt a szántóföldekről.
kertekben, szőlőskertekben, törmelé­
kes helyeken és utakon; kedveli a laza Július-szeptember 30-60cm
agyagtalajt; nitrogénjelző; nagyon 0 Orvosi szappanfü
yakori. szappanfű, habzófű
f i'F;«í
Virágai reggel 7-8 óra között nyilnak
Saponaria officinalis
Szegfű félék
ki, és 13-14 óra között csukódnak ösz- Caryophyllaceae
sze, ezzel el is virágoztak. A szárcsúcs Leírását lásd a 286. oldalon.

230 231
 Szántóföldek, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántóföldek, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék d í b

Július-október 5 - 1 5 c m Június-október 10-15cm

I Mezei fátyolvirág O Madárkakeserűfú
Gypsophila muralis Polygonum aviculare
Szegfüfélék Keserúfűfélék
Caryophyl/aceae Polygonaceae
Bl: a csésze száraz hártyás csikós. A vi­ Leírását lásd a 42. oldalon.
rágok csak 5-15 m m hosszúak.
T I : bugás virágzat. A szár mereven
egyenes, álvillás, elágazó. A levelek Július-szeptember I0-80cm
átellenes állásúak, szálasak, alig 1 m m 4 Baracklevelű keserüfü
szélesek. Polygonum persicaría
TE: gyúmállományok szántóföldeken, Keserúfűfélék
de erdei utakon is, iszapos folyóparto­ Polygonaceae
kon; valamelyest mészkerülő; ned­ Bl: a levélhüvelyek hosszú rojtosan
vesség- és iszapjelző; szórványosan pillásak.
fordul elő; hazánkban a Duna-Tisza TI: füzérek a fó- és mellékágakon.
köze kivélelével gyakori A szár kevéssé ágas, néhány megvas­
ArSz.O tagodott szárcsomó vgn rajta. A leve­
lek lándzsásak. fénylóek, színükön
Július-október 8-15 cm gyakran sötét foltok vannak.
L Mezei tikszem TE: gyomállományok szántóföldeken,
kakukkterjék, piroska törmelékes helyeken és iszapos parto*
Ansoa/fearvensis kon; nitrogónkedvelö; gyakori.
A : Sz; 0 ; (®)
Kankatinfélék
Primulaceae Illóolajokat tartalmaz, amitől égetően
Bl: mással nem téveszthető össze. csípős ízű.
TI: a többnyire téglavörös virágok le-
vélhónalji állásúak. A szár elfekvő.
A levelek átellenes állásúak vagy bér- Július-október 10-50 cm
másával örvösek, úlóek, tojásdadok, Lapulevelű keserüfü
fonákjukon feketén pontozónak. Polygonum lapathifolium
TE: gyomállományok a kapásnóvé- Keserúfűfélék
nyek szántóföldjein, ritkábban gabo­ Polygonaceae
naszántóföldeken és kertekben vagy
Leírását lásd a 286. oldalon.
törmelékes helyeken; kedveli a táp­
anyagban dús agyagtalajt; gyakori.
A:F;Q Július-szeptember 50-200 cm
A „kakukk"-ra utaló elnevezés egy kö­ Erdei angyalgyökér
zépkori értelmezésre ulal, mely szerint angyélika.angyalfú
a növény meggyógyítja a bolondokat. Angelica sylvestris
Szaponinokat tartalmaz, ma már azon­ Ernyősök
ban a gyógyászatban nem alkal­ Apiaceae (Umbelliferae)
mazzák. Leírását lásd a 88. oldalon.

233
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék

Május-július 30-50 cm Június-szeptember 15-30 cm

I Nyári hérics O Bóbitás küllörojt
Adonis aestivalis Erigeron acrís
Boglárkafélék Fészkesek
Ranunculaceae Asteraceae ICompositae)
Bl: a szétterülő virágok skarlátvöröstől Leírását lásd a 250. oldalon.
sárgásvörösig változnak. A csészele­
velek kopaszok. Június-október 15-50cm
T I : a hosszú nyelű virágok egyesével 4 Közönséges cickafark
találhatók. A virágszirmok töve fekete Achillea millefolium
foltos. A levelek kétszer-háromszor Fészkesek
szárnyaltak. Asteraceae {Composilae}
TE: gyomállományok gabonaszántö- Leírását lásd a 250. oldalon.
főldeken; kedveli a száraz mésztalajo­
kat; ritka; az utóbbi években sok he­ Június-október 60-130cm
lyütt eltűnt.
A: Sz; O ; (®) 5 Közönségesaszat
lándzsás aszat
A latin nemzetségnév ÍAdonist egy Cirsium vulgare
ógörög mondára vezethető vissza; Fészkesek
amikor Adoniszt, a férfiszépség meg­ Asteraceae ICompositae)
testesítőjét egy vadászaton egy vad­
kan megölte, mindazon helyeken, Bl: a csak csöves virágok 2-4 cm szé­
ahová a vére kicsöppent, egy-egy les, fürtösen elrendeződő fészkekben
Adonisz-rózsácska bújt elő a földből. ülnek. A magház és a termés tollas
Más változat szerint Aphrodité/Vé­ (elágazó szőrökből álló) bóbitás (kézi-
nusz, a női szépség istennője magát nagyító alatt vizsgálandó!). A levelek
Adoniszt változtatta virággá. Csekély lefutóak.
mennyiségben tartalmaz szívre ható T I : a fészekpikkelyek kívül gyakran va­
glükozidot (kardenolid). gyengén mér­ lamelyest pókhálósán szőrösek. A le­
gező. velek fonákja vékonyan szürke neme-
zes, mélyen, szárnyaltán hasadtak.
TE: gyomállományok utakon és tör­
Június-augusztus 30-60 cm
melékes helyeken; kedveli a mésztar­
L Bajuszos hagyma talmú, nitrogénben dús talajt; gyakori.
kutyafoghagyma A: F; ©
Allium vineale
Liliomfélék
Liliaceae Július-augusztus 3O-100cm
Bl: a metélöhagymáóhoz hasonló ké­ 0 Bókoló bogáncs
keszöld levelei vannak. Csak egy bu- Carduus nutans
roklevól található a virágzaton, amely Fészkesek
azt nem vagy csak kevéssé növi túl. Asteraceae ICompositae)
TI: álernyős virágzat, gyakran csak fí- Bl: a csak csöves virágok nagy, egye­
ókhagymákkal a virágok helyén, a vi­ sével álló, 3,5-7 cm átmérőjű, bókoló
rágok hosszú kocsányúak. A szár mint­ fészkekben ülnek. A szőrök a maghá­
egy a feléig felfelé leveles. A levelek zon és a termésen egyszerűek, nem
majdnem hengeresek, színükön egy elágazó szárnyasak (kézinagyltó alatt
szűk, nehezen felismerhető vályúval. vizsgálandó!).
TE: gyomállományok a kapásnövé­
T I : a gallérlevelek visszahajlóak, szú­
nyek szántóföldjein, szőlőskertekben,
rósak. A levelek szárnyaltán hasadtak.
rétszegélyeken és ligeterdőkben; táp­
TE: gyomállományok utakon, rézsű­
anyagkedvelő, valamelyest mészkerü­
kön, legelökön és köves, törmelékes
lő; melegkedvelő; ritka.
helyeken; kedveli a köves vagy homo­
A: M;*z
kos, mésztartalmú talajt; szórványo­
Közép-Európa leggyakoribb hagyma­ san fordul elő.
faja. A:F;S

234
 Szántóföldek, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék^p Szántóföldek, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék;

4 Július-augusztus 50-150 cm Március-április 30-60 cm

1 Pókhálós bojtorján Közönséges ácsa lapu
pókhálós lapu vórös acsalapu, kalapfü
Arctium tomentosum Petasites hybridus
Fészkesek Fészkesek
Asteraceae (Compositae) Asteraceae (Compositae)
Leírását tásd a 290. oldalon. Leírását lásd a 288. oldalon.

. Julius-szeptembor 30-180 cm
L Közönséges bojtorján
Arctium lappá (Lappá major)
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
BI: a csak csöves virágok gömbös.
bogernyős-bugásan elrendeződött,
3-3,5 cm átmérőjű fészkekben ülnek.
A fószekpikkelyek horgasak (akaszko-
dószerv).
TI: a szár leveles. A levelek nagyon na­
gyok, nyelesek, válluk kerekded vagy
szív alakú.
TE: gyomállományok utakon és tör­
melékes helyeken; kedveli a nitrogén­
ben dús. többnyire agyagos talajt;
szórványosan fordul elő.
Á:F;0;*§
Hibridjeit és hatóanyagait lásd alább
a kis bojtorjánnál.
Július-szeptember 50-130 cm
0 Kis bojtorján
Arctium minus
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
BI: a csak csöves virágok gömbös, bu­
gásán elrendeződött, 1-2 c m átmérőjű
fészkekben ülnek. A fészekpikkelyek
csúcsa horgas. Az ágak egyenesen
elállók.
T i : a szár leveles. A levelek nagyon na­
gyok, nyelesek, válluk kerekded vagy
enyhén szív alakú.
TE: gyomállományok az utakon, fala­
kon és a törmelékes helyeken; kedveli
az agyagos, nitrogénben dús talajo­
kat; szórványosan fordul elő.
Á:F;0
Számos hibridje létezik. Gyökerében
illóolajokat, cseranyagokat és nyalka-
anyagokat tartalmaz. Régóta gyógy­
növény.
Június-október 30-IOOcm
Réti imola
Centaureajacea
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Leírását lásd a 252. oldalon.
Március-május 15-30 cm
6 Odvas kertike
Corydalis cava C*\í/S
Füsti kefél ék
Fumariaceae
BI: 10-20 virága van, a fellevelek ép
szélűek. A g u m ó odvas.
T I : végálló fürtös virágzat. A virágok
többnyire homályospirosak, ritkábban
ibolyakékek vagy fehérek, gyengén il
latozók. A szár kétlevelü, nem elágazó.
A levelek kétszeresen hármasok, ha­
sadtak, vékonyak, kopaszok.
Hasonlít hozzá: bókoló vagy közepes
keltike (C. fabacea), amelynek csak
1-5. gyakran bókoló, világospiros vi­
rágja van. A szár többnyire elágazó.
A fellevelek ép szélűek. A g u m ó nem
odvas. Lomberdők, elegyes erdők;
kedveli a laza, tápanyagban dús, tele­
vénytartalmú agyagtalajt; nagyon
ritka.
TE: ligeterdök, lomberdők, meleg
cserjések, gyomállományok a szőlős­
kertekben; kedveli a nyirkos, televény­
dús, azonban meleg talajokat; ritka, de
termőhelyein tömegesen is előfor­
dulhat.
Á:Sz;«5;»
Magjait a hangyák hurcolják szét. Kü­
lönösen a gumójában alkaloidokat tar­
talmaz, és ezért mérgező. Régóta
gyógynövény.

236
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Május-október 15-30 cm
1 Orvosi füstiké
Fumaria officinalis
Füstikefélók
Fumariaceae
Bl: a virágok min. 8 m m . a csészeleve­
lek 2 - 5 m m hosszúak.
TI: fürtös virágzat. A virágok halvány
biborszinüek, csúcsukon feketésvoró-
sek. A S2ár felegyenesedő vagy egye­
nes. A levelek szürkészóldek, kétszere­
sen szárnyaltán osztottak. A levélcsúcs
lándzsás.
TE: gyomállományok kapásnövények
szántóföldjein és kertekben, ritkábban
gabonaföldeken; kedveli az agyagta­
lajokat; gyakori.
Á: Sz; 3 ; (S)
Március-október 15-30cm
L Bársonyos árvacsalán
Lamium amplexicaule
Ajakosak
Lamiaceae (Labiatae)
Bl: a növény csalánszerű, de csalán-
szörei nincsenek. A felső levelek szár-
őlelők.
TE: kapésnövények szántóföldjei, ker­
tek és szőlőskertek: kedveli a táp­
anyagban dús agyagtalajt; mészkerü­
lő; melegkedvelő; szórványosan lor­
dul elő.
A:F;Q
Március-október 10-25 cm
6 Piros árvacsalan
Lamium purpureum
Ajakosak
Lamiaceae (Labiatae)
Bl: a növény csalánszerü, de csalán­
szőrei nincsenek. Az alsó ajkon egy
nagy, kétrészes középcimpa és két kis
mellékcimpa található. A virág 1-2 cm
hosszú.
T I : 3-5 virág ül levélhónalji álörvek-
ben. A szárcsúcs és a felső levelek pi­
ros futtatásúak. Valamennyi levél nye­
les, keresztben átellenes, tojásdad­
szív alakú, ráncos, csipkés-fürészes.
A növénynek gyengén undorító szaga
van.
TE: gyoméllományok kapésnövények
szántóföldjein, ritkábban gabonaszán­
tóföldeken, törmelékes helyeken és
238
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
utakon, de erdőkben is; kedveli a táp­
anyagban dús agyagtalajokat: igen
gyakori.
A:F;0
Június-szeptember 30-130 r.m
4 Tarka koronafürt
Coronilla varia
Pillangósvirágúak
Fabaceae ILeguminosael
Leírásét lásd a 278. oldalon.
Június-szeptember 30-120cm
5 Mogyorós lednek
Lathyrus luberosus
Pillangósvirágúak
Fabaceae ILeguminosael
Bl: a virágok pirosak, a szár szögletes,
nem szárnyalt, a leveleken egy szárny­
pár és kacsok vannak.
T I : föld alatti szár gumókkal.
TE: gyomálloményok gabonaszántó­
földeken, ritkábban törmelékes helye­
ken; kedveli a tápanyagban dús, mész­
tartalmú agyagtalajt; szórványosan
fordul elő.
A: Sz; ■*;
Néhány év óta gyakrabban fordul elö,
mivel a vegetációs időszakban későn
kikelő csiranövénykéit a gyomirtó sze­
rek többnyire már nem károsítják.
Június-augusztus 60-130 cm
0 Fekete peszterce
bujdosócsalán, fekete-pemetefű
Batiota nigra
Ajakosak
Lamiaceae (Labialae)
Bl: kocsányos virágok álörvókben ta­
lálhatók a levélhónaljakban. Az alsó
ajak cimpái szélesek és tompák. A csé­
sze tölcsér alakú, 10 kidudorodó bor­
dával.
TI: a szár elágazó, szögletes. A levelek
<#w
keresztben átellenesek, szív vagy tojás
alakúak, csipkések, puha szörüek, a2
elvirágzást kővetően gyakran feketé­
sek. A növénynek undorító szaga van.
TE: gyomállományok törmelékes he­
lyeken, erdőkben, utakon és falakon;
kedveli a laza, valamelyest nyirkos nit­
rogéntartalmú talajt; szórványosan
fordul elő.
A:F;<-
239
 Szántóföldek, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántóföldek, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék

Június-augusztus 10-60 cm lándzsásak, hegyesek, ép szétúek vagy

1 Mocsári tísztesfű fog ázottak.
süppedéki tisztesfú TE: gyomállományok a gabonaszán­
Stachys palustris tóföldeken; kedveli a mésztartalmú ta­
Aj akosak lajokat; ritka; de az Alföldön szórvá­
Lamiaceae (Labiatae) nyosan fordul elő.
Leírásai lásd a 292. oldalon. A:F;G;(&>
Félélősködö. A magvak nagy mennyi­
Július-október 10~80cm ségben tartalmazzák a mérgező auku-
2 Szúrós kenderkefü bint (lásd erdei kakastaréj, 290. oldal).
tarka kenderkefü, foginyfú, foga­
nőtt, kenderi kefü Junius-szeptemoer 30-120 cm
Galeopsis tetrahit 4 Terjökekigyószisz
• Ajakosak Echium vulgare
Lamiaceae (Labiatae} Érdeslevelüek
Bl: a felső ajak sisak alakú. Az alsó aj­ Boraginaceae
kon mindkét oldalon üreges-odvas fog Bl: mással nem téveszthető Össze.
van. A szár az izületek, csomók alatt TI: a virágzat laza. murvaleveles. A vi­
megduzzadt. rág kezdetben pirosas, majd kék színű,
T I : t ö b b , majdnem gömbös, dús virá­ tölcsér alakú. A szár szúrós szőni,
gú álörv. A szár egyszerű vagy ágas, az a szőrök fehéres vagy barnás dudoro-
izületeken szőrös. A levelek hosszú kon ülnek. A levelek sortés, íll, merev
nyelűek, tojásdad-lándzsásak. Több szőrűek.
hasonló, nehezen megkülönböztethe­ TE: útszegélyek, vasúti töltések és tör­
tő faja van. melékes helyek, ritkábban félszáraz
TE: gyomállományok szántóföldeken, gyepek; kedveli a laza, köves talajt;
utakon, törmelékes helyeken, vasúti gyakori.
töltéseken, de erdöszéleken is, vala­ A:F;0
mint tarvágásokon; nagyon gyakori; Elnevezésében a „kigyó"-ra vonatko­
az Alföldön csak szórványosan fordul zó szó a virág alakjára vezethető visz-
elő; nitrogénigényes, a gyengén sava­ sza. Különösképpen a virágból kinyúló
nyútól a semleges humuszos, törme­ portokok emlékeztetnek a kigyónyelv-
lékes vályog- vagy homokos talajon. re. A színváltást illetően: lásd hegyi
A : Sz; 0 - 0 lednek, a 316. oldal. A melegvérüekre
Ez a faj két másik kereszteződéséből nem mérgező hatású alkaloidokat és
úgy keletkezett, hogy közben a kromo­ cseranyagokat tartalmaz. Régóta
szómaszám megkettőződött. Ezt gyógynövény.
a svéd botanikus, A. Müntzing — aki
megfelelő keresztezések útján „szinte­ Július-október 5-30cm
tizált" egyedeket - kísédetileg is iga­ 5 Keskenylevelü kakukkfű
zolta. balzsamfu, tömjénfű
77i ymus serpyllum
Június— július 10-30 cm Ajakosak
6 Mezei csormolya Lamiaceae (Labiatae)
Melampyrum arvense Leírását lásd a 260. oldalon.
Tátogatófélék
Scrophulariaceae Július-október 30-60 cm
Bl: a fellevelek bíborszinüek. A virágok 0 Közönséges szurokfű
tömött, minden oldalú füzérekben ta­ vadmajoránna, balzsammag
lálhatók. Origanum vulgare
TI: a 2-2,5 c m hosszú virágok bíborszi­ Ajakosak
nüek, sárgás vagy fehéres folttal. Lamiaceae (Labiatae)
A szár egyenes, elágazó. A levelek Leírását lásd a 260. oldalon.

240 24!
 Rétek, legelök, marhajárások
. Május-június 30~80cm
1 Mezei sóska
bábíkó, rekenye
Rumexacetosa
Kese rűfű félék
Polygonaceae
Bl: a növény 30 cm-nél magasabb.
A levelek savanykás ízűek. A felső le­
velek ülőek.
T I : a virágzat karcsú. A növény kétlaki.
A levelek vastag tapintásúak, érdesek,
válluk nyilalakú.
TE: rétek; kedveli a tápanyagban és
nitrogénben dús és többnyire agya­
gos talajt; nagyon gyakori; termőhe­
lyein olykor tömegesen lép fel, olyany-
nyira, hogy virágzatai a rétek színét is
meghatározzák.
Á:Sz;-*5;(&>
Nagy C-vitamin-tartalma miatt alkal­
milag vadfőzeléknek főzik meg vagy
nyersen is fogyasztják. Pedig e sava­
nyú izű anyagok (mint a heresó és az
oxálsav) az emberre egészségkárosító
hatásúak, főként ha egyszerre na­
gyobb mennyiséget fogyaszt el. Tö­
meges elszaporodása legelökön már
az állatok körében is okozott mérgezé­
seket. A növény — mint valamennyi
szélbeporzású növény - igen sok vi­
rágport (pollent) termel. Mintegy 400
millió pollenszemcsével ez a faj nö­
vényvilágunk legtöbb virágport ter­
melő tagjai közé számit.
- Május-július 8-30 cm
Z Juhsóska
Rumex acetosetla
Keserűfűfólók
Polygonaceae
Bl: a növény 30 cm-nél kisebb. A leve­
lei keserű ízűek. Valamennyi levele
nyeles, a felsők levélnyele fejletlen.
T I : a virágbuga karcsú. A növény kétla­
ki. A levelek dárdásak, lándzsásak
vagy szálasak.
TE: száraz rétek, kevéssé benőtt ho­
Rétek, legelök, marhajárások
moktalajok, ritkábban gyomállomá­
nyok homokos szántóföldeken; jelzi
a talaj homokos voltát és elsavanyo-
dását; gyakori.
Á:Sz;**v(®)
Hasonló anyagokai tartalmaz, mint
anu-zeisóska.
- Június-augusztus 60-150cm
<5 Őszivérfu
Sanguisorba offícinalis
Rózsafélék
Rosaceae
Leírását lásd a 392. oldalon.
. Július-augusztus 15-100 cm
4 Rózsás füzike
Epilobium roseum
Ligetszépefélék
Onagraceae {Oenotheraceae)
Leírását lásd a 282. oldalon.
_ Április-július 30-70 cm
5 Réti kakukkszegfü
szúnyog szegfű
LychnisflOS-cuculi
Szegfüfélék
Ca ryoph yllaceae
Bl: a virágszirmok melyen négyhasá-
bosak.
TI: laza bogernyős virágzat. A szár
nem ragadós. Az alsó levelek lapát ala­
kúak, a felsók lándzsásak.
TE; nyirkos rétek; kedveli a humusz­
tartalmú, mély, agyagos talajokat; jelzi
a talajvízszint magas állását; réteken
a legnyirkosabb helyeken található;
gyakori.
A: Sz; ■«?
A növényen gyakran találni nyálszerü
hab- vagy tajtékgomolyagokat, ame­
lyekben egy-egy tajtékos kabóca rejte­
zik. Ezeket a tajtékgomolyagokat
a népnyelv „kakukknyár-nak nevezi.
Erre vonatkozik a „kakukkfoszlár"
nemzetségnév is (lásd réti kakukktor­
m a , 54. oldal). Szaponinokat tar­
talmaz.
 Rétek, legelők, marhajárások Rétek, legelők, marhajárások

^ Április-augusztus 30-100 cin Bl: a halvány bíborszínű, 8-12 m m át­

1 Piros mécsvirág mérőjű, felnyíláskor bókoló virágok
Melandrium sylveslre (Silene dioi- többnyire másodmagukkal állnak.
ca, M. rubrum, M. diurnumj A szár alul sűrűn szőrös. A felső leve­
Szegfúfélék lek ülőek.
Caryopbyllaceao TI: a szár gazdagon elágazó, felegye­
Leírását lásd a 264. oldalon. nesedő. A levelek vese alakúak, öt-ki­
lenc hasábosak, az alsók hosszúkásak,
csúcsuk fogazott. Hasonlít hozzá: az
_ Május-június 15-50cm apró gólyaorr (G. pusillum), amelynek
L Szurokszegfü virágai 5-7 m m átmérőjűek, pirosas
eny vecske. cinegefü ibolyakékek. A szár alul csak kevéssé
Viscaría vulgáris szőrös. A felső levelek ülőek. Májustól
• ILychnis viscariaí októberig; 1 0 - 1 5 c m . Q - © . Törmelékes
Szegfúfélék helyek, útszélek; nitrogénkedveló:
Caryophyllaceae gyakori. - Továbbá: az árnyóki (pire­
Leírását lásd a 264. oldalon. neusi) gólyaorr ÍG, pyrenaicum).
amelynek virágai 1,4-2 cm átmérőjű­
_ Május-június 10-25cm ek, pirosas ibolyakékek. Az egész szár
6 Pünkösdi szegfű súrün szórós, A felső levelek ülőek.
Májustól szeptemberig: 20-50 c m .
Diantbus gratianopolilanus
Törmelékes helyek, útszélek, falak,
ID. caesiusl
kertek; meleg- és nitrogénkedveló:
Szegfűfélék gyakori. Csak a 18. században hurcol­
Caryophyllaceae ták be Spanyolországból; hazánkban
Bl: a virágszirmok csak gyengén foga- is meghonosodott.
zottak. A csésze tövében pikkelyszerű,
rövid fellevelek találhatók (ezek ne­ TE: gyomállományok a szántókon (kü­
gyedakkorák, mint a csésze). A csésze lönösen a kapásnövények szántóföld­
száraz hártyás csíkok nélküli. jein), kertekben és szőlőskertekben, de
T I : a hosszú kocsányú, belül szakállas útszegélyeken is, törmelékes helyeken
szőrű, halványpiros virágok egyesével és félszáraz gyepekben; kedveli a laza,
állnak. A szár felegyenesedő vagy gyakran homokos talajt.
egyenes, gazdagon elágazó. (A nö­ A : Sz; O
vény gyakran kis párnákat alkot.) A le­
velek kékeszöldek, szálasak, átellenes Elnevezés: lásd mezei gólyaorr, 312.
állásúak. oldal. A termés kiparittyázó mechaniz­
musát illetően: lásd mocsári gólyaorr,
TE: sziklás száraz gyepek, sziklapárká­ 284. oldal.
nyok: melegkedvelő: nagyon ritka, ha­
zánkban csak dísznövény.
- Május-augusztus 30-120 cm
Á:Sz;--43;V
D Kigyógyökerű keserűfű
kigyógyökér, sárkányfű
Május-szeptember 3 0 - 1 0 0 c m Polygonum bistorta
4 Fekete nadálytő Keserűfűfélék
forrasztófű Polygonaceae
Sympbytum officináié Bl: tömött, hengeres virágfüzér.
Érdeslevelűek T I : a szár felálló. A levelek hosszúkás
Boragineceae tojásdadok, fonákjukon szúrkészöl-
Leírását lásd a 286. oldalon. dek. A gyökér vastag, kigyószerűen
görbült.
_ Május-október 8—30 cm TE; nyirkos rétek, magashegyi gye­
5 Puha gólyaorr pek, ligeterdök és nyirkos helyek
daruorr, gólyacsör a lomb- és lombos-elegyes erdőkben;
Geránium molle tápanyagkedvelö; nedvességjelző;
Gólyaorrfélók gyakori.
Geraniaceae Á : S z ; •«.•;?

244
 Rétek, legelök, marhajárások
Május-szeptember 20-40 crn
I Tengerparti pázsitszegfű
Armeria maritima subsp. maritima
(A. vulgáris)
Kékgyökérfélék
Plumbagínaceae
Leírását lásd a 342. oldalon.
Június-szeptember 30-100 cm
i. Buglyos szegfű
Dianthus superbus
Szegfűfélék
Caryophyllaceae
Bl: a virágszirmok a közepüket megha­
ladóan szabálytalanul szárnyaitan
szeldeltek. A csésze tövében pikkely-
szerű fellevelek találhatók, száraz hár­
tyás csíkok nélkül.
TI: az illatozó virágok többnyire töb­
bedmagukkal csúcsállók. A szár egye­
nes, kopasz, hengeres. A levelek szála­
sak vagy lándzsásak, gyakran kékes­
zöldek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, nyirkos
rétek; hazánkban főleg láprétek; ked­
veli a tömött, nyirkos és erősen mész­
mentes talajt; szórványosan fordul
elő.
Á:Sz;>«5;V
Június-augusztus 15-30cm
6 Mezei szegfű
Dianthus deltoides
Szegfű félék
Caryophyllaceae
Bl: a virágok 1-1,5 cm szélesek. A szir­
mok fogazottak. A csésze tövében pik-
kelyszerü rövid fellevelek találhatók,
száraz hányás csíkok nélkül. A szár
pelyhes szőrű.
TI: a virágok hosszú kocsányúak, több­
nyire egyesével állnak. A virág fénye­
sen pontozott. A szár elágazó Iminden
egyes ágon egy virág van). A levelek
szálasak vagy lándzsásak, a szélükön
érdesek.
TE: sovány gyepek, hegyi rétek; ked­
veli a laza és valamelyest homokos ta­
lajt; mészkerülő; igen ritka.
Á:Sz;^
Június-augusztus 20-50 cm
4 Erdei szegfű
Dianthus seguieri
(D. sylvattcus)
246
Rétek, legelők, marhajárások C«b
Szegfű fél ék
Caryoph yliaceae
Bl: a virágszirmok hosszú rojtosak.
A csésze tövében pikkeiyszerü felleve­
lek találhatók, száraz hártyás csíkok
nélkül. A fellevelek füszálszerűek, leg­
feljebb száraz hártyás szegélyűek.
T I : a virágok többnyire egyesével áll­
nak, csak ritkán többedmagukkal.
A fellevélpikkelyek rövidebbek, mint
a csésze fele. A szár egyenes, néha elá­
gazó.
TE: sovány rétek, hegyi rétek; kedveli
a váltakozóan nyirkos, nyaranta több­
nyire száraz, tömött talajt; de előfordul
homoktalajon is; a talajfelszín elsava-
nyodását jelzi; ritka; hazánkban nem
fordul elő.
Á:Sz;*?;V
Június-szeptember 15-50cm
5 Barétszegfü
karthauzi szegfű
Dianthus carthusianorum
Szegfűfélék
Caryoph yliaceae
Bl: a sziromlevelek fogazottak. A csé­
sze tövén pikkeiyszerü fellevelek talál­
hatók, deszáraz hártyás csíkok nélkül.
T I : a virágok többedmagukkal tömöt­
ten torlódva végállók, ritkábban csak
egy virág van. A csésze és a fellevelek
börnemüek, barnák. A szár kopasz.
A levelek keskenyek, durvák, a szélük
érdes, alapjuk egy csővé nőtt össze,
átellenes állásúak.
TE: száraz gyepek és félszáraz gyepek;
melegkedvelő; szórványosan fordul
elő.
A:Sz;*;
Fajnevét állítólag azért kapta, mert
a karthauzi szerzetesek ezt a szegfűt
korábban kolostorkertjeikben ültetlek.
Szaponinokat tartalmaz. Lepkék po­
rozzák be.
e Június-október 50-100 cm
0 Nagyfölditömjén
Pimpinella major fP. magna)
Ernyősök
Apiaceae (Umbelliferae)
Leírását lásd a 46. oldalon.
247
 Rétek, legelők, marhajárások
^ Július-szeptember 30-170 cm
I Orvosi macskagyökér
mezei macskagyökér, valerián
Valeriána officinalis
Macskagyökérfélék
Valerianaceae
Leírását lásd a 268. oldalon.
_ MájUS-jÚIiuS 10-30 cm
L Kétlaki macskagyökér
Valeriána dioica
Macskagy óké rfélek
Valerianaceae
81: a fö levelek épek, a felsók szárnyal­
tán osztottak.
T I : bogernyós virágzat. A virágok
gyakran kétlakiak, színük a rózsaszín­
től a húsvörösig változhat. A szár
egyenes, egyszerű, barázdás, kopasz.
TE: a síklápok jellemző és állandó nö­
vénye; nedves rétek, árkok, vízpartok,
nedves lomb-, elegyes és tűlevelű er­
dők, ligeterdők; kedveli a talajvíztől
nyirkos, tápanyagban dús talajt; szór­
ványosan fordul elő.
Á:F;-*?
- Július-szeptember 20-60 cm
6 Pézsma mályva
Malva moschata
Mályvafélék
Malvaceae
Bl: a virágok színe a halványpirostól,
rózsaszíntől a majdnem fehérig változ­
hat, A sziromlevelek 2-2,5 cm hosszú­
ak. A felső levelek majdnem a tövükig
ujjasán öt-hét tagúak. A szőrök a szá­
ron nem elágazók (kézinagyitó alatt
vizsgálandó!).
TI: a virágok egyesévei-hármasával
ülnek a levélhónaljakban, pézsmailla-
túak. A levelek egyszerűen vagy kettő­
sen szárnyaltán hasadt csúcsúak.
TE: félszáraz gyepek, száraz rétek és
legelők; valamelyest mészkerülö, me­
legkedvelő; ritka; hazánkban csak
dísznövényként ültetik,
Á:Sz;-*5
Régóta gyógynövény. Nyálkaanyago-
kat tartalmaz.
. Július—október 8-50 cm
4 Kisezerjófű
Centaurium erythraea (C. minus, C.
umbellatum.
Rétek, legelők, marhajárások
Erythraea centaurium)
Tárnicsfélék
Gentianaceae
Bl: bogernyós virágzat. A tölevelek le
vélrózsában állnak.
T I : a bogernyö lapos. A szár csak a vi­
rágzatban ágazik el először, négyszög­
letes. A tölevelek örvösek. A szárleve­
lek hosszúkásán oválisak, öterűek, ko­
paszok.
TE: tarvágások, ritkás erdők, erdőszé­
lek, félszáraz gyepek; kedveli a homo­
kos, száraz talajokat; valamelyest me­
legkedvelő; szórványosan fordul elő.
A: F; ©; V
A tudományos nemzetségnév egy
ógörög mondára vezethető vissza:
Kheirönt, a megsebesült kentaurt ez
a növény gyógyította meg, innen
a „kentaurfü" (Centaurium) elnevezés
Utóbb ezt az elnevezést a latin centum
= száz szónak vélve és az aureus=ara-
nyos, aranyból való szóval kapcsolva
a népnyelvi használat „százaranyas"-
sá, „százforintos "-sá változtatta.
_ Július-augusztus 10-60crn
5 Kakukkfű-aranka
Cuscuta epithymum
Arankafélék
Cvscutaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
Ti: a jelentéktelen virágok gömbös
csomókban ülnek. A szár elágazó, fo­
nálszerű, levéltelen, zöldessárga, csa­
varodó. Számos hasonló, gyakran
csak a gazdanövény alapján elkülönít­
hető ritka faja is létezik.
TE: pusztai és száraz gyepek, ritkás er­
dők, útszegélyek; élősdi életmódot
folytat a szárnyas rekettyén, a csara-
bon és seprüzanóton, nálunk a kakukk­
füven és egyéb lágyszárúakon is;
ritka.
Á:F;Q
Gazdanövényétől sz ivógyökereivel
szívja el a tápanyagokat.
£ Június-szeptember 2D-50cm
0 Bablevelű varjú háj
Sedum maximum
{S, telephium}
Varjú hájfélék
Crassulaceae
Leírását lásd a 188. oldalon.
 Rétek, legelök, marhajárások
^ Május-június 8-25 cm
1 Parlagi macskatalp
csábfű, gyapjasfű
Antennaria díoica
(Gnaphalium dioicum)
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Leírásai lásd a 270. oldalon.
» Június-augusztus 30-60 cm
L Bajuszos hagyma
kutyafokhagyma
Allium vineale
Uliom félék
UHaceae
Leírását lásd a 234. oldalon.
« Június-szeptember 15-30crn
Ó Bóbitás küllörojt
Erigeron acrís
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Bt: a virágok fészekvirágzatban ülnek.
Kívül több sorban nyelves, belül sárga
csöves virágok lalálhatók. A szár el­
ágazó, leveles. A levelek tagolatlanok,
váltakozó állásúak.
TI: az 5-7 m m hosszú fészekvirágzat
fürtös elrendeződésú. Az ágakon 1-3
fészek helyezkedik el. A nyelves virá­
gok szálasak, alig hosszabbak, mint
a csöves virágok, felállóak. A szár
többnyire pirosas, durva szőrű. A leve­
lek lándzsásak, ép szélűek, durva szo-
rüek.
TE: száraz, félszáraz gyepek, útszegé­
lyek, ritkábban kapásnövények szán­
tóföldjei és ugarok; kedveli a laza,
részben homokos, sekély, mésztartal­
mú talajt; valamelyest nitrogénkedve­
lő is; ritka.
A:F;0
A nemzetség tudományos neve (Eri­
geron) ógörög szavakból eri => korai és
geron = aggastyán tevődik össze, és je­
lentése a nem sokkal az elvirágzást kö­
vető, a terméseken korán kifejlődő fe­
hér szőrökre utal.
250
Június-október 15-50 cm
4 Közönséges cickafark
cickóró, csontvirág
Achilfea milfefolium
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
B l : a virágok bogernyósen elrendező­
dött kis fészkekben ülnek. Kívül fehér
vagy rózsaszínes-piros nyelves virá­
gok, belül sárgásfehér csöves virágok
vannak. A levelek kétszeresen szár­
nyallak. A növénynek aromás illata
van.
T I : többnyire csak 4-5 nyelves virága
van. A szár egyenes. A levélke kettó-ot
hasábos.
TE: félszáraz gyepek, rétek, utak,
mezsgyék; különféle, azonban több­
nyire nitrogéntartalmú talajok; igen
gyakori, hazánkban gyakoribb a tőle
csak nehezen elkülöníthető mezei cic­
kafark (A. collina),
Á:F;^
Tudományos nemzetségnevét (Achil-
lea) az ógörög mondai hősről, Akhil-
leuszról nyerte. Gyógynövény: illóola­
jokat és kisebb mennyiségben furoku-
marinokat tartalmaz, emiatt nedve az
erre érzékeny emberek bőrén - ha az
érintett részt fény éri - gyulladást idéz­
het elő.
Július-szeptember 5-20 cm
5 Szártalan aszat
Cirsium acaule
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Bl: a csak csöves virágok 3-6 cm széles
fészkekben ülnek. A szőrök a maghá­
zon és a termésen tollasán elágazók
{kézinagyitó alatt vizsgálandó!). A szár
legfeljebb 20 cm magas. A levelek ör­
vösek, tüskések.
T I : a levelek öblösödök, szárnyaltán
hasadtak. A levélcsúcsok tojásdadok,
majdnem háromhasábosak.
TE: félszáraz gyepek, legelök; kedveli
a mésztartalmú, agyagos talajt; me­
legkedvelő; ritka; hazánkban nem él.
Á:F;^
 Rétek, legelök, marhajárások

Június-október 30-100cm Bl: mással nem téveszthető óssze.

1 Rétiimola T I : tömött, órvös fürtös virágzat.
Centaurea jacea A szár felálló, négyélú, szögletes. A le­
Fészkesek velek keresztben átellenesek, lándzsá-
Asteraceae (Compositae) sak, hegyesek, válluk lekerekített vagy
Bl: a csak csöves virágok nagyobb szív alakú.
fészkekben ülnek. A szegélyeken lévő TE: álló- vagy folyóvizek nádasai, ár­
virágok nagyobbak, m i n i a belsők. kok, vízpartok, nedves rétek, siklápok,
A szár felegyenesedő vagy elfekvő. sasos állományok, láperdők; kedveli
A középső és felső levelek többnyire a nedves és valamelyest nitrogéntar­
tagolatlanok, váltakozó állásúak. Az al­ talmú talajokat; gyakori.
só levelek öblösödőek, szárnyaltán A:Sz;»j
osztottak. Az önbeporzás lehetetlen, mert a nö­
TI a szár szögletes, csak felül ágazik el. vények három virágtipusa fejlődött ki,
TE: félszáraz gyepek, rétek, útszegé­ amelyek a bibe és a porzó hosszában,
lyek; kedveli az agyagos talajt; gya­ valamint a virágporszemcse nagysá­
kori, gában és színében is különböznek.
A:F;^ A hosszú bibés változatok vannak túl­
súlyban. A cseranyagok vérzéscsilla­
A porzószálak ingerelhetők. Cser­
pító hatásúak; korábban gyógynö
anyagokat tartalmaz.
vényként is alkalmazták.
Július-augusztus 6 0 - 1 3 0 c m
L Vastövű imola _ Augusztus—októDer 5-20 cm
jajbunkó D ő s z i kikerics
Centaurea scabiosa kikirics, tücsökkoma
Fészkesek Colchicum autumnale
Asteraceae (Compositae) Liliomfélék
Bl: a csak csöves virágok nagy, min. Liliaceae
2 cm hosszú fészkekben ülnek. A fé­ Bl: a virágok látszólagos fehéres ko-
szekpikkelyek sötét szegélyesek és csánya valójában lepelcso. Levelek vi­
száraz hártyás csúcsúak. A levetek rágzáskor nincsenek.
szárnyaltán tagoltak. T I : a 6 porzólevelü, 3 bibeszálú virágok
TI: a fészek g ö m b alakú. A szélső virá­ általában egyesével állnak. A levelek
gok meg nagyobbodtak. A szár felálló. csak a virágzást követő év tavaszán je­
TE: száraz, félszáraz gyepek, rétek; lennek m e g ; húsosak, a nagy tokter­
kedveli a laza talajt; gyakori; az Alföl­ mést tulipánszerüen borítják be.
dön csak szórványosan fordul elő. TE: nyirkos rétek és ligeterdők; kedveli
A:F;«:; a tápanyagban dús, de különösen
Flavonokat tartalmaz. a valamelyest nitrogéntartalmú ter­
mőhelyet; előnyben részesíti a mély
agyag- és vályogtalajokat; gyakori.
Július-augusztus 60-160 c m Á:M:*3;®
i Piros nyúlsaláta
Prenanthes purpurea Magháza a hosszú lepelcsőben, mé­
Fészkese k/Katángfólék lyen a föld alatti hagymagumóban ta­
Cichoríaceae (Compositae) lálható. A következő tavaszig ott is ma­
Leírását lásd a 356. oldalon. rad. Kolhicin méreganyagot tartalmaz,
különösen a virágjában. A kolhicin egy
Július-szeptember 50-160cm sejtméreg, amely más egyéb mellett
4 Rétifüzény a sejtek osztódását képes ugyan meg­
füzeny, füzike gátolni, a kromoszómákét azonban
nem. A sejtkutatásban nagyobb kro­
Lythrum salicaría
moszómaszámú növények művi előál
Füzényfélék
Utaséra használják fel.
Lythraceae

252
 agárfü.vitézfú
Orchis morio
Kosborfélék
Orchidaceae
Rétek, legelök, marhajárások

Május-június 6-40 cm
I Agárkosbor

Leírásét lásd a 348. oldalon.

5
Június 15-30 cm
Posíméhbangó
pókalakú bangó
Ophrys fuciflora 10. hotosericeaí
Kosborfélék
Orchidaceae
Bl: a nagy, bársonyos szörü ajak sar­
I Rétek, legelők, marhajárások

kantyú nélküli, hasonlít egy d o n g ó

Május-|únius 20-50 cm
í Vitézkosbor
Orchis mililaris
, Kosborfélék
Orchidaceae
Bl: az ajkon egy hengeres, lefelé irá­
nyuló sarkantyú található. Valamennyi
lepellevél az ajkon kivül sisakszerúen
összehajol. Az ajak hosszabb, mint
amilyen széles.
TI: laza, dús virágú füzér. A virágok
a bíbortól a rózsas?ines-pirosig változ­
nak, finom piros pontozással. A leve­
lek hosszúkásak.
TE: félszáraz gyepek, ritkás száraz er­
dők, de váltakozóan nyirkos termőhe­
lyek is: mészjei2ó, valamelyest meleg­
kedvelő; szórványosan fordul eló, de
egyes termőhelyeken nagyobb szám­
ban megtalálható.
A:WW3;V
Mind a latin, mind a magyar elnevezé­
se a virág sisakformájára utal, amely
a három felső virágszirom összehajlá-
sa folytán áll elő. A növény gumója
nyálkaanyagokat tartalmaz, amelyek
gyógyászatilag használhatók.
_ Május-június 20-50 cm
6 Füles kosbor
Och/smasculssubsp. signifera
(O. masculusl
Kosborfélék
Orchidaceae
Leírását lásd a 276. oldalon.
Május-július 15-30cm
4 Pókbangó
párkányos bangó
Ophrys sphecodes
(O. araniíeral
Kosborfélék
Orchidaceae
Leírását lásd a 262. oldalon.
potrohához.
TI: kevés virágú füzér. A külső lepelle­
velek kíszélesedök, fehérek vagy piro-
sak. Az ajak olyan széles, mint amilyen
hosszú, csúcsán a felfelé hajló függe­
lékkel, bíbor barnáspiros, sárga mintá­
zattal.
TE: felszáraz gyepek: kedveli a mély,
mész- vagy löszlartalmú, humuszban
gazdag talajokat; melegkedvelő; ritka.
A: M; V
A növény nevét ajkának alakjáról kap­
ta. Beporzás: lásd légybangó, 276. ol­
dal. A bangófajok közül nemcsak szá­
m o s virágalak, szin és rajzolat vált is­
meretessé, hanem sok hibrid is. így
különösen az O. insectífera és az O. ho-
losericea, továbbá az O. holosericea és
az O. apifera, valamint az O, spheco­
des és az O. insectífera között. Ilyen ke­
reszteződések, hibridek akkor kelet­
kezhetnek, ha a szülőpárok a termőhe­
lyen osztoznak, mivel szabály szerint
valamennyi Ophrys-fajt ugyanazon
beporzó rovarok keresikfel.
Június-július 15--30cm
0 Méhbangó
méhalakú bangó
Ophrys api fera
Kosborfélék
Orchidaceae
Bl: a nagy, bársonyos szőrű ajak sar­
kantyú nélküli, hosszabb, mint ami­
lyen széles.
T I : kevés virágú füzér. A külső lepelle­
velek szétterülök, színük fehér vagy pi­
ros. Az ajkon barnáspiros, sárga m i n ­
tázatú visszacsapott függelék látható.
TE: félszáraz gyepek és ritkás száraz
erdők, cserjések; kedveli a mély. laza.
mésztartalmú talajokat; melegkedve­
lő; nagyon ritka.
Beporzás lásd légybangó, 276. oldal;
kereszteződéseit lásd a fenti poszrnéh-
bangónál.

254 255
 Rétek, legelök, marhajárások Rétek, legelök, marhajárások

Május-július 10-30 cm Bl: a levelek keserű ízűek.

