Iránymutatás ablakcserékhez

Az ajtók-ablakok átgondolatlan cseréje a rendszer megsértésével a bentlakó ember sérülésével fog

járni.

Bevezető
A jelen energiadrágulás közepete, de voltaképpen már az 1973-as olajválság óta felfokozot fgyelem övezi az
épületek energiavesztéseit. A veszteségek megfogása komoly költségtényező, míg egyes részfeladatok megoldá-
sától csekély ráfordítás mellet nagy eredményt szokás várni. Az eredmény azonban ilyenkor – nem meglepő
módon – a vártal épp ellentétes: a ráfordítás nemhogy nem hoz eredményt, de olykor többletköltséget okoz. Az
épület függőleges felületeinek legjobb esetben is tán tizedét kitevő ablakok és ajtók cseréje még ideális esetben
sem hoz arányos eredményt, a rendszerszemlélet mellőzésével azonban nemcsak többletköltséget generál, de a
bentlakók egészségét is drámaian képes rongálni. Erre 1984 (!) óta ismertek fgyelmeztetések, miközben az okok
föltárásában úgy tűnik, az épületszerkezetiek kutatását szisztematikusan mellőzik.

Fogalmak
Kapcsolt gerébtokos ablakok azok a – többnyire falkávába építet – ablakszerkezetek, amelyek egy széles (22
cm vagy afeleti) fa tokszerkezetbe foglalt két független, aránylag távoli síkú szárny alkalmazásával oldják meg
a fény bebocsátását és a szellőzést. Formailag egy-egy szárnysíkban egymás mellet kető (olykor 3), fölöt 2-3
osztásban lehetnek szárnyak. Korai változatainak külső szárnyai nyílhatnak kifelé is. Ajtókon megfelelője a bé-
lelt tokos ajtó. Anyaga egyenesszálú, pihentetet, száraz vörös-, olykor erdei (borovi) fenyő, exkluzív épülete -
ken kocsányos („szlavón”) tölgy. Felületkezelése eredetileg pigmentált, szikkatívval adalékolt növényi (len-) olaj,
később esetleg standolajos festékkel való mázolás.

Egyrétegű, hőszigetelő üvegezésű, Euro(profl)-ablak/ajtó, tévesen hőszigeteltnek is szokás nevezni. Az

egyesítet szárnyú ablakok legmodernebbnek tekintet változatai: egy max. 98 mm vastag tokba szerkesztet kb.
azonos vastagságú szárny, a kető közt legalább ketős ajazással (ún. duplafalcos) és egy vagy két, nyílt vagy leg -
alább egy zárt gumiprofllal a légáramlás megakadályozására és zajszigetelésre. Az üvegezés két- vagy háromré-
tegű, és járulékosan esetleg ún. Low-e hőtökörbevonat kerülhet rá. A tok és szárny anyaga fém, fa vagy mű -
anyag, exkluzív épületeken fém-fa „kompozit” lehet. Felületkezelése ipari bevonatrendszerekkel fa- vagy fém-
szerkezeten (több) évtizedes tartósságú.

Teschauer-ablak. Korai kísérlet egyesítet szárnyú ablak nagyüzemi előállítására. Nagy, egybefüggő bevilágító-
ként hasznos, mechanikai és hőtechnikai viselkedése azonban hamar megmutatkozot, hogy hibás. Az aránylag
vékony (<100 mm) tokba két, csavarral egybefogot, egy pántengelyen nyíló szárny illeszkedik. Anyaga zömmel
nem kellően pihentetet, sokszor hitvány erdei, gyakorta lucfenyő. Felületkezelése kisipari zománc.

Konvekciós hőveszteség a helyiségből folyamatos légáram révén távozó hőmennyiség.

Hőátbocsátási tényező az épülethatároló szerkezet egységnyi felületén egységnyi hőfokkülönbség hatására át-
áramló („kisugárzó”) hőmennyiség, értékének leszorítására törekszünk. Ablakok és ajtók esetén a mértékadó ér -
ték a teljes szerkezet beépítet állapotára vonatkozó mért adat.

