5.

Előadás
A hidroszféra (vízburok). A víz molekula felépítése, kötései. A víz előfordulása fizikai, kémiai tulajdonságai,
halmazállapotok. A víz, mint oldószer, oldódás. A víz körforgása. A Világtenger. A szárazföld vizei: felszín alatti és a
felszíni vizek. A hidroszféra szennyeződésének forrásai és tisztítási lehetőségei. A hidroszféra védelme.

Miért fontos víz az élővilág számára?

A víz biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságai alapján az élővilág, a társadalom számára a
legfigyelemreméltóbb, nélkülözhetetlen vegyület. Így a víz a földi életet lehetővé tevő alapvegyület.
 Élőhely (tengerek, édesvizek)
 Tápanyag (növények), reakciópartner
 Reakcióközeg (Jó oldószer, így az élőlényekben végbemenő reakciók anyagait feloldja, növeli így a
reakciósebességet.
 Befolyásolja az éghajlatot (fajhő), csökkenti az élőlények hőmérsékletét (párolgáshő)
 A bioszféra egyik leglényegesebb hőmérséklet szabályozója: Befolyásolja az éghajlatot (fajhő),
csökkenti az élőlények hőmérsékletét (párolgáshő)
 Az élőlények teste, szerveik jórészt vízből állnak, az ember esetében a víz részaránya 75 %.
Rajzolja le a víz szerkezeti képletét? Jelölje a kötő és nem kötő elektronpárokat a víz szerkezeti képletén!

Mi a kovalens kötés? Jellemezze a hidrogénkötést!

 VÍZMOLEKULA – KOVALENSKÖTÉS
 Elektronhéj
 Párosított elektronok
 Kovalens kötés
 Szigma kötés
 Kötőelektronpár
 Nemkötő elektronpár
 VÍZMOLEKULA – van der Waals kötés
 V alakú molekula
 Nem kötő elektronpárok taszító hatása
asszimetrikus
 Oxigén és hidrogén elektronegativitása eltérő → oxigén jobban vonzza a kötésben lévő
elektronokat
 Poláros molekula, poláros kötés
 Van der Waals kötés – rövid hatótávolság (másodlagos kötés)
 VÍZMOLEKULA – HIDROGÉNKÖTÉS
 O és H közötti kötés erősen POLÁROS
 A kötésben lévő H körül lecsökken az elektronsűrűség → képessé válik a közelében lévő
kötésben lévő O nemkötő elektronpárjával másodlagos kötés kialakítására
 1 vízmolekula maximum 4 másikkal képes hidrogénkötést kialakítani
 nem statikus, hanem DINAMIKUS → másodpercenként többször kialakulnak és felbomlanak
 Hőmérséklet függő → 0 °C alatt stabillá válnak
Sorolja fel a víz fizikai és kémiai tulajdonságait! (minimum 10)
 Színtelen
 Szagtalan
 Folyékony (standrad T és szobaT)
 Olvadáspontja: 0 °C
 Forráspontja 100 °C
 Sűrűsége 4 °C-on a legnagyobb (1g/cm3)
 Sűrűsége fagyáskor csökken, ezért a térfogata nő
 felszínen marad, jó hőszigetelő)
 Közönséges körülmények között nem különösen reakcó képes, stabil molekula, nagy kötési energiával
 Vízmolekulák egymással is reakcióba lépnek: OH- és H3O+(hidroxidion és oxóniumion)
 Amfoter anyag: savként és bázisként is viselkedhet
 Na, K heves rekció Mg és Ca lassan, Fe csak magas hőmérsékleten
 Nem fémoxidokkal oxosavakká alakul
 Alkálifém- és alkáliföldfém-oxidokkal hidroxidokká egyesül
 Oldószer: ionok és poláros molekulák (hidrofil)
Milyen halmazállapotokban fordul elő a víz a természetben?
A víz, mint halmaz
 Egyetlen olyan anyag, amely természetes állapotában mind a 3 halmazállapotában előfordul
 Az anyagok halmazállapotát adott hőmérsékleten elsősorban a részecskéik között ható
kölcsönhatások határozzák meg.
Halmazállapot Gáz Folyadék Szilárd
A halmaz modellje

A részecskék távolsága nagy kicsi kicsi

A részecskék közötti
kölcsönhatások kicsi viszonylag erős erős
erőssége
A részecskék mozgása szabadon mozognak egymáson elgördülnek egyhelyben rezgő
mozgást végeznek
A halmaz alakja változó változó, felveszi az meghatározott, állandó
edény alakját
A halmaz térfogata változó, betölti s meghatározott meghatározott
rendelkezésre álló teret

Rajzolja le a halmazállapot változásokat szemléltető ábrát (körfolyamat jellegűen)!