I Légybango T I : dús virágú fürt. A virágok többnyire
légyalakú bangó a kéktől a fakókékig változnak, ritkáb­
Ophrys insectifera ban pirosas színűek. A szár a félegye­
(0. muscifera) nesedétől az egyenesig fordul elő. Az
alsó levelek tőrózsában állnak, fordí­
Kosborfélék
tott lojásdadok, nagyobbak, mint
Orchidaceae
o hosszúkás ék alakú szárlevelek.
Leírásai lásd a 276. oldalon. TE: félszáraz gyepek és nyirkos rétek;
kedveli a télen nyirkos, de nyáron szá­
Május-augusztus 10-60 cm raz, mésztartalmú talajokat: szórva
í. Szúnyoglábú bibircsvirág nyosan fordul eló.
csorikra, Jézus Krisztus keze Á:Sz;«
• Gymnadeniaconopea
Elnevezés: lásd hegyi pacsirtafü, 318.
IG. conopseal
oldal.
Kosborfélék
Bőségesen tartalmaz szaponinokat és
Orchidaceae
poligálasavat. Régóta gyógynövény.
Bl: a virág sarkantyúja majdnem két­
Korábban gyakran takarmányként fel­
szer olyan hosszú, mint a magház
etették a teheneknek a tejhozam növe­
(amely egy látszólagos virágkocsány).
lésére Ivö. hegyi pacsirtafü, 318.
A virág enyhén illatozik.
oldal).
T I : hosszú, sokvirágú füzér. A virágok
viszonylag kicsik, az ajak szélesebb,
Május-június 5-25cm
mint amilyen hosszú, háromhasábos.
A levelek szálas lándzsásaktól a széles b Üstökös pacsirtafü
lándzsásakig változnak. Polygala comosa
TE: félszáraz gyepek, sasos állomá­ Pacsirtafűfélék
nyok, slklápok, alkalmilag gyéres cser­ Polygalaceae
jések és erdők is; mészkedvelö; szór­ Bl: a murvalevelek olyan hosszúak,
ványosan fordul elő. mint a kinyílt virágok; a tömött virág­
Á:M;*s;^ zat csúcsán röviddel a virágok kinyílá­
sa előtt egy üstököl képeznek.
A kézre utaló elnevezését a növény uj­ TI: sokvirágú fürt. A virágok legtöbb­
jasán tagolt gumóiról kapta. Hasonló­ ször pirosak, ritkábban kekek. A szár
an az ujjaskosborokhoz a bibircsvirág a felegyenesedőtől az egyenesig elő­
nektárja is a hosszú virágsarkantyú fordul. A levelek többnyire váltakozó
csúcsában található. Mégis a bibircs- állásúak, a keskeny lapát alakútól a for­
virágfajokat többségükben nappali dított tojásdadig változhat.
pillangók keresik fel és porozzák be. TE: száraz és félszáraz gyepek; kedveli
a morzsalékos agyagtalajt; szórványo
Június-július 20-60 cm san fordul elő,
O Foltos ujjaskosbor A:Sz;^f.
Daclylorhlza maculata (Dactylor- Elnevezés: lásd hegyi pacsirtafü, 318.
chis maculala, Orchis maculata, O. oldal.
maculaius!
Elsősorban a nappali pillangók poroz­
Kosborfélék
zak be.
Orchidaceae
Leírásai lásd a 348. oldalon. Május-augusztus 15-25cm
6 Hegyi pacsirtafü
Május-június 5 - 1 5 c m tejelőké, tejhozófű
4 Keserű pacsirtafü Polygala vulgáris
Polygala amara Pacsirtafűfélék
Pacsi rtafúfélék Polygalaceae
Polygalaceae Leírását lásd a 318. oldalon,

256
 Rétek, legelök, marhajárások
- Április-június 15-40 cm
1 Hegyi lednek
Lathyrus linifolius var. montartus
(L rnontanus)
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Leírását lásd a 316. oldalon.
- Május-július 3 0 - 6 0 c m
L Takarmány baltacím
csacsiöröm, eszparzetl
Onobrychis viciifolia (O. viciaefolia)
, Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: fürtös virágzat A virágok rózsaszí­
nes-pirosak sárgás csíkokkal. A levelek
szárnyallak.
T I : dús virágú fürt. A szár a felegyene-
sedötől az egyenesig változik. A leve­
leken 19-25 szálas-hosszúkás levélke
található.
TE: félszáraz gyepek, rétek, útrézsük;
laza lösz- vagy homoktalajok; szórvá­
nyosan fordul elő, de gyakran elbur-
jánzik,
A: Sz; - ^
Az „eszparzett" elnevezése francia
eredetére utal. A tudományos nemzet­
ségnév (Onobrychis) görög eredetű és
„szamáreledelt" jelent, amint az a ma­
gyar népi nevek között is megjelenik.
Fehérjegazdagsága miau takarmány­
növényként termesztik.
_ Június-szeptember 30-130cm
3 Tarka koronafürt
Coronilla varia
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Leírását lásd a 278. oldalon.
- Június—augusztus 30—50 cm
4 Erdei here
tekergos here
Trifolium médium
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: a virágok 2 - 3 cm hosszú, gömbös­
tojás alakú fejecskében ülnek, vagy rö­
vid kocsányúak. A csésze kopasz, csak
a fogakon pillás, tizerü, a szár szőrös.
T I : a szár cikcakkosan megtört. A levél­
258
Rétek, legelök, marhajarasok
kék elliptikusak. Hasonlít hozzá: a pi­
rosló here (T. rubens), amelynek 3-7
cm hosszú fejecskéje hengeres. A csé­
sze húszerű. A szár kopasz. Termőhe­
lyei az erdei heréével megegyeznek;
ritka.
TE: félszáraz gyepek, száraz rétek,
cserjések, erdöszélek, gyéres száraz
erdők; kedveli a laza, agyagos talajt;
gyakori.
Á;Sz;-*$
Terméseit alkalmilag a hangyák hord­
ják szót.
Június-október 15-30 c m
5 Vörös here
lóhere, gombos here
Trifolium pratense
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: többnyire két, 2-3,5 cm hosszú vi­
rágzatfej található egy kocsányon.
A csésze szőrös, tizerü, fele olyan
hosszú, mint a sziromlevelek. A szár
többnyire szőrös.
TI: a virágok kellemes illatúak. A szár
felegyenesedő vagy egyenes.
Hasonlít hozzá: a bérci here (T. alpesi­
re), amelynek csészéje húszerű; száraz
gyepek, cserjések, erdők; ritka; nálunk
elég gyakori, kivéve a Tiszántúlon,
- a bíborhere (T. incamatum), amely­
nek a fejecskéje hengeres, a virágok
sötétpirosak. Termesztett és alkalmi­
lag félszáraz gyepekben eiburjánzik;
ritka.
TE: száraz vagy mérsékelten nyirkos
rétek; kedveli a tápanyagban dús,
mély talajt; igen gyakori, gyakran fe­
lülvetéssel dúsítják, d e szántóföldeken
takarmánynövényként termesztik is.
Á:Sz;^
Fontos, fehérjében dús takarmánynö­
vény. A kora középkor óta termesztik.
Június-augusztus 10-60 cm
6 Mocsári tisztesiü
Stachys palustrís
Ajakosak
Lamiaceae (Labiatae)
Leírását lásd a 292. oldalon.
 Rétek, legelök, marhajárások
. Június-augusztus 3 0 - 6 0 c m
1 Orvosi bakfü (betonika)
orvosi tisztesiű, sobfü
Betonica otticinalis (Stachys offici-
nalis, S. betonica)
Ajakosak
Lamiaceae (Labiatae)
Bl: a virágok tömött fejű álfüzérben
végéllök. A tölevelek örvösek.
T I : tömött álfüzér néhány távolabb ülő
örvvel. A szár négyszögletű, ós mint
a virágok, borzas szőrűck. A levelek
nyelesek, keresztben átellenes állá­
súak, tojásdadok vagy lándzsásak,
csipkések.
TE: száraz és nyirkos rétek, ritkás
lomb- és elegyes erdők, kedveli a nyá­
ron száraz, de időszakosan mégis nyir­
kos, homokos vagy agyagos talajokat;
szórványosan fordul elő.
A:F;«5
Az ókor óla gyógynövényként haszná­
latos. Cseranyagokat tartalmaz.
_ Június-szeptember 30-120 cm
Z Terjőkekigyószisz
Echium vulgare
Érdeslevelúek
Boraginaceae
Leírását lásd a 240. oldalon.
« Június-augusztus 15-40 cm
ó Orvosi csikorgófü
istenharagja
Cratiola officinalis
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Leírását lásd a 292. oldalon.
- Július-szeptember 15-30 cm
4 Sarlós gamandor
szénakék, zsuzsánka
Teucrium chamaedrys
Ajakosak
Lamiaceae (Labiatae)
Leírását lásd a 280. oldalon.
_ Július-október 5-30 c m
0 Keskenylevelü kakukkfű
balzsamfű. tömjénfű
260
Rétek, legelök, marhajárások
Thymus serpyllum
Ajakosak
Lamiaceae ILabiatael
Bl: 3-6 virág ül a levélhónaljakban és
a szárcsúcsokon kis fejes alfüzé-
rekben.
T I : a szár elfekvő vagy felegyenesedő,
a talajon fás, hengeres vagy szögletes,
körös-körül szőrös. A levelek kicsik,
háromszor-négyszer hosszabbak,
mint amilyen szélesek, keresztben
átellenesek, valamelyest bőrnemüek,
elliptikusak vagy hosszúkásak. Az el­
morzsolt levelek erős szagúak.
TE: útszélek, útszegélyek, mezsgyék,
rézsűk, száraz és félszáraz gyepek;
kedveli a laza, gyakran homokos vagy
köves talajokat, de előfordul agyagos
talajokon is; nagyon gyakori, hazánk­
ban csak a mészkerúlö homoki gyepek
és erdei fenyvesek növénye.
Á:F;«sS
A faj rendkívül sokalakú. Egyes alako­
kat alkalmilag külön fajként is leírnak.
Régóta gyógynövény. Illóolajokat (in­
nen az illata is), cseranyagokat és egy
keseranyagot tartalmaz.
. Julius-oktober 30-60 cm
6 Közönséges szurokfű
vadmajoránna, balzsammag
Origanum vulgare
Ajakosak
Lamiaceae (Labiatae)
Bl: a virágzatok összetett bogernyö-
sek. A fellevelek pirosan futtatónak.
A levelek majdnem kopaszok.
TI: a virágok bíborpirosak. A szár
egyenes, hengeres, szőrös. A levelek
keresztben átellenes állásúak, tojásda­
dok, hegyesek.
TE: hegyi erdők, száraz erdők és cser­
jések, erdőszélek, félszáraz gyepek, út­
szegélyek; kedveli a tápanyagban dús.
mésztartalmú talajt; melegkedvelő:
gyakori.
Á:F;~-
Régóta gyógynövény. Illóolajokat (in­
nen a fűszeres illata) és cseranyagokai
tartalmaz.
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

Július-augusztus 6.0-140 cm Circaea lutetiana

1 Erdei deréce
Csővirág, csővirics, oleanderkóró
Chamaenefion augustifotium
(EpHobium angustifolium)
Ligetszépefélék
Onagraceae (Oenotheraceae)
Bl: 3 szirmok 1,2-1,5 cm hosszúak.
A szár többnyire kopasz vagy csak ke­
véssé szórós. Az 1—2,5 cm széles leve­
lek lándzsásak, fonákjukon jelenté­
keny erezettel.
T I : laza fürtös virágzat. A virágok
gVengén kétoldalian szimmetrikusak.
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők, tisztások, tarvágások és erdö-
szélek; kedvelik a laza, nitrogéntartal­
m ú talajt; gyakori.
A: Sz;-*;
Ezen a növényfajon fedezte fel 1790-
ben Sprengel német botanikus az ide­
gen beporzást- Mindenekelőtt a gyö­
kerében cseranyagokat és nyalka-
anyagokat tartalmaz. A magszőröket
illetően: lásd borzas füzike, 226. oldal.
Ligetszépefélék
Onagraceae (Oenotheraceae)
Bl: a vírágkocsónyok murvalevél nél­
küliek. A levelek szőrösek, fénytelenek.
T I : csúcsélló fürtös virágzat. A virágok
fehérek vagy halvány rózsaszínűek.
A szár egyenes vagy felegyenesedő,
szőrös. A levelek tojásdadok vagy
lándzsásak.
TE: ligeterdők, nyirkos lomberdők,
elegyes erdők, tűlevelű erdők, de a tar­
vágások is; kedveli a nyirkos, agyagos,
nitrogéntartalmú talajt; az északi-kö
zéphegységi tájakon és az alföldi üget­
és láperdőkben elég gyakori.
Á: Sz; <*$
A tudományos nemzetségnév (Cir­
caea) eredete homályos, ugyanígy
a boszorkánnyal, ördöggel varázslás­
sal kapcsolatos elnevezések is. Vala­
mennyi egyfajta varázserőre látszik
utalni. (Az ógörög mitológiában Kirké
nagy hatalmú varázslónő Homérosz
Odüsszeiájában.)

Június-szeptember 30-100cm Június-augusztus 8-25 cm

L Erdei füzike 5 Alhavasi varázslófü

EpHobium montantim
Ligetszépefélék
Onagraceae (Oenotheraceae!
Bl: a 8-12 m m hosszú végükön virág­
szirmok kicsipettek, a szár kopasz,
gyakran váltakozó állású.
T I : laza fürtös virágzat. A levelek lán­
dzsásak, fűrészesen fogazottak.
TE: lomberdők, tűlevelű erdők, szur­
dokerdők, tisztások, erdei utak és er-
döszélek; kedveli a nyirkos, valame-
est köves talajokat; gyakori,
^ :Sz;-*;
Magszőrők: lásd borzas füzike, 226.
oldal.
Circaea alpina
Ligetszépefélék
Onagraceae (Oenotheraceae)
Bl: a virágkocsányok sörte alakú mur­
valevelekkel övezettek. A levelek kopa­
szok; fénylök.
TI: csúcsálló fürtös virágzat. A virágok
fehérek vagy halvány rózsaszínűek.
A szár felegyenesedő, kopasz. A leve­
lek átellenes állásúak, kerekdedek
vagy tojásdadok.
TE: szurdokerdók, hegyi erdők, lomb­
erdők, elegyes erdők, tűlevelű erdők;
kedveli a televényben gazdag, köves,
talajvíz átjárta talajokat; ritka: hazánk­
ban n e m é i .

Július—augusztus 15-100 cm
ó Rózsás füzike Elnevezés: lásd fentebb, az erdei va-
EpHobium röseum rázslófünél.
Liget szépefél ók Március-április 15-30 cm
Onagraceae (Oenotheraceae)
6 Pettyegetetttüdőfű
Leírását lásd a 282. oldalon.
orvosi tüdöfű, vérehullófű
Pulmonaria officinái is
Július-augusztus 20-60 cm Érdeslevelűek
4 Erdei varázslófü Boraginaceae
boszorkányfű. ördögüzőfú Leírását lásd a 352. oldalon.

263
262
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

- Apnlis-jumus 10-50 cm Gyöktörzse szegfúolaj illatú. A virágot

1 Erdei gyöngyköles elsősorban a dongók porozzák be.
Lithospermum purpureo-coeru- Eközben a rövid szipókájú földi dongó­
leum (Buglossoides pvrpurocae- méhek, poszméhek felülről lefelé kiha­
rulea) rapják a virágokat, hogy a bőséges
nektárhoz hozzájussanak. A gyöktörzs
Érdeslevelüek
a gyengén mérgező eugenolt tártai
Boraginacoae
mázza. Régóta gyógynövény.
BI: az 1-1,5 cm átmérőjű virágok kez­
detben pirosak, majd kékek.
TI: a szár felálló. A levelek lándzsásak,
hegyesek, durva szőrűek. Április-augusztus 30-100 cm
TE: lomberdők, száraz erdők, száraz 0 Piros mécsvirág
cserjések; kedveli a laza. humuszban erdei mécsvirág
gazdag, mésztartalmú talajt; meleg­ Melandrium sylvestre {M. rubrum,
kedvelő; ritka, termőhelyein azonban M. diurnum, Silene dioica)
csoportosan fordul elő, főleg a moly­ Szegfűfélék
hos-tölgyes szálerdőkben. Caryophyllaceae
Á: F; «§ BI: a sziromlevelek mélyen hasítottak.
Színvallását lásd hegyi lednek, 316. A csésze hasas, erósen szoros, tizerü.
oldal. TI: laza bogernyós virágzat. A virágok
egyneműek. A szár petyhüdt, felül el­
Május-szeptember 3 0 - 1 0 0 c m ágazó. A levelek átellenes állásúak,
i. Fekete nadálytő a felsők tojásdadok. A növény kétlaki.
forrasztóiü TE: ligeterdők, nyirkos helyek a lomb­
erdőkben, elegyes erdőkben és a ritkás
Symphytum officináié tűlevelű erdőkben; kedveli a táp­
Érdeslevelüek anyagban dús, nitrogéntartalmú és
Boraginaceae a talajvíz átjárta talajokat; nedvesség-
Leírását lásd a 286. oldalon. jelző; gyakori.
Á:Sz;ű—«§
^ Ma|us~augusztus 30-120 cm
3 Kigyógyökerú keserűfü A növényt pillangók, dongók, poszmé­
kígyógyökér, sárkányfű hek porozzák be. Ez a faj - szemben
Polygonum bistorta a nemzetség másik két fajával - nappal
Keserűfüfélék virágzik. A virágokat alkalmilag egy
Polygonaceae üszöggombafaj támadja meg.
Leírását lásd a 244. oldalon.

Április-június 3Ü~50cm Május-június 15-50cm

4 Bókoló gyömbérgyökér
patakparti gyömbérgyökér
Geum rivale
Rózsa fél ék
Rosaceae
B I : mással n e m téveszthető össze.
TI: a szár többvirágú, bókoló, 6 virág­
szirom összeforrt. A csésze barnásvö­
rös. A sziromlevelek vörösessárgák.
A levelek szárnyaltak. A csúcslevélkék
nagyok, a levélkék a karéjosfűrészes-
löl a szárnyasán hasadtig változnak.
TE: nedves rétek, síklápok, ritka liget-
erdők, nyirkos hegyi rétek; kedveli
a talajvíz átjárta talajokat; gyakori; ha­
zánkban nem honos.
Á:Sz;^;(^)
6 Szurokszegfü
enyvecske, cinegefű
Viscaria vulgáris (Lycnnis viscaria)
Szegfűfélék
Cahophyllaceae
B I : a száron a felső csomók alatt féke
te, ragadós gyűrűk találhatók.
TI: a virágzat bogas-füzéres bugákban
van. A levelek átellenesek, lándzsásak,
kopaszok.
TE: félszáraz gyepek, puszták, száraz
rétek, erdők és cserjések; jelzi a talaj
elsavanyodását és homokos voltát;
ritka.
Á:SZ;-«Ö
A növény szaponinokat tartalmaz. Mé­
hek és pillangók porozzák be.

264
 Erdők, cserjések, sövények
Június-szeptember 30-100cm
1 Buglyos szegfű
Dianihus superbus
Szegfűfélék
Caryophyllaceae
Leírásai lásd a 246. oldalon.
Július-október 5 - l D c m
L Mezei fátyolvirág
Gypsophila muralis
Szcgfüfélék
Caryophyllaceae
Leírását lásd a 232. oldalon.
Június-október 25-50 c m
3 Nehézszagú gólyaorr
Mária keze. Szent Róbert füve
Geránium roberlianum
Gólyaorrfélék
Geraniaceae
Bl: a szár pirossal futtatott. A levél há­
rom, teljesen különálló levélkéből áll,
ezek szárnyaltán hasadtak-karéjosak.
A növénynek széldörzsöléskor enyhén
undorító szaga van.
TI: a virágok rnásodmagukkal állnak,
rózsaszínes-pirosak. A virágszirmokon
három fehéres hosszanti csík van.
A szár a kúszótót a felegyenesedóig
változik, szőrös,
TE: lombos, elegyes, tűlevelű és hegyi
erdők, görgeteges lejtők, falak; nitro­
génkedvelő; a levegő nagy páratartal
ma mellett különösen jól tenyészik;
gyakori.
A:Sz;0
Ncmzetségelnevczés: lásd mezei gó­
lyaorr, 312. oldal. A fajnevet Szent Ró­
bert után kapta. A termés magkivető-
parittyázó mechanizmusát lásd a 284.
oldalon. A növény illóolajokat (innen
a szaga), cseranyagokat és egy eddig
nem ismert keseranyagot tartalmaz.
Gyógynövény.
Június—augusztus 8 - 1 5 c m
4 Közönséges ernyóskörttke
Chimaphila umbellata
Körtikefélék
Pyrolaceae
Bl: 2-7 virág ül egy ernyőben. A szir­
mok 5-6 m m hosszúak.
TI: a szár egyenes vagy felegyenese­
dő, négyszögletes. A levelek nyelesek,
266
Erdők, cserjések, sövények
keresztben átellenesek, csipkések, vál­
luk szív alakú.
TE: elegyes és tűlevelű erdők, különö­
sen erdei fenyvesek; kedveli a moha
benőtte, homokos, televénytartalmú
és mészmentes talajokat; nagyon
ritka.
A:F;»:;V
Gyógynövény. Leveleiben az arbutin
és urzon nevű glükozidokat tartal­
mazza.
Június-augusztus 10-50 cm
5 Piros gólyaorr
daruorr, gerely
Geránium sanguineum
Gólyaorrfélék
Geraniaceae
Bl: a 2,5-3,5 c m átmérőjű, kárminpiros
virágok egyesével állnak.
TI: a virágszirmok gyengén kicsípet-
tek. A szár és a virágkocsányok elálló
szőrúek. Az ujjasán összetett levelek
öt-hét tagúak, szőrösek.
TE: gyéres száraz erdők, erdőszélek,
félszáraz gyepek; melegkedvelő; ritka,
de termőhelyein többnyire nagyobb
állományokban fordul elő.
Á:Sz;»s
Különösen a gyöktörzsében olyan
cseranyagokat tartalmaz, amelyek
vérzéscsillapító hatásúak. Korábban
ezért gyógynövényként vérzés elállítá­
sára használták. Erre (és nyilván nem
a virág színére) utal elnevezése is
(nemzetségnév), lásd mezei gólyaorr.
312. oldal. Az említett cseranyagok
mellett még egy keseranyagot is tar­
talmaz.
Május-június 5-50 cm
0 Európai g o m b e m y ő
Sanicula europaea
Ernyósök
Apiaceae lUmbelliferae)
Leírását lásd a 86. oldalon.
Július-szeptember 50—200cm
/ Erdei angyaigyökér
angélika. angyalfü
Angelica sylveslris
Ernyósök
Apiaceae ÍUmbelliferae)
Leírását lásd a 88. oldalon.
267
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

Június-Július t ö - 2 0 c m Június-szeptember 20-50 cm

1 Kiskörtike Bablevelü varjúháj
Pyrola minor (Pirola minor) Sedum maximum
Körti kefélek (S. lelephium)
Pyrolaceae Varjúhájfélék
Leírását lásd a 80. oldalon. Crassuíaceae
Leírását lásd a 88. oldalon.
_ Június-július 15—30cm
L Kereklevelű körtike
Pyrola rotundifolta Ma|us-júhus 10-30cm
{Pirola rotundifolia) Kétlaki macskagyökér
Körtikcfélék Valeriána dioica
Pyrolaceae Macskagyókérfélék
B'l: 10-30 virág ül egy minden irányba
Valerianaceae
forduló fürtben. A bibeszál a tág ha­
Leírását lásd a 248. oldalon.
rangú virágból kiáll.
T I : a virágok bókoiók. A szögletes szár
tompa élű. A levelek majdnem kere­
kek, örvösek, börnemüek, örökzöldek, _ Július-szeptember 30-170 cm
finoman csipkések. / Orvosi macskagyökér
TE: elegyes erdők és tűlevelű erdők; mezei macskagyökér, valerián
kedveli a valamelyest nyirkos, enyhén Valeriána ofticinalis
savanyú, agyagos talajt; ritka. Macskagyökérfélék
Á:F;<*§ Vofcrianaceae
Elnevezés: lásd középső körtike, 80. o l ­ Bl: valamennyi levél páratlanul szár­
dal. Bár a virágok illatoznak, a növény nyalt.
rovarforgalma csekély. A magképzés T I : Csúcsálló bogernyős virágzat. A vi­
többnyire önbeporzás útján következik rágok a húspirostól a nagyon halvány
be. Régóta gyógynövény, leveleiben
fehérespirosasig változnak. A szór
arbutint tartalmaz.
egyszerű, barázdás, üreges. A levelek
átellenes állásúak; a 15-21 levélke be­
Július-október 8 - 5 0 c m metszett fogazott, a felsők ép szélüek.
ó Kisezerjófű A virágok illatoznak; bár ezt nem min­
Centaurium erythraea (C. minus, denki érzékeli egyforma mértékben.
C. umbellatum, Erythraea centau­ TE: nyirkos lombos, elegyes és tűleve­
rium) lű erdők, tarvágások, tisztások, erdei
Tárnicsfélék utak. nedves rétek, síklápok, árkok;
Gentianaceae kedveli a tápanyagban gazdag, a talaj­
Leírását lásd a 248. oldalon. víztől nyirkos, agyagos talajokat; igen
Július-augusztus 10-60 cm
gyakori.
4 Kakukkfű-aranka A:F;^;(®)
Cuscuta epythymum Gyógynövény. Mindenekelőtt a gyö­
Arankafélék kere illóolajokat, valamint alkaloidokat
Cuscuiaceae tartalmaz. A virágok illata macskacsa­
Leírását lásd a 248. oldalon. logató hatású.

268
 Erdők, cserjések, sövények
- Június-augusztus 30-120 cm
1 Turbanliliom
LMum martagon
Liliomfélék
Liliaceae
Bl: a levelek örvökben állnak. A virá­
gok bókolok, turbánszerüek, foltosak.
T I : laza fürtös virágzat. Nagy, arany­
sárga hagyma.
TE: lomberdők, elegyeserdők és szur-
dokerdök; előnyben részesiti a táp­
anyagban gazdag és mészben dús, hu­
muszos és laza talajt, amelynek jó víz­
vezető képessége van; ritka; Dél-Né­
metországban szórványosan fordul
elő.
Á:M;<*$;V
Hagymája húzógyökerek segítségével
a talaj egy meghatározott mélységébe
nő le. A virágszirmok foltossága örök­
letes, de mintázatuk nem. Ennek kö­
vetkeztében egyetlenegy sziromlevél
sem egyezik meg teljesen a másikkal.
A színfoltok sokkal inkább a nehezen
oldódó festékanyag-vegyületek kép­
ződése által a szomszédos sejtekben
alakulnak ki egy olyan alapelv szerint,
amely hasonlatos az ablak tábla­
üvegén keletkező jégvirágokéhoz.
Ezért van az, hogy a színes foltokat
mindig egy halványabb udvar veszi
körül.
. Június-augusztus 3 0 - 6 0 c m
L Bajuszos hagyma
kutyafokhagyma
Allium vineale
Liliomfélék
Liliaceae
Leírását lásd a 234. oldalon.
_ Július-augusztus 6 0 - 1 6 0 c m
ó Piros nyúlsaláta
Prenanthes purpurea
Fészkesek/Katángfélék
Cichoriaceae (Compositae)
Leírását lásd a 346. oldalon.
. Július-szeptember 70-150 cm
4 Sédkender
vadkender, vizikender
Eupatorium cannabinum
Fészkesek
Asteraccae {Compositae)
Leírását lásd a 290. oldalon.
270
Erdők, cserjések, sövények
g Július-szeptember 90-200 cm
0 Mocsári aszat
Cirsium palustre
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Leírását lásd a 288. oldalon.
Július-szeptember 30-100 cm
6 Festő zsoftína
Serratula tinctoría
Fészkesek
Asteraceae {Compositae)
B l : a virágok sátorozó ernyős elrende-
zódésű fészkekben ülnek. Csak csöves
virágai vannak. A szegélyvirágok nem
nagyobbak, mint a többi fészekpik­
kely, száraz hártyás csúcsok nélküliek.
T I : a fészkek kicsik, 0,6-1,2 c m átmérő­
jűek. A szár felálló, elágazó, leveles.
A levelek a tagolatlantól a szárnyasán
oszlottig változnak, élesen fürészesek
(innen az elnevezés is}.
TE: ritkás lombos és elegyes erdők,
nedves rétek; kedveli az agyagos ta­
lajt; ritka, de termőhelyein néha töme­
gesen fordul elő.
A:F;i*;
Leveleiben egy sárga festékanyag al­
kotórészeit tartalmazza, amely lúgok
hatására sárga színanyaggá alakul át
ívö. az elnevezését!).
Május-június 8—25 c m
7 Parlagi macskatalp
csábfú, gyapjasfü
Antennaria dioica
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Bl: 3-12 kis fészek ül a csúcsállású
bogernyős fürtben. Csak csöves virá­
gai vannak. A fészekpikkelyek száraz
hártyásak, kopaszok. A levelek tagolat­
lanok.
TI: a virágok többnyire bfborpirosak,
szálasak. A szár nem elágazó; felegye­
nesedő vagy egyenes. A tölevelek le­
vélrózsákat alkotnak, a fordított tojás­
dadtól a lapát alakúig változnak.
A szárlevelek szálas lándzsásak. A le­
velek színükön kopaszok, fonákjukon
fehér nemezesek.
TE: félszáraz gyepek, száraz cserjések,
ritka, száraz erdők; kedveli a laza, vala­
melyest homokos talajokat; jelzi a talaj
felszíni elsavanyodását; ritka.
271
 Erdők, cserjések, sövények
- Július-szeptember 50-1.60cm
I Réti füzény
füzeny, füzike, füzfevelúfü
Lythrum salicaria
Füzényfélék
Lythraceae
Leírását lásd a 252. oldalon.
_ Marctus-okíöber 30-80cm
i. Foltos arvacsalán
csalánka, hollcsalán
Lamium maculatum
Aj akosak
* Lamiaceae (Labiaiae)
Bl: a növény csalánszerű, de csalán-
szőrei nincsenek. Az alsó ajkon egy
nagy, kétrészes középső cimpa és két
kis oldalcimpa található. A virágok 2-3
c m , a levelek 3-5 c m hosszúak.
TI: 3-5 virág ül a levélhónalji álörvök-
ben. A virágok alsó ajka fehér foltos.
A szár egyenes vagy felegyenesedő.
A levelek keresztben átellenes állású­
ak, nyelesek, tojásdad vagy szív alakú­
ak/gyakran foltosak.
TE: lomberdők, elegyes erdők, erdő­
szélek, cserjések, vízpartok; ktídvcli
a nyirkos, tápanyagban dús és több­
nyire mésztartalmú talajokat; igen
gyakori.
A:F;-*3
A virágokat elsősorban a hosszú szi-
pókájú dongók, poszméhek és a nap­
pali pillangók porozzák be. A magva ■
kat a hangyákterjesztik.
« AugusKius—október 5-20 cm
0 Őszi kikerics
kikirics, tücsökkoma
Colchicum autumnale
Liliomfélék
Üliaceae
Leírását lásd a 252. oldalon.
. Március-május 10-25cm
4 Kónya vicsorgó
farontó, rejtekfü
Lathraea squamaría
Tátogatófélék
Scroph ularíaceac
Bl; a növény rózsaszínű, zöld levelei
nincsenek.
Erdők, cserjések, sövények
TI: tömött, egy oldalra forduló fürt,
kezdetben bókoló. A virágok rózsaszí­
nes-pirosak. A szár egyenes, húsos, fa­
kó pikkelylevelei vannak,
TE: szurdokerdök, hegyi erdők, liget-
erdők, nyirkos helyek a lomb* és ele­
gyes erdőkben; nem ritka.
Á:F;-«:;
Élősködő. Fő része a föld alatti gyök*
törzse. Ez elérheti az 5 kg-os tömeget
is. A gazdanövény gyökereit (ezek el­
sősorban lombos fák) szivógyökerei
vei csapolja meg. A növény csak mint­
egy 10 éves életkorában éri cl a virág­
zás! k o r t
_ Március-május 15-30crn
5 Odvas keltike
Corydalis cava
Füsti kefél ék
Fumaríaceae
Leírását lásd a 236. oldalon.
fi Április-május 15-30cm
6 Ujjas keltike
bárányvirág, borsóvirág
Corydalis solida
Füstikefélék
Fumaríaceae
Bl: a fellevelek ujjasán bemetszettek.
A g u m ó nem üreges.
T I : csúcsálló fürtös virágzat. A virágai
többnyire homátyospirosak, ritkábban
ibolyakékek vagy fehérek. A sarkantyú
vízszintesen vagy enyhén felfelé gör-
bülten álló. A levelek 3-3 ujjúak, be­
metszettek, vékonyak, kopaszok.
TE: lomberdők, cserjések, erdöszélek;
kedveli a mészben szegény agyagta­
lajt; ritka.
Á:Sz;-*3;®
Magvait hangyák terjesztik. Különö­
sen a gumójában mérgező alkaloido­
kattartalmaz.
_ Április-június 1.5-40 cm
/ Hegyi lednek
Lathyrus linifolius var. montonus
(L montartus)
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Legurninosae)
Leírását lásd a 316. oldalon.
 Erdők, cserjések, sövények
Április-június 20-60 cm
Tavaszi lednek
Lathyrus vernus
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Leírását lásd a 328. oldalon.
» Május-június 1S-80cm
c. Boldogasszony papucsa
Cyphpedium calceolus
Kosborfélék
Orchidaceae
Bl: mással nem téveszthető óssze.
TI: virágján nagy, papucsszerüen fel-
fúvott sárga ajak található. A külső szi­
romlevelek lándzsásak. többnyire bar­
nás bíborszinűek, ritkábban citromsár­
gák. A szár egy-két (ritkábban több) vi­
rágú. A levelek nagyok, elliptikusak.
TE: lomberdők, elegyes erdők, bükkö­
sök, tűlevelű erdők, de a törpefenyves
bozótos is; kedveli a mészben dús
agyagtalajokat, melegkedvelő; na­
gyon ritka.
Á:M;-*:;V
Virágja nemcsak sajátos alakja, hanem
nagysága miatt is feltűnik. Az akár
8 cm-ig terjedhető átmérőjével a leg­
nagyobb virágú növények közé tarto­
zik európai növényvilágunkban. Az
ajak egy légykatlancsapda. A papucs
nyílása csak akkor kerül felfelé, ha a vi­
rág kocsány megfelelően górbúl meg.
Fényes sárga színe odacsalogatja a ro­
varokat: belerepülnek a papucsba. Az
ajkakat csak mászva és a falak mere­
deksége miatt csak egyetlenegy úton
hagyhatják el. Ez az út a bibe síkján át,
majd ehhez csatlakozóan a portokon
át vezet (az önbeporzást elkerülendői).
A rovarok számára az ajak semmilyen
táplálékot nemtartalmaz.
- Május-jú'ius 20-80cm
6 Piros madársisak
Cephalanthera rubra
Kosborféiék
Orchidaceae
Bl; a virágnak nincs sarkantyúja. Az
ajak csúcsos.
274
Erdők, cserjések, sövények
TI: kevés virágú füzér (a „virágko-
csány" valójában a megcsavarodott
magház). A 15-20 m m hosszú virág­
szirmok elállóak. A levelek lándzsásak.
TE: száraz erdők, lomberdők, de gyé-
res tűlevelű erdők is; kedveli a táp­
anyagban dús, laza és mésztartalmú
talajt; melegkedvelő; igen ritka.
Á: M; «$; V
j Május-augusztus 10-60 cm
4 Szúnyoglábú bibircsvirág
Gymnadenia conopea
(G. conopsea)
Kosborfélék
Orchidaceae
Leírását lásd a 256. oldalon.
_ Május-júltus 15-30 cm
0 Pókbangó
párkányos bangó
Ophrys sphecodes
(O, aranifera)
Kosborfélék
Orchidaceae
Bl: az ajak sarkantyú nélküli, nagy, bár­
sonyosan szőrös, egy keresztespók
potrohához hasonló. A külső lepelle­
velek szétterülök, zöldesek vagy sár­
gászöldek.
TI: kevés virágú füzér. Az ajak széles,
zsákszerű, boltozatos, tagolatlan, a kö­
zépen 2—4 szőrtelen vonal van, bíbor
piros színű, a széle felé sárgás. A szár
többnyire csak alul leveles.
TE: félszáraz gyepek és gyóres száraz
erdők; kedveli a humuszos, laza,
mésztartalmú talajokat; melegkedve­
lő; igen ritka.
A:M;^5:V
Elnevezését az ajak formájáról kapta.
A beporzást illetően: lásd légybangó,
276. oldal, a kereszteződéseiről: lásd
poszméhbangó, 254. oldal.
_ Június-július 15-30 cm
0 Méhbangó
méhalakú bangó
Ophrys apifera
Kosborfélék
Orchidaceae
Leírását lásd a 254. oldalon.

Erdők, cserjések, sövények
MJJUS-július 10—40 cm
1 Légybangó
légyalakú bangó
Ophiys insecíiíera
(0- muscüeral
Kosborfélék
Otchidaceae
Bl: az ajak sarkantyú nélküli, nagy, bár­
sonyos, szőrös. Az egész virág légyhez
hasonlít.
TI: kevés virágú füzér. A külső lepelle­
velek szétterülök, színük zöldestől
a sárgászöldig változik. Az ajak mélyen
haromosztatú, bíborpiros színű, a kö­
zepén egy majdnem kopasz, négy­
szögletű, kékes színű folttal. A szár
többnyire csak alul leveles.
TE: félszáraz gyepek és ritkás száraz
erdők; melegkedvelő; ritka.
Á:M;-««;V
A virág nemcsak az emberi szem szá­
mára túnik rovarszerúnek, hanem b i ­
zonyos hártyásszárnyúak himjoinek is.
Ezek ugyanis rárepülnek a virágra, és
megkísérlik az alsó ajkat megterméke­
nyíteni. Ehhez hozzásegít a virág szö-
rössége, valamint a szaga is. Egyidejű­
leg a legyek a virágporcsomagokat át­
viszik egyik virágról a másikra, és így
biztosítják annak beporzását. A virá­
gok felkeresését akkor hagyják abba,
amikor elegendő számú nőstény ki­
kelt.
— Június-július 2 0 - 6 0 c m
i Foltos ujjaskosbor
Dactylotbiza maculala
Kosborfélék
Otchidaceae
Leírását lásd a 348. oldalon.
- Május-június 20-50 cm
6 Füles kosbor
Orchis mascula subsp. signifera
10. masculust
Kosborfélék
Orchitíaceae
B(: az ajkakon egy hengeres, hátrafelé
irányuló sarkantyú található. A murva­
levelek börnemüek. A levelek középtá­
jon a legszélesebbek.
TI: hosszú, laza, dús virágú füzér. A vi­
rágok bíbor rózsaszínűek, sötétebb
276
Erdők, cserjések, sövények
foltokkal. Az ajak háromcimpás. A le­
velek hosszúkás lándzsásak, többnyire
nem foltosak. A g u m ó tagolatlan.
TE: félszáraz gyepek, rétek, lomber­
dők; kedveli a laza agyagtalajokat;
szórványosan fordul elő.
Á:M;«Í
Tagolatlan gumója a herére emlékez­
tet. Ez a forma a nemzetség többi fajai­
ra is jellemző, innen a nemzetségnév
is. A gumók nyálkaanyagát a gyógyá­
szatban használják fel.
. Maius-iuniiis 25-50 cm
4 Vitéz kosbor
Orchis militarís
Kosborfólék
Orchidaceae
Leírását lásd a 254. oldalon.
_ Május-június 5 0 - 1 0 0 c m
3 Nagyezerjófű
boszorkányfű, erösfű
Dictamnus albus
Rutafélék
Rutaceac
Bl: a növénynek cítromillata van. A ró­
zsaszín, sötét erezetű sziromlevelek
nem egyforma hosszúak.
TI: a levelek páratlanul szárnyaltak.
A levélkék finoman fúrészesek, áttet­
szően pontozónak.
TE: száraz cserjések, erdöszélek,
lomberdőtisztások, bokorerdők; ked­
veli a valamelyest köves, laza mészta­
lajokat; melegkedvelő; nagyon ritka.
A:Sz;«5;»;V
Nemzetségnevét a Kréta szigetén lövó
Dikté-hegy nevéből vezetik le. A kö­
zépkorban gyógynövényként használ­
ták, és sokszor termesztették kertek­
ben is. Alkaloidokat, szaponinokat és
illóolajokat tartalmaz. Ez utóbbiak for­
ró napokon olyan bőségesen párolog­
nak el. hogy szélcsendben - a növény
feletti l é g t é r b e n - meg isgyújlható.
£ Június-augusztus 30—50 cm
D Erdei here, tekergős here
Trifolium médium
Pillangósvirágúak
Fabaceae ILeguminosae)
Leírását lásd a 258. oldalon.
277
 Erdők, cserjések, sövények
Június-szeptember 3 0 - 1 3 0 c m
I Tarka koronafürt
Coronilla varia
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: 10-20 világos rózsaszínű, 1-1,5 cm
hosszú virág ül egy ernyőben. A szár
lapos, szögletes, elfekvő vagy felegye­
nesedő.
T I : a levelek többnyire hosszú nyelűek.
A 11-25 rövid nyelű levélke alakja
a fordított tojásdadtól a szálasig vál­
tozik.
TE: félszáraz gyepek, útszegélyek,
mezsgyék, száraz cserjések, tölgye­
sek; kedveli a tápanyagban dús, tö­
mött talajokat; melegkedvelő; szórvá­
nyosan fordul elő.
Á : Sz; -*:;; ®
Föld feletti részeiben mérgező glükozi-
dokat tartalmaz, amelyek hasonlóan
hatnak, mint a gyűszűvirág méreg-
anyagai.
Június-augusztus 30-150 cm
L Piros gyűszűvirág
Digitális purpurea
Tátogatófólék
Scrophularíaceae
Bl; mással nem téveszthető össze.
T I : egy oldalra forduló fürtös virágzat.
A virágok pártatorka foltos. A szár
egyenes. A levelek tőrózsát alkotnak,
tojásdad vagy lándzsa alakúak, csipké­
sek, fonákjukon szürke nemezesek.
TE: tarvágások, ritka lombos és ele­
gyes, tűlevelű erdők, erdöszélek; ked­
veli a homokos, agyagos, nitrogéntar­
talmú talajokat, mészkerülö; szórvá­
nyosan, termőhelyein azonban több­
nyire nagyobb csoportokban fordul
elő; hazánkban nem Őshonos.
Á:F;0;O
A virágok foltosságát illetően: lásd
turbánliliom, 270. oldal.
Fontos gyógynövény. Számos mérge­
ző glükozidot (ún. digitálisz-glükozido-
kat) tartalmaz.
Július-október 30-60 cm
3 Borefű
borsfúpereszlény, lófodormenta
Cíinopodium vulgare (Calamintha
278
Erdők, cserjések, sövények
cíinopodium, C. vulgáris, Satureja
vulgáris, S, cíinopodium)
Ajakosak
Lamiaceae (Labiatae)
Bl: 10-20 virág ül tömött örvökben,
Legfeljebb négy orv van egymás fe­
lelt. A szár durva szőrű. A levelek a to­
jásdadtól a hosszúkásig változnak.
TI: a csésze szúrós sortéjű. A szár
egyenes. A bolyhosán szőrös levelek
nyelesek, tojásdad alakúak, csipkés
vagy fúrészes szél üek.
TE: száraz erdők és cserjések, útszegé­
lyek, mezsgyék; kedveli a laza, táp­
anyagban dús és valamelyest mész­
tartalmú talajt; szórványosan fordul
elő.
Á:F;<*g
Július-október 30-60 cm
4 Közönséges szurokfű
vadmajoránna, balzsammag
Oríganum vulgare
Ajakosak
Lamiaceae (Labiatae)
Leírását lásd a 260. oldalon.
Június-augusztus 30-60 cm
5 Orvosi bakfü
orvosi tisztesfú, sebfű
Betonica officinaiis (Stachys offici-
nalis, S. betonicai
Ajakosak
Lamiaceae (Labiatae)
Leírását lásd a 260. oldalon.
Június-augusztus 60-120 cm
6 Erdei tisztesfú
Stachys sylvatica
Ajakosak
Lamiaceae (Labiatae)
Bl: a virágok hatosával ülnek a levél-
hónalji álórvökben és egy csúcsállású
álfüzérben.
TI: a virágok kétszer olyan hosszúak,
mint a csésze. A szár egyenes, felül
elágazó, durva szörü. A szív alakú, fű-
részes szélű, durva szőrű levelek ke­
resztben átellenes állásúak.
TE: lomb-, elegyes, hegyi, liget- és
szurdokerdők; kedveli a laza, nitrogén­
ben dús, a talajvíztől nyirkos talajokat;
elég gyakori.
Á:F;^
27S
 Erdők, cserjések, sövények
Julius-oktober 10-80 cm
1 Szúrós kenderkefü
fogainyfú, foganött
Galeopsis tetrahit
Ajakosak
Lamíaceae (Labiatae)
Bl; a felső ajak sisak alakú. Az alsó ajak
minden oldalán egy üreges fog van.
A szá r a csomók alatt duzzadt.
TI: löbb, majdnem g ö m b alakú, dús vi­
rágú álorv. A szár egyszerű vagy el­
ágazó, a csomókban szórós. A tojás­
dad vagy lándzsa alakú levelek hosszú
nyelűek. Több hasonló, egymástól ne­
hezen megkülönböztethető alfaja lé­
tezik.
TE: gyomállományok a szántófölde­
ken, utakon, törmelékes helyeken és
vasúti töltéseken, de erdőszéleken és
tarvágásokban is; kedveli a tápanyag­
ban dús, nitrogéngazdag, valamelyest
köves talajt; nagyon gyakori.
Á:Sz;0-0
Két kenderkefüfajból kereszteződés
útján keletkezett, miközben a kromo­
szómaszám megkettőződött. Ezt A.
Müntzing svéd botanikus - aki keresz­
tezések útján „szintetizált" egyedeket
hozott létre - kísérletileg is tudta iga­
zolni.
^ Július-augusztus 90-120cm
i. Erdei lednek
Lathyrus sylvestris
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: 3-10 virág ül egy fürtben. A virág-
kocsányok szárnyaltak. A porzószálak
Meredek köves hegyoldalak, sziklák
Május-június 10-25 cm
Pünkösdi szegfű
Dianthus gratianopoliianus
(D. caesiusl
Szegfüfélék
Caryophyllaceae
Leírását lásd a 244. oldalon.
280
Erdők, cserjések, sövények
Meredek köves hegyoldalak, sziklák
egyetlen csővé nőttek össze. A csövek
vége merőlegesen levágott. A levele­
ken 2-6 levélke található.
T I : a szár nagyon erőteljes, elfekvő,
felegyenesedő vagy kúszó, négyszög
letes, két szárnnyal. A levelek egy szár­
nyas kaccsal végződnek.
TE: lomberdők, száraz erdők, elegyes
erdők, tisztások és erdőszélek; kedveli
a tápanyagban dús, valamelyest
mésztartalmú talajokat; szórványosan
fordul elő.
AsS2;:*a
Elnevezés: lásd hegyi lednek, 316.
oldal.
_ Július—szeptember 15—30 cm
ó Sarlós gamandor
szénakék, zsuzsánka
Teucrium chamaediys
Ajakosak
Lamíaceae {Labiatae)
Bl: a virágok felső ajak nélküliek. Azal
só ajak öt cimpából áll. A virágok olyan
hosszúak, mint a murvalevelek.
TI: a vörösesbarna virágok levélhónal-
ji állásúak vagy csúcsállók. A szár fel­
egyenesedő vagy egyenes. A levelek
hosszúkásak, ók alakúak, bemetszet­
tek, csipkések.
TE: száraz és félszáraz gyepek, száraz
cserjések, gyéres száraz erdők, szikla­
gyepek, gyepsávok mészkősziklákon;
kedveli a humuszban gazdag mészta­
lajokat; szórványosan fordul elő-
A:F;-.;
GyÖktörzse minden évben két nemze­
dék leveles szárat fejleszt, amelyek kö­
zül csak a második jut el a virágzáshoz.
Június-szeptember 20-50 cm
Bablevelü varjúháj
Sedum maximum IS. telephium)
Varjúhájfélék
Crassulaceae
Leírását lásd a 188. oldalon.
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
*

Június-szeptember 1Q-300cm vagy felegyenesedő, A levelek Hosszú­

1 Füzéressüllőhinár kásak vagy lándzsásak, az alsók és kö
tóborosta, vízikapor zépsők átellenes, a felsők váltakozó ál­
Myriophytlum spicatum lásúak.
Süllőhlnárlélék TE: a folyó, ritkábban az állóvizek ná­
Haloragidaceae IHaloragaceael dasai, árkok, sasos állományok, de er­
Bl: a felső lámaszlólevelek tagolat­ dők is, mindenekelőtt tarvágások:
lanok. kedveli az agyagos, tápanyagban dús,
TI: sokvirágú, egyenes füzér. A szár talajvíz átjárta talajt; gyakori.
többnyire pirosas és elágazó. A levelek A:Sz:<5
gazdagon, fésűsen tagoltak, többnyire A magszőröket illetően; lásd borzas
négyesével, örvökben találhatók. füzike, 226. oldal.
Hasonlít hozzá: a gyűrűs süllóhinár
ÍM. verticillatum), amelynek felső tá- Július-szeptember 90-140 cm
masztólevelei osztottak, a levelek 4 Borzas füzike
többnyire ötösével-hatosával örvös Epilobium hirsutum
állásúak. Június-szeptember. 10-200 Ligetszépefélék
cm. Termőhelyei megegyeznek a füzé- Onagraceae ÍOenotheraceae)
res süllőhínáréval, de mészszegény vi­ Leírását lásd a 226. oldalon.
zekben: ritka.
TE: úszó vízinövény-állomány állóvi­ Július-augusztus 15-I00crn
zekben: alámerülő; kedveli a meleg, 5 Rózsás füzike
tápanyagban dús, mészben gazdag vi­ Epilobium roseum
zeket; szórványosan fordul elö. Ligetszépefélék
Á: Sz; «& Onagraceae ÍOenotheraceae!
Bl: a virágszirmok 5-6 m m hosszúak,
Június-október 10-100<:m a csúcsukon erősen kicsipettek. A szár
2 Vizihidor alul kopasz, felül gyengén szőrös. A le­
Alisma planlago-aquatica velek hosszúkás lándzsásak, eléggé
Hidőrfélék hosszú nyelúek, súrún fogazottak.
Alismaiaceae TI: laza fürtös virágzat. A kinyíló virág­
Leírását lásd a 102. oldalon. zatok bókolok. A szár többnyire el­
ágazó.
Június-szeptember 15-80 cm TE: patakok és folyók partjai, árkok;
O Kisvirágú füzike kedveli a mésztartalmú, szivárgó ned­
apróvirágú füzike, kaporitea ves, laza és humusztartalmú, táp­
Epilobium pen/ifíorum anyagban dús talajt; szórványosan
Ligetszépefélék fordul elő.
Onagraceae ÍOenotheraceae) Á : Sz; <*5
Bl: a halvány rózsaszínű virágszirmok A magszőröket illetően: lásd borzas
5-10 m m hosszúak. A szár legalább füzike, 226. oldal.
alul erősen szőrös. Mindenekelőtt a gyökere cser- és nyál-
T I : laza fürtös virágzat. A szár egyenes kaanyagokattartalmaz.

