Horgos Zsolt

kályhacsempe-készítő sárkovács
A Népművészet Ifjú Mestere 2072 Zsámbék, Petőfi u. 19.
Tel.: 06/23-342-683
Egyedi tányérszemes és táblás kályhák. www.nepicsereokalyha.hu

Fatüzelés a cserépkályhában

Cserépkályhában szigorúan száraz, épszövetű keményfával

(akác, tölgy, bükk, stb.) fűthetünk!
(A gyümölcsfákat csak az előbbiekkel keverve használjuk!)

Milyen a száraz fa? Hogyan tároljuk a tüzifát?

A frissen kitermelt fa tömegének kb. a fele víz lehet! Az egy évig szellős helyen tárolt
fa még 14-18 % vizet tartalmaz, ekkor mondjuk légszáraznak.
Mivel a friss vágású fa víztartalma elég nagy, célszerű tehát nem tömegre, hanem térfogatra
vásárolni.
A fa égésével párhuzamosan párolog el belőle a víz. Ez hőveszteséggel jár! Először
forráspontig hevítjük a vizet, majd el kell párologtatni, végül a gőzt is tovább hevítjük. Így
minden liter víz 700 Wh energia árán távozik vízgőzként a kéményen át! A friss vágású
fa elégetésével 30%-os lehet a hőveszteség!
A víztartalom azonban az égéskamra hőmérsékletét is csökkenti, melynek következtében
az égés már nem lesz tökéletes, a fa néhány összetevője nem ég el. Ezek a nehéz fagázok
elégetetlenül távoznak a kéményen át, esetleg korom vagy kátrány formában lerakódnak a
kéményben, a kályha füstjárataiban. A cserépkályha belső falán a lerakódás szigetel, ezzel
tovább rontja a hatásfokot! A kátrány csak átrakással, vagy azzal sem tűntethető el!

A fa helyes tárolása:
- Lehetőleg tároljuk felhasználásra készen, azaz hasítva, így gyorsabban szárad. A fa a
rostokra merőlegesen (bütüjén) adja le a vizet.
(a darabok vastagsága ~7-10cm legyen / egy ~20cm átmérőjű kugli négyfelé vágva / ,
a hosszuk kb. 30 cm-esen optimális).
- Jó, ha a rakat alá léceket fektetünk, így alulról nem kap nedvességet, tud szellőzni.
- Jó, ha a farakás és a fal között is tud járni a levegő.
- Védjük tetővel az esőtől.
- Legyen a hely szellős !! Zárt, levegőáramlás nélküli helyiség nem alkalmas!!

Tűzrakás

A jó tüzelés feltételei a megfelelő fa, a megfelelő huzat ( kellő mennyiségű

oxigén), és a tűztérben kialakult megfelelő hőmérséklet!
A cserépkályha hőtárolós kályha, az eltárolt hőmennyiséget főként sugárzással közvetíti.

1
 Horgos Zsolt
kályhacsempe-készítő sárkovács
A Népművészet Ifjú Mestere
Egyedi tányérszemes és táblás kályhák.
2072 Zsámbék, Petőfi u. 19.
Tel.: 06/23-342-683
www.nepicsereokalyha.hu

Akkor igazán gazdaságos, ha hosszú ideig egyenletesen melegít. A cél az, hogy egy rakat
fával felfűtsük a belsejét, majd ez a hőmennyiség sokáig meleget adjon.
A cserépkályha tűztere a kályhához van méretezve. Ez azt jelenti, hogy egyszeri
megrakással ill. begyújtással a kályha optimálisan felmelegíthető. A fa mennyiségét ki kell
tapasztalni. Először 2/3-ig tesszük a tűzteret, majd ha nem melegszik át mindenhol
egyenletesen a kályha, növeljük a mennyiséget. Ha túlmelegszik, csökkentjük.
Annyi fával fűtsünk, amennyi még jól felhevíti kályhánkat. Annál kevesebbet nem szabad,
többet pedig nem érdemes elégetnünk.
Átmeneti időben elég naponta egyszer fűteni, nagy hidegben viszont a napi két begyújtás
(reggel-este) segít.
Nem szabad a tüzet senyveszteni (kis huzat mellett egymás után tenni rá a fákat), a
folyamatosan rátett fa a legrosszabb megoldás!!
Ilyenkor a kis huzat miatt kevés a levegő, az égés már nem tökéletes, a füstgáz hideg, éghető
anyagokat tartalmaz, melyekből korom ill. kátrány rakódik ki a járatok falán. Ennek
legszembetűnőbb jele az üveges ajtók üvegének kátrányozódása! Ezen kívül a huzattal, a
kéményen át folyamatosan megy ki a drága energia. Arról nem is beszélve, hogy a kellő
mennyiségű fa többszörösét tüzeljük el.

