lően szilárd és kemény, korrózióálló stb.

- fémes anyagokat ötvözéssel állitják

elő.
A technika a fejlődésének egyik feltétele, hogy a követelményeknek egyre
jobban megfelelő fémes anyagok álljanak az ipar rendelkezésére. A kohászok en-
nek érdekében szinte naponta hoznak létre újabb és újabb ötvözeteket. A rakéta-
technika sem fejlődhetett volna ki a különböző tudományok, így többek között
a kohászat elért eredményei nélkül.

1.32. Az ötvözetek keletkezése

5. Mi történik oldódáskor? Az oldódás milyen változás: fizikai vagy kémiai? Kérdések

6. Hogyan játszódik le a folyadékokban a diffúzió? Mi okozza?
7. Hogyan csoportosítjuk az összetett anyagokat? Az ötvözetek melyik csoportba tartoznak?
8. Olvasztókanálban 2:1 arányban olvasszunk össze ólmot és ónt. Vizsgáljuk meg, hogy az Kísérletek
olvadékok oldódnak-e egymásban?
9. Az olvadékot öntsük szögvasból készült vályúba. Lehűlés után vizsgáljuk meg, hogy az
ígyelőállított anyagban az alkotórészek szabad szemmel megkülönböztethetők-e?

Az ón és az ólom folyékony állapotban oldatot képeznek, sűrűség szerint

nem különülnek el. Az oldat megszilárdulásakor keletkező anyag fémes tulajdonsá-
gú: ón-ólom ötvözet.

Az ötvözet a fémek megszilárdult oldata.

Vannak fémek, amelyek folyékony állapotban nem oldódnak egymásban,

sűrűség szerint különülnek egymástól, mint pl. a víz és az olaj. Ilyen két fém
pl. a Fe és a Pb, ezek nem ötvöződnek egymással.
Fémek ötvözés ére félfémeket (metalloidokat) is használnak, ilyenek pl. a
C, Si stb. Az ötvözetekben nemféines elemek is előfordulnak, mint pl. a S. A
metalloidok és a nemfémes elemek általában oldódnak a folyékony fémekben,
azonban az így keletkező összetett szilárd anyagot csak akkor nevezzük ötvözet-
nek, ha az fémes tulajdonságú.
A fémek szilárd állapotban is ötvözhetó'k. Ha a fémet az ötvöző anyagba
ágyazva izzítjuk, az ötvözőanyag atomjai a fémbe diffundálnak és anélkül, hogy
a fém megolvadna, ötvöződik. A szilárd anyagokban - az atomok közti nagy
összetartó erő következtében - a diffúzió sebessége kicsi. Az ötvözendő fémet
ezért kell az ötvözőanyagba ágyazva hosszú ideig izzítani. Így is csak a felületi
rétegek ötvöződnek.
Az ötvözetekben előforduló anyagokat az ötvözet tulajdonságaira gyakorolt
hatásuk szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk ötvöző-, kísérő- és szennyező
anyagokat.
Az ötvözőanyagok előnyösen, céljainknak megfelelően befolyásolják az
alapfém tulajdonságát. Alkalmazásukkal egymástól eltérő tulajdonságú ötvözeteket
állítanak elő. Ha egy ötvözőanyag olyan kis mennyiségben fordul elő, hogya tulaj-
doriságokra gyakorolt hatása elhanyagolható, akkor kísérő anyagnak nevezzük.

19