782
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
* Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Május-július 6-30 cm
1 Lisztes kankalin
kulcsvirág
Primula farinosa
Kankalinfélék
Primulaceae
Bl: a levelek a fonákjukon lisztesen fe­
hérek.
TI: egyenes ernyős virágzat, A virágok
a bíboribolya színtől a rózsaszínig vál­
toznak. A hosszúkás vagy fordított to­
jásdad levelek örvösek, csipkések,
gyengén ráncosak.
TE: siklápok. forrásmezök, nyirkos
magashegyi gyepek; ritka.
Á:F;-*-;V
Elnevezés: lásd sugárkankalin, 182. ol­
dal. Gyóktörzsóben szaponinokat tar­
talmaz.
. Május-június 15-30 cm
2 Vidrafű
vídraelecke, vízi elecke
Menyanthes trifoliata
Tárnicsfélék
Gentianaceae
Bl: a levelek a lóheréére hasonlítanak,
de sokkal nagyobbak.
T I : a virágok tömön fürtökben állnak,
szélükön fehér szakállúak. A levelek tö-
állásúak.
TE: fellápok és átmeneti lápok, sasos
állományok, zsombék közti nyílt vizek:
az ún, semlyékek; kedveli a gyengén
savanyú, többnyire tőzeges talajt; rit­
ka, termőhelyein azonban többnyire
nagyobb állományokban fordul elő.
A: F; ■*§; V
Régóta gyógynövény; gyökerében és
leveleiben keseranyagokat tartalmaz,
amelyeket azonban ma már nem alkal­
maznak a gyógyászatban.
Jűlius-szepternber 30-170 cm
Orvosi macskagyökér
mezei macskagyökér, valerián
Valeriána officinalis
Macskagyökérfélék
Vaíerianaceae
Leírását lásd a 268. oldalon.
284
Május-július 10-30 cm
4 Kétlaki macskagyökér
Valeriána dioica
Macskagyökérfélék
Vaferianaceae
Leírását lásd a 248. oldalon.
Június-július 10-50 cm
5 Tőzegeper
komor ka
Comarum palustre
Rozs a félék
Rosaceae
Bl: mással nem téveszthető Őss?e.
T I : bogernyós virágzat. A szár elfekvő,
félegyenesedétől az egyenesig válto­
zik. A főtengely elfásodó. A levelek
kézszerúen ujjasak, hétosztatúak vagy
hétrészesek.
TE: síklápok és átmeneti lápok; kedve­
li a savanyú és legalább időszakosan
elárasztott láptalajt; ritka.
A: Sz; -aí; V
Június-szeptember 20-100 cm
0 Mocsári gólyaorr
Geránium palustre
Gólyaorrfélék
Geraniaceae
Bl: a virágok mindig másodmagukkal
állnak.
T I : a virágok 2,5-3 cm átmérőjűek.
A virágszirmok csak gyengén kícsipet-
tek, A szár elágazó, felegyenesedő,
durva szőrű. A levelek tenyeresen hét-
lagúak.
TE: patakpartok, árkok, nyirkos rétek;
kedveli a talajvíz átjárta, agyagos vagy
kovakavicsos talajt; ritka, de termőhe­
lyein többnyire kisebb csoportokban
fordul elő.
Á: Sz; <tfj
Gyökerében cseranyagokat tartalmaz.
Különösen említésre méltó a gölyaorr-
fajoknál a magok terjesztése. A termés
szálkás csúcsa felcsavarodott és eb­
ben a helyzetben megfeszült. Egy
meghatározott érési szakaszban ez
a feszültség ütésszerűen kioldódik, és
a magok kiparittyázódnak. Egyetlen
magjának 5 mg-os tömegét akár 2,5
m-re ís képes kilőni.
Elnevezés: lásd mezei gólyaorr. 312.
oldal,
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
- Július-október 20-80cm
1 Lapulevelü keserüfü
Polygonum lapalhifolium
Keserüfüféíék
Polygonaceae
Bl: a levélhüvelyek simák vagy csak
rövid szörüek.
T I : a füzérek a fö- és oldalágakon nő­
nek. A leveles szár egyenes, dúsan el­
ágazó, megvastagodott csonkkal. A le­
velek többnyire az alsó harmadukban
a legszélesebbek, gyakran sötét f o l -
íosak.
TE: gyomállományok mindenekelőtt
a kapásnövények szántóföldjein, rit­
kábban utakon is, de vízpartokon, sőt
a vízben is; kedveli a tápanyagban dús
talajt; szórványosan fordul elő.
Á:Sz;G-Q
Pirosan virágzó változatai mellett lé­
teznek sárgás vagy zöldes virágúakis.
- Július-szeptember 10-80cm
L Baracklevelű keserüfü
ebgyökér, göcsfü, vereshunyor
Polygonum persicaría
Keserüfüféíék
Polygonaceae
Leírását lásd a 232. oldalon.
- Július-szeptember 30-60 cm
ó Orvosi szappanfü
szappanfű, habzófú
Saponaria officinalis
Szegfű fél ék
Caryoph yllaceae
Bl: a szirmok csak kicsípettek, a torok­
ban két fogacskájuk van.
TI: a virágok többnyire tömött, csúcs­
Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
álló csomókban találhatók a száron és
ennek elágazásain. A szár egyenes, fi­
n o m pihés, gyakran a pirostól az ibo­
lyakékig színesen futtatott. A levelek
átellenes állásúak, hosszúkás lándzsá-
sak, haromerűek, hegyesek.
TE: gyomállományok falakon, ártere­
ken, homoki gyepekben, parlagokon,
zátonyokon, kavicsos folyópartokon;
kedveli a talajvíz átjárta, laza talajt;
szórványosan fordul elő.
Á:Sz;.*$
Bőségesen tartalmaz szaponinokat.
Ezért ha a növényt vízben szétdörzsöl­
jük, elkezd habozni. Ezen alapulnak
a tajtékozassal, habzással kapcsolatos
népi elnevezései is. Régóta gyógynö­
vény.
. Július-október 5-15 cm
1 Mezei fátyolvirág
Gypsophila muralis
Szegfűfélék
Caryoph yllaceae
Leírását lásd a 232. oldalon.
- Május-szeptember 30-iOOcm
5 Fekete nadálytő
forrasztófű
Symphytum officináié
Érdeslevelűek
Boraginaceae
Leírását lásd a 190. oldalon.
* Július-augusztus 5-25 cm
0 Vízi gázló
Hyörocotyle vulgáris
Ernyösök
Apiaceae (Umbelliferae)
Leírását lásd a 108. oldalon.
287
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Július-szeptember 5 0 - 2 0 0 r m
I Erdei angyalgyóker
vízparti angyalgyoker
Angelica sylvestris
Ernyősök
Apiaceae IL/mbelliterae)
Leírását lásd 3 232. oldalon.
Március-április 30-60cm
2 Közönséges acsalapu
vörös acsalapu, kalapfü
Petasites hybiidus IP. officinalisl
Fészkesek
Asteraceae (ComposiWe)
Bl: a virágok fürtösen elrendezel! fész­
kekben ülnek. Virágzáskor a növény
pókhálósán szőrös, levélíelen. a szá­
ron csak pikkelylevelei vannak.
TI: a nyelves és csöves virágok a bi-
borszintől a fakó rózsaszínig változ­
nak, kellenies illatúak. A levelek a vi-
rágzási szakasz vége felé jelennek
meg. Igen nagyra nőnek (rebarbara-
szerúek) és fonákjukon vékony gyapja­
sán szőrösek.
TE: vízpartok, árkok, patak menti lige­
tek, erdószélek; kedveli a köves, mész­
tartalmú, nyirkos talajt; gyakori.
Á:F;<=;
Régen a pestis ellen gyógyszerként al­
kalmazták. Gyöktörzseben illóolajo­
kat, keser- és cseranyagokat tartalmaz.
Régóta gyógynövény.
- Június-augusztus 50-160cm
6 Virágkáka
fűlemilefű, gyékénykáka
Butomus umbellatus
Virágkákafélék
Butomaceae
Bl: ernyőszerű virágzat. A virág hat szi­
romlevélből éli,
TI: csúcsálló álernyős virágzat. A szi­
romlevelek rózsaszínűek, sötétebb
erezessél. A sásszerü, háromólű, vá­
lyús levelek tőállásúak. mereven egye­
nesek.
TE: allo- vagy lassú folyóvizek náda­
sai; melegkedvelő; a tápanyagban
288
Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
dús talajt keresi, iszapjelző; ritka; ná­
lunk főleg az Alföldön gyakori.
Június-szeptnmber 20-50 cm
4 Gyikhagyma
réti hagyma, gyékhagyma
Allium angulosum
Liliomfélék
Liliaceae
Bl: a szár felül élesen szögletes. A leve­
lek laposak, fonákjukon éles gerin-
cúek.
TI: álernyős virágzat, sarjhagymák
nélkül. A levelek tőállók.
TE: nedves rétek, kákaállományok. kii
Ionosén tó- és folyópartok; kedveli
a humusztartalmú és nitrogénben sze­
gény talajokat, a nyári hónapokban yz
időszakos kiszáradást is elviseli, és
ezáltal jelzi a váltakozó vízállású és víz-
járású termőhelyeket; ritka.
Á:M;„:.
Július-szeptember 50-160crn
0 Rétifüzény
füzeny, füzike
Lythrum saticeria
Füzényfélék
Lythraceae
Leírását lásd a 252. oldalon.
_ Július-szeptember 9 0 - 2 0 0 c m
0 Mocsári aszat
Cirsium pahistre
Fészkesek
Asteraceae ÍCompositae)
Bl: a csak csöves virágok kis fészkek
ben, ezek pedig bogemyös virágzat­
ban elrendeződve ülnek, A magházon
és 3 termésen szárnyas szőrű bóbita
(kézinagyító alán vizsgálandó!). A szár
és a levelek tüskések
T I : a szár a felső részéig leveles, pók
hálósán szőrös.
TE: siklápok, nedves rélek, láperdők,
nedves tarvágások: kedveli a nedves,
valamelyest iszapos vagy tőzeges ta­
lajt; kerüli a mészben kifejezetten dús
talajt; gyakori.
A:F,e
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
- Július—augusztus 50-150cm
1 Pókhálós bojtorján
Arcíium lomentosttm
Fészkesek
Asieraceae {Compositae)
61: a esak csöves virágok gombos, erő­
sen pókhálósán szórós, bugásán el­
rendeződött fészkekben ülnek, ezek
2 - 3 cm átmérőjűek. A fészekpikketyek
horgas szörűek (akaszkodószerv).
TI: a szár leveles. A levelek nagyon na­
gyok, nyelesek, válluk kerekded vagy
szív aiakú.
TE: gyomállományok utakon, törme­
lékes helyeken és patakok mentén is;
kedvet) a nitrogéndús, mésztartalmú
agyagtalajt; szórványosan fordul elő.
Á:F;Q
Kereszteződéseit, hatóanyagait; lásd
kis bojtorján, 236. oldal.
Július-szeptember 70-150 cm
2 Sédkender
sédfü.vizikender
Eupatoríum cannabinum
Fészkesek
/Asieraceae (Compositae)
Bl: a csöves virágok fészkekben, ezek
bogernyős virágzatban vannak elren­
deződve. A szár leveles. A levelek rész­
ben átellenes állásúak, többnyire hár­
masán tagoltak. A levélkék lándzsásak.
durván fűrészesek.
T I : a fészkek kicsik. A virágok jelenték­
telenek, színük sötétpirostól halvány-
pirosig változik. A S2ár feláiló.
TE: ritka lomberdők, elegyes erdők, li-
geterdök, tarvágások, erdőszélek, víz­
partok; kedveli a nyirkos, tápanyag­
ban dús, mésztartalmú talajt; nedves­
ségjelző; gyakori,
Á: F; ©-<•£ (®)
Tudományos elnevezés: lásd közön­
séges párlófű, 140. oldal.
A „vízikender" elnevezés a leveleknek
a kender leveleihez, ill. a virágoknak
a vadszurokfű virágaihoz való hason­
lóságára utalnak (lásd 260. oldal). Rég­
óta gyógynövény. Egy kémiailag ed­
dig még ki nem kutatott keseranyagot
tartalmaz.
290
Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Március-október 30-80 cm
O Foltos árvacsalán XXX,
Lamium maculatum TK
Ajakosak
Lamiaceae (Labiatae)
Leírását lásd a 272. oldalon.
Május-június 5-15cm
4 Erdei kakastaréj
Pediculahs sylvatica
Tátogatófélék
Scrophularíaceae
Bl: az alsó ajak jelentősen rövidebb,
m i n t a felső.
TI: füzérvirágzat, A virágok halvány ró­
zsaszínűek vagy pirosak. A szár elfek­
vő vagy felegyenesedő. A levelek szár­
nyaltán osztottak. A levélkék szárnyal­
tán hasadtak.
TE: síklápok, sasos állományok, nyir­
kos hegyi rétek, erdei utak, kedveli
a talajvíz átjárta, savanyú, lözeges
vagy homokos talajt; szórványosan
fordul elő; hazánkban nem ól.
Á:F; ©--•$; (®i
Félélösködö. A kakastaréjfajokból ko­
rábban főzetet készítettek az állatok
tetvei ellen. A rovarokra mérgező
aukubint tartalmaz.
Június-október 50-200 cm
5 Bíbor nebáncsvirág
Irflpaliens glandutifera
Nebáncsvirágfélék
8,-i/sa m//?aceae
Bl: a virágokon rövid, lefelé görbült
sarkantyú található,
T I : 5~20 virág van a 2,5-4 cm hosszú,
felálló, levélhónalji állású fürtvirágzat­
ban. A szár felálló és általában nem
elágazó. A levelek 10-25 cm hosszúak,
élesen fűrészesek.
TE: vízpartok, nedves erdők. Csak
nagy páratartalomnál tenyészik agya­
gos vagy vályogos talajon; szórványo­
san fordul elő; hazánkban dísznövény,
ám ligeterdökben elburjánzott, ártéri
gyonitársulásokban terjedőben van.
Á: Sz; 0
Eredetileg Indiából származott kerti
dísznövény. Mintegy 1930 óta folya­
matosan terjed. Folyópartok mentén
terjed, és innen telepszik meg más ter­
mőhelyeken.
291

Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
M Május—június 25-30 cm
1 Szélestevelü ujjaskosbor
Dactylorhiza majális (Dactylorchis
latlfolia, Orchis impudica, O. latifo-
lia. O. majális)
Kosborfélék
Orchidaceae
Bl: az ajkon egy hengeres, hátrairá­
nyuló sarkantyú van. A lepellevelek ol­
dalt elállnak. A fellevelek lágyak, hosz-
szabbak, mint a sötétpiros virágok.
A levelek középen a legszélesebbek,
többnyire foltosak.
TI: tömött, dús virágú füzér. Az ajak
láthatóan tagolt, A szár üreges. 4 - 6 le­
vele a széles lándzsástól a lándzsásig
változik. A g u m ó tenyeresen ujjasán
tagolt.
TE: siklápok, nedves rétek; kedveli
a tápanyagban dús, gyengén savanyú
talajt; a nemzetség többi fajánál ke­
vésbé érzékeny a nitrogénra; szórvá­
nyosan fordul elő.
Á:M;^s;V
« JúnlUS-JÚliUS 2 0 - 6 0 c m
c. Foltos ujjaskosbor
Dactylorhiza maculala (Dacrylor­
chis maculata, Orchis maculata. O.
mQculatusl
Kosborfélék
Orchidaceae
Leírását lásd a 348. oldalon.
— Június-július 2O-40cm
O Hússzínű ujjaskosbor
Dactylorhiza incarnata (Orchis stric-
tifolia. 0. strictifolius, 0. incarnalus,
0. incarnata)
Kosborfélék
Orchidaceae
Bl: az ajkon egy hengeres, hátrairá­
nyuló sarkantyú van. Az oldalsó lepel­
levelek elállóak. A fellevelek lágyak,
hosszabbak, mint a hússzínű virágok.
A levelek alul a legszélesebbek, a csú­
csukon csuklyaszerüen összehúzottak.
folt nélküliek.
T I : hengeres, dús virágú füzér. A majd­
292
Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
nem tagolatlan ajak sarkantyúja rövi­
debb, mint a magház. A szár többnyire
üreges, 3-6 lándzsás levele van.
TE: síklápok, nedves rétek; mind
a mésztartalmú, mind az elsavanyo­
dott agyagtalajokon megtalálható;
szórványosan fordul elő; nálunk néhol
nagyobb állományokban él, de a víz­
rendezések miatti termőhelyváltozás
folytán gyérülőben van.
A:M;*5;V
. Május-augusztus 10-60 cm
4 Szúnyoglábú bibircsvirág
csorikra. Jézus Krisztus keze
Gymnadenia conopea
(G. conopseal
Kosborfélék
Orchidaceae
Leírását lásd a 256. oldalon.
_ Június-augusztus 10-60cm
3 Mocsári tisztesfű
süppedéki tisztesfű
Slachys palustris
Ajakosak
Lamiaceae (Labiataet
Bl: a virágok álörvökben állnak a felsó
levélhónaljakban és a szárcsúcsokon;
kétszer olyan hosszúak, m i n t a csésze.
A levelek ülök, legfeljebb az alsók rö­
v i d nyelúek, hosszúkásak.
T I : az álörvökben 6-12 virág van. Az al
só ajak foltos. A szár merev szőrű. A le­
velek keresztben átellenes állásúak,
fúrészesek, merev szőrúek.
TE: nedves rétek, nyirkos szántóföl­
dek, hegyi rétek, útszélek; kedveli a ne­
héz, agyagos és nyirkos talajt; szórva
nyosan fordul elő.
A:F;^
- Június-augusztus 15-40 cm
D Orvosi csikorgófü
istenharagja
Gratiola ofíicinalis
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Leírását lásd a 112. oldalon.
293
 Bokrok és fák
Március—maius 50~1&0cm
1 Farkasboroszlán, horsoska
Daphne mezereum
Boroszíánféiék
Thymelaeaceae
Bl: a virágok a fás szárból fakadnak.
A virágzási időszakban lehelteién vagy
csak egy-egy ágcsúcsi fevélcsomó ta­
lálható rajta.
TI: az erősen illatozó virágok a rózsa­
színtől a vöröses ibolyáig változnak.
A termés egy bogyó. A szár elágazó,
kérge ráncos.
TE; lomberdők, elegyes erdők, ritkáb­
ban gyéres tűlevelű erdők; kedveli
a tápanyagban dús, humuszban gaz­
dag és valamelyest mésztartalmú ta­
lajt; szórványosan fordul elő.
Á: Sz; ®; V
Valamennyi szerve a csípős ízű, meze­
rin nevű méreganyagot tartalmazza.
Máj us-július 5-35 cm
L Csíkos boroszlán
Daphne striata
Boroszíánféiék
Thymelaeaceae
Bl: a virágok rózsaszínűek, kívül kopa­
szok, orgonára emlékeztető illatúak.
TI: 8-10 virág található a csúcsálló
csomókban. Az ágak kopaszok. A leve­
lek bőrnemüek, az ágvégeken cso­
mókban állnak.
TE: hegyi rétek és magashegységi
sziklahasadékok; ritka; hazánkban
neméi.
A:Sz;&;V
A méreganyagát illetően lásd a farkas-
boroszlánnál fentebb közölteket.
Május-június 10-30 cm
O Henye boroszlán
Daphne cneorum
Boroszíánféiék
Thymelaeaceae
Bl; a virágok bíborpirosak, kívül szőrö­
sek, a szegfűére emlékeztető illatúak.
TI: 6-10 virág található a csúcsálló
csomókban. Az ágak pihések. A mint­
egy 1,5 cm hosszú levelek ép szélűek,
örökzöldek, a száron egyenletesen
oszlanakel.
TE: ritkás száraz erdők, félszáraz gye­
pek, sziklaomlások a középhegységek­
ben és a magashegységek előterei­
294
Bokrok és fák
ben; kedveli a sekély, mészben gazdag
talajt, melegkedvelő.
A:Sz;®;V
Március-április 3 0 n v i g
4 Vénic-szil
Ulmus laevis (U. díffusa)
Szilfafélék Ulmaceae
Bl: a hosszú kocsányú virágok kis,
csüngő csomókban állnak. A szárnyas
termés pillás.
TI: az 5-8 cm hosszú levelek váltakozó
állásúak, váluk ferde, kétszeresen fo-
gazottak. A rügyek kopaszok.
TE: ligeterdök; kedveli a mély, talajvíz
átjárta talajokat; ritka.
A:Sz
Március-április 1D-30m
t) Mezei szil
Ulmus minor (U. carpinifolia)
Szilfa félék Ulmaceae
Bl: a majdnem kocsánytalan, fehér
szőrű virágok kis csomókban állnak.
A mag szorosan a szárny kivágása
alatt található. A rügyek kopaszok.
TI: az 5-8 cm hosszú levelek váltakozó
állásúak, ferde vállúak, kétszeresen fo-
gazoftak.
TE: lomb- és ligeterdők; kedveli
a mésztartalmú, talajvíz átjárta, agya­
gos talajokat, de száraz erdőkben
mésztartalmú talajon is előfordul;
szórványosan fordul elő.
A:Sz
Március-április 1G-30cm
0 Hegyi szil
Ulmus glahra (U. scabra, U. mon-
tana)
Szilfafélék Ulmaceae
Bl: a majdnem kocsánytalan, rozsda-
színű szőrű virágok kis csomókban áll­
nak. A magvak a termésszárnyak He-
pendék) közepén találhatók. A rügyek
rozsdavörös szőrúek.
TI: a 8-10 cm hosszú levelek váltakozó
állásúak, ferde vállúak, kétszeresen fo
gazottak.
TE: szurdokerdők és ligeterdők, bük­
kösök; kedveli a mésztartalmú, köves
törmeléktalajt; bőséges vízellátású lej­
tökön szórványosan fordul elő.
Á:Sz
,!!-:::
 Bokrok és fák
Május-július 30-50 cm
I Varjúbogyó
Empetrum nigrum
Varjúbogyófélék
Empetraceae
Bl: a virágok jelentéktelenek, a levelek
tü alakúak, fonákjukon Fehérek, a szé­
lükön befelé csavarodnak.
T I : a növény kétlaki. A porzós virágok
rózsaszínűek, a termös virágok bíbor-
szinűek, kiesik. Az ágak a felegyenese-
dőtöl a felállóig változnak, A nagyon
rövid nyelű, fénylő levelek váltakozó
vagy majdnem örvösállásúak.
TE: puszták, homokbuckák, magashe­
gyi rétek bozótosai; kedveli a savanyú,
laza talajt; ritka; termőhelyein több­
nyire tömegesen fordul elő; hazánk­
ban n e m é i .
A: Sz; (&)
Mérgező, andrometoxin nevű ható­
anyagot tartalmaz.
Június-augusztus 80 cm-ig
L Tőzeg áfonya
Vaccinium oxycoccos
{Oxycoccus palustris}
Erikafélék Ericaceae
Bl; a szár kúszó. A levelek kicsik, kihe­
gyezettek, a szélüksorirott.
T I : a virágok kicsik, bókolok, vékonyak
és hosszú nyelűek. A levelek sötétzöl­
dek, fénylők.
TE; fellápok és lápos, gyéres erdők, tő­
zegmohalápok párnái; kedveli a sava­
nyú, nedves, mohás tőzegtalajt; ritka;
termőhelyein többnyire állományai­
ban fordul elő; hazánkban igen ritka,
jégkori maradvány (relíktumj.
Á:F
Termése bőségesen tartalmaz C-vita­
mint, azonban csak akkor válnak ize-
sekké, ha legalább egyszer átfagytak.
Július-augusztus 10~50cm
3 Keresztes hanga
gombos hanga
Eríca tetratix
Erikafélék
Ericaceae
Bl: a 4-7 m m hosszú levelek tüszerű-
ek, hármasával-négyesével örvös állá­
súak, merev szörüek.
T I : a kancsó alakú, húspiros virágok
296
Bokrok és fák
csúcsálló ernyős csomókban ülnek. Az
ágak felállók, durva szörüek. A növény
örökzöld.
TE: puszták és lápok; kedveli a nyirkos
vagy nedves, homokos vagy tőzeges,
állandóan savanyú talajt; szórványo­
san fordul elő; termőhelyein többnyí­
re kiterjedt és feltűnő állományokban
található; hazánkban nem él.
Á:F
Ez a növény - és nem a sokkal gyako­
ribb csarab - az, amelyet a költök sok­
szor megénekeltek „hanga(füí" né­
ven. Ahol tömegesen lép fel - kitűnő
mézelő. A beporzó rovarok szipókája
azonban legkevesebb 7 m m hosszú
kell legyen, hogy a nektárhoz férhes­
senek.
Aprilís-má|us 60-150 cm
4 Közönséges madárbirs
píros madárbirs, molyhonya
Cotoneaster integerrimus (C. inte­
gerrima}
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: 2-10 virág található egy-egy levél­
hónaljban. A sziromlevelek 2 - 3 m m
hosszúak. A levelek épszélúek, legfel­
jebb csúcsukon finoman fűrészesek.
Fonákjukon sűrű szőrűek, színükön ko­
paszok.
TI: ernyőszerű fürtös virágzat, A viró
gok kicsik, harang alakúak, halványpi­
rosak. A fiatal ágak esetenként neme-
zes szőrűek. A kerekded-tojásdad leve
lek hegyesek vagy kicsípettek.
TE: száraz cserjések és erdők, többnyi­
re meredek, sziklás déli lejtök; kedveli
a mésztartalmú és köves talajokat, al­
kalmilag azonban homokos talajokon
is előfordul; melegkedvelő; igen ritka.
A:Sz
Mindenekelőtt a sziklai darázs porozza
be. Magvában egy szerves kéksavve­
gyületet tartalmaz.
Április-május IQm-lg
5 Vadalma
erdei vadalma
Malus sylvestris (M. communis
subsp. acerba}
Rózsafélék
Rosaceae
Leírását lásd a 116. oldalon.
297
 és fák Bokrok és fák

Június-július 1-2 m Május-augusztus 10-30 cm

1 Gyapjas rózsa
Rosa pomifera (R. villosaf
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a virágok erőteljesen pirosak.
A csészelevelek a terméssel erősen
összeforrottak. A száron egyenes, vé­
kony tövisek vannak. A levelek szár­
nyaltak.
T I : a mintegy 7 cm átmérőjű virágok
egyesével ülnek. 5-7 levélkéje van. fo­
nákjukon tömött szőrnek, 1-4 cm
h'osszúak.
TE: sziklasávok, cserjések és száraz er­
dők, déli lejtökön és erősen napos he­
lyeken; melegkedvelő: nagyon ritka.
Á:Sz
Termései csak kevés C-vitamint tartal­
maznak ivö a gyepű rózsánál az alább
közölteket).
Június 1,3-2,8 m
Gyepürózsa
kutyarózsa, vadrózsa
Rosacanina
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a virágok a halványpirostól a vilá­
gos rózsaszínig változnak. A csésze­
csúcsok az elvirágzást követően visz-
szacsapottak. A szár tövises. A levelek
szárnyaltak.
TI: a gyengén illatozó virágok egyesé-
vel-hármasával ülnek. A szirmok 2-2,5
cm hosszúak. A tövis többnyire kam­
pós. A levelek páratlanul szárnyaltak,
váltakozó állásúak. 5-7 levélkéje tojás­
dad vagy elliptikus, élesen fürészes,
kopasz. A nemzetség számos, rendkí­
vül nehezen megkülönböztethető és
gyakran alakgazdag fajból all.
TE: lomberdők, erdöszélek, cserjések;
kedveli a laza talajt; gyakori.
Á:Sz
Termései, a csipkebogyók C-vitamin­
ban rendkívül gazdagok (100 g friss
terméstömegben 1700 mg is leheti.
Emellett A-provitamint is tartalmaznak
(mégpedig 100 g friss termésben
5 mg-ot), valamint B-vitaminokat, K-
és P-vitamint. A vitaminokat legjob­
ban úgy lehet hasznosítani, ha a ter­
mésből lekvárt készítenek. Szárítás so­
rán legnagyobb részük megsemmisül.
ó Vörös áfonya
mohabogyó
Vaccinium vitis-idaea
Erikafélék
Ericaceae
Leírását lásd a 118. oldalon.
Május-július 30-90crn
4 Hamvas áfonya
mocsári áfonya
Vaccinium uliginosum
Erikafélék
Ericaceae
Bl: az ágak hengeresek, szürkésbar­
nák. A levelek ép szélüek, fonákjukon
kékeszöldek, kék deresek.
T I : több csúcsálló virág. A szár fel­
egyenesedő vagy egyenes. A levelek
max. 4 c m hosszúak és 2 cm szélesek,
tompák, majdnem ülök, a szélük sod­
rott.
TE: lápok, nedves erdők, magashegyi
gyepek; kedveli a nyirkos vagy ned­
ves, savanyú talajokat; szórványosan
fordul elő, de termőhelyein többnyire
nagyobb állományokban található;
hazánkban nem él.
Á : F; {&)
Bogyói egy eddig vegyileg még isme­
retlen hatóanyagot tartalmaznak,
amely bódulatot képes előidézni, ha az
ember a bogyókból egyszerre na­
gyobb mennyiséget fogyaszt el.
Május-július 50-130 cm
b Mocsári molyűző
molyűzó, tetűfü
Ledum palustre
Erikafélék
Ericaceae
Bl: a virágok nem ha rang széniek. A le­
velek fonákja rozsdavörös szőrű.
TI: ágcsúcsi állású, dús virágú ernyős
virágzat. A szár örvösen elágazó. A le­
velek mindössze mintegy 3 m m széle­
sek, színükön fénylőek. A cserje kelle­
metlen szagú.
TE: fellápok, lápos erdők; kedveli
a nedves tözegtalajt; nagyon ritka; ha­
zánkban nem fordul elő.
Á:F;&;V
A levelek illóolajokat (innen a szaga),
és ledől nevű méreganyagot tartal­
maznak.

298 299
 Bokrok és fák
Máj us-október 15-30 cm
1 Közönséges tőzegrozmaring
havasi rozmaring. mocsárirozma­
ring
Andromeda polifolia
Erikafélék Ericaceae
Bl: az 1-2 m m széles levelek lándzsá-
sak, fonákjukon kékes-fehérek, erősen
sodrónak.
T I : 1-4 csúcsálló virág. A szár felálló
vagy felegyenesedő.
TE: fellépők; kedveli a nedves, lápos
és savanyú tözegtalajt; nagyon ritka,
d e termőhelyein többnyire csoporto­
san fordul elő; hazánkban n e m é i .
Á:F;®
Tudományos nemzetségnevét az ógö­
rög mondákban szereplő Andromedá-
ról kapta, aki Képheusz király és Kasz-
sziopeia királynő leánya volt. A nö­
vény leveleiben az andrometoxin ne­
v ű méreganyagot tartalmazza.
Május-augusztus 40-120 cm
í Borzas havasszépe
havasirózsa, hangarózsa, rózsafa
Rhododendron hírsutum
Erikafélék Ericaceae
Bl: a levelek mindkét oldalukon zöldek
(legfeljebb csak néhány rozsdasárga
ponttal), a szélükön szőrösek.
TI: többvirágú ernyők. Az ágak sűrűn
elágazók, súrün levelesek. A levelek el­
liptikusak vagy hosszúkásak, fordított
tojásdadok, kiterülök.
TE: erdők az alpesi tájakon, ritkábban
hegyvidéki erdők az Alpok nyúlványa­
in, havasi cserjések; kedveli a mésztar­
talmú, laza, valamelyest nyirkos, kö­
ves talajt; szórványosan fordul elo;
termőhelyein többnyire nagyobb állo­
mányokban található; hazánk terüle­
tén nem őshonos.
A : F; V
Május-augusztus 4 0 - l 2 0 c m
o Rozsdás havasszépe
havasi rózsa
Rhododendron ferrugineum
Erikafélék Ericaceae
Bl: a levelek fonákjukon a rozsdasár­
gától a rozsdavörösig változnak, nem
szőrösek, a szélükön sodrottak.
T I : többvirágú ernyós virágzat. Az
300
ágak alul kevéssé levelesek. A levelek
hosszúkás lándzsásak.
TE: az Alpok erdői ritkábban hegyvidé­
ki erdők az Alpok nyúlványain, havasi
cserjések; kedveli a mészmentes, laza,
humusztartalmú, köves és valame­
lyest nyirkos talajt; nagyon ritka, de
termőhelyein gyakran kiterjedt állo­
mányokatalkot.
Á:F;V
Június-szeptember 10-50cm
4 Csarab *$(()>•
csarabfű, hanga
Calluna vulgáris '■ Ijjj?
Erikafélék Ericaceae
Bl: az 1-3 m m hosszú levelek tű alakú­
ak, négy sorban elrendeződve átelle­
nes állásúak.
T I : csaknem egy oldalra forduló fürt.
A virágok kicsik, rövid kocsányúak-
TE: puszták, lomberdők, elegyes er­
dők, tűlevelű erdők, útszegélyek,
mezsgyék, hegyi rétek; kedveli a ho­
mokos, savanyú talajt; nagyon gyako
r i ; hazánkban környezeti igényei miatt
csak az ország nyugati részén, mész­
mentes alapkőzeten él.
Á:F
Jó móhlegelö. Gyógynövény. Flavo-
nokat, cseranyagokat és arbutint tar­
talmaz.
Június-szeptember 30-60 cm
b Tövises iglice
Ononis spinosa
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
Bl: a szőrök a száron egy vagy két sor­
ban állnak.
T I : a virágok egyesével-hármasával
ülnek a levélhónaljakban, gyakran sű­
rű levelű, fürtös virágzatokba egyesül­
ve. A szár felegyenesedő vagy egye­
nes, többnyire tövises. A levelek hár­
masával állnak, rövid nyelüek vagy
ülők.
TE: félszáraz gyepek, útszegélyek,
mezsgyék, legelök; kedveli az agya­
gos, gyakran köves, mésztartalmú ta
lajt; melegkedvelő; szórványosan for­
dul elö; hazánkban az Alföld keleti ré­
szeiről hiányzik, máshol gyakori.
A:Sz
Ótj Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
4 Márclus-decembor 10-40 cm
I Perzsa veronika
Veronica persica
IV. tournefortii)
Tátogatófélék
Scrophularíaceae
Bl: a 8-12 m m átmérőjű virágok egye­
sével állnak a levélhónaljakban. A le­
velek sziv alakúak, csipkések. A tok
8-10 m m széles.
TI: a virágok hosszú kocsányúak, ég­
színkékek, sárgásfehér torokkal. A szár
elfekvő vagy felegyenesedő, egyszerű
vagy elágazó, göndörszörü.
TE: gyomállományok kapásnövények
szántóföldjein, kertekben és szőlős­
kertekben, ritkábban utakon és törme­
lékes helyeken is; kedveli a tápanyag­
ban dús és valamelyest agyagos talajt;
igen gyakori; az Alföldön szórványo­
san él.
Á;F;0-0
Eredetileg Kis-Ázsiában volt őshonos,
Európában csak botanikus kertekben
fordult elő. 1805-ben a karlsruhei Bo­
tanikus Kertből burjánzott el. 1815-ben
elérte Baseli, 1839-ben Zürichet, 1866-
ban Magdeburgig nyomult elő. Ma­
napság egyike a leggyakoribb kerti
gyomoknak.
Március-május 5-30 cm
L Borostyánlevelü veronika
Veronica hederifólia
Tátog atóféi ék
Scrophularíaceae
Leírását lásd a 320. oldalon.
Március-május 5-15 cm
3 Ujjaslevelű veronika
Veronica iríphyllos
Tátogatófélék
Scrophularíaceae
Bl: szárcsúcsi laza fürtös virágzat. A vi-
rágkocsányok hosszabbak, mint a csé­
sze. A felleveleket nem lehet határo­
zottan megkülönböztetni a szárleve­
lektől, A középső és a felső levelek há-
rom-Öttagúak,
302
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
TE: a virágok sötétkékek. A szár egye
nes, alul elágazó. Az alsó levelek tojás­
dadok, a középsők ujjasak, három-öt
tagúak, a felsők lándzsásak.
TE: gyomállományok gabonaszántó­
földeken, de kapásnövényszántón,
kertekben, szőlőskertekben, utakon is;
kedveli a laza, homokos talajt; valame­
lyest mészkerülő; szórványosan for­
dul elö.
Á:F;Q
Április-szeptember 10-25 cm
p
Mezei veronika
Veronica arvensis
Tátogatófélék
Scrophularíaceae
Leírását lásd a 320. oldalon.
Április-június 15-30 cm
0 ö s z t ö r ü s veronika
Veronica chamaedtys
Tátogatófélék
Scrophularíaceae
Bl: szőrök a száron csak két sorban ta­
lálhatók.
TI: laza, többnyire csak két levélhönalji
állású fürt. A szirmok könnyen lehulla­
nak, kékek, sötétebb erekkel. A szár el­
fekvő vagy felegyenesedő. A levelek
átellenes állásúak, rövid nyelüek, csip­
kések, szőrösek.
TE: rétek, lomberdők, elegyes erdők.
száraz cserjések, útszélek; kedveli a la­
za, nitrogéntartalmú talajt; igen gya­
kori.
Á:F;^;(»Í
Aukubin nevű glükozidot tartalmaz
(lásd erdei kakastaréj, 290. oldal).
Május-augusztus 15-50 cm
0 Fogaslevelü veronika
Veronica austriaca (V. teucríum)
Tátogatófélék
Scrophularíaceae
Leírását lásd a 308. oldalon.
303
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék

- Július-augusztus 30-130 cm , . Június—szeDtember 30-120 cm

1 Cikória ó Terjökekigyószisz
kávékatáng. mezei kaláng Echium vulgare
Q'chorium intybus Érdeslevelüek
Fészkesek/Kata ngfélék Boraginaceae
Cicboriaceae (Compositae) Leírását lásd a 240. oldalon.
Bl: a csak nyelves virágok nagy fész­
kekben ülnek. A magházon és a termé­
sen többnyire nincs jól látható bóbita. . Május-julius 5-30 cm
A szár erősen elágazó. 4 Mezei zsálya
T I : a szár berzedten elágazó. Az alsó le­ Salvia pratensis
velek kacúrosak, a felsők hosszúkásak, Aj akosak
tagolatlanok, szárolelök. Lamiaceae ILabiatae)
TE: gyomállományok az utakon, tör­ Leírását lásd a 338. oldalon.
melékes helyeken, vasúti töltéseken,
útszegélyeken, mezsgyéken, ritkáb­
ban szántóföldeken; különféle talajo­ _ Április-június 5-30 cm
kon; niirogénkedveló; igen gyakori. b Közönséges infü
Á;F;<*-
genfi ínfű
Virágai kb. 6 órakor nyílnak ki és déli 12 Ajuga genevensis
óra tájban csukódnak össze. Gyökeré­ Aj akosak
ből a 17. század óta állítanak elő cikóri­ Lamiaceae (Labiatae)
át (kávépótlót). Régóta gyógynövény. 81: a virágok felső ajak nélküliek. Az al­
só ajak háromcimpás. A fellevelek csú­
- Május-szeptember 10-50 cm csa háromkaréjos. A növény indák nél­
L Mezei szarkaláb küli.
Consolida regalis rQ/^i TI: 6-12 virág ül álörvökben a levél­
(Delphinium consolida) hónaljakban ós csúcsálló helyzetben.
Boglárkafélék ÜJ A szár és a levelek bolyhosán szőrö­
Ranunculaceae sek. Csak kevés tőlevele van, ezek ha­
Bl: mással nem téveszthető Össze. mar el is száradnak. A szárlevelek erő­
TI: kevés virágú fürt. A hosszú kocsá- sen csipkések.
nyú virágnak hosszú sarkantyúja van. TE: ritkás száraz erdők, száraz és fél­
A szár erősen elágazó. A levelek csú­ száraz gyepek, útszegélyek, mezs­
csa hasított. gyék; kedveli a mésztartalmú, laza ta­
TE: gyomállományok mindenekelölt lajt; melegkedvelő; szórványosan for­
a gabonaszántóföldeken, ritkábban dul elő.
komposzttelepeken; kedveli az agya­
gos mésztalajt; ritka; visszahúzódó­ Magvain kívül gyükérsarjakkal is sza­
ban van. porodik.
A: Sz; 0 ; (®)
Virágjait a pillangók és a dongók,
poszméhek porozzák be. A nemzetség - Julius-auguszlus 30-70 cm
tudományos neve a latin consolidare D Mezei varfü
= rögzíteni szóból keletkezett, Koráb­ kelésfü, rühfű
ban elterjedten hasznosították gyógy­ Knaulia arvensis
növényként, mint sebösszehúzót. Mácsonyafélék
Csekély mennyiségben alkaloidokat Dipsacaceae
tartalmaz, ezért gyengén mérgező. Leírását lásd a 336. oldalon.

