Fizika

A penetrációs vizsgálat igen egyszerű, megértéséhez azonban szükség van a fizikai, kémiai
alapok megismerésére.

1 A természetben előforduló anyagokat sokféleképpen lehet

csoportosítani.
 Az anyagot felépítő részecskék alapján
 Halmazállapot alapján

1.1 A felépítő részecskék alapján

A legáltalánosabban az anyagok két nagy csoportba oszthatók:
 Különálló részecskékből felépülő anyagok
 Különböző erőterek (pl. gravitációs, elektromágneses)

Különálló részecskékből felépülő anyagok

Keverékek
Különböző molekulák vagy
atomok hozzák létre. A
részecskék között gyenge a
kapcsolat
(pl. homok a vízben,
cukoroldat)
Vegyületek
Különböző atomokból álló
azonos molekulák halmaza
(pl. szőlőcukor)
Egymáshoz erősen
kapcsolódó különböző
atomok, vagy atomcsoportok
halmazai (pl. NaCl, SiO)
Elemek
Azonos atomok halmazai
(pl. Neon, réz)
Azonos elemekből álló
azonos molekulák halmazai
(pl.O2)

1.2 Másfajta osztályozás szerint

Anyagok
Keverékek
Tiszta anyagok (pl. homok a
vízben)
Elemek Vegyületek
Fémek Nemfémek Szervetlen Szerves
(pl. réz Cu) (pl. kén S) (pl. NaCl (pl.szőlőcukor
konyhasó) C6H12O6 )

1.3 Halmazállapot alapján történő felosztás:

 Légnemű: kitöltik a rendelkezésükre álló teret, felveszik az edény alakját, könnyen
összenyomhatók
 Folyadék: felveszik az edény alakját, de térfogatukat megőrzik
 Szilárd megtartják alakjukat és térfogatukat
Részecskék hőmozgása nő. A hőmozgás csak az abszolút 0 fokon szűnik meg.
1.4 Más felosztás szerint:

Anyagok

Homogén rendszerek Heterogén rendszerek

Tiszta anyagok Elegyek Keverékek

Elemek Vegyületek

egy komponensűek többkomponensűek

1.4.1 Homogén rendszerek:
A homogén rendszerekben a diszpergált (szétoszlatott) részecskék nagysága 1 nm alatt van.
A halmaz összetétele a rendszer minden részén egyforma, homogén. A rendszerben észlelhető
makroszkopikus határfelületek nincsenek. Egyetlen fázisból állnak.
 Egykomponensűek: tiszta anyagok, mert bennük csak egyféle alkotórész van. (atom,
ionpár, molekula)
 Többkomponensűek: elegyek, mert bennük többféle alkotórész található
(cukoroldat). A két vagy többféle anyag homogén keverékét elegynek nevezzük!
 Gázelegy (pl.levegő)
 Folyadékelegy (pl.etanol és víz elegye)
 Gáz-folyadékelegy (O2 és CO2 oldódása vízben)
 Szilárd-folyadék elegyek (NaCl oldat)
1.4.2 Heterogén rendszerek:
A szétoszlatott részecskék nagysága 1 nm felett van. A rendszerben mikroszkopikus
határfelületek vannak. Több fázisból állnak. Sokszor többkomponensűek (vaspor vagy kénpor
keveréke).

1.5 A szétoszlatott részecskék nagyságától függően:

1.5.1 Kolloid diszperz rendszerek: a diszpergált részecskék nagysága 1-600 nm között

van.
1.5.2 Durva diszperz rendszerek: keverékek
Diszpergáló Diszpergált Kolloid rendszer
Gáz Gáz -
Gáz Folyadék Köd
Gáz Szilárd Füst
Folyadék Gáz Hab
Folyadék Folyadék Emulzoid
Folyadék Szilárd Szuszpenzoid
Szilárd Gáz Szilárd hab
Szilárd Folyadék Zárvány
Szilárd Szilárd Zárvány
Méretük miatt a kolloid részecskék igen nagy felületen érintkeznek környezetükkel. A
részecskék felülete nagy a tömegükhöz képest.

Jelentőssé válnak a felületi jelenségek.

A kolloid részecskék felületükön különböző anyagokat képesek megkötni, abszorbeálni.

2 Oldatok:
Az oldat két vagy többféle anyag homogén keveréke, azaz két vagy többkomponensű elegy,
amelyben az egyik komponens az oldószer a másik az oldódó anyag. Szűkebb értelemben az
oldószer folyadék, az oldódó anyag szilárd.

2.1 Oldékonyság:
Különböző anyagok oldékonysága különböző.
Adott hőmérsékleten hány gramm anyag tud feloldódni 1 kg oldószerben. Az oldékonyság a
hőmérséklet növekedésével általában növekszik, de a gázoké, csökken.

2.2 Oldatok töménysége:

Telítetlen: kevesebb oldódó anyag van bennük, mint amennyi az adott hőmérsékleten
feloldható lenne.
Telitett: pontosan annyi oldódó anyag van benne, mint amennyi adott hőmérsékleten
feloldható
Túltelített: több anyag van benne, mint amennyi az oldhatóságnak megfelel.
Töménység megadása: mol/m3; mól/kg; kg/dm3; kg/m3
A töménység fokát (c) koncentrációnak nevezik (mol/m3)
1 mol/m3 olyan homogén elegy egy összetevőjének koncentrációja, melynek 1 m3-ében az
összetevő anyag mennyisége 1 mól.

2.3 Moláris koncentráció: (cx) (mól/l)

2.4 Töménységkoncentráció: kg/m3; g/dm; g/l

3 Fajsúly
Homogén test fajsúlya:  = G/V (N/m3)
Mérése: A súlymérés nagy pontossággal elvégezhető
Archimédesz törvényével a szilárd test térfogata határozható meg.
Megmérjük a test súlyát levegőben (G) és vízben (GV)
A felhajtóerő F=G-GV=V. V V= 1 N/m3

A test fajsúlya:

Ismeretlen folyadék fajsúlya is meghatározható az alábbi módon:

Egy szilárd test súlyát megmérjük levegőben (G), vízben (GV) és az ismeretlen fajsúlyú
folyadékban (Gx).
Mivel a test térfogata (V) állandó így felírhatjuk a súlyveszteséget a vízben ill. a másik
folyadékban
G-GV=V. V ; G-Gx=V. x

A folyadékok gyors fajsúlymérése úszó fajsúlymérővel történik (areométer). Alul súllyal

terhelt üvegcső, amely annál mélyebbre merül a folyadékban, minél kisebb annak a
felhajtóereje. A száron lévő tapasztalati skáláról le lehet olvasni az eredményt.
Légnemű testek fajsúlyának meghatározására ismert V térfogatú, csappal elzárható
üvegedényt használnak. A súlyát üresen, majd a kérdéses gázzal töltve mérik!

4 Penetrációs alapfogalmak ismétlése

4.1 A vizsgálat alapja:

Egyes folyadékok speciális tulajdonságaik miatt képesek behatolni a vizsgálandó anyag
felületén található, felületre nyitott anyagfolytonossági hiányokba és hosszabb, rövidebb idő
után hajlamosak onnan részben kiszivárogni.
Csak a felületre nyitott anyagfolytonossági hiányok mutathatók ki.
Ahhoz hogy egy jelzőfolyadék alkalmas legyen a hibakimutatására megfelelő fizikai
tulajdonságokkal, kell rendelkeznie.

5 Fizikai alapok:

5.1 A felületi feszültség:

A folyadék egységnyi szabad felületének a felületi energiáját adja meg.
A folyadékban ható erőviszonyok:
 Jelenség: Lapjával a víz felszínére helyezett borotvapenge nem süllyed el.A víz
úgy viselkedik, mintha felszínét vékony gumihártya borítaná!
 Megfigyelés 2: Szappanos vízbe drótkeretet merítünk  vékony hártya, keletkezik
rajta!

