Általános Csőszerelési Ismeretek

ÁLTALÁNOS CSŐSZERELÉSI ISMERETEK
Tartalomjegyzék
1 Szerelő-kőműves munkák az épületgépészetben................................................2

2 Épületgépészeti területen alkalmazott kisgépek...................................................7
3 Gépek és berendezések biztonságtechnikája....................................................55
4 Létrák - állványok................................................................................................58
5 Csővezetékek tulajdonságai...............................................................................67
6 Csövek megmunkálása...................................................................................... 97
7 Csővezetékek szigetelése................................................................................129
8 Épületgépészeti függesztő- és tartószerkezetek..............................................139
9 Táguláskiegyenlítők, kompenzátorok...............................................................146
10 Tömítések, tömítő anyagok..............................................................................154
11 Korrózió, korrózió elleni védelem......................................................................158
12 Csőhálózati szerelvények.................................................................................162
1Szerelő-kőműves munkák az épületgépészetben
A kivitelezés alatt álló épületekben a gépészeti berendezések elhelyezése,

csővezeték-hálózat szerelése az esetek döntő többségében akkor kezdődik el,
amikor az épület teljesen szerkezetkész. Új építésnél és gondos tervezés esetén a
kiviteli terv tartalmazza a nagyméretű födém és faláttörések ( légcsatornák,
szerelőaknák, kémények stb.) helyét, és méretét, megfelelő statikai tervekkel
kiegészítve. Az építmények többségében a tervezés során nem veszik figyelembe
a beépítendő csővezetékek helyzetét, irányát, ezért a faláttöréseket,
horonyvéséseket, tartószerkezetet rögzítését utólag készítik el. A munkafázisok
lerövidítése érdekében a tervezés fázisában gondolni kell a gépészeti
folyamatokra is. Célszerű úgy megkezdeni a kivitelezést, hogy a falakon,
födémeke előre betervezik azokat a nyílásokat, ahol a csővezetékek haladni
fognak. A nagyobb beruházásoknál ez természetesen megoldott. Azonban a
rekonstrukciós munkáknál, felújításoknál utólag kell ezeket a nyílásokat
elkészíteni.
Egy régi típusú családi ház felújításánál például a fűtési rendszer csőhálózata még
falon kívül volt szerelve. Sok megrendelőnél manapság már elengedhetetlen, hogy
a csőhálózat rejtve legyen. Elsősorban esztétikai okokra lehet ilyenkor gondolni, de
a gazdaságosság sem elhanyagolható szempont, hiszen az új rendszer rövidebb
szakaszokból is állhat. Ezekben az esetekben hornyokat vésnek a falakba,
valamint padlóban, padlócsatornába rejtve vezetik a csőhálózatot.
Azokat a munkákat, melyek során falakat, födémeket törnek át, nyílásokat és
hornyokat készítenek a falsíkon, mennyezeten, összefoglalva szerelő-kőműves
munkáknak nevezzük.
A szerelési munkákat megfelelően elő kell készíteni. Törekedni kell arra, hogy a
kivitelezési munka zavartalan legyen. Ezalatt azt kell érteni, hogy a különböző
munkafázisok ne zavarják egymást.
Nincs is annál bosszantóbb, mikor a gépészszerelő ütközik a villanyszerelővel,
hiszen akkor rengeteg értékes időt veszítünk. A szerelési munka az alaprajz, a
hozzá kapcsolódó függőleges csőterv, a műszaki leírás, valamint technológiai
utasítások tanulmányozásával kezdődik.
2
Ezt követően lehet megkezdeni a vezetékek nyomvonalának meghatározását. Az
előrajzolással határozható meg a nyomvonal. A vezetékek nyomvonala fogja
eldönteni hol kell hornyot vésni, hol lesznek faláttörések, és hol födémáttörések.
A vezetékek nyomvonalának meghatározását nagymértékben befolyásolja a
berendezési tárgyak helyzete. A berendezési tárgyakat úgy célszerű beépíteni,
elhelyezni, hogy a csőhálózatunk a lehető leggazdaságosabb legyen. Kerülni kell a
hosszú szakaszokat, sűrű irányváltozásokat.
A berendezési tárgyakat a szintvonalhoz viszonyítva helyezzük fel. Ez a szintvonal
1 méterre van a padlótól, és körbefut a helyiségben. Ehhez képest helyezzük fel a
berendezési tárgyakat.
A szintvonalat többféleképen is lehet rajzolni:
 A falsarkokban 1 m magasságban a kőműves zsinórt feszít ki, és így
meghatározza a szintvonalat. Van olyan változat is, amikor a zsinór
festékkel van átitatva, és a falhoz érintve nyomot hagy.
 A kereskedelmi forgalomban beszerezhető a lézeres szintjelző is, ennek
használatával az egész szobában pontosan beállítható a magasság, és a
körbefutó lézervonal segítségével könnyen bejelölhető az 1 méteres
szintvonal.
1.1 Fal- és födémáttörések
Abban az esetben kell fal- és födémáttöréseket készíteni, ha a vezetékeknek

azokon kell keresztülmenniük. Törekedni kell arra, hogy az áttörés a szükségesnél
ne legyen nagyobb, hiszen a helyreállítás sok időt vehet el. Akár fal, akár
födémáttörésről beszélünk, gondoskodni kell arról, hogy a másik helyiségben más
személy ne tartózkodjon az áttörés zónájában. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy:
 Egy megbízott személy felügyel a szomszédos helyiségben a művelet
elvégzéséig.
 Elkerítik az a részt, ahol a faláttörés zajlik.
A födémáttörést követően gondoskodni kell arról, hogy a keletkezett nyíláson

nehogy leessen valami, valaki, ezért azt a szerelés szünetében gondosan le kell
fedni.
3
Az épületben a csőhálózat a hőmérséklet okozta hosszváltozás miatt tengely
irányban elmozdul. A falszerkezet és a vezetékhálózat egymástól független. A
vezetékhálózat ilyen irányú elmozdulásait biztosítani kell. Ezt az úgynevezett
csőhüvelyekkel valósítják meg. A csőhüvelyeket fixen behelyezik a falba, födémbe,
ezekkel a csőhüvelyekkel biztosítják a vezetékhálózat tengelyirányú elmozdulásait.
A csőhüvely belső átmérőjének azonban nagyobbnak kell lennie, mint a
falszerkezeten áthaladó csővezeték külső átmérője. Csak így lehet biztosítani,
hogy a csővezeték a hőtágulásból eredő hosszváltozásokat felvegye. Ha ezt nem
biztosítanánk, a falszerkezetünk a csővezeték közvetlen környezetében
megsérülhetne. Éppen ebből kifolyólag, a csővezeték, és a csőhüvely között két
méretbeli eltérés van.
1.2 Falhorony
Azért, hogy a csővezetékünk a helyiségben láthatatlan maradjon és ezáltal az

elvárásoknak megfelelően rejtve célszerű vezetni. Ezt úgy valósítják meg, hogy a
szerkezetkész falba hornyot vágnak, és ebbe a horonyba helyezik el a
csővezetékeket. A horonykészítésnél, amennyiben felújításról beszélünk, meg kell
vizsgálni a régi terveket, annak érdekében, nehogy egy meglévő vezetékszakaszt
elvágjunk.
Falhorony készítésénél különös figyelmet kell fordítani a megmunkálandó fal
vastagságára, hiszen a horonyvéséssel gyengíthetjük a falszerkezetet.
Amennyiben a csővezetéket megfelelően rögzítettük, és gondoskodtunk a
hőtágulásból eredő hosszváltozás felvételéről, vissza kell állítanunk az eredeti
állapotát. Ha nem oldottuk megfelelően a hőtágulás okozta hosszváltozás kérdését
előfordulhat, hogy a csővezeték egyszerűen „ledobja” magáról a falat. Ha például
gipszet használtunk a helyreállításánál akkor a gipsz megrepedezhet,
összetöredezhet, és végül lepereghet a falról. A hőtágulás okozta hosszváltozás
miatti falrepedések elkerülhetőek, ha az irányváltozásoknál „kipárnázzuk” a
csővezetéket. Ennek köszönhetően a rugalmas szigetelés felveszi a hőtágulás
okozta hosszváltozást.
4
A falhorony készítésének előnye a gyorsa, pontos, hibamentes munka, hátrányai
közé tartozik viszont a nagy zaj- és porszennyezés. A gépi zaj elkerülése
érdekében megfelelő védőeszközt kell használnunk, a keletkező port,
szennyeződést pedig el kell távolítani. Az esetek többségében a falhoronymaró
gépek el vannak látva tömlővel és porszívóval, hogy a helyiségbe minél kevesebb
por jusson.
1.3 Padlócsatorna
Vannak esetek, amikor a csővezetékeket nem lehet a falba, horonyban szerelve

vezetni. Azonban gondoskodni kell a csővezeték esztétikus megjelenéséről,
ilyenkor padlócsatornákban szokták elvezetni a vezetékeket. Amennyiben szerelő-
kőműves munkákról beszélünk, akkor a padlóban előre elkészített
padlócsatornákra gondolhatunk. A padlócsatornát, a hozzáférhetőség miatt nem
öntik ki betonnal, hanem csak lefedik. Az épületgépészetben találkozhatunk olyan
fűtőberendezésekkel, amelyek a felhasználótól eltakarva rejtetten kerülnek
kialakításra, ezek az úgynevezett szegélyfűtőtestek. Amikor az épületben nagy
üvegfelületeket alakítottak ki, ott ideális az ilyen típusú fűtőtest kialakítása. A felfelé
áramló meleg levegő egyfajta légfüggönnyel biztosítja a helyiség esetleges
lehűlését a nagy üvegfelületek felől.
5
Amennyiben a műveletet elvégezték, és a csőhálózat a helyére került, a nyílást
lehetőleg az eredeti anyagnak megfelelő elemmel, megfelelő formára vissza kell
állítani.
Ellenőrző kérdések
1) Mit ért szerelő kőműves munkák alatt?

2) Ismertesse a vezeték nyomvonalának kijelölését.
3) Ismertesse, hogyan lehet a szintvonalat kijelölni.
4) Sorolja fel a födémáttörés során betartandó munkavédelmi szabályokat
5) Falhorony helyreállításánál mire kell figyelnünk, hogy elkerüljük a
hőtágulásból eredő káros hosszváltozásokat?
6) Jellemezze a padlócsatornákat.
6
2Épületgépészeti területen alkalmazott kisgépek
2.1 Csőhajlító szerszámok

2.1.1 Külső megtámasztású
- Egy görgővel és egy félkoronggal rendelkező hajlítógép: a görgő és a

korong is hornyolt kialakítású, melyek együttesen megakadályozzák a cső
horpadását. Kétféleképpen működhet a gép, vagy a görgő fordul el és a
korong fix (1. a. ábra), vagy pedig fordítva (1. b. ábra): a görgő helyzete fix
és a korong fordul el.
1. ábra. Egy görgővel és egy fél koronggal végzett csőhajlítás.
Puha csőanyagoknál kézi megoldás használatos, nagyobb falvastagságú

csöveknél gépi segítséggel történik a hajlítás.
- Két görgővel és egy tolópofával rendelkező hajlítógép: hasonlít egy

kéttámaszú tartóhoz, a középen lévő tolópofa pedig megfelel a terhelés
koncentrált erejének. A tolópofa az esetek többségében hidraulika
segítségével végzi el a hajlítást (2. ábra).
2. ábra. Két görgővel és egy tolópofával végzett csőhajlítás.
7
- Három görgővel rendelkező haljítógép: a kialakítás hasonló az előzőhöz,
azzal a különbséggel, hogy forgó görgőkkel történik a hajlítás. A két szélső
görgő egy irányba forog és fix befogásúak, míg a középső görgő forgási
iránya ellentétes és a cső tengelyvonalára merőlegesen eltolható (3. ábra).
3. ábra. Három görgővel végzett csőhajlítás.
2.1.2 Belső kitámasztású:
- Vezetőleces és vezetőléc nélküli: a kettő működésileg nagyon hasonlít az

egy görgő és egy fél korong kialakítású csőhajlítógéphez, csak ennél a
szerkezetnél egy tüske segít abban, hogy az ovális keresztmetszet
kialakulását megakadályozzák (4. ábra).
4. ábra. Vezetőléc nélküli (a. ábra) és vezetőleces (b. ábra) csőhajlítás.
8
2.1.3 Csőhajlítógépek működése
A csőhajlítógépek általában hidraulikus elven működnek. Működésük a következő:

a gépi meghajtású csőhajlítógép „szíve” egy dugattyús olajszivattyú, amely a
munkahengerbe nyomja az olajat, mozgatva ezáltal egy nyomófejet. Amikor a
csövet a kívánt alakra hajlították, akkor az olajat visszaengedik az olajtartályba.
Hasonló a működési elve a kézi működésű hidraulikus csőhajlítógépnek is, de itt a
csővezeték meghajlítása kézi erővel történik, szivattyú alkalmazása nélkül.
Ezekkel a berendezésekkel 3/8”-2” közötti átmérőt tudjuk meghajlítani hidegen,
homoktöltet nélkül 90°-os szögben. Amennyiben nem 90°-os hajlítást készítünk,
próbahajlítást kell végezni és a kialakult helyzetet megjelöljük és ezután a további
hajlítás ugyanakkora szöget fog adni végeredményül. Hidraulikus működésű kézi
csőhajlítógép látható az alábbi ábrán.
2.1.4 Villamos kézi csőhajlító
Hajlítható csőanyagok:
 Kemény, félkemény és lágy vörösrézcsövek, lágyacél csövek Ø10 – 35 mm,
⅜ – 1⅜”. Kemény vörösrézcsövek DIN EN 1057 szerint Ø18 mm-ig
hajlíthatók hidegen és a minimális hajlítási sugarat be kell tartani.
 Présidom rendszer acélcsövei, rozsdamentes acélcsövek Ø12 – 28 mm,
 Présidom rendszer kombinált csövei Ø14 – 40 mm,
9
 Különböző típusú és méretű műanyag bevonatos csövek,
Üzembe helyezés
A csőnagyságnak megfelelő hajlítószegmenst (ábra) illesszük fel a négyszögletű

csonkra. A felfogó olyan kialakítású, hogy a hajlítószegmenst csak egyetlen
irányban lehet teljesen feltűzni. Elő kell készíteni a csőnagyságnak megfelelő
vezetőidomot (3) és a rögzítőcsapot (4).
El kell forgatni az állítógyűrűt (7) visszafutás jelzésre. A nyomókapcsolót (8) a
fogantyú (9) egyidejű átfogásával kell megnyomni.
A hajlítószegmens az óramutató járásával egyező irányban kiindulási helyzetbe
fordul, amelyben egy csúszókuplung fejti ki hatását. A nyomókapcsolót ekkor
azonnal fel kell engedni. A kuplungot ne terheljük feleslegesen. El kell fordítani az
állítógyűrűt (7) előrefutás jelzésre. A cső ezután behelyezhető a hajlító
szegmensbe úgy, a csővég legalább 10 mm-t nyúljon ki a menesztő (10) felett. A
22-től 28 mm-ig terjedő csőnagyságoknál a csövet be kell nyomni a
hajlítószegmens rádiuszába. Oda kell figyelni, hogy a rögzítő csap (4) 22 mm-ig
terjedő nagyságnál a bal felfogó furatba (5), 28 mm átmérőjű csőnél a jobb felfogó
furatba (6) kerül. A nyomókapcsoló (8) benyomását követően, a cső meghajlik. A
kívánt ív vége felé a kapcsoló nyomásán csökkenteni kell. Ezzel a végállás lassan
10
és pontosan kialakítható. Minden hajlítószegmensen van egy skála, ami lehetővé
teszi a vezetőidom jelzésével együtt az ívek méretpontos előállítását 180°-ig.
Ennél a műveletnél ügyelni kell arra, hogy a különböző anyagok eltérő módon
rugóznak vissza.
Ha 180°-os ívet kell készíteni és elérjük a véghelyzetet, működésbe lép a
csúszókuplung. A nyomókapcsolót azonnal el kell engedni. Az állítógyűrűt (7)
vissza kell forgatni a visszafutás jelre. A hajlítószegmenst a nyomókapcsoló (8)
könnyű nyomásával engedni kell néhány fokban visszafutni, míg a cső feszültsége
feloldódik. Ezt követően a rögzítő csap (4) és a vezetőidomot (3) kihúzása után,
kivehető a meghajlított cső.
Présidom rendszerek rozsdamentes acélcsöveinek hajlításánál ügyelni kell arra,
hogy a csövön a menesztő (10) által hagyott jelölés ne essen a préselt kapcsolat
tömítési zónájába.
Ha az ívnek a csövön egy meghatározott helyen kell lennie, akkor a
csőnagyságnak megfelelően hosszhelyesbítést kell elvégezni. Egy 90°-os ívhez
a .ábrán megadott X helyesbítő méret veendő figyelembe. Ennél az „L” tervezett
méretet meg kell rövidíteni az „X” összegével. Abban az esetben, ha 22-es
csőméretnél az L méretének 400 mm-nek kell lennie, a csövön a méretbejelzést
325 mm-nél kell bejelölni. Ezt a jelzés után a hajlítószegmens 0-jeléhez kell
illeszteni.
11
Üzemzavar kézi elektromos csőhajlító használata során:
 A hajlítószegmens hajlítás közben megáll, holott a motor jár:
 Túl vastag falú a cső, amit hajlítani akarunk,
 A csúszókuplung elhasználódott,
 A szénkefék elkoptak,
 A csőív nem gömbölyű:
 Nem megfelelő a hajlítószegmens, vagy az ellendarab,
 Az ellendarab elhasználódott,
 A cső megsérült,
 A cső a hajlítás alatt kicsúszik a menesztőből:
 A menesztő elhajolt, vagy elhasználódott,
 A cső túl kis méretben nyúlik túl a menesztőn,
 A készülék nem indul be:
 Hibás a csatlakozó vezeték,
 Hibás a készülék,
2.1.5 Kézi csőhajlító berendezés
Speciális biztonsági előírás
12
 A készüléket csak a rendeltetésének megfelelően, az általános biztonsági
és baleset megelőzési előírások figyelembevételével szabad használni,
 A készüléket nem szabad kitenni az időjárás viszontagságainak, valamint
nem szabad használni párás és nedves környezetben,
 Minden esetben használni kell az egyéni védőfelszereléseket,
 Tilos a mozgó alkatrészek közé nyúlni,
 A készüléket időnként ellenőrizzük, nem sérültek-e,
 A készüléken semmilyen sajátkezű beavatkozást nem szabad végezni,
Munkatartomány
 Lágy vörösrézcsövek: Ø10 – 22 mm,

 Lágy, bevonatos vörösrézcsövek, valamint DIN EN 1057 szerinti vékonyfalú
fűtéscsövek: Ø10 – 18 mm,
 Présidom rendszer fűtéscsövei: Ø12 – 18 mm,
 DIN 2391 – 2394 szerinti precíziós acélcsövek, lágy, sima és bevonatos
Ø10 – 18 mm,
 Présidom rendszerek kombinált csövei: Ø14 – 32 mm,
 Kemény vörösrézcsöveket felhevítéssel ki kell lágyítani,
Üzembe helyezés
13
A csúszóidom tartót (1) úgy kell felhelyezni a hajtóműre (2), hogy a kívánt
csőnagysághoz való csúszóidomok (3) és a fogasléc (4) irányban legyenek. A
csúszóidomokon fel van tüntetve a csőnagyság. A csúszóidom tartót a szárnyas
csavarral (5) kell rögzíteni. Válasszuk ki a csőnagyságnak megfelelő
hajlítószegmenst (6) és tűzzük fel a tolórúdra (4). A kart (7) nyomjuk a nyíl
irányába (8) lefelé és a hajlítószegmenst (fogaslécet) toljuk vissza a hátsó
ütközőig. Ezt követően kell a kart (7) elengedni.
A csúszóidomokat (3) úgy kell elforgatni, hogy a csőnagyságnak megfelelő rádiusz
a csőidomon a hajlítószegmens felöli oldalára essen. Helyezzük be a csövet a
hajlítószegmens és a csúszóidom közé. A kart többszörösen a nyíl irányával (8)
ellentétesen kell nyomni és a hajlítószegmenst a kívánt pontig kell előre hajtani.
A kart nyomjuk a nyíl irányába (8) és a hajlítószegmenst, adott esetben a
meghajlított csővel vissza kell tolni. A cső ezután kivehető.
A hajlítószegmensek (6) felső oldalán jelzések (9) láthatók, amelyekkel
méretpontos hajlításokat lehet végezni. E célra azt a méretvonalat, ahol az ívnek
be kell fejeződnie, kell a jelöléshez (9) igazítani.
2.2 Orrfűrész
Speciális biztonsági előírások
 A személyi védőfelszerelést minden esetben használni kell,
14
 A fűrészforgácsok oldalra és előre vetődnek ki. Más személyek ne
tartózkodjanak a közelben,
 Nem szabad túlterhelni a fűrészt és a fűrészlapot. Nem ajánlott
nagymértékben fokozni a tolóerőt.
 Vízzel telt csővezeték esetében ügyeljünk arra, hogy a kifolyó víz ne jusson
a motorba,
 Poros munkakörnyezetben (azbeszttartalmú anyagok, habbeton, stb.)
figyelembe kell venni a munkavédelmi előírásokat,
Üzembe helyezés
Lazítsuk meg a fűrészlap-befogó (4) rögzítő csavarját (9) annyira, hogy a
fűrészlapot a központosító csap fölött be lehessen vezetni. A fűrészlapoknak a
befogóidom alján lévő vájaton belül kell lenniük.
A befogót szorosan meg kell húzni a rögzítő csavarral (9), mert egyébként a
központosító tüske megsérül, vagy elnyíródik. A központosító tüske feladata, hogy
tartsa a fűrészlapot. Ha a rögzítő csavart (9) már nem lehet szorosra húzni, a
központosító tüske elnyíródhat.
Munkavégzés vezetősatuval
15
A vezetősatu (2) billenő csapját (3) oldalról kell betolni a fűrészbe úgy, hogy a
vezetősatu határoló csapja a fűrész hosszanti kivágásában mozogjon. A fűrészt a
vezetősatuval úgy helyezzük a csőre, hogy a szorítóorsó (1) függőlegesen álljon.
Húzzuk meg a szorítóorsót. Az érintőkapcsoló (7 illetve 10) megnyomását
követően, illetve a billenő kar meghúzása után, a fűrészt húzzuk fel mindaddig,
míg a csövet, vagy a szelvényt át nem vágtuk. Ügyelni kell arra, hogy a vezetősatu
befogófelülete forgácstól mentes legyen, mert a vágás nem lesz derékszögű. Az
optimális fűrészelési sebesség és a fűrészlap kímélése érdekében csak mérséklet
előtolási nyomást célszerű alkalmazni. Az erős nyomás nem növeli a fűrészelés
sebességét.
Munkavégzés kézi vezetéssel
Egyenes és íves vágáshoz a támasztótalpat (6) erőteljesen az anyagra kell nyomni
úgy, hogy az állandóan a fűrészelendő anyagon feküdjön. Kapcsoljuk be a fűrészt.
Ügyeljünk az egyenletes előtolásra, mivel így csökken a baleseti veszély és meg
lehet kímélni a gépet valamint a fűrészlapot. A vezetőtalpat a fűrészelés során
végig erőteljesen a vágandó anyagnak kell nyomni.
Üzemzavar orrfűrész használata során:

 Az orrfűrész leáll üzemelés közben:
 Túl nagy előtoló erő,
 Kopott fűrészlap,
 Elhasználódott szénkefék,
 Túl alacsony üzemi nyomás,
 Nem merőleges a vágási felület a csövön, vezetősatu esetében:
 Kopott a fűrészlap,
16
 Szennyeződés a vezetősatun,
 Az orrfűrész nem indul el:
 Meghibásodott a csatlakozóvezeték,
 Meghibásodott a meghajtó gép,
 A központosító tüske elnyíródott, a fűrészlapot nem lehet megfelelően
megszorítani:
 A szorítócsavar (9), illetve imbuszkulcs elhasználódott,
2.3 Gyémánt magfúró
Annak érdekében, hogy a betonból, vasbetonból, természetes, vagy műkőből

készült falszerkezeteken keresztül meg tudjuk valósítani a csőátvezetést olyan
berendezésre van szükségünk, amellyel a lehető legrövidebb idő alatt
nagypontosságú furatot tudunk kialakítani. Ezeknél a műveleteknél alkalmazzák a
gyémánt magfúrókat.
A gyémánt magfúró koronák vágási tulajdonságait a gyémánt minősége,
szemnagysága és formája, valamint az a kötőanyag, (azaz fémpor) határozza
meg, amelyben a gyémántszemek ülnek. Az univerzális gyémánt magfúró koronák
egyaránt használhatók száraz, vagy nedves fúrásokhoz is, akár kézi vezetéssel,
de akár állványról is.
17
 Csak védőérintkezős csatlakozó aljzatot szabad használni. Ellenőrizni kell a
dugaszoló aljzat védőföldelését,
 Tilos használni a meghajtó gépet életvédelmi kapcsoló nélkül,
 A fúrás megkezdése előtt minden esetben ellenőrizni kell az életvédelmi
kapcsoló működését.
 Fúrás közben a meghajtó gépet csak az erre a célra szolgáló szigetelt
fogantyúinál fogva szabad tartani.
 Ügyelni kell arra, hogy üzemeltetés során ne kerüljön víz a meghajtó gép
motorjába.
 Amennyiben az öblítő tömlő szerkezeti részeinél tömítetlenséget észlelünk,
az üzemeltetést azonnal le kell állítani és meg kell szüntetni a
tömítetlenséget. A víznyomás a 4 bar értéket nem lépheti át.
 A magfúrásokat az építés vezetőivel engedélyeztetni kell.
 A magfurás nem károsíthatja az építmény statikáját, adott esetben kérni kell
az építés vezetőségétől, vagy statikustól szakvéleményt.
18
 Figyelem kell venni a fúrás környezetében lévő gáz-, víz-, áram-, vagy
egyéb vezetékeket, adott esetben le kell üríteni azokat, vagy el kell zárni.
 A munkaterületet, átmenő fúrásoknál mindkét oldalon le kell zárni, vagy/és
figyelő személyzetet kell biztosítani.
 Üreges szerkezeti részeknél ügyelni kell arra, hogy az öblítővíz hova folyik,
károk (pl. fagykárok) megelőzése miatt.
 Mindig számolni kell azzal, hogy a gyémánt fúrókorona beszorulhat. Kézzel
vezetett fúrásoknál ezért fennáll a veszély, hogy a meghajtó gép kiverődik a
kezéből.
 Fej fölötti munkák végzése elektromos meghajtású megfúrókkal tilos.
Üzembe helyezés
A meghajtó gép fordulatszáma a gazdaságos magfúrások érdekében a gyémánt
magfúró korona átmérőjétől függ. A meghajtó gép fordulatszámának
megválasztása vasbetonban úgy kell, hogy történjen, hogy a gyémánt magfúró
korona kerületi sebessége 2 és 4 m/s tartományon belül legyen. Természetesen
ezen optimális tartományon kívül is lehet fúrni, de vállalnunk kell a gyémánt
magfúró korona élettartamának jelentős mérték csökkenését.
19
Gyémánt magfúró korona felszerelése: Csavarjuk fel a kiválasztott gyémánt
magfúró koronát, a meghajtó gép menesztő orsójára (11), és húzzuk meg kézzel,
könnyű lendülettel. Ügyelni kell arra, hogy a menesztő orsó és a gyémánt magfúró
korona menete tiszta legyen.
Gyémánt magfúró korona leszerelése: 32-es villáskulccsal tartsuk meg a menesztő

orsót (11), és 41-es villáskulccsal oldjuk meg a gyémánt magfúró koronát (48). A
fúrási munkák befejezését követően mindig le kell szerelni a meghajtó gépről a
fúró koronát. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy nedves használatot követően a
keletkező korrózió miatt nehezen lesz levehető.
Gyémánt magfúró koronák élezése: Szállítási állapotban élezettek. Megfelelő

előtolás mellett a gyémánt-szegmensek maguktól éleződnek. A nem megfelelő
előtolás vezethet oda, hogy a gyémánt-szegmensek „polírozódnak” és ezáltal
vágási teljesítményük erősen lecsökken. Az élezést magunk is elvégezhetjük, ha a
gyémánt fúrókoronát 10 – 15 mm mélységig homokkőbe, aszfaltba fúrjuk, hogy a
szegmensek újraéleződjenek.
Kézi vezetésű szárazfúrás
Rögzíteni kell az ellentartót (12) a meghajtó gép rögzítő nyakán (13). Ekkor az
öblítővíz csatlakozót (15) le kell szerelni, és a fedelét (14) le kell zárni, hogy ne
kerüljön bele por (vasbetont csak víz használatával lehet fúrni). Munkánkat
leegyszerűsíti a megvezető fúró (49) használata. Ebbe a fúróba egy szokványos
8 mm keményfém kőzetfúrót kell helyezni, amit egy 3-as imbuszkulccsal lehet
rögzíteni. A megvezető fúrót a meghajtó gép orsójába csavarozzuk, amit egy 19-es
villáskulccsal könnyedén meg lehet húzni.
20
A magfuratból keletkező por eltávolítására ajánlatos porelszívó berendezést
alkalmazni. A szívórotort a meghajtó gép menesztő orsójára (11) kell csavarozni.
Ha a keletkező port nem szívjuk el, a gyémánt magfúró korona a túlhevülés miatt
megsérülhet, beszorulhat. A meghajtó gépet tartsuk a motorfogantyúnál (20) és az
ellentartónál (12) fogva és a megvezető fúrót a magfurat középpontjára kell
helyezni. A kapcsolóval (21) el lehet indítani a meghajtó gépet.
Nedves fúrás
Optimális fúrási eredményeket csak akkor lehet elérni, ha a gyémánt magfúró

koronát folyamatosan vízzel öblítjük. A korona lehűl, és a kibontott törmelék a
furatból kifolyik. Az öblítővíz csatlakozó (15) felszereléséhez vegyük le a fedelet
(14), és rögzítsük a csatlakozót. Ügyelni kell arra, hogy a víznyomás a 4 bart ne
haladja meg. Szükség esetén vízelszívó berendezést (44) is lehet alkalmazni, ami
egy vízgyűjtő gyűrűből és egy nyomógyűrűből áll, amit a fúróoszlop talpánál kell
rögzíteni. A kiválasztott gyémánt fúrókoronát csavarjuk fel a meghajtó gép
menesztő orsójára (11) és enyhe lendülettel, kézzel húzzuk meg. Célszerű
megvezető fúrót használni. A meghajtó gépet a motorfogantyúnál (20) kell tartani
és az ellentartónál (12) fogva és a megvezető fúrót be kell helyezni a magfurat
középpontjára. A kapcsolóval (21) el lehet indítani a meghajtó gépet.
Fúrás állványról
21
A megfúrásokat előnyösebben lehet végezni fúróállványról. A fúróállvány a
meghajtó gép megvezetésére szolgál, és egy fogasléces erőátvitel segítségével az
igényeknek megfelelően finom ráfutásokkal, vagy erőteljes előtolásokkal
végezhetünk a fúrókoronával. A fúróoszlopra (1) fel kell szerelni az előtoló szánt
(2) az előtoló karral és tartókonzollal (10), és az előtoló kar (4) forgatásával előre
kell hajtani. Ezen felül a két hátsó állítócsavart (5) is be kell csavarni.
132 mm méretű fúrások felett egy távtartót (38) kell az előtoló szán és a
tartókonzol közé helyezni, és imbuszcsavarokkal rögzíteni. A fúróoszlopot
fokozatmentesen lehet 45°-ig megbillenteni, így ferde magfúrások is készíthetők. A
billentéshez 19-es villáskulccsal meg kell oldani a fúróoszlop talpánál levő
csavarokat (37) és a két támasz (40) csavarjait. Ezt követően a fúróoszlop a kívánt
szögben megdönthető. Miután a kívánt szög be lett állítva, a csavarokat meg lehet
húzni.
Betonban történő magfúrásoknál a fúróállványt kötelező beütő dűbelekkel

rögzíteni.
Az eljárás menete a következő:
 A dűbel helyének bejelölése,
 Fúrjunk ki a tervezett átmérőjű furatot megközelítőleg 55 mm mélységig,
 A furatot ki kell tisztítani, a dűbelt egy kalapáccsal kell kiütni (23), amit beütő
tüskével (24) rögzíteni lehet,
 Az orsómenetes szárat (25) be kell csavarni a dűbelbe, és a menetes
száron lévő furatba dugott szerszámmal meg kell húzni,
 A fúróállvány állítócsavarjait (5) addig forgassuk vissza, hogy azok ne
álljanak ki a talplemezből,
 A fúróállványt a kivágáson (7) keresztül rá kell helyezni az orsómenetes
szárra, ügyelve a magfurat tervezett pozíciójára,
 Az orsómenetes szárra fel kell helyezni az alátétet (26), majd a gyorsszorító
anyát (27) 19-es villáskulccsal meg kell húzni,
22
Dűbeles rögzítés falazatban feszítő dűbellel. Az eljárás menete a következő:
 A dűbel helyének kijelölése,
 Fúrjunk ki a tervezett átmérőjű furatot megközelítőleg 85 mm mélységig,
 A furatot ki kell tisztítani, és ezt követően kell behelyezni be a feszítő dűbelt
és az orsómenetes szárral együtt be kell tolni a furatba,
 A fúróállvány 4 állítócsavarját (5) addig kell visszaforgatni, hogy azok ne
 A fúróállványt a kivágáson (7) keresztül rá kell helyezni az orsómenetes
23
Üzemzavar magfúró szerszám használata során:
 A fúrókorona beragadt, vagy nehezen vág:
 Szárazfúrás porelszívás nélkül, porbesűrűsödés. Alkalmazzunk
porelszívást, vagy nedves fúrást,
 Kilazult anya, vagy acéldarabok ragadtak be. Ki kell törni a magot, és
ki kell tisztítani a furatot,
 A fúrócső deformálódott, megsérült. Használjunk új fúrókoronát.
 Polírozódott gyémánt-szegmensek. Meg kell élezni a gyémánt-
szegmenseket,
 A fúrókorona nem vág át, oldalra tér ki:
 Nem eléggé finoman fúrunk rá a koronával. Fúrjunk kisebb
előtolással,
 A meghajtó gépet nem elég szorosan fogtuk be a tartókonzolba.
Meghajtó gép befogónyak rögzítésének ellenőrzése,
 A fúróállvány nincs szilárdan rögzítve. Húzzuk meg a rögzítő-, és
állító csavarokat,
 A mag beszorult a fúrókoronába:
 Besűrűsödött por, vagy a mag a fúrócsőbe szorult darabjai. Nem
szabad kalapáccsal, vagy villáskulccsal a fúrókorona köpenyének
ütögetésével kiszedni a magot. A fúrócső befelé deformálódik és
legközelebb még könnyebben be fog szorulni. Le kell csavarni a
fúrókoronát a meghajtó gépről, és ki kell ütni a magot egy rúddal,
ügyelve arra, hogy a csatlakozás meg ne sérüljön,
2.4 Csőfagyasztó berendezések
Amennyiben a fűtési rendszer karbantartására kerül a sor, a csőfagyasztó

berendezésnek nagy hasznát vehetjük, ugyanis anélkül tudjuk a csőhálózatot
megbontani, korrigálni vagy bővíteni, hogy a fűtési rendszer teljes víztartalmát le
kéne üríteni. Csőfagyasztó alkalmazása során a csővezetékben lévő közeget
olyannyira lehűtjük, hogy egy rövid szakaszon megfagy, ezáltal egy jégdugót
hozunk létre. Ez a jégdugó akár 200 bar nyomást is képes elviselni, tehát a
rendszert tökéletesen kizárja.
24
Kétféle géptípus létezik a fagyasztás módja szerint:
- Szénsavas: egy palackban nagy nyomású szén-dioxid gázt tárolnak. Ezt a
gázt a csövön végigvezetve a fagyasztó berendezés diffúzorába nyomja a
folyékony halmazállapotú szén-dioxidot. Ezen a ponton nyomását elveszti
és kb. -79°C-os szárazjéggé alakul át. A hűtőteljesítményét leadó szárazjég
szén-dioxid gázzá alakul. A csővezeték átmérőjének megfelelő bilincset
felszerelve, az előremenő és a visszatérő vezetékszakaszt is szeparálni
lehet. A csőfagyasztás egyetlen feltétele, hogy abban a csőszakaszban,
ahol a fagyasztást végezzük, a csőben lévő folyadék hőmérséklete
fagyasztás előtti pillanatban ne haladja meg a 20°C-ot. Ha deresedni kezd a
bilincs és környezete, az a dugó teljes keresztmetszetre való kiterjedését
jelenti, a zárás biztos.
- Elektromos: működése hasonlít egy hűtőszekrény működéséhez. A
rendszerben egy kompresszor összesűríti a gázt (törekedni kell, hogy freon
mentes gázt alkalmazzunk, tekintettel annak ózonkárosító hatására), majd a
fagyasztótejben levő diffúzoron átjutva érjük el a -30°C-os hőmérsékletet.
Ennek a rendszernek a hátránya, hogy a csővezeték fagyasztásához kb.
háromszor annyi idő kell, mint a szénsavas fagyasztónak (a szénsavas egy
1”-os csövet, amelyben a nyugvó közeg hőmérséklete 20°C, nagyjából 3
perc alatt fagyaszt meg). Előnye viszont, hogy nem kell cipelnünk a
palackot, és nem kell attól félnünk, hogy pont fagyasztás közben fogy el a
szén-dioxid.
a. Szénsavas csőfagyasztás
Speciális biztonsági előírások:

 A szénsavat a palackból folyékony halmazállapotban kell kinyerni
ahhoz, hogy szárazjég képződjön, ezért csak merülő csővel felszerelt
szénsavpalackot célszerű használni. Nem kell nyomáscsökkentőt
szerelni a palackra. A palackot függőleges helyzetben kell tárolni és
biztosítani kell a kidőlés ellen.
 A szénsavpalack soha nem üríthető ki teljesen, műszaki okok miatt.
Tilos manipulálni a fúvókákkal, bilincsekkel, vagy a palack
szelepével.
25
 Csak jól szellőztetett helyiségben szabad dolgozni. A szénsav gáza
nem mérgező és nem gyúlékony, de nehezebb, mint a levegő. Nem
kielégítő szellőzés mellett a mélypontokon összegyűlhet, és fulladást
eredményezhet.
 Védőeszközök használata üzem közben kötelező.
 A fagyasztási hely 60 cm-es környezetében nem szabad dolgozni
nyílt lánggal.
 Nem szabad szerszámokkal ütögetni a befagyott csövet a
törésveszély miatt.
 Illetéktelen személyeket, gyerekeket távol kell tartani. A szárazjég a
bőrrel érintkezve égési sérüléseket eredményezhet.
Üzembe helyezés
Távolítsuk el a szénsavpalack záródugóját. A T-elosztós palackcsatlakozást fel kell

csavarni (jobbos menet). A nagynyomású tömlőket csavarjuk fel a T-elosztóra. A
fúvókákkal ellátott fogantyúkat fel kell csavarni a nagynyomású tömlőkre (1. ábra).
1. ábra. Nagynyomású tömlők felszerelve.
Válasszuk ki a csőméretnek megfelelő bilincseket, helyezzük fel a csőre, és a

rögzítő csavarokkal egyenletesen, de ne túlságosan, húzzuk meg (2. ábra).
26
2. ábra. Bilincsek felhelyezése.
A fúvókákkal ellátott fogantyúkat forgató mozgással toljuk be ütközésig a bilincs

furatába (3. ábra).
3. ábra. Fogantyú betolása a bilincsbe.
Abban az esetben, ha csak egy bilinccsel dolgozunk, zárjuk le a T-elosztó szabad

végét a záró anyával. Amennyiben harmadik, vagy további fagyasztó bilincsre
lenne szükségünk, a T-elosztóra szereljünk fel további T-elosztókat.
Üzemeltetés
A csővezetékben levő közeg csak akkor fagyasztható le, ha nincs áramlás, tehát a
szivattyúkat ki kell kapcsolni, valamint a folyadékelvételt meg kell akadályozni. A
közeget hagyjuk lehűlni a helyiség hőmérsékletére. A palack szelepét ki kell nyitni.
27
A szükséges mennyiségű szénsav áramlása automatikusan szabályozódik. A
folyékony szénsav a fúvókában veszti el a nyomását, és -79°C hőmérsékletű
szárazjeget képezve a közeget befagyasztja a csőben (4. ábra).
4. ábra. Jégképződés a csövön.
A megfelelő idő után a csövön dérképződés jön létre a bilincsek környezetében.

Amennyiben a dérképződés nem jön létre az alábbi táblázatban ismertetett idő
elteltét követően, akkor a közeg még mindig áramlik a csőben, vagy túl magas a
hőmérséklete. Az alábbi táblázat tartalmazza a csőanyagok, fagyasztási idők
paramétereit (1. táblázat).
Bilincsméret Anyag Fagyasztási Szénsav Fagyasztások

idő felhasználás száma
bilincsenként
⅛” Acél 1 min 60 g 165
10 / 12 mm Vörösréz 1 min 65 g 160
¼” Acél 1 min 75 g 130
15 mm Vörösréz 2 min 135 g 75
⅜” Acél 2 min 150 g 65
½” Acél 3 min 225 g 45
¾” Acél 5 min 350 g 29
28
450 g
28 mm Vörösréz 7 min 22
1” Acél 7 min 500 g 20
1 ¼” Acél 11 min 700 g 15
1 ½” Acél 16 min 1050 g 10
2” / 60 mm Acél 29 min 1900 g 5
1. táblázat. Szénsavas csőfagyasztás műszaki jellemzői.
A munka folyamán folyamatosan biztosítani kell a szénsav bejutását, valamint

eltávozását a cső és a fagyasztóbilincs között. Amennyiben megoldható legyen
tartalék palack. Ha a palack kiürül, törekedni kell arra, hogy az új, teli palackot 7
percen belül üzembe helyezzük, különben a jégdugó feloldódása megkezdődik. A
munka befejezését követően a palack szelepét le kell zárni, és meg kell várni, míg
a tömlőben a nyomás megszűnik. Ezt követően a tömlőket le lehet szerelni, a
bilincseket viszont csak teljes leolvadást követően szereljük le a csőről.
Üzemzavarok, melyek következtében nem alakul ki dérképződés a csövön:
 Túl rövid a fagyasztási idő,

 A fűtési keringtető szivattyú nem lett leállítva,
 A palack leürült, vagy a szelep nem lett kinyitva,
 A T-elosztó palackcsatlakozója eldugult,
 A fúvóka szűrője eldugult.
b. Villamos árammal végzett csőfagyasztás

 A fagyasztott részeknél rendelkezzünk megfelelő védőfelszereléssel,
29
 A bőrrel való érintkezés, égési sérüléseket okozhat. A munka befejezése
után hagyjuk felolvadni a fagyasztófejeket,
 Ne törjük, csavarjuk meg a tömlőket, ne tegyük ki húzásnak, mert ez
tömítetlenséghez vezethet,
 Ne bontsuk meg a hűtőrendszert. A készülék zárt körben lévő R 404 A
hűtőközeget tartalmaz.
Üzembe helyezés
A fagyasztás a fagyasztófejeknek a csőfelületre történő hűtésátadásával történik.

A hűtés jó átadása érdekében a festéket, rozsdát, vagy egyéb szennyező anyagot
el kell távolítani a csőről. Deformálódott csövet nem lehet lefagyasztani. A csőben
lévő közeget, ha a csőben nincs áramlás, tehát a fűtési keringtető szivattyúkat le
kell állítani, vízkivételt meg kell akadályozni. A fűtőközeget fagyasztás előtt
hagyjuk szobahőmérsékletre lehűlni.
Fagyasztófejek felszerelése
Az ¼-1”, illetve 14 – 35 mm csőméreteknél a fagyasztófejet közvetlenül a csőre

kell felhelyezni. A fagyasztófejet szalaggal kell rögzíteni. A legrövidebb fagyasztási
időt akkor érjük el, ha a tömlőcsatlakozás a fagyasztófejen felfelé mutat.
Fagyasztóbetétek alkalmazása
Az ⅛” (10, 12 mm), 1 ¼” (42 mm), 1 ½”, 54 mm, 2” (60 mm) csőméreteknél
fagyasztóbetétekbe van szükség (5. ábra).
30
5. ábra. Fagyasztóbetétek.
Ezeket a fagyasztófejekbe kell elhelyezni. A mindenkori alkalmazást a táblázatból

kell kiválasztani (2. táblázat). A fagyasztófejeket a betétekkel együtt a tépőzáras
szalaggal kell a csövön rögzíteni.
Csőméret Csőanyag Fagyasztófej helyzete Fagyasztási idő

⅛” Fe ⅛-½ 3
¼” Fe ⅛-½ 4
⅜” Fe ⅛-½ 4
½” Fe ⅛-½ 5
¾” Fe ¾-2 9
1” Fe ¾-2 14
1 ¼” Fe ¾-2 30
1 ½” Fe ¾-2 46
2” Fe ¾-2 73
10 mm Cu, INOX ⅛-½ 3
28 mm Cu, INOX ¾-2 14
35 mm Cu, INOX ¾-2 15
42 mm Cu, INOX ¾-2 31
54 mm Cu, INOX ¾-2 52
2. táblázat. Elektromos csőfagyasztás műszaki jellemzői.
31
Üzemeltetés
Csak azután lehet bekapcsolni a készüléket, ha a fagyasztófejeket már
felszereltük. A fagyasztófejek és a cső közötti hűtésközvetítés javítása érdekében
a fagyasztás előtt és alatt a mellékelt permetezőtartályból többször vizet kell
permetezni a fagyasztófejek, betétek, illetve a cső közé. A fagyasztás kezdetétől
fogva intenzíven folytassa a permetezést, hogy a víz kitöltse a cső és a
fagyasztófej/betét közti hézagot. Mindaddig permetezni kell a fagyasztófejeket
(felváltva), míg azokon összefüggő jégréteg nem keletkezik (6. ábra).
6. ábra. Fagyasztófejek permetezése.
Nagyobb csőméretek esetén ez az idő akár 10 perc is lehet. A permetezés ezután

már nem szükséges. Amennyiben a táblázatban rögzített időtartamot követően se
keletkezik dér, arra lehet következtetni, hogy a csővezetékben még mindig áramlik
a közeg, vagy annak hőmérséklete túl magas. A megadott idők eltelte után a
csővezetéken elvégezhető a kívánt feladat (7. ábra).
7. ábra. Helyesen elvégzett csőfagyasztás
32
A munka megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy a vezetékben nincs-e nyomás. A
munkavégzés alatt a készüléket nem szabad kikapcsolni. A munka befejeztével
kapcsoljuk ki a készüléket. Húzzuk ki a hálózati csatlakozót és hagyjuk felengedni
a fagyasztófejeket. A rögzítő szalagot, fagyasztófejeket és adott esetben a
betéteket csak a teljes leolvadás után vegyük le a készülék sérülésének elkerülése
végett. A tömlőket ne töröljük meg, ne csavarjuk el, vagy ne tegyük ki húzásnak,
mert mindezek a tömlő tömítetlenségét okozhatják. A készüléket csak álló
helyzetben szabad szállítani, fektetve soha.
Üzemzavarok, melyek következtében nem alakul ki dérképződés a csövön:
 Nem fagynak le a fagyasztófejek, nem képződik dér a csövön

 Nincs áram,
 Nem elég a fagyasztási idő,
 Túl magas a közeghőmérséklet,
 Nincs lekapcsolva a keringtető szivattyú,
 Hűtőanyag tömlő, vagy a készülék meghibásodott.
 Dérképződés ellenére se fagy le a vezeték

 Ellenőrizzük, hogy a közeg nem tartalmaz-e fagyálló adalékot,
 A fagyasztási idő jóval hosszabb, mint a táblázatban

 Napsugárzás éri a fagyasztás helyét,
 Festékréteg, rozsda a fagyasztandó csövön,
 A készülék ventilátora fújja a fagyasztási helyet.
2.5 Villamos forrasztókészülék

 Az elektródák munkahőmérséklete körülbelül 900 °C, ezért nem szabad
megérinteni sem az elektródákat, sem a fogó elülső részét, sem pedig a
munkadarabot forrasztás közben és közvetlen utána.
33
 Amikor a fogót a forrasztás után lerakjuk, ügyeljünk arra, hogy a még forró
elülső fogórész ne érintkezzen éghető anyaggal,
 Az elhasználódott elektródákat és elektródatartókat cseréljük ki.
Üzembe helyezés
A forrasztókészüléket egy védőföldelésű dugaszolóaljzathoz kell erősíteni. Ügyelni

kell a hálózati feszültségre. A forrasztókészülék csatlakoztatása előtt ellenőrizni
kell, hogy az adattáblán feltüntetett feszültség megfelel-e a hálózati feszültségnek.
Szokványos esetben a prizmás elektródák a használatosak, mivel ezek a nagyobb
érintkezési felületük következtében gyorsabban felfűtik a csövet, mint a
pálcaelektródák (8. ábra).
8. ábra. elektromos forrasztógép felépítése, szerkezeti részei.
A pálcaelektródák az olyan szűk helyekre alkalmasak, ahol a prizmás

elektródákkal nem lehet dolgozni.
A forrasztási helyet szakszerűen elő kell készíteni. Illesszük a fogót az

elektródákkal a munkadarabra. Nyomjuk be a kapcsolót, és tartsuk lenyomva a
forrasztás művelete alatt. Néhány másodperc alatt elérjük a kívánt hőmérsékletet.
Annyi forraszanyagot hordjunk fel, ami a forrasznyílást kitölti. Engedjük el a
kapcsolót és vegyük el a fogót a munkadarabról.
34
Az elektródákat távol kell tartani a lágyforrasztól, és a folyósítószertől. Ezek
hátrálhatják a hőátvitelt. Időnként ellenőrizni kell az elektródákat és a tartókat, nem
sérültek-e, vagy nem égtek-e meg. Ha szükséges cseréljük ki az elektródákat. Az
elhasználódott elektródákat vegyük ki, a tartó érintkező felületeit tisztítsuk meg,
tegyünk be új prizmás elektródákat és a csavarokat húzzuk meg.
Üzemzavarok, melyek következtében a forrasztás helye nem melegszik fel:

 A hálózati tápvezeték nincs csatlakoztatva, vagy hibás,
 A hálózati dugaszolóaljzat hibás,
 A hőkapcsoló a transzformátor tekercselésben kioldott. A tekercselés
lehűlése után a hőkapcsoló önműködően újra bekapcsol,
 A készülék hibás.
2.6 Gáz üzemű forrasztókészülék

 Vigyázzunk, hogy a készülék akaratlanul ne léphessen működésbe. A
gázpalack szelepét használatot követően azonnal zárjuk le, és a maradék
gázt égessük ki az égőfejből és a tömlőből,
 Az égőfejet soha ne fordítsuk magunk, vagy mások felé, akkor sem, ha nem
működik,
 Szabadban végzett munkánál ügyelni kell arra, hogy az erős napfényben
nem látszódik a láng.
 A forrasztási munkálatok előtt az éghető anyagokat, folyadékokat
tartalmazó edényeket el kell vinni a forrasztás helyszínétől,
 Ha a munkadarabot a forrasztáshoz alátétre kell helyezni, erre a célra csak
tűzálló kőanyagokat szabad használni. Az égetett tégla, a betonkő, vagy
hasonlóak nagy hő hatására felrobbanhatnak,
 Munka közben védőfelszerelések használata kötelező,
 Csak jól szellőző környezetben szabad a forrasztást végezni. A gázokat és
a keletkező gőzöket ne lélegezzük be,
35
 A forrasztólámpát, gáztömlőket, palackokat és azok szelepeit időközönként
ellenőrizzük, nem sérültek-e, tömítettségük megfelelő-e. a hibás
alkatrészeket cseréljük ki,
 A gázpalackban nagynyomású folyékony gáz van, ezért tartsuk távol a
nagymérvű hőhatástól, csak függőleges helyzetben tároljuk, biztosítsuk
leesés ellen.
Üzembe helyezés, üzemeltetés
Zárjuk el a gázpalack szelepét. Alkalmazzunk beállítható nyomásszabályzót (1 - 4

bar). Használhatunk fix beállítású nyomásszabályozót is (pld. 1,5 bar), de a
forrasztólámpa nem lesz képes a legnagyobb mérvű hőközlésre.
Nyissuk ki a gázpalack szelepét. Állítsuk be a gáznyomást (üzemi 1,5 – 2,2 bar). A
forrasztólámpa kapcsolókarjának működtetésével kinyílik a forrasztólámpába
beépített szelep. Ezzel egy időben a piezógyújtó szikrát ad az égőcsőbe és a gáz
meggyullad (9. ábra).
9. ábra. Forrasztás művelete.
Ha a kapcsolót elengedjük, a forrasztólámpába beépített szelep elzárja a

gázbeáramlást és a láng kialszik. Ha a kapcsolóban megnyomjuk a rögzítő
gombot, akkor a nyomókart tehermentesítjük, és az égő önműködően üzemel
tovább. A nyomókar újbóli megnyomásával a rögzítő kiold.
36
Keményforrasztáshoz: A lángkúp 20 – 25 mm hosszú legyen. A lángkúp csúcsa
érintse a munkadarabot.
Lágyforrasztáshoz: A lángkúp csúcsa 10 – 15 mm-re legyen a munkadarabtól.
Adott esetben a gáznyomás csökkentésével lehet a láng nagyságával játszani.
Arra azonban mindenféleképp figyelni kelll, hogy a gáznyomást ne csökkentsük

nagyon, hiszen ha a lángkúp hossza kevesebb, mint 8 mm, megsérülhet a
forrasztólámpa.
Üzemzavar a gáz üzemű forrasztókészülék használata során:

 A forrasztólámpa nem ég, vagy csak gyengén. (zárt gázpalack szelep, hibás
tömlő, eltömődött égőfúvóka)
 A forrasztólámpa nem gyullad meg. (piezógyújtó meghibásodás)
2.7 Radiál-présszerszámok
A radiál-préselés gyors, egyszerű és biztonságos csőkötést tesz lehetővé. Ez a

kötéstechnológia műszakilag és gazdaságilag is alternatívát nyújt a hagyományos
technológiákkal szemben, úgymint a ragasztás, forrasztás vagy hegesztés, éppen
ezért különösen jól alkalmazható a felújítási munkák során. A "hideg"
kötéstechnológia alkalmazásával a tűzveszélyt is kizárhatjuk.