307
 Rétek, legelök, marhajárások
Április—június 15-30 cm
Űsztörűs veronika
Veronica chamaedrys
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Leírásai lásd a 302. oldalon.
. Május-augusztus 15-50 cm
L Fogaslevelü veronika
Veronica austriaca IV. íeucríuml
Tátogatófélék
. Scrophulariaceae
Bl: fürtös virágzat. A szár felegyenese­
dő vagy felálló. A levelek a tojásdadtól
a lándzsásig változnak, ülőek, legfel­
jebb az alsók nyelesek valamennyire.
T I : az azúrkék virágok átmérője 1-1,3
cm. A virágkocsányok szőrösek.
TE: száraz ós félszáraz gyepek, száraz
cserjések, ritkás száraz erdők, útszegé­
lyek, mezsgyék; kedveli a mésztartal­
m ú , gyakran köves, de mély talajt;
elég gyakori.
A: F; * ;
. Június-augusztus 15-30cm
ó Orvosi veronika
veronikafű
Veronica officinalis
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Bl: fürtös virágzat. A virágok halvény­
kékek, sötétebb erezessél. A csészének
4 csúcsa van. A levelek fordított tojás­
dadok.
T I : a levélhónalji állású fürtök felállók.
A szár kúszó, a csúcsa felegyenesedő.
A levelek rövid nyelűek. érdesek, füré-
szesek.
TE: puszták, sovány rétek, lomberdők,
elegyes erdők, tűlevelű erdők; kedveli
a homokos, savanyú agyagtalajt; jelzi
a felszíni talajelsavanyodást; igen
gyakori; hazánkban főleg a Dunántú­
lon és az Északi-középhegységben for­
dul elő.
A: F; •*?;(»)
308
Rétek, legelők, marhajárások
Régóta gyógynövény. Aukubint Ivó.
erdei kakastaréj, 290. oldali, cseranya­
gokat és egy keseranyagot tartalmaz.
Július-szeptember 30-110cm
4 Réti ördögharaptafű
Succisa pratensis
Mácsonyafélék
Dipsacaceae
Bl: a szegélyvirágok nem nagyobbak,
mint a középső. A szár a virágfészkek
alatt rásimuló szőrű. A levelek tagolat­
lanok.
TI: a többnyire sötétkék, ritkábban sö­
tét ibolyáskék szinú virágok szárcsúcsi
félgömbös fejecskékben ülnek. A leve­
lek átellenes állásúak, tojásdad vagy
lándzsás alakúak.
TE: nedves rétek, siklápok, hegyi rétek,
nyirkos erdők; kedveli a gyengén sa­
vanyú, legalábbis időnként nyirkos ta­
lajt; szórványosan fordul elö; hazánk­
ban a Tiszántúlon hiányzik.
Á:F;«3
Az „ördögharaptafű" stb. elnevezés
a gyöktörzsre vonatkozik, amely ősz­
szel úgy néz ki, mint amit leharaptak.
Régóta gyógynövény. Gyöktörzsében
szaponinokat, cseranyagokat és szka-
biozid nevű glükozidottartalmaz.
Augusztus-október 10-25 cm
b Cafrangostárnicska
Gentianella ciliata IGentíana ciliata)
Tárnicsfélék
Gemianaceae
Bl: a szirmok csúcsa rojtosan caf-
rangos.
TI: a virágok többnyire egyesével áll­
nak, ritkábban virágzó oldalágakkal.
A levelek szálasak, ritkábban hosszú­
kás lándzsásak, egyerúek.
TE: félszáraz gyepek, útszegélyek,
mezsgyék, ritkás erdők, cserjések;
kedveli a köves, laza talajt; valame­
lyest melegkedvelő; ritka.
A: F; ©—«$ V
Az utóbbi időben visszaszorulóban
van.
 ,• Rétek, legelök, marhajárások
Március-június (júltus-augusz-
lusl 3-15 cm
I Tavaszi tárnics
Gentiana verna
Tárnicsfélék
Gentianaceae
Bl; a szár egyvirágú. A pánacimpák
csúcsa tányérszerúen, laposan kiterü­
lő. Nem virágzó hajtásai is vannak.
TI: az 1,8-3 cm átmérőjű virágok
csúcsállóak. A szár egyenes, 1-3 pár­
ban álló, kis, átellenes állású levéllel.
A tölevélrózsa különböző nagyságú,
az1 elliptikustól a lándzsásig változó
alakú tevelekből áll.
TE: félszáraz gyepek, száraz rétek, he­
gyi rétek; kedveli a mésztartalmú, bő­
ven humuszos, köves agyagtalajokat;
ritka; a termőhelyein többnyire na­
gyobb csoportokban fordul elő; ha­
zánkbanneméi.
Á; F; « $ V
Különlegesen meleg esztendőkben
esetenként ősszel másodszor is vi­
rágzik.
Júhus-szeptember 15-40cm
/- Kornístárnics
Gentiana pneumonantbe
Tárnicsfélék
Gentianaceae
Leírását lásd a 330. oldalon.
Július-szeptember 30-70 cm
«5 Fecsketárnics
méregölö tárnics. Ördögméze
Gentiana asclepiadea
Tárnicsfélék
Gentianaceae
Bl: a virágok a levélhónaljakból ered­
nek. A pártacimpák nincsenek laposan
kiterülve. A levelek tojásdadok vagy
lándzsásak, öterűek.
T I ; 1-2 virág ül a levélhónaljakban.
A szár egyenes vagy bókoló. A szár tö­
mött szőrű. A levelek keresztben átel­
lenes állásúak.
TE: nyirkos erdők, főleg a lucfenyve-
sek a magashegységekben és előtere­
ikben, nyirkos hegyi rétek, havasi gye­
pek; kedveli a mésztartalmú, humusz­
310
Rétek, legelők, marhajárások
ban gazdag és nyirkos, agyagos talajt;
ritka.
A: F; «£ V
A fecskével kapcsolatos elnevezése
a német nyelvterületről átvett forma,
ahol a közönséges méreggyilok (vad-
paprika) német neve „fecskegyökér",
és mivel ennek a tárnicsfélének a leve­
lei ehhez rendkívüli m ó d o n hasonlíta­
nak, innen a névtársítás. Virágai reg­
gel 8-9 óra között nyílnak ki, és délután
17-18 óra között csukódnak ismét be.
Zöld részében és a gyökerében keser-
anyagokat tartalmaz.
Május-július 30-60 cm
H Terebélyes harangvirág
Camp3nula patula
Harangvirágféfék
Campanulaceae
Leírását lásd a 342. oldalon.
Május-szeptember 15-70 cm
D Csomós harangvirág
csengettyűké, harangfú
Campanulaglomerata
Harangvirágfélék
Campanulaceae
Bl: a virágok egy tömött fejecskében
ülnek, az alsó szárlevelek válla lekere­
kített vagy szív alakú, A növény lágy
szőrű.
TI: a virágok 1,5-3 cm hosszúak. A szár
egyszerű, egyenes. Hasonlít hozzá:
a halvány vagy vállas harangvirág (C.
cervicaria), amelynek szárlevelei nem
lekerekítettek, a növény szúrósan me­
rev szőrű; cserjésekben, réteken; rit­
ka; hazánkban főleg az Északi-közép­
hegységben fordul elö.
TE: félszáraz gyepek, rétek; kedveli
a laza, néha valamelyest köves agyag­
talajt; mészkedvelő; gyakori.
A:F;««$
Június-szeptember 15-50cm
D Kereklevelü harangvirág
Campanula rotundifolia
Harangvirágfélék
Campanulaceae
Leírását lásd a 324. oldalon.
311
 Rétek, legelők, marhajárások Rétek, legelők, marhajárások

Május-julius 15-50 cm gyelni a különböző fejlődési szakasz­

1 Erdei nefelejcs ban lévő és ennek megfelelő állású vi­
Myosotis syivatica rágokat. A termés kiparittyázó mecha­
Érdeslevelüek Boraginaseae nizmusát illetően: lásd mocsári gólya­
Bl: a virágok &-10 m m átmérőjűek. orr, 284. oldal.
A csésze elálló szőrű.
T I : a virágzat íürtös. A levelek lándzsá- Június-október 10-40crn
sak, ép szélüek, durva szörűek. 3 Tengerparii iringó
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­ Eryngium marítimum
lű erdők, ligeterdők, hegyi rétek, hava­ Ernyósök
si gyepek; kedveli a laza, televénytar­ Apiaceae (Umbelliferae)
talmú, nyirkos agyagtalajokat; szórvá­ Bl: a virágok majdnem g ö m b alakú er­
nyosan fordul elő; hazánkban főleg nyőkben állnak. Az ernyő gallérja tüs­
középhegységekben található. kés. A levelek szúrós tüskések.
T I : a szár erőteljes, erősen elágazó,
A virágbimbók gyakran halvány rózsa­ olyannyira, hogy gyakran egy majd­
színűek. A virág kifejlődése közben nem félgömb alakú „ b o k o r " keletke­
észlelhető színvallás a rózsaszíntől zik. A tölevelek hosszú, a szárlevelek
a kékig olyan savszintváltással függ pedig rövid nyelűek. a fellevelek ülök.
össze, amely a sziromlevelek sejtjei­ Az egész növény kékesen deres.
ben megy végbe (lásd még hegyi led­ TE: homokbuckák; kedveli a sótartal­
nek, 316. oldal). m ú homoktalajt; nagyon ritka; termő­
helyein azonban többnyire még ki­
sebb csoportokban fordul elö; hazánk­
ban nem Őshonos.
Június-szeptember 30-60 cm Á:Sz;0--*3;V
Í. Mezei gólyaorr
Geránium pratense Elnevezés és hatóanyag-tartalom: lásd
Gólyaorrfélék mezei iringó,44. oldal.
Geraniaceae
Bl: a virágok 2,5-4 cm átmérőjűek. Május— október 15-40 cm
A virágkocsányok az elvirágzás után 4 Mocsári nefelejcs
lekonyulnak. Myosotis palustris
T I : a virágok kettesével állnak. A szár {M. scorpioides)
felálló. A levelek nagyok, ujjasak, hét- Érdeslevelüek
tagúak. Boraginaceae
TE: tétek minden fajtája; kedveli Leírását lásd a 322. oldalon.
a mély, mésztartalmú agyagtalajt; szé-
nakaszólást követően gyakran másod­ Junms-júliuS 30-60 cm
szor is virágzik; gyakori. 5 Közönséges harangláb
Á: Sz; «$ harangláb, sasfú
A nemzetségnév a termés gólyacsörre Aquilegia vulgáris
emlékeztető alakjára utal. Virágkocsá- Boglárkafélék
nyai a virágok felnyilásakor lassú moz­ Ranunculaceae
gásokat végeznek, amelyeket a szárol­ Leírását lásd a 322. oldalon.
dalak egyenlőtlen növekedése idéz
elö. A bimbók kezdetben felállóak, Április-május 5~20cm
majd bókolok; a kibontakozás után D Salátagalambbegy
a virág ismét felálló, ezt követően madársaláta, aprósaláta
azonban a virágkocsány vízszintes Valeríanella iocusta
lesz. Esőben és éjszaka a virág bókol. (V. olitoria)
A beporzást követően a virágkocsá­
Macska gyökérfél ék
nyok lefelé görbülnek. Gyakran egy­
Valeríanaceae
ugyanazon növényen meg lehet fi­
Leírását lásd a 304. oldalon.

312 313
 Rétek, legelők, marhajárások Rétek, legelők, marhajárások

Május-augusztus 3f)-100cm Április-május 10-30 cm

1 Erdei varjúköröm 4 Epergyöngyike ^<^(fo5
raponc, ra ponca csengőjácint, gyöngyjácint STjíí:
Phyteuma spicatum Muscari botryoides
Harangvirágfélék Jácintfélék
Campan ulaceae Hyacinthaceae
Leírását lásd a 60. oldalon. Leírását lásd a 326. oldalon.

Május-szeptember 15-50 cm
2 Gombos varjúköröm
raponc, ra ponca
Phyteuma orbiculare
Harangvirágfélék
' Campanulaceae
81: a mélykékfejecskékgömbalakúak.
T I : a virágbimbók karomszerüen meg­
hajlottak. A szár felálló, gyéren leve­
les. A levelek csipkések-fürészesek, az
alsók hosszú nyelúek, sziv alakúak, to­
jásdadok vagy hosszúkás tojásdadok,
a felsók szálasak.
TE: félszáraz gyepek, hegyi rétek; ked­
veli a laza, köves, mésztartalmú talajt;
valamelyest melegkedvelő, alkalmilag
azonban láptalajokon is előfordul,
amennyiben ezek jól szellőzőitek;
eléggé ritka, de egyes termőhelyein
bőven terem.
Á:F;<«§
Elnevezés: lásd erdei varjúköröm, 60.
oldal.
Április-május 10-30cm
5 Fürtös gyöngyike
Muscari racemosum
Jácintfélék
Hyacinthaceae
Bl: 4 - 6 petyhüdt, csak 2-3 m m széles
levele csak ősszel jelenik meg.
TI: az illatozó virágok tömött, majd­
nem g ö m b alakú fürtben állnak. A szár
virágzás idején levéltelen.
TE: gyomállományok kapásnövények
szántóföldjein, szőlőskertekben és fél­
száraz gyepekben; kedveli a mészben
gazdag agyag- és lösztalajokat; ritka,
de termőhelyein többnyire tömegesen
fordul elő.
Á:M;-*§;V
Korábban parasztudvarok gyakori
dísznövénye volt, innen azután gyak­
ran elburjánzott. Túlnyomó részben
a szőlőskertek vidékein fordul e!ö.

Június-szeptember 15-50 cm Május-október 30-60 cm

i Hegyi kékcsillag
csíkcsillag, hegyisten, hímcsillag
Jasione montana
Harangvirágféfék
Campan ulaceae
Bl: a virágok egy lapított, végállású fe­
jecskében állnak. A virágok és a bim­
bók egyenes állásúak, égszínkékek.
A levelek ép szélűek, kicsik, a szélükön
hullámosan göndörek, durva szórüek.
TI; a szár felegyenesedő vagy egye­
nes. A levelek váltakozó állásúak, szá­
lasak, az alsók a hosszúkástól a fordí­
tott tojásdadig változnak.
TE: homokbuckák, ritkás és köves gye­
pek; kedveli a homokos, száraz talajt;
mészkerülö; ritka.
A:F;Q
e
0 Hegyi búzavirág
Centaurea montana
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Bl: a csak csöves virágok nagy, magá­
nyos fészkekben ülnek. A levelek min.
1 cm szélesek, a száron lefutók.
T I : a fészekpikkelyek fekete szélűek,
cafrangosak. A belső csöves virágok
ibolyakékek.
TE: szurdokerdők, hegyi erdők, lomb­
erdők, elegyes erdők (különösen a rit­
kás helyeken, erdei utakon és tarvágá­
sokon), hegyi rétek; kedveli a humusz­
ban dús, mésztartalmú talajt; ritka;
többnyire tömegesen fordul elő.
Á:F;*-

314 315
 Rétek, legelök, marhajárások
Május-június 5 - 1 5 c m
1 Sovány ibolya
Viola canina
Ibolyafélék
Violaceae
Bl: a virágkocsány leveles, nincsenek
tőlevelek, a virág sarkanlyúja 5-6 m m
hosszú.
TI: a virágok egyesével, levélhónaljak­
ból Fakadnak, a sarkantyú többnyire
sárgás. A szár a félegyenesedétől az
egyenesig változik. A levelek tojásda­
dok, kerekdedek.
TE: puszták, száraz gyepek, ritka lomb-
es elegyes erdők; kedveli a mészben
szegény vagy mészmentes, homokos
agyagtalajt; elég gyakori; hazánkban
főleg az Északi-középhegység tájain
található.
Á: Sz: <5
Április-június 15-40 cm
2 Hegyi lednek
Lathyrus linifolius var. montanus
{L montanus)
Pillangósvirágúak
Fabaceae ILeguminosae)
Bl: laza fürt 2-5 virággal. A virág 1-22
m m hosszú, először piros, majd szür­
késkék. A porzószálak csövesen össze­
nőttek, a csőcsúcs merőlegesen vég­
ződik. A szár szárnyas. A levelek szár­
nyaltak, 4-6 levélke található rajtuk,
fonákjukon kékeszöldek.
TI: a levélkék hosszúkás lándzsásak,
kopaszok.
TE: lomberdők és elegyes erdők, rit­
kán tűlevelű erdők, puszták és sovány
hegyi rétek; kedveli a homokos vagy
agyagos talajt; mészkerülő; gyakori;
hazánkban két termőhelye van (Gö­
csej, Ormánság).
Á:Sz;»5
A virágok elszíneződése a sejtnedv
savfokának megváltozása következ­
ménye. A fiatal virágokban ugyanis
a sejtnedv savanyú kémhatású, ekkor
a színezőanyag piros. Az idősebb virá­
gokban a sejtnedv a semlegestől a lú­
gosig változik, ezért a festőanyag kék.
Egy egyszerű „kísérlet"-ben bemutat­
ható, hogy a piros és a kék festékanyag
gyakran azonos, és az előálló szín
a sejtnedv savassági fokától függ. Eh­
hez szükséges egy kék színű virág, pl.
316
akár egy harangvirág is, amelyet egy
hangyabolyba dugunk. A hangyák vé­
dekezésképpen hangyasavat fecsken­
deznek a virágra. Ahol a hangyasav
a sejtekbe behatol (a harapásl sebeken
keresztül), ott a virág pirosra színező­
dik el.
Június-augusztus 50-180 cm
■) Katika-sisakvirag
Katika répája
Aconitum napellus
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Leírását lásd a 328. oldalon.
Apnlis-jumus 5-30 cm
4 Közönséges ínfű
genfi ínfű
Ajuga genevensis
Ajakosak
Larniaceae ÍLabiatae)
Leírását lásd a 306. oldalon.
Má|us-június 15-30 c m
5 Indás ínfű
ostorindáslnfű
Ajuga reptans
Ajakosak
Larniaceae ÍLabiatae}
Bl: a virágok felső ajak nélküliek. Az al­
só ajak háromcimpás. A fellevelek ta­
golatlanok. A növény indás, A lapát
alakú, gyengén csipkés tőlevelek le­
vélrózsát alkotnak.
T I : 6-12 virág ül álörvökben a murva-
levelek hónaljában. A szár négyszög­
letes, kétsorosán szőrös vagy majd­
nem kopasz. A felső szárlevelek ke­
resztben átellenes állásúak.
TE: lomberdők, elegyes és tűlevelű er­
dők, rétek; kedveli a valamelyest nyir­
kos, tápanyagban dús. agyagos talajt;
igen gyakori.
A:F;*i
Rózsaszín vagy fehér virágú változatai
léteznek. Magvait a hangyák terjesztik.
Régóta gyógynövény. Cseranyagokat
tartalmaz.
_ Majus-július 20-60 c m
0 Mezei zsálya
Salvia pratensis
Ajakosak
Larniaceae ÍLabiatae!
Leírását lásd a 338. oldalon.
 Rétek, legelők, marhajárások
- Június-szeptember 3ü~120em
I Terjökekigyoszisz
Echium vulgare
Erdeslevelüek
Boraginaceae
Leírását (ásd a 240. oldalon.
- Má|us-juníus 5-25cm
L Üstökös pacsirtafü
Polygala comosa
Pacsirtafüfélék
Polygalaceae
i Leírását lásd a 256. oldalon.
,- Május-június 5-15 cm
ó Keserű pacsirtafü
Polygala amara
Pacsirtafüfélék
Polygalaceae
Leírását lásd a 256. oldalon.
. Május-augusztus 15-25 cm
4 Hegyi pacsirtafü
Polygala vulgáris
Pacsinafűfélék
Polygalaceae
81: a virágok murvalevetei rövidebbek,
mint a virágok. Röviddel a virágok ki­
nyitása előtt murvalevelek nem nyúl-
naktúl a virágzaton.
T I : laza, sokvirágú fürt, a virágok több­
nyire kékek, ritkábban pirosak. A szár
egyenes vagy felegyenesedő. A teve­
lek váltakozó állásúak, a felsők kes­
keny lándzsásak, az alsók kisebbek, el­
liptikusak.
TE: rétek, hegyi rétek; kedveli a hu­
muszban gazdag, azonban valame­
lyest homokos talajt; mészkerülő; jelzi
- amennyiben mészköves területeken
fordul elő - a felszín elsavanyodását;
szórványosan fordul elő,
Á:Sz;w>:.
A nemzetség tudományos elnevezése
(Polygala) az ógörög nyelvből szárma­
zik, és „sok tej"-et jelent. Az ókorban
ugyanis úgy hitték, hogy azok a tehe­
nek, amelyek sok pacsirtafüvet fo­
gyasztanak, több tejel adnak. Szaponi-
nokat tartalmaz.
318
Május-július 5-30 cm
b Magas gubóvirág
Globularia punctata (G. aphyllan-
thes, G. elongata, G. vulgáris, G.
willkommii)
Gubóvirágfélék
Globulariaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
TI: az ibolyéskék virágok magányos,
g ö m b alakú, szárcsúcsi, 1-1,5 c m szé­
les fejecskékben ülnek. A szár egye­
nes, nem elágazó. A tolevélrózsa leve­
lei lapát alakúak. A szárlevelek a tojás­
dadtól a lándzsásig változnak.
Néhány hasonló, nehezen megkülön­
böztethető, ritka faja létezik, de ezek
nálunk jelentéktelenek.
TE: száraz és félszáraz gyepek; kedveli
a sekély, köves vagy sziklás talajt;
mészkedvelő; ritka.
A: F ;■*;•; %
Mind a tudományos, mind a magyar
nemzetsógnóv virágzatának gömbfor­
májára utal ívű. latin glóbus = golyó).
A növény a globularin nevű glükozidot
tartalmazza. Gyógynövény.
Július-augusztus 3D-70cm
0 Mezei varfü
rühfü, kelésfú
Knautia arvensis
Mácsonyafélék
Dipsacaceae
Bl; a szár a virágzat alatt elálló szőrű.
Legalább a felső tevelek szárnyaltán
osztottak.
TI: a virágok csúcsálló fészkekben ül­
nek. A szegély virágok általában na­
gyobbak, mint a belsők, többnyire ké-
kesibolya színűek. A levelek átellene­
sek, szürkészöldek.
TE: rétek, félszáraz gyepek, útszegé­
lyek, mezsgyék, alkalmilag gyomáilo-
mányokban a szántóföldeken; kedveli
a laza, valamelyest mésztartalmú
agyagtalajt; igen gyakori.
Á:F;^:-
Régóta gyógynövény. Cseranyagokai
és egy keseranyagot tártai maz.

Erdők, cserjések, sövények
- Június-augusztus 15—30 cm
1 Orvosi veronika
veronikafű
Veronica officinalis
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Leírásai lásd a 308. oldalon.
_ Március-május 5-30 cm
L Borostyánlevelü veronika
veronikafű
Veronica ederifolia
. Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Bl: a virágok egyesével, a levélhónal-
jakból fakadnak. A levelek három-hét
karéjúak.
TI: a 2-5 m m átmérőjű virágok kékek
vagy kékesibolya színűek, ritkábban
fehéresek. A szár elfekvő vagy felegye­
nesedő, ágas. A levelek szőrösek.
TE: gyomállomanyok a szántófölde­
ken és kertekben, utakon, törmelékes
helyeken, erdőkben és tarvágásokon;
kedveli a laza agyagtalajt; valamelyest
nedveségkedvelö; igen gyakori.
Á:F;ö
Magvait a hangyák terjesztik úgy,
hogy olajtartalmú szövete miatt
— amely a mag köldökén található -
a hangyabolyba cipelik.
. Május-augusztus 15-50 cm
6 Fogaslevetű veronika
Veronica austríaca (V. teucrium)
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Leírását lásd a 308. oldalon,
. Április-június 15-30 cm
4 Ösztörüs veronika
Veronica chamaedrys
320
T
Erdők, cserjések, sövények
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Leírását lásd a 302. oldalon.
_ Augusztus-október 1Q-25cm
15 Cafrangos tárnicska
tárnics
Geníianella ciliata (Gentiana ciliata)
Tárnicsfélék
Gentianaceae
Leírását lásd a 308. oldalon.
Július-szeptember 30-1 lOcm
fi
0 Rétiördögharaptafü
Succisa pratensis
Mácsonyafólék
Dipsacaceae
Leírását lásd a 308. oldalon.
_ Április-szeptember 1Q~25cm
/ Mezei veronika
Veronica arvensis
Tátogatófélék
Scrophulariaceae
Bl: fürtös virágzat. A vtrágkocsányok
rövidebbek, mint a csésze. A fellevelek
a szárlevelektöl nem különböznek éle­
sen. A levelek szív alakúak vagy tojás­
dadok, csipkések, szőrösek.
T I : kevés virágú fürt. A virágok kicsik,
égszínkékek. A szár egyenes vagy fel­
egyenesedő, gazdagok elágazó. A le­
velek csipkések, az alsók szív alakúak
vagy tojásdadok, a felsők lándzsásak
és többnyi re ép szélűek.
TE: gyomállományok a szántófölde­
ken, kertekben és szőlőskertekben, de
törmelékes helyeken és tarvágásokon
is; kedveli a laza talajt; igen gyakori.
Á:F;G
Magvait hangyák terjesztik (lásd a bo­
rostyánlevelü veronikánál fentebb kö­
zölteket).
cjg> Erdők, ;, sövények Erdők, cserjések, sövények

Április—június 20-50 cm síik. A levelek átellenes állásúak, ellip­

1 Erdei gyöngyköles tikusak, bőrnemúek, örökzöldek.
Lithospermum purpureo-coerule- TE: lomberdők, elegyes erdők, ritkáb­
um (Buglossoides purpurocae- ba gyéres tűlevelű erdők; kedveli a la­
ruleal za, valamelyest mésztartalmú agya­
Érdeslevelüek gos talajt; fagyérzékeny; szórványo­
Boraginaceae san fordul elő; hazánkban főleg a Du­
Leírását lásd a 264. oldalon. nántúlon és az Északi-középhegység­
ben gyakori.

Majus-július 15-50 cm
L Erdei nefelejcs
Myosotis sylvatica
, Érdeslevelüek
Boraginaceae
Leírását lásd a 312. oldalon.
Május-október 15-10 cm
6 Mocsári nefelejcs
Myosotis palustris
Érdeslevelüek
Boraginaceae
Bl: a virágok 4-10 m m átmérőjűek.
A csésze rásimuló szőrű.
TI: a virágzat fürtös, levéltelen. A szár
szögletes. A levelek hosszúkás lán-
dzsásak, ülök, szőrösek.
TE: nedves rétek, vízpartok, árkok, ná­
dasok, nedves erdők: kedveli a nitro­
géntartalmú, talajvíz átjárta, nyirkos
agyagtalajt, de iszaptalajon i s megta­
lálható; nedvességjelzö: gyakori.
A:F;^5
A virágbimbók gyakran halvány rózsa­
színűek. A szinváltást illetően: lásd he­
gyi lednek, 316. oldal.
Április-május 60 cm-ig
4 Kismeténg
bőrvény, télizöld
Vinca minor
Meténgfélék
Apocynaceae
Bl: a virágok egyesével fakadnak a le­
vélhónaljakból. A korona lapos. A pár-
tacimpák ferdén csapónak. A szár kú­
szó, tövében clfásodott. a virágzó szá­
rak felegyenesedőek.
T I : a pártacimpák tányér alakúak, lapo-
Gyakran ültetik temetőkben és kertek­
ben. Elsősorban indái útján szapo­
rodik.
Június-július 30-60 cm
b Közönséges harangláb
harangláb, sasfú
Aquilegia vulgáris
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
T I : a virágok hosszú kocsányúak.
A sarkantyú ívelten fut le a kampós vé­
géig. A levelek hosszú nyelűek, kétsze­
resen hármasak. A felső levelek ülők.
A levélkék h á rom karéjú a k, csipkések.
TE: száraz és hegyi erdők, lomberdők,
elegyes erdők, hegyi rétek; kedveli
a mésztartalmú, televónyben gazdag
talajt; ritka.
Á:Sz;-^;{®);V
Virágait túlnyomóan a dongók/posz-
méhek porozzák be. A rövid szipókájú
méhek és dongók a nektárt hordozó
sarkantyút kívülről kiharapják, hogy
a mézhez jussanak. A tudományos
nemzetségnév a latin aquila = sas szó­
ból keletkezett, amely a népi névben is
megjelenik, vélhetően a virág sarkan­
tyújára utalva. Régóta gyógynövény,
Kéksav-glükozid- ós egy jelenleg még
közelebbről nem ismert hatóanyag-
tartalma miatt enyhén mérgező.
Május-július 30-6O cm
0 Terebélyes harangvirág
Campanula patula
Harangvirágfélék
Campanulaceae
Leírását lásd a 342. oldalon.

322 323
 f Erdők, cserjések, sövények
- Június-szeptember 15-50cm
1 Kereklevelü harangvirág
Campanula rolundi fólia
Harangvirágfélék
Campanulaceae
Bl: a harangszerű virágok kevés virágú
bugákban állnak. A szárlevelek kes­
keny lándzsásak, ép szélüek.
T I : az 1,5-2 cm hosszú virágok több­
nyire bókolok, a cimpák csak mintegy
harmadolyan hosszúak. A szár a tőben
finom pelyhes. A tötevelek hosszú
nyelúek, vese vagy sziv alakúak, kerek­
dedek, tojásdadok.
TE: rétek, puszták, félszáraz gyepek,
gyéres erdők; kedveli a valamelyest
homokos talajt: kissé mészkerülő: na­
gyon gyakori.
_ Június-július 7Q-120cm
L Baracklevelű harangvirág
Campanula persicifolia
Harangvirágfélék
Campanulaceae
Bl: egy oldalra forduló, kevés virágú
fürt. A virágok 2,5-4 cm átmérőjűek.
A szárlevelek szálasak, legfeljebb 1 cm
szélesek.
T I : az égszínkék virágok félgömb ala­
kúak. Az alsó levelek kissé fűrészesek,
hosszúkás tojásdadok.
TE: száraz erdők és cserjések, lomber­
dők, elegyes erdők, erdószélek: kedve­
li a laza, tápanyagban dús, televény­
gazdag talajt: mészkedvelői meleg­
kedvelő; szórványosan fordul elő.
324
Erdők, cserjések, sövények
. Július-augusztus 50-lOOcm
0 Csalánleveiü harangvirág
Campanula irachelium
Harangvirágfélék
Campanulaceae
Bl: minden irányba forduló fürt. A szár
éles szélűén szögletes, szórös. Az alsó
szárlevelek mélyen szívesek, hosszú
nyelúek.
TI: a fürt leveles, a virágok 3,5-4,5 c m
hosszúak, a csúcsukon szőrösek. A le­
velek durván, kétszeresen fűrészesek,
merev szőrűek. A f e l s ö levelek ülök.
TE: lomberdők, szurdokerdők, elegyes
erdők, ritkábban tűlevelű erdők is, li­
geteredők; kedveli a laza, gyakran va­
lamelyest köves, azonban televénytar­
talmú és többnyire valamelyest nyir­
kos agyagtalajt; gyakori; hazánkban
az Északi-középhegységben sűrűn, az
Alföldön csak szórványosan fordul
elő.
Á:F;«3
. Május-augusztus 30-100 cm
4 Erdei varjúköröm
raponc, raponca
Phyteuma spicatum
Harangvirágfélék
Campanulaceae
Leírását lásd a 60. oldalon.
_ Július-szeptember 30-70 cm
0 Fecsketárnics
ördögméze, méregölő tárnics
Centiana asclepiadea
Tárnicsfélék
Gentianacsae
Leírását lásd a 310. oldalon.
325
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

Március-április 10-20 cm B I : mással n e m téveszthető össze.

I Tavaszi csillagvirág T I : a virágok max. 4 cm átmérőjűek.
csilla, csillagjácinT 6-10, könnyen lehulló sziromlevele
Scilla bi fólia van. A levelek tőállásúak, hosszú nye-
Jácintfélék lűek, háromkaréjúak. A levélkék ép
Hyacinthaceae szélűek.
BI: mással nem téveszthető össze. TE: lomberdők; kedveli a valamelyest
T I : 2-8 virágú fürtös virágzat. A szár nyirkos, mészben gazdag, agyagos, de
hengeres. Többnyire csak két levele és televénydús talajokat; ritka, de termő­
hagymája van. helyein - hazánkban főleg a Dunántú­
TE: bükkösök, elegyes és ligeterdők; lon — többnyire nagyobb állományok­
alkalmilag az erdőszélen, nedves réte­ ban is előfordul.
ken is megtalálható; kedveli a táp­ Á:Sz;^;í®);V
anyagban dús, különösen mészben Virágai estefelé és esős időben bókol­
gazdag, nyirkos és televényes talajt; nak, majd Összecsukódnak, A nyolc
melegkedvelő; ritka; termőhelyein napig tartó nyilasi időszakban a virág­
többnyire tömegesen fordul elő. szirmok az eredeti hosszuk kétszeresé­
Á:M;^;V re nőnek meg. Magvait a hangyák ter­
Magvait hangyák hordják szét. jesztik. A „máj"-jal kapcsolatos elne­
vezéseit levelének a máj lebenyeire
emlékeztető alakja miatt kapta. Koráb­
- Április-május 10-30 c m ban a népi gyógyászat májbántalmak
L Epergyöngyike ellen használta. Kevés protoanemo-
csengőjácint, gyöngyjácint nint tartalmaz, és ezért gyengén mér­
Museari botryoides gező.
Jácintfélék
Hyacinthaceae
BI: 2 - 3 levele van. - Május-július 30-90 cm
T I : a g ö m b alakú, fehér szegélyű, szag­ 4 Szibériai nőszirom
talan virágok tömött fürtben ülnek. Irissibirica
A szár egyenes. A levelek mereven fel­ Nősziromfél ók
állók, 5-10 m m szélesek, fölfelé kiszé­ Irídaceae
lesednek. Leírását lásd a 364. oldalon.
TE: cserjések és ritkás erdők; kedveli
a mésztartalmú agyagtalajt; szórvá­ _ Május-október 30-60 cm
nyosan fordul elő, de termőhelyein 0 Hegyi búzavirág
csoportosan is megtalálható. Centaurea montana
Fészkesek
Asteraceae (Compositae)
Leírását lásd a 314. oldalon.
_ Március-május 8~25cm
ó Nemes májvirág Május-június 5^15 c m
májvirág, májgyógyító
Hepatica nobilis (Anemone hepatí-
6 Sovány ibolya /C{\
Viola canina ^Rr
ca, H. tríloba) Ibolyafélék
Boglárkafélék
Vtolaceae
Ranunculaceae
Leírását lásd a 316. oldalon.

326 327
 Erdők, cserjések, sövények
Aprills-június 20-60 cm
I Tavaszilednek
Lathyrusvernus
Pillangósvirágúak
Fabaceae ILeguminosael
Bl: 2 - 5 virág ül egy fürtben. A virágok
kezdetben pirosak, majd szürkéskékre
változnak, A porzószálak csövesen
összenőttek. A csövek merőlegesen
végződnek. A levelek szárnyaltak. 4 - 6
levélke található rajtuk, fonákjuk fű­
zöld.
TI: a szár négyszögletes. A leveleken
kacs nincsen, csak rövid csúcsocska.
TE: lomberdők és elegyes erdők; ked­
veli a tápanyagban dús talajt; gyakori.
Á: Sz; -43
Elnevezés es szinvélíás: lásd hegyi
lednek, 316. oldal.
Április-június 15-40 cm
L Hegyi lednek
Lathyrus linifolius var. monlanus
ÍL montanust
Pillangósvirágúak
Fabaceae ILeguminosael
Leírását lásd a 316. oldalon.
Június-augusztus 50-180 cm
O Katika-sisakvirág
Aconitum napellus
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Dc3 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Május-augusztus 20-60 cm
0 Ártéri veronika
deréce.vízipólé
Veronica beccabunga
Tátogatófélék
Scrophuleriaceae
Bl: a levelek rövid nyelüek. a csúcsuk
lekerekített. A szár hengeres.
TI: laza, levélhónalji állású fürtös vi­
rágzat. A mélykék virágok 4 - 9 m m át­
mérőjűek. A szár a felegyenesedőtől
a felállóig változik. A levelek kopaszok,
fénylőek.
TE: a folyó-, ritkábban állóvizek náda-
328
Erdők, cserjések, sövények / Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Bl: a sisak nem magasabb, mint ami­
lyen széles, kívül szőrös.
TI: t ö m ö n , csúcsálló fürtös virágzat.
A virág a színes csészelevelekből áll.
A szirmok mézfejtőkké (nektárium)
alakultak át. amelyek a sisak belsejé­
ben találhatók. A szár egyenes. A leve­
lek nyelesek, öt-hét tagúak. A csúcs
keskeny szálas, szine sötétzöld, fonák­
ja világoszöld, fénylő.
TE: magashegységi lápok, patakpar­
tok, nyirkos marhalegelők; kedveli
a laza. humuszos és jól átnedvesedő
talajt; mészkedvelő; nitrogénjelző; rit­
ka, csak a magasabb középhegységek­
ben és az Alpokban fordul elő; hazánk­
ban nem él.
Á : Sz; * ; ; ® ; V
Április-június 5-30 cm
4 Közönséges infú, genfi infü
Ajuga genevensis
Ajakosak
iamiaceae ÍLabiatae]
Leírását lásd a 306. oldalon.
Május-június 15-30 cm
5 Indás infü
ostorindés Infü
Ajuga reptans
Ajakosak
Lamiaceae ILabiatae!
Leírását lásd a 316. oldalon.
sai, partszegélyek, patakmedrek, for­
rások; kedveli a nem túl lassan folyó,
tápanyagban dús vizet és a valame­
lyest iszapostalajt; gyakori.
Á:F;-»S;(®)
A tudományos elnevezés jelzőjeként
szereplő „beccabunga" fajnév máso­
dik tagja az ófelnémet bungo = g u m ó
szó továbbélése; a növény csomós
szárára vonatkozik, és utal termőhe­
lyére is. Régóta gyógynövény. Auku-
bint lerre vonatkozóan lásd erdei ka­
kastaréj 290. oldalon), valamint keser
anyagokat és cseranyagokat tar­
talmaz.
329
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek / Bokrok és fák

- Június-október 15-50cm T I : 1-10 virág ül a szár csúcsán, ritkáb­

1 Vízi veronika ban a felső levelek levélhónaljában.
póléveronika A levetek átellenes állásúak, szálas
Veronica anagallis-aquatica lándzsásak, a szélükön tompák, sod­
Tátogatófélék rottak.
Sctoph ularíaceae TE: zsombékok, láprétek; kedveli a tő­
Bl: a levelek hegyesek, szárölelők. zeges, nyaranta gyakran száraz és v a ­
A szár négyszögletes. lamelyest mésztartalmú talajt; na­
T I : levélhónalji. átellenes állású fürtös gyon ritka.
virágzat A virágok sötétkékek, söté­ Á:F;^;V
tebb erezessél. A szár üreges vagy be­ Régóta gyógynövény. Mind a föld fe­
les. A levelek gyengén fürészesek. letti részben, m i n d a gyökerében ke-
TE: folyó-, ritkábban állóvizek nádasai. seranyagokat tartalmaz.
partszegélyek; kedveli az iszapos ta­
lajt; nitrogén kedvelő, ezért mocsári Június-augusztus 10-40 cm
gyomtársulásokban gyakori; szórvá­ 5 Vizmellékicsukóka
nyosan fordul elő.
csészike.sisakfü
Á:F;^
Scutellaría galericulata
Ajakosak
* Július-szeptember 30-110cm Lamiaceae (Labiatae)
c. Réti ördögharaptafü Bl: a virágok 1-1,8 cm hosszúak. Ácsé
Succtsa pratensis sze felső ajkának hátán haránt felálló,
Mácsonyafélék pikkelyszenj süveges képlet található.
Dipsacaceae TI: 1-8, egy oldalra forduló, kékesibo­
Leírását lásd a 320. oldalon. lya virág ül a levélhónaljakban. A leve­
lek csipkések.
- Május-október 15-40 cm TE: vízpartok, álló- vagy folyóvizek ná­
6 Mocsári nefelejcs dasai, sasos állományok; kedveli a ho­
Myosotis palustris mokos vagy tőzeges talajt; elviseli az
Erdeslevelűek időszakos elárasztást; ritka.
Boraginaceae A:F;^.
Leírását lásd a 322. oldalon. Elnevezés: lásd kis csukóka. 364. oldal.

- Július-szeptember 15—40 cm - Június-augusztus 50-180 cm

4 Kornistámics 0 Katika-sisakvirág
Gentiana pneumonanthe Katika répája
Tárnicsfélék Aconitum napellus
Gentianaceae Boglárkafélék
B l : a felálló virágok többnyire csúcsál­ Ranunculaceae
lók, kfvül 5 zöld csík található rajtuk. Leírását lásd a 328. oldalon.

Bokrok és fák

_ Május-július 2 - 4 m állásúak, egyszeresen vagy kétszere­

/ Havasi iszalag
Clematis alpi na
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
TI: a csüngő, hosszú kocsányú virágok
egyesével fakadnak a levélhónaljak­
ból. A sziromlevelek fehéres mézfej­
tőkké alakultak át. A levelek átellenes
sen szárnyaltak. A levélkék tojásdadok
vagy lándzsásak, fúrészesek, fonákju­
kon szőrösek.
TE: cserjések és hegyi erdők az Alpok­
ban; kedveli a tápanyagban dús, hu­
muszos és valamelyest köves mészta­
lajokat; ritka; hazánkban maradvány
jellegű.
Á:Sz;V

330 331
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék ÓO

Május-június 15-30cm Ajakosak

1 Réti útifű Lamiaceae (Labiatae)
közepes úlifú Bl: a csúcsálló virágok egy kerek fe­
Plantago média jecskében ülnek. A levelek a tojásdad­
Útifűfélék tól az elliptikusig változnak.
Planlaginaceae T I : a csúcsálló virágzat alatt többnyíre
Leírását lásd az56. oldalon. még egy vagy két levélhónalji állású
álörv található. A szár szögletes. A le­
velek keresztben étellenes állásúak,
Június-október 15-30 cm
fűrészesek.
L Nagy útifű
útilapu TE: az álló- és folyóvizek nádasai, víz­
partok, árkok, nedves rétek, szántóföl­
Plantago major
dek; kedveli a valamelyest savanyú,
. Útifúfólék
iszapos talajt; mészkerüló; a szántó­
Plantaginaceae
földeken nedvességjel2ő; szórványo­
Leírását lásd a 390. oldalon.
san fordul elő.
A:F;^5
Július-október 15-50cm
Illóolajokat (innen az illatai, valamint
6 Mezei menta cseranyagokat tartalmaz.
(Weníhaarvens/s
Ajakosak Július-augusztus 90-200cm
Lamiaceae ÍLabíotae) ü Erdei mácsonya
Bl: végálló virágai nincsenek, a virá­
bábatüske, babtüske
gok levélhónalji örvökben ülnek. A le­
Dipsacus fullonum (D, sylvestris)
velek kerekdedek, nyelesek. A növény­
Mácsonyafélék
nek aromás illata van.
T I : a szár négyszögletes. A levelek ke­ Dipsacaceae
resztben átellenes állásúak. Bl; a levelek csipkések, szélükön kopa­
TE: vízpartok, álló- és folyóvizek náda­ szok, ritkábban tüskések.
sai, árkok, nedves rétek és szántóföl­ T I : a virágok tojás alakú fészekben ül­
dek; kedveli a nyirkos, nitrogéntartal­ nek. A szár tüskés, kopasz. A levelek
mútalajt: gyakori. ülőek, a válluk párosával összenőtt,
A:F;.«3 a szélükön kopaszok vagy tüskések.
Illóolajokat tartalmaz (innen az illata). TE: gyomálloményok utakon, rézsű­
kön és törmelékes helyeken, erdöszé-
leken és cserjésekben; kedveli a vala­
Július-augusztus 3 0 - 7 5 c m melyest köves, mész- és nitrogéntar­
4 Lómenta talmú talajokat; gyakori.
Mentha longifolia ÍM. spicataj Á:F;e
Ajakosak A még közelebbről nem vizsgált szka-
Lamiaceae (Labialae) biozid nevű glükozidot tartalmazza.
Leírását lásd a 340. oldalon. Mivel a hegyes fellevelek a virágzat­
ban hajlékonyak, ez a növény - a ta-
Július-október 30-IOOcm kácsmácsonyával ellentétben - a szö­
5 Vizi menta vetek bolyhosítésához nem volt fel­
Men tha aquatica használható.

