Deformálható testek – tesztek

1. Melyik tulajdonság nem illik az ideális folyadékmodell feltevései közé?

a) Összenyomhatatlan
b) Nem alaktartó
c) Kitölti a rendelkezésre álló teret
d) Nem léteznek nyíróerők
e) Részecskéi között vonzóerő van

2. Melyik tulajdonság nem illik az ideális gázmodell feltevései közé?

a) Nem alaktartó
b) Kitölti a rendelkezésre álló teret
c) Nem léteznek nyíróerők
d) Részecskéi között vonzóerő van
e) Részecskéi gyorsan mozognak

3. Melyik állítás nem igaz?

a) A Pascal-törvény az energiamegmaradás következménye.
b) A hidraulikus eszközökben a Pascal-törvényt használjuk ki.
c) A Pascal-törvény csak nyugvó folyadékban érvényes.
d) A Pascal-törvény értelmében erőt „takaríthatunk meg”.

4. Melyik állítás igaz? Azonos alapterületű, különböző formájú edényekbe egyforma magasan vizet
töltünk.
a) Legnagyobb a nyomás a felfelé szélesedő edény alján.
b) Legnagyobb a nyomás a felfelé keskenyedő edény alján.
c) A nyomás a különböző formájú edények alján egyforma.
d) A nyomás összehasonlításához a folyadékmennyiségek térfogatát kell ismerni.

5. Melyik eszköz nem a közlekedőedény-elv alapján működik?

a) Autó fékrendszere
b) Teafőző kancsó
c) Vízvezetékrendszer
d) Kazánok vízszintjelzője

6. Melyik állítás nem igaz?

a) A hidrosztatikai nyomás függ a folyadék sűrűségétől.
b) A hidrosztatikai nyomás függ az edényben lévő folyadék térfogatától.
c) A hidrosztatikai nyomás függ a gravitáció mértékétől.
d) A hidrosztatikai nyomás függ a folyadékfelszintől mért mélységtől.

7. Melyik esetben nem jelenik meg a hidrosztatikai nyomás egy edény alján?
a) A Föld körül keringő űrhajóban.
b) Gyorsuló autóban.
c) Lefelé gyorsuló liftben.
d) A Himalája tetején.

8. A következőkben felsorolt testek azonos térfogatúak, s mindegyiket vízbe merítjük. Melyikre hat
a legkisebb felhajtóerő?
a) Levegővel töltött labda.
b) Kődarab
c) Fadarab
d) Mindegyikre egyforma felhajtóerő hat.
9. A búvárharang egy nyílásával lefelé fordított búra, melyet ebben a helyzetben engednek a víz alá.
Így levegő marad benne, melyben a munkások búvárfelszerelés nélkül dolgozhatnak. Mekkora
nyomást éreznek a benne dolgozó emberek, ha a búvárharangban a vízszint a szabad vízfelszín alatt
5 m-re van?
a) Kb. a normál légnyomás felét.
b) Kb. a normál légnyomást.
c) Kb. a normál légnyomás 1,5-szeresét.
d) Kb. a normál légnyomás 2-szeresét.

10. Egy színültig töltött edényben a víz felszínén jégdarab úszik. Mi történik, ha a jég elolvad?
a) A víz egy része kiömlik.
b) A vízszint nem változik.
c) A vízszint csökken.

11. Egy színültig töltött edényben a víz felszínén jégdarab úszik, melyben fadarabot látunk
befagyva. Mi történik, ha a jég elolvad?
a) A víz egy része kiömlik.
b) A vízszint nem változik.
c) A vízszint csökken.

12. Egy színültig töltött edényben a víz felszínén jégdarab úszik, melyben vasdarabot látunk
befagyva. Mi történik, ha a jég elolvad?
a) A víz egy része kiömlik.
b) A vízszint nem változik.
c) A vízszint csökken.

13. Egy játékhajó nála alig nagyobb edényben a vízen úszik, miközben a hajón egy vasdarab van.
Mi történik, ha a vasdarabot a játékhajóból a vízbe tesszük?
a) A vízszint emelkedik.
b) A vízszint nem változik.
c) A vízszint csökken.

14. Egy vízzel félig telt lábost a közepe alá helyezett kis dugón kiegyensúlyozunk. Ezután a lábos
szélének közelében kis vasgolyót lógatunk a vízbe úgy, hogy teljesen elmerüljön, de ne érjen az
edény aljához. Mi történik?
a) A vízszint megemelkedik, de az edény nem borul le a dugóról.
b) A vízszint változatlan marad, így az edény nem borul le a dugóról.
c) A vízszint megemelkedik, s az edény leborul a dugóról.
d) A vízszint változatlan marad, de az edény leborul a dugóról.

15. Egy vízzel félig telt lábost a közepe alá helyezett kis dugón kiegyensúlyozunk egy mérleg egyik
oldalán. Ezután a lábos szélének közelében kis vasgolyót lógatunk a vízbe úgy, hogy teljesen
elmerüljön, de ne érjen az edény aljához. Mi történik?
a) A mérleg egyensúlyban marad, és a lábos nem billen le a dugóról.
b) A mérleg egyensúlya megbomlik, de a lábos nem billen le a dugóról.
c) A mérleg egyensúlyban marad, de a lábos lebillen a dugóról.
d) A mérleg egyensúlya megbomlik, és a lábos lebillen a dugóról.

16. Egy mérleg két oldalára egyforma, vízzel színültig telt edényeket helyezünk. Az egyik edényben
a vízen fadarab úszik. Egyensúlyban van-e a mérleg?
a) Igen
b) Nem, mert a fával nehezebb az egyik oldal.
c) Nem, mert a fa könnyebb a víznél, így ez az oldal könnyebb.
d) Nem, mert az egyik oldalon több anyag van.
17. Hol hat a legkisebb felhajtóerő egy vízbe helyezett tárgyra?
a) A Föld felszínén.
b) A Hold felszínén.
c) Egy Föld körül keringő űrállomáson.
d) A Himalája tetején.

18. Egy vízzel telt edény falába olyan kereket építettek, mely az edény falához rögzített vízszintes
tengely körül könnyen foroghat. A kerék egyik fele a vízben van, a másik fele a levegőben. Mi
történik a kerékkel?
a) A kerék forogni kezd, mert az alsó pontján nagyobb a hidrosztatikai nyomás, mint a felsőn.
b) A kerék nem forog, mert a hidrosztatikai nyomás mindenhol egyforma.
c) A kerék nem forog, mert a légnyomáshoz képest a hidrosztatikai nyomás elhanyagolható.
d) A kerék nem forog, mert a hidrosztatikai nyomásból származó erőnek nincs forgatónyomatéka a
kerékre.

19. Miért „kapja le” a vihar a háztetőt?

a) A szél a tető alá jutva megemeli azt.
b) A szél először nekinyomja a tetőt a háznak, s ez rontja el a rögzítést.
c) A szél a tető felett felemelkedik, csökken a nyomása lefelé, s a padláson lévő, normál nyomású
levegő lelöki a tetőt.
d) A szél a tető felett felemelkedik, megnő a nyomása lefelé, s összeroppantja a tetőt.

Megolások:
1.c 2.d 3.c 4.c 5.a 6.b 7.a 8.d 9.c 10.b 11.b 12.c 13.c
14.a 15.b 16.a 17.c 18.d 19.c