Nyíregyházi Főiskola

Műszaki és Mezőgazdasági Kar

Mezőgazdasági Mérnök (MGM)
szakos hallgatók számára

MEZŐGAZDASÁGI KÉMIA
I.
Oktatási segédlet

Nyíregyháza, 2010
 1. hét

Az anyag szerkezete
Bevezetés

• Tantárgyi követelmények
– Zh-k, vegyjelek
– Pótlás
– Aláírás, vizsga (beugró)
– Tananyag
– Segédletek: www.nyf.hu

Tananyag
• Mivel foglalkozik a kémia, mint tudomány?
• Hogyan lehet megkülönböztetni a fizikai és a kémiai változásokat?
• Hogyan csoportosíthatjuk a különböző anyagokat?
• Mi a különbség a keverékek és a vegyületek között?
• Miből áll az anyagi világ?

Mivel foglalkozik a kémia, mint tudomány?

• A kémia az anyagok:
– Összetételével
– Szerkezetével
– Tulajdonságaival
– Változásaival
– Előállításával és
– Felhasználásával foglalkozik

Hogyan lehet megkülönböztetni a fizikai és a kémiai változásokat?

Fizikai változások

• Az ayag részecskéinek
összetétele nem változik
• Nem keletkezik új anyag
• Példák
– Halmazállapot-változások
– Hőmérséklet változás
– Oldódás
– Keveredés

2
 1. hét

Kémiai változások

• Az anyag részecskéinek
összetétele megváltozik
• Új anyag keletkezik
• Példák
– Egyesülés
– Bomlás
– Oxidáció
– Hidrolízis

3
 1. hét

Hogyan csoportosíthatjuk a különböző anyagokat?

Anyagok
Egyszerű anyagok Összetett anyagok

Elemek Vegyületek Keverékek

(azonos atomok, vagy azonos atomokból felépülő
(különböző
azonos molekulák
atomokbólhalmaza)
felépülő
(különböző
azonos
atomok,
molekulák
vagy különböző
halmaza) atomokból felépülő különböző molekulák halmaza

Fémek: Mg, Pb, Ca, Szőlőcukor, metán (Szerves) Homokos víz

Nem fémek: H, O, C,Víz, széndioxid (Szervetlen) Levegő
Amfoter elemek: Si Kőolaj
Csapvíz
Kémiailag tiszta anyagok

4
 1. hét

Mi a különbség a keverékek és a vegyületek között?

5
 1. hét

Az alkotórészekA keverékekbenA vegyületekb

Miből áll az anyagi világ?
• Atmokból (az anyag legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem osztható része)
– Na, K, N, C, H, O, ………
– He, Ar, Ne, Kr, ………
• Molekulákból
– O2, H2, Cl2, ………..
Eredeti tulajdonságaikat
– H2O, CO2, C6H12O6, ……….
Megtartják Elveszítik
Tananyag
• Hogyan épülnek fel az atomok és a molekulák?
Egyesítése, szétbontása
• Egyszerű (fizikai) folyamat
Nem egyszerű (kémiai) f
Hogyan épül fel az elektronburok?
• Mik azok az izotópok?
• Hogyan jelöljük az elemeket és a vegyületeket?
• Mit jelentenek (mennyi információt tartalmaznak) a vegyjelek és a képletek?
TömegarányaNem állandó (tetszés szerinti)
• Állandó (meghatároz
Miért „periódusos” a periódusos rendszer?
• Alapfogalmak

Mik azok az izotópok?

(Proust, Dalton)
• Az azonos rendszámú, különböző tömegszámú (mert különböző a neutronszámuk)
atomokat izotópoknak nevezzük.
• Jellemzőjük
– Fizikai tulajdonságaik kissé eltérőek
– Kémiai tulajdonságaik azonosak
• Elnevezésük : a periódusos rendszerben elfoglalt azonos helyükből
– Izosz = azonos
– Toposz = hely
• Példa: a C atomnak háromféle izotópja van
– 12-es: 6 proton + 6 neutron
– 13-as: 6 proton + 7 neutron
– 14-es: 6 proton + 8 neutron

Hogyan jelöljük az elemeket és a vegyületeket?