332 333
 ^ 3 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék 9jsb
- Május-október 5-30 cm
1 Csillagfű
Sherardia arvensis
Buzérfélék
Rubíaceae
Bl: a virágok csúcsálló. kevés virágú,
bogernyös virágzatban ülnek.
TI: a virágok 4 - 5 m m hosszúak. A szár
elfekvő vagy felegyenesedő, négy­
szögletes. A levelek egyéniek, a szélü­
kön érdesek. Az alsó levelek fordított
tojásdadok, négyesével örvös állá­
súak; a felsők lándzsásak, 5-6 találha­
tó egy ön/ben.
TE: gyomállományok mindenekelőtt
gabonafélék szántóföldjein, ritkábban
kertekben, szőlőskertekben, útszegé­
lyeken, mezsgyéken vagy kapásnövé­
nyek szántóin; kedveli a valamelyest
homokos, laza, mésztartalmú talajt;
ritka; hazánkban főleg az Északi-kö­
zéphegységben él, az Alföldön szórvá­
nyosan fordul elő.
A : F; O
A nemzetség tudományos nevét (She­
rardia) az 1659-1728 között élt angol
botanikusról, W. Sherardról kapta.
^ Április-október 3 0 - 1 0 0 c m
L Orvosi atracél
bárányfestó, szopóka
Anchusa officinalis
Erdeslevelúek
Boraginaceae
Bl: valamennyi virág egy támasztóle-
vél hónaljában ül. A virág csöve nincs
megtörve.
T I : a virágzat laza, a csúcsa felé sűrűn
leveles. A szár szögletes, merev szőrű.
A levelek merev szörűek. lándzsásak
vagy nyelv alakúak, a felsők ülőek.
TE: gyomállományok az utakon és
a törmelékes helyeken; kedveli a szá­
raz, homokos talajt; mészkerülő; ritka.
Á:F;-«§
Régóta gyógynövény. A melegvérűek-
334
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék ;
re nem mérgező alkaloidot és cser­
anyagokat tartalmaz.
« Június-augusztus 30-60 cm
ó Kányaharangvirág
Szent László füve, raponc
Campanula rapunculoides
Harangvirágfólék
Campanulaceae
Bl: egy oldalra forduló, dús virágú fürt.
A szár hengeres vagy enyhén tompa
élű. A szárlevelek tojásdadok, sziv
vagy nyújtott tojás alakúak, rövid nye-
lúek, gyakran kissé lefelé hajlóak.
T I : a 2-3,5 cm hosszú virágok a csú­
csukon szőrösek, halvány ibolyakékek.
A tőlevelek a virágzás idejére többnyi­
re már elhervadnak.
TE: gyomállományok szántóföldeken,
utakon, cserjésekben és erdőszéleken;
kedveli a mésztartalmú, mély agyagta­
lajt; valamelyest nitrogénkedvelö;
szórványosan fordul elő.
Á:F;^3
_ Május—szeptermber 30-100 cm
4 Fekete nadálytő
forrasztófű, kövesnadály
Symphytum officináié
Erdeslevelúek
Boraginaceae
Leírását lásd a 190. oldalon.
. Július-október 3 0 - 6 0 c m
0 Közönséges vasfű
Verbéna officinalis
Vasfüfélék
Verbenaceae
B l : füzérvirágzat. A virágok halványli­
lák. A virágzat berzedten elágazó.
TI: a szárlevelek háromosztatúak, csip­
kések.
TE: gyomállományok mindenekelőtt
legelőkön, utakon; nitrogénkedvelő;
szórványosan fordul elő.
A:F;©-<«§
Régóla gyógynövény, glükozidokat
tartalmaz.
335
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék'
■ >;-szeptembor 60-130crn
1 Mezei aszat
Cirsium arvense
Fészkesek
Asteraceae (Composilae)
Bl: a csak csöves vi rágok 1-1.5 cm szé­
les, bugásán elrendeződött fészkek­
ben ülnek. A magház és a termés hosz-
szú tollbóbítás (kézinagyító alatt vizs­
gálandó!)- A szár erősen elágazó,
nemvirágzó ágakkal, a levelek tövi­
sesek.
T I : a levelek kissé lefutóak, hosszúkás
lándzsásak, tagolatlanok vagy csipkés
szélűek. szárnyasán hasadtak, a szélü­
kön többnyire hullámosak.
TE: gyűmállományok a szántófölde­
ken, keitekben és szőlőskertekben, de
utakon és törmelékes helyeken is; ked­
veli az agyagos, mély talajt; gyakori.
A:F;.«s
_ Június-szeptembor 15-30cm
2 Bóbitás küllőrojt
Erígeron acris
Fészkesek
Asteraceae ICompositae)
Leírását lásd a 250. oldalon.
JúnlUS-oMÓbei 3 0 - 6 0 c m
J Galambszínü ördögszem m .
gránátvirág, gyászvirág Ss\
Scabiosa columbaría
Mácsonyafélék
Dipsacaceae
Bl: a szegélyvirágok nagyobbak, mint
a belsők. A virágzatban feketésbarna
sörték (a módosult csészék) találhatók.
A szár a virágzat alatt rásimuló szörú,
A levelek szárnyasán osztottak.
TI: a kékes ibolyaszínű virágok szár-
csúcsi fészkekben ülnek, Az alsó szár-
levelek lant alakúak, a felsók gyengén
szányasan osztottak, szárnyasán ha­
sadt szelvényekkel.
336
| n § Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
TE: száraz és felszáraz gyepek, útsze­
gélyek, mezsgyék is: kedveli a mész­
tartalmú, száraz agyagtalajt; gyakori;
hazánkban több alfaja is él.
A: F; S—«$
A tudományos neinzetségnév a latin
scabies= ótvar, kosz szóból képződött,
és utal arra, hogy korábban rüh elleni
gyógykezelésre használták. A szkabio-
zid nevű alkaloidot tartalmazza.
. Július-augusztus 30-70 c m
4 Mezei varfű
kelésfű, rühfü
Knautia arvensis
Mácsonyafélék
Dipsacaceae
Leírását lásd a 318. oldalon.
_ Április-szeptember 10-30 cm
t) Fonák here
Trifohum resupinatum
Pillangósvirágúak
Fabaceae íLeguminosael
Bl: a pillangós virág úgymond „fejen
á l l " : a vitorla lefelé, a csónak felfelé
irányul.
T I : a fehér-ibolya, rózsaszín-ibolya
vagy bíborpiros-ibolya virágok erő­
sen mézillatúak. A szár elfekvő vagy
felegyenesedő, sohasem gyökerezik
le, A levélkék finoman fogazottak.
TE: útszélek, mezsgyék, törmelékes
helyek; kedveli a tápanyagban dús, la­
za talajokat, de megél az agyagoson is;
igényli a meleget; szórványosan for­
d u l elő; hazánkban a Tiszántúlon a szi­
kes laposokon és iszaptársulásokban,
egyebütt behurcolva él.
Á:Sz;0
Az utóbbi években egy olyan fajtáját
termesztik, amely jól tenyészik a kö­
zép-európai éghajlat alatt, és a mező­
gazdaságban fokozatosan átveszi a lu­
cerna szerepét. A termesztési helyek­
ről gyakorta elburjánzik.
337
 Szántók kertek, utak,
Május-augusztus 30-60 cm
1 Gyepübükköny
Vicia sepium
Pillangósvirágúak
Fabaceae ÍLeguminosael
Leírását lásd a 360. oldalon.
A Június-július 20-60 cm
L Négymagvú bükköny
Vicia tetrasperma
Pillangósvirágúak
Fabaceae ÍLeguminosael
Bl: 1-3 fakó ibolyakék virág ül egy
hosszú kocsányú fürtben. A porzószá­
lak cső alakúvá nőttek össze. A porzó­
cső ferde szélű. A hüvely négymagvú.
ritkábban ötmagvú Ivö. elnevezés).
A levelek szárnyaltak, 6-8 levélkéjük
van, a csúcsukon kaccsal végződnek.
T I : gyakran csak egyvirágú ágai van­
nak. A szár nagyon vékony, gyengén
szögletes, elfekvő vagy a levélkacs se­
gítségével támaszkodó.
TE: gyomállományok gabonaszántó­
földeken; kedveli a homokos talajt,
enyhén mészkerülő; szórványosan
fordul elő; hazánkban főleg a Dunán­
túlongyakori.
A: Sz; ©
Június-augusztus 30—150cm
ó Kaszanyügbükköny
Vicia cracca
Pillangósvirágúak
Fabaceae ÍLeguminosae!
Leírását lásd a 360. oldalon.
Május—oktober 10-20 cm
4 Háromszínű ibolya
háromszínű árvácska
Violatricolor
Ibolyafélék
Violaceae
Leírását lásd a 172. oldalon.
Március-április 1-10cm
5 Illatos ibolya
féncsika, kék ibolya
Viola odorata
Ibolyafélék
Violaceae
338
úti töltések, törmelék Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Bl: az illatozó virágok sötét ibolyaké­
kek. Valamennyi levél tőálló, gyengén
szőrös. A pélhék széles tojásdadok,
max. 4 m m szélesek, ép szélúek vagy
csak rövid rojtúak.
T I : a virágkocsányok a levélörvból
erednek. A virág sarkantyúja hosszú.
A levelek a széles tojásdadtól a vese
alakúig változnak, csipkések. A növény
indás.
TE: száraz cserjések és erdők, útszegé­
lyek, mezsgyék; kedveli a tápanyag­
ban dús, valamelyest nitrogéntartal­
m ú talajt; szórványosan fordul eló;
hazánkban elég gyakori, csak az Alföl­
d ö n szórványos, dísznövényként ülte­
tik is.
Á:Sz;~;
Magvait a hangyák hordják széjjel. Az
ibolyának, különösen az ókorban, kul­
tikus jelentősége volt. Az ógörögöknél
a halottak virágának tekintették. Rég­
óta gyógynövény. Gyökerében szapo-
ninokat tartalmaz.
Május-július 20-60 cm
0 Mezei zsálya
Salvia pratensis
Ajakosak
Lamiaceae ILabiatael
Bl: Mással nem téveszthető össze.
TI: a virágok hatvirágú élörvökben ül­
nek. A szár négyszögletes, belül kissé
ragadós. A levelek többnyire tőéllóak,
tojásdadok, kétszeresen csipkések, ta­
golatlanok vagy háromkaréjúak, rán­
cosak.
TE: száraz gyepek, hegyi rétek, útsze­
gélyek, mezsgyék: kedveli a laza táp­
anyagban dús és valamelyest mész­
tartalmú tálat; elviseli az időszakos
szárazságot, mivel gyökerei gyakran
1 m méryre is lehatolnak a talajba; me­
legkedvelő; igen gyakori.
A:F;»;
Porzói és bibéje csuklós, kétkarú eme-
löszerü felfüggesztése folytán a rova­
rok behatolásakor elhajolnak, a bepor­
zó rovar potrohát érintve rászórják
a virágport.
 Rétek, legelők, marhajárások
- Április-május 30-60cm
1 Réti kakukktorma
Cardamine pratensis
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferae)
Leírását lásd az 54. oldalon.
- Május-június 5O-150cm
í. Erdei borköró
galamblevelű borkórö, virnánc
Thalictrum aquilegifoHum
Boglárkafélék
Ranunculaceae
BhYnássalnemtéveszthetóössze.
T I : bogernyös virágzat. A virágok sű­
rűn egymás mellett állnak. A szirmok
gyorsan lehullanak. Az ibolyaszínű
porzószólak felfelé szélesednek. A le­
velek átellenes állásúak, kétszer-há­
romszor szárnyaltak. A levélgerinc el­
ágazásain hártyás, kagyló alakú pálha-
levelekialálhatók.
TE: ligeterdők, lomberdők, siklápok;
kedveli a nyirkos agyagtalajokat; ritka.
Á:Sz;-*§
A levelekben egy sárga festékanyag
van. amelyet korábban gyapjúfestésre
használtak.
- Május-június 15—3 0 c m
3 Réti útifű
közepes útifű
Plantago média
Útifűfélék
Plantaginaceae
Leírását lásd a 332. oldalon.
. Június-október 15-30cm
4 Nagy útifű
útilapu
Plantago major
Útifűfélék
Plantaginaceae
BI: a szár kb. olyan hosszú, mint a vi­
rágfüzér. A levéllemez legfeljebb két­
szer olyan hosszú, mint a levél nyél.
T I : hosszú, tömött füzérvirágzat. A vi­
rágok jelentéktelenek. A porzók sár-
gásfehérok. A portokok halvány ibo­
lyakékek. A levelek törózsát alkotnak,
épszélűek.
340
Rétek, legelök, marhajárások
TE: gyomallomönyok az utakon, út­
szegélyeken, mezsgyéken, törmelékes
helyeken, sportpályákon és reteken,
legelőkön; kedveli a valamelyest nyir­
kos, homokos vagy agyagos talajt; nil-
rogénkedvelö; a taposást jól tűri; na­
gyongyakori.
Magvai rátapadnak a lábbelire, és így
terjednek szét. Régóta gyógynövény.
Nyálkaanyagokat tartalmaz.
_ Július-augusztus 30~75cm
0 Lómenta
Mentha longifolia (M. spicata)
Aj akosak
Lamiaceae (Labiatae)
BI: a szár egy fejes virágfűzért hordoz.
A növény tömött szürke S2Őrü. A leve­
lek 5-10 cm hosszúak és 1,5-3 cm szé­
lesek.
TI: a virágok sápadt pirosas ibolyaké­
kek. A levelek keresztben átellenes ál­
lásúak, majdnem ülöek, hosszúkás
lándzsásak, nem ráncosak.
TE: partok, árkok, nyirkos rétek, hegyi
rétek, nedves mezei utak; kedveli
a nedves, mésztartalmú talajt; nitro­
génkedvelő; ezért gyakran falusi pata­
kok mentén is megtalálható; gyakori.
Á:F;*ó
A rokon fajokkal gyakran keresztező­
dik, ezeket csak nagyon nehezen lehet
azonosítani. Illóolajokat és cseranya­
gokat tartalmaz.
_ Jultus-október 15-50 cm
D Mezei menta
Mentha arvensis
Ajakosak
Lamiaceae (Labiatae!
Leírását lásd a 332. oldalon.
_ Július-október 3 0 - I 0 0 c m
7 Vízi menta
Mentha aquatica
Ajakosak
Lamiaceae (Labiatae)
Leírását lásd a 332. oldalon.
341
 Rétek, legelők, marhajárások Rétek, legelök, marhajárások 2
^ Május-szeptember 15-70 cm T I : a virágok kettesével állnak. A szár
I Csomós harangvirág egyenes. A levelek nagyok, ujjasak,
csengettyűké héttagúak, ill. hétosztatúak. A levél­
Campanula glomerata csúcs bemetszetten fű részes.
Harangvirágfélék TE: ligeterdök, nyirkos lomb- és ele­
Campanulaceae gyes erdók, nyirkos hegyi rétek és al­
Leírását lásd a 310. oldalon. pesi legelők; kedveli a nyirkos, agya­
gos, humusztartalmú talajt; szórvá­
- Május—július 3 0 - 6 0 c m nyosan fordul elö.
C Terebélyes harangvirág Á: Sz;*5
Campanula patula A termés kiparíttyázó mechanizmusát
Harangvirágfélék illetően: lásd mocsári gólyaorr, 284.
Campanulaceae oldal. Elnevezés: lásd mezei gólyaorr,
Bl; az 1,2-2,5 cm hosszú virágok kevés 312. oldal. Elsősorban a gyöktörzse
virágú bugákban ülnek. A pártactmpák cseranyagokat tartalmaz.
szétterülőek, kékesibolya színűek.
Aszárlevefek hosszúkásak. Május-szeptember 30-100cm
T I : a párta közepéig hasított. A tőíeve- 5 Fekete nadálytő
lek hosszúkás tojásdadok, csipkések. forrasztófű
Ászáraiul rövidszőrü. Symphytum officináié
TE: nyirkos rétek, erdei tisztások; ked­ Érdeslevelűek
veli a nyirkos, homokos vagy agyagos
Boraginaceae
talajt; gyakori.
Leírását lásd a 190. oldalon,
Á:F;0;O
Május-szeptember 20-40 cm
» Június-szeptember 30-60 cm 0 Tengerparti pázsitszegfü
6 Mezei gólyaorr Armeria maritima (A. vulgáris)
Geránium pratense Kékgyökérfélék
Gótyaorrfélék Plumbaginaceae
Geraniaceae Bl: a fűszálszerű levelek tőrózsát al­
Leírását lásd a 312, oldalon. kotnak,
TI: tömött fejeeskós ernyős virágzat.
. Június-július 30-60 cm A szár felálló. A levelek legfeljebb
4 Erdei gólyaorr 3 m m szélesek, a szélükön pillásak.
Geránium sylvaiicum TE: homokos gyepek, homokbuckák;
Gólyaorrfélék kedveli a homokos, gyengén savanyú,
Geraniaceae száraz talajt; ritka, termőhelyein azon­
Bl: a virágok 3-3,5 cm átmérőjűek. ban gyakran csoportosan fordul elő;
A virágkocsányok az elnyilást követő­ hazánkban nem őshonos.
en is felállók. A;F;<*5

342 343
 Rétek, legelők, marhajárások
Március-április 8 - 1 5 c m
1 Nápolyi sáfrány
lila sáfrány
Crocus neapolitanus (C. albiflorus
subsp. neapolitanus)
Nősziromfélék
Iridaceae
Bl: a sziromszerű lopellevelek csak kél-
szer-három szór hosszabbak, mint
amilyen szélesek.
TI: a tömött szőrú virágok a lepelcső
torkában ülnek. A bibék túlnyúlnak
a portokok csúcsain. A levelek a virág­
zás után jelennek meg. Hajtásgumója
van.
TE: hegyi rétek; eredetileg többnyire
ültetik, és csak a kultúrtermőhelyekröl
burjánzik el (ismert péfda: Burg 2a-
velstein a Fekete-erdőben, amely
a sáfrányvirágzás idején évente tízez­
rével vonzza a látogatókat).
A: M; <«:?; V
A m i n t a közeli rokon fehér sáfránynak
(C. albiflorus). a lila sáfránynak is gu­
mói vannak, amelyet a húzógyökerek
a megfelelő talajmélységbe húznak.
Az elmozdulás egy év alatt akár 1 cm is
íehet.
Március-április 8 - 1 5 c m
2 Fehér sáfrány
fehérvirágú sáfrány
Crocus albiflorus
Nő szi romfél ék
IridaceaG
Bl: a sziromszerü lepellevelek négy-
szer-ötször hosszabbak, mint amilyen
szélesek.
TI: a kevés szőrű virágok a lepelcső
torkában ülnek, a levelek előtt jelennek
meg. A bibék rövidebbek, mint a por­
zólevelek. Sarjgumóik vannak (ezeket
gyakran „ h a g y m a " néven kínálják}.
TE: hegyi rétek, kedveli a tápanyagban
dús, mésztartalmú és tavasszal jól át­
nedvesedő, agyagos talajt: ritka, de
a termőhelyein csoportosan fordul
elő.
Á:M;-«$;V
A növény lilán (ibolyaszinüen) virágzó
alakjai sokkal ritkábbak, mint a fehéren
virágzók (mintegy 97%-uk virágzik fe­
héren); mindazonáltal egyazon termő­
:-;-K
Rétek, legelők, marhajárások
helyen a lilán virágzó növények szám­
aránya évről évre is ingadozhat.
^ Március-június 5-35 cm
0 Tavaszi kökörcsin
kükörics, tikdöglesztő
Pulsatilla vernalis
(Anemone vernalis)
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Leírását lásd a 356. oldalon.
Április-május 10-50 cm
4 Fekete kökörcsin
kikirics, kükörics
Pulsatilla pratensis (Anemone pra-
tensis)
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: a virágok bókolok, harangszerűek.
A lepelcimpák csúcsa többé-kevésbé
összehajló, A csúcsuk valamelyest
visszahajló is lehet.
T I : a virágok egyesével állnak, sötét
ipolyaszlnütől a világos ptrosasüláig
(ilyenkor belül sárgásak) változnak.
A magházkezdeményen hosszú bibe
laláiható. A virágkocsányon hüvely-
szerűén összenőtt, soktagú fellevélörv
van. A kétszer-háromszor szárnyalt le­
velek a virágzás idején még csak fejlő­
dési szakaszban vannak.
TE: felszáraz gyepek; kedveli a jól át­
szellőzött, nyaranta meleg és valame­
lyest homokos talajt; igen ritka; ter­
mőhelyein kisebb-nagyobb csopor­
tokban fordul elő; hazánkban elég
gyakori - az Alföld kivételével.
Á : Sz; *.;; ®; V
protoanemonint és anemonint tartal­
maz, ezért mérgező. Régóta gyógynö­
vény. Az összes kökörcsinfaj virágko-
csánya az elvirágzást követően a felle-
vélörv felett erőteljesen megnyúlik.
_ Marcius-majus 5-40 cm
Í3 Leanykökörcsin
lókökörcsin, tikdöglesztö, alamuszi­
virág
Pulsatilla grandis /P. vulgáris, Ane­
mone pulsatilla)
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Leírását lásd a 356, oldalon.
345
 Rétek, legelök, marhajárások
Március-május 5-40 cm
1 Tátogató kökörcsin
ibolyás kökörcsin, likdöglesztó
Pulsatilla pátens lAnemone pátens)
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: a virágok többé-kevésbé fetállóak.
A párta harang alakú, nyitott. A levelek
ujjasán osztottak, a virágzás idején
még csak a kifejlődés szakaszában
vannak.
T i : a virágok kókesibolya szinúek. A vi-
rágkocsányon hüvelyesen összenőtt
sókcsúcsú fellevélörv található.
TE: száraz és félszáraz gyepek, ritkáb­
ban gyéres cserjések és száraz erdők:
mész- és melegkedvelő: nagyon ritka.
A:Sz;*5:®:V
Kelet-Európán kívül csak néhány szi­
getszerű előfordulása ismert.
Augusztus-október 5-20 cm
2 Őszi kikerics
kikerics, tücsökkoma
Colchicum autumnale
Liliomfélók
Liliaceae
Leírását lásd a 252. oldalon.
Július-szeptember 20-60 cm
6 Csillagöszirózsa
csillagvirág
Asteramellus
Fészkesek
Astetaceae ICompositee)
Bl: a virágok fészkekben ülnek. Kívül
egy sor ibolyakék nyelves virág, belül
sárga csöves virágok vannak. Az ágak
egyfészkűek. A levelek (alul) fogazot-
tak vagy ép szélűek, szőrösek.
T I : a 3-5 cm átmérőjű fészkek boger-
nyősen állnak. A szár egyenes, felül
elágazó. A levelek háromerüek. A virá­
346
Rétek, legelök, marhajárások
gok gyenge, vaníliára emlékeztető illa­
túak.
TE: száraz ós félszáraz gyepek, gyéres
száraz cserjések, száraz erdők: kedveli
a sekély talajú, laza, gyakran valame­
lyest köves, mésztartalmú talajt; ritka;
de termőhelyein többnyire csapatos­
tól fordul elő; hazánkban főleg az
Északi-középhegységben elég gya­
kori.
Á:F;>«$
A nemzetség tudományos neve iAs-
tert a latin astrum= homlok, csillag szó­
ból származik, és a fészekben sugara­
san elhelyezkedett nyelves virágokra
utal.
Július-augusztus 60—160cni
4 Piros nyúlsaláta
Prenan thes purpurea
Fészkesek/Katángfélék
Cichorlaceae ICompositeel
Bl: csak 3-5 nyelves virág található
egy bugásán elrendeződött fészekben.
TI: a szár felső része elágazó. A levelek
kopaszok, válluk szív alakú, szárölelők,
fonákjukon kékeszöldek. Az alsó teve­
lek hosszúkás lándzsásak, öblösek.
A felső levelek lándzsásak, többnyire
épszélüek.
TE: lomberdők, elegyes erdők, tűleve­
lű erdők, hegyi erdők, havasi rétek;
kedveli a humuszban gazdag talajokat,
valamelyest mészkerülő; szórványo­
san fordul elő.
A: F; 0
Június-szeptember 15—30cm
5 Bóbitás küllőrojt
Erígeron acris
Fészkesek
Astetaceae (Compositael
Leírását lásd a 250. oldalon.
347
 Rétek, legelők, marhajárások
Május-június &-40cm
1 Agárkosbor
agárfű, vitézfü
Orchis morio
Kosborfélék
Orchidaceae
BI: az ajkon vízszintesen elálló sarkan­
tyú van. Valamennyi lepellevél, az ajak
kivételével, sisakszerűen összehajlik;
az ajak szélesebb, mint amilyen hosz-
szú, háromcimpás.
TI: laza füzér 4-12 virággal. A virágok
bíboribolya színűek. A levelek hosszú­
kás lándzsásak. A szar szögletes.
TE: félszáraz gyepek és rétek; kedveli
a tápanyagban dús talajokat; ritka.
Á:M;V;;V
Gumója nyálkaanyagokat tartalmaz,
amelyeket régebben gyógyszerek elő­
állításánál használtak fel
Június-július 20-60 c m
L Foltos ujjaskosbor
Dactylorhiza maculata (Dactylor-
chismaculata,
Orchis maculata, O. maculatus)
Kosborfélék
Orchidaceae
BI: az ajkon egy hengeres, hátranyúló
sarkantyú van. Az oldalsó lepellevelek
eláilóak. A fellevelek zöldesek, kb.
olyan hosszúak, mint a megcsavaro­
dott magház (látszólagos virágko-
csány). A levelektöbbnyire foltosak.
TI: a füzér kezdetben gúla alakú. A vi­
rágok halványbíbortól a rózsaszínűn
át a majdnem fehérig, halvány ibolya­
kékig változnak. Az ajak háromcimpás.
A középső címpa a legkeskenyebb.
A szár szűk csövű vagy beles. A gumók
ujjasak, tenyeresen tagoltak.
TE: sovány rétek, puszták, síklápok, rit­
kás száraz erdők, megtalálható mind
a savanyú, mind a mésztartalmú tala­
jokon; szórványosan fordul elő; ter­
mőhelyein többnyire nagy állományo­
kat alkot.
Á;M;-*:;V
Az Orchis és a Dactylorchis nemzetsé­
gek fajait a nektárkereső rovarok (don­
348
gók, poszméhek, méhek) porozzák be,
ezek a növényfajok azonban semmi­
lyen nektárt sem választanak ki. A be­
porzó rovarok vélhetően a nektárt ke­
resik szipókájukkal a hosszú sarkan­
tyúban.
Május-június 5 - 1 5 c m
O Sovány ibolya
Violacanina
Ibolyafélék
Violaceae
Leírását lásd a 316. oldalon.
Május-október 10-20 cm
4 Háromszínű ibolya
Viola trlcolor
Ibolyafélék
Violaceae
Leírását lásd a 172. oldalon.
Június-augusztus 30-150 cm
5 Kaszanyügbükköny
Vicia cracca
Pillangósvirágúak
Fabaceae (Leguminosae)
BI: 5-30 kékesibolya színű, 8-11 m m
hosszú virág ül egy hosszú kocsányú
fürtben. A fürt olyan hosszú vagy
hosszabb, mint a murvalevele. A por­
zószálak cső alakúvá nőttek össze.
A porzócsö ferde szélű. A levelek szár­
nyaltak, 16-20 levélkéjükvan.
T I : a szár a levélkacsok segítségével
kapaszkodik, vékony, rásimuló, fehér
szőrű. A levélkék hosszúkás lándzsá­
sak. A kacsok szárnyaltak.
TE: rétek, cserjések, erdöszélek,
gyomállományok gabonaszántófölde­
ken; kedveli a mély, nitrogéntartalmú
agyagtalajt; gyakori.
A; Sz;-*'?
Az ember számára nem fogyasztható.
Madarak tápláléka.
Május-augusztus 30-60 cm
0 Gyepübükköny
Vicia sepium
Pillangósvirágúak
Fabaceae {Leguminosae}
Leírását lásd a 360. oldalon.
 Rétek, legelök, marhajárások

- Június-augusztus 10-30cm tások; kedveli a valamelyest nyirkos,

1 Parlagi pereszlény nitrogéntartalmú agyagtalajt; gyakori.
vadcttromfű A: F; t*5
Acinosarvensis Régóta gyógynövény. Cseranyagokat,
(Calamintha acinos, keseranyagot és illóolajat tartalmaz.
Satureja acinos) Régebben toroköblögető, gargarizáló-
Ajakosak anyagként alkalmazták „torokgyík"
Lamiaceae (Labiatae) (díftéria) ellen. Vélhetően az elnevezé­
Bl: kevés virágú (2-7) örvös virágzat. sében szereplő „gyík" szó is e beteg­
A virágok 7-10 m m hosszúak. A felső séggel kapcsolatos.
ajak lapos, hosszabb, mini a porzók.
A levelek 3-10 m m szélesek. . Június-augusztus 5-25cm
TI: a szár elfekvő, felegyenesedő vagy 4 Nagyvirágú gyikfü
eg'yenes. A levelek majdnem ülöek, ép Prunella grandiflora
szélüek vagy csak kevéssé logazottak, Ajakosak
a szegélyükön sodrónak. Lamiaceae (Labiatae)
TE: száraz és félszáraz gyepek; kedveli Bl: a virágok 20—25 m m hosszúak.
a laza, gyakran valamelyest homokos A felső ajak sisak alakú. A csésze kétaj-
vagy köves talajt; melegkedvelő; szór­ kú, kb. harmadolyan hosszú, mint
ványosan fordul elő. a virág.
A:F;G-*s
T I : a virágzat kifejezetten a levelek 1«
leü ül- A szái egyenes, szőrös. A leve­
lek ép szélüek vagy gyengén csip
Május-julius 20-30 cm kések.
Mezei zsálya TE; száraz HS félszáraz gyepek; kedveli
Salvia pratensis h laza. humusztartalmú és valame­
Alakosak lyest köves talajt; szórványosan fordul
Lamiaceae íLabialael elö.
Leírását iásd a 338. oldalon A:F;-í
Elnevezés- lásd fenti közönséges gyík
fűnél.
Máj
6 Közönséges gyikfú j ű 111 is--'! i >$ÜSIlllB 30-70 c m
gytktü, békavar ÍD Mezei varfü
PruneHa vulgáris rúhfű.ketésfú
{Bnjnetlavuigarisi Knautiaar.i
Ajakosak Mácsonyafélék
Lamiaceae (Labiatoo) Dipsacaceae
Bl: u virágok 8-15 m m hoüszúaK. A (el­ Leirasat , asd ■ 33G. oldalon.
ső ajak sisak alakú. A csésze ketajku,
kb. fele olyan hosszú, m i n t a virág.
T I : a virágzat közvetlenül csatíakozik 0 Galambszmú órdögszem
a levelekhez. A szár négyszögletes. bánsági ördögszem
A levelek keresztben átellenes állású­ Scabiosa columbaria
ak, hosszúkás tojásdadok, gyengén Mácsonyafélék
csipkések vagy ép szélüek. Dipsacaceae
TE: félszáraz gyepek, rétek, erdei tisz­ Leírását lásd a 336. oldalon.

350

Erdők, cserjések, sövények
. Április-május 30-60 cm
1 Réti kakukktorma
Cardamine praiensis
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferael
Leírását lásd az 54. oldalon.
Május-július 30-150 cm
L Erdei holdvjola
holdfü, holdrula
Lunaria rediviva
Keresztesek
Brassicaceae (Cruciferael
Bl: a termés 3-5 cm hosszú, legfeljebb
háromszor olyan hosszú, mint ami­
lyen széles.
TI: bogernyős virágzatú fürt, A virágok
kellemes illatúak. A szár egyenes. A le­
vél nyeles, mélyen sziv alakú, fogazott
szélű.
TE: szurdokerdök: előnyben részesíti
a köves, de televényben dús talajt;
igényli a nagy páratartalmat; emiatt
gyakran a völgytalphoz közel, szűk
szurdokokban, vízesések közelében
vagy hegyi patakok mellett található:
nagyon ritka.
Á : Sz; *i
Régebben előszeretettel ültették pa­
rasztkertekben, termésének ezüstösen
csillogó válaszfala van (innen az elne­
vezése is).
. Május-június 50-150cm
O Erdei borkóró
galamblevelü borkóró, vimánc
352
|
Erdők, cserjések, sövények
Thalicirum oquilegifotium
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Leírását lásd a 340. oldalon.
. Július-augusztus 90-200 em
4 Erdei mácsonya
bábatüske, babtüske
Dipsacus fullonum
10. sylvestris!
Mácsonyafélék
Dipsacaceae
Leírását lásd a 332. oldalon.
_ Március-április 1 5 - 3 0 c m
5 Pettyegetett tüdöfű
orvosi tüdőfü, vérehullófú
Pulinonaria officinalis
Érdeslevelűek
Boraginaceae
Bl: a levelek válla szív alakú vagy leke­
rekített, nyelesek, gyakran foltosak,
TI: bogernyős virágzat. A kankaliné-
hoz hasonlító virágai vannak. A szár
felül érdes. Több hasonló, csak nehe­
zen megkülönböztethető, ritka faja is
létezik.
TE: lomberdők, elegyes erdők, száraz
cserjések; kedveli a televényben dús,
mésztartalmú, laza talajt; ritka, de ter­
mőhelyein akár tömegesen is előfor­
dulhat.
A:.F;«f
Virágai a színüket pirosról kékesibo­
lyára váltják, (Szinváltás: lásd hegyi
lednek, 316. oldal.)
 Erdők, cserjések, sövények
Május-szepternber 30-100 cm
Fekete nadálytő
forrasztófü, kövesnadály
Symphytum officináié
Érdeslevelüek
Boraginaceae
Leírását lásd a 190. oldalon.
Július 30-70 cm
2 Feketélö harangláb
Aquilegia atrata
Boglárkafélék
1 T I : a bókoló virágok egyesével ered­
Ranunculaceae
Bl: mással nem téveszthető Össze.
TI: a virágok hosszú kocsényúak, bar­
nás ibolyakékek. A sarkantyú többé-
kevésbé egyenes a kampós végéig.
A levelek hosszú nyelűek, hármasak,
a felső levelek ülőek. A levélkék há-
romkaréjosak, csipkések.
TE: elegyes erdők, száraz erdei feny­
vesek, törpefenyő-állományok; ked­
veli a kavicsos talajt, mészkedvelö; na­
gyon ritka; hazánkban nem őshonos.
Á:Sz;*$;(®);V
Elnevezés és méreganyagtartalom:
lásd közönséges harangláb, 322. oldal.
Má|us-juiius 30-60 cm
■5 Terebélyes harangvirág
Campanula patufa
Harangvirágfélék
Campan ulaceae
Leírását lásd a 342. oldalon.
Június-augusztus 30-60 cm
4 Kányaharangvirág
raponc, raponca
Campanula rapunculoides
Leírását lásd a 334. oldalon.
354
Erdők, cserjések, sövények
Június-július 30-60 cm
0 Erdei golyaorr
Geránium sylvaticum
Gólyaorrfélék
Geraniaceae
Lefrását lásd a 342. oldalon.
Június-július 50-150 cm
0 Maszlagos nadragulya
Atropa belladonna
Csucsorfélék
Solanaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
nek a levélhónaljakból. A bogyó cse­
resznyére hasonlít. A szár dúsan el­
ágazó. A levelek tojásdadok, a nyélbe
lefutók.
TE: tarvágások, ritkás helyek a lomb-,
elegyes és tűlevelű erdőkben; kedveli
a laza, valamelyest mésztartalmú és
humuszban gazdag talajt; fényigé-
nves; gyakori; hazánkban a2 Északi-
középhegységben, a Dunántúlon szór­
ványosan, az Alföldön jövevényként
fordul elő.
Á:F;-4§;®
A díszítőjelző (latin bella donna = szép
asszony), a tudományos fajnévben
a növény pupillatágító hatásán alapul,
amelyet az atropin nevű alkaloid idéz
elő. Gyógynövény. Erősen mérgező
alkaloidokat tartalmaz.
Március-április 8-25cm
/ Nemes majvirég
májvirág
Hepatica nobilis
(Anemone hepatica,
H. triloba)
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Leírását lásd a 326. oldalon.
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

. Március-május 5-40 cm idején már teljesen kifejlődtek, bőrne-

1 Leány kökörcsin müek, örökzöldek.
lókökörcsin, tikdöglesztő, alamuszi- TI: a virágok egyesével állnak, tömöt­
virág ten sárga, ritkábban fehér szörüek, kí­
Pulsaülta grandís <P. vulgáris, v ü l kékes- vagy vöröseslila színűek,
Anemone pulsatilla) belül sárgásfehérek vagy fehérek. A vi­
Boglárkafélék rágkocsányon hüvelyesen összenőtt,
Ranunculaceae sokcsúcsú fellevélörvtalálható.
Bl: a virágok [öbbé-kevésbé felállóak, TE: félszáraz gyepek és száraz, ritkás
harangszerűek. nyitottak. A levelek erdei fenyvesek, magashegységi gye­
kétszeresen vagy háromszorosan pek; kedveli a humuszban gazdag, la­
szárnyaltak, de a virágzáskor még csak za, valamelyest savanyú talajt; na­
kifejlődőben vannak. gyon ritka; hazánkban nem őshonos.
71: a kékes- vagy vöröseslila virágok A:Sz;*$;V
egyesével állnak. A virágkocsányon
hüvelyesen összenőtt sokcsúcsú fellé-
Március-május 5-40 cm
vélörv található.
Tátogató kökörcsin
TE: száraz és félszáraz gyepek, ritkáb­ ibolyás kökörcsin
ban száraz gyéres cserjések és bokor- Pulsatilla pátens
erdőtisztások; mészkedvelö és meleg­ /Anemone pátens)
kedvelő; ritka; termőhelyein gyakran Boglárkafélék
kisebb csoportokban fordul elő; ha­ Ranunculaceae
zánkban az Északi-középhegységben Leírását lásd a 346. oldalon.
elég gyakori.
Á:Sz;-#5;«;V Július-augusztus 6O-160cm
Felálló virágja borús időben gyakran 4 Piros nyúlsaláta
bókol. Közép-európai alakjaiban kelet­ Prenanthes purpurea
ről nyugatra haladva a levélcsúcs szé­ Fészkesek/Ka tángfélék
lességének jelentős csökkenése f i ­ Cichoriaceae {Compositae)
gyelhető meg ílegkeletebbre még 6-8 Leírását lásd a 346. oldalon.
m m , legnyugatabbra pedig már csak
1-2 m m ) . Protoanemonint és anemo- Július-szeptember 20-60 cm
nint tartalmaz, mérgező. Régóta 0 Csillagőszirózsa
gyógynövény. csillagvirág
Asferame//us
- Március-június 5-35cm Fészkesek
2 Tavaszi kökörcsin Asteraceae (Compositae)
kikirics, kükörics Leírását lásd a 346. oldalon.
Pulsatilla vernalis
(Anemone vernalis) . Augusztus-október 5-20 cm
Boglárkafélék 0 ószi kikerics
Ranunculaceae kikerics, őszike
Bl: a virágok többé-kevésbé felállóak, Colchicum autumnale
kívül tbolyakékek, belül fehérek. A pár­ üliomféiók
ta csengettyű szerűen nyitott. A levelek üliaceae
egyszerűen szárnyaltak, a virágzás Leírását lásd a 346. oldalon.

356 357
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

Június—július 20—6 alakú. A pálhalevelek hosszú cafran-

1 Foltos ujjaskosbor gosak. A növény kopasz.
Dactylorhiza maculata IDactylor- TI: a virágok egyesével erednek a szár­
chis maculata, Orchis maculaxa, O. levelek hónaljából. A szár elfekvő vagy
maculatusl felegyenesedő. A levelek csipkések.
Kosborfélék Elsősorban a sarkantyú hossza és szí­
Occhidaceae ne alapján két alfajt különböztetnek
Leírását lásd a 348. oldalon. meg, amelyeket gyakran önálló fajok­
ként is elfogadnak; ezek az erdei ibolya
Március-május 15-30 cm (subsp. sylvestris), amelynek sarkan­
tyúja ibolyakék, 5-6 m m hosszú, vala­
2 Odvas keltike mint a nagyvirágú ibolya (subsp. rivia-
Corydalis cava na). amelynek a sarkantyúja fehéres.
, Füstikefélék 3-4 m m hosszú.
Futnaríaceae
Leírását lásd a 236. oldalon. TE: lomberdők, elegyes és tűlevelű er­
dők, ligeterdök; kedveli a laza, hu­
Április-május 15-30 cm musztartalmú talajt; gyakori.
ó Ujjas keltike Á:Sz;-«;
Corydalis solida ■ Magvait hangyák hurcolják szét.
Füstikefélék
Fumaríaceae Április-május 10 cm-ig
Leírását lásd a 272. oldalon. 0 Borzas ibolya
Viola hina
Ibolyafélék
Március-április 1-I0cm
Violaceae
4 Illatos ibolya
Bl: a szagtalan virágok sápadt ibolya-
fáncsika, kék ibolya
színűek. Valamennyi levél tőállású,
Viola odorata legalább gyengén szőrösek. A pálhale­
Ibolyafélék velek ép szélúek vagy csak rövid caf-
Violaceae rangosak, de nem szőrösek.
Leírását lásd a 338. oldalon. TI: a virágkocsányok a tőálló levelek
hónaljából erednek. A sarkantyú vé­
Á|)rilis-Tiájus3-20crn kony. A levelek hosszúkás tojásdadok,
válluk szív alakú, szélük csipkés.
D Erdei ibolya
TE: száraz cserjések, száraz erdők és
Viola reichcnbachiana sziklagyepek; kedveli a nagyon laza,
IV. sylvestrisl mésztartalmú talajt; melegkedvelő;
Ibolyafélék gyakori.
Violaceae Á:SZ;«Í
Bl: a virágkocsány leveles. Vannak tű- Magvait hangyák hurcolják szét.
állású levelei is. A levelek válla szív

358 359
 Erdők, cserjések, sövények Erdők, cserjések, sövények

Május-június 5-15cm TI: a szár a levélkacsok segítségével

I Sovány ibolya kapaszkodik. A kacs szárnyalt.
Viola canina TE: rétek, útszegélyek, mezsgyék,
ibolyafélék gyomállornányok szántóföldeken,
Violaceae lomb- és elegyes erdők, cserjések;
Leírását lásd a 316. oldalon. többnyire agyagtalajokon; valame­
lyest nitrogén kedvelő; igen gyakori.
Március—rnéjus 15-60 cm A:Sz;-*s
L Kerek repkény Pálhalevelei fonákján nektárt választ
folyófü.gundeffCi ki. Ezt a hangyák nyalják le. Nagy fe­
Glecboma hederacea hérjetortalma miatt értékes lakar-
Ajakosak rnánygyom.
Lamiaceae (Labiatae)
Bl: 'a lelső ajak lapos. A szár kúszó vagy Június-augusztus 30-150 cm
felegyenesedő. 4 Kaszanyúgbükköny
T I : kevés virágú, levélhónalji állású Vicia cracca
ólörv. A levelek kopaszok, nyelesek, Pillangósvirágúak
vese vagy majdnem szív alakúak, csip­ Fabaceae (Leguminosae)
kések. Leírását lásd a 348. oldalon.
TE: ligeterdök. nyirkos lomberdők,
elegyes ós tűlevelű erdők, nyirkos ré­
Május-október 10-20cm
tek; kedveli a nyirkos, nitrogéntartal­
0 Közönséges gyikfü
m ú talajt; nagyon gyakori.
A:F;-#* gyíkfú, békavar
Prunella vulgáris
A „ g u n d e l f ü " elnevezés német erede­
(Brunella vulgáris)
t ű : az egyik feltevés szerint a gót gund
Ajakosak
= genny, gennyes daganat, kelés szó­
ból származik, újabb vélemény szerint Lamiaceae (Labiatae)
a grund — talaj szóból torzult, utalva Leírását lásd a 350. oldalon.
a növény talajon futó, szemben a kö­
zönséges borostyánnak (Hedera belixf Június-szeptember 30-130 cm
a talajról felfutó jellegére. Régebben 0 Erdei varfű
sebgyógyitó szerként használták. Cser­
Knautia sylvatica
anyagokat és egy keseranyagol tartal­
Mácsonyafélék
maz. Az állatokra mérgező hatású.
Dipsacaceae
(Színmutánsaira lásd indás ínfű 316.
Bl: a szár a virágzat alatt elálló szőrű.
oldal.)
A levelek osztatlanok.
T I : a virágok csúcsálló fészkekben ül­
Május-augusztus 30-60cm nek. A szegélyvirágok alig nagyobbak,
6 Gyepübükköny mint a belsők, pirosas ibolyaszínüek.
Vicia sepium A levelek elliptikus lándzsásak vagy
Pillangósvirágúak széles tojásdadok.
Fabaceae (Leguminosae) TE: hegyi erdők, szurdokerdők, liget-
Bl; a virágok kettesével-ötősóvel ül­ erdők, lomberdők, elegyes erdők; ked­
nek a levélhónaljakban. A porzószálak veli a tápanyagban dús, nyirkos
csövesen összenőttek. A csövek fer­ agyagtalajt; szórványosan fordul elő;
dén végződnek. A levelek szárnyaltak. hazánkban igen ritka.
8-16 levélkéjük van. Á: F; -*s

360 361
 Köves sziklalejtök, sziklák Köves sziklalejtők, sziklák / Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek

Május-június 5-15 cm TE: síklápok, nedves sziklák; kedveli

1 Lápihizóka
mocsári hizóka, kovérke
Pinguicula vulgáris
Rencefélék
Len libularíaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
T I : a kékes ibolyaszínű, 1-1,3 cm hosz-
szú. sarkantyús, gyakran fehér foltos
virágok egyesével állnak. A sárgás,
hosszúkás vagy elliptikus, ép szélű,
szélükön felhajló, ragadós levelek t ő -
rózsát alkotnak.
a szivárgóan nedves, tőzeges talajt,
vagy a nedves sziklahasadékokat
(gyakran mészkövön); igen ritka; ha­
zánkban maradvány (reliktum) jellegű.
Á:F;<*$
Rovarevő növény. A kis rovarok, ame­
lyek a leveleken átszaladnak, odara­
gadnak, és a levél színén feloldódnak.
A levelek ragadós váladéka fehérje­
bontó enzimeket és oltófermentumoi
(enzimet) tartalmaz (vö. tejoltó gála/,
132. oldal).

Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek

# *

Július-augusztus 30-75 c m Erdeslevelüek

i. Ló menta doragínaceae
Mentha spicata (M. fongifolia) Leírását lásd a 190. oldalon.
Aj akosak
Lamiaceae (Labiatae) Június-augusztus 3 m-ig
Leírását lásd a 340. oldalon. 0 Keserű csucsor
keserédes csucsor
Július-október 30-100 cm Solanum dulcamara
0 Vi2i menta Csucsorfélék
Mentha aquatica Solanaceae
Ajakosak BI: a virágok a burgonya virágaira ha­
Lamiaceae (Labiatae) sonlítanak.
Leírását lásd a 332- oldalon. TI: a virágok bogernyösek. A szár csak
alul fás, egyenes, felegyenesedő, el­
fekvő vagy felcsavarodó. A levelek
Július-október 15-50 cm hosszúkás tojásdadok, kopaszok,
4 Mezei menta gyakran bemetszetten karéjosak. A vi­
Mentha arvensis rágok kissé egérszagúak.
Ajakosak TE: ligeterdők, láperdők, vízparti
Lamiaceae (Labiatae) gyomállományok és nyirkos törmelé­
Leírását lásd a 332. oldalon. kes helyek; kedveli a nyirkos, tápa­
nyagban dús és nitrogéntartalmú ta­
Május-szeptember 30-100c lajt; szórványosan fordul elő.
Á:F;^;®
0 Fekete nadálytÖ
forrasztófü, kövesnadály Mérgező alkaloidokat tartalmaz.
Symphytvm officináié Gyógynövény.