Ablakcsere
Degradáció miatt
Ablakainkra és ajtóinkra az amúgyis átlagon aluli karbantartási hajlandóságnál is kevesebb fgyelem jut. A kap-
csolt gerébtokos ablakok, véset betétes, tokbélletes ajtók még mindig nagy része kézzel készült, így bármilyen
pontosan is - mert pontosan –, de egy egységen belül sem azonos szárnyméretel gyártódot. Emellet a korhű
felületkezelés, a pigmentált olajozás nem képezet réteget a felületen bárhány felújító felületkezelés után sem,
így az ablakok és ajtók geometriája változatlan, az illeszkedés a gyártáskori pontosságú maradt. A modernitás -
ban azonban megjelenik a vastag rétegű felületkezelés, és vele párhuzamosan a festő-mázoló szakemberek lehe -

Simor Árpád faipari mérnök

+36 30 30 48 48 2 simorarpad@yahoo.co.uk simorarpad.wordpress.com
1027 Budapest, Szász Károly u. 2. 7933003115-1-41
tősége a gyors, szakszerűtlen munkából való jó megélhetésre. A faszerkezetek vastag, párazáró festést kapnak, a
szerkezeti vastagság megnő, a szerkezet deformálódik és a nem pont egyforma szárnyakat erővel összecserebe -
rélik. A zománc alá a víz bejut, de ki nem – emiat megindul és fölgyorsul a szerkezeti anyag degradációja: gom -
básodik, korhad, porlik legelőbb és legerősebben az alsó vízszintes részek anyaga (tok- és szárnyfríz, ablakdesz -
ka). A vastagodás és emiat drasztikusan megnőnek a légrések, a komoly tömítetlenségek miat fölerősödik a
konvekciós hővesztés. A falslég miat a belső üvegtábla hideggé válik, az ablak bőrhőérzete is leromlik.

A Teschauer-ablakok fő beépítési területe a panelépületek voltak, de nemegy közösségi és magánépületbe is ju -

tot belőlük. A szerkezet fő hibája, hogy a rendkívül nagy felületű üvegtáblákat csekély sarokmerevségű szárny,
mint keret fogadja be, így állékonysága rossz. Emellet a hosszú alkatrészek a nem kielégítő anyaghasználat mi -
at is erősen deformálódnak. A két erőrend ellen mindössze 8 csavar, azaz pontszerű megfogás igyekszik ellen -
állni, a szárnyak emiat egymástól is és a toktól is eltávolodnak. Az eredmény nem csak az üveg megengedhetet-
len mértékű szennyeződése, hanem a fokozot konvekciós hővesztés, amit a (kapcsolt gerébtokoshoz képest) cse-
kély szárnyak közti távolság miat lecsökkent légrétegvastagság miati fokozot sugárzási veszteség egészít ki. A
degradáció így elsősorban a fokozotan igénybe vet sarkokon és a csavaroknál, valamint a beszivárgó víz men -
tén (gyakran az üveg-szárny kapcsolat kidolgozatlansága, tönkremenetele miat) alakul ki. A felületkezelés kis -
ipari zománc, ennek előkészítése többnyire gyatra vagy hiányzik, emiat, és mert alá a víz be igen, de ki már
nem tud jönni, jellemző a festés pikkelyes leválása, táskásodása, hólyagosodása, ami az alata lévő fa egyre gyor-
suló ütemű romlásához vezet. Karbantartás gyanánt, ha, akkor it is általában a szakszerűtlen átmázolás szokot
megtörténni. A degradált ablak belső üvegtáblája még hidegebbé válik, a romló hőérzet miat kellemetlen a kö -
zelében tartózkodni.

Hőtakarékossági okokból
A tönkrement ablakok megnőt résein dől be a hideg, ki a meleg. Érthető, hogy a megfogására hajdan alkalma -
zot vastag elfüggönyzés nem fogadható el rendszerszintű és méltó megoldásként. A régi, leromlot szerkezetek
alternatívájaként az Europrofl ablakokat, azok kitűnő hőszigetelését, vonzóan csekély hőátbocsátási tényezőjét
szokás fölmutatni. Csakhogy a számokkal erős a bűvészkedés (l. lejjebb). A hőtakarékosságot amúgy sem it ké -
ne kezdeni, hanem a kb. egy nagyságrenddel nagyobb felületű falakon, csakhogy annak a költsége, munkaigé-
nye is sokkal nagyobb, marad tehát az ablak-ajtócsere, mint látszatmegoldás.

