Halmazok

1. Anyagi halmazok:

a.) fogalma: A sok részecskéből álló anyagokat anyagi halmazoknak nevezzük.

b.) jellemzői:

- Az alkotórészek szerkezetét ismerjük, de a tulajdonságait csak sokaságukban (halmazukban)

figyelhetjük meg, mérhetjük meg.

- Tulajdonságaikat a halmazalkotó részecskék szerkezete és a közöttük kialakuló kölcsönhatások

(kötések) erőssége határozza meg.

- A kémiai kötés kialakulásának alapja az, hogy minden atom stabilis

elektronszerkezet kialakítására (nemesgázszerkezetre) törekszik alacsonyabb energiaszint
elérése céljából ehhez zárt külső elektronhéjra van szükség, mint a nemesgázoknak is van
(s2, ns2np6) a külső héjon lévő vegyértékelektronok vesznek részt ennek kialakításában
→ kémiai kötéseket hoznak létre.

- Az atomok eltérő méretéből adódóan különbözőek az atommagjuk mérete is, így eltérő
mértékben vonzzák magukhoz a(z) (kötő) elektronpárokat is. Kötött atom elektronvonzó
képességét az elektronegativitás értékével fejezzük ki.

- A kémiai kötés kialakulásának vizsgálatához ismernünk kell a kötésben levő atomok

elektronvonzó képességét, azaz elektronegativitását. Jele: EN, nincs mértékegysége csak egy
puszta szám, amely a kötött atom elektronvonzó képességének erősségére utal. Értékei: Fr: 0,7 <
EN < 4,0: F-ig tart. Az értéke a periódusos rendszeren belül főcsoportokon belül föntről lefelé
csökken, perióduson belül balról jobbra nő.

- A kis EN-sú (EN < 2) fématomok egymással fémes kötést, a nemfématomok nagyobb EN-sú (EN
> 2) atomjai kovalens kötést létesítenek.

- Ha az egymással reagáló atomok elektronegativitás-különbsége nagy (∆EN > 1,9), ionos kötést
hoznak létre, míg ha kisebb ezen értéktől a különbség kovalens kötést alakítanak ki.

- A fémes, a kovalens és az ionos kötéseket elsőrendű kötéseknek nevezzük.

- A molekulák között fellépő kölcsönhatásokat másodrendű kötéseknek nevezzük, melyek

gyengébbek az elsőrendűektől.

- A sok részecske között fellépő kölcsönhatások alakítják ki az anyagi halmazok, azaz a közvetlenül
érzékelhető anyagok tulajdonságait.

- Ezek a fizikai tulajdonságok a részecskék közti olyan kölcsönhatások következményei,

amelyek nem járnak kémiai kötések felszakadásával.

- Fizikai tulajdonságok közé tartoznak az anyagok halmazállapotát jellemző adatok, mint az

olvadáspont, forráspont, sűrűség, térfogat, oldhatóság, viszkozitás, de a színük, szaguk is.

- Az olvadáspont a szilárd anyagot összetartó kötések erősségére utal, míg a forráspont a

folyadékokban meglévő kölcsönhatások erősségét jellemzi.

- A sűrűség az anyagi halmaz tömegének és térfogatának hányadosát fejezi ki.

- Az anyag optikai tulajdonságait (pl.: szín, törésmutató), a fény és a halmazt alkotó részecskék
kölcsönhatásából származnak. Az anyagok színe attól függ, hogy az anyagra eső fénysugarakat a
halmazt alkotó részecskék teljesen elnyelik, vagy visszaverik. A fénnyel való kölcsönhatást
befolyásolja, hogy a részecskék közt milyen kötőerő van a halmazban. (Pl.: a jód szilárdan fémes
szürke színű, a gőzei ibolyaszínűek, az alkoholos oldata barna, a benzines oldata ibolyaszínű, a
vízben pedig gyengén sárga színű.)

- Az oldhatóságot az anyag részecskéinek és az oldószer molekuláinak kölcsönhatása határozza

meg.

- A folyadékok viszkozitása (belső súrlódása) arra utal, hogy a folyadék mennyire folyós, ez is a
halmazt alkotó részecskék kölcsönhatásától függ (A vízé kicsi, a mézé nagy).