A cérnaszál kifeszül
Jelenség magyarázata: A molekulák között a Van der Waal-féle kohéziós erők hatnak.
 A felületi feszültség molekuláris magyarázata
A felületen lévő molekulákra csak a folyadék belsejéből hat a Van der Waal féle erőeredője
a felületre merőleges és a folyadék belseje felé irányul. Ha egy molekulát a folyadék
belsejéből a felületre akarok hozni, úgy ezt az erőt kell legyőznünk, munka befektetésével. Az
így felszínre hozott molekula megnöveli a felületet és a befektetett munka, mint potenciális
energia jelenik meg! Ennek az energiának a felület egységre vonatkoztatott értékét nevezzük
felületi feszültségnek!
Másik értelmezése: A felületi feszültség egyenlő a folyadék felületének síkjában, a kerület
egységnyi (l) hosszúságú szakaszára merőlegesen ható F erő és a szakasz l hosszának
hányadosával:

5.1.1 Mérési lehetőség:

A méréshez olyan keretet alkalmazhatunk, amelynek AB oldala

elhanyagolhatóan kicsi súrlódással elmozdulhat. Ha a keretet
szappanos vízbe mártjuk, akkor hártya alakul ki közte és az AB
oldal felhúzódik.  A keretben kialakuló hártya mindig a
legkisebb alakot veszi fel. Létezik egy olyan F erő, amelynél a
keret mozgó oldala egyensúlyban van! Kisebb F erő esetén a
hártya összehúzódik, nagyobb erő esetén elszakad. Az egyensúlyt
létesítő erő kizárólag az AB szakasz hosszával arányos

F=2..l

 = felületi feszültség (N/m)

2.-es szorzó a keretben kialakult hártyát két felület határolja.
A felületi feszültség értéke a hőmérséklet növekedésével csökken.

5.2 Hajszálcsövesség vagy kapilláris hatás:

A kis felületi feszültség mellett ez a fizikai tulajdonság teszi képessé a jelzőfolyadékot arra,
hogy keskeny résekbe behatoljon!
F1 = kohéziós erő a folyadék molekulák között hat, Van der Waal féle erő.
Fa = az edény fala és a folyadék molekulák között hat.
 Nem nedvesítő folyadék felszíne

Nedvesítő folyadék felszíne

Ha az adhéziós erő nagyobb, mint a kohéziós erő, akkor a folyadék jól nedvesítő.
Az Fa és Fl erők nagysága függ a folyadéktól és függ az edény anyagától.
Ez a hajszálcsövesség alapja. Ha egy hajszálcsövet folyadékba merítünk és abban a folyadék
vagy a felszín fölé, emelkedik (nedvesítő folyadék), vagy pedig a felszín alá húzódik (nem
nedvesítő folyadék).
A kapilláris felemelkedés ill. csökkenés az alábbi összefüggéssel számítható:

H=2.  /.r.g
 = felületi feszültség
 = folyadék sűrűsége
r = kapilláris sugara
g = nehézségi gyorsulás

5.3 A viszkozitás:
A folyadékok belső surlódáséra jellemző együttható! A belső súrlódás az az erő, amely akkor
lép fel, ha a folyadék egyik rétege a másikhoz képest elmozdul.
5.3.1 Dinamikai viszkozitás: (Pa.s)
1 Pa.s olyan laminárisan áramló homogén közeg dinamikai viszkozitása, melynek két,
egymással párhuzamos, egymástól 1 m távolságban lévő és 1 m/s sebesség különbséggel
áramló sík rétege között a réteg 1 m2-én 1N csúsztató erő lép fel.
5.3.2 Kinematikai viszkozitás: (m2/s)
 =/
A viszkozitás a hőmérséklet növekedésével csökken!
Az előzőekben átvettük azokat a fizikai alapfogalmakat, amelyek döntő mértékben
befolyásolják a jelzőfolyadékok érzékenységét (felületi feszültség, kapilláris hatás) és a
vizsgálathoz alkalmazott technológia paramétereit (viszkozitásbehatolási idő)

Készülékismeret

Vizsgálóanyagok

Előzetes tisztítás anyagai Jelzőfolyadékok Lemosók Előhívók

6 Az előzetes tisztítás anyagai

6.1 Célja:
A felületről és a felületi folytonossági hiányokból eltávolítja a vegyi és mechanikus
szennyeződéseket. (zsir, olaj, festék, reve, stb.

6.2 Módszerei:

6.2.1 Mechanikus tisztítás

Eszközei:
 Drótkorongozás
 Drótkefélés
 Köszörülés
 Szemcseszórás
 Sörétezés
Eltávolítja
 Revét
 Rozsdát
 Piszokmaradványokat
 Festéket
6.2.2 Vegyi tisztítás
Eszközei:
 Savas fürdő
 Lúgos fürdő
 Oldószeres tisztítás
Eltávolítja
 Reve zsír
 Olaj
 Festék
6.2.3 Kombinált tisztítás
Eszközei:
 Ultrahangos tisztítás oldószeres fürdőben
Eltávolítja:
 Talán az egyik leghatékonyabb módszer

7 Jelzőfolyadékok

7.1 Feladata:
A felületre nyitott folytonossági hiányokba való behatolás.
Ahhoz, hogy ezt a feladatot maradéktalanul el tudják látni különleges tulajdonságokkal, kell
rendelkezniük. Ezek a tulajdonságok befolyásolják a jelzőfolyadék érzékenységét, a
felhasználási technológiáját, tűzveszélyességét.

7.2 Az érzékenységet befolyásoló tulajdonságok

7.2.1 Felületi feszültség (N/m)

Minél kisebb a felületi feszültség, annál kisebb méretű (szélességű) hibába képes a
jelzőfolyadék behatolni.
7.2.2 Értéke függ:
 Hőmérséklettől (növekvő hőmérséklet mellett csökken)
 Határoló gáz fajtájától, nyomásától
 Jelzőfolyadék szennyezettségétől
 Jelzőfolyadék sűrűségétől
7.2.3 Mérésének lehetőségei (jegyzet 7. Oldal)
 Ismert méretű kapilláris csőben a folyadék felemelkedésének mérése
 Cseppterülési próba (üveglapra cseppentve a jelzőfolyadékot a cseppterülés a
nedvesítéssel arányos)
7.2.4 Fajsúly (N/m3)
Fontos anyagjellemző. Értéke befolyásolja az anyag felületi feszültségének nagyságát.
Mérése: a folyadék tömegének pontos mérésére szolgáló laboratóriumi eszköz a piknométer
megtöltésével és analitikai mérlegen történő súlyméréssel egyszerűen számítható:

7.2.5 Halogénanyag-tartalom, kéntartalom (%)

 Korróziós károsító hatása miatt mennyiségének ismerete feltétlenül szükséges. A
kén a feszültségkorróziós károsodást segíti elő. Alacsony értéket kémiai úton, illetve
a jelzőfolyadék többszöri desztillálásával érnek el!
 A többszöri desztillációval mind több és több káros mellékanyagot tudnak
eltávolítani, és kedvezően befolyásolja a jelzőfolyadék felületi feszültségét, és így
közvetlen hatással van az érzékenységre!
7.2.6 Szemcseméret
 A szemcseméret nincs befolyással az érzékenységre, mivel oldott állapotban van
0,1 nagyságú.

7.3 A technológiát befolyásoló tulajdonságok

7.3.1 Viszkozitás (dinamikus Pa.s, kinematikus m2/s)
 A folyadékok belső súrlódására jellemző mérőszám. A belső súrlódást két egymáson
elmozduló folyadékréteg között mérjük. Erősen hőfokfüggő! Vizsgálati
érzékenységet kimutatható módon nem befolyásolja. Behatolási idő
meghatározásánál döntő! Mérése viszkoziméterrel.
7.3.2 Száradási idő (min)
 Technológiai szempontból fontos anyagjellemző, mivel a jelzőfolyadék nem
száradhat meg a felületen. Behatolási időt befolyásolja (közben nem száradhat meg).
A jelzőfolyadék illékonyságával van kapcsolatban. Minél kisebb a jelzőfolyadék
parciális gáznyomása, annál kevésbé képes párologni és ezáltal lassabban szárad.
7.3.3 Szín, csillogó képesség
 Abszolút mérőszámokkal nem jellemezhető. A hibafelismerhetőség szempontjából
fontos. Ellenőrzése vizsgálósorok esetében szabad felületű jelzőfolyadék fürdőknél
fontos. MSZ 7878-86 10%-os hígítású állapotban írja elő az összehasonlító
vizsgálatot a színintenzitás ellenőrzésére.

