1. HÉT: BIOKÉMIA I.

: A SEJTEK
KÉMIAI FELÉPÍTÉSE
(Biológia III. 7 - 30. oldal)

BEVEZETŐ
Ha a tananyagot önállóan dolgozod fel, a következőket javasoljuk:

Nézd át a felvételi tájékoztatóban megadott könyv (dr. Lénárd Gábor: Biológia II. -
III. - IV.) megfelelő oldalait!- A könyv szövege alapján készíts saját vázlatot; ehhez
segítséget, többletinformációkat találsz a Kulcsfogalmak és a Kiegészítések című
pontokban.
Tanuld meg alaposan az így feldolgozott anyagot! (Nem árt, ha hangosan fel is
mondod.)
Oldd meg a Feladatok című fejezetet és ellenőrizd a megoldásokat!
A könyvesboltokban kapható példatárak feladataiból, régebbi felvételi feladatsorok
vonatkozó részeiből (megtalálhatók az interneten is, pl. www.felvi.hu) is oldj meg
minél többet!

I. KULCSFOGALMAK

1. Biogén elemek

Definíció:
Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények felépítésében létfontosságú szerepet
töltenek be.

Magyarázat:

A több mint száz kémiai elem nagyobb része az élőlények testében is megtalálható, de
sokuknak nincs kimutatható biológiai szerepe, vagy ha van is hatásuk, az nem
létfontosságú. Ez utóbbi elemeket nem tekintjük biogén elemeknek.

Így például nem ismerünk olyan biokémiai rendszert, ami lítiumot igényelne, noha igen kis
mennyiségben ugyan, de van lítium minden élőlény szervezetében és még kimutatható
hatásról is van tudomásunk: embernél lítiumsókkal eredményesen kezelhető a mániás
depresszió (az ok nélkül, periodikusan jelentkező pozitív és negatív hangulati állapotok
pszichiátriai kórképe). A lítium hatása azonban minden bizonnyal közvetett és a betegség
nem a lítiumhiány miatt lép fel, a lítium tehát nem biogén elem.
Kimutathatóan 25 elemről tudjuk, hogy létfontosságú, ebből 7 csak bizonyos fajok számára
szükséges (ezek az ún. változó biogén elemek). A többi 18 minden élőlény számára fontos
ugyan (ezek az ún. állandó biogén elemek), de nem egyforma mértékben. A következő
táblázat mutatja a biogén elemek egy lehetséges csoportosítását:

BIOGÉN ELEMEK
ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK VÁLTOZÓ
BIOGÉN
ELEMEK
MAKROELEMEK MIKROELEMEK
(NYOMELEMEK) F, B, Si,
ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS (néhány ezrelék) Se, Sn, Cr,
BIOGÉN BIOGÉN ELEMEK V
ELEMEK(kb. 95%) (néhány %) I, Fe, Cu, Zn, Mn,
Co, Mo
C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg

Az egyes elemek szerepéről bővebben a Kiegészítések című fejezetben!

2. Diffúzió

Definíció:
Hőmozgás okozta anyagáramlás, amely egy rendszert a koncentráció-különbségek
kiegyenlítődése irányába mozdít el.

Magyarázat:

A diffúzió (amelyre példa lehet a tankönyvben szereplő cukoroldódás vagy - hiszen a gázok
is képesek diffúzióra - egy kinyitott parfümös üvegből származó illat is) alapvető oka az,
hogy ha egy rendszerben az anyag nem egyenletesen oszlik el (pl. a kockacukor egy pohár
vízben), akkor a részecskék rendezetlen, lökdösődő mozgása előbb-utóbb magától is
egyenletes anyageloszlást fog létrehozni (tehát keverés nélkül is cukoroldat keletkezik).
Fizikai kifejezéssel élve: az anyagi rendszerek önként elmozdulnak a rendezettebb állapotok
felől a kevésbé rendezettek irányába (ez az entrópia növekedés tétele).

Oldatok esetén ez a jelenség abban nyilvánul meg, hogy az oldott anyagot a nagyobb
koncentrációjú hely felől a kisebb koncentrációjú hely felé látjuk áramlani. (Vegyük észre
ugyanakkor, hogy az oldószer is éppúgy diffundál: oldószer molekulák kerülnek oda, ahol
eddig nem voltak!).

Biológiai példák a diffúzióra: diffúzióval lép be pl. az oxigén a tüdő légteréből a vérbe,
illetve diffúzió juttatja be pl. a szőlőcukrot a működő izomsejtbe.
3. Ozmózis

Definíció
Az oldószer (általában a víz) diffúziója féligáteresztő hártyán keresztül.

Magyarázat

A féligáteresztő hártyák (ilyen a celofán, de a sejthártyák is) olyan résekkel rendelkeznek,

amelyek csak bizonyos mérethatár alatti részecskéket engednek át (pl. a vízmolekulákat
igen, de a szacharóz molekulákat már nem), így a nagyobb molekulák diffúzióját
akadályozzák, a kisebbekét viszont nem.