Divatból
Az épületek egyik legkisebb költségű, legromlékonyabbnak tűnő szerkezetei az ajtók és ablakok, ugyanakkor
szembetűnően meghatározzák egy-egy épület megjelenését. Éppen ezért legelőször esnek áldozatul a tulajdo-
nos- vagy építészetistílus-váltásnak, de akár csak a fölvágásnak. Ehhez különféle társadalmi tényezők is tudnak
akár pozitívan, akár negatívan hozzájárulni. Hazánkban például tömegesen egyre romló egyéni anyagi helyzet
párosul egyre rosszabb kilátásokkal, és ez fogékonnyá teszi az embereket az „olcsó!” szlogenjével házaló szélhá -
mosok egyváltozós állításaira. És it a házalást nem szó szerint kell érteni… Emellet az ablakok és ajtók látvá -
nyos, messziről látszó jelei a gazda állítólagos törődésének, bármi legyen is a következmény valójában.

Ami beépül
A föntiek miat a cserélt szerkezetek 1 döntő hányada még csak a belépő szintet sem éri el, legnagyobb részük
műanyag, ezek nagyon nagy számban nem oda való vasalatokkal készülnek (pl. faszerkezetekhez való pántal),
moderálatlan, tehát semminek ellent nem álló PVC-ből, szakszerűtlen beépítéssel, kifejezet beépítéskori kárté -
tellel (pl. falazatok, tokbélletek, falkávák nemhogy még csak nem is gipszkartonnal, hanem papír hullámlemez-
zel való kialakítása). A kereskedő/gyártó által hangoztatot hőátbocsátási érték csak az üvegre vonatkozik, sok -
szor csak a bevizsgált táblára igaz és a gyártotra a technológia be nem tartása, más anyagválasztás miat már
nem, és főleg nem jelenti a teljes szerkezet hőátbocsátását, ami értelemszerűen legalább egy nagyságrenddel
rosszabb ennél. A szerkezet beépítéskori hőveszteségét végképp nem adják meg, mert az még szakszerű munka
esetén is alig jobb, mint egy karbantartot (tehát összemérhető állapotú) kapcsolt gerébtokos ablaké. A beépítési
színvonal azonban többnyire köszönőviszonyban sincs az előírásossal. A tokok körül szétbarmolt falazatok, a
pótlásra használt kiváló hővezetésű anyagok és szabadon szellőző üregek, a túlméreten kérgesedni hagyot,
majd szabadlégen levágot és ez, valamint csatlakozások előnedvesítésének elmaradása miat hamar lebomló
PUR-hab tömítések mind a fokozot hővesztést készítik elő. Emellet a vékony (<100 mm) tokok mellet megvál -
tozik a fal hővezetése, a hőáramlás intenzívebbé, noha rejtetebbé válik. A moderáló adalék hiánya miat az
anyag, így a szerkezet vetemedik (csak UV és nem víz hatására), gyorsan öregedik (a Ny-Európában elvárt 35 év

1 A teljesség igényével készült egyik legjobb összefoglaló munka (Wolfgang Klein: Ablakszerkezetek, Műszaki Könyvkiadó,
1981) keletkezésekor még előte voltunk a műanyag ablakok robbanásszerű elterjedésének, de főbb következtetései a mai na -
pig helytállóak

Simor Árpád faipari mérnök

+36 30 30 48 48 2 simorarpad@yahoo.co.uk simorarpad.wordpress.com
1027 Budapest, Szász Károly u. 2. 7933003115-1-41
helyet max. 15 év életartam), szürkül (a festék többszörösébe kerül a faablakokéhoz képest), stb. Az üvegezés
az elvi maximumként elvárt 15 év helyet hazánkban általában 6-7 évre elveszíti hőszigetelő képességét, és az el -
várt másfél helyet fél év után már láthatók a képességvesztés első jelei.

Épületfzikai és életani hatások

Hőveszteségek
A kisszámú hazai vizsgálat2 és a külföldi források egyöntetű összegzését abban adhatjuk meg, hogy energiavesz -
tés mérséklésére az ablakcsere kidobot pénz. Hazai viszonyok közt a mértékadónak tekinthető kutatás szerint a
legjobb eredmény, ha a csere utáni hővesztés nem nagyobb a megelőző állapothoz képest, de szakszerűtlen be -
építéssel a növekmény akár 20-30% (!) is lehet. A hővesztés módja ugyanis megváltozik, és az addig jellemzően
konvekciós veszteség a csere után kúszó kisugárzásként működik 3. A falazat, a tokbéllet fzikai viselkedése meg-
változik, a hőmérsékleti izotermák az ablakot határoló falszerkezetben fölsűrűsödnek, a hőáramlás intenzitása
megnövekedik. A Teschauer-rendszerű ablakok cseréjével a föntieknél jobb eredmények várhatóak, mivel a ki-
induló tokszerkezeti vastagság a cseréltel lényegileg azonos, azonban ezekre mértékadó vizsgálatokról nem tu-
dok.