Vegyjel

• Az elemek rövid kémiai jele, a Képlet

latin név első, vagy első és egy másik
betűje. (az első betű mindig nagy, a
második kicsi!)
C, H, N, S, Co, As, Ni, Si
• Vegyületek és molekuláris
elemek rövid jelölése, amely kifejezi a
molekulák összetételét is

6
 1. hét

H2O, CO, CO2, CH4

Mit jelentenek (mennyi információt tartalmaznak) a vegyjelek és a képletek

?
Vegyjel

– Anyagi minőség (egy kémiai

elem)
– Az elem 6 x 1023 db atomja (1
mol atom)
– Az elem 6 x 1023 db atomjának
tömege (moláris atomtömeg)

7
 1. hét

Képlet

– Anyagi minőség (az elem vagy

vegyület és alkotórészei)
– Az elem vagy vegyület 6 x 1023
db (1 mol) molekulája
– Az elem vagy vegyület 6 x
10 db molekulájának tömege
23

– Hány elem alkotja a molekulát,

azok tömegviszonyai
–

Miért „periódusos” a periódusos rendszer?

• Mengyelejev (1869): az elemek tulajdonságai és az atomtömegük között szoros
összefüggés van, a tulajdonságok az atomtömegek növekedésével szakaszosan (periódikusan)
ismétlődnek.
• Azok az atomok hasonlítanak tulajdonságaikban egymásra, amelyek külső (vegyérték)
héja hasonló.
• Rendszámuk szerint sorba rendezve az elemeket azok kerülnek egymás alá,
amelyeknek vegyértékhéja hasonló.
• Vízszintes sorok a periódusok,
• Függőleges oszlopok a csoportok.
• Új periódus új héj kezdetét jelenti.
• Minden periódus olyan elemmel kezdődik, amelynek vegyértékhéján egy elektron van,
és olyannal zárul, amelynek vegyértékhéján nyolc elektron van (kivétel az első periódus).
• Azonos csoportba tartozó elemek kémiai tulajdonságai hasonlóak, mert a
vegyértékhéjon ugyanannyi elektron van.

Alapfogalmak
• Relatív atomtömeg
• Mol
• Avogadro-állandó
• Moláris tömeg
• Elem
• Állandó és sokszoros tömegviszonyok törvénye
• Tömeg- és energia-megmaradás törvénye
• Alap- és gerjesztett állapot
• Vegyértékhéj, vegyérték elektronok
• Atomtörzs
• Nemesgáz szerkezet
•

8
 1. hét

Hogyan épülnek fel az atomok és a molekulák?

Atom
Atommag Elektronok (negatív töltés)
(pozitív töltés)
Protonok Neutronok A negatív
(semleges elektromosság töltésegysége
töltés)
(pozitív töltés)
A pozitív elektromosság töltésegysége

Protonok száma: Z Neutronok száma: N

Tömegszám (A) = Z + N

9
 1. hét

Hogyan épül fel az elektronburok?

Elektronhéj Alhéj Atompályák száma Elektronok maximális száma

1 (K) 1s 1 2 2
2 (L) 2s 1 4 2 8
2p 3 6
3 (M) 3s 1 9 2 18
3p 3 6
3d 5 10
4 (N) 4s 1 16 2 32
4p 3 6
4d 5 10
4f 7 14

10
 2. hét

Kémiai kötéstípusok

Tananyag
‫ ٭‬Milyen kémiai kötéseket ismerünk?
‫ ٭‬Hogyan keletkeznek az ionok?
‫ ٭‬Hogyan alakul ki az ionkötés?
‫ ٭‬Hogyan alakul ki a kovalens kötés?
‫ ٭‬Hogyan alakul ki a fémes kötés?
‫ ٭‬Hogyan alakulnak ki a másodrendű kötések?
‫ ٭‬Miért fontosak a hidrogénkötések?

Milyen kémiai kötéseket ismerünk?

• Elsőrendű kémiai kötések
– A molekulákat tartják össze, molekulán belül működnek
• Ionos
• Kovalens
• Fémes
• Másodrendű kémiai kötések
– Molekulák között működnek
• Van der Waals kötés (dipólus-dipólus kölcsönhatás)
• Hidrogénkötés
• Diszperziós kölcsönhatás
• Az első és másodrendű kötéseket a kötéserősség alapján különböztetjük meg

11
 2. hét

Kovalens és ionos kötések

Hogyan keletkeznek az ionok?

