FIZIKA BEADANDÓ

A közlekedőedények, a hajszálcsövesség, a nyomás

különbségén alapuló eszközök működése és Pascal törvénye

Készítette: Miklovicz Lili Nóra 8.C.

 A KÖZLEKEDŐEDÉNYEK

Azokat a felül nyitott edényeket, amelyeknek ,,szárai” úgy vannak alul összekötve, hogy
egyikből a másikba a folyadék szabadon áramolhat, közlekedőedényeknek
nevezzük.

A közlekedőedényben a folyadék arra áramlik, ahol ugyanabban a vízszintes síkban kisebb a

hidrosztatikai nyomás. Tartós nyugalom esetén ugyanabban a vízszintes síkban nincs
nyomáskülönbség. Ilyenkor a közlekedőedény minden szárában a nyugvó folyadék
felszíne ugyanabban a vízszintes síkban van. Az egymással összeköttetésben álló
edényeken a folyadék szintje azonos, ezért a folyadék nyomása nem függ az edény
alakjától.

Közlekedőedények a mindennapi életben: vízvezetékrendszer, a duzzasztóművek

hajóátemelő zsiliprendszere.
Avagy a természet alkotta patakok, folyók, tavak és a föld alatti víztározók is a
közlekedőedény-rendszer részei.

1
 A HAJSZÁLCSÖVESSÉG

A kis belső átmérőjű csöveket hajszálcsöveknek nevezzük. Ha egy közlekedőedény ágai

között hajszálcsövek is vannak, a folyadékfelszínek nem ugyanabban a vízszintes síkban
helyezkednek el. Ezt a jelenséget hajszálcsövességnek nevezzük.
Például, az üveg hajszálcsövekben annál magasabbra emelkedik a vízfelszín, minél kisebb a
cső belső átmerője. A higanyfelszín viszont annál alacsonyabbra süllyed, minél vékonyabb a
cső.
Ennek oka az, hogy nemcsak azonos, hanem a különféle anyagok részecskéi között is van
vonzóerő:
-Ha a folyadék részecskéi között kisebb a vonzóerő, mint a folyadék és a hajszálcső
részecskéi között, akkor a folyadék a hajszálcsőben felemelkedik.
-Ha a vonzóerő a folyadék részecskéi között nagyobb, mint a folyadék és a hajszálcső
részecskéi között, akkor a folyadék alacsonyabban marad.

Az üveget a víz nedvesíti, a higany nem

nedvesíti, ezért a hajszálcsőben a víz
külső felszínénél magasabban, a higanynál
alacsonyabban helyezkedik el.

A különböző keresztmetszetű hajszálcsövekben

különböző magsságban helyezkedik el a folyadék
felszíne.

2
 A NYOMÁS KÜLÖNBSÉGEN ALAPULÓ ESZKÖZÖK

Gyakran alkalmazunk eszközöket, melyeknek működése nyomáskülönbségen alapul. Ezeknél

a légköri nyomáshoz képest csökkentjük az eszköz zárt terében a nyomást. Például a
pipetta, szódásüveg, lopó és a pumpa.
Pipetta: a gumi összenyomásakor a belső nyomás csökken, majd folyadékba helyezve a
gumi elengedésével a külső és belső nyomás úgy egyenlítődik ki, hogy a külső levegő
súllyával a pipettába annyi folyadékot tol hogy egyenlő lesz.

Szódásüveg:A szódásüveg belsejében a sok gázrészecske miatt nagy a belső nyomás. A

csap megnyomásakor a gázrészecskék a súlyuknál fogva lefelé nyomják a vizet, ami a
csövön keresztül kiáramlik.

3
Lopó:A gázrészecskék számának növelésével nő a belső nyomás. Annyi folyadék áramlik ki,
hogy a külső és a belső nyomás kiegyenlítődik.

Pumpa: A pumpa működése a belső nyomás növelésén alapszik.

Mindennapi életből például a szivattyú vagy a WC-pumpa is.

4
 PASCAL TÖRVÉNYE

Pascal törvénye a fizika egyik olyan fontos tétele, amely nem csupán az iskolapadban talál
meg minket, hanem a mindennapjainkban is megjelenik-gondoljunk csak a víztartályokra.
Szintén nagy gyakorlati haszna van a törvénynek a különféle vízvezetékrendszerek
felépítésekor és megtervezésekor.
A Pascal törvénye azt mondja ki, hogy a tapasztalatok szerint a folyadékok nem nyomódnak
össze, térfogatuk nem változik, amennyiben az őt érő erő nem szélsőségesen nagy. Mivel
összenyomhatatlan, de könnyen alakot változtat, a külső nyomás minden irányban
továbbterjed.
A Pascal féle buzogány: A folyadékot érő külső nyomás hatásának kimutatására szolgál ez
az ismert kísérleti eszköz, a Pascal-féle ,,vízi buzogány”. Ez egy üveglombik. mely hosszú
szárban folytatódik. Ebben a szárban egy dugattyút mozgathatunk. A lombik falán mindenféle
irányban kis lyukak vannak. Szívjuk tele vízzel a lombikot, majd feltartva nyomjuk be a
dugattyút. A víz a nyílásokon minden irányban spriccel kifelé.