7.4 Tűzveszélyességet befolyásoló tulajdonságok

7.4.1 Lobbanáspont (C)

 Az a legalacsonyabb hőmérséklet, melyen annyi gőz párolog, hogy szikra hatására
belobban.
7.4.2 Tűzveszélyességi fokozat (I-IV)
 A tárolást és a felhasználhatóságot befolyásolja tűzvédelmi szempontból. I. fokozat
a legveszélyesebb

7.5 A jelzőfolyadék típusai

Az MSZ 7879-86 szabvány négy csoportba sorolja a jelzőfolyadékokat.
7.5.1 A típusú
 Fluoreszkáló jelzőfolyadékkülönleges ásványolaj-származékok
 UV fényben sárgás, narancssárgás fénnyel fluoreszkál. A fluoreszkáló határt
fluoreszkáló por hozzákeverésével fokozzák (365 nm hullámhosszúságú UV fénnyel
megvilágítva a legjobb)
7.5.2 B típusú
 Színes jelzőfolyadék= oldóanyag + szinező anyag

szénhidrogén származékok keveréke finomra őrölt szudánvörös festékpor

 Aromás szénhidrogének: xilol, izopropil alkohol
7.5.3 C típusú
 Kettőscélú=fluoreszkálnak és szabad szemmel is jól láthatók az A és B csoport
anyagainak felhasználásával, készül.
7.5.4 D típusú
 Különleges célú
 Pl. melegpenetráló szerek kb. 200C-on használhatóak. Hordozóanyaguk magasabb
atomszámú szénhidrogén-származék, pl. parafin, ebbe van belekeverve a
fluoreszkáló por vagy a szudánvörös festék. Szobahőfokon szilárdak. Üzemi
hőfokon viszkozitásuk olyan nagyságrendű, mint a normál szereké szobahőfokon.
8 Lemosók

8.1 Feladatuk:
A felesleges jelzőfolyadék mennyiség eltávolítása a vizsgálandó felületről a behatolási idő
letelte után.
Az MSZ 7879-86 szabvány három csoportba sorolja a lemosókat.
8.1.1 A típusú
 Víz
 Ha a jelzőfolyadék tartalmazott emulzióképzőt, akkor a felesleges jelzőfolyadék
egyszerű vizes mosással eltávolítható a felületről.
8.1.2 B típusú
 Emulzióképző
 Feladata, hogy a felületen lévő jelzőfolyadékkal reagálva, azt vízzel oldhatóvá
tegye. Így a jelzőfolyadék egyszerű vizes mosással eltávolítható.
 Lipofil: zsíroldó, korlátozott viztűrőképességű (gélképződés!). Kritikus emulgeálási
idő!
 Hidrofil: minden arányban hígítható vízzel
8.1.3 C típusú
 Folyékony oldószerek
 Elsősorban egyedi vizsgálatoknál van jelentősége, flakonos kiszerelésű.
 Lehetőleg gyorsan illó legyen
 Ne legyen éghető
 Ne képezzen robbanó elegyet
 Ne okozzon korróziós károsodást
 Ne tartalmazzon egészségre káros anyagokat
 Anyaga: stabil szénhidrogének keveréke aromás, vagy halogénezett
szénhidrogének, pl.: triklóretilén

9 Előhívók:

9.1 Feladatuk:
A felületi folytonossági hiányokba behatolt jelzőfolyadékot kiszívja a felszínre, és így
láthatóvá tegye.
A jelzőfolyadék kiszívódásának alapja a kapilláris hatás.

9.2 Tulajdonságaik:
 Maximális szemcseméret 0,5-1. A szemcsék mérete közel egyforma legyen
Nagy kapilláris hatás
 Egyenletes vékony rétegben lehessen felhordani, ne tapadjon össze, ne csomósodjon
 Jó szívóképesség, optimális száradási képesség
 Erős kontraszthatás a jelzőfolyadékkal (ne legyen saját fluoreszkáló hatása)
 Ne tartalmazzon korróziót okozó anyagokat
Az MSZ 7879-86 három csoportba sorolja az előhívókat

9.3 A típusú: Száraz porok

 Színük fehér
  Anyaguk: különféle fémoxidok keveréke
 Káliumkarbid
 Magnéziumoxid
 Titánoxid
 Szilíciumoxid

9.4 B típusú: Vizes szuszpenzió vagy oldat

 Szárazporos előhívót vízbe keverjükvizes szuszpenzió

9.5 C típusú: Porok szuszpenziója nem vizes alapú oldószerben

 Szárazporos előhívót oldószerbe keverjükoldószeres szuszpenzió
 Az oldószer jó illékonyság legyen (alkohol bázisú szénhidrogének)
 Különleges előhivó: törlésálló előhívócsak oldószerrel lehet eltávolítani!
Látható, hogy az MSZ 7879-86 szabvány szerinti jelöléssel három betű megadásával a
vizsgálókészlet anyaga egyszerűen megadható.
Pl.: BCC
Az általánosan helyszíni egyedi vizsgálatoknál alkalmazható vizsgáló készlet:
 Látható színes jelzőfolyadék
 Folyékony oldószeres lemosó
 Oldószeres szuszpenziójú előhívó

10 Vizsgálóanyagok érzékenysége, érzékenység szerinti

csoportosítás
A gyakorlatban felmerült az a kívánság, hogy a vizsgálóanyagokat és azok kombinációit
hibakimutatási érzékenységük szerint kellene csoportosítani!
Az MSZ ilyen szempontok szerint nem végzi el a vizsgálóanyagok csoportosítását.
Ilyen csoportosítást alkalmaz az amerikai NASA és a MIL-I-25135C valamint a német LTF
6850-001 számú előírás is.

10.1 Áttekintés a vizsgálóanyag kombinációkról

Csoport Jelzőfolyadék Emulzióképző Lemosó Előhívó
I. színezett nincs oldószer száraz vagy nedves
II. színezett, van víz száraz vagy nedves
emulzióképzővel
III színezett kevés kevés víz száraz vagy nedves
emulzióképzővel
IV. Fluoreszkáló, kevés kevés víz száraz vagy nedves
emulzióképzővel
V fluoreszkáló van víz száraz vagy nedves
emulgeálható
VI. fluoreszkáló nagy érzékenységű van víz száraz vagy nedves
emulgeálható
VII. fluoreszkáló, oldóanyaggal nincs oldószer vízmentes, nedves
eltávolítható

Az I. csoport a legkisebb, míg a VII. csoport a legnagyobb érzékenységet jelenti.

A csoportbasorolás nem történhetett sem a felületi feszültség, sem a viszkozitás alapján, mert
befolyásoló tényező a vizsgált anyag milyensége, felületi minősége stb., ezért a csoportosítás
a különböző próbatesteken végzett repedés kimutatási érzékenység alapján történt.

11 Vizsgálóanyagok és vizsgálórendszerek ellenőrzése

Az egyes vizsgálatok során biztosítani kell a vizsgálóanyagok állandó jó minőségét. Ez
elengedhetetlen a jó kimutathatóság, reprodukálhatóság és a minőségbiztosítás szempontjából.
Hasonló okok miatt rendszeres időközönként a vizsgálórendszereket is ellenőrizni kell.
(Előirás: MSZ 7878-86, MIL-I-25135D, LTF 6850-001)

11.1 Vizsgálóanyagok ellenőrzése

 Vizsgálóanyagok tulajdonságainak mérésével
 Összehasonlító vizsgálatok végzésével (kezdeti állapotot rögzítik és a felhasználás
során, ellenőrzik a változást)

11.2 Vizsgálóanyagok minősítésénél az alábbi tulajdonságokat kell ellenőrizni és

bizonylatolni:

11.2.1 Az összes vizsgálóanyagnál:

 Toxicitás
 Korróziós tulajdonságok
 Lobbanáspont
 Viszkozitás
 Tárolási stabilitása
11.2.2 Jelzőfolyadékoknál:
 Felületi nedvesítő képesség
 Száradási idő
 Szín vagy kontraszthatás
 Csillogás (fluoreszkálónál)
 UV stabilitás (fluoreszkálónál)
 Hőstabilitás
 Tartálybani viselkedés (kicsapódás, különválás, habképződés, koncentráció)
 Viztűrőképesség
11.2.3 Emulgálószereknél:
 Szín
 Jelzőfolyadéktól való szennyeződés
 Viztűrőképesség
 Tartálybani viselkedés
 Koncentráció
 Víztartalom
 Tárolási hőmérséklet stabilitás
11.2.4 Előhívóknál:
 Szennyezettség (saját fluoreszkálás)
 Újraszórhatóság
 Eltávolíthatóság
 Szemcseméret
12 Vizsgálórendszer ellenőrzése
Az érzékenység vizsgálatát jelenti!
Különböző etalonokon végzik el a vizsgálatot és a kapott indikációkat, értékelik.

12.1 Természetes repedést tartalmazó etalonok

12.1.1 Előnye:
 A legközelebb áll a gyakorlati vizsgálathoz
 Egyszerű az elkészítése házilagosan is
12.1.2 Hátránya:
 Biztonságosan csak egyszer használható, mivel nehezen tisztítható!

