Anyagi halmazok

Halmazállapotok, állapotváltozások

1
 Anyagi halmazok:
• Sok részecskéből álló rendszerek.

Tulajdonságaikat (szín, halmazállapot, …) befolyásolja:

A halmazt alkotó A halmazt alkotó részecskék

részecskék sajátságai közötti kölcsönhatások

Külső körülmények:
állapothatározók (p, V, T, n)

2
 Az anyagi halmaz lehet:
ELEM
• Azonos rendszámú
atomok halmaza
•Kémiailag tiszta,
egyszerü anyag (nem
bontható egyszerübb
anyagokra)
•A periódusos
rendszer tartalmazza a
létező elemeket
•Jelölés: vegyjellel pl.
Fe, Cu, Si, C…,
képlettel: O2, N2
VEGYÜLET
• Kémiailag tiszta,
összetett anyag, két,
vagy több elem alkotja
•Benne az alkotóelemek
aránya állandó
•Fizikai változással nem,
de kémiai folyamattal
elemeire bontható
•Jelölése: képlettel
(tapasztalati pl. NaCl ill.
molekulaképlettel pl:
C6H12O6)
KEVERÉK
•Összetett anyag:
két, vagy több
kémiailag tiszta
anyagot (elem,
vegyület) tartalmaz
•Összetevőinek
(komponenseinek)
aránya változó
• Fizikai módszerekkel
komponensei
szétválaszthatók
•Keverék pl. sóoldat,
levegő, kőolaj, …
3
Keverékek szétválasztásának módszerei pl.

• Szűrés
• Ülepítés, dekantálás
• Bepárlás
• Desztilláció
• Mágnes segítségével
történő szétválasztás
• Kromatográfia

4
 fázis
• Az anyagi halmazon belül az a térrész, amelynek minden pontjában
megegyeznek a fizikai és kémiai tulajdonságok.

Pl. alkohol+víz : egyfázisú/homogén

olaj+víz: többfázisú/heterogén

• Heterogén rendszerekben a különböző fázisok határát szabad szemmel,

vagy mikroszkóppal megfigyelhető felületek választják el

• Homogén az anyagi rendszer, ha benne sem szabad szemmel, sem

mikroszkóppal semmiféle határfelület nem figyelhető meg.

5
Halmazállapotok Szilárd Folyékony Gáz
A részecskék legkisebb kicsi nagy
távolsága

Benne a Helyhez kötött Elgördülhetnek Szabadon mozognak

részecskék rezgőmozgás egymáson (EVEM), ütköznek
mozgása egymással és az edény
falával
Benne a kémiai nagyon erős erős Gyakorlatilag
részecskék elhanyagolható (ideális
kölcsönhatása gáz)
A halmaz alakja állandó változó, a tároló változó, kitölti a teret
edény alakját veszi
fel
A halmaz Határozott, saját térfogat Változó (könnyen
térfogata (összenyomhatatlanok) összenyomhatóak)

6
 Állapothatározók
• Nyomás (p)
• Hőmérséklet (T)
• Térfogat (V)
• Anyagmennyiség (n)

• Standard légköri nyomás: p=1,013 . 105Pa

• Standard állapot: st. nyomás és 25oC T= 298K
• Normál állapot: st. nyomás és 0oC T= 273K
• Szobahőmérséklet: st. nyomás és 20°C T= 293K

7
 Gázok állapotváltozásai
Izoterm állapotváltozás Izochor állapotváltozás Izobár állapotváltozás

p. V= állandó

p V
 állandó  állandó
T T

Az ideális gáz állapotegyenlete: p・V = n・R・T

R: egyetemes gázállandó
R = 8,314 J/K·mol

8
Halmazállapot-változások

A víz halmazállapot-változásai
standard (légköri) nyomáson

9
 Keverékek csoportosítása a diszpergált
részecskék mérete szerint
Homogén Kolloid Heterogén,
rendszer rendszer (vagy durva diszperz)

rendszer
Részecske- < 1 nm 1- 1000 nm > 1000 nm
méret
Jellemző - a részecskék - elektronmik- - fénymikrosz-
tulajdonságok nem láthatóak roszkóppal kóppal látható
- nem ülepedik látható - ülepedik
- nem szűrhető - nem ülepedik - szűrhető
- nem szűrhető

Példa cukoroldat fehérjeoldat rostos üdítő

10
Keverékek csoportosítása
halmazállapotok szerint

11
 Kolloid rendszerek tulajdonságai
• Tyndall jelenség:
A kolloid rendszeren átbocsátott fény a nagyméretű diszpergált
(szétoszlatott) részecskék felületén szóródik, úgy látjuk, hogy a részecskék
világítani kezdenek a beeső fény hatására.