 Mindenféleképp viselni kell az egyéni védőfelszerelést,
 A présfogók cseréje előtt ki kell húzni a hálózati csatlakozót, vagy ki kell
venni az akkumulátort,
 A szerszám nagy préselő erőt állít elő, ezért legyünk rendkívül óvatosak. A
présszerszámmal végzett munka alatt más személyek tartózkodjanak a
munkaterületen kívül,
 A meghajtógépet működése közben csak a nyakfogantyúnál és a
kapcsolófogantyúnál szabad tartani. Nem szabad a mozgó részekhez
nyúlni,
37
 A présfogóval felszerelt radiál-présszerszámot mindig a csőtengelyre
merőlegesen szabad ráhelyezni a présidomra. Kerülni kell a ferde
elhelyezést,
 A radiál-préselést nem szabad elindítani felhelyezett présfogók nélkül. A
préselési műveletet csak préselt csőkötések kialakítására szabad használni.
A présidom ellennyomásának hiányában a meghajtó szerszám és a
présfogó feleslegesen túlterhelődik,
 Különböző gyártmányú présfogók használata előtt ellenőrizni kell, hogy
azok használhatók-e a meghajtógéphez.
Alkalmazási terület
Radiál-présszerszámokat acélcsöveken, rozsdamentes acélcsöveken,

vörösrézcsöveken, műanyagcsöveken és többrétegű műanyagcsöveken
alkalmazott valamennyi járatos présidom rendszer préselt kötéseinek
előállításaihoz használják.
Elektromos csatlakozás
Ügyelni kell a hálózati feszültségre. A meghajtógép, illetve a gyorstöltő

csatlakoztatása előtt ellenőrizni kell, hogy a teljesítménytáblán megadott feszültség
megfelel-e a hálózati feszültségnek. Ha nedves munkahelyen, szabadban, vagy
hasonló körülmények között dolgozik, a villamos berendezést csak 30 mA
hibaáram-védőkapcsolón (FI kapcsoló) keresztül üzemeltesse a hálózatról.
Présfogók felhelyezése radiál-présszerszámra
Húzzuk ki a hálózati csatlakozót, vagy vegyük ki az akkumulátort. Csak olyan

présfogót szabad használni, melynek préskontúrja rendszer specifikus a
préselendő présidom-rendszerrel. Tilos nem megfelelő présfogó használatával
préselni. A préselt kapcsolat használhatatlan lehet, valamint a présfogó
megsérülhet.
Helyezzük a meghajtógépet célszerűen munkaasztalra, vagy a padlóra (10. ábra).
38
10. ábra. Radiál-présszerszám felépítése, részei
A présfogók felhelyezését (cseréjét) csak akkor tudjuk elvégezni, ha a

présgörgőket (5) teljesen visszahajtottuk. Nyissuk ki a fogótartó csapot (2). Meg
kell nyomni a reteszelő gombot (4), mire a rugó által terhelt fogótartó csap (2)
kiugrik. Helyezzük fel a kiválasztott présfogót (1). Toljuk be a fogótartó csapot (2)
mindaddig, amíg a reteszelőgomb (4) be nem zár. Ezalatt a nyomólapot (3)
közvetlenül a fogótartó csap fölött kell nyomni. Radiál-préselést soha nem szabad
végezni felhelyezett présfogó nélkül. Préselési folyamatot csak préselt csőkötés
létrehozására indítsunk. A présidom ellennyomása nélkül a meghajtógép és a
présfogó feleslegesen túlterhelődhet.
Üzemeltetés
Minden alkalmazás előtt el kell végezni a meghajtógéppel és a mindenkori

présfogókkal egy próbapréselést behelyezett tüskékkel. A présfogónak tökéletesen
kell záródnia. A befejezett préselés után a préspofák (10) tökéletes záródását
egyaránt ellenőrizni kell a csúcsokon (10. ábra, „A” pont), valamint az összekötő
heveder magasságában (10. ábra, „B” pont). A kapcsolat tömítettségét ellenőrizni
kell.
Minden alkalmazás előtt ellenőrizni kell a présfogót, különös tekintettel mindkét
préspofa (10) préskontúrjára (11), hogy nem sérültek-e, vagy nincsenek elkopva.
Sérült, vagy elhasznált présfogókat nem szabad használni.
A présfogót (1) kézzel annyira nyomjuk össze, hogy azt a présidom fölé tudjuk
helyezni. A présfogóval felszerelt meghajtógépet eközben a cső tengelyére
merőlegesen kell tartani. Engedjük el a présfogót, hogy az a présidom közé
39
záródjék. Az irányváltó kapcsolót (7) váltsuk jobbra (előremenet), ezt követően le
kell nyomni az érintőkapcsolót (8). Az érintőkapcsolót addig tartsuk lenyomva,
amíg a préselés befejeződik, és a présfogó záródik. Az irányváltó kapcsolót (7)
váltsuk balra (hátramenet), és az érintőkapcsolót tartsuk addig lenyomva, amíg a
présgörgők vissza nem futnak és a csúszó kuplung el nem kezd működni.
Üzemzavar a radiál-présszerszámok használata során:

 A meghajtógép nem működik:
 A csatlakozóvezeték meghibásodott,
 Az akkumulátor lemerült, vagy meghibásodott (ha akkumulátoros
gépet használunk),
 A meghajtógép meghibásodott.
 A radiál-présszerszám nem tudja elvégezni a préselést, a présfogó nem
záródik teljesen:
 A meghajtógép túlmelegedett,
 A meghajtógép meghibásodott,
 Nem megfelelő présfogó használata,
 A présfogó szorul, vagy meghibásodott.
 A présfogó használatakor jelentős sorja keletkezik a présköpenyen:
 Sérült, vagy elhasznált présfogó/préskontúr,
 Nem megfelelő présfogó használata,
 Helytelenül összeillesztett présköpeny, cső és támasztóhüvely.
 Terheletlen présfogónál a préspofák „A” és „B” pontjai egymáshoz képest
eltolódtak:
 A présfogót leejtették és a nyomórugó deformálódott.
2.8 Axiál-présszerszámok
Axiálpréselés rozsdamentes acélcsöveken, vörösrézcsöveken, műanyag- és

többrétegű csöveken alkalmazott toldó hüvelyes kapcsolatok előállításához,
valamint műanyagcsövek és többrétegű csövek tokozásához használják.
40
 Axiál-présszerszámokat csak teljesen behelyezett présfejekkel szabad
működtetni,
 A présfejekkel felszerelt axiál-présszerszámokat a toldóhüvelyes csőkötés
tengelyére mindig merőlegesen szabad tartani. Kerüljük a ferde elhelyezést.
Présfejek felhelyezése axiálpréselésnél.
Vegyük ki az akkumulátort. Csak rendszer specifikus présfejet használjunk. A

kiválasztott présfejeket (14) be kell nyomni teljesen, ha szükséges forgatva, amíg
azok nem reteszelődnek. A présfejeket és a foglalatok furatait tisztán kell tartani
(11. ábra).
11. ábra. Axiál-présszerszámok változatai, részei.
Az előreszerelt toldóhüvelyes kapcsolatot helyezzük be a présfejekbe (14). Az

érintőkapcsolót (8) könnyedén működtessük, hogy a présfejek lassan a
toldóhüvelyes idom gyűrűjéhez csússzanak. Tartsuk a meghajtó gépet a
nyakfogantyúknál (6) és a kapcsolófogantyúnál (9). Mindaddig tartsuk lenyomva az
érintőkapcsolót, amíg a toldóhüvely az idom támasztóvállához nem ér. Ezt egy
kattanó hang is jelzi. Tartsuk lenyomva a visszahajtó gombot (13), amíg a
présfejek (14) teljesen vissza nem húzódnak.
41
Üzemzavar axiál-présszerszámok használata során:
2.9 Tokozó szerszámok

 A tokozó fejeket ütközésig fel kell csavarni a tokozó szerszámra,
 Soha ne javítsuk ki magunk a sérült tokozó fejeket. Sérülést okozhatnak.
Tokozófej felhelyezése
Húzzuk ki a hálózatból, vagy vegyük ki az akkumulátort. A csatlakozási felületet

meg kell tisztítani. Az alábbi ábrán látható a tokozó szerszám felépítése (12. ábra).
12. ábra. Tokozó szerszám felépítése, részei.
Szereljük fel a tokozószerszámot (15) és a két rögzítő csavart húzzuk meg. A

tokozótüskét (18) kissé be kell zsírozni. A kiválasztott tokozófejet csavarjuk fel
ütközésig, a tokozószerszámra.
42
Ügyelni kell arra, hogy a toldóhüvely elegendő távolságra legyen a tokozás során a
tokozófejtől, különben a tokozószegmensek (17) elgörbülhetnek, vagy eltörhetnek.
Húzzuk a csőre a toldóhüvelyt. A tokozófejet a csőbe ütközésig be kell tolni és
nyomjuk a tokozófejet, illetve a meghajtó gépet a cső ellenében. Kapcsoljuk be a
meghajtó gépet (8). Tartsuk mindaddig nyomva az érintőkapcsolót (8), amíg a
csövet fel nem tokoztuk. Ezt egy kattanó hang jelzi. Nyomjuk be a visszahajtó
gombot (13), amíg a tokozófej be nem záródik. Adott esetben többször kell
elvégezni a tokozást.
Üzemzavar tokozó szerszámok használata során:

2.10 „T” elágazások: a nyakkihúzó
A nyakkihúzóval idomot spórolhatunk meg. Működési elve a következő: az

alapcsőre készítünk egy furatot, majd a nyakkihúzó szerszám segítségével, sorja
és repedésmentes nyakat húzhatunk ki. A kialakult nyílásba bele kell dugni az
elágazó csövet, persze nem lenne célszerű ezt mélyre dugni, mert ez
áramlástechnikai problémát jelentene. Egy mélységbeállító szerszámmal viszont,
be lehet állítani a kívánt hosszat, és egy pontozást lehet készíteni az elágazó idom
felületén. Ez a kitüremkedő pont nem befolyásolja az áramlást, ellenben
meggátolja, hogy az elágazócső „beleessen” az alapcsőbe. Összeillesztés után
forrasztással összekapcsolható a két csővezeték.

 Nem szabad cserélgetni a szerszámot és a meghajtógépet. Mindig azonos
gyártmányú szerszámokat szabad használni,
 Visszaforgató nyomaték. A meghajtógéphez használjuk az ellentámaszt.
43
Üzembe helyezés
Ha a tokozóbetétet kivesszük a tokozószerszámból, akkor azt kézzel kell ismét
behajtani, ameddig az első menetek fognak. Csak ezután forgassuk tovább a
hatjtógépet (ha nem így tennénk, a menet tönkremenne).
Munkavégzés nyakkihúzó szerszámmal

Az ellentartót (10) rögzíteni kell a hajlítógépen (balesetveszélyt jelenthet a
visszaforgató nyomaték miatt). Dugjuk a fúrófejet a hajtógép hatszögletű
fejfogójába és állítsuk be a csőátmérőt. A fúrófejet központosan illesszük a csőhöz
és fúrjunk addig, amíg a fúrófej ütköző gyűrűje ráfut a csőre.
Vegyük le a fúrófejet. Helyezzük a szerszámtartót a hatszögletű felfogóba (ábra).
44
A prizmát vissza kell húzni annyira, hogy a hátsó vége egybeessék a hatszögletű
felfogó elülső élével. Nyissuk szét a kiperemező szerszámot (ábra), és vezessük
be a furatba.
Zárjuk össze a kiperemező szerszámot és vezessük be a szerszámtartóba (ábra).
45
A hajtógépet be kell állítani balos forgásirányra, tartsuk rögzítve a prizmát, és
lassan engedjük előrefutni, míg majdnem odaér a csőhöz. A hajtógépet mindkét
kezünkkel tartsuk és a kapcsolót teljesen nyomjuk be a kiperemezés elkészítésére.
Állítsuk be a gépet jobbos forgásirányra és engedjük a prizmát visszafutni. Vegyük
ki a szerszámot a szerszámtartóból. Annak a csőnek a végén, amelyet a
kiperemezése helyezünk, alakítsunk ki két egymással hozzávetőleg szemközt
elhelyezkedő bütyköt a bütykös fogóval (ábra) a cső pozícionálása végett.
Üzemzavar tokozó szerszámok használata során:

2.11 Kézi menetvágó szerszám
Abban az esetben, ha a helyszínen kell kialakítanunk menetes kötést, úgy célszerű

olyan szerszámot használni, amivel gyorsan, pontosan tudjuk a menetet vágni a
csőre. A kézi menetvágó szerszámokat a gyors megmunkálás érdekében racsnis
hajtókarral látják el.
46
 Az adott menetvágó szerszámba nem szabad beilleszteni be más
gyártmányú menetvágó fejet, mert nem rögzíthető biztonságosan, illetve
sérülést okozhat a meghajtógép menesztőjében,
 Nem szabad dolgozni biztosítógyűrű (3) nélkül. Biztosítógyűrű nélkül a
menetvágófej a rávágáskor kicsúszhat,
 Használjunk hűtőanyagot a menetvágás közben, de ügyelni kell arra, hogy
ezek a szerek zsíroldó hatásúak, ezért kerülni kell a bőrrel való kontaktust,
 A hűtőanyag koncentráltan nem kerülhet csatornahálózatba, természetes
vizekbe, vagy talajba. A fel nem használt hűtőanyagot a megfelelő
újrahasznosító üzemekbe kell eljuttatni.
Üzembe helyezés
A menetvágófejeket (1) elölről kell a hajtókar (2) menesztő perselyébe helyezni

(ábra). A fejek automatikusan rögzülnek.
A menetvágófejek a hajtókar hátsó falából kiállnak. Ez a kiállás megkönnyíti a

menetvágófej kivételét a hajtókarból, amennyiben azt erőteljesen egy szilárd
felülethez, vagy peremhez nyomjuk (ábra).
47
Amennyiben a falból kiálló rövid csőre szeretnénk menetet vágni, olyan menetvágó
fejet használjunk, aminek a zárófedél oldalán csővezető persely van felszerelve.
Ezzel a fejjel a nehezen hozzáférhető helyeken, pld. faláttöréseknél, racsnis
hajtókarral és hosszabbító rúddal (5) tudunk dolgozni (ábra).
Üzemeltetés
A csövet merőlegesen és sorjamentesen kell elvágni. A satuba úgy kell befogni,

hogy a cső vége cca. 10 cm-re álljon ki a satu pofáitól. A vágási helyet be kell fújni
menetvágó folyadékkal. Helyezze be a szükséges menetvágó fejet a racsnis
hajtókarba. A reteszelő tüskét (6) vissza kell húzni, és el kell fordítani (lásd
fentebbi ábrát). A menetvágó fejet helyezzük a csőre, nyomjuk rá, és közben
forgatni kell a racsnis kart.
48
A menetvágás alatt többször be kell kenni a vágott felületet menetvágó
folyadékkal. Váltsuk át a reteszelőtüskét, és a menetvágó szerszámot hajtsuk
vissza a racsnis karral, illetve kézzel.
Karbantartás
A racsnis hajtókart, a menetvágó fejeket és azok metszőperselyét tartsuk tisztán.
Az erősen szennyezett menetvágófejeket tisztítsuk meg pld. terpentin olajjal.
A kopott menetvágófejek kései idővel kopnak, amiket cserélni kell. A kopott
menetvágó kések onnan ismerhetők fel, hogy növelni kell a vágóerőt és/vagy kellő
olajozás mellett is kitörnek a menetek.
Üzemzavar kézi menetmetsző használata során:

 A menetvágó nehezen vág, használhatatlan a menet, erősen töredezett:
 A menetvágó kései kopottak,
 Rossz minőségű, vagy túl kevés a menetvágó anyag
 A menet ferdére sikerült:
 A cső nem merőlegesen lett levágva,
2.12 Falhorony maró
A falhorony marókat a csővezetékek, kábelcsatornák, villanyvezetékek

lefektetéséhez szükséges pontos hornyoláshoz használják. Ennek a száraz
technológiának köszönhetően a falszerkezetben készített hornyok milliméter
pontossággal kialakíthatóak. A porelszívás ezen felül szavatolja a célnak
megfelelő marás elvégzéséhez szükséges zavartalan rálátást. A visszamaradt
középső hornyot egy véső segítségével el lehet távolítani.
49
 A munkaterületet minden esetben tisztán kell tartani,

 Az elektromos falhorony marót nem szabad eső hatásának kitenni,
 Gondoskodni kell a munkavégzési terület jó megvilágításáról,
 Tilos a gépet olyan munkafeladatok elvégzésére használni, amelyek nagy
igénybevételre méretezett gépet kívánnak meg,
 Megfelelő ruházat és védőeszköz használata a művelet elvégzése alatt,
50
Gyémánttárcsa fel- és leszerelése
 Az imbuszkulcs segítségével le kell venni a burkolatot,

 Villáskulccsal a biztosítóanyát le kell venni, majd ezt követően kiemelhető a
gyémánttárcsa és a térköztartó gyűrűk (6mm, illetve 3 mm-es vastagságú
gyűrűk segítségével lehet a horony szélességét beállítani) (ábra),
 A két tárcsa közötti távolság meghatározását követően a tárcsát rá kell
húzni a tengelyre úgy, hogy a gyémánttárcsa felületén látható nyíl iránya
egybeessen a géptesten látható nyíl irányával.
 A villáskulccsal meg kell húzni a biztosítóanyát,
 Vissza kell helyezni eredeti helyzetébe a burkolatot, majd az imbuszkulcs
segítségével rögzíteni kell azt.
51
Gyakorló feladatok
1) Az alábbi ábrán egy görgővel és egy fél koronggal végzett csőhajlítást

láthat. Írja a kitöltetlen táblázatba a megnevezéseket.
Jelölés Megnevezés
52
a.
b.
c.
d.
e.
f.
2) Állapítsa meg, hogy az alábbi állítások igazak-e, vagy hamisak

o Hidraulikus működésű csőhajlító alkalmazása során a csövet a kívánt
alakra hajlítva azonnal visszaengedik az olajat az olajtartályba.
o Présidom rendszerek rozsdamentes acélcsöveinek hajlításánál
ügyelni kell arra, hogy a csövön a menesztő által hagyott jelölés
egybeessen a préselt kapcsolat tömítési zónájával.
o Az optimális fűrészelési sebesség és a fűrészlap kímélése
érdekében csak mérséklet előtolási nyomást célszerű alkalmazni.
o Gyémánt magfúró alkalmazásakor, ha az öblítő tömlő szerkezeti
részeinél tömítetlenséget észlelünk, az üzemeltetést azonnal le kell
állítani és meg kell szüntetni a tömítetlenséget. A víznyomás a 24 bar
értéket nem lépheti át.
o Gyémánt magfúró koronák élezésekor, megfelelő előtolás mellett a
gyémánt-szegmensek maguktól éleződnek.
3) Tegye helyes sorrendbe a következő műveleteket (betonba történő

magfúrás):
o A furatot ki kell tisztítani, a dűbelt egy kalapáccsal kell kiütni, amit
beütő tüskével rögzíteni lehet,
o Az orsómenetes szárra fel kell helyezni az alátétet, majd a
gyorsszorító anyát 19-es villáskulccsal meg kell húzni,
o Az orsómenetes szárat be kell csavarni a dűbelbe, és a menetes
száron lévő furatba dugott szerszámmal meg kell húzni,
o Fúrjunk ki a tervezett átmérőjű furatot megközelítőleg 55 mm
mélységig,
53
o A fúróállványt a kivágáson keresztül rá kell helyezni az orsómenetes
o A fúróállvány állítócsavarjait addig forgassuk vissza, hogy azok ne
o A dűbel helyének bejelölése,
4) Egészítse ki az alábbi mondatokat a szénsavas csőfagyasztó berendezések

működésével kapcsolatban:
Egy palackban nagy nyomású __________ gázt tárolnak. Ezt a gázt a csövön
végigvezetve a fagyasztó berendezés __________ nyomja a folyékony
halmazállapotú szén-dioxidot. Ezen a ponton nyomását elveszti és kb.
__________°C-os szárazjéggé alakul át. A hűtőteljesítményét leadó szárazjég
szén-dioxid gázzá alakul. A csővezeték átmérőjének megfelelő bilincset
felszerelve, az előremenő és a visszatérő vezetékszakaszt is szeparálni lehet. A
csőfagyasztás egyetlen feltétele, hogy abban a csőszakaszban, ahol a fagyasztást
végezzük, a csőben lévő folyadék hőmérséklete fagyasztás előtti pillanatban ne
haladja meg a __________°C-ot. Ha deresedni kezd a bilincs és környezete, az a
dugó teljes keresztmetszetre való kiterjedését jelenti, a zárás biztos.
5) Ismertesse a villamos forrasztókészülékek speciális biztonsági előírásait:

Az elektródák munkahőmérséklete maximum ______________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________
Amikor a fogót a forrasztás után lerakjuk __________________________
___________________________________________________________
Az elhasználódott ____________________________________________
6) Ismertesse mit lát az alábbi ábrán, milyen műveletet hajtunk éppen végre
54
Művelet:____________________________________________
7) Az alábbi ábrából válassza ki, hogy melyik beállítással tudunk 18 mm-es

horonyszélességet készíteni.
55
3 Gépek és berendezések biztonságtechnikája
Az épületgépészeti rendszerekben a csőhálózatokon, szerelvényeken felül

megtalálhatóak a nagyméretű gépek, berendezések is. Ilyenek például:
 Kazánok,
 Hőcserélők,
 Melegvíztárolók,
 Nyomástartó berendezések,
 Légkezelő berendezések.
Ezeket a nagyméretű gépeket a kivitelezés során a rendeltetési helyére kell

szállítani. A szállítás történhet kézi vagy gépi úton. A gépek, berendezések
szállítása közben a biztonságtechnikai követelményeket be kell tartani, tartatni. A
kisebb tömegű gépeket kézi erővel is a helyére lehet szállítani, ebben az esetben
gondoskodni kell a leghatékonyabb, legrövidebb szállítási útvonalról. Az épületek
tervezésekor gondolni kell azokra a helyiségekre, ahol a nagyméretű gépek,
berendezések elhelyezésre kerülnek. A kazánháznál a folyosót olyan szélesre kell
tervezni, hogy a gépek mozgatása megoldott legyen a későbbiek során is.
előfordulnak olyan építmények is, ahol a berendezés nagy kiterjedése miatt a
mozgatás nem megoldható, ekkor a gépet már az építkezés folyamán a helyére
szállítják. A födémet például csak azután készítik el, miután a gépet a helyére
emelik. Amennyiben a kivitelezési munkák során nem határozzák meg a sorrendet,
előfordulhat, hogy nem lehet a gépet a helyére szállítani csak bontással.
Mindezekből látható, hogy a folyamatos egyeztetés, tájékoztatás maga után vonja
a kivitelezési munkák zökkenőmentes befejezését.
Az épületgépészeti rendszerek rendeltetésszerű használatát biztosító gépek

kialakításának meg kell felelnie a munkabiztonság alapvető követelményeinek. Az
épületgépészetben alkalmazott, használt gépek és berendezések telepítésével
kapcsolatos biztonságtechnikai szempontok a következők:
 A nagy tömegű gépeket alapozással kell ellátni.
56
 A gépalapnak megfelelő nagyságúnak és kellő szilárdságúnak kell lennie.
57
 Azért, hogy a csőhálózatot, a gépet és a gépalapot megóvjuk gondoskodni
kell az esetleges rezgések csökkentéséről.
 Azokat a gépeket, berendezéseket, melyek rezgése, rázkódása
nagymértékben befolyásolnál az épület szerkezetét, célszerű a pincében,
vagy épületen kívül elhelyezni.
 A gépeket, berendezéseket úgy kell telepíteni, hogy azok megvilágítása
megfelelő legyen.
 A javításkor, felújításkor, karbantartáskor, a gépekhez való hozzáférést
biztosítani kell.
 Gondoskodni kell a környezetet veszélyeztető gépek, berendezések
elkülönítéséről.
 Biztosítani kell a közlekedő utak szabadon tartását.
3.1 Gépek és berendezések biztonságos elindítása és leállítása
Ahhoz, hogy a gépeket, berendezéseket megfelelően lehessen működtetni,

kezelőszerverre van szükség. A kezelőszerv kialakítása nagymértékben
befolyásolja a biztonságos üzemeltetést. Elsődleges szempont, hogy a
kezelőszerv könnyen elérhető valamint működtethető legyen, azonban a véletlen
működtetést ki lehessen zárni. Amennyiben többfajta kezelőszerv, valamint
kapcsolási lehetőség áll rendelkezésre, biztosítani kell a megkülönböztethetőséget
a kezelőszerv alakjával, színélve, mintázatával. Minden esetben meg lehessen
állapítani, hogy a gépet működtető kezelőszerv milyen állásban van.
58
4 Létrák - állványok
Az állvány felépítéséhez használt anyagokat, valamint a kész állványelemeket

felállítás előtt meg kell vizsgálni. Általában többször használt szerkezetet kell az
állvány készítésekor használni, ezért ez fajta ellenőrzés fokozott gondosságot
igényel (4/2002. /II.20/ SzCsM-ÉüM együttes rendelet szerint).
Az állvány állékonyságára lényeges befolyást gyakorolhat a talajon készített
alátámasztás. Ha a talaj kellően teherbíró, akkor a kisebb magasságú állványok
közvetlenül a talajra is helyezhetők. A felépített állványt a használatbavételt
megelőzően felül kell vizsgálni:
 Talppontok felfektetése,
 Csomópontok toldása
 Merevítés
 Teherelosztás
 Felhasznált állványanyag minősége
 Védőkorlátok megléte szempontjából.
4.1 Létrák, hágcsók
Használatba venni csak a biztonságos, elcsúszás vagy felbillenés ellen védett

létrákat szabad használni. A létrák bárminemű meghosszabbítása, toldása tilos.
Közlekedő utak - veszélyes területek
A munkahelyekhez vezető utakat, a járműforgalom számára megnyitott

közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy azok megfelelő teherbírásúak, a rajtuk
lebonyolódó közlekedési és szállítási feladatok szempontjából elegendő
szélességűek, lyukaktól, gödröktől mentesek legyenek, és feleljenek meg a külön
jogszabályokban meghatározott egyéb követelményeknek.
A munkavégzés helyszínének megközelítését úgy kell megoldani - amennyiben ez
csak szintkülönbség áthidalásával biztosítható -, hogy az a biztonságos
közlekedés követelményeit kielégítse.
59
A munkahelyeknek és a közlekedési utaknak a szeméttől, törmeléktől és építési
anyagmaradéktól mentesnek kell lenniük.
A munkahelyeket és a közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy azok a lehulló
tárgyaktól védettek legyenek. Anyagot a munkahelyen csak olyan mennyiségben
szabad tárolni, hogy az a munkát és a biztonságos közlekedést ne zavarja, a
segédszerkezet állóképességét ne veszélyeztesse.
Ha a közlekedő utakon szállítóeszközt használnak, a gyalog közlekedők részére
megfelelő biztonsági távolságot kell kialakítani, vagy védőszerkezetet kell
felszerelni.
Ha az építési munkahely egyes területeire a belépés korlátozott, azokat el kell
keríteni a belépési engedéllyel nem rendelkezők belépésének
megakadályozására. Megfelelő intézkedéseket kell tenni a veszélyes területekre
való belépésre feljogosított munkavállalók védelmére. A veszélyes területeket jól
láthatóan kell megjelölni.
Csak szilárd és megfelelően karbantartott, tiszta állapotú létra használható. A

létrákat céljuknak megfelelően, rendeltetésszerűen kell alkalmazni.
A létrákat úgy kell felállítani, hogy használatuk alatt azok biztonságosan álló
helyzetben maradjanak. A mozgatható létrák lábait stabil, erős, méretüknek
megfelelő szilárd alapra kell helyezni, úgy, hogy annak fokai horizontális állásban
maradjanak. A függő létrákat biztonságosan és - kivéve a kötéllétrákat - úgy kell
felerősíteni, hogy azok ne csúszhassanak el, illetve ne tudjanak kilengeni.
A mozgatható létrák lábainak szétcsúszás elleni biztosítását a használat teljes
időtartama alatt a lábak alsó részeinek rögzítésével, vagy szétcsúszást
megakadályozó berendezéssel, illetve más azonos értékű megoldással kell
biztosítani. A kerekes létrákat használatuk előtt elmozdulás ellen biztosítani kell. A
létrát úgy kell használni, hogy a munkavállaló azon mindig biztonságosan tudjon
állni és megfelelően kapaszkodni. Ha a létrára valamilyen terhet kézben kell
felvinni, ez nem befolyásolhatja hátrányosan a kapaszkodás lehetőségét.
A mobil állványt az akaratlan elmozdulásokkal szemben biztosítani kell.
60
4.2 Állványok
Az állványokat úgy kell tervezni, összeállítani és karbantartani, hogy azok ne

dőljenek össze, vagy ne mozduljanak el. A munkaállványokat, a pallókat és az
állványlétrákat úgy kell összeállítani, hogy azok megakadályozzák a munkavállalók
és a munkavégzés hatókörében tartózkodók lezuhanását, illetve, hogy a leeső
tárgyakkal szemben védelmet nyújtsanak.
Az állványt az arra felhatalmazott személynek át kell vizsgálni:
 Használatba helyezés előtt;
 Rendszeresen, meghatározott időközökben;
 Módosítás, vagy használaton kívül helyezés, kedvezőtlen, viharos időjárást
követően, földrengés okozta rázkódás esetén, vagy minden olyan esetben,
amely a szilárdságát vagy a stabilitását befolyásolhatta.
4.2.1 Állványok tervezése
Az állványok készítéséhez - a termékszabványokban meghatározott elemekből

készített bakállványok, a 20,0 m-nél nem magasabb létraállványok, valamint a
2000 N/m2 terhelésnél nem nagyobb igénybevételű fémállványok kivételével -
állványtervet kell készíteni.
Kisbak állvány terve
61
Általános szerkezeti dokumentáció
Általános szerkezeti dokumentáció alapján általánosan ismert szerkezeti

kialakítású, olyan állványokat kell építeni, melyek építéséhez szerkezeti vázlat
nem elegendő (pl. a tervezett igénybevételek nagyobbak a szabványban előírtnál,
vagy különleges csomóponti kialakításokra, megerősítésekre van szükség).
Lekötést igénylő alátámasztó állványoknál, ha azok a végleges építmény méreteit

befolyásolhatják, az állványszerkezeti elemek tengelyvonalának (hálózatának)
méreteit olyan részletességgel kell megadni, hogy a lekötés után a végleges
szerkezet a megkívánt - általában legalább 1 cm, kényes szerkezeteknél legalább
0,5 cm - pontossággal megépíthető legyen. Szükség esetén az állvány kivitelezési
mérettűréseit is közölni kell. Túlemelés szükségessége esetén a hálózatot túlemelt
állapotban kell megadni. A lehorgonyzást az alapozással együtt kell megtervezni,
és az állékonyságot igazolni kell.
4.2.2 Az állvány teherbírásának igazolása
Az állvány teherbírását, állékonyságát és alakváltozásait általában statikai

vizsgálattal kell igazolni. A statikai vizsgálat - számítási és szerkesztési eljárások
helyett - kísérlettel is végezhető, az építés, használat és bontás minden olyan
szakaszát illetően, amikor a terhek, illetve az állékonyság feltételei megváltoznak.
A kísérletek lefolyásáról felvett jegyzőkönyveket az állványterv részeként kell
kezelni. A statikai vizsgálat, számítás, szerkesztés, kísérlet írásos anyagát (a
továbbiakban: statikai számítás) a tervműveletekhez csatolni kell.
4.2.3 A teljes szerkezeti dokumentáció tartalma
A teljes szerkezeti dokumentáció az előzőekben felsoroltakon kívül a szerkezeti

kialakítás részleteit - a részletes állványtervet is - tartalmazza. Ennek keretében
meg kell határozni minden olyan adatot, amely az állvány megvalósításához,
szereléséhez és bontásához szükséges. A részletes állványtervben nem kell
felsorolni az általános tervben már szereplő csomóponti anyagokat.
62
Az általános állványtervben előírt merevítési, leeresztési, építési és bontási
munkához a részletes állványtervben rajzokat is kell közölni. A csomópontok
szerkezeti megoldását annyi metszettel és vetülettel kell feltüntetni, hogy a
csomópont kialakítása és készítési módja is egyértelműen eldönthető legyen. Fel
kell tüntetni az állvány merevítési és leeresztő rendszerének (pl. a végleges
létesítményhez való kikötésének) részletes megoldását, elhelyezését, kapcsolatát
a többi szerkezeti elemmel.
Az állvány tehermentesítésének és leeresztésének sorrendjét is meg kell adni, ha
az, az állvány vagy a szerkezet körülményeire befolyással lehet.
A dokumentációnak tartalmaznia kell a tűzbiztonsági berendezések elhelyezését, a
felerősítési részleteiket, hegesztés, illetve elektromos világítás szükségessége
esetén az ezekkel kapcsolatos tűzbiztonsági előírásokat. Közölni kell a
munkavédelmi berendezések (korlátok, lábdeszkák, védőtetők, védőhálók stb.)
részleteit és felerősítésük módját, valamint tételes felsorolásban a betartandó
biztonságtechnikai előírásokat.
4.2.4 Építési állványok általános követelményei
Az építési állványterveknek részletes utasítást kell tartalmazniuk az építés, a

bontás és az esetleges mozgatás munkabiztonságára, valamint az állvány
összeszerelés műveleti szakaszaira is. Az állványok összeszerelésük közben,
valamint az építés minden szakaszában két-két egymásra merőleges síkban
legyenek kimerevítve.
63
Az állványok felállításakor és bontásakor az állványok összeszerelési körzetét el
kell keríteni, hogy oda a szerelési munkálatokban részt nem vevők ne juthassanak
be.
Amennyiben az állványt a meglévő építményhez tervezik kimerevíteni, akkor
előzetesen meg kell győződni arról, hogy a meglévő épület a várható igénybevétel
felvételére alkalmas-e. Az állvány alapozásánál az állványzat egyenletes
teherátadását alátétpallóval vagy ezzel egyenértékű módon biztosítani kell. Az
állvány alapjait az állékonyságot veszélyeztető víz behatolása ellen meg kell
védeni.
A téli időszakban épülő vagy télen is használatban tartott nehézállványok alapjait a
fagyhatárig le kell vinni.
Az állványszintek megközelítésére, szintkülönbségek áthidalására, biztonságos
közlekedést lehetővé tévő fel-, le-, kijárót kell létesíteni.
4.2.5 Állványelemek követelményei
Állványpadozatok
Az állványpadozatot 48 mm vastag állványpallóból, szabványos deszkatáblából,
vagy terhelhetőség és állékonyság szempontjából ezekkel egyenértékű fából vagy
fémből kell készíteni. Az állványpadozatul szolgáló 48 mm vastag pallókat, illetve a
deszkatáblákat úgy kell alátámasztásra helyezni, hogy a pallók a felfekvés külső
szélén legalább 150 mm-rel, de legfeljebb 300 mm-rel nyúlhatnak túl. Amennyiben
konzolos terhelésre van igénybe véve, ez esetben a túlnyúlás legfeljebb 300 mm
lehet.
A járópallók alátámasztását szilárdan, billegés mentesen kell kialakítani. A
járópallók egymáshoz való illeszkedését küszöbök és szintkülönbségek nélkül kell
biztosítani.
Az állványpadozat szélességi méretei:

 Falétra állványvakolás, tatarozás céljára legalább 0,5 m;
 Csőállvány vakolás, tatarozás céljára legalább 0,6 m;
 Anyaglerakás, falazás céljára legalább 1,0 m;
64
 Keretes fémállványok esetében legalább az adott típusú állványkeret térítési
szélességét kell biztosítani.
Az állványpadozatot úgy kell kialakítani, hogy a tárolt és mozgatott anyagtömegen
kívül - külön előírás hiányában - legalább 2000 N/m2 hasznos terhelésnél a
biztonságos munkavégzést lehetővé tegye. Állványpallókat csak alátámasztás
felett, legalább 0,5 m-es átfedéssel szabad toldani. Konzolosan túlnyúló pallót
állványpadozatnál, feljáróknál, közlekedési utaknál alkalmazni nem szabad. Az
állványpallóknak az alátámasztásra fel kell feküdniük.
Az állványpadozat alátámasztására ereszcsatornát, erkélypárkányt, villámhárítót,
illetve kellő szilárdsággal, teherbíró képességgel nem bíró épületszerkezeti elemet
igénybe venni nem szabad. Az állványpadozat anyaga teljesen egészséges,
kifogástalan minőségű, legalább II. minőségi osztályú, a végein vasalattal ellátott
fűrészelt fenyőáru legyen.
Az állványpadozat széle és az építmény síkja között legfeljebb 30 milliméter lehet.

Amennyiben a munka jellege vagy az építmény homlokzati alakja ezt nem teszi
lehetővé, akkor vagy a belső oldalt is el kell látni védőkorláttal, vagy egyéni
védőeszközzel kell biztosítani a védelmet.
65
Az állványpadozatokat úgy kell egymás fölött megépíteni, hogy alattuk 190 cm
szabad magasság legyen a közlekedésre.
Az állványépítési munkát végzőket a szükséges speciális ismeretekről, a

munkavégzésből eredő kockázatokról és a megelőzésükről ki kell oktatni. Az
oktatásnak ki kell terjednie:
 Az érintett állványépítési, bontási, illetve átépítési terv megértésére és
ismeretére;
 Az érintett állványépítési, bontási, illetve átépítési munkák biztonságos
elvégzésére;
 A szükséges megelőző intézkedésekre a munkavállalók lezuhanásának, a
tárgyak leesésének megelőzése és kiküszöbölése érdekében;
 Azokra az ismeretekre, amelyeket kedvezőtlen, viharos időjárási
körülmények között be kell tartani és azon kockázatokra, amelyek az
állványzatot veszélyeztethetik;
 A megengedett terhelhetőségre;
 Minden további az építéshez, a bontáshoz, illetve az átalakításhoz
kapcsolódó veszélyre.
A munka irányítását végzőnek és az érintett munkavállalóknak az állványépítési,

bontási tervet és a szükséges utasításokat ismerniük kell.
4.3 Rakodók (rámpák)
A rakodóknak meg kell felelniük a rajtuk mozgatandó teher méreteinek.

A rakodókat legalább egy kijárati ponttal kell ellátni. A rakodókat úgy kell
kialakítani, hogy megakadályozzák a munkavállaló arról történő leesését. A
munkavégzés területét olyan méretűre kell kialakítani, hogy az megfelelő mozgási
szabadságot adjon a munkavállalóknak munkájuk elvégzéséhez, figyelembe véve
az ott lévő szükséges berendezéseket és tartozékokat is. A minimálisan
biztosítandó szabad felület 1,5 m2, amelyből a szélességi méret értéke 1,0 m. Ha
építéstechnikai okokból a 12.2. pontban meghatározott méretet nem lehet
66
betartani, akkor a munkavállalók részére a munkahelyükhöz a lehető legközelebb
azonos méretű mozgásterületet kell biztosítani.
Ellenőrző kérdések
1) A felépített állvány során a használatbavételt megelőzően miket kell

felülvizsgálni?
2) Ismertesse, hogyan igazolja az állványok teherbírásának.
3) Mikor van szükség alátétpallóra?
4) Sorolja fel, hogy az állványépítési munkát végzők oktatása mik hangzanak
el.
67
5 Csővezetékek tulajdonságai
5.1 Fekete acél cső
Ezt a csőanyagot alkalmazzuk a legrégebb óta, és ez az anyag az, ami a

legelterjedtebb. Egyrészt hegesztéssel hozhatjuk létre a kívánt kötést, másrészt
oldható kötést hozhatunk létre, menetes kötéssel, vagy karima ráhegesztésével a
csővégre.
Az épületgépészetben általában varrat nélküli, vagy hegesztett acélcsöveket

használnak. A legjellemzőbb a fekete acélcső használata, ami azt jelenti, hogy
nem látták el védőbevonattal.
A csöveket általában hegesztéssel kötik egymáshoz, a szerelvényekhez,
berendezési tárgyakhoz pedig oldható, menetes kötéssel, vagy karimákkal
kapcsolódnak. Az alábbi táblázatban az acélcsövek műszaki paramétereit láthatjuk
(5.1. Táblázat).
Méret Belső átmérő Tömeg Víztartalom

mm mm kg/m cm3/m
17,2x2 13,2 0,75 0,14
21,3x2 17,3 0,95 0,25
26,9x2 22,9 1,23 0,41
33,7x2 29,7 1,56 0,70
42,4x2,3 37,8 2,27 1,12
44,5x2,3 39,9 2,39 1,25
48,3x2,3 43,7 2,60 1,50
57x2,3 52,4 3,10 2,16
60,3x2,3 55,7 3,29 2,45
63,5x2,3 58,9 3,47 2,77
70x2,6 64,8 4,33 3,30
76,1x2,6 70,9 4,71 3,95
82,5x2,6 77,3 5,12 4,69
68
88,9x2,9 83,1 6,15 5,42
101,6x2,9 95,8 7,07 7,22
108x2,9 102,2 7,52 8,21
114,3x3,2 107,9 8,77 9,14
5.1. Táblázat: Forrcsövek műszaki jellemzői.
5.2 Horganyzott acélcső
Elterjedése annak köszönhető, hogy maga a horganyzott cső olcsó és a

bevonatnak köszönhetően korrózióálló.
a) Menetes kötés: a menetre felhordjuk a tömítő anyagot, majd
ezt követően fogók segítségével létrehozzuk a kívánt kötést. Nagy
hátránya, hogy ha magunk készítjük el a menetvágást, tönkretesszük a
védő horganyréteget, ami által növeljük a korrózióveszélyt.
b) Keményforrasztás: ez a fajta módszer kezd elterjedőben lenni,
és kellően felkészült szakember tökéletes kötést tud létrehozni.
Ismeretes, hogy ha a horganyzott csöveket összehegesztenénk, ahhoz
ugyan a kötéssel nem lenne probléma, viszont a horganyréteg eltűnne a
felületről. Ez jelentős mértékben fokozná a korrózió kialakulásának
veszélyét. Forrasztással viszont nem lépjük túl a horgany
olvadáspontját, tehát megmarad a réteg. Speciális rézötvözet pálcát és
az ehhez való folyósító szert használjuk. Amennyiben nem megfelelő a
létrehozott kötés, a tömítetlenség egyszerűen kijavítható. Kiköszörüljük a
szivárgás helyén, és újra összeforrasztjuk a felületet.
5.2.1 Horganyzott cső keményforrasztása során betartandó lépések
- Forrasztás előtt az anyag éleit meg kell köszörülni, az idomon és a csövön

is 80-90°-os nyílásszögű élt kell kiképezni úgy, hogy a gyökgerinc
magassága 1-1,5 mm legyen.
- A forrasztandó felületet minden szennyeződéstől meg kell tisztítani (sorja,
zsíros szennyeződés, por stb.)
69
- A horganyzott csövek keményforrasztásos eljárásának az a lényege, hogy a
horganyréteg nem rongálódik. Ez úgy érhető el, hogy a forrasztandó
anyagokat (cső, idom) a forrasztás helyén 30-30 mm szélességben kívül-
belül bekenik keményforrasztó pasztával. A forrasztó paszta a hőmérséklet
hatására kikristályosodik és egy védőréteget alkot a megfolyt cinkréteg
felületén, így megakadályozva, hogy az elgőzölögjön. A keményforrasztó
ötvözet olvadáspontja 890 °C. Ezen a hőmérsékleten a horgany még nem
ég el.
- A forrasztás során a két anyag között 1,5-2 mm illesztési hézagot kell
hagyni.
- A forrasztáshoz a hegesztés során alkalmazott égőszáraknál 1 mérettel
kisebbet kell választani.
- A lángot semlegesre kell beállítani.
- A kellően felmelegedett anyagon kezdődhet a keményforrasztás. A
keményforrasztó ötvözet pálcát ferdén a lángba tartva cseppenként kell
leválasztani és adagolni a munkadarabra. A forrasztás során a láng mindig
a pálca leolvadó végére irányuljon ne a munkadarabra.
- A forrasztás befejeztével a kikristályosodott folyósítószert drótkefével vagy
drótkoronggal el kell távolítani a cső külsejéről, a belsejéből a rendszer
átmosásakor a folyóvíz kimossa.
- A forrasztási eljárás során gondoskodni kell a megfelelő szellőztetésről.
A 5.1. ábra a teljes munkafolyamati nyomon követi.
5.1. ábra Egyenes csővezeték keményforrasztással létrehozott kötése.
70
5.3 Nemesacél csövek
A nemesacél csöveket leginkább préskötéssel egyesítik egymáshoz. A teljes

préskötéses rendszer alapanyagtól függően felöleli a Ø12- Ø 108 mm-es
mérettartományt. Ez a gyors, egyszerű és biztonságos kötéstechnológia
műszakilag és gazdaságilag is alternatívát nyújt a ragasztott, forrasztott és
hegesztett kötéstechnológiákkal szemben. A "hideg" kötéstechnológia
alkalmazásával a tűzveszély lehetőségét is kizárhatjuk. Az ilyen kötéstechnológia
esetében a mechanikai szilárdságot döntően befolyásolja a préselés profilja és a
csővezetéknek a présidomba való betolási mélysége. A tömítettséget a présidom
végein kialakított hornyokba illesztett tömítőgyűrűk szavatolják. A tömítőgyűrű a
préselés során veszi fel a megfelelő profilt (5.2. ábra). A nemesacél csövek a DIN
EN 10305 szabvány szerint készülnek.
5.2. ábra Préselés előtti és utáni állapot.
A tömítőgyűrű minőségét a szállítandó közeg határozza meg. A préskötés úgy jön

létre, hogy az előkészített és méretre vágott csővezetéket a présidomba helyezik
majd a csővezetéket és a présidomot együtt egy megfelelő présszerszámmal
összepréselik. A préselés során az alakváltozás két síkban jön létre. Az első
síkban a présidom és a csővezeték összepréselésével a kötés eléri a megfelelő
71
mechanikai szilárdságot. A második síkban a tömítés a préselés hatására felveszi
a megfelelő profilt és rugalmas alakváltozásával tartós tömörséget biztosít.
A Ø 12-35 mm-es külső átmérő tartományban préspofákat alkalmazunk, ekkor
hatszög alakú présprofilt kapunk (5.3. ábra).
5.3. ábra Préselt kötés metszeti képe 35 mm átmérő alatt.
A Ø 42-108 mm-es külső átmérő tartományban a nagyobb erőkifejtés miatt

présbilincseket kell alkalmazni. Ebben az esetben "citrom" alakú présprofil jön létre
(5.4. ábra).
5.4. ábra 42 mm feletti préselt kötés metszeti képe.
72
Központi fűtési rendszerek préskötéssel létrehozott kötéseinél az idomokban
alkalmazott tömítőgyűrű anyaga butyl-kaucsuk. A szabványos tömítőgyűrű üzemi
hőmérséklettartománya:
- 30°C-tól +120°C-ig,
- max. 16 bar üzemi nyomásig terjed.
Melegvizes fűtési és alacsony nyomású gőzrendszerekhez, valamint ivóvíz és

kezeltvíz rendszerekhez is használható. A csőátmérő függvényében különleges
eseteken 40 bar próbanyomást is elvisel.
A különféle közegeknél használt tömítőgyűrűk színjelölései a következők:

 Butyl kaucsuk (Fekete színű):
 Folyékony halmazállapotú közegek: Ivóvíz, hűtővíz, ioncserélt víz,
sprinkler
 Gáz halmazállapotú közegek: Sűrített levegő (olajmentes), inert
gázok, hidrogén, oxigén, acetilén
 FPM (Piros színű, flour kaucsuk): Parafin, fűtőolaj, diesel, kenőolaj,
hűtőfolyadék, fertőtlenítő szerek, sprinkler
 H-NBR (sárgásbarna színű, acrilnitril kaucsuk): Propán, bután, földgáz,
hidrogén, oxigén,
 FEPM (zöld színű, flour polimer): Solár, gőz,
Préskötéssel létrehozott rendszer előnyei:

- A hagyományos kötéstechnológiával szemben mintegy 25-40%-al kevesebb
a szerelési költség,
- Kifejezetten előnyös már lakott belső terek felújításakor,
- A hegesztéssel vagy forrasztással szemben itt nem áll fenn tűzveszély,
- A hegesztéssel szemben itt nincs szükség gáz, illetve oxigénpalackra,
- Kevesebb a kivitelezésből adódó hibák száma,
- Falsík előtt és mögött is szerelhető,
- A butylkaucsuk tömítés megfelel a mikrobiológiai veszélyeztetettség
tekintetében az előírásoknak,
73
Csővezeték jellemzői: hegesztett, vékonyfalú, magas ötvözőanyag tartalmú,
ausztenites, Cr-Ni-Mo ötvözet. A csőrendszer méretválasztéka d=15 - 108 mm
átmérőig terjed. A csővezeték műszaki adatait a 5.2. Táblázat tartalmazza.
Névleges átmérő Névleges méret Fajlagos tömeg Fajlagos víztérfogat

DN dxs (mm) (kg/m) (l/m)
12 15,0x1,0 0,35 0,133
15 18,0x1,0 0,42 0,201
20 22,0x1,2 0,62 0,302
25 28,0x1,2 0,80 0,514
32 35,0x1,5 1,26 0,804
40 42,0x1,5 1,52 1,194
50 54,0x1,5 1,97 2,042
65 76,1x2,0 3,71 4,083
80 88,9x2,0 4,35 5,661
100 108,0x2,0 5,31 8,495
5.2. Táblázat Csővezeték műszaki adatai.
5.4 Bevonatos acélcsövek
A bevonatos acélcsővezeték ötvözetlen acélból készül. Hegesztett, vékonyfalú

finomacél csövek. A csővezetékek Ø 12-108 mm átmérő tartományban kaphatóak.
Az ötvözetlen acélcsöveket magas tisztasági fok és kis széntartalom jellemzi.
Bevonattal vannak ellátva, a bevonat fehér Polipropilén. A bevonatos acélcsöveket
Ø 12-54 átmérőtartományban alkalmazzák.
A külső korrózió védelem miatt a csővezetékek fehér alapozóval és "s"= 1 mm
falvastagságú, krémszínű, polipropilén (PP) műanyag bevonattal vannak ellátva. A
PP bevonat sima felülettel, jó szakító- és ütőszilárdsággal rendelkezik illetve -
10°C-ig könnyen hajlítható. További jellemzők:
- Kívül horganyzott Ø 12-108,

- Kívül-belül horganyzott Ø 22-108,
74
A bevonatos acélcsövek műszaki adatait a 5.3. Táblázat tartalmazza.
Névleges Névleges méret Külső átm. Fajlagos tömeg Fajlagos

átmérő dxs (mm) bevonattal (kg/m) víztérfogat
DN (mm) (l/m)
10 12,0x1,2 14 0,338 0,072
12 15,0x1,0 17 0,434 0,125
15 18,0x1,0 20 0,536 0,192
20 22,0x1,2 24 0,824 0,284
25 28,0x1,2 30 1,052 0,491
32 35,0x1,5 37 1,320 0,804
40 42,0x1,5 44 1,620 1,195
50 54,0x1,5 56 2,098 2,043
5.3. Táblázat Bevonatos acélcsövek műszaki jellemzői.
5.5 Rézcsövek
A réz, mint épületgépészetben használt anyag, a többi csőanyaghoz képest az

egyik legkorszerűbbnek tekinthető, rendkívüli korrózióállósága miatt. A csöveket
lágy, félkemény és kemény állapotban lehet megvásárolni, bevonattal vagy
anélkül. A csövek gyártását a hazánkban is elfogadott MSZ EN 1057 szabvány
tartalmazza.
75
Az alábbi táblázatban a leginkább alkalmazott rézcsövek műszaki jellemzői vannak
feltüntetve (5.4. Táblázat).
Csőméret Tömeg Űrtartalom

(mm) (kg/m) (l/m)
15x1 0,140 0,013
18x1 0,196 0,028
22x1 0,252 0,050
28x1,5 0,308 0,079
35x1,5 0,391 0,133
42x1,5 0,457 0,201
54x2 0,587 0,314
64x2 1,110 0,491
76,1x2 1,410 0,804
88,9x2 1,700 1,195
108x2,5 2,910 1,963
5.4. Táblázat Rézcsövek műszaki jellemzői.
5.5.1 Kapilláris forrasztás
Az alkalmazott kötésmódok tekintetében jelenleg a leggyakrabban használt

eljárás. A művelet lépései a következők:
- Előkészítjük a csöveket és az idomokat (5.5. ábra és 5.6. ábra),
5.5. ábra Csővezeték darabolása.
76
5.6. ábra Csővég megtisztítása, kalibrálása.
- A forrasztandó felületeket megtisztítjuk (5.7. ábra),
5.7. ábra Forrasztandó csővég megtisztítása.