• Elektron leadással, ill. elektron felvétellel

• Az atomok semleges töltésűek (protonok száma = elektronok száma)
• Alapállapotban az elektronok a lehető legkisebb energiájú pályákon helyezkednek el
• Az elektronleadás, ill. –felvétel legtöbbször csak a külső (vegyérték)héjat érinti
• Az atom annyi elektront ad le vagy vesz fel, hogy elérje a nemesgázszerkezetet (stabil
szerkezet) – a külső elektronhéjon nyolc elektron)

• Kationok
– Elektronleadással pozitív töltésű kationok keletkeznek ¨ a kation sugara kisebb, mint az
atomé, amelybõl keletkezett
• Fémek: I-III főcsoport (könnyebb 1-3 elektront leadni, mint 7-5 elektront felvenni)

• Anionok
– Elektronfelvétellel negatív töltésű anionok keletkeznek ¨ az anion sugara nagyobb, mint
az atomé, amelybõl keletkezett
• Nemfémek: V-VII főcsoport (könnyebb 3-1 elektront felvenni, mint 7-5 elektront leadni)

Hogyan alakul ki az ionkötés?

• Ellentétes töltésű ionok között, az elektrosztatikus kölcsönhatás eredményeként

• Jellemzője,
– hogy az elektron atomi pályát vált atomi pályára
• Lényege,
– hogy az elektron (elektronok) csak az egyik atomhoz tartozik (tartoznak), a másikból
eltűnnek
• Összetett ionokat alkotó atomok kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz (CO32-)

12
 2. hét

Hogyan alakul ki a kovalens kötés?

• Az atomok „kölcsön” adják egymásnak elektronjaikat (közös elektronpár)

• Jellemzői,
– hogy az elekrton atomi pályát vált molekulapályára (egy molekulapályán max. két
elektron9
– Delokalizált elektronok
– Kötési energia (kJ/mol), kötéshossz, kötésszög)
• Lényege,
– hogy az elektronokat az atomok közösen „használják”

Hogyan alakul ki a fémes kötés?

• Fématomok között, fémrácsban, pozitív töltésű fématomtörzsek és delokalizált elektronok

közötti vonzás következtében
• Jellemzői
– Fématomtörzsek
– Delokalizált elektronok
– Pozitív és negatív töltésű részecskék közötti elektrosztatikus vonzóerő
– Közösen „használt” elektronok
• Lényege,
– hogy jelen van az ionos jelleg is, de lényegében kovalens kötés
• Eredménye
– A fémek jó elektromos és hővezetése, megmunkálhatósága

Hogyan alakulnak ki a másodrendű kötések?

• Van der Waals (dipólus-dipólus) kölcsönhatás (kötési energia 0,8-12 kJ/mol)

– Dipólus jellegű (poláros) molekulák között (az egyik molekula pozitív pólusa vonzza a
másik molekula negatív pólusát)
• Diszperziós kölcsönhatás (kötési energia 0.8-12 kJ/mol)
– Eredetileg apoláros molekulák között (az elektronok atommag körüli rezgése átmeneti
dipólusságot okoz)
• Hidrogénkötés (kötési energia 8-40 kJ/mol)
– Olyan molekulák között, ahol hidrogénatom nagy EN-ú, szabad, nemkötő elektronpárral
rendelkező (O, N, F) atomokhoz kapcsolódik)

13
 2. hét

Miért fontosak a hidrogénkötések?

• A jég térfogata nagyobb, mint a vízé, amelyből keletkezett ¨ kõzetek mállása

• Legnagyobb sûrûségû a +4°C-os víz ¨ tavakban ez kerül legalulra
– lehetõvé válik a halak áttelelése
– a felszínükön befagyott folyók a jégtakaró alatt is folynak
– hideg és meleg tengeráramlatok
• Nagy molekulájú szerves vegyületek molekuláit tartja össze
– DNS
– Fehérjék
– Szénhidrátok (cellulóz, keményítõ)
• Kis moltömegû szerves vegyületek forráspontja viszonylag magas lehet
– etilalkohol
– ecetsav

Alapfogalmak

14
 3. hét3. hét

Anyagi rendszerek, halmazállapotok

Tananyag

• Mi jellemzi az anyagi halmazokat (rendszereket)?

• Mi jellemzi a szilárd halmazállapotot?
• Milyen lehet a kristályos anyagok megjelenési formája (milyen kristályrács típusokat
ismerünk)?
• Mi jellemzi a folyékony halmazállapotot?
• Mi jellemzi a gáz halmazállapotot?
• Miben hasonlítanak, ill. miben különböznek az egyes halmazállapotok?
• Hogyan juthatunk el a szilárd halmazállapotból a gázhalmazállapotba?
• Alapfogalmak

Mi jellemzi az anyagi halmazokat (rendszereket)?