A helyes módszer az amikor a kikísérletezett mennyiségű fát a tűztérbe hátulról kezdve

állítva behelyezzük, elé néhány vékonyabb hasábot, majd gyújtóst és az üzletekben kapható
alágyújtóst helyezünk.(A túl nagy hasábok nehezen égnek el, térfogatukhoz képest kicsi a
felületük. A túl vékony hasábok pedig hamar ellobbannak.) A gyújtós készülhet esetleg
fenyőből is (könnyebben gyullad) . Ezt a famennyiséget elégetjük legalább pár cm-esre
nyitott ajtóval (jó huzattal ) , majd amikor már csak parázs van, koppanásig behajtjuk az
ajtót. Ekkor azonban még nem zárjuk le, marad néhány mm-es rés. A parázs még sok értékes
kalóriát tartalmaz, ha elzárjuk a levegőtől, ez nem szabadul fel, faszén keletkezik. Ez
veszteség, eléghetett volna.
Amikor a parázsból már csak itt-ott látszik, akkor viszont lezárjuk az ajtót. Így a
kéményen át a legkevesebb meleg jut ki.
A fatüzelésű kályhákban általában nincsen rostély és hamuajtó, viszont előfordul
az ajtón szellőzőnyílás. Ameddig ég a fa, tilos csak ezen át adni levegőt! A senyvesztett
tűz esetén felgyűlhetnek még éghető gázok a kályha járataiban, s ez be is robbanhat!
A szellőzőnyílás csak a parázs állapotkor ad elegendő levegőt.

A jó tüzelés jelei

- finom fehér fahamu (a faszéndarabok túl korai lezárásra utalnak)

- a korom kellően el nem égett fa (alacsony hőmérséklet a tűztérben)
- a kéményből távozó füstgáz nem látható, esetleg világos füst(vízgőz) távozik, mely
kicsivel a kémény felett válik csak láthatóvá. Ekkor a kiáramló füstgáz hőmérséklete
megfelelő. (Ha harmatpont alá hűl, lecsapódik a nedvesség a kéményben.)
- a cserépkályha egyenletesen átmelegszik

2
 Horgos Zsolt
kályhacsempe-készítő sárkovács
A Népművészet Ifjú Mestere
Egyedi tányérszemes és táblás kályhák.
2072 Zsámbék, Petőfi u. 19.
Tel.: 06/23-342-683
www.nepicsereokalyha.hu

Esetleges bosszúságunk okai

- a fa nem gyullad meg: túl vastag; vizes; túl kicsi a huzat

- a fa nem ég lobogó lánggal: vizes; kevés a levegőutánpótlása a helyiségnek (itt kell
megjegyezni, hogy napjaink tökéletesen szigetelő nyílászáróin keresztül nem jut elég
levegőutánpótlás a lakásba, pedig egy átlag kályhának ~ 50 légköbméter/óra levegőre
van szüksége! Ezt a léghiányt még fokozhatja egy működő konyhai elszívóberendezés!
Ha máshogyan nem megy, a tüzelés idejére a lakásban egy (kis)ablakot kell nyitni.)
Lehetséges ok lehet a füstjáratok ill. kályhacső eltömítődése (tisztíttatás).
- a füst megreked: kevés a huzat; járatok eltömítődése; a szél belefúj a kéménybe
- a tűz túl gyorsan leég, nem melegszik át a kályha: nagy a huzat; vékony a fa
- nincsen megfelelő huzat: kéményhuzat csak akkor alakul ki, ha a lakás hőmérséklete
magasabb a kintiénél! Átmeneti időben, az első begyújtáskor, mikor odakint még
napközben szép az idő, a begyújtással várjunk estig, vagy fűtsünk be korán reggel.
Biztosítsunk a lakásnak szellőzést legalább az égés idejére!

A frissen épült cserépkályha kiszárítása

Egy frissen felépült cserépkályha rengeteg vizet tartalmaz, mely elsősorban

az építéshez használt agyaggal kerül bele.
Ez a vízmennyiség két úton távozik: az egyik a lakás felé a fugákon és a csempéken át,
a másik a kéményen keresztül vezet.
Az építés után pár napig nyitott kályhaajtó mellett a kémény huzata viszi ki a nedvességet.
Néhány nap után elkezdhetjük mi magunk is a szárítást. Kevéske vékony fával (1-2kg)
befűtünk, a kályhaajtót mindig nyitva tartva. A kályha nem melegedhet át, a túl sok hő a
vizet gőzzé alakítja, s az szétnyomja a béléselemeket a csempéktől. Vékonyka légrés
alakulhat így ki, az pedig kevésbé vezeti a hőt, mint az agyag, azaz szigetel.
A kevés és vékony fával való befűtést néhány óránként, a kályha teljes kihűltekor
ismételhetjük. Az ajtó a kiszárítás végéig nyitva marad.
3-4 nap után lassan növelhetjük a fa mennyiségét. A teljes kiszáradás 8-10 nap, de
rossz idő esetén több is lehet.
A száradást a fugák ill. csempék színén, ill. a kéményen át távozó füstgáz színén
kísérhetjük figyelemmel, mely utóbbi minél több vizet tartalmaz, annál fehérebb.

Kb. 2 évente nézessük meg, tisztíttassuk ki kályhánkat az építővel!

Kevés fával fűtött, meleg és hosszú életű cserépkályhát kívánok!

Zsámbék, 2004.
Horgos Zsolt
sárkovács