Légcsere
Az ajtó- és ablakcserék a legszembetűnőbb változást a légcserében, a szellőzésben okozzák. Míg a csere okaként
a hőveszteség megfogásának (mint látuk, hamis) érve rendre előkerül, addig arról nem esik szó, hogy megfelelő
légcserére márpedig szükség van, tehát a fűtöt levegőben lévő hőt rendszeresen ki kell engedni a szabadba (a
passszívházak nem tárgya a jelen összefoglalásnak). Nem mindegy azonban ennek módja.

A kapcsolt gerébtokos – és optimális esetben, ép szerkezetel a Teschauer-rendszerű – ablakok tokja és szárnyai

közöt igen keskeny, 0,1...0,5 mm széles rés van. Ezen keresztül folyamatosan, teljes keresztmetszetben áramlik
frisslevegő a helyiségbe, mégpedig ún. lamináris áramlással. Ez azt jelenti, hogy a lassú, a felületek mentén hala-
dó légáram alaposan átöblíti a helyiség összes falát és falsarkát, anélkül azonban, hogy a bent lévő port és szer -
ves hulladékot fölkavarná. A helyiség levegőjének oxigén- és páratartalma egyenletes eloszlású, egészséges mér-
tékű.

Az Euro-ablakok és ajtók azonban szigorúan tömítet szerkezetek, a légcseréhez vagy rendszeresen nyitni kell
őket, vagy fölhelyezni az előírásos szellőzőket (ez néhány kivételtől eltekintve, mint pl. gázkészüléket tartalmazó
helyiség, nem szokot megtörténni). A tártajtós-ablakos szellőzést munden órában 5 percre szokás javasolni; be -
látható, hogy munka- vagy alvásidőben ez némelyes korlátokba ütközik a családok zöménél. De főként ez a fajta
szellőztetés csakúgy, mint a szellőzőréseken keresztüli egy gyors, örvénylő, ún. turbulens légáramot eredmé-
nyez, ami nagyjából egyenesen halad végig a helyiség középső-alsó részén. Ez a légáram nem érinti a helyiség
sarkait, eldugotabb részeit, viszont keringésben tartja a port, szerves hulladékokat, folyamatosan igénybe véve
a szervezet védekező mechanizmusait. Ez, összefüggésben az épületszerkezetek páraakkumulációs és páradifú-
ziós tulajdonságainak megváltoztatásával (párazáró szigetelések és festések pl.) a következőkben leírt egészségi
elváltozásokat okozza.

Egyéb hatások
Az ablakcserékkel (közel) egy időben szokás elvégezni még egy sor olyan beavatkozást, ami a fönti változtatások
negatív következményeit erősíti. Míg a modernitás szerkezeti rendszereiben kialakítot lakóterek levegője több -
nyire száraz (~20% rel. nedv.) és ritkábban túl nedves (~80%), addig „a hagyományos” építésű belső terek (több
szerkezeti rendszerről beszélünk, amiknek azonban a tárgyunk szempontjából hasonló a viselkedése) az ember
számára optimális 50-60% rel. nedvességtartalmúak. Ezt azzal érik el, hogy bizonyos mennyiségű víz be tud ha-
tolni a falazatba, az ezt meg tudja tartani és száraz levegőbe kiengedni, a túl magas légnedvesség-tartalmak fö -
löslegét be tudja fogadni. Azt mondjuk, hogy ezeknek az épületeknek a falazatai jó páraakkumulációs képesség -
gel bírnak (vályog, tégla, bizonyos vegyes falazatok). Ennek a hatásnak az érvényesüléséhez elengedhetetlen,
hogy a légnedvesség a falborításon – vakolat, tapasztás, festés – akdálytalanul tudjon áramlani mind a beltérbe,
mind a kültérbe. A páradifuzitás megszűntével a belső nedvességtartalom elmozdul valamelyik egészségtelen

2 A legteljesebb, leginkább hozzáférhető hazai kutatás, külföldi példákkal is adatolva és a következtetések ezen a honlapon érhe-
tők el: htps://ablakproflok.hu
3 A gyakorlatban azonban a beépítet szerkezetek rossz minőségével el tudják érni, hogy a cserélt szerkezetek is komoly kon -
vekciós veszteségeket produkálnak, emellet ajtók esetében a betétlemezek komoly sugárzásos veszteségeket is képesek felmu-
tatni. Erre jó példa egy 2011-es felmérésem, amit egy dél-dunántúli közintézményben ejtetem meg, és ahol a 110 éves, üveghi-
ányos ablakok nagyjából azonos veszteségi viselkedést mutatak a másfél (!) éves műanyagajtókkal.