• Sok részecskéből (atomokból, molekulákból) felépülő anyag

• Tulajdonságaikat az őket felépítő alkotók szerkezete és a közöttük lévő kölcsönhatás
határozza meg
• Állapotukat külső körülmények (állapothatározók) határozzák meg
– Hőmérséklet
– Térfogat
– Nyomás
• Állapotuk lehet
– Szilárd
– Folyékony
– Légnemű (gáz)

Mi jellemzi a szilárd halmazállapotot?

• A részecskék között működő vonzóerők nagyok

• A részecskék rendezettsége nagyfokú
• A hőmozgás energiája kicsi
• A részecskék helyhez kötöttek, mozgásuk csak a (kristály)rácspontok körüli
rezgőmozgásra korlátozódik
• Az anyag rendelkezik önálló alakkal és térfogattal (gyakorlatilag összenyomhatatlan)
• Az anyag megjelenési formája lehet

15
 3. hét3. hét

– Kristályos (ha a részecskék elhelyezkedése rendezett)

– Amorf (ha a részecskék elhelyezkedése rendezetlen)

16
 3. hét3. hét

Milyen lehet a kristályos anyagok megjelenési formája (milyen kristályrács

típusokat ismerünk)?

• A kristályos anyagok tulajdonságait (olvadáspont, forráspont, oldhatóság, keménység) a

részecskék között működő erők nagysága határozza meg. Ez alapján négyféle kristálytípust
különböztetünk meg:
– Fémrács
– Ionrács
– Atomrács
– Molekularács

Mi jellemzi a fémrácsot?

– A rácspontokban fématomtörzsek
– Fémes kötés tartja össze
– Delokalizált elektronok
– Végtelen rács – óriásmolekulák
– Jó hő- és elektromos áram vezetés

• Megmunkálhatóság
– Lapon középpontos kockarács
• Legjobban megmunkálható (alufólia)
– Térben középpontos kockarács
• Egy részük nagyon lágy (Na – késsel vágható)
• Más részük nagyon kemény (Cr – acéllal ütve szikrázik)
– Hatszöges rács
• Ridegek, kemények
• Nehezen megmunkálhatók (Zn, Ni)
• Sűrűség
– Könnyűfémek r ‹ 5 g/cm3
– Nehézfémek r › 5 g/cm3

17
 3. hét3. hét

Mi jellemzi az ionrácsot?

– A rácspontokban ionok
– Ionkötés tartja össze (erős elsőrendű kötés)
– Nagy keménységűek, magas az olvadáspontjuk
– Az elektromos áramot kristályos állapotban nem, olvadékban és oldatban vezetik

Mi jellemzi az atomrácsot?

– A rácspontokban atomok
– Kovalens kötés (erős elsőrendű kötés) tartja össze
– Nagyon kemények, magas az olvadáspontjuk
– Közönséges értelemben vett oldószerük nincs
– A hőt és az elektromosságot nem vezetik

Mi jellemzi a molekularácsot?

– A rácspontokban molekulák
– Másodlagos kötőerők
– Keménységük kicsi (puhák), az olvadáspontjuk alacsony
– Szublimáció gyakori Jód, naftalin, széndioxid)
– Az elektromos áramot sem kristályos, sem olvadt állapotban nem vezetik
• A molekulák között működő kötőerők
– Apoláros molekulák között gyengébbek (csak alacsony hőmérsékleten kristályosodnak –
O2)
– Poláros molekulák között erősebbek

• A molekulaméret növekedésével nő a polarizálhatóság – diszperziós erők növekednek

• Ha H-kötések is létrejönnek, az olvadáspont magasabb (H2O)

18
 3. hét3. hét

Halmazállapot-változás

Ha a szilárd halmazállapotú anyagokkal hőt közlünk, melegítjük őket, akkor a részecskék

hőmozgási energiája megnövekszik, a rácspontok körüli rezgőmozgás amplitudója egyre
nagyobb lesz. A részecskéket összetartó erőt a hőmozgás energiája legyőzi, a részecskék
kiszakadnak a rácsból, az anyag megolvad (olvadáspont), vagy szublimál.