12.2 MIL-I-25135D szerinti ellenörzötest (jegyzet 19.oldal 3.ábra)

Anyaga:2024 alumínium ötvözet
Mérete: 76x51 x 8 mm hosszirányú hengerléssel
Műrepedés készítésének módja:
 A lemez alsó oldalának közepét kb. 4 perc alatt 510-530C-ra melegítjük  10 mm
átmérőben. Ezt követően a lemezt hirtelen csapvíz alá helyezzük. A lemez közepén
keresztirányban egy 2x2 mm hornyot kell marni mindkét oldalon.
Repedt munkadarabokat is használhatunk etalonként. Biztonsággal csak egyszer használható!

12.3 ISO szerinti ellenőrzötest

50x106x10 mm 2 mm mély és 6 mm széles horonnyal.
12.4 LTF 6850-001 szerinti ellenörzötest

12.4.1 I.-es etalon

 anyaga AlMg5 alumíniumötvözet
 mérete: 50x50x10 mm közepén  6 mm-es furat
 Hőkezeléssel állítjuk elő a repedéseket, majd a lemezt kétfelé vágjuk.
12.4.2 II.-es etalon
 Anyaga: acéllemez melynek egyik oldala keménykrómozott
 Mérete: 100x30x4 mm krómréteg vastagsága: 100
 A lemezt golyónyomással repesztjük.

12.5 Mesterséges rést tartalmazó etalonok

Sokféle fajtája létezik
 Csavarral összeszorított homloklapján köszörült hüvelyek

 Szerelt etalon: A jelzőfolyadék időbeni előrehaladását lehet mérni vele. A felső

vályúba töltjük a jelzőfolyadékot és mérjük, hogy mennyi idő múlva jelenik meg az
alsó oldalon lévő előhívó rétegen a jel.
13 A vizsgálat és a kiértékelés eszközei
A vizsgálat nem igényel különleges eszközt, berendezést.

13.1 Legáltalánosabb:
 Szóródobozos kiszerelés készlet formájában is
 Előhívó flakonjában keverőgolyó van
 Hajtógáz ma már CO2 vagy N2 (Freon helyett)

13.2 Egyedi helyszíni vizsgálatoknál:

 Vizsgálóanyagok flakonos kiszerelésben
 Törlőrongy
 Kefe, ecset
 Hőkréta
 Jelzőkréta
 Kézinagyitó
 Lámpa vagy UV fényforrás (365 nm-es hullámhosszúságú fény,UV
intenzitásmérővel lehet az intenzitást mérni)

13.3 Nagyméretű daraboknál a szóródoboz nem gazdaságos!

 A vizsgálószereket ilyenkor szórópisztollyal, locsolóberendezéssel juttatjuk a
felületre.
 Szórás hátránya: szennyezi a környezetet, nagy vizsgálóanyag veszteség, káros lehet
a környezetre és a kezelő személyzetre
 Locsolás hátránya: a folyadék összegyűjtéséről gondoskodni kell.
 Vizsgálandó tárgyat bemeríthetjük a jelzőfolyadékkal teli kádba. (vizsgálóanyag kis
illékonyságú legyen, állandó ellenőrzés)
 Alkalmazhatunk elektrosztatikus felhordást (gazdaságos, egyenletesen jó felhordást,
biztosit)

13.4 Vizsgálósorok
Vizsgálósoroknál egyéb kiegészítő berendezéseket használunk, pl. az anyagmozgatásra,
vizsgálóanyag tárolására, felfogásra.
13.4.1 Előtisztítás:
 Oldószeres tartályba történő bemerítéssel
 Oldószeráramoltatással
 Forró lúgos lemosás
 Zárt rendszerű mosósoron
13.4.2 Száritás:
 Infralámpával
 Fúvatott levegővel
13.4.3 Jelzőfolyadék:
 Kádba történő bemerítéssel (áramoltatni kell)
 Szórással (kabin kell)
 Locsolással (jelzőfolyadék gyűjtése
 Utána csepegtetőtálcán való tárolás!
13.4.4 Lemosás:
 Oldószeres lemosó permetezés
 Vízpermetezés
 (ha kell emulgeálás) mártás vagy permetezés
13.4.5 Szárítás
 Infralámpával
 Fúvatott levegővel
13.4.6 Előhívás
 Zárt tartály száraz por befúvásával
13.4.7 Kiértékelés
 Megfelelő megvilágítású helységben
 Fluoreszkáló eljárásnál megfelelő elsötétítés kell, és a háttér zavaró fluoreszkálás
mentesség biztosítása.
A vizsgálósorokat mindig a vizsgálandó alkatrészeknek megfelelően kell kialakítani. Meg kell
szervezni a vizsgálóanyagok ellenőrzését és minősítését.
Vizsgálósor elvi folyamat ábrája:

14 Dokumentálás eszközei:

14.1 Eredményeket dokumentálni kell!

14.2 Jegyzőkönyv!

14.2.1 Tartalmaznia kell:

 Vizsgálati feltételek
 Összes paraméter
 Értékelés
14.2.2 A jegyzőkönyv alapján reprodukálhatónak kell lennie a vizsgálatnak, Egzakt
módon a talált indikációt színes fotózással lehet a legkorrektebbül megadni.
Vizsgálattechnológia

15 A vizsgálat elve, alkalmazási köre

A penetráció a felületre nyitott folytonossági hiányok (repedés, pórus, zárvány) kimutatására
alkalmas többnyire a vizsgálandó anyag minőségétől függetlenül.
15.1 Az eljárás alapja:
Ha a folyadékok a kapilláris hatás alapján, a felületen lévő folytonossági hiányokba
behatolnak, hajlamosak arra, hogy hosszabb-rövidebb idő után azokból kiszivárogjanak. A
hatás fokozható nagy szívóhatású kontrasztanyag felvitelével, amely a behatolt
folyadékanyagot vagy annak egy részét a felületre hozza, és a kiszivárgást gyorsítja.

15.2 A vizsgálati folyamat:

a) felületi repedés tisztítás után

b) jelzőfolyadék felvitele után
c) jelzőfolyadék lemosása után
d) előhívás után

15.3 Az eljárás előnyei:

 Egyszerű
 Nem igényel különleges eszközöket
 Sokféle anyagra alkalmazható
 Fémek
 Műanyagok
 Üveg
 Porcelán
 Mázas kerámia
 (porózus anyagokra nem alkalmas)
 független a geometria kialakításától
 független a mágneses tulajdonságoktól

15.4 A vizsgálat megkezdése előtt:

 Vizsgálati előírás megismerése
 Értékelési előírás megismerése
 Vizsgálati technológia áttekintése vagy elkészítése:
 Azaz: A vizsgálandó tárgy jellegétől és a megkívánt érzékenységtől függően a
vizsgálandó anyag és eszközök választása. A behatolási és előhívási idők
meghatározása.

15.5 A vizsgálat általános blokkdiagramja

16 A vizsgálati előírások megismerése

Ismerete döntő a vizsgálat elvégzése és az értékelés szempontjából.

16.1 Hazai előírások:

 MSZ 7879-86 A folyadékbehatolásos vizsgálat alapelvei
 MSZ 7878-86 Felületek folyadékbehatolásos vizsgálórendszerének ellenőrzése
  MSZ 7875-86 Roncsolásmentes vizsgálathoz használt UV sugárforrás közvetett
értékelése
 MSZ 4310/3-85 Szemrevételezéssel kimutatható felületi hibák jelrendszere
(dokumentáláshoz)

16.2 Hazai értékelési előírások: Termékszabványok vagy speciális előírások

alkalmazhatók
 MSZ 13833 Kazánok és nyomástartó edények gyártása, vizsgálata (bemetszés,
repedés jellegű hiányt nem enged meg)
 MSZ 6442 Acélszerkezetek ömlesztő hegesztéssel készített kötéseinek és szerkezeti
elemeinek gyártási követelményei. (bemetszés, repedés jellegű hiányt nem enged
meg)
 Atomeröművi Szabályzat ide vonatkozó kötetei stb.
 Egyedi termékszabványok

17 Vizsgálati technológia

17.1 Vizsgáló eszközök és vizsgálóanyagok megválasztása

17.2 A választást alapvetően befolyásolják:

 Munkadarab (alak, méret)
 Munkadarabok mennyisége
 Rendelkezésre álló lehetőségek
 Gazdaságossági megfontolások
 Kívánt (előirt) hibakimutatási érzékenység
17.2.1 Munkadarabok mennyisége és mérete szerinti választási szempontok

Munkadarabok mennyisége és mérete szerinti választási szempontok

Egyedi Sorozat
Kisméretű Nagyméretű Kisméretű Nagyméretű
gyári flakonos gyári flakonos Telepített Telepített
kiszerelésű kiszerelésű vizsgálósoron vizsgálósoron (ha
vizsgálóanyaggal vizsgálóanyaggal még a mérete
(készletben is (készletben is megengedi)
kapható) kapható) Vízzel mosható
jelzőfolyadék jelzőfolyadék:
feljuttatása (vízzel Ecsettel
mosható) Szórással
ecsettel Locsolással
locsolással Lemosás:
szórással Locsolás (víz)
lemosás: Vizes ruha
locsolással Előhívás
vizes ruhával Porszórás
Előhívás: Vizes szuszpenzió
Porszórással (locsolás, szórás)
Vizes szuszpenzió
locsolással, szórással
Helyhez kötött vizsgálatoknál
Helyszíni szereléseken
Javító hegesztéseknél stb.