Ezért - s most vegyük példaként a tankönyvi kísérletet - ha a pohárban tiszta víz van, akkor
annak térfogategységeiben több vízmolekulának kell lennie, mint a zsákban lévő cukoroldat
térfogategységeiben. Emiatt a diffúzió a vízmolekulákat a zsák belseje felé hajtja. (Kifelé is
lépnek vízmolekulák, de kevesebben - tehát kisebb sebességgel - mint befelé, hiszen
odabenn kevesebben vannak.)

Ha a vízbelépés sebessége v1, a kilépésé pedig v2, akkor a folyamat elején v1 > v2, ezért a
zsák folyadékszintje emelkedni fog:

A szintemelkedés egy idő után megáll, amit az okoz, hogy az emelkedő folyadékoszlop
nyomása és a bent lévő egyre több vízmolekula fokozza a kilépés sebességét s így v2 végül
addig nő, és v1 addig csökken, amíg egyenlők lesznek. Erre az állapotra mondjuk, hogy
dinamikus egyensúly állt be:
Az élő szervezetben ozmózissal szívódik fel a víz a növény gyökerén illetve az állatok
bélfalán át, ozmózissal szívódik vissza a víz a szűrletből a vesében.

4. Ozmózisnyomás

Definíció:
Az a nyomás, amelyet az oldatra kell kifejteni ahhoz, hogy dinamikus egyensúly jöjjön
létre "….(leálljon az ozmózis) a tiszta oldószerrel szemben.

Magyarázat:

A fenti kísérletben például a megjelölt "h" magasságú folyadékoszlopnak a nyomása (illetve

a belőle eredő préselőerő) állítja le az ozmózist. A zsákban lévő felhígult cukoroldat
ozmotikus nyomása (P1) számszerűleg is megadható a hidrosztatikai nyomásra vonatkozó
fizikai képlet segítségével:

P1= gh

ahol az oldat sűrűsége, g pedig a nehézségi gyorsulás.

Látnunk kell, hogy az ozmózisnyomás tulajdonképpen az oldatot jellemző mennyiség és

annak koncentrációjával (nem túl tömény oldatok esetén) egyenesen arányos. Külső
behatással (pl. a csőben lévő légnyomás növelésével) már a kísérlet elején is (amikor az
oldat még töményebb volt) le lehetett volna állítani az ozmózist. Ez a külsőleg alkalmazott
nyomás (P2) felel meg a töményebb oldat ozmotikus nyomásának. Ha meggondoljuk, P2
nagyobb kell, hogy legyen, mint P1, hiszen ha nagyobb a koncentráció-különbség a hártya
két oldala között, akkor nagyobb nyomás kell a vízkilépés kellő mértékű megnöveléséhez.
Tehát ha azt halljuk, hogy egy oldat ozmotikus nyomása nagyobb, mint egy másiké, akkor
az azt is jelenti, hogy nagyobb a koncentrációja (még pontosabban: nagyobb benne az oldott
részecskék koncentrációja).

É
Érdekes jelenség (ún. fordított ozmózis) lép föl akkor, ha nagyobb külső nyomást
alkalmazunk, mint az ozmózisnyomás. Ilyenkor ugyanis oldószer fog kipréselődni a hártyán
a hígabb oldat felé. Ezzel az eljárással lehet pl. tengervizet sótalanítani (ivóvíznyerés
céljából), de ez a jelenség az oka annak is, hogy a hajszálerek artériás szakaszán
(fehérjementes) vérplazma préselődik ki, itt ugyanis a vérnyomás meghaladja a vérplazma
ozmózisnyomását.

II. KIEGÉSZÍTÉSEK
Néhány biogén elem szerepe:

Co

Már régen megfigyelték, hogy Ausztrália bizonyos területein a birkák igen nagy
arányban betegedtek meg ún. bozótbetegségben, amely a vérszegénység tüneteivel
járt. Éppen ezért vasat próbáltak az állatok szervezetébe juttatni, de csak igen nagy
mennyiségek esetén értek el eredményt - ekkor viszont a vastúlterhelés károsító
hatásába ütköztek.
Ezek után arra gondoltak, hogy a vassal bevitt valamilyen szennyezőanyag okozta a
tünetek enyhülését, nem is maga a vas. Szerteágazó vizsgálatok végül kiderítették,
hogy a vasat mindig kísérő nyomelem, a kobalt az aktív hatóanyag.
1948-ban több tonna nyers májból végül sikerült izolálni azt a kobalttartalmú
anyagot, ami a vérképzéshez a vas mellett elengedhetetlenül szükséges, és B12-
vitaminnak nevezték el. Ez a vegyület igen hatásosnak bizonyult a bozótbetegség
gyógyításában.