Mi jellemzi a folyékony halmazállapotot?

• A mlekulák között gyengébb a kölcsönhatás, mint szilárd halmazállapotban

• A hőmozgás energiája nagyobb – a részecskék szabadabban mozognak (szabad mozgás
azonban nincs)
• Forgó-, rezgő-, haladó mozgás
• A molekulákat másodlagos kötőerők tartják össze
• Van önálló térfogatuk (gyakorlatilag összenyomhatatlanok)
• Nincs önálló alakjuk

Ha a folyékony halmazállapotú anyagokkal hőt közlünk, melegítjük őket, akkor a

részecskék hőmozgási energiája megnövekszik. A részecskéket összetartó másodlagos
kötőerőket a hőmozgás energiája legyőzi, a részecskék kiszakadnak a folyadékból, az
anyag párolog, ill. forr (forráspont).

Mi jellemzi a gáz halmazállapotot?

• Önálló molekulák (kivéve a nemesgázokat – önálló atomok)

• Állandó gyors mozgás
• Ütközés egymáshoz és az edény falához (nyomás kialakulása)
• A molekulák között nincs kölcsönhatás
• A rendelkezésre álló tér egyenletes kitöltése
• Nincs önállóalak és önálló térfogat
• A hőmozgásnak nincs kitüntetett iránya
• Szobahőmérsékleten a kis molekulájú apoláros, ill. gyengés poláros anyagok a gázok
• Általános gáztörvény

pV=nRT

p = a gáz nyomása (Pa)

V = a gáz móltérfogata (m3)
n = anyagmennyiség (kmol)
T = a gáz hőmérséklete (K)
R = egyetemes gázállandó (8,31 J/mol)

19
 3. hét3. hét

Miben hasonlítanak, ill. miben különböznek az egyes halmazállapotok?

Szilárd
Benne Folyadékok Gázok
anyagok
a részecskék
kicsi kicsi nagy
távolsága
kristályos
rezgés, forgás, a
anyagokban rezgés, forgás,
részecskék
csak rezgés, egyenes vonalú
a részecskék elgördülhetnek
amorf egyenletes
mozgása egymáson
anyagokban mozgás, időnkénti
(„lyukvándorlás”
esetleg lassú ütközések
)
elgördülés
a részecskék
igen kicsi,
kölcsönhatá jelentős jelentős
elhanyagolható
sa
a halmaz A környezeti paraméterektől csak
változó
térfogata kismértékben függ
Állandó
a halmaz
(kristályos változó változó
alakja
állapotban)
• amorf
A fentiekből anyago • felületi • érvényes
adódó főbb kban feszültsé Avogadro
fizikai igen g törvénye
sajátságok lassú • diffúzió • diffúzió
diffúzió

Hogyan juthatunk el a szilárd halmazállapotból a gázhalmazállapotba?

20
 3. hét3. hét

lecsapódás fagyás
gáz folyadék szilárd anyag
párolgás, forrás olvadás
lecsapódás

szublimáció

Exoterm folyamat: lecsapódás, fagyás

21
 3. hét3. hét

Alapfogalmak
• Anyagi halmaz
• Olvadáspont
• Fagyáspont
• Forráspont
• Halmazállapot-változás
• Szublimáció
• Kristályos és amorf anyag

Tanyanyag

• Mi jellemzi a homogén rendszereket?

• Mi jellemzi a heterogén rendszereket?
• Mi a különbség és mi a hasonlóság a diffúzió és az ozmózis között?
• Hogyan készíthetünk oldatot?
• Hogyan függ az anyagok oldhatósága a hőmérséklettől?
• Hogyan szól Avogadro törvénye?
• Alapfogalmak

Mi jellemzi a homogén rendszereket?

• Makroszkópikusan észlelhető határfelület nincs

• Egyetlen fázisból állnak
• Bennük a részecskék mérete ‹ 1 nm (10-9m)
• Az összetétel a rendszer minden pontján azonos
• Tartalmazhat egy vagy több komponenst
• Egykomponensűek (egyetlen alkotórész)
– Elemek és vegyületek
• Többkomponensűek (több alkotórész)
– Oldatok, elegyek
– Gázelegy (levegő)
– Folyadékelegy (etanol-víz)
– Gáz-folyadék elegy (víz, a benne oldott oxigénnel)
– Szilárd folyadék elegyek – oldatok (sóoldat)
• Inhomogén rendszerek
– Egyfázisúak, összetételük a térben változó (különböző sűrűségű rétegeket tartalmazó
kénsavoldat)
– Keveréssel homogénné tehetők

22
 3. hét3. hét

– Diffúzió

23
 3. hét3. hét

Mi jellemzi a heterogén rendszereket?