Rajzolja a víz halmazállapotának görbéjét a hőmérséklet és az energia függvényében!

Mi az exoterm folyamat?
Azok a folyamatok, változások, reakciók, amelyek során energia szabadul fel, azaz a környezetének energiát
ad le.
Ez gyakran hő, vagyis melegíti a környezetét. Az égés például hő termelő, exoterm folyamat.

Mit nevezünk endoterm folyamatnak?

Azok a folyamatok, változások, reakciók, amelyek során energiát vesz fel a környezettől. Ezt gyakran úgy
érezzük, hogy a környezet lehűl, vagyis a folyamat hőelnyeléssel jár. A jég olvadása például endoterm
folyamat, hőelnyelő folyamat.

Mi a párolgás? Jellemezze a párolgást!

Folyadék-gőz átalakulás –endoterm folyamat Minden hőmérsékleten párolog a folyadék Csak a folyadék
felszínén történik meg a folyadék és gáz halmazállapot közti átmenetsebessége függ:
 Hőmérséklettől
 Anyagi minőségtől
 Felület nagyságától Mi a forrás? Jellemezze a forrást!
Forrás: a folyadék belsejében keletkezik a buborék, vagyis a folyadék-gőz átalakulás nem csak a folyadék
felszínén, hanem a belsejében is megtörténik. Endoterm folyamat.
Forráspont: az a hőmérséklet, amelyen a folyadék belsejében keletkező gőzbuborék nyomása eléri a külső
légnyomást.
Mi a lecsapódás? Jellemezze a lecsapódást!
Gőz-folyadék átalakulás
Exoterm folyamat
Mi a fagyás? Jellemezze a fagyást!
Folyékony-szilárd átalakulás: – exoterm folyamat
Fagyáspont = Olvadáspont!
Mi az olvadás? Jellemezze az olvadást!
Szilárd-folyadék átalakulás: – endoterm folyamat
Milyen hatásra olvadhat meg szilárd anyag?
 Hőmérséklet,
 Nyomás
 Más anyag
Olvadáspont: az a hőmérséklet, amelyen a szilárd anyag az olvadékával egyensúlyban van
Olvadáspont = fagyáspont!

Mi a szublimáció? Jellemezze a szublimációt!

Szilárd-gáz átalakulás: – endoterm folyamat folyamat Kismértékben minden anyag szublimál, ezért érezzük
a szagát a szilárd anyagoknak is A jég is szublimál Jellegzetes a jód szublimációja
Jellemezze a gáz-szilárd átalakulást!
Gáz – szilárd átalakulás - exoterm folyamat A szublimáció ellentétes folyamata Természetben is
megfigyelhető, amikor a nedves levegőből kikristályosodik a hó
Soroljon fel halmazállapot változással járó időjárás jelenségeket!
 Felhőképződés
 Köd, harmat
 Dér, zúzmara
 Ónos eső, jégeső
 Hó

Mi a felhőképződés?
A felfelé szálló meleg levegő a hidegebb légrétegekben lehűl, ekkor vízgőztartalma kicsapódik,
vízcseppekké válik. A sok vízcseppből pedig összeáll a felhő.

Mi a köd/harmat?
A nappali melegebb időben a páratartalom nagyobb lehet, mint éjszaka, így éjszaka lecsapódik a pára egy
része. A harmat valamilyen tárgynak a felszínén jelenik meg, a köd esetében az apró vízcseppek a
légkörben maradnak.

Mi a dér/zúzmara?
A dér a (télen) megfagyott harmat. A zúzmara a vízgőz közvetlen jéggé való lecsapódása.