362
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Május-június 30-100 cm
1 Szibériai nőszirom
Irts sibirica
Nószi romfélék
Irídaceae
Bl: a külső lepellevelek elállók, kopa­
szok, és nem szőrösek. Valamennyi le­
pellevél kékes ibolyaszínű, a belsők
többnyire sötétebbek, mint a külsők.
A szár hengeres, hosszabb, mint a 2 - 6
m m széles, fűszerü levelek,
T I : a szár üreges, A legfelső levelek
hártyásak.
TE: láprótekéssiklápok, gyakran olyan
helyek, amelyek tavasszal rövid ideig
elárasztás alá kerülnek, azonban az év
további részében mór csak mérsékel­
ten nyirkosak; kedveli az iszapos és
agyagos talajokat, amelyek mésztar-
talmúak és tápanyagban dúsak, de
nem kifejezetten bázikus (lúgos) kém-
hatásúak. Sem a szikesedést, sem
a kaszálást nem viseli cl. Ennek követ­
keztében csak műveletlen terepeken
fordul elő; ritka, azonban termőhelye­
in alkalmilag kisebb állományokat is
alkothat.
A:M;^;V
Közép-Európában 1960-ig egyre rit­
kult, mert egyre több termőhelyét v o n ­
ták müvelés alá. Legújabban a vissza­
szorulása megállt: azok a talajok, ame­
lyekre szüksége van, gazdaságosan
már nem hasznosíthatók. Mivel emiatt
a termőhelyeinek szomszédságában
újra kialakultak ugarok, a növény is­
mét lehetőséget kapott a terjedésre.
Június—július 20-60 cm
c. Foltos ujjaskosbor ,-OyK
Dactylorhiza maculata ,ftC
(Orchis maculata) C_J
Kosborfélék
Orchidaceae
Leírását lásd a 348. oldalon.
Május-rulius 8-15crn
6 Posványibolya
Viola palustris
364
Ibolyafólék
Violaceae
Bl: a virágok sápadt ibolyaszinúek. Va­
lamennyi levél tőállású, kopasz.
TI: a virágkocsányok egyesével bújnak
elő a gyöktörzsből, a virág sarkantyúja
rövid. A levelek a kerekdedtől a vese
alakúig változnak. A pálhalevelek caf­
rang osak.
TE: sasos állományok, síklápok; ked­
veli a nedves, valamelyest lápos talajt;
gyakori; hazánkban korábban csak
a Szigetközben élt. de kipusztult.
Á: Sz; <*S
Magvait a tokból kiparittyázza. Ezeket
- szemben a többi Ibolyafajjal - nem
a hangyák hurcolják szét.
Május-június 5 - 1 5 c m
4 Lápi hízóka
mocsári hízóka. kövérke
Pinguicula vulgáris
Rencefélék
Len tibulariaceae
Leírását lásd a 362. oldalon.
Július-augusztus 5 - 2 5 c m
t) Kiscsukóka
Scutcllaha mmor
Ajakosak
Lamiaceae (Labiatae)
Bl: a virágok 6-8 m m hosszúak. A csé­
szén felül egy pikkelyképzódmény ta­
lálható.
TI: a virágok pirosas ibolyaszínűek, kb.
olyan hosszúak, mint a csésze. A szár
gazdagon elágazó, felegyenesedő
vagy egyenes. A levelek 5-20 m m
hosszúak, ép szélűek, vagy minden ol­
dalon 1-2 fogazás van rajta.
TE: árkok, vízpartok, sasos állomá­
nyok; kedveli a tőzeges vagy homokos
talajt; ritka; hazánkban nem él.
A tudományos nemzetségnév (latin
scutellum = pajzs), ill. a „sisak" név is
a virág sisakszerű alakjára vonatkozik,
amely a csészét a pikkelyével teszi jel
legzetessé, különösen a termés érési
szakaszában.
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
Május-október 5 - l O c m
1 Nagy ugarpalástfű
Aphanes arvensis
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a virágok levélhónalji állású gomo-
lyokban ülnek. Csészéjük 1,5-2 m m át­
mérőjű, pártájuk nincs. A levelek 3-5
karéjúak.
TI: a szár vékony. A levelek válla ék ala­
kú, fogazott, szőrösek.
TE: gyomállományok mindenekelőtt
a gabonafélék szántóföldjein; mószke-
rüló; ritka; hazánkban csak a Dunántúl
nyugati részén gyakori.
A: Sz; Q
Elnevezés: lásd közönséges palástfü,
372. oldal.
Junius-októbor 25-50 cm
L Egynyári szélfü
hashajtó szélfü
Mercutialisannua
Kutyatejfélék
Euphorbiaceae
Bl: a szár négyszögletes, elágazó. A le­
velek átellenes állásúak, csipkésen fű-
részesek.
TI: a növény kétlaki, max. 10 virág ül
a füzóres gomolyvirágzatban. A szár
egyenes. A levelek nyelesek, tojásda­
dok vagy lándzsásak. A növénynek
szétdörzsölésekor undort keltő szaga
van.
TE: gyomállományok kapásnővények
szántóföldjein, szőlőskertekben és
kertekben, de törmelékes helyeken is;
kedveli a száraz, laza talajt; melegked­
velő; gyakori.
Á:Sz;©;®
Elnevezés és méreganyag-tartalom:
lásd erdei szélfü, 374. oldal.
Szólmegporzású faj. Számos porzós
virágot ugyanabban a pillanatban,
amikor a portokok megnyílnak, egy
turgormechanizmus a virágzatból ki-
parittyázza, kiveti - akár 20 cm távol­
ságra is. A virágpor kilővelléséi akkor
lehet megfigyelni, ha fiatal porzós nö­
vényekel vázába helyezzük. Többnyire
reggelente történik ez. ugyanakkor
3BB
más porzós virágok a növényen visz-
szamaradnak.
Június-szeptember 10-80 cm
3 Szőrös disznóparéj
amaránt, szőrös östör
Amaranthus relroflexus
Disznóparéjfélék
Amaranlhaceac
Bl: a virágzat tömött, kúpalakú.
TI: rókafarokhoz hasonló, tövében el-'
ágazó bugás virágzat. A jelentéktelen
virágok gomolyvirágzatban ülnek.
A levelek hosszú nyelüek, kerekdedek
vagy rombusz alakúak, kékeszöldek,
váltakozó állásúak. Több, egymáshoz
hasonlító és részben ritka faja is lé­
tezik.
TE: győmállományok kapásnövények
szántóföldjein és törmelékes helye­
ken; kedveli a homokos, de humusz­
tartalmú talajt; meleg- és nitrogénked­
velő; ritka.
Á: Sz; e
Nem európai eredetű. Amerikából
hurcolták be, és egyelőre a meleg, tör­
melékes helyeken telepedett meg.
Június-szeptember 15-60cm
4 Apró csalán
Urtica urens
Csalánfélék
Unicaceae
Bl: az alsó levelek rövidebbek, m i n i
3 nyelük. Csalánszőrei vannak.
TI: a fürtvirágzatok rövidek, vízszinte­
sek vagy lógnak. A növény egylaki.
A levelek keresztben átellenes állású­
ak, tojásdadok vagy elliptikusak.
TE: törmelékes helyek, útszélek, kőfa­
lak, komposzttelepek; nitrogénjelzö;
valamelyest mészkedvelö: szórványo­
san fordul elő.
A:Sz;Ö;(®)
A csalánszöröket illetően: lásd nagy
csalán, a 376. oldal.
Junius-októbor 60-150 cm
5 Nagy csalán
Urtica dioica
Csalánfélék
Unicaceae
Leírását lásd a 376. oldalon.
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
_ Május-június 20-70 cm
1 Csaba ire
Sanguisorba minor
(Poterium sanguisorba}
Rózsaiélék
Rosaceae
Leírását lásd a 372. oldalon.
Május-augusztus 10-60 cm
L Parajlíbatop
kenöfű, libatalp
Chenopodium bonus-henricus
• Ubatopfélék
Chenopodiaceae
Bl: a levelek dárdásak vagy háromszö-
güek.
TI: végálló füzérek erednek a fó- és az
oldalhajtásokon. A száron nincsenek
csomók. A levelek fűzöldek, hosszú
nyelúek, ép szélüek, a szélükön eny­
hén hullámosak. A növény enyhén
lisztes bevonatú és kissé ragadós.
TE: üde g y o m növényzet, hegyi lege­
lök, valamint jól megtrágyázott szán­
tóföldek, gyakran komposzttelepek
vagy szemétdombok; kedveli a hu­
muszban gazdag talajt; kifejezetten
nitrogénjelző; szórványosan, néhol jö­
vevényként megtelepedve fordul elő.
A:SZ;«Ó
Régóta gyógynövény. Erre utal a tudo­
mányos elnevezésében szereplő díszí­
tőjelző: „ j ó Henrik" is. Szaponinokat
tartalmaz. Alkalmilag vadfözelékként
fogyasztják, sőt helyenként termesztik
is.
Július-szeptembor 20-150 cm
ó Fehér libatop
Chenopodium album
Libatopfélék
Ch enopodiaceae
Bl: a virágzat lisztes bevonatú. A leve­
lek világos kékeszöldek, tojásdadok
vagy rombusz alakúak, de lehetnek
lándzsásak is, fogazottak.
TI: gomolyvirágzatokból álló álfüzér.
A száron nincsenek csomók. Tóbb, na­
gyon hasonló, csak nehezen megkü­
lönböztethető és ritka faja is létezik,
TE: gyomállományok szántóföldeken
és törmelékes helyeken; gyakran az el­
sőként betelepülő növények egyike­
ként jelenik meg a lepusztított talajfe­
Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
lületeken, amilyenek pl. az építési he­
lyek; nitrogénkedvelő; gyakori.
A: Sz; O
Június-október 30-1Q0crn
4 Terebélyes laboda
útmenti laboda, iabodafú, páré
Atripiex patula
Libatopfélék
Chenopodiaceae
Bl: a virágokon két tojásdad vagy rom­
busz alakú elölevél található. Az alsó
levelek lándzsásak vagy szálas lán­
dzsásak.
T I : az egyivarú virágok gomolyvirág-
zatban ülnek. Az ágak erősen elállóak.
Az alsó leveleken mindkét oldalon
egy-egy fog van, a felsők fog nélküliek,
lándzsásak.
Több hasonló, nehezen megkülönböz­
tethető, ritka faja is létezik.
TE: gyomállományok kapásnövények
szántóföldjein és törmelékes helye­
ken; kedveli a laza, humusztartalmú,
nyirkos, agyagos talajt; nitrogénjelzö;
gyakori.
Á : Sz; G
Július-október 30-100 cm
b Dárdás laboda
kismagvú laboda
Atripiex prostraia
(A. hastata)
Libatopfélék
Chenopodiaceae
Bl: a virágokon két, háromszög alakú
előlevél található. Az alsó levelek há-
romszogletüek vagy dárdás három-
szögűek.
TI: az egyivarú virágok gomolyvirág-
zatokban ülnek. Az alsó levelek foga­
zottak, a felsők legalábbis részben fog
nélküliek, lándzsásak. A növény lisztes
bevonatú vagy kopasz. Több változata
elsősorban a változékony levélalak­
ban tér el egymástól,
TE: gyomállományok a szántófölde­
ken és az útszéleken, de törmelékes
helyeken is; ritkábban vízpartokon,
szikes talajon, tengerpartokon gyako­
ri; sókedvelŐ; szórványosan fordul
elő.
A: Sz; G
Alakgazdag, a kőkorszak óta ismén
gyomnövény.
 (Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék •
Június-augusztus 50-120cm
1 Réti lórom
ló rom, patkányvirág
Rumex obtustfotius
Keserűfúfélék
Polygonaceae
Bl: a tőállású levelek nagyok, válluk
szív alakú, csúcsuk tompa. A virágza­
ton csak a közepéig találhatók felle­
velek.
TI: t ö m ö t t virágörvekböl álló álfürtök.
A szár gyakran pirosasán futtatott.
TE: gyomállomanyok az útszéleken,
komposzttelepeken, települések pere­
mein, alkalmilag törmelékes helyeken
is; tarvágásokon és gyéres erdei he­
lyeken; gyakori.
Á:Sz;^
Régóta gyógynövény. Gyöktörzsében
hashajtó, a termésében pedig székre­
kedést okozó anyagokat tartalmaz.
Június-szeptember 30-70 cm
c. Murvás lórom
keserúlapu, patkányvirág
Rumex conglomeratus
Keserűfúfélék
Polygonaceae
Leírását lásd a 384. oldalon.
^ Július-augusztus 30-100 cm
O Fodros l ó r o m
Rumex crispus
Keserűfúfélék
Polygonaceae
Bl: a levelek a szélükön hullámosak.
T I : tömött virágörvekböl álló álfürtök.
A levelek érdesek, hosszúak és keske­
nyek.
TE: gyomállomanyok szántóföldeken,
útszegélyeken, de komposzttelepeken
és réteken is; kedveli a nehéz, táp­
anyagban dús agyagtalajt; nitrogén­
jelző; gyakori.
Á: Sz; --S-:
Régóta gyógynövény. Gyöktörzsében
hashajtó, a termésében székrekedést
okozó anyagokat tartalmaz.
370
c k 3 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, t ö r m e l é k : ^
Május-október 8-20 cm
4 Egynyári szikárka
szikárgyom, sziklár
Scleranthus annuus
Szegfűfélék
Caryophyllaceae
Bl: a virágok gomolyvirágzatban ülnek
a levélhónaljakban vagy az ágvége-
ken. A levelek pálhátlanok, A virágta­
karó csak a csészéből áll. A csésze­
csúcs tojásdad, hegyes, zöld, száraz
hártyás fehér szegéllyel.
T I : a szár egyenes. A levelek átellene­
sen vagy csomókban állnak, szálasak
vagy árszerűek.
TE; gyomállományok szántóföldeken
és kertekben; kedveli a laza homokta­
lajokat; jelzi a talaj elsavanyodását;
szórványosan fordul elő.
Á : Sz; O
Június-október 5-15cm
D Kopasz porcika
sima porcika, porcgyom
Herniaria glabra
Szegfűfélék
Caryoph yllaceae
Bl: a virágok levélhónalji gomolyvi­
rágzatban ülnek. A levelek szegfüsze-
rűek. hártyásak. A sziromlevelek csak
mintegy 1 m m hosszúak.
TI: a szár elfekvő vagy felegyenesedő.
A levelek kicsik, kopaszok, átellenes ál­
lásúak, elliptikusak vagy hosszúkás to­
jásdadok, a tovükelkeskenyedő.
TE: gyomállományok mindenekelőtt
a törmelékes helyeken és az útszegé­
lyeken, mezsgyéken; nitrogén kedve­
lő; mószkerülö; jelzi a homokos talajt;
ritka; hazánkban főleg az Alföldön for­
dul elő.
Á: Sz; O
A középkori gyógyászatban sérvpana­
szoknál alkalmazták. Szaponínokat és
illóolajokat tartalmaz, amelyek - a hie­
delem s z e r i n t - a testet „víztelenítik".
Június-október 10-50cm
6 Madárkeserüfü
Polygonum aviculare
Keserűfúfélék
Polygonaceae
Leírását lásd a 42. oldalon.
 Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék
. Július-október 30-50cm
1 Borsos keserüfü
vizibors. vízigyömbór
Rétek, legelők, marhajárások
- Május-június 20-70 cm
2 Csabai re
Sanguisorba minor
{Poterium sanguisorba)
Rózsa fél ék
Rosaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
T I : a virágfejecskék g ö m b vagy tojás­
dad alakúak. A virágok többnyire egy­
neműek, mégpedig az alsók a porzó-
sak, a középsők a hímnősek, a felsők
pedig a termósök. Sziromlevelei nin­
csenek. A 10-20 cm hosszú leveleken
5-17 kerekded, fogazott levélke talál­
ható.
TE: száraz és félszáraz gyepek, útsze­
gélyek, mezsgyék, száraz cserjések és
ritkás száraz erdők; kedveli a laza tala­
jokat; mészkedvelő, melegkedvelő;
szórványosan fordul elő.
A: Sz; Ǥ
Elnevezés; lásd őszi vérfü, 392. oldal.
Elsősorban a gyöktörzsében cser­
anyagokat tartalmaz. Régóta gyógy­
növény.
- Május-október 15-50 cm
6 Közönséges palástfii
Boldogasszony palástja
Alchemilla vulgáris
Rózsafélék
Rosaceae
Bl: a kicsi, csak csészelevelekből álló
virágtakarójú virágok felül kopasz fürt­
ben ülnek a szárcsúcson. A levelek
7-11 cimpájúak.fogazottak.
T I : a levelek kerekdedek vagy vese ala­
kúak. Ezt a fajt újabban számos, rend­
kívül nehezen megkülönböztethető al­
fajra osztják fel.
TE: rétek, ritkábban nyirkos, füves er­
dők és erdei utak; kedveli az agyagos,
mély és valamelyest nyirkos talajt; ke­
véssé mészkerülö is; gyakori.
Á:Sz;-«5
372
"> Szántók, kertek, utak, vasúti töltések, törmelék!
Rétek, legelők, marhajárások
Polygonum hydropiper
Keserúfűfélék
Potygonaceae
Leírását lásd a 378. oldalon.
A „ p a l á s f - r a vonatkozó elnevezés
a levél alakjára utal, amely egy altalve-
tett köpenyre emlékeztet, amint azt
a régi, Máriát ábrázoló képeken gyak­
ran látni lehet. A levelek fogain vizré-
sek vannak, amelyeken nedves éjsza^
kákon kicsorduló csepp alakjában vizet
választ ki, gyakran olyan bőségben,
hogy a víz a levél tölcsér alakú mélye­
désében összegyűlik. A középkorban
varázserőt tulajdonítottak neki. így
például az „aranycsinálók" egyik kel­
lékevolt.
. Június-augusztus 5 0 - 1 8 0 c m
4 Havasilórom
Rumexalpinus
Keserüfűfélék
Potygonaceae
Bl: az alsó levelek max. 50 c m hosszú­
ak és 20 cm szélesek. A szárlevelek
lándzsásak.
T I : a virágzat bugás. A levélnyelek felül
vályúsak.
TE: havasi marhalegelök, ritkábban
középhegységek; kedveli a nyirkos,
humuszban gazdag és mély rétegű ta­
lajt, nitrogénjelzö; termőhelyein tö­
megesen fordul elő; hazánkban nem
él.
A:Sz;*5
_ Július-augusztus 30-100cm
5 Fodros lórom
Rumexcrispus
Keserúfűfélék
Polygonaceae
Leírását lásd a 370. oldalon.
Június-július 15-30cm
e
6 Rétizsellérke
Thesium pyrenaicum (T. pratense)
Szantálfafélék
Santalaceae
Leírását lásd a 60. oldalon.
373
 Rétek, legelők, marhajárások
- Május-június 15-30 cm
1 Pókbangó
párkányos bangó
Opbrys sphecodes {0. araniferaí
Kosborfélék
Orchidaceae
Leirását lásd a 274. oldalon.
_ Május-június 10-30cm
L Légybangó
légyalakú bangó
A Erdők, cserjések, sövények
. Április-május 15-30 cm
4 Erdei szétfú
Mercuríalis perennis
Kutyatejfélék
Euphorbiaceae
Bl: vagy csak termős, vagy csak porzós
virágai vannak. A szár hengeres, nem
elágazó. A levelek átellenes állásúak,
csipkésen fü részesek.
TI: kétlaki növény. A virágok füzéres
gomolyvirágzatban ülnek a levélhón-
aljakban. A szár többnyire egyenes.
A levelek nyelesek, tojásdadok vagy
lándzsásak. sötétzöldek, A növény
szétdörzsölésekor enyhén undort kel­
tő szagú.
TE: lomberdők, elegyes és hegyi er­
dők, cserjések, ligeterdők; kedveli a te­
levényben és tápanyagban dús, vala­
melyest köves talajt; igen gyakori.
A: Sz; -«§; ®
Tudományos nemzetségneve (Mercu­
ríalis) egy ógörög mondára utal. E sze­
rint gyógyhatását Mercurius isten fe­
dezte fel. Gyógynövény. Szaponino-
kat, illóolajokat és trimetil-amint tar­
talmaz.
Május-október 1&-50cm
Közönséges patástfű
Boldogasszony palástja
Alchemilla vulgáris
Rózsafélék
Rosaceae
Leírását lásd a 372. oldalon.
374
Rétek, legelők, marhajárások / Erdők, cserjések, sövények
Ophrys insectifera
IO. muscifera)
Kosborfélék
Orchidaceae
Leirását lásd a 276. oldalon.
Majus-július 20-65 cm
Tojásdad békakonty
Listera ovata
Kosborfélék
Orchidaceae
Leírását lásd a 380. oldalon.
» Április-június 15-50 cm
u Foltos kontyvirág
kontyosfű, vadkukorica
Arurn maculatum
Kontyvirágfélék Araceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
TI: a virágok egy buzogány alakú tor­
zsa alsó részén állnak, amelyet egy zöl­
desfehér buroklevél vesz körül. A por­
zós virágok a termős virágok felett fog­
lalnak helyet. A levelek nyíl alakúak,
gyakran a gyengén sötétzöldestől
a barnáig foltosak.
TE: nyirkos lomb- és elegyes erdők, li­
geterdők, cserjések; jelzi a tápanyag­
ban dús, laza, humuszos és gyakran
agyagos talajt; melegkedvelő; szórvá­
nyosan fordul elő.
Á:M;<*&®
Virágzata egy légykatlancsapda. A
dögszaggal, amelyet a buzogány ger­
jeszt, odacsalja a legyeket ós más ro­
varokat. A sima lepellevélről a rovarok
belecsúsznak a katlan belsejébe. Az
elállóan terpesztett szőrökből álló
„varsa" akadályozza meg kimászásu-
kat. A „katlan" alján a rovarok nektár­
tartalmú nedvet találnak. Ha a virágok
beporzódtak, elhervad a buroklevél, és
a rovarok ismét ki tudnak jutni a sza­
badba. Az egész növény mérgezőnek
számít. Egy korábban aroinnak neve­
zett alkaloid jelenlétét az újabb vizsgá­
latok nem tudták bizonyítani. Lehetsé­
ges, hogy mérgező hatása az oxálsav/
sóskasav sóin alapul.
 Erdők, cserjések, sövények
Május-június 20-70 cm
T Csabai re
Sanguisorba minor
(Poterium sanguisorba}
Rózsafélék
Rosaceae
Leírását lásd a 372. oldalon.
Május-június 10-50 cm
L Édes kutyatej
Euphorbia dulcis
Kutyatejfélék
Euphorbiaceae
Bl:*a bogernyós virágzat három—ót su­
garú. Az álcsészén lévő mirigyek a fia­
tal virágzatokban sárga. zöld. majd pi­
rosassárga-bíborvörös színűek.
T I : a szár egyenes. A levelek 2,5-6 cm
hosszúak és 1-2 c m szélesek, fordított
tojásdadok vagy hosszúkás lándzsá-
sak, ülőek vagy rövid nyelűek. A nö­
vénynek fehér tejnedve van.
TE: lomberdők, elegyeserdők, száraz
erdők, ligeterdők; kedveli a televény­
ben gazdag, laza és valamelyest mész­
tartalmú talajt; szórványosan fordul
elő.
Á: Sz: <*$; &
Virág: lásd vézna kutyatej, 132. old.
Tejnedvében mérgező díterpéneket
tartalmaz.
Június-október 60-150 cm
6 Nagy csalán
Urtica ciioica
Csalánfélék
Urticaceae
Bl: a levelek hosszabbak, mint a nye­
lük. A növényt csalán- és egyszerú szó­
rók vegyesen borítják.
TI: a virágbugák hosszúak, lecsüngők.
Kétlaki növény. A levelek keresztben
átellenes állásúak.
TE: törmelékes helyek, útszélek, nyir­
kos helyek a lomb- és tűlevelű erdők­
ben; nitrogénjelzö, az erdőkben még
nedvességjelző is; nagyon gyakori.
Á: Sz; <#§; í®}
A csalánszőrökben egy eddig ponto­
san nem meghatározott csalánméreg
és a hisztamin nevű fehérjeanyag ta­
lálható. Ezek együttesen - mind a bőr
felszínén, mind a bór alá jutva - csa­
378
Erdők, cserjések, sövények
lánkiütést okoznak. A tünethez már
egy tizmilliomodnYi g r a m m is elegen­
dő. A méreganyagot hosszú főzéssel
el lehet roncsolni. „Csalánfőzelóket"
a fiatal, még kevéssé csalánzó hajtá­
sokból lehet készíteni; ez nem egész­
ségkárosító, ha kellően hosszú ideig
főzik. Nagy C-vitamin- és vastanalma
miatt értékes élelem. Alkalmilag a kis
rókalepke (Aglais urticae) és a csalán-
lepke (Vanessa urticae) hernyói lepik
el.
Július-augusztus 7 m - i g
4 Felfutó komló
Humulus lupulus
Kenderfélék
Cannabidaceae
Bl: kúszónövény.
TI: a virágok sárgászöld barkákban ül­
nek. Kétlaki növény. A szár jobbra csa­
varodó, merev szőrű. A levelek átelle­
nes állásúak, hosszú nyelűek, ujjasán
három-öt tagúak, durván fürészesek,
durva szőrűek.
TE: ligeterdők, nyirkos cserjések,
égerlápok; kedveli a talajvíz átjárta
agyagtalajt; nitrogén- és melegkedve­
lő; szórványosan fordul elő. Szántó­
földi kultúrákban gyakran termesztik
is.
A: Sz; *§
Komlókesersavakat tartalmaz, ame­
lyek lényeges alkotórészei a sörizesí-
tésnek. Mezőgazdasági kultúrában
mindig csak a termős növény találha­
tó. Termesztését Európában az i. sz, 8.
évszázad óta ismerik.
Június-augusztus 5Ö-120cm
5 Réti lórom
lórom. patkányvirág
Rumex obtusífolius
Keserűfűfélék
Polygonaceae
Leirását lásd a 370. oldalon.
Június-szeptember 30-70 cm
D Murvás l ó r o m
Rumex conglomeratus
Keserűfűfélék
Polygonaceae
Leirását lásd a 384. oldalon.
377
 Erdők, cserjések, sövények
. Március-április 8 - I Q c i n
1 Pézsmaboglár
békaboglár, bizamfű
Adoxa moschaiellina
Pézsma boglárfélék
Adoxaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
T I : a jelentéktelen, zöldessárga virá­
gok egy kocsányos szárcsúcsi fejecs­
kében ülnek. Atőlevelek hosszú nyelű-
ek, kétszeresen háromosztatúak. A vi­
rágok enyhén rothadásszagúak. A le­
velek szaga mósusz- vagy pézsmasze­
rű (lásd az elnevezését}.
TE: ligeterdök, szurdokerdök, nyirkos
lomberdők és cserjések; kedveli a laza,
humuszos, többnyire azonban nyir­
kos, nitrogéntartalmú agyagtalajt; va­
lamelyest mészkedvelö; ritka, de ter­
mőhelyein többnyíre csoportosan for­
dul elő,
A:F;*5
« Július-október 30-50 cm
■■- Borsos keserűfű.vizibors
Polygonum hydropiper
Keserű fűfélék
Polygonaceae
Bl: a szár ágas. Az ágakon laza álfüzé-
rek találhatók. A növénynek csípős íze
van.
T I : a szár többnyire egyenes. A levelek
hosszúkás lándzsásak, mind az alap­
juk, mind a csúcsuk felé elkeske-
nyedők.
TE: mocsári és ártéri gyorntársulások,
de nyirkos erdei utak is; valamelyest
mészkerülő, nitrogénjelző; gyakori.
A: Sz; O; (®)
q Június-július 50-250 cm
6 Orvosi angyalgyökér
Angelica archangelica
Ernyősök
Apiaceae (Umbelliferae)
Bl: a virágok ernyőkben ülnek; a szár
a talajnál karvastagságnyi.
T I : az ernyő összetett, 20-30 sugarú.
Az ernyőrészek felül lisztesek. A szár
hengeres, üreges, felül ágas. A levelek
kétszer-háromszor, a felsők többnyire
csak egyszerűen szárnyaltán osztot­
tak. A levélhüvelyek hasasán felfúvó-
dottak.
378
Erdők, cserjések, sövények
TE: gyomállományok vízpartokon, ná­
dasokban, nyirkos erdőkben; kedveli
a nitrogéntartalmú iszaptalajt; ritka;
gyógynövényként termesztik.
A:Sz;^;í®)
Elnevezés: lásd erdei angyalgyökér,
88. oldal. Illóolajok mellett furokuma-
rinokat tartalmaz, amelyek az emberi
bőrben fényérzékenységet váltanak ki,
és a napsütés hatására bőrgyulladást
okoznak.
. Március-április 3 0 - 5 0 c m
4 Büdös hunyor
Helleborus foetidus
Boglárkafélék
fíanunculaceae
Bl: a virágok harangszerűen összeha­
jolnak. A levelek ujjasán osztottak.
A szár a tövétől kezdve végig leveles.
TI: a virágszirmok mézfejtőkké alakul­
tak át. A virágot csak a csészelevelek
takarják. A szár sokvirágú. A tőlevelek
hiányoznak. Az alsó levelek nyelesek,
ujjasán osztottak, hét-kilenc részesek.
A felső levelek ülőek, az egyszerűektől
a háromosztatúakig változnak.
TE: száraz erdők és cserjések, különö­
sen a gyéres helyeken; kedveli a mész­
tartalmú, laza talajt; szórványosan for­
dul elő; hazánkban nem Őshonos.
A: Sz; * $ &
_ Marcius-május 30—50 cm
0 Zöld hunyor
Helleborus virídis
Boglárkafélék
Ranunculaceae
Bl: a virágok szétterülnek. A levelek te­
nyeresen osztottak.
T I : a sziromlevelek mézfejtőkké alakul­
tak át. A virágot csak a csészelevelek
takarják. A kocsány egy-három virá­
g ú . A levelek ujjasán osztottak. A levél­
kék fúrészesek. Az alsó levelek vissza-
hajlanak.
TE: lomberdők és lombos elegyes er­
dők; kedveli a televényben és tápa­
nyagban is dús, valamelyest nyirkos,
mésztartalmú talajt; ritka; valószínű­
leg csak elburjánzott; hazánkban nem
őshonos.
A:Sz;^;®
379
 Erdők, cserjések, sövények

Május-június 15-30 cm TI: sokvirágú fürtös virágzat. Az ajak

1 Negylevelú farkasszólö hosszú, mélyen hasított, kéttagú. Ha­
Páris-fú sonlít hozzá a szívlevelú békakonty (L
Paris quadri'fólia cordatal, amelynél a fürtön csak 5-15
Liliomfelék Liliaceae virág van. A mélyen hasított, kéttagú,
BI: mással nem téveszthető össze. sarkantyú nélküli ajak pirosas ibolya­
TI: a virágok egy általában 4, ritkábban színű, a többi virágszirom zöld. A szár
3 vagy 5 levélből álló levélörv (elett nő­ csak 4 - 2 0 c m hosszú. Május-június.
nek. A termés cseresznyeszem nagy­ Tűlevelű és elegyes erdők; előnyben
ságú, kékesfekete bogyó. részesíti a mohapárnákat; nagyon rit­
TE: lomberdők, elegyes erdők, jege- ka; hazánkban nem él.
nyefenyő-állományok; kedveli a tápa­ TE: lomberdők, lombos elegyes erdők,
nyagban dús, humuszos, talajvíz átjár­ hegyvidéki tűlevelű zárt és nyílt erdők,
ta agyagtalajt: szórványosan fordul ritkábban nyirkos rétek; kedveli a vala­
elő. melyest mésztartalmú, átnedvesedett
talajokat; szórványosan fordul elő.
Á : M ; ■*?;($}) A:M;«a;V
A növény és bogyója is mérgező sza-
poninokat tartalmaz, ezért kellemetle­ Előszeretettel porozzák be a fúrkészda-
nül keserű ízü. A nemzetség latin neve razsak és a bogarak.
{Paris) az ógörög mitológiára vezethe­
tő vissza. A bogyó ugyanis Erisz almá­ Június-augusztus 20-70 cm
ját jelképezi, amelyért Parisz. Athéné, 5 Széleslevelű nöszőfű
Héra és Aphrodité versengnek. Virágai bibak, evetke
szagtalanok. Ennek ellenére gyakran Epipactis helleborine
kis döglegyek keresik fel. Valószínűleg (E. latifolial
a fénylő magházat nézik folyadéknak. Kosborfélék
Orchidaceae
Május-június 15-30cm BI: az ajak sarkantyú nélküli. A virágok
könnyedén csüngőek. A szíromszerü
2 Pókbangó fCDi lepellevelek elállóak.
párkányos bangó TTN TI: egy oldalra forduló fürtös virágzat.
Ophrys sphecodes CJ Az ajak hegyes. A magház fokozatosan
10. aranifera) keskenyedik a kocsány felé, mindkettő
Kosborfélék csavarodott. A szár csak gyengén sző­
Orchidaceae rös. A levelek váltakozó állásúak, szé­
Leírását lásd a 274. oldalon. les tojásdadok, szárölelők, az erezetü­
kön szőrösek. A növény zöld, ritkáb­
Május-július 10-40 cm ban az árnyékos termőhelyein ibolya­
3 Légybangó kéken futtatott.
légyalakú bangó TE: lombos elegyes erdők, lomberdők,
Oph rys in sectifera tűlevelű erdők és száraz erdők; kedveli
(Ophrys musciferal a laza, tápanyagban dús, mésztartal­
Kosborfélék m ú , televényes agyagtalajt; szórvá­
Orchidaceae nyosan fordul elő.
Leírását lásd a 276. oldalon. A:M;*3;V
A virág ajka két részre tagolódik. A há­
Május—június 20-65 cm tulsó felboltozódásba választódik ki
4 Tojásdad békakonty a nektár. Ha a virágot felkereső rova­
Listeraovala rok (fürkészdarazsak, dongók, posz-
Kosborfélék méhekl a nektárt felszedik, az egyik
Orchidaceae portokfél összeragadt virágporcso­
BI: a száron csupán két átellenes, to­ magjai a rovar fejére tapadnak. Egy
jásdad tőiével van. Az ajak nem sar­ újabb virág felkeresésekor ezt a bibe
kantyús. szál lesodorja.

380
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek ■

Május-június saiban; tápanyagkedvelö; valame­

I Keresztes békalencse
Lemna trisulca
Békalencsefélék
Lemnaceae
Bl: a levelek hegyesek, 4-10 m m széle­
sek, keresztben állók, többnyire alá­
merültök, csak a virágzás időszakában
úsznak a felszínen.
T I : nincs.
TE: úszó növényöv az állóvizek hináro-
saíban; szórványosan fordul elő.
Á : t M ; *9
Újabban állapították meg, hogy a bé­
kalencsefajok 650-szer több rádiumot
képesek felhalmozni, mint amennyit
az a víztömeg tartalmaz, amelyben él­
nek. Eközben a rádiumtartalom nem
állandóan azonos: tavasszal a legna­
gyobb és ősszel a legkisebb.
Május-július
L A p r ó békalencse
békalencse
Lemna minor
Békalencsefélék
Lemnaceae
Bl: a levelek alsó része lapos, 2-3 m m
széles.
T I : nincs.
TE: úszó növényöv az állóvizek hínáro-
saiban; gyakran tömegesen lép fel, és
egy zöld „vízvirágzást" alkot a tocso­
gókban és az árkokban; igen gyakori.
A: M;-«5
Gyakran etetik kiskacsákkal, mivel állí­
tólag serkenti a növekedésüket.
Ápri!is-|úhus
Púpos békalencse
Lemna gibba
Békalencseféiék
Lemnacette
Bl: a levelek az alsó részükön fehérek,
hasasán feifúvottak, 2—2 m m szélesek.
T I : nincs.
TE: úszó növényöv az állóvizek hináro-
lyest melegkedvelő; nagyon ritka.
A:fVW:
Május-június
4 Bojtos békalencse
Spirodela polyrhiza
Béka lencsefélék
Lemnaceae
Bl: minden egyes levélen egy gyökér­
bojt található, alsó részén többnyire
piros, 3-4 m m széles.
T I : nincs.
TE: úszó növényöv az állóvizek hínáro-
saiban; tápanyagkedvelő; ritka.
A: M;:«3
Május-augusztus 50—I50cm
5 Úszó hékaszölö
Potamogeton natans
Békaszőiöfólék
Potamogetonaceae
B l : a levelek tojásdadok, a vízen úsz­
nak, hosszú nyelűek.
TI: a virágok csúcsálló füzérben állnak,
jelentéktelenek. A füzérkocsány nem
vastagabb, mint a szár. Az úszó levelek
max. 12 cm hosszúak, válluk gyengén
szív alakú. Az alámerült levelek keske­
nyebbek, gyorsan elrothadnak. Szá­
mos, nehezen megkülönböztethető fa­
ja létezik.
TE: úszó növényöv az álló- vagy lassú
folyóvizekben; jelzi az enyhe tápa-
nyagszegénységet; gyakori.
Á:M;«::
Május-augusztus 30-200 cm
6 Bodros békaszöló
Potamogeton crispus
Békaszólőfélék
Potamogetonaceae
Bl: a levelek a szelükön erősen hullá­
mosak, fodrosak.
T I : a jelentéktelen virágok csúcsálló
füzérben találhatók. A szár négyszög­
letes. Valamennyi levelealámerült.
TE: úszó növényöv az álló- vagy a las­
sú folyóvizekben, alámerült; tápa­
nyagkedvelö. iszapjelző; gyakori.

382 383
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
,- Június-július 90-160crn
1 Orvosikálmos
kálmos, büdössás, kálomista-
gyökér
Acorus calamus
Konlyvi rág félék
Araceae
Bl: a torzsavirágzai feltűnően oldatál-
lású.
TI: a virágok jelentéktelenek. A szár la­
pos, vályús. A levelek szálasak, sássze-
rúek, ép szélüek. A gyöktörzs kúszó.
TE: az álló- és folyóvizek nádasai, de
sásáltományok is, vagy sekély, elá­
rasztott és beárnyékolt iszaptalajok;
ritka.
Á:M;«9
Nem tartozik őshonos növényeink kö­
zé. 1574-ben hozták Konstantinápoly­
ból Bécsbe, ekkor gyógynövényként
termesztették, és az állomány innen
burjánzott el. A gyökérkivonat illóola­
jokat, keseranyagot ós kolint tartal­
maz, amelyek emésztés-elösegítő ha­
tásúak. Alkalmilag felhasználják még
likőr- és parfümadalékként, valamint
fogporok és szájvizek adalékaként is.
A nyugat- és közép-európai térségben
magvait nem érleli ki, itt vegetatív úton
szaporodik.
— Május-augusztus 10-200 cm
l Vízi-lofark
Hippurís vulgáris
Vizilófarkfólék
Hippuridaceae
Bl: mással nem téveszthető Össze.
T I : a levélhónaljí állású virágok csak
egy porzóból ós magházból állnak.
A csöves szár csúcsa többnyire kiáll
a vízből. A levelek ép szélüek, hatos-ti­
zenkettes örvökben ülnek.
TE: alámerült úszó növényállomány
az álló- és lassú folyóvizek hinárosai-
ban, sásosaiban; kedveli a tiszta, vala­
melyest mésztartalmú vizet; csak ke­
vés termőhelyen fordul elő, ezeken
azonban többnyire nagyobb állomá­
nyokban.
Á:M;<#$
— Július-augusztus 7 m-ig
ó Felfutó komló
Humulus lupulus
Kenderfélék
384
Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek
Cannabidaceae (Cannabinaceae.
Cannabaceae}
Leírását lásd a 376. oldalon.
. Június—szeptember 3 0 - 7 0 c m
4 Murvás l ó r o m
keserűlapu, patkányvirág
Rumex conglomeratus
Keserűfüfólék
Polygonaceae
Bl: a virágok örvökben állnak, a virág­
zat majdnem a csúcsáig leveles.
TI: a szárlevelek sziv alakúak vagy
lándzsásak. Az alsó levelek szív alakú­
ak vagy tojásdadok.
TE: gyomállományok az utakon, ritkás
erdei helyeken, vízpartokon, alkalmi­
lag az álló- vagy lassú folyóvizek náda­
saiban; szórványosan fordul elő.
A: Sz; *5
_ Július-október30-100cm
5 Dárdás laboda
kísmagvúlaboda
Atriplex prostrata (A. hastata)
Libatopféték
Ch enopodiaceae
Leírását lásd a 368. oldalon.
- Augusztus—november 5 - 4 5 c m
D Európai sziksófű
tengerisőska
Salicornt'a europaea
(S. herbacea)
Libatopfélék
Chenopodiaceae
Bl: mással nem téveszthető össze,
T I : a virágok jelentéktelenek, többnyi­
re hármasával ülnek a hüvely alakú tá-
masztólevelek hónaljaiban, A szár cso­
mósán ízeit - a csomók befüzódötlek
- üveges-húsos, színe a zöldtől a pisz­
kospirosig változik, karos gyertyatar-
tőhoz hasonlóan elágazó. Levelei nin­
csenek.
TE: iszapzátonyok; elviseli az elárasz­
tást és a viszonylag nagy sótartalmat,
az iszapos, sík partokon gyakori; ten­
gerpartokon az i sz a pie rakodást előse­
gítendő ültetik; hazánkban a szikese­
ken társulásalkotó.
Á:Sz;G-0
Kifejezetten sókedvelö növény, amely
a többszázalékos sótartalmai is elvi­
seli,
 Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek Mocsarak, lápok, vízpartok, vizek / Bokrok és fák

Július-október 30-50 crn TE: iszapos, elárasztott tőzegtalajok;

Borsos keserűiu melegkedvelő; ritka; hazánkban nem
vízi bors él.
Polygonum hydropiper A:M;-«? ■

Keserűfüfélék
Polygonaceae
Leírását lásd a 378. oldalon. . Június-szeptember 10-I20cm
4 Érdestócsagaz
Június-július 50-250 cm Ceratophyllum demersum
Orvosi angyalgyoker Tócsagazfélék
Angelica archangelica Cerarop/jy/teceae
Ernyósök Bl: a levelek egy- vagy kétvillósak.
Apiaceae (Umbelliferae) T I : a virágok jelentéktelenek, egyiva-
Leírását lásd a 378. oldalon. rúak. A szár elágazó. A levelek erősek,
legfeljebb négycsúcsúak.
Május-július 10-30 c m Hasonlít hozzá: a sima tócsagaz (C.
3 Alszittyó submersum). amelynek a levelei há­
rom- vagy négyvillásak, max. 8 csú-
Scheuchzeria palustris
csúak, puhábbak. A sekély állóvizek le­
Álszittyofélék
begő hinárállományaiban alámerült;
Scheuchzcriaceae
nagyon ritka.
Bl: mással nem téveszthető össze.
TI: a virágok hármasával-nyolcasával TE: az álló- vagy lassú folyóvizek úszó
laza fürtökben ülnek. Az alsó virágok növényállományaiban alámerülve;
hosszabb kocsányúak, mint a felsők. kedveli a tápanyagban dús, iszapos,
A szár egyenes. A levelek hengeresek, zavaros vizeket; gyakori.
vályúsak. A gyöktörzs vízszintes. Á : Sz; -4Í

Bokrok és fák

Május 2 - 3 m peny alakja a katolikus lelkészek barett

5 Csikós kecskerágó
papsápka, zsidósapka
Euonymuseuropaea
(Evonymus curopaea)
Kecskerágófélék
Celastraceae
Bl: a fiatal vesszők határozottan né-
gyélúek.
TI: a fehéreszold virágok levólhónaljí
állásúak, kevés virágú bugákban ül­
nek. A magvak feltűnő halvánvpiros-
narancssárga magkópenyben találha­
tók. A levelek keresztben átellenesek,
tojásdadok vagy lándzsásak; kicsit
csipkések,
TE: ligeterdők, lomberdők, elegyes er­
dők, erdőszélek, cserjések; kedveli
a valamelyest nyirkos, mély, agyagos
talajt; szórványosan fordul elő.
Á:Sz;&
Magjában egy nagyon erősen mérge­
ző keseranyagot tartalmaz. A magkö­
nevű fejfedőjére emlékeztet, innen az
elnevezése is.
e Május-június 1-3 m
0 Varjútövis
Rhamnus catbarticus
Bengefélók
Rhamnaceae
Bl: az ágai és a levelei átellenes állású­
ak. A levelek hosszú nyelüek. A levél­
nyél 1-2,5 cm hosszú, a levél pedig
3-6 c m .
T I : a növény gyakran kétlaki. A virágok
kevés virágú bogernyőben ülnek a le­
vélhónaljakban. A gallyak berzedtek,
csúcsálló és villás töviseik vannak.
TE: száraz erdők és cserjések, erdöszé-
lek, ligeterdők; ritka.
Á:Sz;{®)
Termései számos glükozidot tartal­
maznak, amelyek erős hashajtó hatá­
súak. Régóta gyógynövény.

386 387
 Bokrok és fák Bokrok és fák
*

Aptilis-má|us 9O-180cm Kőtörőfűfélék

1 Bérci ribiszke Saxifragaceae
Ribes petraeum Bl: a virágfürtök felállóak. A virágok
Kőtörőfűfélék zöldessárgák. A bogyók pirosak,
Saxifragaceae g ö m b alakúak, ízetlenek, nyálkásak.
Bl: csüngó virágfürt. A sziromlevelek Gallyai kezdetben szőrösek, tövis nél­
pirosan pontozottak, A csészelevelek küliek.
finom szörűek. T I : a levelek kicsik, kerekdedek, vállu­
TI: a levélnyél hosszabb, mini a levél- kon sziv vagy széles ék alakúak, há-
lemez, A levelek ötcimpásak. A level­ romcimpásak.
ei mpák hegyesek. TE: szurdokerdők, hegyi és tűlevelű
TE: szurdokerdők, hegyi erdők, ele- erdők: kedveli a kavicsos, mégis finom
yes erdők; kedveli a televényben gaz- szemcsés, földes, mésztartalmú tala­
S ag talajt; ritka.
A:Sz;«4;V
jokat; ritka.
A: Sz; V

Április-május 120-150cm Május-június 1&-30cm

2 Fekete ribiszke
Ribes nigrum
Kótöröfűfélék
Saxifragaceae
Bl: csüngő virágfúrt. A csészelevelek
sűrű szőrúek.
T I : a belül kissé piros virágok kevés vi­
rágú, csüngő fürtökben találhatók.
A bogyók feketék. A levelek kerekde­
dek, a válluk gyakran sziv alakú, hosz-
szú nyelúek, ötcimpásak, fonákjukon
sárgás mirigyszörök vannak.
TE: láperdők, ligeterdök; valamelyest
mészkerülő; ritka.
A:Sz;F
Április-május 60-150cm
3 Kerti egres
Ribes uva-crispa ÍR. grossularia)
Kőtörőfűfélék
Saxifragaceae
Bl: az ágak tövisesek.
TI: a virágok többnyire egyesével, rit­
kábban kettesével-hármasával állnak.
Tüskés bogyótermése van. A tövisek
a gallyakon többnyire háromtagúak.
A levelek csomókban állnak, kerekde­
dek, három-öt cimpásak.
TE: szurdokerdók. lomberdők, elegyes
erdők, nyirkos cserjések, erdőszélek,
sövények görgeteglejtőkön; mészked­
velő, valamelyest nitrogénkedvelö;
szórványosan fordul elő.
A:Sz
Május-június 90-160 cm
4 Alpesi ribiszke
Ribes alpinum
0 Fekete áfonya
áfonya, mohabogyó
Vaccinium mynítlus
Erikafélék
Ericaceae
Bl: a hajtások szögletesek, zöldek. A le­
velek gyengén csipkések, mindkét ol­
dalukzöld.
T I : a virágok egyesével erednek a le­
vélhónaljakban. A szár egyenes vagy
felegyenesedő, erősen elágazó. A le­
velek hosszúkás tojásdadok, hegye­
sek, üde zöldek.
TE: lomberdők, elegyes és tűlevelű er­
dők, lápok, alpesi gyepek; kedveli a sa­
vanyú, laza talajokat; nagyon gyakori.
A:F
Augusztus-október 15 m-ig
0 Közönséges borostyán
Hedera belix
Borostyánfélék/Aráliafélék
Araliaceae
Bl: a növény tapadógyökerekkel ka­
paszkodik.
T I : a virágok félgömb alakú bogemyős
fürtökben állnak. A fiatal növények le­
velei három-öt karéjúak, a virágzó nö­
vényeké a felső ágakon a körtefa leve­
leihez hasonlítanak.
TE: lomberdők, elegyes erdők, ritkáb­
ban tűlevelű és ligeterdök, de falak,
sziklák is, parkok; fagyérzékeny; gya­
kori.
A : Sz; S>
Csupán 8-10. életévétől kezdve, a fel­
kúszó hajtásokon képes virágozni. Ké­
pes elérni a 400-500 éves életkort.