• Makroszkópikusan észlelhető határfelület van

• Több fázisból állnak
• Bennük a részecskék mérete › 1nm (10-9m)
• Az összetétel a rendszer különböző térrészeiben nem azonos
• Egy vagy több komponensből állnak
• Egykomponensűek
– Elemek és vegyületek a halmazállapot-változás hőmérsékletén (víz-jég 0°C-on, víz-gőz
100°C-on)
• Többkomponensűek
– Kolloid diszperz és durva diszperz rendszerek (olyan legalább kétkomponensű rendszer,
amelyben az egyik komponens – diszpergáló közeg – részecskékre oszlatott állapotban tartja a
másik komponenst – diszpergált anyagot)

Mi a különbség és mi a hasonlóság a diffúzió és az ozmózis között?

  Diffúzó Ozmózis

A folyamat: anyagáramlás anyagáramlás

a a
Elindítója koncentrációkülönbsé koncentrációkülönbsé
g g
a nagyobb a nagyobb
koncentráció felől a koncentráció felől a
Iránya
kisebb koncentráció kisebb koncentráció
felé felé
az egyensúly az egyensúly
Célja
kialakulása kialakulása
az egyensúly az egyensúlyt soha
Időtartama
eléréséig nem éri el

24
 3. hét3. hét

Hogyan készíthetünk oldatot?

Oldat = oldott anyag + oldószer

• Az oldott anyag lehet – Csak folyadék

– Szilárd • Az oldat lehet
– Folyékony – Telítetlen
– Légnemű – Telített
• Az oldószer – Túltelített

• Oldódás
• Oldhatóság
• Oldat töménysége
– Tömegszázalék [%]
– Térfogatszázalék [%]
– Tömegkoncentráció [g/dm3]
– Anyagmennyiség koncentráció [mol/dm3]

Hogyan függ az anyagok oldhatósága a hőmérséklettől?

25
 4. hét

Hogyan szól Avogadro törvénye?

• Az azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogataiban – az anyagi

minőségtől függetlenül – azonos számú molekula van.

• A gázok azonos számú molekulája azonos hőmérsékleten és nyomáson egyenlő

térfogatot tölt be.

• Moláris térfogat [dm3/mol]

A gázok moláris térfogata

Állapot Moláris térfogat [dm3/mol]

Standard (25°C; 0,1 MPa) 24,5

Szobahőmérséklet (20°C; 0,1 MPa) 24

Normál (0°C; 0,1 MPa) 22,41

Alapfogalmak

• Diffúzió, ozmózis
• Homogén és heterogén rendszer
• Inhomogén rendszer
• Kolloid és durva diszperz rendszer
• Valódi oldat
• Adszorpció, abszorpció, kemiszorpció
• Oldat, oldószer, oldott anyag
• Oldhatóság
• Mol(áris)térfogat
• Avogadro törvénye
• Standard és normál állapot
Kémiai reakciók, sztöchiometria

26
 4. hét

Tananyag
• Mi történik a kémiai reakciók során?
• Mik a feltételei a kémiai reakció létrejöttének?
• Milyen gyorsan játszódnak le a kémiai reakciók?
• Mitől függ a kémiai reakciók sebessége?
• Milyen lehet a kémiai reakciók iránya?
• Hogyan tehetjük egyirányúvá a megfordítható kémiai reakciókat?

Mi történik a kémiai reakciók során?

• Kémiai reakció során új anyag keletkezik
• A reakcióba lépő anyagok kötései felbomlanak, és új kötések jönnek létre
• A kiindulási anyagok együttes tömege megegyezik a keletkezett anyagok együttes tömegével
(tömegmegmaradás törvénye)
• A folyamatot a kémiai reakciókkal írjuk le (vegyjelek, képletek, együtthatók, műveleti jelek)

Mik a feltételei a kémiai reakció létrejöttének?

• A részecskék (atomok, molekulák) ütközése (koncentráció!)
• Megfelelő térbeli helyzet ütközéskor (aktivált komplexum – a megszűnő és létrejövő kötések
együtt vannak jelen)
• Az ütközés energiája elég nagy legyen (aktiválási energia – kJ/mol)

Milyen gyorsan játszódnak le a kémiai reakciók?