• A nagy fajlagos felület miatt a kolloid rendszerek adszorpciós készsége nagy,

a kolloidok jó adszorbensek

12
adszorpció deszorpció
Anyagoknak más Az adszorpcióval
anyagok felületén ellentétes
való megkötődése folyamat

Jelentősége pl. gyógyászatban aktív szén gyomor és bélbántalmak

esetén; víztisztítás aktív szenes szűrővel, levegőtisztítás aktív szenes
gázelszívó betéttel, gázálarc; levegő nedvességtől cipő, műszaki cikkek
védelme pl. szilikagél (higroszkópos anyag) tasakokkal, kromatográfia
is adszorpción alapul, festés…

13
 Kolloid rendszerek típusai 1.
A diszpergált részecskék
típusa szerint:
diszperziós kolloidok - valamely
folytonos közegben gáz, folyadék
vagy szilárd mikrofázisok, felülettel
határolt részecskék találhatók
makromolekuláris kolloidok - a
folyadékban „oldott” részecskék
mérete eleve a kolloid
mérettartományban van – pl.
fehérjeoldat
asszociációs kolloidok - az oldott
amfipatikus molekulák micellákká
csoportosulnak – mosószerek,
emulgeálószerek oldatai

14
Kolloid rendszerek típusai 2.
• A részecskék között fellépő
kölcsönhatás alapján
Szol állapotú kolloidok : a kolloid
részecskék önálló oldószerburokban
mozognak.
aerosol: a köd, füst…
lioszol: hab, emulzió, szuszpenzió
xerosol: szilárd hab pl. horzsakő,
habkő, szivacs; szilárd emulzió pl vaj,
hidratáló krémek; zárvány
Gél állapotban a kolloid részecskék
oldószerburkai részben átfedik
egymást, térhálóssá válik a szerkezet
Pl. kocsonya, zselé, joghurt…

15
Szol-gél átalakulások (reverzibilis)

hűtés, vagy oldószer-elvonás

Gél melegítés, vagy oldószer hozzáadás

Szol

Pl. a szilárd
zselatin
(xerogél) oldás
(duzzadt
xerogél), majd
(liogél),mele-
gítés (lioszol),
majd lehűtés
(liogél)

16
 Kolloidok irreverzibilis átalakulásai
• oldószer eltávozása a szuszpenziókból és makromolekuláris oldatokból - koherens
rendszer - xerogél alakul ki

Pl.(ragasztók, lakkok száradása,kerámia és agyag kiégetése, műgyanták,

gumi, szilikagél, koaguláció, denaturálódás, )

Két kémcsőbe önts 2–2 cm3

tojásfehérje-oldatot! Egyikhez
adj réz-szulfát kristályt! A
másikat enyhén melegítsd!
Milyen változást tapasztalsz a
kémcsövekben?
Mi a változás neve?
Mi a változás szerkezeti oka?

17
 Szilárd anyagok
amorf kristályos
• A rendezettség csak kisebb • A részecskék a tér minden
területekre terjed ki. irányában szabályosan
rendeződnek el.
• Nincs határozott • Határozott olvadásponttal
olvadáspontjuk rendelkeznek.
(melegítéskor fokozatosan
lágyulnak meg).
• Pl. paraffin, üveg, gumi • Pl. kősó, gyémánt, ezüst, jég

18
 Kristályrács típusok
Atomrács Molekularács Fémrács Ionrács

Rácsponti atomok molekulák fém- ellentétes töltésű

atomtörzsek ionok váltakoznak
részecskék

Rácsösszetartó kovalens másodrendű fémes ionos

erő/kötés
Op. , nagyon magas op, alacsony op, kis különböző op., magas op., nagy
rendkívül nagy keménység különböző keménység
keménység keménység keménység

Oldhatóság, nincs fizikai polárisak poláris egymásban szilárd állapotban

oldószerük, oldószerben, apolárisak oldódnak; nem vezetnek,
vezető- szigetelők v. apoláris oldószerben
oldódnak jól jó vezetők de olvadékuk és
képesség félvezetők vizes oldatuk
szigetelők, de vizes
oldatban elektrolitos vezet!
disszociáció miatt
vezethet pl. HCl-oldat

Pl. gyémánt, SiO2, kén,jég,szacharóz, Cu, Fe, Au, Al…, NaCl, KNO3,
vörös foszfor… fenol fémötvözetek MgSO4, glicin…,

19
 A grafit szerkezete: rétegrács
átmenet az atomrács a molekularács és a fémrács között

20