Halmazállapotok és a

halmazállapot-változások

Készítette: Vári Emese Réka – 7/b. osztály

2021. Október 16.
 Halmazállapotok
SZILÁRD:
Az anyag atomjainak a legkisebb a mozgási energiája.
Az atomok rácsokba rendeződnek, kötött állapotban vannak.

FOLYÉKONY:
Az anyag atomjainak nagyobb a mozgási energiája.
Az anyag atomjai egymáson könnyen gördülő golyókként modellezhető.

GÁZ:
Az anyag atomjainak nagy a mozgási energiája.
Az anyag atomjai egymástól függetlenül mozognak, s közben egymással
és az edény falával rugalmasan ütköznek.

PLAZMA:
Rendkívül magas hőmérsékleten és nyomáson nagy energiájú ütközések
jönnek létre, így az atomok ionokra bomlanak.
A plazma halmazállapot jó áramvezető.
 Halmazállapot - változások
Az anyag mind gáz-, mind folyadék-, mind szilárd halmazállapotban
megtalálható a természetben.
A halmazállapot hőmérséklet- illetve nyomásváltozás hatására változhat
meg.
Fagyás: folyékony (cseppfolyás) -> szilárd exoterm, fizikai változás

Lecsapódás: gáz (légnemű) -> folyékony (cseppfolyás) exoterm, fizikai

változás

Forrás: folyékony -> Légnemű (a folyadék belsejében is van gázképződés)

endoterm, fizikai változás

Olvadás: szilárd -> folyékony endoterm, fizikai váltoás

Szublimáció: szilárd -> folyékony endoterm, fizikai változás

A cukor hevítése: A cukor a hő hatására karamelizálódik, erősebb hő hatására elszenesedik.
 Víz fagyása
Kísérlet: Töltsünk meg egy poharat félig vízzel, és jelöljük be a víz szintjét tollal a
poháron! Ezután tegyük a pohár vizet mélyhűtőbe! Pár óra múlva vegyük ki, és nézzük
meg, milyen magasan lesz a jég a pohárban!

Azt tapasztaljuk, hogy a jég magasabban lesz, mint ameddig a víz volt. Ez azt
jelenti, hogy a víznek fagyáskor nő a térfogata. A jég úszik a vízen, mert kisebb
a sűrűsége, mint a víznek. Ezért fagynak be a tavak felülről, és nem alulról.
 Alakváltozás
Szilárd anyagok szerkezetét adó részecskék közötti kölcsönhatás adja.

Deformáció: testre, anyagra ható erők hatásra történik az alakváltozás. A testre ható
erők: a felületekre merőleges (húzó- és nyomó erők), párhuzamosak (nyomó erők). Fontos
a test anyaga, és az erő jellem.

Rugalmas alakváltozás: a test a deformáló erő megszínezése után visszanyeri eredeti

alakját és méretét Képlékeny (maradandó) alakváltozás: az alakváltozás maradandó,
végleges
A szilárd anyagok képlékenysége a hőmérséklet növekedésével általában nő (pl.: fémek,
egyes műanyagok olvadása)
Tehát szilárdságuk csökken és az olvadáspontja folyékonnyá válnak.

Üvegesedés: átment nem stabil amorf anyagból -> viszonylag stabil amorf kristályszerű
állapot lesz.

Gyakorlatban: üvegfújás, viasz, gyúrma, anyag, bitumen ,,megszilárdulása˝

Halmazállapotok - összefoglalás
®Szilárd halmazállapotban az anyag csak olvadáspontjánál alacsonyabb
hőmérsékleten lehet.
®Folyadék halmazállapotban az olvadáspont és a kritikus hőmérséklet
között lehet az anyag, mert a forráspont e két hőmérséklet érték között
változhat.
®Légnemű halmazállapotban az anyag minden hőmérsékleten lehet, de a
kritikus hőmérséklet felett az anyag csak légnemű lehet. Légnemű
halmazállapotban az anyag a kritikus hőmérséklet felett gáz-, alatta
gőzállapotú.