Mi az ónos eső/jégeső?
A jégeső, mikor az eső hideg levegőn keresztül érkezik a talajra, így útközben megfagy. Az ónos eső a
túlhűtött esőcseppek hirtelen megfagyásából jön létre. A fagyáshoz a földnek ütközés adja az energiát.

Mi a hó?
A hó akkor keletkezik, amikor a felhőben lévő vízcseppek megfagynak. Ilyenkor azonban egyik sem olvad
meg, hanem apró jégkristályok formájában lehull a földre.

Mit nevezünk oldódásnak?

 Oldat
 Oldószer
 Oldandó anyag
Poláros anyagok – pl. vízben oldódnak jól
Apoláros anyagok – pl. olajban oldódnak jól

Milyen anyagok oldódnak jól vízben?

A víz poláros vegyület. Jól oldja a poláros vegyületeket, ionvegyületeket
Hidrátburok: az oldott anyagot a vízmolekulák ellentétes töltésű térfelükkel körbeveszik.
 Ionvegyületek oldódásakor a poláris vízmolekulák – ellentétes pólusaikkal – körül veszik a
kationokat és az anionokat, és kiszakítják azokat a kristályrácsból. A vízmolekulákkal körülvett ionok
az oldatban szabadon elmozdulhatnak. Pl. konyhasó oldása.
 Kovalens kötésű molekulák oldása vízben – Erősen poláros molekulák disszociálnak vízben (pl. HCl).
Kevésbé polárosak nem esnek szét ionokra pl. cukor oldása.
Mutassa be a Föld vízkészletét?
Kékbolygó: Föld 75%-át víz borítja
 Sósvíz
 Édesvíz
Mennyi a Föld teljes édesvízkészlete?
3%
Hasonlítsa össze az óceánokat és a tengereket!
 Óceán
 nagyobb kiterjedésű és mélységű,
 Önálló medence
 kontinensek közötti állóvíz
 saját áramlásrendszer
 állandónak tekinthető sótartalom (35‰)
 Tenger
 Kisebb kiterjedésűek
 Nem mindig rendelkezik saját medencével
 Óceánoktól szigetek, szorosok, félszigetek választják el
 Só tartalmuk változó (1-40‰)
 Peremtenger  Szigetek vagy szigetcsoportok választják el az óceánoktól. Nincs saját
medencéjük Pl. Jeges-tenger, Dél-kínai tenger Beltenger Óceánokhoz keskeny szorossal
kapcsolódnak Általában saját zárt medencéjük vanPl. Földközi tenger, Fekete-tenger, Vörös
tenger
Mi a tengerszint?
A térképészeti magasságmérés alapja
Mi okozza a tengervíz jellegzetes színét?
 Függ: tisztaságától, plankton állományának mennyiségétől, a ráterülő égbolt borultságától függően
változik.
 Azért látjuk kéknek azért látjuk, mert a színképből ezt veri vissza, a vörös és a sárga fénysugarakat
elnyeli.
 A sarkok felé, színe kékeszöldre, zöldre, a sarkoknál pedig szürkészöldre változik, a szabadon lebegő
planktonok megnövekedett mennyisége miatt.
Miért eltérő a szárazföldek és a nagy víztestek hő gazdálkodása?
Tengervíz hőmérséklete
 Hőgazdálkodása kiegyenlítettebb a szárazföldétől. (nagyobb fajhő): ezért „télen fűt, nyáron hűt”.
 A sótartalomtól függőn –2 °C körül kezd jéggé dermedni
 Jégtáblák
 Sarki jégmező
Milyen mozgásait különböztetjük meg a tengereknek?
 Hullámzás
 a hullámok nem haladnak
 a vízrészecskék körpályán mozognak (hullámhegy és hullámvölgy)
 Tengeráramlás
  a tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása
 csak felső néhány száz méter
 módosítják a partvidékek éghajlatát
 Alapvetően az azonos irányba fújó szelek mozgatják, de a Coriolis erő és s zárazföldek
elhelyezkedése is befolyásolja irányukat
 Tengerjárás
 apály és dagály váltakozása naponta 2x
 Hold szerepe