- Felhordjuk a folyósítószert (semmiképp se kerüljön belső felületre) (5.8.
ábra),
5.8. ábra Folyósítószer felhordása.
77
- Felhevítjük a forrasztási helyet a forrasztás hőmérsékletére (5.9. ábra),
5.9. ábra Cső- és idomok összeillesztése, forrasztás megkezdése.
- Adagoljuk a forraszanyagot, elkészítjük a kötést (5.10. ábra),
5.10. ábra Forraszanyag adagolása.
- A forrasztott felületet megtisztítjuk (5.11. ábra),
5.11. ábra Forrasztott felület megtisztítása.
78
Az épületgépészetben kialakított rézcsöves szerelésnél az oldhatatlan forrasztott
kötés készítésének két módja van: nyílt lángú gázégő vagy elektromos
forrasztógép. Az égőt és a gázt úgy kell kiválasztani, hogy a forrasztandó felület a
lehető legrövidebb idő alatt melegedjen fel a kívánt hőmérsékletre.
Munkahőmérséklet: az a legalacsonyabb hőmérséklet, amin a forrasz anyag még
szét tud terülni. A forrasztáshoz ezt a hőmérsékletet kell minimum elérni.
5.5.2 Keményforrasztás lépései:
- Csak akkor kell folyasztószert felhordani a csővégre, ha sárgarézből vagy

vörösrézből készült fittingeket foszfortartalmú keményforrasztással kötünk
össze. Másrészt feltétlenül kell folyósítószert alkalmaznunk, ha
ezüsttartalmú keményforraszt használunk csőhálózat szerelésnél.
- Keményforrasztás során úgy kell a gázégőt beállítani, hogy egy erőteljes,
tisztán látható lángmagot kapjunk. Addig végezzük a hevítést, míg a
forrasztandó felület színe meggypiros nem lesz. A keményforraszt lángban
megolvasztva folyamatosan adagoljuk, amíg a rés teljesen ki nem töltődik.
Ha a forrasztást befejeztük, letakarítjuk a forrasztás maradványait. Az alábbi
ábrákon a keményforrasztás lépései láthatóak. A 11-15. ábráig a lépések
megegyeznek (5.12. ábra és 5.13. ábra).
5.12. ábra Keményforrasz adagolása.
79
5.13. ábra A forrasztott felület megtisztítása.
Forrasztás során több szempontot is figyelemmel kell követni:

- Vizsgáljuk meg az összeillesztendő felületeket, hogy darabolást követően
nem maradt-e sorja akár a külső, akár a belső élen.
- Ellenőrizzük a körkörösséget, minden esetben használjuk
kalibrálószerszámot.
- Tartsuk be a kapilláris rés maximálisan megengedhető nagyságát
(maximum 0,25 mm)
- Megfelelő átfedéssel illesszük össze az idomokat (az alábbi táblázat
tartalmazza ezen értékeket)
- Csak olyan forraszanyagokat használjunk, amelyek megfelelnek az
egészségügyi előírásoknak.
Vannak olyan idomok, melyekkel menetes csatlakozásokat tudunk létrehozni.

Ennek az idomnak az egyik vége forrasztható kivitelű, a másik hagyományos
módon csatlakoztatható a rendszerhez. Amennyiben megoldható, rejtett
csővezeték esetén (padlóban vagy falban) egy szál csőből történjen a szerelés. Ha
ez nem kivitelezhető, akkor keményforrasztást alkalmazzunk.
80
5.5.3 Présidomos kötés
Míg a 90-es évekig a rézcsöves szerelésnél általában a forrasztásos kötésmód volt

a legjellemzőbb, ’95 környékén kezdtek megjelenni és elterjedni a préskötések.
Kezdetben 54-es átmérőig volt megoldható az idomokkal történő préselés,
manapság már 108-as átmérő idomválaszték is létezik.
Egyre inkább elterjedő kötésmód a forrasztás mellett. Speciális présszerszámmal
egy kötés mindössze 5 másodperc alatt elkészül, jelentős mértékben csökkentve
ezáltal a kivitelezésre szánt időt. Ha a kötést kellően felkészült szakember végzi,
és jó minőségű anyagot használnak, akkor -24°C-+110°C
hőmérséklettartományban és 16 bar nyomáson üzemeltethetjük a rendszert.
Préselést és forrasztott kötést is tartalmazó csőhálózat esetén ügyelni kell arra,
hogy a forrasztott kötéstől min. 30 cm-re legyen a préskötés. Abban az esetben,
ha közelebb lenne, előfordulhatna, hogy a magas hőmérséklet miatt
(lágyforrasztásnál 450°C) a tömítőgyűrű megsérül. Semmi esetre se használjunk
olyan anyagokat, amivel könnyebben betolhatjuk az idomba a csövet (olaj, zsír).
Préselés során az adott mérethez a megfelelő préspofát, vagy présgyűrűt
használjuk. A préselés folyamatát soha nem szakítjuk meg idő előtt. A préselés
művelete az alábbi ábrákon látható (5.14. ábra, 5.15. ábra, és 5.16. ábra):
5.14. ábra Présgép előkészítése a kötésre.
81
5.15. ábra Préselés folyamata.
5.16. ábra Elkészült kötés.
A préskötéses technológiának nagy előnye a forrasztással, de akár a hegesztéssel

szemben is, a csőkötés időszükségletének drasztikus csökkentése. Présidomos
kötéssel elkerülhetőek a tűz- és égési sérülési veszélyek is. Az idomok
tömítőgyűrűinek változatossága pedig garantálja, hogy szinte minden közeg
szállítása megoldható:
- Meleg vizes fűtési rendszereknél 110°C-ig hőálló EPDM tömítőelem
alkalmazása,
- Forró vizes rendszereknél FKM tömítőelem alkalmazása ( 140°C, < 16
bar),
Nagy figyelmet kell fordítani a szereléskor a tömítőgyűrű színjelölésre, mert a

gázrendszerekhez (sárga színű tömítőgyűrű) használatos idomokat tilos a vizes
rendszereknél alkalmazni és viszont.
82
Az idomokat 54-es átmérőig oxigénmentes SF-Cu vörösrézből készítik, melynek
réztartalma 99,9%. E feletti mérettartományban speciális vörösöntvényből gyártják
melyeknek jó a formálhatósági tulajdonságaik.
Szerelésnél figyelni kell a különböző fémes anyagok összeépítésére. Nem ajánlott
acélcsővezetékeket és rézvezetékeket is alkalmazni, hiszen a leváló rézionok
elektrokémiai korróziót okozhatnak. Különösen kerülni kell a közvetlen fémes
összeépítést. Célszerű ebben az esetben a két csőanyagot vörösöntvény idommal
építeni össze. Szintén nagyon ügyelni kell a csővezeték rögzítésénél, hogy csak
olyan bilincseket alkalmazzunk, ami gumibetéttel van ellátva.
5.6 Gyorscsatlakozós idomok
Ezekkel az idomokkal, akár kézzel, eszköz használata nélkül is létrehozhatjuk a

kötést, amit később bármikor szétbonthatunk (5.17. ábra). Kialakítása bonyolultnak
tűnhet, ugyanis öt részből áll:
- idomház,
- tömítőgyűrű,
- acélfogas gyűrű,
- támasztógyűrű,
- bontógyűrű,
Akkor lehet a legnagyobb jelentősége, ha olyan helyen használjuk, ami mobilitást
igényel, illetve ha felújításra van szükségünk. Metszeti képe a 5.18. ábraán
látható.
5.17. ábra Gyorscsatlakozós csatlakozás.
83
5.18. ábra Gyorscsatlakozó idom metszeti képe.
5.7 Műanyagcsövek
5.7.1 Polietilén cső
A polietilén leggyakoribb alakja hosszú, szénalapú lánc (5.19. ábra). Ezek a láncok
nem kapcsolódnak egymáshoz, de a hosszú láncok összecsavarodva mégis kötött
szerkezetté állnak össze. Hő hatására könnyen alakíthatóvá válik, viszont további,
magasabb hő hatására lágy, nyúlékony anyag lesz. A feladat, javítani a hő- és
nyomásállóságát.
5.19. ábra Polietilén szénalapú lánc.
Térhálósítás: ezzel az eljárással a különálló hosszú polietilén láncok molekulái

között kötést hoznak létre. Ennek a szoros kapcsolatnak köszönhetően hő
84
hatására nem deformálódnak, megtartják eredeti alakjukat (5.20. ábra). A
csővezeték a DIN 2000 szabvány szerint fűtési vezetékként maximum 95°C
előremenő hőmérsékletig és maximum 10 bar üzemi nyomásig üzemeltethető
(rövid ideig 100°C-ot is elvisel).
5.20. ábra Térhálósított polietilén (PE-X)
A legelterjedtebb eljárások a következők:
- PE-Xa: kémiai térhálósítás; Nagy koncentrátumú szerves peroxiddá vegyítik

a polietilént, majd magas hőmérsékleten és nyomáson tartják. Ez idő alatt a
peroxid felbomlik, és kialakítja az egyes polietilén láncok szénmolekulái
közti kötést. Az eljárás miatt a csővezeték sűrűsége kisebb lesz, ami
csökkenti a teherbírást, de növeli a rugalmasságot.
- PE-Xb: Szilánbekeverés és hidrolízis; Első lépésként bekeverik a szilánt a
polietilénbe, melyet második lépésben a térhálósítás követ. A különbség az
előző eljáráshoz képest, hogy nem közvetlen szénmolekulák közti
kapcsolatból áll, hanem szilikon-oxigénmolekulán keresztül.
- PE-Xc: Elektronsugaras térhálósítás; Ennél az eljárásnál több mint 2 millió
V feszültségű elektronokat vezetnek át a csövön. Ennek hatására a láncon
belül hidrogénatomok vállnak ki, és bekövetkezik a szabad szénmolekulák
összekapcsolódása.
85
Előnyei a térhálósított csöveknek:
- 100%-ban korróziómentesek,
- Nem érzékeny a feszültségek okozta repedésekkel szemben,
- Csökken az áramlási zaj,
- Hosszú élettartam, kevésbé öregedik,
- Vegyszerrel szembeni ellenálló képesség,
- Nagy kopásállóság,
- Nagy hajlítószilárdság,
A csővezeték műszaki jellemzőit a 5.5. Táblázat foglalja magába.
Névleges átmérő Névleges méret Fajlagos tömeg Fajlagos víztérfogat

NA (mm) dxs (mm) (kg/m) (l/m)
12 16x2,2 0,100 0,106
15 20x2,8 0,150 0,163
20 25x3,5 0,240 0,254
25 32x4,4 0,380 0,423
32 40x5,5 0,590 0,661
40 50x6,9 0,930 1,029
50 63x8,7 1,470 1,633
5.5. Táblázat PE csövek műszaki jellemzői.
Az alábbi táblázatban a többrétegű csövek üzemi hőmérséklet – üzemi nyomás

közti kapcsolat látható (5.6. Táblázat):
Névleges nyomás PN 20
Üzemi hőmérséklet Üzemidő Megengedett
(°C) (évek) üzemi nyomás
(bar)
20 50 18,2
70 50 10
86
95 5 8
5.6. Táblázat PE csövek Hőmérséklet – nyomás kapcsolata.
5.7.2 Ötrétegű cső
Felépítése a következő: A külső és a belső cső műanyag alapú, a középső réteg

pedig alumínium. A műanyag és az alumínium között ragasztóanyag van, innen az
elnevezés (5.21. ábra).
5.21. ábra Többrétegű cső felépítése.
Ennek a csőanyagnak és szereléstechnológiának köszönhető, hogy könnyen,

gyorsan, kevés szerszámmal alakíthatjuk ki a csőhálózatot. Az egyik legfontosabb
szempont, hogy lecsökkentsük a műanyag csővezeték öregedését. A PE sajnos
közel 50 év alatt elvesztheti kedvező nyomás- és hőmérséklettűrő tulajdonságait.
Az élettartam növelése érdekében a PE-t térhálósítással „erősítik”. Ezzel az
eljárással a minimálisra lehet csökkenteni az elváltozásokat.
Az ötrétegű cső megerősítésére, és oxigéndiffúzió mentessé tételére használt
alumínium réteget kétféleképpen készíthetik. Egyik gyártási mód a
tompahegesztés, aminek az előnye, hogy vastagabb betétcsövet alkalmazhatnak,
viszont ridegebb és nehezebben hajlítható. Másik gyártási eljárás, amikor
átlapolják és hosszanti irányba ultrahanggal hegesztik. Sokkal precízebb
technológiát igényel ez az előállítás, és csak különleges minőségű alumínium felel
meg a célnak. Előnye, hogy az ilyen kialakítású csővezeték könnyebben hajlítható.
87
Az alábbi táblázatban a többrétegű csövek üzemi hőmérséklet – üzemi nyomás
közti kapcsolat látható (5.7. Táblázat):
Névleges nyomás PN 20
Üzemi hőmérséklet Üzemidő Megengedett
(°C) (évek) üzemi nyomás
(bar)
20 50 35*
70 50 20
95 5 15
*20 bar-nál nagyobb üzemi nyomás esetén a gyártó céggel konzultálni kell.
5.7. Táblázat Többrétegű csövek Hőmérséklet – nyomás kapcsolata.
Mindegyik kötésmódnak és anyagnak megvan a maga előnye és hátránya.

Sokszor probléma lehet az, hogy bár egyszerű és gyors a kivitelezés, mégis drága
az idom, vagy a szerszám. Minden esetben úgy kell a rendszer kiépítéséhez
használt anyagot kiválasztani, hogy azaz adott körülményeknek teljes mértékben
megfeleljen.
Többrétegű csövek előnyei közé tartozik, hogy:
- Radiátoros, padlófűtés, felületfűtés ideális anyaga,

- Szabadon, álmennyezetbe, burkolva is vezethető,
- Oxigéndiffúzió mentes, minimális a nyúlása,
- Közvetlenül érintkezhet vakolattal, nem korrodál,
- Kicsi a súlya, jól tartja a hőt.
A csővezeték műszaki jellemzőit a 5.8. Táblázat foglalja magába.
Névleges méret Fajlagos tömeg Fajlagos víztérfogat

dxs (mm) (kg/m) (l/m)
16,2x2,6 0,139 0,095
88
20x2,9 0,181 0,158
25x3,7 0,294 0,243
32x4,7 0,459 0,401
5.8. Táblázat Többrétegű csövek műszaki jellemzői.
5.7.3 Műanyag csővezetékek kötésmódjai
Préscsatlakozásos kötés létesítése
Az alábbiakban felsoroljuk a szorítógyűrűs kötés kialakításának lépéseit, a lépések

mozzanatait a 5.22. ábra tartalmazza.
- Méretre vágás, darabolás csőtengelyre merőlegesen,
- A kalibrálót be kell tolni ütközésig a csőbe, majd körbe kell forgatni. Meg kell
győződni arról, hogy a csővégen létrejött a kúposodás, mert csak így
garantálható, a helyes kalibrálás.
- A csatlakozó idomot ütközésig toljuk a csőbe. A betolás helyes mértékét az
idomon lévő kémlelő nyíláson át ellenőrizhetjük.
- A csőbe tolt idomot a méretnek megfelelő préspofába helyezzük, úgy hogy
az illeszkedjen a préspofán kialakított horonyba. Majd a présgomb
folyamatos nyomva tartásával elvégezzük a préselést.
- A préselés után a préspofákat kinyitjuk, és ellenőrizzük, hogy a préselés
megfelelő-e: a kémlelőnyíláson át a fehér cső látszódik-e, és a préselés
nyoma arányosan helyezkedik-e el a hüvelyen.
89
5.22. ábra Préskötés létrehozása.
Szorítógyűrűs kötés
Az idomba bedugjuk a csővezetéket és a külső hollandi meghúzását követően,

biztosítjuk a tömör kapcsolatot. Az alábbiakban felsoroljuk a szorítógyűrűs kötés
kialakításának lépéseit, a lépések mozzanatait a 5.23. ábra tartalmazza.
- A tekercs kibontásakor a csomagolópapír eltávolításához nem szabad éles

tárgyat használni.
- A cső hajlításához – ha a hajlítási sugár kisebb, mint a csőátmérő 5-szöröse
– célszerű hajlítórugót (1) használni.
- Az összes átmérőhöz, különösen az Ø 26 és Ø 32 méretekhez ajánlott
csővágó használata, mellyel mindig merőlegesen vághat (2).
- A kalibráló - csőnek megfelelő méretű ágát - forgatva kell betolni a csőbe,
ezzel ki lehet tágítani a csővéget és meg lehet szüntetni az esetleges
ovalitást (3).
- Fel kell húzni a hollandit, majd a szorítógyűrűt a cső végére. Majd ha a
tömítőgyűrű a helyén van, a csatlakozót ütközésig be kell tolni a csőbe
ügyelve, hogy meg ne sérűljön az o-gyűrűt (4). Ha a réz adapter nincs
nikkelezve, gondoskodni kell az elektrolízis elenni védelemről (pl:
teflongyűrűvel, vagy extra o-gyűrűvel).
90
- Ezt a műveletet megkönnyítheti szilikon tartalmú kenőanyag
felhasználásával, de nem célszerű használni ásványolajat.
- Fel kell csavarni a hollandit a csatlakozóra. Majd villáskulccsal feszesre kell
húzni. Az elcsavarodás elkerülésére ellenkulcs használata javasolt (5).
5.23. ábra Szorítógyűrűs kötés létrehozása.
Toldóhüvelyes kötés
A toldóhüvelyt úgy kell a csőre húzni, hogy a belső kúpos oldala a cső vége felé
mutasson. Hidegen tágítsuk ki a csövet és csúsztassuk az idomra. Kitágítás után a
csövek kisebb mértékben hajlamosak a visszazsugorodásra, a „memóriaeffektus”
következtében. Emiatt csökken a cső keresztmetszete, és a cső ráfeszül az
idomra. Ezért fontos, hogy a csövet rögtön a kitágítás után az idomra kell
csúsztatni. Az idom támasztóvillát ütközésig dugjuk a csőbe. Arra kell ügyelni,
hogy a cső az idom mind a négy tömítő bordáját eltakarja. Az idom megigazítása
után préseljük fel a toldóhüvelyt. A művelet lépései az alábbi ábrán láthatók (5.24.
ábra).
91
5.24. ábra Toldóhüvelyes csatlakozás létrehozása.
A 5.25. ábra toldóhüvelyes kötés metszeti képet, a 5.26. ábra egy kész kötést
ábrázol.
5.25. ábra Toldóhüvelyes kötés metszeti képe.
5.26. ábra Toldóhüvelyes kötés kialakítása.
92
Roppantógyűrűs kötés
Az idomot úgy alakították ki, hogy a csőre ráhúzva belül is és kívül is van egy
fémgyűrű. A kötést egy szerszámmal hozzuk létre, összepréseli az idomot, és a
beépített tömítő gyűrű szilárd, szivárgásmentes kötést létesít.
A roppantógyűrű a kötés létesítésekor megsérül, de ennek a cseréjét követően

újra létrehozhatjuk a kötést. Egyszerű szerelhetősége miatt nincs szükség
speciális szerszámra, csak egy csavarkulcsra. A kötés megvalósításához
minimális előkészületre van szükség, és tökéletes megoldást jelenthet ott, ahol a
későbbiekben a rendszert bontani kell. Nem tartalmaz magas hőmérsékletekre
érzékeny részeket. Az idomok sárgarézből, illetve bronzötvözetből készülnek.
5.8 Csőszerelés során keletkező hibák
a) Rézcsöves szerelés: Nagy problémát jelenthet, ha forrasztás után a

folyósítószer- és forraszanyag maradványokat nem távolítják el. Ezek a
felületen maradva fokozhatják a korrózió kialakulását. Ha nem megfelelő a
forrasztás, akkor a varrat gázzárványokat tartalmaz, „szivacsos” szerkezetű
lesz. Ha egy viszonylag hosszú csővezetéket szerelnek, az hosszú időt
vesz igénybe.
93
A forrasztás alatt, a többi még összeforrasztásra váró csöveken a hosszú
idő alatt a pára lecsapódhat, és a résekbe beszivároghat. Ez a nedvesség a
forrasztás közben elgőzölög és emiatt lesz szivacsos a forrasztott kötés.
Másik probléma lehet, hogy a nagy átmérőjű csővezetékek
összeforrasztásának, ha nem foglalkoznak a cső és a tok
központosításával. Nem lesz ezáltal egyenletes a rés, az egyik oldalon
felfekszik a cső (forraszanyag mentes „forrasztás”), míg a másik oldalon
ideálisnál nagyobb rés fog adódni.
b) Műanyagcsöves szerelés: korábban már beszéltünk a hőtágulásról. A
műanyag cső közel tízszer nagyobb mértékben tágul, mint az acélcső. Ha
nem oldjuk meg a műanyag csővel szerelt fűtési rendszer
hőmérsékletemelkedéssel járó hőtágulását, problémák merülhetnek fel. Ha
próbafűtésre kerül sor, a csővezetékbe keringő fűtővíz hőmérséklete miatt a
táguló cső kitépheti a bilincseket a falból.
c) Préskötésű idomok szerelési hibái: Sok esetben hiába tűnik úgy, hogy a
kötés biztos, szivárgás nem jelentkezik a nyomáspróba alatt sem. Azonban
a hőmozgások, nyomásingadozások, előidézhetnek ilyen jellegű
meghibásodást. Éppen ezért a gyártó előírásait a szereléskor pontosan be
kell tartani. Darabolásnál, megfelelő szerszámot kell alkalmazni. Hibás az a
gondolat, hogy úgyis jó lesz a kötés, ha nem teljesen merőleges a vágott
felület a cső tengelyére. Másik félreértés, ha fogazott fűrésszel vágjuk el a
csövet. Ha nem merőleges a felület, nem lesz tömör a zárás. Ha nem
sorjamentes a vágott felület, a tömítőgyűrűk megsérülhetnek.
94
Gyakorló feladatok
1) Nézze meg az alábbi táblázatot. Amennyiben 1 méteren a táblázatban

szereplő térfogatot megadjuk, határozza meg, hogy a megadott
csőhosszaknál mennyi víz lesz a vezetékben.
Méret Víztartalom Csőhossz Vízmennyiség

mm cm3/m m m3
17,2x2 13,2 125
21,3x2 17,3 82
26,9x2 22,9 53
2) Az alábbi ábráról hiányoznak a megnevezések. Töltse ki az alábbi

táblázatot.
Jelölés Megnevezés
a)
b)
c)
d)
e)
95
3) Az alábbiakban az épületgépészet területén alkalmazott tömítőanyagokat
láthatjuk. Határozza meg, hogy az adott tömítőanyagokat mely területen
használjuk:
o FEPM:
o FPM:
o Butyl kaucsuk:
o H-NBR:
4) Sorolja fel a préskötéses rendszer előnyeit.
5) Ismertesse mit lát az alábbi ábrákon.
Művelet:___________
Művelet:__________
6) Ismertesse a térhálósítás folyamatát.
___________________________________________________________
96
___________________________________________________________
___________________________________________________________
7) Állapítsa meg az alábbiakról, hogy azok igazak-e, vagy hamisak
o A csőbe tolt idomot a méretnek megfelelő préspofába helyezzük, úgy

hogy az illeszkedjen a préspofán kialakított horonyba. Majd a présgomb
folyamatos nyomva tartásával elvégezzük a préselést.
o A kalibrálót - csőnek megfelelő méretű ágát - egyenesen kell betolni
a csőbe, ezzel ki lehet tágítani a csővéget és meg lehet szüntetni az
esetleges ovalitást.
o Fel kell csavarni a hollandit a csatlakozóra, majd villáskulccsal
feszesre kell húzni. Az elcsavarodás elkerülésére ellenkulcs használata
javasolt.
o A toldóhüvelyt úgy kell a csőre húzni, hogy a belső kúpos oldala
felénk mutasson.
o A forrasztás után a folyósítószer- és forraszanyag maradványok
eltávolítása nem fontos, mert idővel eltűnnek a felületről.
97
6Csövek megmunkálása
6.1 Csövek hajlítása
Az épületgépészeti csőszerelés legfontosabb műveletei közé tartozik a csőhajlítás.