17.2.2 A telepített vizsgálósor kialakítását alapvetően a vizsgálandó alkatrészek alakja

és nagysága határozza meg. (környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok!)
 Munkadarabok mozgatása automatikus
 Szállítószalaggal
 Egyesével
 Fűzérben
 Drótkosárban stb.
Az egyes technológiai elemek végrehajtására sokféle megoldás létezik. Az egyes megoldási
lehetőségeket már végigvettük a készülékismeret órán.
17.2.2.1 Néhány fontos dolog:
 A vizsgálósoron lehetőleg meg kell akadályozni a különböző vizsgálóanyagok
környezetbe való kijutását.
 A jelzőfolyadék felvitele előtti szárítás hőfokát úgy kell megválasztani, hogy az
alkalmazott jelzőfolyadék az adott hőfokon használható legyen!
 A behatolási idő meghatározásánál figyelni kell arra, hogy ezt jelentős mértékben
befolyásolja a munkadarab hőmérséklete.
 Alapvetően a behatolási idő határozza meg a vizsgálósor ütemidejét.
 Meg kell oldani a vizsgálóanyagok folyamatos ellenőrzését, pótlását és cseréjét.
 Környezetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi szabályok figyelembe vétele.
17.2.3 Vizsgálóanyagok megválasztása:
 A választást alapvetően a megkívánt érzékenység határozza meg (és a lehetőség)
 A megkívánt érzékenységet, azaz egy adott alkatrész vizsgálatánál a legnagyobb
megengedhető hibaméretet, szabványok, műszaki vagy tervezői előírások határozzák
meg.
A vizsgálóanyag kombinációkat a hibakimutatási érzékenység és a vizsgálati feltételek
figyelembevételével már a készülékismeret órán csoportosítottuk.
Azt azonban nem vizsgáltuk meg, hogy milyen nagyságrendű hibákat tudunk kimutatni
penetráció segítségével.
A repedés jellemző méretei alapján 4 féle érzékenységi szintet határozunk meg (jegyzet
10.oldal)
A repedés méretei közül leginkább a szélességnek van döntő szerepe.
Az I. szintet legfeljebb a legérzékenyebb vizsgálóanyag csoportokkal lehet elérni:
 Fluoreszkáló jelzőfolyadék+szárazporos hívó
 Fluoreszkáló jelzőfolyadék+utánmunkálás+szárazporos hívó, oldószeres hívó
Rendelkeznünk kell olyan módszerrel, amellyel ellenőrizni tudjuk a vizsgáló anyagokat és
vizsgálórendszert.
Etalonok használata!

17.3 Technológiai és egyéb szempontok vizsgálóanyag választásnál:

 Színes jelzőfolyadékkal szemben előnyösebb a fluoreszkáló, bár érzékenység
szempontjából nincs különbség, de a fluoreszkáló kontrasztosabb így jobb a
hibakimutathatósága
  Zárt tér, tűz és robbanásveszélyes helyen történő vizsgálat (Nem gyúlékony szerek
is lettek fejlesztve!)
 Környezetvédelem (Biológiailag lebomló szerek)
 Hőfok (Meleg penetráló szerek)

17.4 Behatolási idő meghatározása

17.4.1 A behatolási idő függ:

 Vizsgálószer viszkozitásától
 Hőmérséklettől
 Vizsgálat anyagától, típusától
 Keresett hiba típusától, jellegétől
 Nem jó sem a túl rövid, sem pedig a túl hosszú behatolási idő.
 Rövid: kisebb méretű hibákba nem szívódik be eléggé a jelzőfolyadék, és így
azokat nem tudjuk kimutatni.
 Hosszú: nehezebb lesz az eltávolítás, jelzőfolyadék megszáradhat a felületen
 Amennyiben mégis hosszú behatolási időre van szükségünk (egy óra vagy annál
több) a jelzőfolyadék felvitelt többször meg kell ismételni, és nem szabad hagyni,
hogy megszáradjon a felületen (pl.: erősen ötvözött acélok esetén max: 2 óra)
 Ismeretlen anyag esetében legalább 10 perc behatolási idő!4
17.4.1.1 Javasolt legnagyobb behatolási időtartamok vízzel mosható jelzőfolyadék esetében.
A vizsgált anyag neve A vizsgált tárgy típusa A hiba típusa A behatolás időtartama (min)
öntvény porozitás 5…..15
Alumínium hegesztés porozitás 30
egyéb munkadarab repedés 30
öntvény porozitás 30
Acél hegesztés porozitás 20
egyéb munkadarab repedés 30
Sárgaréz öntvény porozitás 10
és forrasztott porozitás 15
bronz egyéb munkadarab repedés 30
Üveg bármilyen munkadarab repedés 5…..30
Műanyag bármilyen munkadarab repedés 5…..30

17.4.1.2 Javasolt behatolási időtartam utólag emulgeált és oldószerrel eltávolítható

jelzőanyagok esetében.
A vizsgált anyag neve A vizsgált tárgy típusa A hiba típusa A behatolás időtartama (min)
öntvény porozitás 5
Alumínium hegesztés porozitás 5
egyéb munkadarab repedés 10
öntvény porozitás 10
Acél hegesztés porozitás 20
egyéb munkadarab repedés 20
Sárgaréz öntvény porozitás 5
és forrasztott porozitás 10
bronz egyéb munkadarab repedés 10
Üveg bármilyen munkadarab repedés 5
Plasztik bármilyen munkadarab repedés 5
17.5 Előhívási idő
 Általában elfogadható, hogy a behatolási időtartam fele, de legalább 5 perc.

18 A vizsgálat végrehajtása:
A vizsgálatot a vizsgálati technológia szerint kell végrehajtani!
A vizsgálat általános műveleti sorrendje:

Tisztítás

Szárítás

A jelzőfolyadék felvitele, behatolása

A jelzőfolyadék eltávolítása

A B C D E
Folyékony Gőz állapotú Vízzel Vízben oldható Emulzió-
oldószerrel oldószerrel oldószerrel képzővel

Szárítás Előhívás folyadékkal

Előhívás száraz előhívóval Szárítás

Vizsgálat

Tisztítás

Korrózióvédelem

18.1 Tisztítás:
A sikeres vizsgálat előfeltétele a jól végzett tisztítás!
A vizsgálati felületnek, száraznak, tisztának, zsír és olajmentesnek kell lennie. Ne legyen rajta
rozsda, reve, festék stb.
18.1.1 Mechanikus tisztítás:
 Kerülni kell az olyan tisztítási formákat, amellyel eltömíthetik a felületi
folytonossági hiányokat.
 Szemcseszórásnál csak éles szemcsézetű anyag használatával küszöbölhető ki.
Kisméretű hibákat a sörétezés, köszörülés eltömítheti, elkenheti.
 Általában a mechanikus tisztításnál a folytonossági hiányokból nem tudjuk
eltávolítani a szennyeződéseket (kivéve az ultrahangos tisztítás).
 Mechanikus tisztítás után a felületen nem maradhat semmilyen laza réteg, rozsda,
reve, festékmaradvány, forgácsolásból eredő sorja.
18.1.2 Vegyi tisztítás:
 Szobahőfokon vagy ettől magasabb hőmérsékleten
 Oldószeres tisztítás bemerítéssel vagy szórással
 Savazás bemerítéssel vagy szórással
 Forró lúgos fürdő
18.1.3 Ultrahangos tisztítás:
 A tisztító hatás függ az alkalmazott frekvenciától!
 Kemény rétegek eltávolítása:kb. 25 kHz (védőlakk, reve, stb.)
 Lazán tapadó részek: kb. 300-1000 kHz (piszokmaradványok, olaj, zsírréteg, stb.
 Az ultrahang mechanikus hatáskomponensei mellett egy kémiai komponens is
szükséges ennek célja a szennyezők oldása.
 A besugárzás valamilyen oldószeres fürdőben történik.
18.1.4 A tisztítás ellenőrzése:
 Szemrevételezés
 Törlőpróba: a felületet száraz vagy alkoholos fehér textíliával, vagy szüröpapirral
töröljük le és megnézzük az eredményt.
 Cseppterülési próba: a zsírtalanítás megfelelőségét mutatja
 Ha a tisztítás nem megfelelő, akkor meg kell ismételni.
 A tisztítás után a vizsgálati darabot meg kell szárítani! (forró levegő, infralámpa,
stb.)