388 389
 Száraz élőhelyek Száraz élőhelyek / Nyirkos élőhelyek

Június-október 15-30cm vagy magában az avarban találhatók,

1 Nagy útifű, útilapu kívül zöldesbarnák, belül btborbarnák,
Plantago major rövid kocsányúak. A virágkocsányok
Útifüfétók a gyöktörzsböl bújnak elő. A levelek
Plán laginaceae vese alakúak, fénylöek. A növény szét-
Leírását lásd a 340. oldalon. dorzsölésekor csípős szagú.
TE: lomberdők, elegyes erdők, ritkáb­
Május-oktober 5-60 cm ban tűlevelű erdők, ligeterdők; kedveli
L Lándzsás útifű a mész- és humusztartalmú, valame­
lyest nyirkos talajokat; szórványosan
Plantago lanceolata
fordul elő.
Útifűfélék
Á: Sz; <*■; ®
Plantaginaceae
k Leírását lásd a 38. oldalon. Mérge egy erős, ingerlő hatású illó­
olaj, amely borsszerúen csípős izü.
Április-május 5-10cm
ó Kereklevelű kapotnyak Június-július 50-150 cm
Asarum europaeum 4 Maszlagos nadragulya
Farkasalmafélék Atropa belladonna IA. bella-donna)
Arístolochiaceae Csucsorfélék
Bl: mással nem téveszthető össze. Solanaceae
TI: a virágok szorosan a talaj (elett Leírását lásd a 354. oldalon.

Nyirkos élőhelyek

_ Június-augusztus 90-220cm rágok egy-egy hosszú, hengeres buzo­

5 Keskenylevelü gyékény gányt alkotnak. A termős virágok rozs­
Typha angustifolia dabarnák. A levelek 5-10 m m szélesek,
Gyékényfélék fűzöldek.
Typhaceae TE; nádasok az álló vagy lassú folyóvi­
Bl: a porzós buzogányok 1-15 cm zekben; ritka.
hosszan, a termős torzsa felett talál­ A:M;*?
hatók. Leveleivel tömítik a kádárok a hordó­
TI: a nagyon kicsi porzós és termős vi­ dongákréseit.
 Nyirkos élőhelyek
. Június-auguszlus 90-250 Cm
1 Széleslevetü gyékény
Typha lati fólia
Gyéfcényfélék
Typhaceae
Bl: a porzós torzsa a hasonló hosszú­
ságú lermós torzsa felett közvetlenül
foglal helyet.
TI: a nagyon kicsi porzós és a termös
torzsák egy-egy hosszú hengeres, kb.
egyenlő hosszúságú buzogányban
foglalnak helyet. A termós torzsa feke-
tésbarna. A levelek 10-20 m m széle­
sek, kékeszöldek.
Hasonlít hozzá: az ezüstös gyékény (T.
shuttleworthíi), amelyen a porzós tor­
zsák sakkal rövidebbek, mint a termő-
sök. A levelei 5-10 m m szélesek; jú­
nius-augusztusig; 50-100 cm. Állóvi­
zek nádasai; nagyon ritka; hazánkban
valószínűleg kipusztult.
TE: nádasok mindenekelőtt az állóvi­
zekben; tápanyagkedvelő; úttörő
a szárazföld elfoglalásában; gyakori,
állományalkotó.
Á:M;-*r-
« Június-augusztus 60-150cm
L Öszivérfü
Sanguisorba officinalis
Rózsafclók
Rosaceae
Bl: mással nem téveszthető össze.
T I : a virágfejecskék barnák vagy feke­
tésbíbor színűek. A szár egyenes. A le­
vetek páratlanul szárnyaltak. A levél­
kék szív alakúak vagy hosszúkásak.
TE: siklápok, nyirkos rétek; kedveli
a nyirkos, tőzeges vagy agyagos tala­
jokat; nagyon gyakori, termőhelyein
gyakran tömegesen fordul elő.
Á: Sz; •*■
A tudományos nemzetségnév (San­
guisorba, latin, = vérgömb) a virágzat
alakjára és színére vonatkozik. Főként
a gyöktörzse cseranyagokat ftannin),
valamint szaponinokat tartalmaz. Rég­
óta gyógynövény.
* Április-június 30-50 cm
i Bókoló gyömbérgyökér
Geum rivate
Rózsafélék
Rosaceae
Leírását lásd a 264. oldalon.
Nyirkos élőhelyek
Június-szeptember 6G-140cm
4 Göcsös görvelyfú
Scrophu/aría nodosa 7l\
Tátogatófélók C-J
Scrophulariaceae
Bt: a szár négyszögletes, de nem szár­
nyalt.
TI: szárcsúcsi bugás virágzat. A virá­
gok barnásbíbor színűek. A levelek ke­
resztben átellenes állásúak, épek,
hosszúkás tojásdadok vagy szív alakú­
ak, kétszeresen fűrészesek, kopaszok.
TE: lomberdők, elegyes és tűlevelű er­
dők, ligeterdök. láperdök, tarvágások,
ritkábban árkok és vízpartok; kedveli
a talajvíz átjárta, laza, tápanyagban
dús, agyagos talajt; gyakori.
Á:F;*j;(Sf)
A tudományos nemzetségnév, vala­
mint a magyar neve is egyrészt a virág
barna színére, másrészt a felhasználá­
sára - nyaki betegségek ellen - utal (la­
tin: scrophula= nyaki fekély, torokgyík,
HL „ g ö r v é n y " = a nyaki nyirokcsomók
gümökórja).
Szaponinokat, flavonokat és csekély
mennyiségben digitálisz-glükozidot
tartalmaz. Régóta gyógynövény.
Június-auguszlus 4O~140cm
5 Szárnyas görvelyfú
Scrophularia umbrosa (S, alata)
Tátogatófélék
Scroph uiariaceae
Bl: a szár szélesen szárnyalt.
TI: bogernyős bugás virágzat. A virá­
gok barnáspirosak, alapjukon zölde­
sek. A szár egyenes vagy felegyenese­
dő. A levelek átellenes állásúak, kopa­
szok. A levélnyelek szárnyaltak.
TE: álló- és folyóvizek nádasai, árkok;
kedveli az iszapos, legalább időszako­
san elárasztott, valamelyest mésztar­
talmú talajt; szórványosan fordul elő.
Á:F;<*$;(®)
Szaponinokat, flavonokat és csekély
mennyiségben digitálisz-glükozidot
tartalmaz. Régóta gyógynövény.
Elnevezés: lásd fentebb, a göcsös gör­
velyfú n él.
393
 Ajánlott irodalom

Bertsch, K.: Flóra von Südwest-Deutschland, Wissenschaftliche

Verlagsgesellschaft, Stuttgart, 1962
Hegi, G.: Illustrierte Flóra von Mitteleuropa, C. HanserVerlag, Mün­
chen, Erscheinungsjahrnach Banden verschieden
Hermann, F.: Flóra von Nord- und Mitteleuropa, G. Fischer, Stutt­
gart, 1956
Oberdorfer, E.: Pflanzensoziologische Exkusionsflora für Südwest-
deutschland.EugenUlmerVerlag, Stuttgart, 1983
Rothrnaler, W.: Exkursionsflora, II. Gefassplanzen, VEB Volk und
Wissen, Berlin, 1981
Schmeil/Fitschen: Flóra von Deutschland, Quelle and Meyer, Hei-
delberg,1982

394

Magyar nevek mutatója
acsalapu, fehér 110
(b'urdujlapu, gályafű, gálgafű,
kalapfü, kalaposszattyú,
keserűlapu)
közönséges - 288
(vörös acsalapu, burdujlapu,
gálgafű, gályafű, kalapfű,
kalaplapu, kalaposszattyú,
keserűlapu)
ádáz, mérges 46
(ádáz, ádázóbürök, ebzeller,
kicsinybürök,
kutyapetrezselyem)
áfonya, fekete 388
(áfonya, mohabogyó)
hamvas - 298
(mocsári áfonya)
tőzeg - 296
(kukojsza, foltos áfonya,
mohakukojsza, sédkukojsza,
tőzegkukojsza)
vörös - 118
(mohabogyó)
aggófü, enyves 194
jakabnapi - 170
keskenylevelü - 194
(vékonylevelű aggófű)
közönséges - 146
(angyalbojt,
boszorkányléptefű,
boszorkánytalp, golyvafű,
hajasfű. keresztfű, rontófű,
tihivirág, üszögör, vénfű)
szaracén - 194
396
vörösörvü - 170
akác(fa), fehér 124
(akácfa, akác, agác, álakác,
csipkefa, igacsi,
Istenpapucsa, koronafa,
kökörcsinfa, Krisztus-
koronafa, magyarfa,
ragacsfa, sinkafa)
alma(fa), vad- 116
(erdei vadalma)
álszittyó 386
angyalgyökér, erdei 88
(angyélika, angyalfű, vízparti
angyalgyökér)
orvosi - 278
(angyélika, angyalfű,
angyalgyökér,
angyelikagyökér,
arkangyalfű, arkangyelika)
aranka, kakukkfű- 248
(kakukkfűfojtó aranka, Boldog­
asszony haja. fecskefonal,
fonalfűnyűg, görényfű,
hajnevelöfű, hajfű, Jézus
paplanja, kakukkfonal,
Kisjézus paplanja, kosz,
lucernakosz, paplanfű,
pippan, pippang)
aranyeső, közönséges 222
(aranyeső, aranyzápor,
babtermőfa, fái zanót,
nyúlfa, sárgaakác)
aranyvessző, kanadai 144
(istápfű, aranyosvessző,
aranyruta, erősrojt)
közönséges - 196
(kései aranyvessző, magyar
mimóza)
árnika, hegyi 166
(angyalital, anyagyökér,
kappanfű, kappanőr,
máriafű, olaszútifű)
árnyékvirág 72
(kisgyöngyvirág, kétlevelűfű,
marika)
árvacsalán, bársonyos 238
(bársonycsalánka, kanácfa,
tátkanaf)
fehér árvacsalán 52
(csalánka, holtcsalán,
macskaparéj, peregtető,
szelídcsalán)
foltos - 272
(csalánka, holtcsalán,
macskaparéj. peregtető,
szelídcsalán)
piros - 238
(csalánka, holtcsalán,
macskaparéj, peregtető,
szelidcsalán)
aszat, halovány 170
(acat, káposztás acat, szelid
tövis)
közönséges - 234
(acat, lándzsás aszat,
lándzsáslevelű aszat)
mezei - 336
(acat, aszat, vetési acat,
gordon, juszop, mácsonya,
oszotka, zablapu, zabtövis)
mocsári - 288
(acat)
szártalan - 250
(átokhínár, kanadai 100
(vízdög, vízigaz)
atracél, orvosi 334
(bárányfestö, mezei ökörnyelv,
ördögfarkúkóró,
pirosítógyökér, selyemvirág,
szopóka, atracél)
bábakalács, szártalan 68
(angolbogáncs, babakalács,
bábakalács, disznótövis,
földirózsa, Károly-bogáncs,
ördögoldal, parlagirózsa,
tövisrózsa, vadárticsóka)
bakfű, orvosi 260
(bakfű, betonika, orvosi
tisztesfű, orvosi betonika,
sebfű)
bakszakáll, réti 166
(babszakáll, bakfű,
kakukksaláta, kígyómarást
gyógyító fű, tejesfű)
baltacím, takarmány- 258
(baltacím, csacsiöröm,
eszparzett, örököslóhere,
pulykafű, sarjúborsó,
spanyolhere, sparzéte,
svájcilóhere, szamárcsikor,
szamárhere, szamáröröm,
törökhere, varjúborsó,
versvirág)
bangifa, kánya- 122
(kányafa, gányafa, boglyafa,
kakasfa, kalinkafa, kálnófa,
kányabenge, kányabogyó,
kánvabolyó, kányaborza,
kányacseresznye, pirókfa,
sárfűz, sörgyefa, vizibodza)
ostormén - 122
(ostorménfa, ebcseresznye,
gánya, kányosfa,
molnárcseresznye,
ostornyélfa, pepenyefa)
bangó, légy- 276
(légyalakú bangó)
méh - 254
(méhalakú bangó)
pók- 274
(párkányos bangó)
poszméh- 254
(pókalakú bangó)
baraboly, bódító 88
békalencse, apró 382
(békalencse)
397
b o j t o s - 382 vizibuzganika, keserülapu, laboda, lapu, kőrózsácska, ramocsa,
keresztes - 382 vizibuzogányka) ö r e g l a p u , ragadáncs, rozmaringboroszlán,
(fu, fulencse, kácsaparéj) egyszerű - 208 széleslapu, útilapu) törökvirág)
p ú p o s - 382 keskenylevelú - 208 pókhálós - 290 borsfü 278
(bibircses békalencse) b é k a k o n t y , szívlevelü - 380 (pókhálós lapu) (borsfűpereszlény,
békaszólö, b o d r o s 382 tojásdad - 380 bojtorjánsaláta 144 lófodormenta)
úszó - 382 (közönséges békakonty, (gyatramái, kutyasaláta, b u v á k f ű , sarlós 140
b é k a t u t a j 100 kétlevelű f a t t y ú , kétlevelűfü, kutyazöld) búzavirág, hegyi 314
(békapontya, p o t n y a , tojáskosbor) boldogasszony papucsa 274 (hegyi imola, csüküllő,
vízikapotnyak) bibircsvirág, szúnyoglábú 256 (papucskosbor, c i p ö c í m , pézsma)
beléndek, b o l o n d í t ó 138 (bibircsvirág, közönséges kakukkvirág, kisasszony kék - 304
(beléndek, bilindek, bibircsvirág, szúnyogláb, papucsa, Mária cipellője, (búzavirág, vetési búzavirág,
bolonditófü, bölénymag, szúnyoglábkosbor, csorikra. Mária cipőkje, p o h á r v i r á g , dödike, égivirág, ígyvirág,
csábi'tófű, csalmatok, Jézus Krisztus keze) rigópohár) kékkonkó, kékkonkoly,
esodabab, ördögszem) bodza, fekete 122 borbálafü, közönséges 206 kékvirág, sokalát, sukollat,
berkenye, lisztes 122 (bodza, g y e p ü b o d z a , (borbálafű, Szent Barbara vadpézsma, zsukollat)
(süvöltény, lisztfa, mukonya) bodzabokor, bodzafa, bocfa, füve, Szent Borbála f ü v e , bükköny, gyepű- 360
madár- 124 esete) téli t o r m a f ű ) (sövénybükköny)
(házi berkenye, fojtós fürtös-218 b o r b o l y a , közönséges 220 kaszanyűg- 350
berkenye, fojtóska, veres (vörös bodza, szarvasbodza) (borbolya, borbolyabokor, (kaszanyűg, kányaborsó)
berkenye, süvölténykörte, bogáncs, bókoló 234 sóskaborbolya, sóskafa, fái n é g y m a g v ú - 338
gálnafa, kutyacseresznye, (konya bogáncs, bogáncs, sóska, lánysóska, l e á n y s o m , bürök, f o l t o s 44
rekettyefa) bogáncs, szamártövis) leánysóskafa, n y ú l s o m , (büdös bürök, b ö r ö g , bőtök,
betyárkóró 94 boglárka, béka- 210 pöszme, sóskabokor, egérbürök,
(juhfarkkóró, kásavirág, (lángfű, sebesítőfű, s ö m ö r f ü ) veresegres) mérgespetrezselyem, sípfű,
Kossuth-kóró, rókafark, g u m ó s - 136 b o r k ó r ó , erdei 340 zsidópetrezselyem, bürök,
seprence, szamárkóró, (hagymás boglárka) (galamblevelű borkóró, táragy, bolondpetrezselyem)
v é n e m b e r f ü , betyárküllörojt) gyapjas - 184 táragygyökér, virnánc)
csemege - 86 hegyi - 160 sárga - 156
(bóbiska, bubolyicska, (hegyi boglárvirág, szironták) (korpás borkóró, táragy,
csemegebürök, gusbót, kúszó - 160 táragygyökér, virnánc)
mihálka, m i h ó k a , nádi-210 b o r o s t y á n , közönséges 388
mogyorósaláta) réti - 160 (borostyán, erdei borostyán,
barkóca(fa) 124 torzsika- 210 repkényborostyán, repkény,
(barkócaberkenye, uckurucfa) (csomorika, farkasnevetőfü, boncs, b ö r m é n y , éfa,
bársonykerep, szögletes 172 libadöglesztő, sebesítőfű, erdeiszárcsa, fái borostyán,
(bársonykerep, becökerep, víziméreg) fongyalka)
bársonyborsó, cipők virága, változó - 184 boroszlán, csíkos 294
gatyáskerep, papucsvirág, vetési - 134 farkas- 294
sárgabab, sárgaborsó) (mezei boglárka, kefefü, (borsoska, csípösborostyán,
b é k a b o g y ó , fekete 74 szironcsák) farkasbors, farkashárs, gya­ cickafark, kenyérbél 68
(farkasbab, farkasszőlő, b o j t o r j á n , kis 236 logolajfa, gyolcsfa, hangafa, (cickóró, kenyérbél, náthafü,
kristóffű) (kislapu) méregpuszpáng, püsszentőfű)
békabuzogány, ágas 208 közönséges - 236 m é r g e s b o r o s t y á n , letűfa) közönséges - 250
(ágasbaka, feketesás, (bojtorján, nagy bojtorján, henye - 294 (cickóró, cickafark, cickafarkfű,
háportya, háromélüsás, nagylapu, bojtorjáng, (boroszlánrozmaring, cicafarkkóró, cicfark,
komorcsik, páka. bozogáncs, édeslapu. farkasvirág, kakukkvirág, csontvirág, egérfarkkóró,

398 '-:''•
 egérfarkúfü, kakastejvirág,
pézsmatö, pulykafű)
mezei - 250
cikória 306
(cikóriakatáng, kávékatáng,
mezei katáng, katángkóró)
csabaire 372
(csabaíre, csabaíre-vérfű,
g o m b o s f ű , Isten szakálla)
csalán, apró 366
(csalány, csanál, csollán,
csípős csalán)
nagy - 376
(csalán, csalány, csanál,
csollán, csipös csalán)
csarab 300
(csarabfű, hanga,
angyalmetélt, avarfü,
avarhanga, cipor, érike,
gyöngycsarab, hangafa,
nyitotta, parlagifagyal, erika,
repcsénfű, seprővirág,
seprűvirág, s ö p r ü v i r á g ,
vadciprus, vadzán)
cseresznye(fa) 116
(vadcseresznye, édes
cseresznye)
csibehúr, mezei 42
(parlagi csibehúr, tehénabrak,
tikhúr)
csikorgófü, o r v o s i 112, 292
(csikorka, i n n y ú j t ó f ü ,
istenharagja, Isten
k e g y e l m e , kegyelemfű)
csillagfü 334
(köviragadványfü, küllő)
csillaghúr, erdei 82
pázsitos - 40
posvány- 106
csillagőszirózsa 346
(csillaggerebcsin, csillagaszter,
csillagvirág, kékcsillagfű.
Krisztus-szem, Virgiliusz-
aszier)
csillagvirág, tavaszi 326
c s ü d f ű , édeslevelü 200 füge, g o d o j a , g o d o n a ,
(kétlevelű csillagvirág, csilla,
(baktövis, bóka, kávébükköny, koszmacska, piszke)
csillagjácint)
ugrócsontfű) egyvirágú-körtike 80
csitri, erdei 82
csülleng. f e s t ő 126 e r n y ö s k ö r t i k e , közönséges 266
( h á r o m i n ú csitri, m o h a h ú r )
(festőfű, g y a p o t f e s t ő f ű , indigó, (ernyöskörtike, húgyfű)
csomorika, gyilkos 108
kékfestő, kékvonal festéke, ezerjófű, kis 248
(csomorika, mételytorzsa)
záté) (földepe, ezerjófű,
csorbóka, mezei 148
százforintosfú, százforintos
szúrós - 148
földepe, cintória, epefű,
(szúrós csoborka)
hideglelésfü, hidegüzésfű,
csór moly a, erdei 178
ördögcsiptefű, százara-
(csermelye, csermény,
nyosfü)
csermenye, csermolya,
feketebura, fintor,
rókafarkfű)
mezei - 240
(csermelye, csermény,
csermenye, c s o r m o l y a ,
feketebúra, fintor,
rókafarkúfű)
daravirág, ö r ö k z ö l d 204
réti - 202
deréce, erdei 262
(csermelye, csermény,
(keskenylevelü deréce,
csermenye, csermolya,
csővirág, csövirics,
feketebúra, fintor,
oleanderkóró)
rókafarkfű)
disznöparéj, szőrös 366
csucsor, fekete 48
(amaránt, disznóparéj, d u d v á s
(fekete ebszölö, káposztaszölő.
disznöparéj, östör,
sebre való f ű , szépszőlő,
cigányparéj, lisztesparéj, f a g y a i , közönséges 114
ebszőlő, kányabogyó)
szőrös östörös, vörösparéj) (vesszős fagyai, fagyalkafü,
keserű - 362
fagyállófü, fanyar, f a g y ó ,
(ebszölö, kesernyés csucsor,
fagyuka, fehér
cserjés csucsor, ebszőlő
borostyáncserje,
csucsor, piros ebszölö, élek-
kányabogyafa)
halok, farkasvirág, juhszalag,
f a g y ö n g y , fehér 218
kalinka, kalyinka, keserédes
(fagyöngy, fehérfagyöngy,
csucsor, keserű-édes
madárlép, e n y v e s b o g y ó ,
ebszőlő, m e l l f ű ,
enyvbogyó, gyimbor,
menyétborza, Szent Jakab
gyombolyú, gyomború,
f ü v e , Szent János f ü v e ,
gyöngybuckó, gyöngyös
szépasszonyszölö,
madárlép)
temondádfü)
fanyarka, szirti 118
csukóka, kis 364
(bogyófürt, kövikörte, kőkörte,
(csészike, i n n y ú j t ó f ü , pajzsika,
egres, kerti 388 sziklakörte)
sisakfü)
(egres, közönséges egres, farkasalma, közönséges 150
vizmelléki - 330
köszméte, pöszméte, bis2ke, (farkasalma, farkasfül,
(csészike, i n n y ú j t ó f ü , pajzsika,
büszke, csipkeszölö, fái farkashézaggyökér,
sisakfü)
egres, fullánkosribiszke, gégevirág, likasir)
101
farkasfog, subás 214 (hegyi füzike, kaporitea) g é m o r r , bürök- 228 g o m b v i r á g , borzas 52
(farkasnyílfü, ragadóvillácska, kisvirágú - 282 (gémorr, kányakörme, kiszi- g ö r v é l y f ű , göcsös 392
subásvillamag) (apróvirágú füzike, kaporitea) kasza, ó r a f ü , p ö r g ö t t , (csomós g ö r v é l y f ű ,
farkasszem, mezei 304 rózsás - 282 gémorrfű) sülygyökér)
(csillagfű, f o r d u l ó f ű , (rózsásvirágú füzike) gólyahír, mocsári 182 szárnyas - 392
gyökereelfordult-fü, (gólyahír, kikeleti gólyahír. g u b ó v i r á g . magas 318
mácsonya, nyakfü, nyakó, fülemülevirág, gólahiradu, (bojtvirág, g u b ó v i r á g ,
ökörnyelv) g ó l y a v i r á g , libadöglesztő, golyóbisvirág)
farkasszölö, négylevelü 380 kácsavirág, Lukácsvirág,
(farkasszőlő, varjúszem, ciklár, mocsárvirág, m o h á r c s i ,
csillárfú, négylevelü csillag, német kaporna, sárgavirág, g y é k é n y , ezüstös 392
rókaszölő, sárivirág, sárvirág, keskenylevelü - 390
visszafordultszölő, Páris-fű) szentgyörgysaláta, tóvirág, széleslevelű - 392
f á t y o l v i r á g , mezei 232 t ö k v i r á g , viziviola, (bodnározó gyékény,
(dercefú, f á t y o l v i r á g , boglyas, zsibavirág) buzogányos gyékény,
dercefü, fehér gólyaorr, apró 244 bodnárgyékény)
szappangyökér, rezgőké) árnyéki - 244 g y i k f ü , közönséges 350
fecskefü 180 erdei - 342 (gyíkfű, békavar,
(vérehulló fecskefü, cinadonia, (hegyi gólyaorr) szilvalevelűfü)
aranyfü, arannyal versengő, galagonya, csere-120 mezei - 312 nagyvirágú - 350
c i n a n d ó , cinadónia-gódirc, (kétbibés galagonya, (daruorr, gerely, gólyacsör, gyopár, erdei 94
gódavére, gódirc, kecsketej, gelegenye, istenalma, Isten istenharagja, istenkasza, g y ö m b é r g y ö k é r , b ó k o l ó 264
mennyeiajándék, m i n d e n g y ü m ö l c s e , krisztustövis) tyúkorr, varjúláb) (patakparti g y ö m b é r g y ö k é r )
zárat feltörő, r á n t ó f ű , egybibés - 120 mocsári - 284 erdei - 136
vérhullatófű, ( e g y m a g v ú galagonya) (daruorr, gerely, gólyacsőr, (gyömbérgyökér, közönséges
vérrelharmatozó versellöfű) galaj, erdei 74 istenharagja, istenkasza, gyömbérgyökér,
f e n y ö s p á r g a , szőrös 182 közönséges - 38 tyúkorr, varjúláb) gyömbérajak, hólyagfü,
(fenyöalja, gazillat) mocsári — 56 nehézszagú - 266 nyúllábfű, nyúlszem,
f ö l d i t ö k , piros 84 (tóparti galaj) (Mária keze, muskáta, Szent szegfüszagúfű, Szent
(vöröshéjú földitök, kétlaki ragadós - 38 Róbert füve) Benedek füve)
g ö n y e , ebcseresznye, (kullancsfű, ragadvány) piros - 266 g y ö n g y i k e , eper- 326
kakukkbogyó, fóditök, t e j o l t ó - 132 (daruorr, gerely, gólyacsőr, (csengőjácint, gyöngyjácint)
kabakbogyó, g ö n y e , (tejoltófű, kásafű, m é h f ű , istenharagja, istenkasza, f ü r t ö s - 314
csúzrépa) Szent Antal virága. Szent tyúkorr, varjúláb) (békahajma, kékfürtöcske,
f ö l d i t ö m j é n , hasznos 62 István seprűje, puha - 244 kígyóhagyma,
( f ö l d i t ö m j é n , pimpinella) tejzsugoritófü) (daruorr, gerely, gólyacsőr, kígyónyelvűfű, kígyóvirág,
nagy - 46 g a l a m b b e g y , saláta- 304 istenharagja, istenkasza, Szent Péter kulcsa)
f ü r t ö s z a n ó t 224 (galambbegy, madársaláta, tyúkorr, varjúláb) g y ö n g y k ö l e s , erdei 264
(feketedözanót, feketezanót, aprósaláta, báránysaláta, sallangos - 228 (kömag)
gerezdeszanót) galambbegysaláta, (metélt gólyaorr) mezei - 44
f ü s t i k é , orvosi 238 mezeisaláta, vadsaláta) g o m b e r n y ö , európai 86 (mezei kömag)
(füstikefű) g a m a n d o r , sarlós 280 ( g o m b e r n y ő f ü , berzengőmag) g y ö n g y v i r á g , májusi 90
füzény, réti 252 (kiscserlevelüfű, kissarlósfű, g o m b o r k a , m a g v a s 126 (kakukkvirág, májusi v i r á g ,
(füzény, füteny, füzike, n a d á l y f ű , szénekék, (sárga g o m b o r k a , vetési szelence, szentgyörgye.
fűzlevelüfű) zsuzsánka) g o m b o r k a , homokirepce, Szent György-virág)
füzike, borzas 226 gázló, vízi 108 sárgarepce, törköly) g y ö n g y v i r á g k ö r t i k e 80
erdei - 262 (gázló, kispajzsika) ( g y ö n g y v i rágos-körtike)

ma 103

gyújtóványfü, közönséges 152
(gyújtoványfű, fagyökerüfű,
gyújtófű, hugyosfü,
lenlevelüfű, márialen,
mezeitátos, pintyö,
sárgasarkantyú,
serpentyűfű, tátincs,
tátongó, vadtátos)
gyűszűvirág, kisvirágú 202
piros - 278
(gyűszűvirág, pettyegetett
gyűszűvirág)
sárga - 202
habszegfű, hólyagos 58
(hólyagfű, délcike,
szúnyogvirág)
konya - 84
(sziléne)
hagyma, bajuszos 234
(kutyafog hagyma)
gyík - 288
(réti hagyma, gyékhagyma)
medve - 90
(sajamás, salamás,
sásihagyma)
hanga, keresztes 296
(gombos hanga)
harangláb, feketélö 354
közönséges - 322
(harangláb, cámoly,
galambvirág, gamó,
gangabugya, gelesztafű,
gumóvirág, harangcámoly,
Isten kalapja, Isten papucsa,
keselyűvirág, sasfü)
404
harangvirág, baracklevelü 324
(csengettyűké)
csalánlevelü - 324
(csengettyűké)
csomós - 310
(csengettyűké, harangfű)
halvány - 310
kánya - 334
(csengettyűké, Szent László
füve, raponc,
raponcharangvirág)
kereklevelű - 324
(csengettyűké, kereklevelű
csengettyűké)
terebélyes - 342
(csengettyűké, harangfű,
puffogtató)
harmatfü, hosszúlevelü 106
(napharmat, veritékfű)
kereklevelű - 106
(napharmat, veritékfű)
közepes - 106
hárs, kislevelű 220
(köhárs, szádokfa)
nagylevelü - 220
(széleslevelű hárs, szádok,
szádokfa, szódok, szódokfa)
havasszépe, borías 300
(havasirózsa, hangarózsa,
rododendron, molyhos
havasszépe, alpesirózsa,
ragyabura, rózsafa)
rozsdás - 300
(havasirózsa, hangarózsa,
rododendron, alpesi
havasszépe, kopaszlevelű
havasszépe, alpesirózsa)
hegyékessége, harmatos 110
(harmatos hegyéke)
here, bérci - 258
bíbor - 258
erdei - 258
(lóhere, tekergős here)
fehér - 70
(kúszó here, lódi here, lóhere)
fonák - 336
(lóhere, perzsa here)
hegyi - 96
(borjúvirág, háromlevelűfű,
lóhere)
mezei - 176
(lóhere, vadhere)
tarló - 70
(bagófű, cicahere, herehura.
herehurafű, komlótyú,
komotyú, mácafű,
macskahere, nyúlláb)
vörös - 258
(here. lóhere, réti here,
gombos here, istencipóka,
lóher, páros here, réti
lóhere, vörös lóhere)
zörgő 150
(lóhere)
hérics, nyári 234
tavaszi - 166
(kakasvirágfű, kalaprózsa,
kaporrózsa, kikerics, kikirics,
paptöke, sárgahunyor,
sárgakökörcsin, sárga
leánykökörcsin, sárga­
mezeirózsa,
sárgapusztarózsa,
tyúkszemvirág)
hidör, úszó - 102
vízi-102
(békakanál, gubagyökér,
víziútfű)
hizóka, havasi 98
lápi - 362
(mocsári hizóka, kövérke)
holdviola, erdei 352
(évelő holdviola, atlaszvirág,
holdfű, holdruta,
holdvirágfü, húsvétvirág,
japánlegyező, kis hold
világa, lúdrettentőfü)
homokhúr, kakukk- 42
homokliliom, ágas 92
(ágas hölye, sövényvirág)
fürtös - 92
(höle, hölye, hölye, sáncvirág,
sövényvirág)
homoktövis, ezüstös 114
(ezüsttövis, füzötövis, hipófa,
homokfa, homokitövis,
lóvakaró, európai
homoktövis)
hóvirág, kikeleti 90
(hóvirág, árvavirág, fehér
tavaszika, Gergely-napi
virág, görbe szuka, gyócsé,
gyócsvirág, gyolcsika,
havadi, hócsepp, hófehérke,
kacsabiri, kígyóhagyma,
nyakaszakadt lickus,
szunnyadó)
hölgymái, erdei 144
(holgyomál, nyúlfüle, ölyvfü,
héjafű)
ezüstös - 204
(héjafű)
hunyor, büdös 378
fekete - 76
(hunyor, fehér hunyor,
kehgyökér, kigyófü,
ökörérfű, ökörérőfű,
papkelep, tályoggyökér,
táragy, táragyökér)
zöld - 378
(kehgyökér, kígyófű, ökörérfű,
ökörérőfű, papkalap,
tályoggyökér, táragy,
táragygyökér)
405
ibolya, borzas 358 t e n g e r p a r t i - 312 csörgő - 176 Isten kulcsa, József-napi
háromszínű - 1 7 2 iszalag, erdei 114 (kakascimer, csengőkóró, virág, kacinka, kankalék,
(háromszínű árvácska) (bérese, fehérvénic, farkasfog, kakastaréj, kásavirág, kesztyüvirág,
p o s v á n y - 364 gyergyalag, g y u r g y a l a g , kakastaraj, rezgőfű) mennyország-kulcsa,
sárga 198 juhszalag, kuszalag, nagy - 178 sárgakükörcsin, szent-
(kétvirágú ibolya) ördögcérna, s e m f ű s e m f a , (nagyvirágú kakascímer, györgyíke. Szent G y ö r g y
sovány - 316 vadvenyige, v a r j ú k ö r ö m , csengőkóró, farkasfog, virága, Szent Péter kulcsa,
(ebibolya) vénic, venyit) kakastaréj, kakastaraj, lavaszfű, tavaszka)
iglice, kúszó 300 havasi - 330 rezgőfű) kányabangita 122
tövises - 300 (havasi bérese) kakastaréj, erdei 290 (kányafa, gányafa, hoglyafa,
(iglice, iglicetövis, gilicetövis, (kakastaraj) kakasfa, kalinkafa, kálnófa,
ekeakadály, ekenyűg, kakicsvirág, kőfali 196 kányabenge. kányabogyó,
eketartófű, gerlicetövis, (kőfali saláta, porcogósaláta, kányabolyó, kányaborza,
gerlicetüsök, gilicetüsök, sebfű, tolvajfű) kányacseresznye, pirókfa,
iglicetüsök, igrictüske, k a k u k k f ű , keskenylevelű 260 sárfűz, sörgyefa, vízibodza)
istenátkozta-tüske, (északi kakukkfű, mezei kányafü, erdei 130
kecskezanót, macskatüsök, kakukkfű, vadkakukkfű, mocsári - 206
ó t v a r f ű , ökörgúzs, balzsamfű, d é m u t k a , v í z i - 180
ördöggúzs, szamár kakucskafü, kakukkdémutka, (iszapkányafű)
g y ö n y ö r ű s é g e , szamártövis, mézfű, t h i m i á n , t ö m j é n f ű , kányazsázsa, fali 128
töviseshemorja, iglic) vadzsombor) (kétsormag, németfű)
ikravirág, borzas 36 kakukkszegfü, réti 242 szabdalt (levelű) - 128
(ikrapik) juhar, hegyi 220 (kakukkszegfű, (útszéli kányazsázsa)
i m o l a , réti 252 (fürtös juhar, jávor) kakukkszúnyogvirág, k á n y a z s o m b o r 36
v a s t ö v ű - 252 korai - 218 szúnyogszegfű, (hagymaszagú kányazsombor,
(jajbunkó) (jókori juhar, platánlevelű szúnyogvirág, b o j t f ű , foghagymaszagúfű,
ínfű, indás 316 juhar) kakukkmécsvirág, fokhagymafü,
(ostorindás ínfű) mezei - 220 kokasvirág) fokhagymaszagúfű,
közönséges - 306 (igarfa, ihar, iharfa, jámborfa, k a k u k k t o r m a , keserű 72 h a g y m a l a p u , hagymaszagú
iringó, mezei 44 jávor, jávorfa, juharfa, (keserű foszlár, foszlár) kányazsombor, hagymázfű)
(ördögszekér, bócérkata, lúdlábfa) réti - 54 k a p o t n y a k , kereklevelű 390
b o n d o r , böfögtetö, (kakukkfoszlár, kakukktajték, (kapotnyak, kerekkapor,
farkastüske, macskatüske, foszlár, kakukknyál, kopotnyik, kopltnyak,
f o r g ó f ü , istenátkozta-tüske, kakukkpöktetöfű, mogyoróalja, tömjénfű,
kampóc, keringő, kakukkvirág, mezeitorma, vadgyömbér)
lajtorjástüske, mezei tormafü) kecskerágó, csikós 386
töviseslapu, m o t o l l a , k á l m o s , o r v o s i 384 (kecskerágó, közönséges
ö r d ö g b o r d á j a , ördögcsokor, (kálmos, büdössás, kecskerágó, papsapka,
ördögkeringő, ördöglova, kálomistagyökér) kecskerágító, Pilátus-fa,
ördögmotolla, ördögnadrág, kankalin, lisztes 284 zsidósapka)
ö r d ö g r o k o l y a , pocér, (kulcs virág) kékcsillag, hegyi 314
szamérkóró, szamártövis, s u g á r - 182 (csékcsillag, csíkcsillag,
százfejűfű, százfőfű, százfű, (sudár kankalin, kulcsvirág) hegyisten, himcsillag,
szélhajtigóré. szúnyogtövis, kakascímer, borzas 178 tavaszi - 182 istenek virága, istenvirág,
tüskésballangó, (csengőkóró, farkasfog, (orvosi kankalin, csókaláb, pórcsillag)
boszorkány kerék, kakastaréj, kakastaraj, égikincs, gutaütésfü, keltike, b ó k o l ó - 236
ördögkeringő) rezgőfű) husitivirág, istenkesztyű.
406 407
o d v a s - 236
(jorha, likas-ír, tavaszi-
gerezdeske, üres-földfüsti)
ujjas - 272
(bárányvirág, borsóvirág)
kenderkefű, szúrós 240
(tarka kenderkefű, f o g a í n y f ü ,
foganött, kenderikefű)
kerep, lápi 172
szarvas - 172
(szarvaskerep, babarcs,
kaszavirág, kecskeszakáll,
kerep, sárgahere, sárkelep,
sárkerék, szarvashere,
szarvas sárgahere)
keresztfű, mezei 180
(gaiaj, keresztes gaiaj, mezei
gaiaj, mezeijázmin, sérvesfü)
keserűfű, baracklevelű 232
(barackfű, baracklevelüfű,
disznóhunyor, ebgyökér,
g ö c s f ű , keserűbolhafű,
kishunyor, M á r i a ü t ő f ű ,
szappanfű, vasfű)
borsos - 378
(vízibors, vizigyömbér)
k í g y ó g y ö k e r ű - 244
(kigyógyökér, kígyógyükerüfű,
kigyógége, k i g y ó t r á n g ,
sárkányfű, tekertgyökerűfű,
kígyókeserűfű)
iapulevelü - 286
(cikszár, csikszár)
madár- 232
(porcsinkeserűfű, disznópázsit,
parsfű, porcfű, porcinkulafű,
porcogópázsit, p o r c s f ű ,
szárbütyküfű, véraltatófű,
vérgyökér)
keserűgyökér, ékes 170
(keserűgyökér, féregsaláta,
magvarótt, vajkóró)
kígyókapor, sárga 158
(lókapor)
kígyószisz, terjöke- 240
(kígyószisz, közönséges
ioa
kigyószisz, Alcsubi f ü v e .
kígyófű, kígyómarást
g y ó g y í t ó f ű , kis-ökörnyelv,
közökörnyelv, nyúlrakottya,
ördögfarkúkóró, ördögkóró)
kikerics, őszi 252
(kikirics, tücsökkoma, őszike,
csicsikoma, ebvirág,
guzsalütő, guzsalyülö,
guzsalyvirág, kakasvirág,
kékkükörics, k í g y ó h a g y m a ,
kígyóvirág, kivirics,
kökörcsfű, kukerc,
kutyadöglesztőfű, kükére,
őszike, pücsökkoma,
vetövirág)
kocsord, c i t r o m - 64
(mesterlapu)
mocsári - 88
(mocsári mesterlapu)
k o m l ó , f e l f u t ó 376
(közönséges k o m l ó , v a d k o m l ó ,
k o m l ó , s ö r k o m l ó , sullyogó-
iszalag, szeleginy)
k o n k o l y , vetési 230
(konkoly, konkolyfű,
ördögborda)
k o n t y v i r á g , f o l t o s , 374
(ábrahámgyökér, árongyökér,
Á r o n szakálla. Á r o n
vesszeje, borsosbaraboly,
kigyótráng, kontyosfű,
lapincs, németgyökór,
vadkukorica)
k o r o n a f ü r t , tarka 278
(koronafürt, koronilla, koronka)
k o r o n g p á r , pápaszemes 180
(pajzspár, pápaszemfű, sikált
pápaszemfű)
kosbor, agár- 348
(agárfű. bozsor, e m b e r e v ő f ű ,
piros kökörcsin, r ó k a n y o m ,
t ú r ó v i r á g , vitézfű)
füles - 254
sápadt - 198
(halovány kosbor, meresztőfű)
vitéz- 254 édes - 376
(pernyéke) (ebfű, ebtej, fűtej, szamártej,
k o s h o m l o k 36 szettyin, tejesfű, sárfű)
(útszéli zsázsa, kásafű) farkas- 132
k ö d v i r á g , tavaszi 34 (farkasfűtej, kutyatej)
(ködvirág, tavaszi daravirág, mocsári — 208
füstvirág, kékbékalencse, (fűtej, tavi kutyatej, sárfű)
korpavirág, sziklagyöngye. napraforgó - 132
tavasziborsika) (fűtej, sárfű, kutyakapor)
k ö k é n y 116 vézna - 132
(koronafa, ekegúzs, kininfa, (fűtej, sárfű)
kökönye, tövisfa, zabszilva) k ü l l ö r o j t , b ó b i t á s 250
kökörcsin, f e k e t e 344
(mezei kökörcsin, kikirics,
kükörics, tikdöglesztő)
leány- 356
(lókökörcsin, kikirics, kükörics,
tikdöglesztő, alamuszivirág,
kokasharang, varjúkikerics)
t á t o g a t ó - 346
(ibolyás kökörcsin, kikirics,
kükörics, tikdöglesztő)
tavaszi - 356
(kikirics, kükörics, tikdöglesztő)
k ö m é n y 64
(fűszerkömény, kerti k ö m é n y , laboda, dárdás 368
hasznos k ö m é n y , (kismagvú laboda)
konyhakőmény, terebélyes - 368
keménymag) (útmenti laboda, l a b o d a f ű ,
n e m e s körte(fa) 116 labodaparéj, m a g l a p é i , páré,
(körte, kerti körte, közönséges paraj, sólibatop)
körte, kócafa, vackor) lágyhúr 106
k ö r t i k e , kereklevelű 268 (vizi csillaghúr, csillaghínár,
kis - 80 lencsefű, lágyoda,
középső - 80 mocsárhúr)
k ő t ö r ö f ü , bibircses 58 lednek, erdei 280
( k ő r o n t ó f ű , kőrontó, kőtörő) (lendek, vadborsó)
f ü r t ö s - 98 hegyi - 316
(kőtörő, kőrontó, kőrontófű) (lendek, vadborsó)
k u t y a b e n g e , közönséges 122 levél telén - 152
(büdöscseresznye, dögfa, (lendek, vadborsó)
ebiszelence, ebsefa, m o g y o r ó s - 238
festőkökény, harasztfa, ( f ö l d i m o g y o r ó , kotyóvirág,
kutyafa, lányfa, puskaporfa, kuszka, m o g y o r ó f ü ,
vadcseresznye, varjúhágó) mogyoróvirág,
k u t y a t e j , apró 132 mogyorósbükköny,
(fűtej, sárfű) monyárkó)
409
réti - 174 havasi - 372 szirti madárbirs, piros (csillószőrös m á l y v a , Isten
(parlagi lednek, lendek, (havasi sóska) madárbirs, m o l y h o n y a , kenyere, papsajt)
vadborsó) murvás - 370 molyhosnaspolya) papsajt- 228
tavaszi - 328 (keserűlapu, patkányvirág) madárfészek, levéltelen 198 (kereklevelű m á l y v a , papsajt,
(lendek, vadborsó) réti - 370 (sarjadzó madárfészek, istenkecipója,
legyezöfű, koloncos 94 ( l ó r o m , réti lósóska, pernyike) madárpogácsa, penészke,
(koloncos bajnóca. Szent keserülapu, patkányvirág) madárhúr, béka- 56 sajtosmályva)
J á n o s kenyere, lucerna, komlós 150 (homoki madárhúr) pézsma - 248
varjúmogyoró) sarlós - 174 parlagi - 58 margitvirág, réti 68
réti - 62 (sárkerep, sárkereplucerna, réti - 40 (aranyvirág, katalinvirág,
(bajnóca, legyezőbajnóca) sárkelep, sárkerék, (gyepes madárhúr) katarózsa, kerti margaréta,
len, béka- 60 svédlucerna) madársisak, fehér 198 margaréta, m a r g i t v i r á g ,
libatop, fehér 368 piros - 274 maruncsek, n a g y o b b
(libaparéj, libatop, cigányparej, madársóska, erdei 76 százszorszép,
östör) (allelújafü, apró fecskehere, ökörszemvirág, papgallér,
paraj- 368 h á r o m l e v e l ű f ű , heresóska, p a p v i r á g , Szent János f ü v e ,
(libaparéj, paréjlibatop, csinkó, kakukk kenyere, uzsoravirág)
f é r e g m a g . kenöfü, libatalp, kakukklóhere, lóheresóska, martilapu 214
l ú d l á b f ű , vadspenót) madársásdi, madársóska, ( l ó k ö r ö m f ű , farkastalpfű,
ligetszépe, kisvirágú 130 nyúlkenyér, nyúlsóska, körömfű, körömlapu,
(csészekürt, idegen sárgaviola, sósdi) l ó k ö r m ű szattyán, l ó k ö r m ű
kecsketubák, magyal(fa), közönséges 114 szattyú, m o s t o h a l a p u ,
rapontikagyökér, ligetéke, (Krisztustövis, örökzöld partilapi, p o d b á l ,
m a g y a r ligetszépe, bibircses m a g y a l , szúróslevelű s z a m á r k ö r ö m , szamárlapu,
ligetszépe) m a g y a l , téli m a g y a l , szattyán, szattyu, t y ú k v i r á g ,
parlagi - 130 macskagyökér, kétlaki 248 télibogyó)) vajlapu)
(kétnyári ligetszépe, ligetszépe, orvosi - 268 májvirág, nemes 326 maszlag, csattanó 48
csészekürt, idegen (mezei macskagyökér, (májvirág, m á j f ű , háromkaréjú (maszlagos nadragulya,
sárgaviola, kecsketubák, b á d i á n f ű , baldián, baldrián, májvirág, farkasibolya, redöszirom, csodafa,
rapontikagyökér) fordulófü, gyökönke, kékilonka, m á j f ű , m á j g ö g y e , bariska, csattanóvirág,
liliom, turbán- 270 hodolán, magdolnafű, m á j g y ó g y i t ó , májkökörcsin. csudafű, k u t y a m a n k ó ,
(törökcsalma, t ö r ö k t u r b á n , mezeinárdus. Szent m o g y o r ó a l j a , ökörszem, maszlagos redöszirom
vadliliom) M a g d o l n a füve, valerián) szivfű, szöröske) p o c a f ű , pukkantó, putyóka,
lizinka, fürtös 212 macskatalp, parlagi 270 mák, bujdosó 226 p u t t y a n t ó , redöszirom
közönséges - 188 (kétlaki macskatalp, csábfű, korcs - 226 maszlag, szúrósdisznó,
(sárga tyúkbegy) g y a p j a s f ű , kis e g é r f ü l f ű , merev - 226 tövisalma)
pénzlevelü - 188 macskagyopár, papirvirág, ördög- 226 fehér - 42
(angyalrúgtafű, i n n y ú j t ó f ű , parlagigyopár, szőrösfű) (halovány mák, h o m o k m á k ) (fehér habszegfű, fehér
losnonka, nádrafü) mácsonya, erdei 332 málna 120 sziléne)
lonc, búbos 224 (bábatüske, babtüske, csapó­ (erdei málna, málnaszeder. piros - 264
(lonccserje, lonicercserje) ecset, g ó l y a f ű , Boldogasszony csipkéje, (erdei mécsvirág)
ükörke-124 hagyingácskóró, csipkefa, h i m p é r , maiina, medveszőlő, orvosi 118
(ükörke, ebcseresznye, ikeres hajingácskóró, kallóbogáncs, tököncse) (fagyai, m e d v e b o g y ó ,
kutyacseresznye, ikerke, ö r d ö g g a t y a , pásztorvesszeje, mályva, erdei 230 medveszőlő)
kettős bigolyó) takácsvakaró, tövisburján) (Isten kenyere, papsajt) medvetalp, közönséges 64
lórom, fodros 370 madárbirs, közönséges 296 érdes - 228 (medvetalp, császárgyökér,
(könaspolya, kövinaspolya,
410 411
 kapuvirág, medveköröm,
medvelapu, mestergyökér,
tápsír, tehénpaszternák)
menta, ló- 340
mezei - 332
(mezei lófodorka)
vízi - 332
méreggyilok, közönséges 84
(méreggyilok, vadpaprika,
cinka, ebfojtóffl,
méreggyözö, méregölö,
Szent Lőrinc füve)
mételykóró 110
(vízi borgyökér, borgyökér,
.bösövény, viziánizs)
meténg, kis 322
(berling, bervéng, biliing,
börvény, télizöld, télizöld
meténg, kis örökzöld
meténg, kis télizöld)
molyüző, mocsári 298
(molyűző, rozsdahanga,
bűzhanga, erdei rozmaring,
rozsdabura, rozsdáska,
tetűfa, tetűfü)
müge, szagos 74
(müge, csillagos májusfű,
érdeske, erdődísz,
erdőmester, májusfű,
szagos májusfű)
nadálytö, fekete 190
(forrasztófű, gyöngyköles-
nadálylapu, kövesnadály,
madárgyökér, méhvirág,
■:■/
madárlevél, nadálygyökér,
összeforrasztófű, sarkosfű)
nadragulya, maszlagos 354
(nadragulya, álomhozófű,
altatófű, bolondbingó,
bolondítófü, bölénymag,
farkasbogyó,
farkascseresznye,
feketecseresznye,
matraguna,
mérgescseresznye, nagyfű,
nagyfűbingó, netrebula,
ördögbogyó, ördögfű,
ördögszölő,
szépasszonyfüve, veszettfű)
nagyezerjófű 276
(boszorkányfü, erösfü,
körislevelű-ezerjófű,
ditamos, ezerjófű,
körisezerjófü, kőrisfaleveiű-
fü, szarvasfű, szarvasgyökér
napvirág, molyhos 138
(pénzlevelű napvirág,
tetemoldó, tetemtoldó)
naspolya 118
(naszpolya, lasponya, borizű
naspolya)
nebáncsvirág, bíbor 290
erdei - 200
(üvegszárú nebáncsvirág,
nebáncsvirág,
nenyúljhozzám, cipellő,
engemnebáncs, fajtlinka,
hozzám-nenyúlj, kis­
asszonycipellő hüvelyke, ne
illess, rúgófű, sárgaibolya)
kisvirágú - 152
nefelejcs, erdei 312
(egérfül, kigyószem, mizsót)
mocsári - 322
(egérfül, kigyószem, mizsót)
parlagi - 304
(egérfül, kígyószem, mizsót)
nőszirom, mocsári 214
(mocsári Írisz, írisz, sárga
nőszirom, sárgaliliom,
vízililiom)
szibériai - 326
(írisz)
nöszöfü, mocsári 112
(bibak. evetkefű)
széleslevelü - 380
(bibak, evetke)
nyilfű, nyillevelü 102
(bábittu, csókfű, vízinyil)
nyúlhere, réti 148
(nyúlszapuka, szapuka,
csodahere, sebhere)
nyúlsaláta, piros 346, 356
(vérsaláta)
olocsán, ernyős 40
(olocsán)
olocsáncsillaghúr 82
(mezei szegfű)
orbáncfű, borzas 186
ékes- 186
hegyi - 186
heverő - 136
(földönfutó orbáncfű)
közönséges - 162
(lyukaslevelű orbáncfű,
orbáncfű, lyukasfű,
csengőfű, csengőiinka,
csengövirág, Jézus füve,
júdásfű, kozmadinor, linka,
lyukaslevelűfű, orbáncvirág,
Szent Antal virága. Szent
János füve, Szent János
virága)
mocsári — 214
(négyélü orbáncfű)
pettyes- 162
(foltos orbáncfű)
oroszlánfog, közönséges 168
őszi - 168
ökörfarkkóró, csilláros 60
(lámpafű, ünőfark)
dúsvirágú - 190
(keskenylevelű ökörfarkkóró)
fekete- 138
molyhos - 138
(borjúfarkfű, fáklyafü,
gyapjúfűz, kigyófű)
ökörszem, fűzlevelű 192
(ökörszem, Szent János
virága)
ördögharaptafű, réti 308
(ördögharaptafű, fekélyfű,
kivágottgyökerű-fű,
ördögmartafű, sikkantyúfű)
ördögszem, galambszínű 336
(gránátvirág, gyászvirág,
özvegyvirág, sikkantyú,
bánsági ördögszem)
őszirózsa, csillag- 346
(csillaggerebcsin, csillagaszter,
csillagvirág, kékcsillagfű,
Krisztus-szem, Virgiliusz-
aszter)
pacsirtafü. hegyi 318
(csészeszárny, keresztfű,
pacsirtaszárny,
413
 pacsirtavirág, tejelőké,
tejhozófü)
keserű- 256
(csészeszárny, keresztfű,
pacsirtaszárny,
pacsirtavirág, tejelőké,
tejhozófü)
puszpáng- 224
(törpepuszpáng)
üstökös - 256
palástfü, közönséges 372
(bokái, Boldogasszony
palástja, farkastalp, oroszfű,
oroszlánláb, oroszlántalp)
párlófü, közönséges 140
(apróbojtorján, h a t t y ú f ű ,
keheborostyán, k ö r ö m f ű ,
patikapárlófű, párló, szent
Pál füve, szörféreg, vérfű)
pasztinák, kerti 140
(paszternák, pasztinák,
lókömény, merkóc,
m o h r é p a , olaszrépa)
pásztortáska 34
(pásztortáskafű, büdös-
szaporafű, élek-halok,
gezemice. Isten táskája,
kalánlopó, kanálfű, kanálka,
Kisjézus táskája,
palackféregfü, papsajtja,
paptarsoly, pásztorerszény,
pásztorostora,
pásztortarsoly, porcogófü,
szivkésfű, szükesfü,
közönséges pásztortáska)
patkófű, heverő 174
(patkócim, patkóhere. ernyős
patkófű, kovácscímer,
lakatpattantó, l ó k ö r ö m ,
lópatkósfű)
pázsitszegfü, tengerparti 342
(istác, g o m b o s l e l l e g ,
tengeriszegfü,
tengerszegély)
penészvirág, hegyi 170
(pacérkafű, parlaggyapja)
414
peremizs, fűzlevelü 214
pereszlény, parlagi 350
(csomborpereszlény,
vadcitromfű)
peszérce, vízi 102
(cigányfű, farkaslábfű,
gyopártapló, kínafa,
vízigyopár, vízipemete,
vízipeszterce)
peszterce, fekete 238
(bujdosócsalán, fekete-
pemetefű)
pézsmaboglár 378
(békaboglár, bizamfü,
kockagyöngye)
pimpó, csalóka 76
(hamisszamóca)
ezüst- 134
(ezüstös p i m p ó )
fehér - 76
( p i m p o n y a , pizselevirág)
indás 158
liba- 210
(dinnyeszagúfű, ezüstösfű,
fehérhátúfú, Isten
abroszkája, létrafű, libavirág,
libatoppan, lúdhizlalófü,
lúdláb, lúdpázsit, pipefű,
pipehúr, récefű, zubavirág)
tavaszi - 134
( p i m p o n y a , pizselevirág)
pipacs, vetési 226
(pipacs, cucik, lúdmák, pacsat,
papacs, patics, paticska,
pép, pépvirág, pip,
pippancs, pitypalattyvirág,
zabfü virág)
pipitér, parlagi 50
(álszékfű, m o n t i k a , pocvirág)
pitypang, pongyola 142
(pitypang, gyermekláncfű,
asszonyhűség, barátfej,
békasaláta, b i m b ó f ű ,
b u b o r é k f ű , ebtej,
éjjelilámpa, férfihűség,
gyermeklánc,
gyermekláncfű, hányóra, selymes - 222
kácsavirág, kákics, kikirics, (rence, közönséges 216
kislibavirág, kopaszbarát, (rence, b o d o r v i r á g ú hínár,
kotlóvirág, kutyatej, hínárvirág, hólyaghinár,
lámpavirág, láncfü, sárga hínárvirág, t ö m l ő k é ,
láncvirág, májusivirág, tömlöfü)
nöihűség, p a m p u k a . repce, vad 128
papatyivirág, papvesszeje, (vetési repce, vadmustár,
pilisfű, p i m p a m , p i m p á r é , mustárrepcsény, rice)
pimpimpárévirág, pimpó, repcsény, violás 206
pipevirág, pippang, (jajlinka, szegecs, repcsény)
récevirág, sárvirág, Szent repkény, kerek 360
J á n o s füve, tyúkvirág, v é n ­ (földiborostyán,
asszonyvirág, zsibavirág) apróborostyén, folyófű,
podagrafü 48 gundelfü,
(köszvényfű, baktopp, katonapetrezselyem,
kecskefü, kecsketalpfű, kereknádra, kereklevelű
l ú d l á b f ű , Szent Gellért füve) repkény, kétiksz-repkény,
porcika, kopasz 370 macskagödölye,
(porcfű, p o r c g y o m , sima macskahere, macskatök,
porcika) méhfű, nándorfü,
porcsin, kövér 136 pénzlevelűfű, pokolvarfű)
(disznóorrja, disznóporcsin, retek, repcsén- 38
kövérfű. kövérke, (repcsényretek, dudvaretek)
kövérlányka, poncsér) rezeda, vad- 130
(olaszmustár, olaszrepce,
t o r o k g y í k f ü , vadzáté)
ribiszke, alpesi 388
(havasi ribiszke)
bérci - 388
(sziklai ribiszke)
fekete - 388
(ribizli)
rózsa, erdei 124
gyapjas - 298
(almarózsa)
gyepű- 298
(kutyarózsa, csipkerózsa,
vadrózsa)
rejtőké, csupaszszárú 54
(rejtike)
rekettye, festő 222
(nyúlrekettye, nyúlvessző,
pogányékesség, sárga
festöfű)
német - 222
(iglicerekettye)
415