Simor Árpád faipari mérnök

+36 30 30 48 48 2 simorarpad@yahoo.co.uk simorarpad.wordpress.com
1027 Budapest, Szász Károly u. 2. 7933003115-1-41
irányba – ehhez elég már egy olajos belső festés. A külső hőszigetelés párafék vagy kivált -záró volta ezt a ha -
tást fölerősíti (pl. zártcellás polisztirol). Rendszerint a falsarkokban „váratlanul”, pár órán belül megjelenik és
megtelepedik a penész4.

A következmény az egészségromlás: SBS, BRI

Az így eltorzítot épületfzikai viselkedésű szerkezetek a helyiség klímáját egészségtelenné teszik, megbetegítik
a huzamosan bentartózkodókat: „[f]requently, problems result when a building is operated or maintained in a
manner that is inconsistent with its original design or prescribed operating procedures ”5. Épp ezért a kialakuló
elváltozásokat Sick Buliding Syndrome (kb. Beteg Ház Tünetegyütes) elnevezéssel illeti az orvostudomány és az
építészet6. Ebben a fázisban, amikor a tönkretet levegőjű épületben való tartózkodás még nem túl régi 7, bőrirri-
tációk és néhány klasszikus légúti megbetegedés, elsősorban asztmatikus elváltozások és bronchitis, valamint al-
lergiás tünetek és allergiák jellemzik a lakókat, elsősorban gyerekeket. A helyiség levegője vagy túl száraz – 20%
rel. páratartalom körüli –, vagy túl nedves, 80% táján. Utóbbi esetben megfgyelhetők pánikbetegségre emlékez -
tető viselkedések is, fulladásszerű érzésről, (halál)félelemről számolnak be emberek (passzívházakkal kapcsola -
tos kutatásokról nem tudunk, csak szórványos megfgyelések utalnak egyes esetekben hasonló emberi reakciók -
ra).

Ha a lakók évek hosszú során át élnek a „betegítő házban”, akkor a fellépő tünetek már elválhatnak a közvetlen
kiváltó hatásoktól, a megfelelések egy-egyértelműsége eltűnik. Ez, a BRI, azaz Building Related Ilnesses már az a
fázis, amikor a betegség, az okok és a gyógymódokra adot válaszok mintegy véletlenszerű kapcsolatban van -
nak. A laikus számára talán az a legplasztikusabb megfogalmazás, hogy a túlterhelt szervezet elkezd véletlensze -
rű, esetleges válaszokat adni az őt ért hatásokra. Némiképp emlékeztethet ez a jelenség a mára közismerté vált
ún. szociológiai stresszre.

Felújítás
Amint azt a már hivatkozot kutatás is erőst javallja 8, az ajtó-ablakszerkezetek felújítása nemcsakhogy járható
út, de gazdaságosabb és egészségesebb is a cserénél. Mivel erre szakosodot piaci szereplő hazánkban gyakorlati -
lag nincsen, ezért jobbára csak a házilagos megoldások jöhetnek szóba, de kellő fgyelemmel ezek nemcsak mű -
szakilag teljesértékűek lehetnek, de nemvárt emberi hasznokat is hozhatnak.