Sorolja fel a folyóvizek típusait növekvő sorrendben!
 forrás
 ér
 csermely
 patak
 folyó
 folyam •
 torkolat (delta, tölcsér)
A folyók esetében milyen szakaszjellegeket ismer? Jellmezze őket!
 Felsőszakasz jelleg
 nagy sebesség
 munkavégző képesség nagyobb, mint amennyi a hordalék szállításhoz kell
 V alakú meder
 Középsőszakasz jelleg
 munkavégző képesség kb. annyi, mint amennyi a hordalék szállításhoz kell
 széles tál alakú meder
 kanyarog
 Alsószakasz jelleg
 munkavégző képesség kisebb, mint amennyi a hordalék szállításhoz kellene
 zátonyok, szigetek, hordalékkúpok
 feltöltés (síkságok hosszabb idő alatt)
Milyen hordalék szállítási típusokat ismer?
 Lebegtetés
 Görgetés
A legfinomabb szemcséket (ezek mindig agyagásványok) a víz mindig lebegtetve, a legdurvábbakat (azaz
legnagyobbakat) mindig görgetve-vonszolva szállítja.
Mik a tavak?
 a szárazföld önálló medencéjű, tartósan megmaradó állóvizei
 a földfelszínnek csak 0,5%-át teszi ki, de a szárazföldi vizek 99%-a bennük halmozódik fel
 a tavak medencéje keletkezhet belső (endogén) és külső (exogén) erők, vagy ezek együttesen
érvényesülő hatására.
 feltöltődés (fertő, mocsár, láp), lecsapolás, kiszáradás (Fertő-tó, Velencei-tó)
A tavak vizének fizikai tulajdonságai
 Szín
  Átlátszóság
 Hőmérséklet Állóvizek
A tavak vizének kémia tulajdonságai
 pH
 Vezetőképesség
 Oldott anyagok
Hogyan keletkezett a Balaton? (Velence-tó, Tisza-tó)
Balaton: belső erő – ún. árkos vetődéssel alakult ki
Velencei-tó: belső erő – ún. árkos vetődéssel alakult ki
Tisza-tó: külső erő- mesterséges- folyón gát kialakításával
Ismertesse a víz körforgását a természetben!
3 fő körforgási út
Óceán → légkör → óceán
Óceán → légkör → szárazföld → óceán
Szárazföld → légkör → szárazföld
Mi a vízszennyezés?
Vízszennyezésnek nevezzük azt a környezetszennyező folyamatot, melynek során a víz emberi
tevékenységből kifolyóan rosszabb minőségűvé válik.
Mi a vízszennyezés két fő típusa? Jellemezze őket!
 A pontszerű vízszennyezés jól meghatározható koordinátákkal jellemezhető (a kibocsátás helye és
időtartama is megadható). Például pontszerű szennyezés során a szennyező anyag a szennyező
forrásból csővezetéken, vagy nyílt csatornán keresztül, térben koncentráltan, pontszerűen kerül a
felszíni vagy felszín alatti vizekbe.
 A diffúz szennyezés esetében a szennyező anyag nagyobb térbeli kiterjedésben kerül a vízbe, az
időtartam sem adható meg pontosan.

Milyen szennyező forrásokat különböztetünk meg?

 Fizikai szennyezők
 Hőszennyezés
 Radioaktív izotópok
 Kémiai szennyezők
 Szerves szennyezők
 Szervetlen szennyezők
 Biológiai szennyezők
 Vírusok
 Baktériumok
Mi a vízlábnyom?
A vízlábnyom kék-, zöld- és szürkevízből tevődik össze.
 A kékvíz a termékhez, szolgáltatáshoz felhasznált friss felszín alatti és fölötti víz.
 A zöldvíz a földben nedvességként tárolt csapadékvíz.
 A szürkevíz pedig az a szennyezett vízmennyiség, amely a termékkel, szolgáltatással kapcsolatban
keletkezik.
Melyek a vízkészletet érintő legnagyobb veszélyek?
• Globális éghajlatváltozás • Népességnövekedés • Városiasodás • Szennyező anyagok bekerülése a
természetes vizekbe • Mezőgazdasági öntözés