sáfrány, fehér 344
(fehérvirágú sáfrány, krókusz)
n á p o l y i - 344
(krókusz, lila sáfrány)
salamonpecsét, f ü r t ö s 92
(pecsétgyökér, s ü l f ü , sülyfű)
pávafarkú 92
(pávafarkfü, pávafarkúfü,
pecsétesfü)
orvosi 92
(szagos salamonpecsét,
soktérdü salamonpecsét,
soktérdü g y ö n g y v i r á g ,
farkascsengőfű, S a l a m o n
'pecsétje)
saláta, k e s z e g - 1 4 6
(lúdfélék, sárgicska)
salátaboglárka 192
(közönséges salátaboglárka,
aranyka, aranysaláta,
búzaeső, fügegyökér,
fügelevelűfű, fügezöld,
g a l a m b b e g y , galambsaláta,
golyvasztófű. Isten búzája,
kakukksaláta, kakukkvirág,
kisfecskefű, m e n n y e i á r p a ,
papsaláta, potrasaláta,
rigótök, szentgyörgysaláta,
tavaszisaláta, trencséni-
manna, varjúmogyoró,
versengösaláta, zsibavirág)
sárgaárvacsalán, erdei 198
(csalánka, holtcsalán,
macskaparéj, peregtető,
szelidcsalán)
sárgarépa 46
(murokrépa)
sárkánygyökér 100
(apácakonty, sutakonty)
sarkvirág, kétlevelű 96
(fehér sarkvirág)
zöldes-112
sárma, ernyős 50
(úri sárma, v a d h a g y m a ,
zöldcsík, madártej,
kígyóvirág)
416
sebforrasztófü 126 süllöhinár, füzéres 282 szeder, hamvas 120
(sebforrasztó z s o m b o r , (borosta, ezerlevél, lókefe, (kékbogyó, kékszeder,
k á n y a g y o m , parlagkóró, s ü l l ő f ű , tóborosta, vízikapor) seregélyszeder)
zsófiaseprő) gyűrűs - 282 k ö v i - 78
sédkender 290 sünzanót, európai 224 v a d - 120
(sédfü, kenderpakóca, (sülzanót, töviszanót, (feketeszeder, földi szeder,
keresztesbodza, töviseszanót, tüskészanót, m á g i a , szederin)
királynéasszony káposztája, sülbige, töviscserje) szegfű, barát- 246
kunigundafű, (karthauzi szegfű, farkasvirág,
kecskefű)
m á j g y ó g y í t ó f ű , paszkonca,
vadkender, vízigyopár, szamóca, c s a t t o g ó 56 buglyos - 246
vízikender) (csattogó eper, csomóca) (madárszegfű)
seprüzanót 224 erdei - 78 erdei - 246
(jániszta, fuliszta, kotronc, (szamóca, földi eper, csomóca) mezei - 246
nyúlfa, nyúlkáposzta, kerti - 78 (fenyérszegfű, réti szegfű)
sárgaseprőke, s e m f ű s e m f a , (kerti eper) p ü n k ö s d i - 244
seprőkóró, seprözanót, szappanfű, o r v o s i 286 székfü, orvosi 50
vadlencsekóró) (koporsóvirág, l á b m o s ó f ű , (kamilla, katóka, a n y a m é h f ű ,
sisakvirág, farkasölő 200 legénycsalogató, kamillavirág, kamillópipitér,
(bársonyos sisakvirág) szappanvirág, tajtékgyökér, katóka, kenyérmorzsa,
Katika- 328 tajtékozófű, tajtékozó marmancs, mátrafű,
(Katika répája) szappanfű, szappanfű, mesterfű, mezeikapor,
s o m , h ú s o s 218 habzófű) musacél, papvirágfü, perefű,
(som, d u r m o n k a ) szarkaláb, mezei 306 piperefü, piripara,
v e r e s g y ű r ű - 114 (szarkaláb, vetési szarkaláb, széksaláta, székvirág,
(veresgyűrű, v ö r ö s g y ű r ű , dalisarkantyú, királyvirág, szentivánpipitér, szüzek
m a d á r s o m , csontfa, gyürice, mezeisarkantyú, r o n t ó f ű , anyja, teafű, bubulyka,
gyürkefa, gyüricefa, g y ű r ű f a . sarkantyúfű, sarkantyútaréj, pipiske)
vörösgyürűsom) sarkasfű, sarkvirág, sugártalan - 144
s o m k ó r ó (mézkerep), fehér 52 szárnyasvirág, vitézvirág) t e n g e r p a r t i - 50
( h u b a m h e r e , buharaihere) szárnyasrekettye 152, 176 (hamiskamilla)
o r v o s i — 154 (szegettszárnyú-rekettye, szélfű, e g y n y á r i 366
(mézkerep, orvosi mézkerep, gatyás rekettye, vad rekettye, (hashajtó szélfű, szélfű,
orvosi kőhere, méhkerep, kukics, kukucs, kükü, hasindítófű, haslágyítófű,
d u t k ó r ó , nagylóhere) sárgagerezdes, térdhajtó)) haspurgálófű, Merkurcsillag,
sóska, j u h - 242 százszorszép, vad 66 Merkurius füve, sérültfű)
( m a d á r l ó r o m , madársóska, (százszorszép, boglár, bojtika, erdei - 374
sásnya) csibevirág, földipere, (évelő szélfű)
mezei - 242 kisebbik nadály, szellörózsa, berki 90
(bábikó, rekenye) murvairózsácska, (pápics, a n e m ó n a ,
s ö m ö r j e , parlagi 128 pászkamorzsa, perevirág, kakukkvirág)
sövényszulák, f e l f u t ó 86 pipitér, pityérfű, bogláros - 184
(sövényszulák, f o l y ó f ű , nagy- pizselevirág, százforint, (pápics, kakukkvirág,
j ö v ő t é n y , nagytölcsérvirág, sziklarózsácska, tavaszfű, anemóna)
s u t t y o g ó , vadhajnalka, tavaszhozófű, rukerc, erdei - 58
nagyszulák, déliglátó) aprópere) (pápics, kakukkvirág,
anemóna)
417
nárciszvirágú - 60
szemvidító(fü), közönséges 70
(lenvirágfű, s z e m f ű ,
szemgyógyító, szemtisztító,
vigasztalófű)
orvosi - 70
(mirigyes szemvidítófű,
szemvidítófű)
szikárka, e g y n y á r i 370
(szikárka, szikárgyom, sziklár)
sziksófű, európai 384
(gérafű, gézafű, húsossóska,
s ó m ó c s i n g , szarvassziksó,
tengerisóska)
szil, hegyi 294
mezei - 294
(kopasz szilffa], sima sziljfa])
vénic- 294
(vénic, vénicfa, kocsányos
vénic, vincfa)
szulák, apró 230
(mezei szulák, folyondárszulák,
szulákfű, folyondár, folyóka,
gyöjtény, győtény, g y ö j t i n ,
gyötövény, gyüjtvény,
hajnalika, Isten pohárkája,
jövötény, paplonc, pappanc,
revolvernövény,
revolvervirág, sivikó,
s u l y á n g , tölcsérvirág, szulák,
folyófű)
s z u r o k f ű , közönséges 260
(szurokfű, feketegyopár,
vadmajoránna,
vargamajoránna,
b a l z s a m m a g , gyapor,
gyopár, kasbók, murvapik,
szárazfű, szúfű)
szurokszegfü 264
(enyvecske, enyvesszegfü,
cinegefű, cinegeszegfű, kas­
sairózsa, s z ú n y o g f o g ó ,
szurkos mécsvirág)
418
toronyszál, kopasz 72
(görhevirág)
t ő z e g b o g l á r , mocsári 104
(fehérmájvirág, boglárpót,
f e h é r m á j f ü , szívvirág,
tözegboglár)
tözegeper 284
(komorka)
t ő z e g r o z m a r i n g , közönséges
tárnics, fecske- 310 300
(méregölő tárnics, ö r d ö g m é z e , (havasirozmaring, u g a r p a l á s t f ű , nagy 366
encián) láprozmaring, ujjaskosbor, f o l t o s 342
kornis- 330 mocsárirozmaring) hússzínű - 292
(encián, rettegöfü, tátincs) tözike, tavaszi 66 széleslevelű - 292
sárga - 164 (gyócsvirág, józsefvirág, ú t i f ű (útilapu), lándzsás 38
(encián, orvosi tárnics, kacsabili, szoplán, (útifű, kígyófü, keskenylevelü
ördögméze) szú nyög ozó, útifű, kígyólevelűfű,
tavaszi-310 vízigyöngyvirág) kígyónyelvűfű, hálófű,
(encián, ördögméze) t u r b o l y a , erdei 62 gyíkfű, lúdnyelvűfű)
tárnicska, cafrangos 308 t ü d ő f ü , p e t t y e g e t e t t 352 nagy - 390
(tárnics) (orvosi t ü d ő f ü , farkasmájfű, (útilapu)
t a r s ó k a (tarsolyfü), galléros 54 patikás tüdőír, vérehullófű) réti - 56
(általbúvó tarsóka, gallérozó t ü n d é r f ü r t 82 (közepes útifű)
tarsóka) (kecskeláb)
mezei - 34 tündérrózsa, fehér 112
(vetési tarsóka, mezei (bubolyka, h u p o l y a g , ü r ö m . f e k e t e 196
tarsolyfü, vetési tarsolyfü) kupánvirág, lapinta, (közönséges ü r ö m , t a p l ó ü r ö m )
t e r n y e , hegyi 156 liliomrózsa, tavirózsa,
k ö z ö n s é g e s - 156 t ö k i n g , vízikorsó, vízililiom,
t i k s z e m , mezei 232 vízirózsa, vízivadtök)
(kakukkterjék, piroska,
tikharapás, tyúkbegy,
tyúkvakító) t y ú k h ú r , közönséges 40
tisztesfü, erdei 278 (tyúkhúr, tikhúr, csillaghúr,
hasznos - 96 árnyékszeretöfű, libafű,
(tisztesfü, egyenes tisztesfü, lúdhúr, madáreleség,
babonafű) m a d á r h ú r , pipehúr,
mocsári - 292 tyúkbegy)
(süppedéki tisztesfü) t y ú k t a r é j , mezei 142
tócsagaz, érdes 386 sárga - 192 vajvirág, d o h á n y f o j t ó 154
(borzhinár, birkafark, bozontka, (szúnyogvirág) (kenderhalál, istennyilafű,
rozshinár) vetési - 142 kenderkökörcsin, köcsögfű,
sima - 386) (ugari tyúktaréj, szúnyogvirág) misegyertya, szádor,
szádorgó, vajfű)
lóhere- 178
(lóherefojtó vajvirág, vajfü,
szádor, szádorgó)
MS
 vízi-lófark 384 zergeboglár, közönséges 166
varádics, gilisztaüzö 146 v a r j ú b i n g ó , varjútüske,
(lófarkfű, úszószakáll, (európai zergeboglár,
(varádics, varádicskóró, varjúbenge)
vízifenyőke) zergeboglár, e b ü r ö m ,
gilisztavirág, f á j d a l o m f ű , vasfű, közönséges 334
v i z i t o r m a , o r v o s i 100 g a l a m b v i r á g , oláhrózsa,
garádicskóró, gilisztahajtófü, (vasfű, orvosi vasfű, acélfű,
(mocsári zsázsa, vfzizsázsa, pünkösdivirág,
m e z e i m i m ó z a , radicskóró) ecetfű, galócafü, galambóc,
vízizsázsafű, borserejűfű, sárgagolyóbisvirág, sárga­
varázslófű, alhavasi 262 g a l a m b ó c f ű , hímszaporafű,
b ö j l f ű , forrástorma, pünkösdirózsa, tuszokfü)
erdei - 262 lakatfü, szaporafü, szentfű)
mustárfű, vizi-feketementa, z ö l d h ú r , heverő 34
(közönséges varázslófű, v é r f ü , őszi 392
vízi repce) (apróhúr, szagyán)
boszorkányfű, ö r d ö g ű z ő f ű . (vérfű, Isten botja,
v i z i t ö k , sárga 212 z ö r g ő f ű , mocsári 168
Szent István virága, v é r h a r m a t ú f ű , vérszopóka)
(tavirózsa, sárga tavirózsa, réti 168
szirompár, üvegfű) v e r o n i k a , ártéri 328
vízimák, habrózsa, nenufar, v é k o n y - 142
v a r f ű , erdei 360 (deréceveronika, deréce,
sárga kupánvirág, (vékonyka zörgőfű)
mezei - 336 vízipóló, vízisaláta)
sárgatulipán, tórózsa,
(varfű, r ü h f ü , g o m b o s k ó r ó , borostyánlevelü - 320
tőkincs, vizitök)
gyászvirág, fekélyfű, fogaslevelü - 308
t ö r p e - 212 zsálya, mezei 338
katafüve, kazupa, kelésfü, mezei - 320
völgycsillag, nagy 62 (kakastaréjfű)
koszfű, kuzupa, özvegyvirág, (ugari veronika)
(zápóca, völgycsillag) zsázsa, mezei 36
pirospézsma, sántakata, orvosi - 308
zsellérke, réti 60
sennyedékfü, vargyógyítófü) (veronikafű)
(pireneusi zsellérke)
varjúbogyó 296 ösztörüs - 302
zsoltina, festő 270
(bábaszőlő, t ő z e g b o g y ó , (cserveronika, ördögcsíptefű,
(fűrészfü, fogaslevelű zsoltina,
mámorka) veronikafű)
festőfű)
varjúháj, babievelű 188 perzsa - 302
z s o m b o r , szapora 126
(bablevelűfű, kövérfű, kövértik, ujjaslevelű - 302
(orvosi zsombor,
r ó k a n y o m , varjúbab) vízi - 330
toroktisztítófű)
borsos - 204 (póléveronika)
(báránycsecs, hájfii, kukac­ v é r o n t ó f ü 208
szaka, párkányfű, (vérontó p i m p ó , vérhasgyökér,
sárgagyopár, sirfű, szakafű, kinygyökér, vadkínafü, v é r f ü ,
borsos szaka, varjúháj) vérgyökér)
fehér - 98 veselke, arany 206
kis varjúháj, agárcsecsfű, f ü l f ű , vicsorgó, konya 272
pozsgésfű, szaka) (vicsorgó, farontó, fogacsán,
hatsoros - 164 pikkelyes farontó, rejtekfű,
(olasz varjúháj) rejtekvirág)
zászpa, fehér 66
v a r j ú k ö r ö m , erdei 60 v i d r a f ű 284
(tyúkbolondító, trüsszentöfű)
(raponc, raponca) (vidraelecke, vízi elecke)
zelnice 116
g o m b o s - 314 virágkáka 288
(zelnicemeggy, májusfa,
(raponc, raponca) (ernyösvirág, f ü l e m ü l e f ű ,
büdöshárs, csórmány,
varjútövis 386 f ü l e m i l e f ü , gyékénykáka,
gerezdescseresznye,
(disznótüskefa, ebfa, kákavirág, virágoskáka)
g y ö n g y v i r á g f a , kocérka,
e b m e g g y f a , ebtövis, festőfa, vizibogiárka, hínáros 104
kutyacseresznye,
festőkökény, hajtísztító, (békafű, békavirág)
kutyameggy,
hajtisztitókökény, nagy - 104
madárcseresznye, március,
macskatövis, úszó - 104
pecérkefa, tyúkszemfa,
rómaikereszttövis, sürjefa, (hullámzó békafű, békavirág)
vadcseresznye)

« i
420

Latin nevek mutatója
Acer campestre 220
- platanoides 218
- pseudoplatanus 220
Achillea m i l l e f o l i u m 250
- ptarmica 68
A c i n o s arvensis 350
A c o n i t u m vulparia
- napellus 328
- v u l p a r i a 200
A c o r u s calamus 384
Actaea spicata 74
A d o n i s aestivalis 234
- vernalis 166
Adoxa moschatellina 378
A e g o p o d i u m podagraria 48
Aethusa c y n a p i u m 46
A g r i m o n i a eupatoria 140
A g r o s t e m m a g i t h a g o 230
Ajuga genevensis 306
- reptans 316
A l c h o m i l l a vulgáris 372
A l i s m a plantago-aquatica 102
- g r a m i n e u m 102
Alliaria petiolata 36
A l l i u m a n g u l o s u m 288
- u r s i n u m 90
- vineale 234
A l y s s u m alyssoides 156
- m o n t a n u m 156
A m a r a n t h u s retroflexus 366
A m e l a n c h i e r ovális 118
Anagallis arvensis 232
Anchusa officinalis 334
Andromeda
- polifolia 300
A n e m o n e narcissiflora 60
- nemorosa 90
- ranunculoides 184
- sylvestris 58
Angelica archangelica 378
- sylvestris 88
Antennaria dioica 270
A n t h e m í s arvensis 50
422
Butomus Chrysosplenium alternifoilum
- umbellatus 288 206
C i c h o r i u m intybus 306
Calla palustris 100 Cicuta virosa 108
A n t h e r i c u m liliago 92 Calluna vulgáris 300 Circaea alpina 262
- r a m o s u m 92 Caltha palustris 182 - lutetiana 262
Anthriscus sylvestris 62 Calystegia s e p i u m 86 Cirsium acaule 250
A n t h y l l i s vulneraria 148 Camelina sativa 126 - arvense 336
A p h a n e s arvensis 366 Campanula cervicaria 310 - oleraceum 170
A q u i l e g i a atrata 354 - glomerata 310 - p a l üstre 288
- v u l g á r i s 322 - p a t u l a 342 - vulgare 234
A r a b i s hirsuta 36 - persicifolia 324 Clematis alpina 330
A r c t i u m lappá 236 - rapunculus 334 - v i t a i b a 114
- m i n u s 236 - rotundifolia 324 C l i n o p o d i u m vulgare 278
- t o m e n t o s u m 290 - t r a c h e l i u m 324 Colchicum a u t u m n a l e 252
A r c t o s t a p h y l o s uva-ursi 118 Capsella bursa-pastoris 34 C o m a r u m palustre 284
Arenaria serpyllifolia 42 Cardamine amara 72 C o n i u m m a c u l a t u m 44
Aristolochia clematitis 150 - pratensis 352 Consolida regalis 306
A r m e r i a m a r i t i m a 342 Cardaria draba 36 Convallaria majális 90
Arnica m o n t a n a 166 Carduus nutans 234 Convolvulus arvensis 230
Artemisia vulgáris 196 Carlina acaulis 68 Cornus mas 218
Á r u m m a c u l a t u m 374 Carum carvi 64 - sanguinea 114
A r u n c u s sylvestris 82 Centaurea cyanus 304 Coronilla varia 278
A s a r u m e u r o p a e u m 390 - jacea 252 Corydalis cava 236
Asperula odorata 74 - montana 314 - f a b a c e a 236
Aster amellus 346 - scabiosa 252 - solida 272
Astragalus g l y c y p h y l l o s 200 Centaurium erythraea 248 Cotoneaster integerrimus 296
Astrantia major 62 Cephalanthera d a m a s o n i u m Crataegus m o n o g y n a 120
Atriplex hastata 368 198 - o x y a c a n t h a 120
- patula 368 - rubra 274 Crepis biennis 168
A t r o p a belladonna 354 Cerastium arvense 58 - c a p i l l a r i s 142
- f o n t a n u m 40 - p a l u d o s a 168
Ballota nigra 238 - s e m i d e c a n d r u m 56 Crocus albiflorus 66
Barbarea vulgáris 206 Cerasus a v i u m 116 - neapolitanus 344
B a t r a c h i u m aquatile 104 C e r a t o p h y l l u m d e m e r s u t n 386 Cruciata laevipes 180
- f l u i t a n s 104 - s u b m e r s u m 386 Cuscuta e p i t h y m u m 248
- t r i c h o p h y l l u m 104 C h a e r o p h y l l u m b u l b o s u m 86 C y p r i p e d i u m calceolus 274
Bellis perennis 66 - t e m u l u m 88
Berberis vulgáris 220 Chamaererion angustifolium Dactylorhiza incarnata 292
Betonica officinalis 260 262 - maculata 348
Bidens tripartita 214 Chamaespartium sagirtale 152 - majális 292
Biscutella laevigata 180 C h e l i d o n i u m május 180 Daphne c n e o r u m 294
Bryonia dioica 84 C h e n o p o d i u m a l b u m 368 - mezereum 294
Buphthalmum - bonus-henricus 368 - striata 294
- salicifolium 192 Chimaphila umbellata 266 Datura s t r a m o n i u m 48
Bupleurum Chrysanthemum Daucus carota 46
- f a l c a t u m 140 l e u c a n t h e m u m 68 Descurainia sophia 126
423
 Dianthus Ficaria verna 192 G y m n a d e n i a conopea 256 L a m i u m a l b u m 52
- c a r t h a u s i a n o r u m 246 Filago m i n i m a 170 Gypsophila muralis 232 - a m p l e x i c a u l e 238
- deltoides 246 Filipendula ulmaria 62 - m a c u l a t u m 272
- gratianopolitanus 244 - v u l g á r i s 94 Hedera - p u r p u r e u m 238
- seguieri 246 Fragaria moschata 78 - helix 388 Lapsana c o m m u n i s 144
- superbus 246 - vesca 78 Helianthemum Lathraea squamaria 272
Dictamnus albus 276 - viridis 56 - n u m m u l a r i u m 138 Lathyrus aphaca 152
Digitális grandiflora 176 Frangula alnus 122 Helleborus foetidus 378 - linifolius 316
- lutea 202 Fumaria officinalis 238 - niger 76 - pratensis 174
- purpurea 278 - v i r i d i s 378 - sylvestris 280
Diplotaxis tenuifolia 128 Gagea lutea 192 Hepatica nobilis 326 - tuberosus 238
- muralis 128 - pratensis 142 Heracleum s p h o n d y l i u m 64 - vernus 328
Dipsacus f u l l o n u m 332 - villosa 142 Herniaria glabra 370 L e d u m palustre 298
Draba aizoides 204 Galanthus nivalis 90 Hieracium pilosella 204 L e m b o t r o p i s nigricans 224
Drosera anglica 106 G a l e o b d o l o n l u t e u m 198 - sylvaticum 144 Lemna gibba 382
- intermedia 106 Galeopsis tetrahit 240 Hippocrepis comosa 174 - m i n o r 382
- rotundifolia 106 Galinsoga ciliata 52 Hippophaé rhamnoides 114 - t r i s u l c a 382
Galium aparine 38 Hippuris vulgáris 384 Leontodon a u t u m n a l i s 168
Echium vulgare 240 - m o l l u g o 38 Holosteum u m b e l l a t u m 40 - h i s p i d u s 168
Elodea canadensis 100 - o d o r a t u m 74 H u m u l u s lupulus 376 Lepidium campestre 36
E m p e t r u m n i g r u m 296 - palustre 56 Hydrocharis morsus-ranae 100 Leucojum v e r n u m 66
Epilobium - s y l v a t i c u m 74 Hydrocotyle vulgáris 108 Ligustrum vulgare 114
- h i r s u t u m 226 - v e r u m 132 Hyoscyamus niger 138 Lilium m a r t a g o n 270
- m o n t a n u m 262 Hypericum h i r s u t u m 186 Linaria vulgáris 152
Genista germanica 222
- p a r v i f l o r u m 282 - h u m i f u s u m 136 Linum catharticum 60
- pilosa 222
- r o s e u m 282 - m a c u l a t u m 162 Listera cordata 380
- tinctoria 222
Epipaclis helleborine 380 Gentiana - m o n t a n u m 186 - ovata 380
- palustris 112 - asclepiadea 310 - p e r f o r a t u m 162 L i t h o s p e r m u m arvense 44
Erica tetralix 296 - lutea 164 - p u l c h r u m 186 - p u r p u r e o - c o e r u l e u m 264
Erigeron acris 250 - p n e u m o n a n t h e 330 - tetrapterum 214 Lonicera p e r i c l y m e n u m 224
- canadensis 94 - v e r n a 310 - x y l o s t e u m 124
E r o d i u m cicutarium 228 Gentianella ciliata 308 llex a q u i f o l i u m 114 Lotus corniculatus 172
Erophila verna 34 G e r á n i u m dissectum 228 Impatiens glandulifera 290 Lunaria rediviva 352
E r y n g i u m campestre 44 - m o l l e 244 - noli-tangere 200 Lychnis flos-cuculi 242
- m a r i t i m u m 312 - p a l u s t r e 284 - parviflora 152 Lycopsis arvensis 304
E r y s i m u m cheiranthoides 206 - pratense 312 Inula salicina 214 Lycopus europaeus 102
E u o n y m u s europaea 386 - p u s i l l u m 244 Iris pseudoacorus 214 Lysimachia n u m m u l a r i a 188
E u p a t o r i u m c a n n a b i n u m 290 - p y r e n a i c u m 244 - sibirica 326 - t h y r s i f l o r a 212
Euphorbia cyparissias 154 - r o b e r t i a n u m 266 Isatis tinctoria 126 - v u l g á r i s 188
- dulcis 376 - s a n g u i n e u m 266 L y t h r u m salicaria 252
- exigua 132 - s y l v a t i c u m 342 Jasione m o n t a n a 314
- helioscopia 132 G e u m rivale 264 M a i a n t h e m u m b i f o l i u m 72
- palustris 208 - u r b a n u m 184 Knautia arvensis 318 M a l u s sylvestris 116
- peplus 132 Glechoma hederacea 360 - sylvatica 360 - sylvestris ssp. acerba 296
Euphrasia Globularia punctata 318 Malva alcea 228
- rostkoviana 70 G n a p h a l i u m sylvaticum 94 L a b u r n u m anagyroides 222 - moschata 248
- stricta 70 Gratiola officinalis 112 Lactuca serriola 146 - neglecta 228
424
 - sylvestris 230 Ononis repens 300 - comosa 256 Raphanus r a p h a n i s t r u m 38
Matricaria c h a m o m i l l a 50 - s p i n o s a 300 - v u l g á r i s 318 Reseda lutea 130
- discoidea 144 O p h r y s apifera 254 P o l y g o n a t u m m u l t i f l o r u m 92 R h a m n u s catharticus 386
- maritima 50 - insectifera 276 - o d o r a t u m 92 Rhinanthus alectorolophus 178
M e d i c a g o falcata 174 - holosericea 254 - v e r t i c i l l a t u m 92 - m i n o r 176
- lupulina 150 - sphecodes 274 P o l y g o n u m aviculare 42 - serotinus 178
M e l a m p y r u m arvense 240 Orchis mascula 276 - bistorta 244 Rhododendron ferugineum
- pratense 202 - militaris 254 - hydropiper 378 300
- sylvaticum 178 - m o r i o 348 - lapathifolium 286 - h i r s u t u m 300
M e l a n d r i u m a l b u m 42 - p a l l e n s 198 - persicaria 232 Ribes a l p i n u m 388
- noctiflora 42 O r i g a n u m vulgare 260 Portulaca oleracea 136 - n i g r u m 388
- r u b r u m 264 O r n i t h o g a l u m u m b e l l a t u m 50 P o t a m o g e t o n crispus 382 - p e t r a e u m 388
Melilotus albus 52 Orobanche m i n o r 178 - natans 382 - uva-crispa 388
- officinalis 154 - ramosa 154 Potentilla álba 76 Robinia pseudo-acacia 124
Mentha aquatica 332 Orthilia secunda 80 - anserina 210 Rorippa a m p h i b i a 180
- arvensis 340 Oxalis acetosella 76 - argentea 134 - palustris 206
- spicata 340 - erecta 208 - sylvestris 130
Menyanthes irifolia 284 Padus a v i u m 116 - n e u m a n n i a n a 134 Rosa arvensis 124
Mercurialis annua 366 Papaver a r g e m o n e 226 - reptans 158 - c a n i n a 298
- perennis 374 - rhoeas 226 - sterilis 76 - v i l l o s a 298
Mespilus germanica 118 - d u b i u m 226 Prenanthes purpurea 346 Rubus caesius 120
Moehringia trinervia 82 - h y b r i d u m 226 Primula elatior 182 - fruticosus 120
Moneses uniflora 80 - s t r i g o s u m 226 - farinosa 284 - idaeus 120
IVIonotropa hypopitys 182 Paris quadrifolia 380 - veris 158 - saxatilis 78
M u s a r i b o t r y o i d e s 326 Parnassia palustris 104 Prunella grandiflora 350 Rumex acetosa 242
- r a c e m o s u m 314 Pastinaca sativa 140 - v u l g á r i s 350 - acetosella 242
Mycelis muralis 196 Pedicularis sylvatica 290 Prunus spinosa 116 - alpestris 372
M y o s o t i s arvensis 304 Petasites albus 110 Pulmonaria officinalis 352 - c o n g l o m e r a t u s 384
- palustris 322 - hybridus 288 Pulsatilla pátens 346 - crispus 370
- sylvatica 312 Peucedanüm o r e o s e i i n u m 64 - pratensis 344 - obtusifolius 370
M y o s o t o n aquaticum 106 - palustre 88 - vernalis 344
M y r i o p h y l l u m spicatum 282 Phyteuma orbiculare 314 - vulgáris 344 Sagina p r o c u m b e n s 34
- verticillatum 282 - spicatum 60 Pyrola média 80 Sagittaria sagittifolia 102
Picris hieracioides 170 - m i n o r 80 Salicornia europaea 384
Nasturtium officináié 100 Pimpinella - rotundifolia 268 Salvia pratensis 338
Neottia n i d u s avis 198 - m a j o r 46 Pyrus c o m m u n i s 116 S a m b u c u s nigra 122
Neslea paniculata 128 - saxifraga 62 - racemosa 218
N u p h a r lutea 212 Pinguicula alpina 98 Ranunculus acris 160 Sanguisorba m i n o r 372
- p u m i l a 212 - v u l g á r i s 362 - arvensis 134 - officinalis 392
N y m p h a e a álba 112 Plantago lanceolata 38 - a u r i c o m u s 184 Sanicula europaea 86
- c a n d i d a 112 - major 340 - bulbosus 136 Saponaria officinalis 286
- média 56 - f l a m m u l a 210 S a r o t h a m n u s scoparius 224
Oenanthe aquatica 110 Plantanthera bifolia 70 - lanuginosus 184 Saxifraga granulata 58
Oenothera biennis 130 - c h l o r a n t h a 112 - lingua 210 - paniculata 98
- parviflora 130 Polygala amara 256 - m o n t a n u s 160 Scabiosa columbaria 336
O n o b r y c h i s viciifolia 258 - c h a m a e b u x u s 224 - repens 160 Scilla bifolia 326
- sceleratus 210 Scleranthus a n n u u s 370
426 427
 Scrophularia nodosa 392 Succisa pratensis 308
- vitis-idaea 118 - triphyllos 302
- u m b r o s a 392 S y m p h y t u m officináié 190
Valeriána dioica 248 V i b u r n u m lantana 122
Scutellaria galericulata 330 - o f f i c i n a l i s 268 - o p u l u s 122
- m i n o r 364 Tanacetum vulgare 146
Valerianella locusta 304 Vicia cracca 348
Scheuchzeria palustris 386 Taraxacum officináié 142
V e r a t r u m a l b u m 66 - s e p i u m 360
S e d u m acre 204 Teesdalia nudicaulis 54
Verbascum d e n s i f l o r u m 190 - tetrasperma 338
- a l b u m 98 T e t r a g o n o l o b u s m a r i t i m u s 172
- lychnitis 60 Vinca m i n o r 322
- s e x a n g u l a r e 164 T e u c r i u m c h a m a e d r y s 280
- n i g r u m 138 Vincetoxicum hirundinaria 84
- t e l e p h i u m 188 T h a l i c t r u m a q u i l e g i f o l i u m 340
- t h a p s u s 190 Viola biflora 198
- t e l e p h i u m ssp. p u r p u r e u m - f l a v u m 156
Verbéna officinalis 334 - canina 316
188 T h e s i u m p y r e n a i c u m 60
Veronica anagallis-aquatica - hirta 358
Senecio erucifolius 170 Thlaspi p e r f o l i a t u m 54
330 - odorata 338
- j a c o b a e a 170 - arvense 34
- arvensis 320 - palustris 364
- nemorensis ssp. fuchsii 194 T h y m u s s e r p y l l u m 260
- austriaca 308 - reichenbachiana 358
- yiscosus 194 Tilia cordata 220
- beccabunga 328 - ssp. riviniana 358
- v u l g á r i s 146 - platyphyllos 220
- c h a m a e d r y s 302 - ssp. sylvestris 358
Serratula tincloria 270 T r a g o p o g o n pratense 166
- hederifolia 320 - tricolor 172
Sherardia arvensis 334 Trientalis europaea 110
- officinalis 308 Viscaria vulgáris 264
Silaum silaus 158 T r i f o l i u m alpestre 258
- persica 302 V i s c u m a l b u m 218
Silene nutans 84 - arvense 70
- v u l g á r i s 58 - a u r e u m 150
Sinapis arvensis 128 - campestre 176
S i s y m b r i u m officináié 126 - i n c a r n a t u m 258
S o l a n u m dulcamara 362 - m é d i u m 258
- n i g r u m 48 - m o n t a n u m 96
S o l i d a g o canadensis 144 - pratense 258
- virgaurea 196 - repens 70
Sonchus arvensis 148 - r e s u p i n a t u m 336
- asper148 Trollius europaeus 166
Sorbus ária 122 Turritis glabra 72
- aucuparia 124 Tussilago farfara 214
- t o r m i n a l i s 124 Typha angustifolia 390
S p a r g a n i u m angustifolium 208 - latifolia 392
- erectum 208 - s h u t t l e w o r t h i i 392
- s i m p l e x 208
Spergula arvensis 42 Ulex europaeus 224
Spirodela U l m u s glabra 294
- polyrhiza 382 - laevis 294
Stachys palustris 292 - m i n o r 294
- recta 96 Urtica dioica 376
- sylvatica 278 - urens 366
Stellaria alsine 106 Utricularia vulgáris 216
- g r a m i n e a 40
- holostea 82 V a c c i n i u m myrtillus 388
- média 40 - oxycoccus 296
- n e m o r u m 82 - u l i g i n o s u m 298

428
429