18.2 Jelzőfolyadék felvitele:

Sokféle megoldási lehetőség van. A vizsgálati tárgy nagyságától, alakjától, darabszámától
függ! Környezetvédelmi szempontok is.
 Szórópalackkal
 Szórópisztollyal
 Locsolással
 Ecseteléssel
 Elektrosztatikus úton, stb.
18.2.1 Általánosan elmondható
 A felületet bőségesen érje jelzőfolyadék
 A gyártó által megadott hőmérséklet határok között használjuk (összefügg a
behatolási idővel)
 Figyeljünk arra, hogy magasabb hőmérsékleten gyorsabban beszárad

18.3 Lemosás:
Azaz a behatolási idő után a felesleges jelzőfolyadékot eltávolítjuk a felületről.
18.3.1 Módja a jelzőfolyadéktól függően:
  Vízzel (jelzőfolyadékban emulgáló szer van)
 Emulgáló majd víz
 Oldószer
18.3.2 Lehetséges hibák:
 Tökéletlen lemosás: a felületen, több helyen marad jelzőfolyadék és így az előhívás
során hamis indikációt, kaphatunk, vagy elnyomja a tényleges hibajelet. Csökkenti a
kontraszthatást, így csökkenti a hibafelismerhetőséget!
 Elkerülése: Addig mossuk, míg a felületen vörös nyom látszik. Fluoreszkálót
mindig UV- fénynél mossuk
 Túlmosás: A felületi folytonossági hiányokból részben vagy egészében kimossuk a
jelzőfolyadékot. Jelentősen csökkentjük az érzékenységet!
 Elkerülése: A lehető legkevesebb lemosóanyagot használjuk. Törlőronggyal
segítjük a folyamatot.
18.3.3 Jelzőfolyadék eltávolítás emulzióképzővel:
 Helyesen végzett emulgeáltatásnál a hibában lévő jelzőfolyadékanyag nem kerül
érintkezésbe az emulzióképzővel, és ezért nem kell attól félni, hogy a vízzel való
öblítés a hibából kimossa a jelzőanyagot.
 Az időtartamot legjobb kísérletileg megállapítani 10 sec-5 min-ig. Sima felületen
rövidebb, mint érdesen. Túl durva felületen az eljárás nem ajánlott.
 Hidrofil kedvezőbb, mint a lipofil (gélképződés)
 Az emulzióképző színe kontrasztos legyen a jelzőfolyadékkal. Ez biztosítja a
vizsgálót arról, hogy az emulgeáló anyag teljesen beborítja a vizsgálandó darabot.

18.4 Előhívás:
A lemosás után megszárított felületre felhordjuk az előhívót.
Viszonylag gyorsan kell végrehajtani, hogy a folytonossági hiányokban lévő jelzőfolyadék
nehogy beszáradjon.
18.4.1 Módja:
 Száraz por
 Vízben szuszpendált por
 Oldószerben szuszpendált por
Minden esetben vékony egyenletes rétegben kell a felületre felhordani. Ha nő a
rétegvastagság csökken az érzékenység (kis hibából nem tud annyi jelzőfolyadék szívódni,
hogy a vastag réteg felszínére jusson). Túl vékony réteg esetében nem tud kialakulni a
megfelelő negatív kapilláris hatás.
Optimális rétegvastagság: 20-40m
A por alakban felszórt előhívónál a fent említett veszélyek nem állnak fenn’

18.5 Értékelés:
Előhívási idő után végezhető el megfelelő világítás mellett:
Természetes fény min. 500 lux
UV fény min 70 lux elsötétített helyen
Hibahossz mérhető, mélység gyakorlatilag nem, maximum relatív nagyságra lehet
következtetni!
 Repedés jele: vonalszerű
 Szaggatott vonal  keskeny, vagy eltömített repedések
 Porozitás:
 nagy  nagy folt
  kicsi  elszórt pontok
Hibamegadás jegyzőkönyvben. Legkorrektebb a színes fotó.
Értékelés az előírások szerint. Ennek hiányában csak az észlelt hibajeleket rögzítjük a
jegyzőkönyvben, ha voltak.

18.6 Utótisztítás:
Korróziós károsodás megakadályozása, megelőzése érdekében van rá szükség. A felület
előkészítéshez szükséges anyagokkal is el lehet végezni és utána elvégezhető a felületvédelem
is. (pl.festés)

19 Termékvizsgálatok:

19.1 Öntvények vizsgálata:

 Általában kis vagy közepes érzékenységű szerrel végzik
 Durva felület miatt, ahol szükséges át kell a felületet köszörülni
 Előzetes tisztítás gyakran sörétezéssel történik
 Előzetes tisztítás gyakran eltömítheti a felületi hibákat
 Általában mágnesezik (ha mágnesezhető)
19.1.1 Penetráció: egyenlőtlen lehűlésekből repedések várhatók
 Hirtelen keresztmetszet változások
 Kis sugarú ívek
 Hajlatok
 Magtámasz helyek összeolvadás megfelelő-e
 Egyébként várható még salak és gázzárványok

19.2 Kovácsolt sajtolt termékek

 Nyers kovácsdarabok  kis vagy közepes érzékenységű szerek
 Általában repedés jellegű hibát várunk!
 Keresztmetszet változásnál
 Nem tartják be az átalakítási hőmérsékletet
 Hengerelt húzott termékeknél elnyújtott gáz vagy zárvány
 Erősen ötvözött rúdacéloknál hosszirányú repedés (túlhűtött buga gyártásakor)
 Lemezeknél rálapolódás, rétegesség

19.3 Hegesztések vizsgálata

 Általában nagy érzékenységű anyagokat használunk!
 Repedésmentesség!
 Gyakori hibák:
 Repedés (hossz és keresztirányú ill. kráter
 Kötéshiba
 Gáz
 Porozitás

19.4 Forgácsolt alkatrészek

 Téves indikáció keletkezhet a felület barázdáltságából
 Sorját mindig el kell távolítani, mert a sorjánál indikáció keletkezhet!
19.5 Tömörségvizsgálat

a) felület megtisztítva
b) jelzőfolyadék felvitele
c)
R = a repedés
J = jelzőfolyadék
H = a hibajel
E = az előhívó

19.6 Nemfémes anyagok vizsgálata

20 Vizsgálat ismétlése
Ismétlésnél a leggondosabb tisztítás után is gyengébb a hibakimutathatóság.

21 Most ismétlésképpen vegyük át azokat a szempontokat,

amelyeket egy penetrációs vizsgálat megtervezésekor
figyelembe kell venni.

21.1 A vizsgálandó darabról vagy darabokról el kell dönteni, hogy penetrációs

módszerrel vizsgálható-e? Azaz van-e fizikai korlátja a vizsgálatnak?
Fizikai korlátok:
 Porózus szerkezetű anyag (csak különleges körülmények között, különleges
szerekkel vizsgálható)
 A vizsgálandó anyag és a jelzőfolyadék kémiailag reakcióba lép egymással
 A vizsgálati darab és a jelzőfolyadék fizikai kölcsönhatása olyan, hogy a
jelzőfolyadék nem nedvesítővé válik, és így nem tudja ellátni a feladatát.

21.2 A környezeti körülményekről el kell dönteni, hogy alkalmasak-e a penetráció

elvégzésére! Milyen feltételekkel?
 Alacsony hőmérséklet hatása:
 Behatolási idő növelése
 Negatív hőmérsékleten a pára befagyhat a repedésbe
 Magas hőmérséklet hatása
 Behatolási idő csökken
 Beszáradási veszély
 Speciális anyagok használata
 Nedves környezetszárítás
 Sötét vagy világos környezet
 Piros-fehér eljárás
  UV eljárás

21.3 Milyen legyen a darab előkészítése?

Az egyes tisztítási formák előnyei és hátrányai:
 Mechanikus tisztítás:
 Drótkefe
 Drótkorong
 Csiszolóvászon
 Köszörülés
 Szemcseszórás
 Polírozás
 Kémiai tisztítás:
 Savazás
 Lúgozás
 Oldószeres tisztítás
 Ultrahangos tisztítás
 Kombinált
Az előkészítés finomsága függ attól, hogy mekkora hibákat akarunk kimutatni.