Alapvető követelmény, hogy a cső keresztmetszete, a hajlítást követően is kör
keresztmetszetű maradjon. A csövek hajlítása szerint megkülönböztetünk:
- Szobahőmérsékleten és felhevített állapotban végrehajtott hajlítást,
- Üresen vagy feltöltve (száraz homokkal!),
- Kézzel, gépel végzett hajlítást,
- Simán és redősen végzett hajlítást,
Általánosan elmondható, hogy a csővezetékeket szobahőmérsékleten, üresen,

géppel szoktuk meghajlítani.
A csövek hajlításakor be kell tartani a következőket:
- Ki kell számítani az ívhosszat, a rövidülést és ezen értékek függvényében
kell a kijelölt szakaszon a hajlítást elvégezni.
- Ügyelnünk kell a horpadásmentes hajlításra (megfelelő előtolást alkalmazva
a horpadás elkerülhető)
6.1.1 Csőívek készítésének gyártástechnológiája
- Hidegen hajlított ív: Menetes végű acélcsövekből, vagy sima végű, varrat
nélküli acélcsövekből készítik. Ebben az esetben, 90°-os hajlítás esetén, az
ovalitás mértéke 4% körüli. A szállítandó közeg maximális üzemi
hőmérséklete 200°C, az ehhez tartozó maximális üzemi nyomás a
csőátmérő függvényében 25-40 bar közötti lehet (6.27. ábra).
98
6.27. ábra Hidegen hajlított ív
- Melegen, töltve hajlított ív: Amennyiben nagyobb nyomású és hőmérsékletű

közeget kell szállítanunk a csővezetékben, akkor melegen, töltve kell a
csővezetéket meghajlítanunk. 90°-os hajlítás esetén az ovalitás mértéke az
átmérő növekedésével 3,5 - 5,5% is lehet. A szállítandó közeg maximális
üzemi hőmérséklete 300°C is lehet, az ehhez tartozó maximális üzemi
nyomás 20-32 bar között alakul a csőátmérő függvényében.
- Redős ív: Ez igényli a legkisebb beruházási költséget. Jellemzője, hogy a
külső és a belső ívhossz különbségét úgy próbálják kompenzálni, hogy a
redős ívek megfelelő szegmenseit felhevítik és meghajlítják. Az alábbi
ábrán látható a redős ívű cső, hegesztés utáni állapotban (6.28. ábra).
6.28. ábra Redős ív
99
Kialakításakor a következőket kell szem előtt tartani:
- A redőket egyenként készítsük el.
- Hevítés során zárjuk le a csővégeket, hogy elkerüljük az áramló levegő
okozta esetleges lehűlést.
- A redőket hevítsük fel 800-900 °C-ra.
- Csak akkor kezdjük el a második redő hevítését, ha az első redő már kihűlt.
Ezt a folyamatot ismételjük az ív elkészültéig.
- Kész ívek esetén ellenőrizzük az irányeltérési szöget.
A redős íveket magas hőmérsékletnél, (250-300 °C) de alacsonyabb
nyomástartománynál (9-16 bar) alkalmazzuk.
- Szeletelt ív: A szeletelt ív készítésének az a lényege, hogy a csőszakaszt,
melyből az ívet szeretnénk készíteni, adott szögben elszeleteljük, a
megfelelő elemeket 180°-ban elforgatjuk és végül összehegesztjük. Ebből
adódóan a szeletelt ív nem tekinthető csőhajlításnak, hanem ilyenkor
csőalakításról beszélünk.
Szeletelt ív készítésekor az elsődleges szempont a helyes előrajzolás. Ha
az előrajzolásunk pontos, arról könnyen lehet méretet leolvasni, még ha
nem 1:1-be készítettük el. Amennyiben arányosan kicsinyített a rajzunk,
minden paramétert tudunk olvasni róla. A szeletelt íveket azokban az
esetekben alkalmazzák, amikor a csőátmérőhöz képest a hajlítási sugár
kicsi.
100
6.1.2 Ívhossz és rövidülés meghatározása
Abban az esetben, ha 90°-os ívet szeretnénk készíteni hajlítással a következő

értékekre van szükségünk:
- Ismernünk kell a hajlítási sugarat,
- Ismernünk kell az első és a második szár hosszát.
Nézzük meg az alábbi ábrát. A rajzról kiderül, hogy melyik szakasztól és melyik
sugárról van is szó. (6.29. ábra).
6.29. ábra 90°-os hajlítás jellemző értékei.
Minden információ, amire szükségünk lehet, rajta van a rajzon. Mi az az ívhossz?

Nem más, mint az adott R sugarú kör ¼-ed része. Ezáltal lesz a hajlítás 90°-os. És
ezt hogyan határozhatom meg? Tudjuk azt, hogy a kör kerülete 2xRx. 90°-os
hajlításnál az ¼-ed részét kell vennünk ennek az értéknek, azaz
Leegyszerűsítve az egyenletet azt kapjuk, hogy 1/2xRx. Ha a  értékét

behelyettesítjük, akkor meg kaphatjuk a végeredményt, és az R, mint általunk
megadott hajlítási sugár lesz az egyetlen ismeretlen ebben az egyenletben.
S90 =1,57R.
101
Ezzel az egyszerű levezetéssel megkaptuk a 90°-os hajlítás ívhosszának az
értékét.
Most nézzük meg megint az ábrát, és határozzuk meg, hogy mekkora értéket
képviselhet az a bizonyos rövidülés. Az ábrán látható, hogyha nem foglalkoznánk
a hajlítási sugárral, pontosabban értéke 0 lenne, akkor pontosan egy
derékszögben záródó két egyenest kapnánk ().
6.30. ábra Hajlítási sugár nélküli „hajlítás”.
Nyilván a gépészetben ilyen rendszer nem megoldható, mert áramlástechnikai

szempontból nem lenne kedvező az ilyen ív, a papír, ahogy szokták mondani,
azonban türelmes. Ha e két egyenest kiegészítem a hajlítási sugárral,
megkaphatom a végállapotot.
A vízszintes szakasz hossza pontosan R, és a függőleges szakasz hossza is R.
ideális esetben tehát, az első szár hossza plusz a második szár hossza (R=0
hajlítási sugárral) rövidülésmentesen megadná ezt az idomot. Azt már tudjuk, hogy
egy negyed körív hossza 1,57xR. Az előbbiekből kiderül, hogy a vízszintes és a
függőleges szakasz hossza, azaz az érintő szakaszok hossza R+R=2R. Könnyen
látható, hogy a két érték közti különbség lesz a rövidülés. Azaz
K90=2R-1,57R=0,43R.
Tehát ekkora értékkel kell csökkenteni a cső hosszát ahhoz, hogy az adott R
sugarú hajlítást elvégezve pontosan a rajznak megfelelő idomot kapjuk meg.
102
Következő lépésként készítsük el a végállapotnak a kezdeti, kiindulási rajzát. A
szerkesztés a következő (6.31. ábra)
6.31. ábra 90°-os hajlítás felmérése a csővezetékre.
Felmérjük az adott csőre az L1 hosszúságú első szárhosszt. Ezután az első

szárhossz végétől felmérjük a második szárhosszat. Ha ez megvan, akkor a
második szárhossz végétől visszamérjük a rövidülést, és ezt a csődarabot fogjuk
levágni, ez lesz az a csőhossz, amit megfelelő helyen hajlítva a végállapotot
kapjuk eredményül. Ezt követően az első szárhossz végétől visszamérjük az R-et,
a hajlítás sugarának hosszát és ennek a pontnak a végétől előremérjük az ívhossz
hosszát. Az ívhossz lesz az a szakasz, amit a hajlítópofába kell fognunk, vagy ezt
a szakaszt felhevítve (persze száraz homokkal megtöltve) hajlítjuk meg. Miért
írtam zárójelbe hogy száraz homok? Ha nedves homokkal töltenénk meg, akkor a
hevítés hatására a vízgőz formájában, térfogatának többszörösére „duzzadva”
súlyos balesetveszélyt okozhatna (6.32. ábra).
6.32. ábra Nedves homok használata során keletkezett palástnyílás.
103
Azt persze nem kell említenem, hogy melegen történő hajlításkor homoktöltéssel,
a két csővéget le kell dugóznom, hogy horpadás nélkül tudjak hajlítani. Ha a
fejlődő gőz nem vetné le a végdugókat, elképzelhető, hogy az izzó acélcső nyílna
meg, ami súlyos károkat okozhatna.
Nézzük meg a hajlítás meghatározását abban az esetben, ha mondjuk 180°-os
hajlítást szeretnénk készíteni (6.33. ábra).
6.33. ábra 180°-os hajlítás jellemző értékei
A feladat nagyon hasonlít a 90°-os hajlításhoz, azzal a különbséggel, hogy itt nem
¼-ed körív, hanem ½-ed körívben hajlítjuk meg az a csövet. Azaz képlet szerint
ami nem más, mint Rx, azaz
S180= 3,14R.
A rövidülés is hasonló módon számolható.
K180=4R-3,14R=0,86R.
Az előzőhöz hasonlóan készítsük el ennek is a kiindulási állapotát. Első lépésként

egymás után felmérjük a csőszakaszra? Az L1, majd L2, végül az L3 értékeket. Az
104
L3 végétől visszamérjük a rövidülést, hasonlóan a 90°-os hajlításkor az L1 végétől
visszamérünk R hajlítási sugarat és annak végétől előre mérjük az ívhosszat.
Ez az ívhossz lesz azaz érték, amit hajlító pofába fogva, vagy felhevítve, kiadja a
180°-os hajlítások értékét közelítő pontossággal (6.34. ábra).
6.34. ábra 180°-os hajlítás felmérése a csővezetékre.
6.1.3 90°-os ív közelítő számítással
A fenti példán jól látható volt, hogy a csővezeték hajlítási ívhosszát az L1 hossz
végpontjától kiindulva mértük fel. Derékszögű hajlítás esetén ez az érték 1,57R.
Nézzük meg az alábbi számítási feladatot.
L1= 2320 mm
L2= 1530 mm
R= 50 mm
S90=1,57R=1,57x50= 78,5 mm
k90=0,43R=0,43x50= 21,5 mm
L=L1+L2-k90=2320+1530-21,5= 3828,5 mm
105
Látható, hogy a kapott ívhossz kb. más félszer hosszabb, mint a hajlítási sugár. És
ha a méretpontot vesszük figyelembe, látható, hogy az ívhossz cca. 1/3-a van a
méretpont után és 2/3-a a méretpont előtt. Ebből jött az a régi ökölszabály,
miszerint az ívhosszat úgy mérjük fel, hogy „egyet előre, kettőt vissza” mérünk. A
szerelőiparban közelítőleg meghatározott hajlítási sugár a hajlítandó csővezeték
átmérőjének a kétszerese, azaz R=2d. Tehát egy csőátmérőt mérünk előre, két
csőátmérőt vissza, és ezt a szakaszt fogjuk felhevíteni a hajlításhoz.
6.1.4 180°-os ív számítással.
Végezzük el az alábbi számítást. A végeredményből kiderül, hogy az ívhossz

hossza közelítőleg a hajlítási sugár háromszorosa. Itt meg kell jegyezni, hogy a
hajlítási sugár a második szár hosszának a fele.
L1= 2000 mm
L2= 300 mm
L3= 1850 mm
R=L2/2=150 mm
S180=3,14R= 471 mm
K180=0,86R= 129 mm
L=L1+L2+L3-k180= 2000+300+1850-129= 4021 mm
Közelítő eljárással az ívhosszat úgy határozhatjuk meg, hogy a méretpont után

felmérünk 2R-nyi távolságot, a méretpont előtt pedig R-nyi távolságot. Ha tartjuk
magunkat az előzőekben leírtakhoz, akkor 180°-os hajlítás esetén az ívhossz a
csőátmérő hatszorosa.
106
6.1.5 Összetett hajlítások
A 90°-os, valamint 180°-os ív készítésének begyakorlását követően vegyünk olyan

komplexebb feladatokat is, amelyeknél egy többszörösen meghajlított csőszakasz
hosszának a meghatározása a cél. Ha a kivitelezés helyszíne olyan, hogy több
ismétlődő szakaszt találhatunk benne, akkor célszerű azokat előre, műhelyben
legyártani. Természetesen meg kell említeni, hogy ebben az esetben a helyszíni
felmérésnek nagyon pontosnak kell lennie, hiszen elég egyetlen hibás
méretfelvétel, és nem lesz megfelelő a szakasz. Nem is beszélve arról, hogy ha
többszintes épületről van szó, akkor a hibás szakaszok száma több tíz is lehet.
Természetesen megoldható a korrigálás, azaz, ha rövidebb lett az egyik
szakaszunk, és ezáltal az egyik faltól való elállása jóval több, mint amekkora
kellene, a következőt kell tenni:
 Hibás szakasz előtti vezeték elvágása,
 Megfelelő hosszúságú passzdarab beillesztése.
Igaz, hogy megoldottuk a problémát, viszont rengeteg időt vesztettünk, és a

csőszakasz esztétikailag se lesz megfelelő.
Ugyanez a probléma fordított helyzetben is. Ha hosszabb a szakaszunk, mint a
valódi hossz, ki kell vágnunk egy megfelelő hosszúságú csődarabot, és utána
hozzuk létre a kötést. Az alábbiakban fogunk példát csinálni olyan esetre is, amikor
a helyszíni felmérés megfelelő volt, és lesznek olyan esetek is, amikor a
helyszínen derül ki, hogy hibásan lett felmérve, és legyártva a csőszakaszunk.
Első esetben vizsgáljuk meg az alábbi ábrát. Egy összetett csőhálózat
axonometrikus képe látható. A rajzunkon fel kell tüntetni mindenegyes csőszakaszt
és minden ívet, hogy a számításokat el tudjuk végezni. Egy rajz nem minden
esetben méretarányos, ha a helyszínen csak vázlatot készítünk, akkor a méreteket
mindenféleképpen meg kell adni.
Az ábra alatti táblázatban az adott csőszakaszok hossza, valamint az ívek hajlítási
sugara lett megadva. Fel van tüntetve még mindezek mellett a csőméret is, ennek
jelen esetben még nincs szerepe, de a későbbiekben olyan feladatokat is
megoldunk, ahol különböző átmérőjű csövekből fog a rendszerünk felépülni.
Vizsgáljuk meg az ábrát.
107
Szakasz
R (mm) Csőméret
Szám Hossz (mm)
1 144 100 1”
2 1500 150
3 2000 150
4 1000 100
5 144
A csővezeték két falsíkon halad, szám szerint négy darab 90°-os ívhajlítás
található benne, és öt darab egyenes szakaszból áll. A hossz meghatározása
kétféleképp is megállapítható:
 „Feldaraboljuk” a csővezetékünket úgy, hogy csak 1-1 darab 90°-os hajlítást
végezzünk, majd összeadjuk az értékeket, hogy megkapjuk a hosszat.
 Egy lépésben, egymás után felmérve határozzuk meg a csőszakasz
hosszát, bár ez tűnik a bonyolultabb feladatnak, ám kellő gyakorlás után
rutinszerűvé válhat.
Az első esetben nincs más dolgunk, csak kiszámolni a négy darab 90°-os
ívhajlítást, és ha megfelelő volt a számítás, összeadva megkapjuk a jó eredményt.
A számításokat elvégezhetjük úgy, hogy az ívek közötti egyenes szakaszokat
megfelezzük. Azaz:
Első 90°-os ív meghatározása
108
S90°(1)= 1,57*R= 1,57*100= 157 mm
k90°(1)= 0,43*R= 0,43*100= 43 mm
L(1)= L1(1)+L2(1)- k90°(1)= 144+750-43= 851 mm
Második 90°-os ív meghatározása

S90°(2)= 1,57*R= 1,57*150= 235,5 mm
k90°(2)= 0,43*R= 0,43*150= 64,5 mm
L(2)= L1(2)+L2(2)- k90°(2)= 750+1000-64,5= 1685,5 mm
Harmadik 90°-os ív meghatározása

S90°(3)= 1,57*R= 1,57*150= 235,5 mm
k90°(3)= 0,43*R= 0,43*150= 64,5 mm
L(3)= L1(3)+L2(3)- k90°(3)= 1000+500-64,5= 1435,5 mm
Negyedik 90°-os ív meghatározása

S90°(4)= 1,57*R= 1,57*100= 157 mm
k90°(4)= 0,43*R= 0,43*100= 43 mm
L(4)= L1(4)+L2(4)- k90°(4)= 500+144-43= 601 mm
Ezzel a számítással megkaptuk mind a négy 90°-os ívhajlításhoz szükséges

csőhosszúságot. Ha ezt a négy számot összeadjuk, megkapjuk a keresett értéket,
azaz:
L=L(1)+L(2)+L(3)+L(4)=851+1685,5+1435,5+601= 4573 mm
Belátható, hogy egy ilyen összetett csőhálózatnál nehézkes meghatározni a

szükséges csőhosszat, mert több olyan pontunk is akad, ahol hibás érték
behelyettesítésével rossz végeredményt, és ezáltal hosszadalmas helyszíni
utómunkálatokat kapunk.
Másik esetben, amikor egy lépésben határozzuk meg a szükséges csőhosszat, a
kiindulási pont hasonló, ugyanis:
 Össze kell adnunk a szakaszok hosszát,
 Ki kell számítanunk minden ívre az ívhosszat, valamint a rövidülést,
109
 A szakaszok összesített méretéből ki kell vonnunk az összes rövidülést, és
ezáltal fogjuk megkapni a szükséges csőhosszat.
A különbség az előrajzolásból adódik, hiszen itt egyetlen rajzon tüntetünk fel

mindent, mert többszörös hajlítást végzünk rajta. Ennek köszönhetően ebben az
esetben a hibalehetőség jóval kisebb, mint az előzőnél, bár természetesen ha nem
a megfelelő helyre írunk egy értéket, akkor itt is hibát vétünk. Azonban egyetlen, jól
áttekinthető ábra áll rendelkezésünkre, kis odafigyelés mellett biztosak lehetünk a
dolgunkban.
Az alábbi ábrákon láthatjuk az összetett csőhajlítás meghatározását egyetlen
lépésben. A könnyebb megértés érdekében több fázisra bontom az előrajzolást.
Kiindulásként tehát határozzuk meg a szakaszok hosszát:
Lcs=144+1500+2000+1000+144= 4788 mm
Következő lépésként számoljuk ki minden egyes ív hosszát és az ívekhez tatozó

rövidüléseket. Mivel ezt az imént már meghatároztuk, ezért az újbóli kiszámítást
mellőzve, csak a végeredményeket írjuk le:
S90°(1)= 157 mm k90°(1)= 43 mm

S90°(2)= 235,5 mm k90°(2)= 64,5 mm
S90°(3)= 235,5 mm k90°(3)= 64,5 mm
S90°(4)= 157 mm k90°(4)= 43 mm
Bonyolultnak tűnhet, pedig higgye el mindenki, hogy nem bonyolult, csak egyszer
kell megértenünk, és kellőképp begyakorolnunk, a többi megy magától. Ezt
követően a szakaszok összesített méretéből kivonjuk az összes rövidölést, ezáltal
megkapjuk a szükséges csőhosszat:
L=Lcs-( k90°(1)+k90°(2)+k90°(3)+k90°(4))=4788-(43+64,5+64,5+43)=4573 mm
Tehát egy 4573 mm hosszúságú csövet kell levágnunk ahhoz, hogy az adott
sugarú ívek meghajlítását követően a helyszínen pontosan tudjunk szerelni.
110
Következő lépésben rajzoljuk fel egyetlen ábrába az összetett csőhajlítás
meghatározását.
Azt már tudjuk, hogy mekkora hosszúságú csőre van szükségünk, a hajlítások
pontos helyét kell csak meghatároznunk. Az alábbi ábrán az első hajlítás helyét
fogjuk felrajzolni. A cső végéről felmérjük az első szakasz hosszát, azaz 144 mm-t.
hasonlóan a 90°-os ívhajlításhoz, ettől a ponttól visszamérjük a hajlítási sugarat,
azaz 100 mm-t. abból a pontból pedig amit kaptunk, előremérjük a már korábban
kiszámolt ívhosszat, ami 157 mm. Ezzel meg is kaptuk az első szakaszunkon azt a
területet, ahol a hajlítást kell majd elvégeznünk.
A feladat ezzel természetesen még korántsem fejeződött be, hiszen le kell

vonnunk a rövidülést, hogy a valódi hosszat megkapjuk. Ezt korábban úgy
határoztuk meg, hogy a második szakaszból vontuk le a rövidülést, de ennél az
összetett szerelésnél azonban nem így végezzük el. A rövidülést itt is le kell
vonnunk és erre az alábbi ábra mutat megoldást. Jól látható, hogy a 144 mm-es
első szakasz végén nemcsak a hajlítási sugarat kell visszamérnünk, hanem
ugyanebben a pontban mérjük vissza a rövidülést is. ha visszamértük, akkor
megkapjuk a második szakasz kiindulási pontját, ahogy az a … ábrán látható.
111
A rajzolás, ettől a pillanattól kezdve csak ismétlődni fog. A második szakasz
végpontjából mérjük vissza mind a hajlítási sugarat, mind pedig a rövidülést is. A
hajlítási sugár végpontjából előremérjük a kiszámolt ívhosszat, a rövidülés
végpontjából pedig előremérjük a harmadik szakaszt.
Az összetett hajlítás teljes, kész ábrája a …. Ábrán látható. A rajzból kitűnik, hogy
egyetlen ábrán meghatároztunk mindent, az összes jellemző méret leolvasható.
6.2 Ferde elhúzás (dobás)
Mit nevezünk dobásnak, vagy más néven ferde elhúzásnak? Azt a ferde síkban
haladó vezetésszakaszt, amely függőleges irányból vízszintesre tér át, miközben
egy adott méretű tengelytávolságot hidal át (6.35. ábra).
112
6.35. ábra Ferde elhúzás axonometrikus ábrája.
Kialakításának egyik módja, ha két forrcsőívet hegesztenek egymáshoz, melyek

0< t ≤ 2r0 tengelytávolságnyi dobás állítható elő. Nyilván ez az érték akkor 0,
amikor nincs a függőleges szakaszról a vízszintes szakaszra való áttérés során
tengelydobás, és 2r0 a maximális érték, amennyiben két 900-os idomdarab
összehegesztésével állítjuk elő a ferde elhúzást (6.36. ábra).
6.36. ábra Ferde elhúzás készítése forrcsőívekből.
A ferde elhúzás kialakításának másik módja, ha nem forrcsőívekből készítjük,

hanem hajlítjuk a csővezetéket a megfelelő alakra, és ezáltal alakítjuk ki a kívánt
idomot.
113
Ebben az esetben viszont figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a csővezeték
íveinek hajlítása során a két szomszédos ív között szabad, egyenes csőszakaszt
kell hagynunk. Máskülönben a csőhajlító gépbe nem tudnánk elvégezni a kellő
mértékű hajlítást (6.37. ábra).
6.37. ábra Ferde elhúzás készítése hajlítással.
Az alábbi ábrákat megnézve háromféle jellemző hajlítási mód lehetséges. Figyelni

kell azonban arra, hogy melyiket hol alkalmazzuk, mert előfordulhat olyan eset,
hogy a nem megfelelően kialakított dobás zavart okoz a fűtési rendszerben (6.38.
ábra).
6.38. ábra Ferde elhúzások különböző építési magasság mellett.
114
Nézzük meg az alábbi ábrát. Ebben az esetben, központi fűtési rendszernél a
fűtési vízből a levegő kiválás miatt ebben a pontban légzsák alakulhat ki. A légzsák
akár az adott szakasz leállását is eredményezheti. Ezért ezt a fajta ferde elhúzást
csak a gőzfűtések építése esetén engedhetjük meg (6.39. ábra).
6.39. ábra Ferde elhúzás készítése gőzfűtésnél.
Sokszor nem lehet elkerülni olyan esetet, amikor olyan dobás készítése a
feladatunk, ami egyúttal egy másik csőszakaszt is elkerül. Például egy olyan
vezetés szakasz, ami a függőleges vezetéssel azonos tengelytávolságban
helyezkedik el. Ilyenkor fontos tényező a két csővezeték közötti távolság pontos
meghatározása (6.40. ábra).
6.40. ábra Szigetelt vezetékek ferde elhúzása.
115
Figyelembe kell venni azt is, hogy a két csővezeték szigeteléssel van ellátva, tehát
a két csővezeték között a szigetelés vastagságát is rá kell hagyni
6.3 Emeletív (etázs)
Az emeletívek olyan csőszakaszok, melyeknek tengelye eltolódik, de csak egy

síkban. Elkészítésének módja hasonlít a ferde elhúzáshoz, ezt is varrat nélküli
forrcsőívekből készítik, a következőképpen (6.41. ábra).
6.41. ábra Emeletív axonometrikus képe.
Adott két azonos szögű ív, melyet egymással 1800-os szögben elforgatunk, és
összehegesztünk. Nyilván ebben az esetben is a tengelytávolság 0 < t ≤ 2r0 lehet.
Abban az esetben azonban, ha ez az érték 0, egy egyenes szakaszról beszélünk,
amin „nem történt” semmi változás, a tengelytávolság nem változik.
Amennyiben ez az érték 2r0 az azt jelenti, hogy 2 db 900-os ívet hegesztettünk
össze és így hoztuk létre a kívánt idomot.
Amennyiben hajlítással készítjük el ezt az idomot, figyelni kell, csakúgy mint az
előzőben ismertetett részben, hogy a csőhajlító gépnek a kialakítástól függő
szerkezeti hossz, vagy befogási hossz elegendő legyen. Ilyenkor célszerű itt is egy
egyenes szakaszt hagyni a két hajlítás között, és ezáltal elkerülhetjük az idom
helytelen kialakítását, a csőhajlító gép esetleges tönkremenetelét (6.42. ábra).
116
6.42. ábra Emeletív készítése hajlítással.
Célszerű odafigyelni a kialakításnál, hogy hajlítással, vagy forrcsőívekből hozzuk

létre a kívánt emeletívet (6.43. ábra).
6.43. ábra Emeletív készítése forrcsőívekből.
Hajlításnál az l0 értéknek nagyobbnak kell lennie, mint a csőhajlító gép befogási