• Szervetlen kémiai reakciók
– nagy része gyorsan (C + O2 = CO2),
– némely része lassan (Fe ¨ Fe2O3)
• Szerves kémiai reakciók
– lassan ( fa korhadása)
– gyorsan (CH4 + 2O2 = CO2 + 2H2O)
• Reakciósebesség [mol/m3s]

Mitől függ a kémiai reakciók sebessége?

• A reagáló anyagok anyagi minőségétől
• A kiindulási anyagok koncentrációjától
• nagyobb koncentráció esetén nagyobb az ütközések száma ¨ nagyobb a reakciósebesség
• A hõmérséklettõl
• a hõmérsékletet 10°C-kal emelve 2-3 szoros lesz a reakciósebesség
• Katalizátorok jelenlététõl
• a katalizátorok csökkentik az aktiválási energiát ¨ a reakciósebesség nõ

27
 4. hét

Milyen lehet a kémiai reakciók iránya?

• Egyirányú ( = )
– Ha a kiindulási anyagoknál stabilisabb végtermék keletkezik
– Ha a végtermék távozik a rendszerből (gáz, csapadék)
• Megfordítható ( ↔ )
– Ha a végtermékek is reagálnak egymással, és a kiindulási anyagok újrakeletkeznek
(sav-bázis reakciók)

Hogyan tehetjük egyirányúvá a megfordítható kémiai reakciókat?

• Megnöveljük a kiindulási anyagok valamelyikének koncentrációját
• Csökkentjük a keletkezett termékek valamelyikének koncentrációját
• Megváltoztatjuk a hőmérsékletet
– Növelése endoterm irányba
– Csökkentése exoterm irányba
• Megváltoztatjuk a nyomást
– Növelése térfogatcsökkenés irányába
– Csökkentése térfogat-növekedés irányába

A katalizátorok az egyensúlyt nem befolyásolják!!!

Tananyag
• Mit jelent a sztöchiometria?
• Milyen információkat tartalmaz a rendezetten felírt kémiai egyenlet?
• Néhány számítási példa!
• Egyenletrendezés!

Mit jelent a sztöchiometria?

• A kémiának a kémiai reakciók során bekövetkező tömeg- és térfogatviszonyok
törvényszerűségével foglalkozó része
– Sztoicheón = alapanyag
– Metron = mérték

A sztöchiometriai számítások alapja a rendezetten felírt kémiai egyenlet!!!

Milyen információkat tartalmaz a rendezetten felírt kémiai egyenlet?

(Hogyan „olvashatjuk” el a kémiai egyenleteket?)
Pl.:
2NaOH + H2SO4 = Na2SO4 + 2H2O

28
 4. hét

Néhány számítási példa!

• Állítsunk elő MgO-ot Mg elégetésével! Számítsuk ki, hány gramm Mg szükséges 10 g
MgO előállításához! (6 g)
2Mg + O2 = 2MgO

• Hevítsünk mészkövet! Számítsuk ki, hogy hány dm3 standardállapotú CO2 gáz
keletkezik 20 g CaCO3 hevítésekor! (4,9 dm3)
CaCO3 = CaO + CO2

• Mekkora térfogattal növeli 5 g sütőpor (NaHCO3) a tésztát sütéskor? 25°C-ra lehűlt

tésztával számoljunk!
2NaHCO3(sz) = Na2CO3(sz) + H2O(f) + CO2(g)

Egyenletrendezés!
Rendezzük a következő egyenleteket!
• N2 + 3H2 = 2NH3
• C6H12O6 + 6O2 = 6CO2 + 6H2O
• 2Al + 6HCl = 2AlCl3 + 3H2
• Zn + 2HCl = ZnCl2 + H2
• 4P + 5O2 = 2P2O5
• NaOH + H3PO4 = NaH2PO4 + H2O
• 2NaOH + H3PO4 = Na2HPO4 + 2H2O
• 3NaOH + H3PO4 = Na3PO4 + 3H2O

Alapfogalmak
• Kémiai reakció
• Reakciósebesség
• Megfordítható kémiai reakció
• Pillanatreakció
• Egyensúly
• Dinamikus egyensúly
• Katalizátor
• Disszociáció, asszociáció

29