Zn, Cu, Mn, Mo

Ezekről az elemekről gyakorta csak annyit írnak, hogy "enzimek alkotói". De milyen
enzimekről van szó?

A Zn pl. a májban az alkohol közömbösítését végző alkohol-dehidrogenáz

komponense.
A Cu a vassal együtt a mitokondriumban működő terminális oxidáció utolsó
enzimének, a citokróm-oxidáznak az alkotója (ez az az enzim, ami az elektronokat az
oxigénhez továbbítja).
A Mn a glutamin nevű aminosavat előállító enzim (a glutamin-szintetáz)
működéséhez kell.
A Mo vassal és kénatomokkal egy összetett konfigurációban a nitrogenáz enzim aktív
centrumát képezi (ezzel az enzimmel képes néhány baktérium egyedülálló módon a
levegő nitrogéntartalmát megkötni):
 Cr, V, Sn

Ezen elemek jelentősége nagyon speciális: a Cr az inzulint stabilizálja és néhány

szénhidrát-anyagcsere enzim alkotórésze, a V a foszfátnak a csontokba való
beépüléséhez szükséges, az Sn-t pedig -egyelőre nem tudni miért - csak a patkányok
szervezete igényli.

III. FELADATOK
I. VIZSGÁLATOK TEJJEL ( 14 pont)

Egészítse ki értelem szerint a következő szöveget a számokkal jelzett helyeken!:

A tej megalvadása során a tej fő fehérjéje, a .......1........csapódik ki. A tejfehérje összetett

fehérje, nem fehérje része a ......2....... A folyamatot az okozza, hogy a tejben élő
baktériumok a tej cukortartalmát lebontják. A tejcukor diszacharid, összetevői a .......3.......
és a .......4....... A lebontási folyamat utolsó lépésében .......5......-ből NADH
közreműködésével tejsav (szerkezeti képlete ........6.........) keletkezik. Ez a folyamat az
emberi szervezetben is végbemehet, például akkor, amikor .......7........

Friss tejhez reagens oldatokat öntünk, majd néhány egyszerű művelet elvégzése után
megfigyeljük a tapasztalatokat. Az oldatok, a műveletek és a tapasztalatok betűjeleit
párosítsa az alábbi táblázat számaival úgy, hogy azok a valóságnak megfeleljenek!

Hozzáadott anyag Művelet Tapasztalat

tömény salétromsav ---- 8.
9. ---- sárgás elszíneződés
10. 11. 12.
13. melegítés 14.

A) lúgos réz-szulfát D)összerázás F) vöröses

oldat elszíneződés
E) koaguláció
B) lila elszíneződés G) Fehling I. majd
és
C) Lugol oldat sárga szín Fehling II. oldat

II. AZ OZMÓZIS ÉS BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE (10 pont)

1. Az alábbi folyamatok közül melyik folyamat, jelenség oka ozmózis?

(Csak a megfelelő betűjelet adja meg, a hibás válaszért pontlevonás jár!)

a. a vesében glükóz
g. a filteres tea beszínezi a
szívódik vissza
vizet
b. a besózott uborka levet
h. az idegsejt membránján
ereszt
át nátriumion mozog
c. a gyökér vizet szív fel
i. a gázcserenyílás
d. a vékonybél vizet szív
kinyílik
fel
j. a hajtás a fény felé
e. a növény párologtat
görbül
f. desztillált vízben a
k. a vesében szűrlet
vörösvérsejtek
képződik
kipukkadnak

2. Hogyan változik az ozmotikus koncentráció a veseszövetben a vesecsatornácskák

között?

3. Melyik hormon fokozza az ozmózisos folyamatokat a gyűjtőcső területén?

4. A vérplazmafehérjék mely csoportja felelős döntő részben a vér ozmotikus

koncentrációjának kialakításáért?

5. Állítsa növekvő ozmózisnyomás szerinti sorrendbe az alábbi, ugyanazon személyből

származó testnedveket:
a) vérplazma b) szűrlet c) vérsavó d) vizelet

6. Állítsa növekvő ozmózisnyomás szerinti sorrendbe az alábbi oldatokat:

a) 10 tömeg%-os maltózoldat
b) 10 tömeg%-os glükózoldat
c) 10 tömeg%-os ribózoldat

III. VEGYÜLETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (8 pont)

Hasonlítsa össze az alábbi vegyületeket a négyféle asszociáció szabályai szerint!

 "B" vegyület
"A" vegyület

A. vegyület
B. vegyület
C. mindkettő
D. egyik sem

1. hidrogénkötés kialakítására képes

2. az amilopektin alkotórésze
3. benzolban jól oldódik
4. a sárgarépában van ilyen vegyület
5. a DNS alkotórésze
6. az I. pigmentrendszer tartalmazza
7. részt vesz a koenzim-A felépítésében
8. a D-vitamin előanyaga

- megoldások -

- vissza -