21.4 A vizsgálathoz használt anyagok

 Hibakimutatás érzékenységUV piros-fehér
 Hőmérsékleti viszonyok, környezeti paraméterek
 Vizsgált anyagra gyakorolt hatása (kén és halogén tartalom)

21.5 A vizsgálathoz használt eszközök

 Munkadarab nagyságától, darabszámától  gazdaságossági szempontok
 Vizsgálóanyag kiszerelése:
 Palackos
 Dobozos
 Hordós
 Feljuttatásának módja:
 Szórás
 Ecsetelés
 Bemártás
 Locsolás

22 A vizsgálat elvégzése vizsgálati technológia alapján történhet!

A vizsgálati technológia egy olyan írásbeli utasítás, amely rögzíti a vizsgálat körülményeit,
technológiai paramétereit, eszközeit, anyagait és a vizsgálat menetét. A vizsgálati technológia
elkészítésével válik igazából reprodukálhatóvá egy adott vizsgálat. Éppen ezért a vizsgálati
technológia készítésének komoly jogi következménye is lehet. Ha egy vizsgált darabbal,
valamilyen probléma adódik a későbbiekben, akkor az elsők között szerepel a technológia
kivizsgálása. A kivizsgálás abból a szempontból történik, hogy az adott technológia pontos
betartása mellett volt-e egyáltalán esélye az anyagvizsgálónak a hiba kimutatására! Volt-e a
technológiában olyan holt terület, amiről nem rendelkezett.
Éppen e fenti okok miatt nézzük meg, hogy hogyan, milyen elemekből épül fel egy vizsgálati
technológia és mik azok a szempontok, amelyeket feltétlenül tartalmaznia kell.
23 Vizsgálati technológia
Vizsgálati technológia
………..vizsgálata a technológia címe száma: a technológia azonosítására szolgál

23.1 Vizsgálati előírás:

 Az a szabvány (hazai vagy külföldi) amely a penetrációs vizsgálattal foglalkozik, és
általánosságban leírja a penetrációs vizsgálatot.

23.2 Értékelési utasítás:

 Hazai vagy külföldi szabvány, termékszabvány, belső utasítás stb., amely egy adott
termékcsoport megfelelőségének kritériumait tartalmazza a még megengedhető
hibaméretek szempontjából.

23.3 A vizsgálat tárgya:

 Megadja azt a termékcsoportot, amelyet ezzel a technológiával kívánunk vizsgálni.

23.4 A vizsgálat célja:

 Meghatározza, hogy vizsgálatunkkal az adott termékcsoport milyen eltéréseit
akarjuk kimutatni, detektálni.

23.5 A vizsgálat terjedelme:

 A vizsgált termékcsoporton belül pontosítja azokat a helyeket, amelyeket vizsgálni
fogunk.
 Pontos részletes megadása rendkívül fontos egyrészt a vizsgálat elvégzése, másrészt
az esetleges későbbi jogi következmények miatt.

23.6 A vizsgálat személy feltételei:

 Hány fő végezheti a vizsgálatot és milyen minősítés szükséges.

23.7 A vizsgálathoz szükséges felületi előkészítés:

 Típusai, célja, elvárások

23.8 A vizsgálathoz felhasználható anyagok, eszközök:

Az összes vizsgálóanyag és segédeszköz felsorolása.
 penetrálószerektípus vagy márkaelvárások (érzékenysége, vegyi összetétele,
kén és halogén mentesség)
 Megvilágítás eszközei
 Mérés eszközei
 Etalonok
 Egyéb segédeszközök (pl. penetrálószer feljuttatására szolgáló eszközök)

23.9 A vizsgálat technológiai paraméterei:

Milyen körülmények között végezhető el a vizsgálat:
 Hőmérséklet határok
  Tisztítás megléte
 Esetleg egyéb környezeti feltételek (pl. fényviszonyok vagy szabadtéren a
környezeti nedvesség, stb.)
 Behatolási és előhívási idők megadása a hőmérséklet függvényében

23.10 A vizsgálat elvégzésének menete:

 Rögzíti a vizsgálat elvégzéséhez szükséges lépéseket, illetve a vizsgálathoz használt
etalonok, mérőeszközök használati sorrendjét.
 Felhívja a figyelmet a főbb hiba lehetőségekre.

23.11 Dokumentálás:
 Megadja, hogy az egyes vizsgálati darabókról milyen formában készüljön el a
jegyzőkönyv.

23.12 Baleset és környezetvédelem:

 Felhívja a figyelmet a vizsgálóanyagok használatából, illetve a vizsgált darabból,
vagy annak környezetéből eredő főbb baleseti veszélyekre. Valamint felhívja a
figyelmet a környezetvédelmi szempontokra.

23.13 A vizsgálati technológiát készítette:

esetleg engedélyezte, jóváhagyta:….;Mikortól lép érvénybe:….Minőségbiztosítási
rendszertől függ!

Miután általánosságban végignéztük, hogy hogyan épül fel egy technológia, most egy
gyakorlati példán keresztül is nézzük meg ugyanazt.

24 GYAKORLATI PÉLDA VIZSGÁLATTECHNOLÓGIÁRA

Vizsgálati technológia
Ausztenites cső hegesztési varratának vizsgálatára
Száma:PVT 001/97
1. Vizsgálati előirás: MSZ 7879-86 A folyadékbehatolásos vizsgálat alapelvei
2. Értékelési előírás: MSZ 13833/4
3. A vizsgálat tárgya: Ausztenites alapanyagból készült csővezetékek ömlesztő
hegesztéssel készített körvarratainak vizsgálata.
4. A vizsgálat célja: A tárgyban jelzett hegesztési varratok vizsgálati felületre nyitott
anyagfolytonossági hiányok kimutatása.
5. A vizsgálat terjedelme: A vizsgálat kiterjed a varratra, a hőhatás övezetre és a
kapcsolódó alapanyag részekre. Ezek alapján minden esetben meg kell vizsgálni a
varrathernyót és a varratszélektől minden irányban két anyagvastagságnyi szélességű sávot

2s B 2s

s
s

Vizsgálandó felület szélessége

Amennyiben a konkrét vizsgálat során, valamilyen ok miatt a vizsgálati terjedelem a
fentiekhez képest szűkül, úgy annak tényét és mértékét pontosan rögzíteni kell az adott
vizsgálati jegyzőkönyvben.
6. A vizsgálat személyi feltételei: A vizsgálatot minden esetben két fő végezheti,
amelyek közül legalább az egyiknek érvényes Jáger teszttel, valamint MSZ EN 473 szerinti
PT2 vagy PT3 minősítéssel kell rendelkeznie “Gépipari termékek vizsgálata” szakterületen.
7. A vizsgálathoz szükséges felületi előkészítés: A vizsgálathoz a vizsgálandó
felületet és annak szélén még 5-5 cm sávot meg kell tisztítani minden szennyeződéstől. A
tisztítást minden esetben oldószerrel is el kell végezni. A tisztított felületnek minden esetben
zsír, olaj és festékmentesnek kell lennie. Nem lehet rajta egyéb szennyeződés sem. (A
maximális átlagos felületi érdesség Ra= 10m)

8. A vizsgálathoz felhasználható anyagok eszközök:

 Behatoló folyadék: MR 68F kannás
 Lemosó folyadék: MR 79 spray
 Előhívó folyadék: MR 70 spray
A felhasznált anyagoknak adagszám szerinti műbizonylattal kell rendelkezniük, és
bizonylatoltan kén és halogén mentesnek kell lenniük.
 Megvilágítás: fókuszált UV lámpa
Az UV lámpa fényereje a vizsgálati felülettől 30 cm-re tartva legalább 800W/cm2 legyen.
 UV fényintenzitásmérő
 Mérőszalag
 Jó nedvszívó képességű rongy
 Ecset
9. A vizsgálati technológia paraméterei:
A vizsgálat jelen vizsgálati technológia szerint csak +5 - +50C közötti hőmérsékleten
(vizsgálati darab hőmérséklete) és zárt helyen végezhető el az alábbi behatolási és előhívási
időkkel.
Hőfok Behatolási idő (min) Előhívási idő (min)
5 - 15C 30 20
16 - 50C 15 10
A vizsgálatot csak elsötétített helyen lehet elvégezni.
10. A vizsgálat elvégzésének menete:
 Vizsgálati körülmények ellenőrzése
 Tisztítás ellenőrzése
 UV lámpa fényerejének ellenőrzése
 Behatoló folyadék felvitele ecsettel a teljes vizsgálati felületre
 A hőmérséklettől függő behatolási idő kivárása
 A behatoló folyadék feleslegének eltávolítása rongy és a lemosó folyadék
segítségével. A lemosás műveletét UV megvilágítás mellett kell elvégezni. A
művelet elvégzése során ügyelni kell arra, hogy ne mossuk, túl a felületet ezért
kerüljük a vizsgálati felület közvetlen, vagy nyomással történő mosását.
 A közbenső tisztítás után meg kell várni, míg a felület megszárad, majd az előhívót
vékony, egyenletes rétegben fel kell hordani a felületre.
 Az előhívó száradása után meg kell kezdeni a vizsgálati felület értékelését és az
előhívási idő leteltéig, folytatni kell azt.
11. Dokumentálás
Az előhívás során észlelt indikációkat fel kell jegyezni, a vizsgálati felületen Markerrel be
kell jelölni. A vizsgálatról minden esetben jegyzőkönyvet kell kiállítani.
12. Baleset és környezetvédelem:
A vizsgálati felületet és környezetét minden esetben meg kell tisztítani a penetrációs
nyomoktól, anyagoktól.
A vizsgálat végzése során ügyelni kell arra, hogy a vizsgáló személy közvetlenül ne lélegezze
be a penetrációs anyagok gőzét, illetve aerosolját.
Zárt helyen végzett vizsgálat során a szellőzést biztosítani kell.
13. A vizsgálati technológiát készítette:
Nagy Zsolt