Néhány felújítási tipp

A régi, feltáskásodot, lemezesen elváló festéket spatulyával levesszük. A stabil, jól tapadó régi festés abban az
esetben maradhat, ha lakk vagy zománc felületkezelést adunk a szerkezetnek; ekkor P80, majd 120 és 180 szem-
cséjő vászonnal át kell csiszolni a jobb tapadáshoz. Zománc-, lakkátvonás előt próbafestést kell végezni, hogy
4 ehhez már 4 órai ≥70% relatív légnedvesség elegendő
5 https://www.greenbuildingsupply.com/Learning-Center/Green-Greenwashing-Chemical-Sensitivities-LC/Sick-Building-
Syndrome-and-Building-Related-Illness Ez az írás is az általam is használtal épp ellentétes értelemben használja a két beteg-
ségfogalmat, de ez a lényeg szempontjából megítélésem szerint pusztán nevezéktani és nem lényegi mozzanat.
6 A teljességhez hozzátartozik, hogy mind az SBS, mind a BRI legalább két, markánsan eltérő értelmezéssel bír elsősorban épí -
tészberkekben, és ráadásul a két fogalom egészségügyi megközelítésekben is összemosódhat, -keveredhet (pl.
htps://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/830773589). A két megközelítés tisztázását nehezíti, hogy a hivatalos vizsgálatokban jel-
lemzően tudatosan kerülik az épületek megváltozot vagy eleve rossz kialakítása és az egészségügyi anomáliák kapcsolatának
vizsgálatát (pl. htps://www.nejm.org/doi/full/10.10566/NEJM13997311230333723107). Jelen összegzésben a pulmonológusok, gyer-
mekorvosok és a hagyományos építészetben és annak anyagaiban is jártas építészek által vallot irányt követem (pl.
htps://www.msdmanuals.com/home/lung-and-airway-disorders/environmental-lung-diseases/occupational-asthma vagy
htps://www.msdmanuals.com/home/lung-and-airway-disorders/environmental-lung-diseases/building-related-
illnesses#v1339683909 és főleg htps://www.jacionline.org/article/0091-6749(94)903096-5/pdf („Studies, both in the United States
and in Europe, conducted over the past 20 years indicated that many of these buildings shared a common problem of inade-
quate ventilation. Yet, data to support the hypothesis that inadequate ventilation :in the absence of identifable pathogenic le -
vels of contaminants causes human illness remain sparse.”) .
7 Egy visszafogot megközelítés it: htps://www.epa.gov/sites/production/fles/2014-
08/documents/sick_building_factsheet.pdfJól Látható, hogy a leírásban és az okok keresésében is még az út elején jár. Ugyan-
akkor az ezen a nyomon keletkezet munkák meg is állnak néhány fziológiai kellemetlenség és a munkahatékonyság csökke-
nésének kérdésénél, a teendők sorában pedig azoknál a lakástakarítási stb. lépéseknél, amik a lényegi okokat nem érintik (ese-
tenként pedig a gyermekasztmák és -allergiák prevenciójára alkalmazot tanácsok gerincét képezik)
htp://www.hse.gov.uk/pUbns/priced/hsg132.pdf. Pulmonológusok, gyermekorvosok azonban a megváltozot épületfzikai vi-
selkedések és asztmás, allergiás, felsőlégúti megbetegedések közöt rendre kapcsolatot találnak. Magával a fogalommal is eb-
ből a körből és ebben az értelmezésben találkoztam először mintegy két évtizeddel ezelőt.
8 htps://ablakproflok.hu/wp-content/uploads/2017/03/ablakok_gyakorlati_utmutato_magyar.pdf

Simor Árpád faipari mérnök

+36 30 30 48 48 2 simorarpad@yahoo.co.uk simorarpad.wordpress.com
1027 Budapest, Szász Károly u. 2. 7933003115-1-41
az új réteg a régivel összefér-e. A megszürkült, régi farészeket át kell csiszolni és (kézi hajszárítóval) melegítet
felületre ecseteléssel jóminőségű lenolajat bőven fölhordani. A fölösleget fél-egy óra múlva textilronggyal vis z-
szatörüljük.

Tönkrement, kikorhadt ablak-ajtófrízeket (a szárny léceit) részben vagy egészben pótolni kell. Erre legalkalma-
sabb a (másut már) kibontot ajtók-ablakok anyaga: pihent, egyenes szálú, szinte kivétel nélkül egészséges
anyag. Kézi illesztőfűrész, laposvéső, fakalapács, kisebb kézigyalu, csiszolófa és -papír kell a munkához és D4
(víz- és főzésálló) faragasztó (lehetőleg PUR). Többnyire csak a szerkezetek alsó vízszintes fái mennek tönkre, és
általában azoknak is csak egy részét kell kifűrészelve, vésve cserélni.