hossza. Amennyiben az l0 kisebb, ahhoz az emeletívet varrat nélküli
forrcsőívekből, egyenes csőszakasz közbeiktatásával, hegesztett kötéssel
célszerű elkészíteni (6.44. ábra). Ez a fajta kialakítás kétféleképp is csökkentheti a
beépítés méretét:
117
Kisebb görbületi sugár, mintha hajlított ívből készült volna (r0~1,5 d, ahol d a
hajlított csővezeték külső átmérője)
A két ív közé hegesztett egyenes csőszakasz hossza bármekkora lehet.
6.44. ábra Emeletív készítése passzdarab közbeiktatásával.
Összefoglalásként elmondható, hogy a szerelési időt, és a kialakított csőidom

gyártási költségét tekintve célszerűbb hajlítással elkészíteni az emeletívet, ugyanis
ezáltal a hegesztési varratok számát jelentősen lecsökkenthetjük.
6.4 Kerülők készítése
Ha épületgépészeti csőhálózatot építünk, gyakran fordul elő az az eset, hogy két

csővezeték keresztezi egymást. A két csővezetéknek ki kell kerülnie egymást,
ekkor alkalmazzák a kerülő idomokat. Kerülők készítésekor háromféle variáció
lehetséges (… ábra):
 Kisebb átmérőjű csővel (D1) kerülünk ki egy nagyobb átmérőjű csövet (D2)
 Nagyobb átmérőjű csővel (D1) kerülünk ki egy kisebb átmérőjű csövet (D2)
 A két cső átmérője azonos.
118
A kerülőt meghatározhatjuk számítással is, de összetettsége miatt ebben a
részben nem kívánok vele foglalkozni. Ha kerülőt kell készítenünk, akkor közelítő
pontosságú eljárással is lehet ilyen idomot műhelyben gyártani. Azonban közelítő
eljárással készített kerülőnél tudnunk kell, hogy a két cső falának elállása nem
határozható meg pontosan. Egy kerülő idom három részre tagolható, két 45°-os és
egy 90°-os ívre. Abban az esetben, ha hajlítással készítjük az idomot, akkor a 90°-
os ívvel kell kezdenünk, majd ezt követi a két szélső 45°-os ív meghajlítása.
Természetesen figyelni kell a hajlítási sugárra is, hogy a két cső falának elállása
megfelelő legyen. Előfordulhat ugyanis, hogy hibás helyszíni felmérés miatt a
műhelyben legyártott kerülőidom ütközik a kerülendő csővel, a helytelenül
választott hajlítási sugár következtében.
Azonban meg kell jegyezni, hogy ha a kerülendő cső tengelyvonala, illetve a kerülő
cső tengelyvonala pontosan keresztezi egymást, a 90°-os és a 45°-os hajlítások
hajlítási sugarai nem lesznek egyformák. A 90°-os hajlítási sugárnál a 45°-os
hajlítási sugárnak nagyobbnak kell lennie, hogy a kerülőnk ugyanolyan távolságra
legyen a falsíktól, mint a megkerült csővezeték.
119
Kis ellenőrzéssel kideríthető, hogy ha a kerülendő cső tengelyvonalát tekintjük a
kerülőidom 90°-os ívhajlítási sugár középpontjának, a következőképpen alakulnak
a paraméterek:
 Abban az esetben, ha nagyobb átmérőjű csővel kerülünk kisebbet, akkor a
45°-os ív hajlítási sugara 2-szer legyen nagyobb, mint a 90°-os ív hajlítási
sugara.
 Abban az esetben, ha mindkét cső átmérője azonos, a 45°-os ív hajlítási
sugara 2,5-szer akkora legyen, mint a 90°-os ívj hajlítási sugara.
 Végül, ha kisebb átmérőjű csővel kerülünk nagyobbat, a 45°-os ív hajlítási
sugara 3,5-szer legyen nagyobb, mint a 90°-os ívj hajlítási sugara.
Kerülő készítésekor is meg kell határoznunk a „rövidülést”. Miért került idézőjelbe?

Nos jelen esetben a tényleges nyomvonalunk hosszabb lesz, ezért a rövidülést
hozzá kell adnunk, nem pedig levonni. Épp ezért nem rövidebb szakaszt kell
levágnunk, hogy a kerülő idomot el tudjuk készíteni, hanem hosszabbat, a
rövidülés értékével hosszabbat.
A rövidülés meghatározásakor nincs más dolgunk, csak ismernünk kell a 90°-os ív

hajlítási sugarát. Ennek tudatában a 45°-os ív hajlítási sugara a fent említett
módon könnyűszerrel meghatározható. Ennek köszönhetően mind a kerülő cső,
mind a kerülendő cső is ugyanolyan távolságba lesz a falsíktól. Természetesen ez
csak közelítő eljárás, jelen esetben a két cső falának egymástól való elállása nem
nagy. Másrészt meg kell jegyezni, hogy a két cső átmérője között nincs
120
számottevő különbség. Belátható, hogy egy ½”-os csővezetéket nem fogunk
megkerülni egy 4”-os csővezetékkel, de ugyanez természetesen fordítva is igaz.
Hajlításon kívül másik megoldás lehet, ha előregyártott ívekből oldjuk meg a
csővezeték megkerülését, ívhegesztéssel. Ebben az esetben azonban, mivel az
előregyártott ívek hajlítási sugara adott, a 90°-os és 45°-os ívidomok közé
passzdarabot kell beépíteni, hogy a csövünk a falsíkhoz közel legyen. Ebben az
esetben a passzdarab hossza megközelítőleg akkora legyen, mint a hajlítási sugár
(tengelyközép).
Ívidomból készített kerülő 6 db hegesztést tartalmaz. A sok varrat miatt nem lesz
esztétikus, és elkészítése rengeteg időt vesz igénybe. Nem beszélve a
költségekről, ami az idom elkészítésével jár.
6.5 Elágazó idomok készítése
Elágazó idomok alkalmazása során a feladat az áramlás szétosztása, valamit

egyesítése. A kereskedelmi forgalomban kaphatóak a patentívhez hasonló,
többféle méretű kovácsolt elágazó idomok is. Elágazó idomokat a következő
lépések figyelembevételével tudjuk gyártani:
- Nyílást készítünk azon a csövön, ahonnan leágazni szeretnénk, és
előkészítjük a hegesztésre,
- Az elágazó csövet is előkészítjük a hegesztésre (felületét megtisztítjuk, stb),
- A két csővezetéket összehegesztjük.
6.5.1 Az elágazások készítésének megoldásai.
A legjellemzőbbek a következők:
- Lyukasztószerszámmal készített elágazás: Általában műhelyben készítjük,

mert ezt a fajta elágazást a helyszínen nehéz kivitelezni. A csővezetéket
befogjuk és elkészítjük a nyílást a lyukasztóbélyeggel. A lyukasztás
hatására a csővezeték kissé behorpad (6.45. ábra).
121
6.45. ábra Lyukasztást követően behorpadt cső
Amennyiben ez az érték nem több, mint 2-3 mm, a csővezetékben levő

közeg áramlásában nem játszik jelentős szerepet ez a keresztmetszet
csökkenés. Mivel a horpadás kissé síkba hozza a lyukasztott területet, a
fűzővarratnál, majd végleges hegesztés kialakításánál még előnyünk is
származhat ebből. Az esetek többségében csak kis átmérőjű csővezetékek
leágazásainak készítésekor használják. (DN15-DN25)
- Térgörbe végződésű elágazás. A hagyományos elterjedt eljárási mód a
következő (a szerkesztés menetével a műszaki ábrázolás tantárgy
keretében részletesen megismerkedhetünk):
- Megszerkesztjük a két csővezeték áthatási görbéjét rajzlapon, illetve
annak kiterítettjét (6.46. ábra),
122
6.46. ábra Térgörbe végződésű csonk vetületi képeinek szerkesztése.
- A kapott hullámvonalat átrajzolják egy vékony fémlemezre, majd ezt

követően kivágják,
- A kivágott lemezt a későbbiekben sablonként is fel lehet használni (6.47.
ábra),
6.47. ábra Kiszerkesztett térgöbe.

- A sablont meghajlítják, és az elágazó csőpalástra helyezik,
- Az elágazó csővégre rárajzolják a görbét,
- Kézi lángvágással kivágják az átrajzolt vonal mentén a leágazást,
- A kapott felületet készre csiszolják,
- Pontos megmunkálást követően az elágazócső görbéjét rárajzolják az
alapcsőre, és ott is kimunkálják,
- Leélezést követően összehegesztik a felületeket.
Egyenes végződésű leágazás: Fűtési osztók, és gyűjtők készítésekor
alkalmazzák ezt a fajta leágazási módot, amikor is az alapcső átmérője
minimum két mérettel nagyobb, mint a leágazó csőé. A készített csonkot olyan
mélyre kell betolni, hogy a leágazó cső szélső alkotói az alapcsövön belülre
essenek. Viszont a leágazó csövet ebben az esetben be kell vágni, elkerülve
ezzel a légzsák kialakulását (6.48. ábra).
6.48. ábra Egyenes végződésű leágazás készítése.
123
- Kihúzással készített leágazás: Ezt az eljárást manapság szinte minden
típusú fémcsőre alkalmazzák. Lényege, hogy egy kihúzószerszámot
alkalmazva készítjük el a leágazás. Az alapcsövön egy ellipszis alakú
nyílást képezünk, amelyet felhevítünk. Ezt követően behelyezzük a
kihúzószerszámot, és kihúzzuk a felhevített csövön. Folyamatosan
melegítjük a munkadarabot, hogy a szerszám könnyen kifusson, a
kiemelkedő nyak pontos legyen. A csonkra tompavarrattal hegesztjük rá a
leágazó csövet (6.49. ábra).
6.49. ábra Kihúzással készített leágazás.
Vékonyfalú csöveknél (lágyacél, réz) és kisebb átmérőknél, hidegen,

melegítés nélkül is el lehet végezni ezt a műveletet. Egy furatot készítenek
a csőre, a nyakkihúzó szerszámot behelyezik, és egy menetes szár
forgatásával felfelé kihúzzák a nyakat.
6.6
6.7 Szűkítőidom készítése
Az épületgépészetben ott alkalmaznak szűkítő, (illetve ennek megfordításával)

bővítő idomokat, ahol változtatni akarjuk a csővezetékben áramló közeg
áramlástechnikai paramétereit. Megfelelően kialakított szűkítőkkel a közeg
nyomását, sebességét tudjuk módosítani. Attól függően, hogy milyen az áramló
közeg, és hogy milyen feltételeknek kell megfelelni, megkülönböztetünk (6.50.
ábra):
124
- Koncentrikus szűkítőt
- Excentrikus szűkítőt
6.50. ábra Szűkítők kialakítása
Koncentrikus szűkítő esetén a tengelyvonal közös marad, míg excentrikus

szűkítőre az a jellemző, hogy két csőtengelye nem esik egybe, csak a csőpalást
egyik alkotója közös. A koncentrikus szűkítőket általában felszálló vezetékeknél
alkalmazzák, míg az excentrikus szűkítőket inkább az alapvezetékbe építik be.
Excentrikus szűkítőknek alapvezetékbe való beépítésekor viszont további
kritériumoknak kell megfelelnie. Nézzük meg az alábbi rajzokat. Másképp kell
beépíteni melegvíz-fűtés és másképp gőzfűtés során az excentrikus szűkítőt.
Természetesen a lejtést is figyelembe kell venni. Miért nem célszerű fordítva
szerelni? Ha melegvíz-fűtésnél a közös alkotó alul lenne, akkor előfordulhatna,
hogy a vízből kiváló levegő nem tudna eltávozni a fűtési rendszerből, ez pedig
károsan befolyásolhatná a fűtést (6.51. ábra).
6.51. ábra a.) A levegő bennrekedhet, b.) A kivált levegő el tud távozni.
125
Gőzfűtésnél pedig, ha a közös alkotó felül lenne, a kondenzátum nem tudna teljes
mértékben távozni a kazán felé, leüríthetetlen vízzsák alakulna ki (6.52. ábra).
6.52. ábra a.) A kondenzátum bennrekedhet, b.) A kondenzátum le tud folyni.
Szűkítő idom készítésének módja:

- Zömítéssel készített szűkítő,
- Hegesztett szűkítő,
- Sajtolt szűkítő.
6.7.1 Zömített szűkítő készítése
Kis mérettartományban készíthető, (NA15-NA50) és azokban az esetekben, ha a

szűkítés a 20 mm-es mértéket nem lépi túl. A készítés menete: felhevítjük a
csövet, majd kalapácsütésekkel kialakítjuk a szűkített átmérőt. Koncentrikus és
excentrikus szűkítőket is gyárthatunk ezzel a módszerrel. Utólagos megmunkálást
igényel, mert a kovácsolás során a szűkített csőátmérő deformálódik, és kör
keresztmetszetűre kell kalibrálni.
6.7.2 Hegesztett szűkítők készítése

Bonyolultabb műveletet igénylő eljárás, hiszen nemcsak hevíteni és
összehegeszteni kell az idomot, hanem egy ék alakú formát ki is kell vágni belőle.
- Hegesztett excentrikus szűkítő készítése: Nézzük meg az alábbi
axonometrikus ábrát (6.53. ábra).
6.53. ábra Hegesztett excentrikus szűkítő szabásvonalrajza
126
Az ábra minden jellemző paramétert tartalmaz, de a rajzról már most
látható, hogy kialakítása nagy pontosságot igényel. Az ábrán jelölt sraffozott
területeket kivágva, az egymással szemben lévő ívek hajlítás után
egybeesnek, és összehegeszthetőekké válnak (6.54. ábra).
6.54. ábra Jellemző pontok megjelölése excentrikus szűkítőnél.
A kivágást követően térhetünk rá a hevítésre. Az alábbi ábrán sorszámozva

jelöltük a hevítendő felületeket. A hevítést az 1-es és a 2-es zóna
felhevítésével kezdjük, majd ezt a két felületet meghajlítjuk. Ezután
következhet a 3-as szakasz hevítése, ügyelve arra, hogy a 4-es terület
hideg maradjon (6.55. ábra).
6.55. ábra Hevítési zónák meghatározása.
Amikor a felső féllel végeztünk, az alsó területet igazítjuk meg. Utolsó

lépésként az ábrán látható 30 mm-es szakaszt hevítjük fel, és hajlítjuk le a
felső részt. Fűzővarrattal rögzítünk. Felhevítjük a szűkített véget és
kalibráljuk. Ezt követően elkészítjük a teljes hegesztési varratot.
- Hegesztett koncentrikus szűkítő készítése: Elkészítésének módja szinte

megegyezik az excentrikus szűkítőével, mindössze abban különbözik, hogy
127
két vagy több szimmetrikus területet vágunk ki az alábbi ábrán látható
módon (6.56. ábra).
6.56. ábra Jellemző pontok megjelölése koncentrikus szűkítőnél.
A hevítési zónák megegyeznek az excentrikus szűkítő készítésénél

megismert módon. Összefoglalásként elmondható, hogy ezzel az eljárással
egy hosszabb készítési időt igénybe vevő szűkítőt készíthetünk, a sok
hosszvarrat miatt pedig alacsony nyomástartományban (pümax=16 bar)
alkalmazható.
6.7.3 Sajtolt szűkítők
Általában simavégű varratnélküli acélcsőből készítik. Felhevítik a cső végét és egy,

a szűkített cső átmérőjének megfelelő kúpos kialakítású süllyesztékbe sajtolják,
kedvező feltételeket teremtve a szűkítőre nézve. Egyetlen hátránya, hogy kis
átmérőviszonyokkal lehet készíteni.
6.8 Csővég lezárások
Abban az esetben, ha a fűtési rendszer csőhálózatát majd a későbbikben bővíteni

akarjuk, és erre már a tervezéskor gondolunk, célszerű ideiglenesen lezárni a
csőszakasz végét. Erre a lehetőségre nyújt megoldást, ha a cső végére egy
karimát hegesztünk és ehhez kapcsolódunk egy vakkarimával.
Akkor, ha a fűtési rendszert több szakaszra osztottuk, több fűtési körrel láttuk el,
célszerű fűtési osztót az előremenőbe és fűtési gyűjtőt a visszatérő vezetékbe
beépíteni. Az osztó-gyűjtő szerkezetek egy-egy alapcsőből, és párhuzamosan
128
kapcsolt elágazásokból állnak. Az alapcsövek végeit az alábbi ábrán feltüntetett
kialakításokkal zárják le (6.57. ábra).
6.57. ábra Egyszerű, mélydomborítású és hornyos síkfenék.
A osztó-gyűjtő szerkezet végeire hegesztett csőfenék lehet egyszerű síkfenék

kialakítású, mélydomborítású, vagy tehermentesített horonnyal rendelkező
síkfenék.
129
7 Csővezetékek szigetelése
A komfortérzet fokozása érdekében a helyiségeket fűteni kell. A hőt a hőtermelő
„szolgáltatja” és csővezetékeken keresztül (hőszállító) jut el a helyiségben levő
hőleadóig. A cél az, hogy a megtermelt hő eljusson a rendeltetési helyére a lehető
legkevesebb hőveszteség mellett. Pedig a csővezeték nemcsak fűtött, hanem
fűtetlen helyeken is keresztül mehet. Ez pedig azt jelentené, hogy nem az adott
helyiséget, hanem a csővezeték útjának környezetét is fűtjük, ami
energiapocséklás. Ennek elkerülésére a csővezeték hőveszteségét a lehető
legminimálisabbra kell csökkenteni. Ezt úgy érjük el, hogy leszigeteljük a
vezetéket. Ha nem szigetelnénk le a rendszert, előfordulhatna, hogy a nem áramló
közeg hőmérséklete annyira lehűl, hogy megfagy. A csővezetékek hőszigetelése
fagyveszélyes helyen üzemszüneti időszakban a fűtőközeg befagyását csak
késlelteti, de meg nem akadályozza. Szigetelőanyagként olyan anyagokat
használnak, aminek rossz a hővezető képessége. Ilyenek például:
- Poliuretán, polietilén anyagú habosított műanyag,
- Üveg-, bazaltkő és ásványgyapot.
Amennyiben megfelelően van kialakítva, kellőképpen van szigetelve a fűtési
csőhálózat, a keletkező hőveszteség csaknem 80%-át el lehet kerülni. Törekedni
kell arra, hogy a szigetelés vastagsága elérje a szigetelendő cső külső
átmérőjének 2/3-át, de minimum 20 mm legyen. Mindennél fontosabb feladat a
szigetelés elkészülte után, hogy a szigetelést magát is megvédjük. Ugyanis ha a
szigetelőanyagot nedvesség éri, akkor nagymértékben romlik a hőszigetelő
képessége. Az alábbi diagramban, az épületgépészetben alkalmazott
legjellemzőbb szigetelőanyagok hőmérséklettartománya látható (7.58. ábra):
7.58. ábra Hőszigetelő anyagok hőmérséklettartománya
130
7.1 Hőszigetelés anyagai
a) Szintetikus kaucsuk és PE szigetelőanyag. Előállítása a következő: Az

alapanyaghoz adalékot és habosítót kevernek, majd egy extrúderben
megolvasztják a granulátumot. Ezt követően hő hatására megolvad a
granulátum, és a belekevert adalékanyagnak köszönhetően kihabosodik. A
habosodás nagysága határozza meg a sejtstruktúrák nagyságát és eloszlását.
Hűlés közben elérik a megfelelő belső átmérőt és a kellő falvastagságot (7.59.
ábra).
7.59. ábra Polietilén csőhéjak.
b) Polisztirol: Több fajtáját ismerjük, és általában „hungarocell”-nek szoktuk

nevezni. Jellemző paraméterei a kiválasztásnál:
- Sűrűség-terhelhetősége,
- Éghetősége,
- Hővezető képessége,
- Páradiffúzióval szembeni ellenálló képessége.
131
Az épületgépészetben csőhéjakat készítenek belőle, vagy a rögzítő elemeket
burkolják vele. Kevésbé rugalmas ezért a többi hőszigetelőhöz képest kissé
háttérbe szorul.
a) Bazaltgyapot: Vulkánikus kőzetből, a bazaltkőböl készül (7.60. ábra). 1500 °C-

os kemencében 8-10 m átmérőjű szálakká alakítják egy speciális fúvó
eljárással. A leülepedett szálköteg felhasználható szigetelő csőhéjak
alapanyagának. Előnyös tulajdonságai:
- Kitűnő a hangszigetelő képessége,
- Rágcsálók, gombák nem tudják megtámadni,
- Széles skálájú a felhasználási területe.
7.60. ábra Bazaltgyapot szigetelőanyag alkalmazása.
A csőhéjakat alufóliával kasírozzák. A külső felületére ragasztóanyag segítségével

helyezik fel az alufóliát. Az alufólia belső felületére műgyantát kennek, ami
melegítés hatására végérvényesen hozzátapad a szigetelőanyaghoz.
d) Üveggyapot: Egy centrifuga segítségével, a felhevített üvegből apró furatokon

keresztül 4-6 m átmérőjű üvegszálat hoznak létre. Ezekhez az üvegszálakhoz
kötőanyagként vizes műgyanta permetét adagolják, ami a szálakat körülöleli.
Ez a permet biztosítja, hogy az üvegszálak egymáshoz tapadjanak. Ezt
követően préselik és hőszigeteléssel keményítik az alapanyagot. Rágcsálók
ellen védelmet nyújt, hasonlóan kasírozzák, mint a bazaltgyapotot.
132
Korábban csővezetékre tekerték, gézszerű anyaggal spirálisan betekerték,
majd kovaföld és gipsz keverékével alakították ki a külső felületet, amit
lefestettek. Mára ez már elavult technológiának számít.
Az üvegszálas anyagok óriási hátránya, hogy az apró levált üvegszálak apró
vágásokat okoznak a bőrön. Fontos a megfelelő védőeszköz használata (az
üvegszálakat belélegezve, és a tüdőbe jutva annak sérülését, esetleg rákos
sejtek képződését okozhatják).
A tűzvédelmi besorolásnak köszönhetően (B1-es tűzvédelmi besorolás)
meghatározzák a következőket:
- Amennyiben meggyullad, a szigetelés csöpögés mentes legyen,
- Önoltó tulajdonsággal rendelkezzenek,
- Mérgező gáz termelődés minimalizálva legyen.
Szem előtt kell tartani a következő jellemzőket a szigetelőanyag kiválasztásakor:
- Amennyiben összenyomjuk és recsegő hangot hallunk, a sejtstruktúra

összetöredezett
- Amikor összenyomás hatására nem nyeri vissza eredeti alakját, és
falvastagságát, akkor az a gyártási eljárás hibája
- Ha a csőhéjat meghajlítjuk és a hajlítás mentén szétszakad
- A csőhéj keresztmetszete kör alakú-e?
- A kidudorodó buborék arra enged következtetni, hogy nem hagytak kellő
időt a hűlésre, a habosítást végző gázok nem tudtak távozni
- Amikor a csőhéj egy kis erőfeszítés hatására szétmorzsolható
- Ha a csőhéj zsugorodása több mint 3-4% (hosszban)
Ha ezeket a feltételeket betartjuk, elkerülhetjük, hogy hibás rendszert építsünk ki,

és növeljük a hőveszteséget.
Hideg szigetelések alkalmazásával energia megtakarítást és a páralecsapódás
elkerülését valósíthatjuk meg. (A szigetelt felület hőmérséklete nem lehet kisebb,
mint a harmatponti hőmérséklet.) Mint ahogy már tárgyaltuk, a szigetelő anyagok
rossz hővezetési tényezőjű anyagok, amit a bennük lévő sok, cellába zárt levegő
buboréknak köszönhetünk. A szintetikus kaucsukból készült csőhéjak zsugorodása
jóval kedvezőbb, mint a polietilénből készült csőhéjaké.
133
7.2 Szigetelések jellemzői
A fűtési csővezetékekben fellépő hőveszteségeknek legalább az 50%-át tudjuk
megtakarítani, ha 9 mm-es falvastagságú csőhéjat alkalmazunk, 65 % a
megtakarítás mértéke, ha 13 mm-es a szigetelés vastagsága. Abban az esetben,
ha 20 mm-es falvastagságú csőhéjjal történik a hőszigetelés, a megtakarítás
minimum 75 %-a a hőszigeteletlen csőhöz képest (meg kell említeni, hogy DN
100-as méretig a csővezetékkel megegyező vastagságú, DN 100 felett 100 mm
vastagságú szigeteléssel kell ellátni a szigetelendő vezetéket.).
Az épületgépész kivitelező az esetek többségében maga vállalja el a csőhálózat

leszigetelését, viszont a szerelvények szigetelését nem vállalják. Nem véletlenül,
ugyanis a szelep kialakítása, külső felülete bonyolult, nem lehet egyszerűen
beburkolni. Korábban ezt úgy oldották meg, hogy textilből, pamutból végtelenített
„hurkát” készítettek, kőzetgyapot béléssel. Ezt a hurkát kívülről betekerték
organtüllel (olajos gézszerű anyag), majd ezt követően gipsz, kovaföld keverékét
kenték rá. Mikor a szigetelés megszilárdult, megszáradt, a felületet lefestették.
Manapság is előfordul, mert nem átmérő függő, mindösszesen csak a héjalását
kell megoldani.
A szigetelő anyaggyártó cégek forgalmaznak olyan burkolatokat melyek teljesen
befedik a szerelvényt. Általában 20 mm-es falvastagságú, hőhídmentes, patentos
vagy tépőzáras kialakítású. Másik megoldás, amikor a szigetelőanyag PUR-hab, a
külső héjalását pedig alumínium lemez. Felhasználható +120°C-ig. Harmadik
megoldás lehet: kőzet- vagy kerámia gyapot paplanból készül a szigetelés huzal
megerősítéssel (megoldható szövetes megerősítéssel is)(7.61. ábra).
7.61. ábra Kerámiagyapot szigetelés huzal megerősítéssel.
134
7.3 Polietilén csőhéj az épületgépészeti rendszerben
A polietilén csőhéjak műszaki jellemzőit az 7.9. Táblázat, jellemző méreteit a Error:

Reference source not found tartalmazza:
B1-es éghetőség B3-as éghetőség

Kémiailag Kémiailag
1 Gyártási eljárás
térhálósított térhálósított
2 Szerkezet Zártcellás Zártcellás
Alkalmazhatósági
3 -60 - +90 °C -60 - +90 °C
hőmérséklet
4 Testsűrűség 30 kg/m3 ±3 30 kg/m3 ±3
Hővezetési tényező -
5 0,035 W/m °K 0,035 W/m °K
15°C-on
Hővezetési tényező
0,039 W/m °K 0,039 W/m °K
+10°C-on
6 Éghetőség (DIN 4102) B1 B3
7 Gyulladáspont 417 °C 285 °C
8 Égéshő 39,84 Mj/kg 35,53 Mj/kg
Áztatásos vízfelvétel (28
9 max. 5 tf% max. 5 tf%
nap)
10 Párafelvétel (28 nap) 0,18 tf% 0,18 tf%
11 Égve csepegési hajlam Égve nem csepeg Égve csepeg
Közepesen Közepesen
12 Füstsűrűség
füstfejlesztő füstfejlesztő
13 Tűzveszélyességi osztály D C
7.9. Táblázat PE csőhéj műszaki jellemzői
135
7.4 Idomok, szerelvények hőszigetelése
A szigetelés gazdaságossága szempontjából két dologra kell felhívni a figyelmet:

- A szigetelésre használt anyag minősége
- A szigetelőanyag szakszerű felszerelése.
A szigetelések elvégzése aprólékos feladat, nagy pontosságot igénylő munka. Ha

egy rendszert megfelelően szigetelünk le, akkor a látvány és a funkció is tökéletes
lesz. Bár viszonylag magas a bekerülési költség, a munka mindenféleképpen
megtérül.
7.4.1 Könyök szigetelése szigetelőlappal.
- Első lépésként mérjük fel a könyök belső ívén: a görbületi sugarat.

