AZ ÉGÉS

Az égés során azonban az anyagok egészen megváltoztatják a tulajdonságaikat! Az égés az

egyik legrégebb óta ismert jelenség, már az ősember is alkalmazta például az ételek
fogyaszthatóbbá tételéhez (főzés, hússütés), melegedésre.
Kísérlet:
Gyújtsunk meg egy viaszgyertyát, és fedjük le egy tiszta üvegedénnyel! A gyertya egy
ideig tovább ég, az üveg falára korom rakódik, és apró vízcseppek is megjelennek rajta. Kis
idő múlva a gyertya elalszik.
Ha óvatosan leemeljük a gyertyáról az üveget, és megfordítjuk, azt látjuk, hogy
sűrű, füstszerű anyag gomolyog benne. A viasz égése során korom és víz, valamint
egy szén-dioxid nevű gáz képződik. Amikor az üvegedényt megfogjuk, melegnek érezzük. Az
égést hőfelszabadulás kíséri.
Anyagok
Éghető (pl. papír, fa, szén, földgáz) Nem éghető (pl. kavics, üveg, víz)
MEGHATÁROZÁS: Az égés feltétele az oxigén, az éghető anyag és a megfelelő
hőmérséklet. Az égést minden esetben hőfelszabadulás kíséri.

A GYORS ÉGÉS ÉS A LASSÚ ÉGÉS

Kísérlet (vaslemezek, egyiket lefedjük olajjal, a másik marad a szabad levegőn)
Ha egy gázégő lángjába vasreszeléket szórunk, azt tapasztaljuk, hogy a vasreszelék erősen
szikrázik, pillanatok alatt elég. A vas tehát fényjelenség kíséretében, gyors égéssel is eléghet.
A gyors égés azonban csak megfelelően magas hőmérsékleten, az úgynevezett gyulladási
hőmérsékleten játszódik le. A lassú égés alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe.
MEGHATÁROZÁS: Az égésnek két formája van. Az anyag gyulladási hőmérsékletén
beinduló gyors égést fényjelenség kíséri, a gyulladási hőmérséklet alatt történő lassú
égést nem.

LASSÚ ÉGÉS AZ EMBERI TESTBEN

Az élő szervezetekben, így testünkben is lejátszódik lassú égés. Szervezetünkben a
táplálékkal felvett anyagok egy részét égetjük el. Az égéshez szükséges oxigént a levegőből,
légzéssel vesszük fel. A tápanyagok elégetése során szén-dioxid keletkezik, amit
kilélegzünk. A lassú égés során képződő szén-dioxidot egyszerű módszerrel ki is mutathatjuk.
Kísérlet:
Egy főzőpohárba öntsünk tiszta, átlátszó, meszes vizet! Szívószálon keresztül fújjunk bele
levegőt! A meszes víz a kilélegzett levegőben levő szén-dioxid hatására
megzavarosodik, fehéres színű lesz (4. ábra).
A lassú égést hőfelszabadulás kíséri, ezért testünk melegebb a környezeténél. A lassú égés
teszi lehetővé, hogy mozogjunk, beszéljünk, egyszóval éljünk.