A gitelés mozgó darabjait spatulyával kiszedjük, a gitágyat („falc”) kitisztítjuk és lecsiszoljuk. Ezután bő len -
olajos alapozás következik (l. fönt), másnap föl lehet hordani a jól átgyúrt gitet. Miután kikeményedik, lehet
festeni. A gitelés mindig a kültérre néz, és festéskor a gitelt üvegre is rámázolunk 1-2 mm szélességben, hogy a
víz alászivárgását megakadályozzuk9

Teschauer-ablakok szárnyait szétcsavarozzuk (számítsunk a csavarok tönkremenetelére, valamint hogy a szárny

leemelése fokozot fgyelmet és óvatosságot követel). A régi festést és a fát mint fönt előkezeljük, a fa pótlására
ezeken a szerkezeteken nagyon kevésszer van szükség. A két szárny és a szárny-tok közti tömítetlenság a leg -
főbb gond, ezt fölkészültebb ember tömítőproflnak a tokba marásával tudja megoldani. Átlagos felszereltséggel
is kielégítő eredmény érhető el, ha a két szárnyfél egyikét szilikonkaucsukkal „kihúzzuk” és műanyagfólia elvá-
lasztóréteg közbeiktatásával a két szárnyat összeszereljük, ill. a tok és a szárny közt ugyanígy járunk el.

Épületfzikai hatások
Az egyik legkézenfekvőbb haszon, hogy a felújítot ablakok, ajtók helyreállítják a tömítetséget, azonban nem
hoznak teljes légzárást, a helyiség egészséges átszellőzését biztosítják. A széles tokszerkezet háborítatlanul
hagyja a tokbéllet hőáramlási viszonyait, a falazaton keresztül a hőveszteség a kiindulószinten marad, az újra ép
ablak-ajtó beépítet állapotban mérhető hőátbocsátását az elvárt értéken tartotuk 10, és így alig kb. 10%-kal rosz-
szabb egy Europrofl szerkezeténél, de annak hőeltérítés miati pluszvesztesége nélkül.

Élettani hatások
A felújítot, eredeti állapotúra hozot ajtók-ablakok a tervezet keskeny réseken megvalósuló lamináris áramlás
révén folyamatos légöblítést adnak. Ezáltal biztosítot a terek egyenletesen egészséges oxigénellátotsága és pá -
ratartalom-szintje, elkerülve sok közösségi térben (általam is többször mért) riasztási értékekhez közeli vagy
afölöti CO 2- és CO-koncentrációt. A szellőzés nem kavarja föl a padozaton leülepedet szervesanyag-maradvá -
nyokat, kisebb terhelésen tartva a szervezet elsődleges védvonalait. A falazaton nem telepedik meg a penész, így
annak egészségkárosító hatásával sem kell számolni. Rövidtávon az állandósult fáradtságérzetnek, bőr- és
nyálkahártya-irritációknak, a fgyelemzavarnak és a koncentrációs képesség apadásának, közép- és
hosszabb távon az asztmatikus, allergiás, krónikus felsőlégúti megbetegedések kockázatának, hosszú-
távon a betegségekre való fogékonyságnak az erős csökkenésével lehet számolni.

Közösségi hatások
A felújítás technológiái jobbára kisléptékű technológiák: kevés belépési követelménnyel megtanulhatók, kisszá-
mú anyag, szerszám beszerzését és technológia ismeretét követelik meg. Hiányzó szolgáltatás lévén az e tudáso -
kat birtoklók kis befektetéssel biztos piacot találhatnak maguknak, ráadásul a tudatos, felelős vásárlók körében,
ami egy igényes, de elnéző és stabil vásárlóréteg. Közösségi terek felújításában a sikerélmény mellet az is ha -
szon lehet, hogy a saját munkával elért eredményekre a bentlakók jobban vigyáznak, az eredményt jobban meg -
becsülik.

Digitálisan aláírta: Simor Árpád

Simor Árpád DN: CN = Simor Árpád, C = HU, O = fa.bio

Ok: Én vagyok a szerzője ennek a
dokumentumnak
Dátum: 2018.11.04 18:33:02 +01'00'

Budapest, 2018. november 4.

9 htps://ablakproflok.hu/wp-content/uploads/2017/03/ablakok_gyakorlati_utmutato_magyar.pdf 11. oldal és másut

10 htps://ablakproflok.hu/felujitasi-modozatok-a-korabeli-szerkezetek-megtartasaval/ és htps://ablakproflok.hu/epiteszek-
szamara-segedletek/

Simor Árpád faipari mérnök

+36 30 30 48 48 2 simorarpad@yahoo.co.uk simorarpad.wordpress.com
1027 Budapest, Szász Károly u. 2. 7933003115-1-41