25 Szakterületi ismeretek
Először tekintsük át azokat a hibatípusokat, amelyekkel a penetrációs vizsgálatok során
gyakran találkozhatunk. Mivel a gépipari termékek alapanyagát is valamilyen kohászati úton
állítják elő, ezért az ezekben előforduló eltéréseket is átnézzük.

25.1 Különböző metallográfiai eredetű hibák:

25.1.1 Nemfémes zárványok:

Foszfor, szulfid, oxid, valamint szilikát zárványok.
Az acél folyékony állapotából való megszilárdulásakor keletkeznek, és helyenként dúsulnak.
A dúsulások hengerléskor vagy kovácsoláskor megnyúlnak, sorosan helyezkednek el.
25.1.2 Salakosság:
Ezek a nemfémes zárványok kívülről kerülnek be a fémgyártmányba (a kemence vagy az üst
anyagából). Hengerléskor, kovácsoláskor durva hibát okoznak.
25.1.3 Pelyhesség:
Az acélból a hűlés során felszabaduló HIDROGÉN okozza, amikor szilárduláskor már nem
tud eltávozni, a nyomása nagy és repedések jönnek létre. Ha repedt felületet felnyitjuk, akkor
a töretfelületen csillogó foltok alakjában jelenik meg. A felületre ritkán jön ki. Vágási
felületen találkozhatunk vele.
25.1.4 Melegrepedések:
Vas és acélöntvények lehűlése közben, amikor még nem elég szilárd az acél közvetlenül a
kristályosodás befejeződése előtt még az öntőformában elreped. Ilyenkor az öntvény
anyagának nagyobb része (90%-a) már kristályos, de a kristályok között még olvadék van.
Ilyenkor nagyon érzékeny a húzó-igénybevételre, mert szilárdsága igen csekély. Ha az
akadályozott zsugorodás miatt húzó-igénybevétel keletkezik, akkor az anyag az alacsony
szilárdságú olvadék mentén elszalad. Itt jön létre a melegrepedés.
Jellemzője: Zegzugos, mivel a krisztallitok határán fut végig. Kívül-belül keletkezhetnek,
rendszerint nagy falvastagság átmeneteknél.
25.1.5 Hidegrepedések:
Az öntvény lehűlése közben keletkezik. Oka a gátolt zsugorodásból eredő feszültség.
Alacsonyabb hőmérsékleten (260C) jön létre. Mindig a felületen jelentkeznek a vastagabb
öntvényrészeken és jellemzően egyenes vonalúak.
25.1.6 Fogyási üregek:
Mindig az öntvény legutoljára megdermedő részén találhatók.
25.1.7 Porozitás:
Az egyenletesen nagy falvastagságú és lassan hűlő öntvényeknél fordul elő, többnyire a
legutoljára megdermedő anyagrészekben. Sok apró üreg formájában jelentkezik. Az üregek
fala szabálytalan alakú.
25.1.8 Gázhólyagok:
Keletkezésükben a fémek gázoldó képessége játszik döntő szerepet. A gázhólyagók
egyenként vagy csoportosan fordulnak elő.

25.2 Melegalakítási hibák:(hengerléskor vagy kovácsoláskor keletkeznek.)

25.2.1 Behengerlés:
Az egyenlőtlen helyi nyújtás miatt létrejövő ráncok benyomódása a felületbe.

25.2.2 Repedések:
Többségük össze nem forrt felület alatti hólyagokból, nemfémes zárványokból erednek
25.2.3 Kovácsolási repedések:
Kovácsolás során keletkeznek rosszul megválasztott alakítási hőmérséklet esetén, ilyenkor az
anyag belsejében zegzugos repedések jönnek létre.
Másik fajtája: kovácsolási gyűrődésből, rálapolodásból keletkezett repedés
25.2.4 Pikkelyesség:
A felülethez nem, vagy csak részben tapadó vékony, szabálytalan alakú fémrétegek. Téves
hibaindikációt okozhatnak.
25.2.5 Rétegesség:
Hengerlés során keletkezik.

25.3 Egyéb gyártástechnológiai hibák:

25.3.1 Hőkezelési repedések:

Leggyakrabban edzéskor keletkeznek. Edzéskor a darab méretei változnak, és ezért belső
feszültség keletkezik. Repedés keletkezhet főként az éles bemetszéseknél, keresztmetszet
változásoknál. Lehűlés közben vagy utána keletkeznek órák vagy napok múlva.
Megjelenésük: zegzugos, élésvégű
25.3.2 Felhevítési repedések:
Gyorsan felhevített erősen ötvözött vagy gyorsacéloknál keletkezhetnek
25.3.3 Köszörülési repedések:
A nagy helyi felmelegedés okozza.
Megjelenésük: hálószerű, sejtmintához hasonló
25.3.4 Pácolási repedések:
Edződött tárgyak erős sav hatására könnyen megrepednek
Megjelenésük: hálószerű, sejtmintához hasonló
25.3.5 Hegesztési varrathibák:
 Különféle repedések (előfordulhatnak az ömledékben, az átmeneti zónában és
átterjedhetnek az alapanyagra) bármilyen irányultságú lehet
 Gázok, porozitások
  Salak illetve szilárd zárványok
 Összeolvadási hibák (kötéshibák, gyökhibák)
 Szélkiolvadások
 Fröcskölések

25.4 Igénybevételből eredő hibák:

25.4.1 Fáradásos repedés:

Ismétlődő változó igénybevétel hatására fejlődik ki.
Megjelenése: rendszerint elágazó végűek
Miután átvettük a legjellemzőbb hibákat, egy pár szempontot nézzünk át a gépipari
termékek vizsgálatával kapcsolatban.

26 A gépipari termékek között találkozhatunk egy olyan

termékcsoporttal, amely vizsgálat szempontjából nagyon
hasonló.

26.1 Ide tartoznak azok a termékek, amelyek alapanyagára valamilyen fém védőréteget
hordunk fel.
 Krómozott alkatrészek
 Stellitezett anyagoknagyon kemény mangánban gazdag réteg, vagy hegesztik
vagy, öntik. Igen nehéz megmunkálni.
 Csapágyakcsapágyfémmel való kiöntés után
Ezen termékek közös jellemzője, hogy az alapanyag csak a réteg felvitele előtt vizsgálható. A
vizsgálatot a réteg hibátlanságának ellenőrzése céljából a réteg felvitele után is meg kell
ismételni.
Az olyan felületi védőrétegek, amelyek a felületre nem visznek fel plusz réteget nem, okoznak
vizsgálati problémát. Ilyen például a cementálás, nitridálás stb.

26.2 Másik jellemző gépipari termék a hegesztési varrat.

A varratvizsgálattal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy általában nagy érzékenységű
vizsgálóanyagot használunk. Legnagyobb problémát a varrat tisztítása okozza egyrészt a
varrathernyó egyenetlensége, másrészt a salakosság miatt.
26.2.1 Hegesztési felületi hibák
 Varratok és környezetük felületi előkészítése: szemcseszórás, köszörülés előnyök,
hátrányok
 Savazás, passziválás milyen problémát jelenthet a penetrációnál
 Szabványok
 Vizsgálati sorrend
 Ausztenites anyagok és szénacélok vizsgálata, kén és halogén mentes anyagok
 Hibamegadás penetrációnál: csak a hosszt mérjük
 Jelzőfolyadék nem megfelelő eltávolításának problémái
 Varratvizsgálathoz használt eszközök, eljárások
 Környezetvédelem