SZÓBELI TÉTELEK AZ ORVOSI KÉMIA VIZSGÁHOZ

A. Általános kémia

1. Az atommodellek fejlődése Daltontól Bohrig. A kvantummechanikai

atommodell
2. Elektronkonfiguráció. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok
3. A kémiai kötés típusai. Poláris és apoláris molekulák. VSEPR-elmélet
4. A kovalens kötés vegyértékkötés-elmélete. Hibridorbitálok
5. A kovalens kötés molekulaorbitál-elmélete
6. Másodlagos kémiai kötések és jelentőségük. A víz tulajdonságai
7. Oldatok. Oldhatóság definíciója, az oldhatóságot befolyásoló tényezők. Telített
és telítetlen oldatok. Oldhatósági szorzat. Megoszlás
8. Ozmózis, ozmózisnyomás, ozmolaritás, hemodialízis (izotóniás oldatok)
9. Kolloidok (definíció, típusok, stabilitás)
10. Kémiai egyensúlyok törvénye (definíció, egyensúlyi állandó, Kc és Kp). Le
Chatelier elve. Homogén és heterogén egyensúlyok. Reakció hányados (Q) és
viszonya az egyensúlyi állandóhoz
11. Sav-bázis elméletek. Erős és gyenge savak és bázisok jellemzése, [H+]
koncentráció és a pH számítása. Pufferek (összetétel, pH, pufferkapacitás,
fiziológiás pufferek)
12. A termodinamika három főtétele. Entalpia, entrópia, szabadentalpia.
Szabadentalpia és a kémiai egyensúly kapcsolata
13. A kémiai reakciók sebességét meghatározó tényezők. Ütközési elmélet.
Reakciók rendűsége (Első és másodrendű reakciók integrált sebességi
egyenlete és felezési idejének kiszámítása)
14. Katalízis, katalizátorok. Enzimreakciók kinetikája: a Michaelis-Menten modell
15. Oxidáció, redukció, elektródpotenciál. Nernst egyenlet. Redoxifolyamatok
termodinamikája. Redoxifolyamatok az anyagcserében és a sejtlégzésben
B. Szerves kémia

1. A szerves kémiai reakciók típusai, és azok mechanizmusai

2. Sztereokémia: relatív és abszolút konfiguráció
3. Molekulák több kiralitáscentrummal. Racém elegyek
4. Alkánok és cikloalkánok: szerkezet, konformáció, izoméria, jellemző reakciók
5. Alkének és alkinek: szerkezet, izoméria, jellemző reakciók. Konjugált kettős
kötések és biológiai jelentőségük (izoprén, terpének). Az A-vitamin és a látás
fotokémiai alapja
6. Aromás vegyületek típusai, izomériája és reakciói. A benzol elektronszerkezete,
stabilitása és téralkata
7. Szerves halogénvegyületek (előállítás, reakciók) és orvosbiológiai szempontból
legfontosabb képviselőik
8. Alkoholok és fenolok (csoportosítás, nevezéktan, fizikai sajátságok, sav-bázis
jellegük
9. Alkoholok és fenolok reakciói. Az alkoholmérgezés kémiai alapja. Éterek és
epoxidok
10. Szerves kénvegyületek
11. Aldehidek, ketonok, kinonok szerkezete. Kinoidális szerkezetek a biokémiában
12. Aldehidek és ketonok jellemző reakciói
13. Karbonsavak: a karboxil csoport és a karboxilát anion szerkezete. Karbonsavak
osztályozása, savi jellege és a savi erősségüket befolyásoló szerkezeti tényezők
14. Karbonsavak reakciói. Karbonsav származékok: szerkezet, reakciók,
tulajdonságok. Detergensek
15. Aminok (osztályozás, fizikai tulajdonságok, sav-bázis tulajdonságok)
16. Aminok kémiai reakciói és (orvos)biológiai jelentősége. Neurotranszmitter
aminok
17. Öt- és hattagú valamint policiklusos N-tartalmú heterociklusos vegyületek
biológiai jelentősége
C. Bioszerves kémia

1. Az aminosavak csoportosítása és kémiai reakciói

2. A peptidkötés: kialakulása és térszerkezete. Biológiailag fontos peptidek (öt
példával)
3. Fehérjék csoportosítása
4. A fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete.
Szupramásodlagos fehérjeszerkezetek, fehérjeasszociátumok
5. Enzimek működése. Enzimreakciók típusai
6. Monoszacharidok (definíció, funkciós csoportok, osztályozás és nevezéktan,
forgatóképesség, enantiomerek, diasztereomerek, epimerek, anomerek).
Fontos monoszaccharidok és származékaik
7. Monoszacharidok reakciói. O- és N-glikozidok képződése. A diszacharidok
képződésének reakciómechanizmusa. Redukáló és nem redukáló diszacharidok
8. Tartalék tápanyag poliszacharidok. Vázszénhidrátok
9. Heteropoliszacharidok: glikozaminoglikánok, proteoglikánok és glikoproteinek
10. Energiatároló lipidek. Membránlipidek (glicerofoszfolipidek és szfingolipidek)
11. Szteránvázas lipidek
12. A glikolízis lépései és szabályozása. Allosztérikus effektorok szerepe a
szabályozásban
13. A trikarbonsav ciklus lépései
14. Ketontestek képződése. A glükoneogenesis fogalma, Cori-kör. A Warburg-hatás
15. A nukleozidok és nukleotidok felépítése. Nukleotidok az energia háztartásban
és a jelátvitelben. Nukleotid koenzimek
16. A DNS szerkezete és funkciói
17. Az RNS szerkezete és szerepe a fehérjeszintézisben. Szabályozó RNS molekulák
D. Bioszervetlen kémia

1. Komplexek felépítése és szerkezete (izoméria, térszerkezet, stabilitás és a

stabilitást befolyásoló tényezők). Komplexek kötéselméletei
2. Az alkálifémek és a magnézium bioszervetlen kémiája
3. A kalcium bioszervetlen kémiája
4. Vasanyagcsere (vasszállítás, vastárolás, vasfelvétel) fehérjéi és szabályozása
5. Vasanyagcsere zavarai (vashiány, hemosziderózis, hemokromatózis)
6. Vastartalmú fehérjék. Cinkfehérjék
7. Rézfehérjék. Rézanyagcsere zavarai
8. Az oxigén bioszervetlen kémiája. Oxigénből keletkező szabad gyökök és reaktív
intermedierek
9. Halogének bioszervetlen kémiája
10. NO, CO és H2S termelődése a szervezetben és biológiai szerepük
11. Toxikus fémek (Cd, Pb, Hg). Platinavegyületek orvosi felhasználása
12. Szilikózis, azbesztózis. Arzén és foszfor toxicitása