A karsztvizek

ELŐFORDULÁSA, FELSZÍNFORMÁLÁSA,
SZEREPE, JELENTŐSÉGE HAZÁNKBAN
 Felszín alatti vizek
• A Föld vízkészletének 0,61%-a felszín alatti
vízkészlet.
• a sarki jégsapkákban tárolt édesvíz
készlet a földi vizek 2,14%-a
• a felszín alatti vizek képezik a
legfontosabb édesvíz forrást
• A folyók és tavak vízkészletéhez képest
negyvenszer több víz található a földfelszín
alatt Talajvíz
Rétegvíz –talajvizek szintje alatt
húzódnak. Karsztvíz
 Karsztvíz
• Felszín alatti víz típus
• A talaj karsztosodott közet rétegei között
található (mészkő)
• Két fő típusa:
• Nyílt karsztvíz – közvetlen kapcsolat
csapadékkal és a felszíni vizekkel
(táplálják a karsztvíz bázist), a fedő
közetrétegek nem vízzárók
• Fedett karsztvíz- a fedő közetek
vízzáróak
 Hazánk karsztvidékei
• legnagyobb egybefüggő karsztvidék
Keszthelytől Esztergomig húzódó
Dunántúli-középhegység – Cserhát

• Felépítése: alul a Fődolomit

mészkövek, márga
( agyagos-karbonátos kőzet)
agyag
• A Pilisben a legmagasabban nyíló
barlangbejárat (Szent Özséb-barlang)
• feltételezett karsztvízszint
szintkülönbsége 500 méter felett van
 Hazánk karsztvidékei
• nagy jelentőségű karsztterületünk a
Bükk
• Fehérkői-mészkősávban találjuk
(Létrás-tető) a legtöbb barlangot
• legmagasabban nyíló barlangbejárat
és a feltételezett karsztvízszint közötti
szintkülönbség 400 méter körül van,
de
• itt található hazánk legmélyebb
barlangja, amely 2014 tavasz óta a
275m mély Bányász-barlang
(Korábban az István-lápai-barlang
volt)
 Hazánk karsztvidékei
• Az Aggteleki-karszt
tulajdonképpen a
Gömör-Tornai-karszt
részét képezi
• patakos barlangok
jöttek létre ezek
legnagyobbika a
Baradla (Aggteleki-
cseppkőbarlang
 Hazánk karsztvidékei
• ország déli részén
“magányosan”
emelkedik a Mecsek
hegység: kisebb
kiterjedésű mészkőfolt
található
• Beremendi-rög, szerény
méretek jellemzik , szép
hévizes barlangokat
rejtenek.
Hazánk karsztvidékei

• ún. mikrokarsztok
(nagyon kis területű
mészkőelőfordulások),
• a Fertő-tónál, a
Börzsönyben
Szokolyánál,
 Karsztosodás
• A karsztvíz a mészkövet oldja
• Változatos formák jönnek létre
• Elnevezés: szlovéniai Karst-hegységből
származik
• A mészkővidékre hulló csapadékvíz
átszivárog a mészkőfelszínt borító
talajtakarón
• Benne lévő élőlények anyagcsere-tevékenységei
(pl. légzés) miatt igen gazdag szén-dioxidban.
• A talaj szén-dioxid-tartalma a légköri szén-dioxid-
koncentrációnak sokszorosa.
• A csapadékvíz és a szén-dioxid molekulák
reakcióba lépnek egymással és szénsav
keletkezik:H2O + CO2 = H2CO3
 Karsztos formák
Felszín feletti formák
Felszín alatti formák
• Karr
• barlang
• Víznyelő
• Dolina (töbör) • cseppkő

• polje • A felülről épülő

függőcseppkövek
• zsomboly (sztalaktit)
• alulról növekedő
állócseppkövek (sztalagnit)
Karsztvíz szerepe
• Karsztvizet használjuk már a város vízellátásra pl.:
Eger, Miskolc
• A karsztvizek oldottanyag-tartalmának
kicsapódásakor ásványok képződnek
• fürdők
Köszönjük a figyelmet!
F E RE NC I M ÁR TON É S M EL LÁ K DO R K A