- A szigetelőlap sarkán rajzoljunk egy negyed kört ezzel a sugárral.
- Mérjük le a csőkerületét egy szigetelőcsíkkal.
- A kapott kerületet felezzük meg. A kapott értékkel növeljük meg a negyed
kör sugarát.
- A növelt sugárral rajzoljunk egy új negyedkört a szigetelőlapra, ugyanabból
a sarokból, ahol a belső görbületi sugárral köríveztünk.
- A megrajzolt szegmenst vágjuk ki, és fektessük le a szigetelőlapra, hogy a
másik felét is elkészítsük.
- A két kivágott szigetelő lapot a hosszabb ívük mentén kenjük be
ragasztóval.
- A ragasztó száradását követően illesszük össze a két fél körívet.
- Ellenőrizzük a ragasztás vonalát, ha kell, korrigáljunk.
- Kenjük be a rövidebb íveket is ragasztóval.
- Ha a kisebb köríven is megszáradt a ragasztó, helyezzük fel a
szigetelőanyagot a csőívre, és összehajtva nyomjuk össze a belső íve
mentén is.
- A kész könyök két végét vágjuk egyenesbe, hogy hézagmentes legyen az
egyenes csőszakaszra tett szigetelőanyaggal (7.62. ábra).
136
7.62. ábra Könyökidom szigetelésének lépései.
7.4.2 Szegmentált könyökök
Ezeket a könyökszigeteléseket általában a legcélszerűbb a szigetelés helyén

elkészíteni, mert így nagyobb pontosságot tudunk elérni (7.63. ábra). A könyök
elkészítésének menete:
- Célszerű a pontosság növelése érdekében, olyan vágósablont használni,
melyben fokjelöléssel levághatóak a megfelelő szegmensek a csőhéjból.
Törekedjünk arra, hogy a vágott felület egyenes és sima legyen.
- A levágott szegmensek vágott felületeit kenjük be speciális ragasztóval, és
a megfelelő szegmenseket illesszük össze.
- A kész szegmentált könyököt a belső íve mentén vágjuk szét, másképp
nem lehet felhelyezni a csőre. A felhelyezést követően a belső ívet is kenjük
be ragasztóval és nyomjuk össze.
7.63. ábra Szegmentált könyök készítése.
137
7.4.3 Redős könyök.
- Vágósablon segítségével vágjuk ki a csőhéjból a „V” alakú részeket, de

ügyeljünk, hogy ne vágjuk át a teljes keresztmetszetet,
- A vágott felületeket kenjük be ragasztóval,
- A ragasztó száradását követően hajlítsuk össze a szegmenseket,
- Teljes száradást követően, hasonlóan a szegmentált könyök készítéséhez,
a belső ív mentén vágjuk szét a könyököt,
- A felhelyezést követően a szétvágott könyököt a belső ív mentén ragasszuk
össze (7.64. ábra),
7.64. ábra Redős könyök készítése.
Hozzá kell tenni, hogy annál kedvezőbb lesz a könyök felhelyezése, minél több
kivágást készítünk bele. Természetesen a túl sok kivágás azt fogja eredményezni,
hogy egy részt túl vékonyak lesznek az összeragasztott felületek, másrészt túl sok
ragasztott felülettel lesz dolgunk.
7.4.4 „T” elágazások szigetelése csőhéjakkal
„T” elágazáshoz hasonlóan, a legegyszerűbb szigetelési mód a térgörbe

végződésű csőhéj kialakítás.
- Az alapcsőre kerülő szigetelőanyagon, az elágazó cső átmérőjének
megfelelő nyílást kell vágnunk lyukasztó segítségével.
138
- Az elágazócsőre kerülő csőhéjon olyan térgörbét kell kivágnunk, ami
összeillesztést követően pontosan simulni fog az alapcsőre kerülő csőhéj
külső felületén.
- Ha megfelelő az illeszkedés, a két felületet összeragasztjuk.
7.65. ábra „T” elágazás készítése.
139
8Épületgépészeti függesztő- és tartószerkezetek.
Mi is a szerepe a csőtartó szerkezeteknek? Egyrészt tartja a csővezetéket, ezalatt

az értendő, hogy nemcsak a csőnek a tömegét kell elbírnia, hanem a benne
áramló közeg tömegét is. Másrészt vezeti a csövet a hőtágulásból eredő
hosszváltozás felvételére is. Csőtartó szerkezetek beépítésekor arra kell törekedni,
hogy az kielégítse a szilárdsági követelményeket, egyszerű kialakítású legyen, és
a csővezeték üríthető legyen. Alapvetően három csoportja létezik a csőtartó
szerkezeteknek:
8.1 Függesztések
A kazánházak általában az épület legalsó szintjén, a pincében kerülnek

kialakításra. A fűtési előremenő, a fűtési visszatérő, (több strang esetén ezek
persze sokszorozódnak), és egyéb vezetékek is itt kerülnek elhelyezésre, innen
indulnak és ide futnak vissza (8.66. ábra).
8.66. ábra Függesztések kialakítása.
A pincében az alapvezetékeket a mennyezet alatt szokták vezetni függesztő

szerkezetekkel. A függesztőknek nagy előnye, hogy egyszerű kialakításúak,
nem igényelnek nagy szerelési munkát, könnyen kivitelezhetők, és könnyen
karbantarthatók. Hátrányuk azonban az, hogy amennyiben a csővezeték
bármilyen mozgásra „kényszerül”, akkor ez a szerkezet elmozdul (8.67.
ábra).
140
8.67. ábra Hőtágulásból eredő tengelyvonal eltolódás.
A tartó elmozdulása azt vonja maga után, hogy a csővezeték felemelkedik,

az addigi tengelyirány hacsak centiméterekkel is, de feljebb kerül. A
szakszerűen, lejtéssel vagy emelkedéssel szerelt csővezeték ekkor nem
felel meg az elvárásoknak és légtelenítési, ürítési problémákat
eredményezhet. Ha megnöveljük a függesztő szerkezet hosszát, nem lesz
ugyan látványos a tengelyvonal függőleges irányú elmozdulása sem,
viszont a felhasználható tér erősen lecsökken.
8.1.1 Függesztő szerkezetek kialakítása, szerelése
A legegyszerűbben, leggyorsabban szerelhető elemek közé tartozik a

menetes szárral történő megfogás. Kialakítása olyan, hogy gyorsan és
egyszerűen szabályozható, állítható és utánállítható. Általában 1 méteres
hosszúságú kiszerelésben kapható, különböző átmérőtartományban (8.10.
Táblázat).
Maximális Csomagolási
Menet
terhelés (N) mennyiség
M6 2500 100
M8 4500 50
M 10 7000 25
M 12 10000 20
M 16 18000 10
141
8.10. Táblázat Menetes szárak jellemzői.
Az egész szár menettel van ellátva. Akkora darabot használunk fel belőle,
amekkorára szükségünk van. A lejtések könnyen, gyorsak és pontosan
kialakíthatóak vele és egy egyszerű bilincsbe becsavarva rögzíthető. A
bilincsek kialakítása többféle lehet (8.68. ábra).
8.68. ábra Különböző kialakítású csőtartó bilincsek.
Egy, vagy két részből állnak, ezeket az átmérők függvényében célszerű

változtatni, ugyanis nagyobb átmérők esetén célszerű a kétrészes bilincset
felhelyezni. Betéttel vagy betét nélkül vannak ellátva, bár némely esetben a
gumibetéttel ellátott csőbilincset célszerű alkalmazni, több okból is:
- A gumibélésnek köszönhetően a csőben keletkező testhangokat elnyeli,
nem vezeti az épületszerkezet felé,
- A gumibélés szigetelőképességét kihasználva nem kell félni az esetlegesen
kialakuló hőhidaktól, hőveszteségektől,
- Amennyiben nincs szigetelés a bilincs és a csővezeték között (amennyiben
nincs horganyzással védve a korróziós károkkal szemben) a korróziós
folyamatok kialakulása megnövekszik (eltérő anyagok között elektrokémiai
korrózió lép fel, ami lyukadást eredményezet.),
- Ha megfelelően van elkészítve, esztétikailag is szép látványt nyújt egy
szabályos, szimmetrikus szerkezet.
A másik gyors szerelést eredményező függesztő szerkezet a

függesztőszalag, vagy másnéven hiltiszalag (8.69. ábra).
142
8.69. ábra Hiltiszalag elvi kialakítása.
Alkalmazásának előnyei:
- A szerelés gyors, pontos és megbízható,
- Bár nem annyira pontosan, mint menetes szárral, de a magassági és a
lejtési méretek is beszabályozhatók,
- Nagy előnye a hulladékmentes szerelés. (pontos szereléskor akár a teljes
tekercset is fel lehet használni),
- Elmarad a menetes szár és a bilincs használata, ezáltal olcsóbb a
kivitelezés.
A szerelés menete a következő: Miután a dűbelt elhelyeztük a furatba és a

függesztőszalagot a mennyezet alatt rögzítettük (8.70. ábra), a másik végét
áttekerjük a csővezetéken, beállítjuk a kívánt magasságot, csavarral
rögzítjük és levágjuk a maradékot.
8.70. ábra Hilti szalaggal végzett szerelés.
143
8.2 Csőalátámasztások
Azokat a csővezetékeket, melyeket nagyobb átmérőjük, és persze nagyobb

súlyuk miatt nem függesztéssel szerelik, általában konzolokra, oszlopokra
helyezik. Az alátámasztásnál a csővezeték hő okozta elmozdulása, vezetése
jobban megoldható. A konzolok kialakítása egyszerű, rendszerint az egyik
végén befogott tartó, amelyet befalazunk a falba, vagy dűbellel rögzítjük a
falszerkezethez (8.71. ábra).
8.71. ábra Konzolkialakítás.
Hogy meghatározzuk a tartószerkezet távolságát, táblázatokból kell

kiválasztanunk, hogy az anyag, amivel szereljük a hálózatot milyen
jellemzőkkel bír. Mekkora a tömege üresen, közeggel töltve, szigetelve vagy
anélkül (8.11. Táblázat).
Csősúlyok
Max.
DN Üres Vízzel teli Víz. + szig.
távolság
(kg/m) (kg/m) (kg/m)
15 0,39 0,52 0,80 1,1
18 0,47 0,68 1,00 1,3
22 0,58 0,90 1,30 1,3
28 1,10 1,59 2,40 1,5
144
35 1,39 2,20 3,10 1,6
42 1,68 2,88 4,40 1,7
54 2,88 4,84 7,30 2,0
64 3,43 6,26 9,80 2,0
8.11. Táblázat Csősúlyok és rögzítési távolságok rézcső esetén
A gyártók meghatározzák a maximális távolságokat a csőátmérők

függvényében. Ne felejtsük el, hogy a falba szerelt tartószerkezetet a
csővezeték hajlítani próbálja. Ha túl hosszú a konzol, vagy a falhoz való
rögzítés nem kellően megfelelő, a csővezeték egyszerűen kiszakítja a
konzolt a falból. Célszerű, sőt ajánlott a gyártók konzoljainak diagramjait
megvizsgálni mielőtt terhelnénk őket. A kiválasztás előtt meg kell
határoznunk, hogy mekkora erő fogja terhelni a konzolt. Meghatározása a
fent ismertettettek szerint történik, a cső+szigetelés+közeg+szerelvény
súlya határozza meg. (A konzolt terhelő erő meghatározásakor segítség ha
tudjuk, hogy 100 kg tömeg jó közelítéssel 1000 N súlyerőnek felel meg.)
Második feladat, hogy megválasszuk a konzolra szerelt csővezetékek
elrendezését. Ha mindezekkel megvagyunk, a diagramból leolvassuk a
megengedett terhelési értéket (8.72. ábra).
8.72. ábra Szerelősín konzolok terhelő súlyerő adatai.
145
A diagram vízszintes tengelyén a faltól mért távolság, a függőleges
tengelyen pedig a terhelő súlyerő értéke látható. Minél messzebb helyezzük
el a tartón lévő csővezetéket a fal síkjától, annál kisebb súlyerőt tud a tartó
elviselni. Minél közelebb vagyunk a fal síkjához, akkor ez az érték
növekszik. Ha kiválasztottuk a megfelelő konzolt, a fal szerkezetet kell célba
vennünk. Ha betonfalra szeretnénk rögzíteni, akkor egy acéldűbel és egy
hatlapfejű csavar megfelelő megoldás lehet. Téglafal esetén viszont olyan
kialakítást kell választanunk, amellyel csökkenteni tudjuk a dűbelre ható
kihúzó erőt. Ha olyan konzolt választunk amelyik szerelősínre van építve,
akkor ez a szerelősín kellő hosszon fekszik fel a falon hogy arányosan
csökkenteni tudjuk a kihúzó erőt (8.73. ábra).
8.73. ábra Konzol és szerelő elem
A falra szerelt sínre utólag is fel lehet szerelni a konzolt és ugyanebben a

munkafázisban meghatározhatjuk, módosíthatjuk a konzol magasságát.
Amennyiben a konzol olyan kialakítású, hogy egy alátámasztó szerkezet is
fel van szerelve rá, nagymértékben csökkentjük a dűbelre ható kihúzó erőt.
Így kevésbé tudja lehajlásra kényszeríteni a cső a konzolt. Ráadásul
mindhárom kombinációja már szinte minden kritériumnak megfelel. (Falra
szerelt szerelősín, csővezetéktartó konzol, és 45°-os ferde alátámasztás
egyik végén a konzolhoz, másik végén a szerelősínhez rögzítve.)
8.3 Fix megfogások
Ezzel a megfogással mereven rögzíthetjük a csővezetéket a tartószerkezethez.

A fix megfogással, a vezeték üzem közbeni elmozdulását lehet korlátozni.
Egyrészt meggátoljuk a vezeték esetleges kilengését, rezgését, valamint a
hőtágulás okozta elmozdulások irányát határozzuk meg. Kialakításakor
figyelembe kell venni a vezeték szigetelését is.
146
9Táguláskiegyenlítők, kompenzátorok
Az épületgépészeti rendszerek kiépítésekor felhasznált csővezetékek, anyaguktól

függetlenül, a hőmérséklet növekedésének arányában tágulnak (természetesen
minden anyagnak más a hőtágulási együtthatója, azaz nem ugyanolyan
mértékben nyúlik meg pl. egy acélcső, mint egy rézcső, vagy egy műanyagcső). A
csővezeték nyúlása arányos az üzemi hőmérséklet és a szerelési hőmérséklet
(figyelembe kell venni a töltővíz hőmérsékletét) különbségével, a csővezeték
hosszával, és a csőanyag hőtágulási együtthatójával. A tervezés során figyelembe
kell venni a hőtágulást, mert ennek figyelmen kívül hagyása esetén olyan káros
feszültségek ébredhetnek a csővezetékben, ami a szerelvények, tartószerkezetek,
berendezési tárgyak épségét, működését veszélyeztethetik. A hőtágulás okozta
hosszváltozást kétféleképpen vehetjük fel:
- Csővezeték megfelelő kialakításával,
- Csővezetékre építhető, adott mértékű nyúlást felvevő szerkezetekkel.
9.1 „L” alakú kompenzátor
Az „L” alakú kompenzátort az alábbi ábrán láthatjuk. Ahogy az ábrán látható, a

két fix pont közötti szakasz mozdulhat el, a szakaszok hosszának
függvényében kisebb, vagy nagyobb mértékben (9.74. ábra).
9.74. ábra „L” alakú táguláskiegyenlítő
147
Tehát mind a vízszintes, mind a függőleges szakasz is tágul, és a 90°-os ív
mentén lesz a legnagyobb a kitérés. Számításokból majd a későbbiekben
kiderül, hogy milyen hosszúságú egyenes csőszakasznál célszerű
kialakítani ezt a fajta kompenzátort, hogy elkerüljük a fent említett káros
hatásokat. Azonban el kell mondani, hogy a méretezés alapfeltétele, hogy
az alakváltozás nem lehet maradó, a lehűlést követően a csővezetéknek az
eredeti alakját fel kell vennie.
9.2 „U” alakú kompenzátor
Az alábbi ábrán egy „U” alakú kompenzátor látható. A két fix pont közötti szakasz
fog tágulni, az „U” alakra hajlított csőszakasz hivatott felvenni a tágulást (9.75.
ábra).
9.75. ábra „U” alakú kompenzátor
Úgy kell kialakítani, hogy az „U” alak közepétől számítva mindkét fix megfogás
ugyanolyan távolságra legyen. Ugyanis ha nem lesz mindkét hossz egyforma
hosszúságú, akkor a hőmérséklet okozta hosszváltozás nem szimmetrikusan fogja
terhelni a kompenzátort. Az ábrán látható, hogy az „U” alakú kompenzátor két „L”
alakú kompenzátorból áll. Tehát a teljes szakasz hőtágulásának felét veszi fel az
egyik, és a másik felét veszi fel a másik szár.
148
Annak elkerülésére, hogy a csővezeték kihajlásából eredő alakváltozás káros
hatásait elkerüljük, a csővezetéket vezetett támasszal fogjuk meg. Ezt a vezetett
megfogást a kompenzátortól 32d távolságba („U” alakúnál mindkét oldalon)
helyezzük. A vezetett megfogás nem engedi az oldalirányú, csak a hosszirányú
elmozdulást.
9.3 Csővezetékbe építhető táguláskiegyenlítők
A csővezetékbe építhető táguláskiegyenlítő beépítésénél nem kell foglalkoznunk

azzal, hogy a túl hosszú egyenes vezetékszakasz vonalvezetését megbontsuk.
Nem is lenne megfelelő, hogyha „U” vagy „L” alakú kompenzátorokkal lenne
teletűzdelve a rendszer.
A szerelési munkák során, a csővezeték kiépítésekor a lejtésre nagy gondot kell
fordítani. Abban az esetben, ha valamelyik cső anyagával kialakított hajlított
kompenzátornál a szerelő nem kellő pontossággal szerel, előfordulhat, hogy
légzsák reked meg az egyik sarokban (melegvíz fűtési rendszer szerelésekor). A
légzsák a fűtési rendszer ellensége, mert akár az adott szakasz, de az egész
rendszer leállítását is okozhatja (9.76. ábra).
9.76. ábra Helytelen szerelés közben kialakuló légzsák
Gőzfűtés esetén pedig a megrekedt kondenzátumot nehéz onnan eltávolítani

(síkba helyezett kompenzátorok alkalmazásával). Az pedig, hogy minden egyes
kompenzátorra légtelenítőt, és ürítőt szereljünk teljességgel elképzelhetetlen.
Ezeket a szerelési problémákat lehet kiküszöbölni a csőre építhető
táguláskiegyenlítőkkel (9.77. ábra).
149
9.77. ábra Csővezetékre építhető táguláskiegyenlítő elvi kialakítása
Csővezetékbe építhető kompenzátorfajta a hullámlemezes kompenzátor. A

hullámtest, attól függően, hogy milyen igénybevételnek kell megfelelnie 1-től 18
rétegig készülhet, amelynél egy réteg vastagsága 0,2-0,5 mm. A hullámtest belső
részét egy védőcső választja el a közegtől. Ez a réteg fontos szerepet tölt be az
esetleges lerakódások elkerülésében és abban, hogy az áramlás folytonos legyen.
A védőcső és a hullámtest anyaga megegyezik. Hullámlemez kompenzátor
előnyei:
- A felhasználás gazdaságos,
- Nagyobb biztonság érhető el,
- Hosszabb az élettartam,
- A beépítése egyszerűbb,
- Nagyobb kiegyenlítő szakasz,
- Kis helyigényű.
Működése szempontjából a legjellemzőbb az axiális kompenzátor, mely kizárólag

csak tengelyirányú elmozdulást képesek felvenni. Az elmozdulás értéke egy
kompenzátor esetén maximum 130 mm. Ennél nagyobb mértékű tágulást több
kompenzátor beépítésével célszerű megoldani. A kompenzátorok beépítésénél
arra kell figyelni, hogy az a fixpont közelében legyen. Ezen kívül be kell építeni egy
un. egyenesbe vezetőt, ami biztosítja, hogy a kompenzátor csak axiális
igénybevételt tudjon felvenni. Az egyenesbe vezetőt úgy kell kiépíteni, hogy a
kompenzátortól 3-4D távolságra legyen, két egyenesbe vezető közötti távolság
pedig ne lépje túl a 14D távolságot. A kompenzátor csővezetékbe történő
szerelésekor ügyelni kell arra, hogy az áramlási iránynak megfelelő helyzetben
150
álljon. Mint más szerelvényeknél, az axiális kompenzátoroknál is a külső oldalán
van feltüntetve a beépítési irányt. A kompenzátorok kiválasztásánál a következő
paraméterekre van szükség:
- Csőátmérő meghatározására,
- Üzemi nyomás ismerésére,
- Szállított közeg típusa és hőmérséklete,
- Csővezeték hossza, és nyúlása,
- Csatlakozás fajtája.
A kompenzátorok előfeszítetlenek, azaz egy kompenzátor mindkét irányba

ugyanolyan mértékű elmozdulást vehet fel. Azonban a csővezeték megnyúlása
nem ugyanilyen mértékű, ezért a kompenzátort elő kell feszíteni, arányosítva a
csővezeték nyúlásához.
Magas épületeknél a felszálló vezeték felére fix megfogást helyeznek. A fix

megfogás feletti szakasz felfelé, az alatt pedig lefelé fog tágulni (9.78. ábra).
9.78. ábra Felszálló vezetékek megfogása
Ha hosszú alapvezetéki rákötést alkalmazunk, illetve, ha a radiátor

bekötővezetéke kellően hosszú és rugalmas kialakítású könnyen elvezethetjük a
hőtágulásból eredő hosszváltozásokat.
151
Radiátorkötéseknél mindenféleképpen figyelni kell a kellően hosszú ágvezetékre,
és amennyiben válaszfalon keresztül vezetjük át, a rés nagyságára. Hiába kellően
hosszú az ágvezeték, ha a függőleges elmozdulás gátolt (9.79. ábra).
9.79. ábra Tágulások figyelembevételével kialakított falátvezetés.
9.4 Épületgépészeti rendszerekben alkalmazott csővezetékek hőtágulása
9.4.1 Acélok hőtágulása
Létezik erre egy tapasztalati érték ami leírja, hogy 100°C hőmérsékletkülönbség
hatására az 1 méter hosszúságú acélcső 1 mm-t nyúlik meg. Az alacsony
hőmérsékletű fűtőközegnek köszönhetően kisebb mértékű a hőveszteség,
alacsonyabb a hőföklépcső, és a csővezeték hőtágulása is csekély. Egy átlagos
méretű családi ház kivitelezése esetén éppen ezért nem is kell nagy gondot
fordítani a tágulás felvételére. Ezt a feladatot ellátják az irányváltozások. Azonban
többlakásos, nagyobb méreteket öltött épületeknél nagy gondot kell fordítani a
tágulások felvételére, hiszen akár a vakolatot is ledobhatja, ha pl. falsík alatt
történik a szerelés. Vakolat alatti szereléskor fontos követelmény, hogy az
irányváltozásoknál, leágazásoknál a csővezetéket minimum 10 mm vastag
rugalmas anyaggal párnázzuk ki. Ez a párnázott szakasz ugyanis képes felvenni a
hőtágulást.
152
9.4.2 Rézcső hőtágulása
A rézcső hőtágulása közel a másfélszerese az acélénak. Éppen ezért sűrűbben

kell táguláskiegyenlítőket beépíteni. Arra kell ügyelni, hogy a csőmegfogás helye
(falon kívüli szereléskor) irányváltozásoktól, falátvezetéstől minimum 1 m-re
legyen. Ha hosszabb egyenes csőszakasszal kell számolni, célszerű több
irányváltozást beépíteni, vagy „U” kompenzátort alkalmazni. Padlófűtések
kiépítésekor olyan rézcsövet használjunk, ami műanyag bevonatos. A műanyag
bevonat cca. 5 m hosszúságig képes a hőtágulást felvenni. Hosszabb szakasz
építése esetén párnázzuk ki az irányváltozást.
9.4.3 Műanyag csövek hőtágulása
A legnagyobb hőtágulású elemek, melyek 5-15-szor nagyobb mértékű

hosszváltozást érnek el, mint a fent említett acélcső. Lágy műanyagcsöveket soha
ne szereljünk szabadon, ezeket inkább falsík alatt védőcsőben szerelve, mert ez
elegendő a hőtágulás felvételére. Irányváltozásoktól, falátvezetésektől legalább
0,5 méterre legyen a megfogás. Falsík alatti szereléskor elegendő a vakolat, mert
ez megakadályozza a hosszváltozást. A kemény műanyagokat lehet szabadon is
szerelni, de ennek sokkal nagyobb a hőtágulása. Ennél a csőfajtánál mind az „L”,
mind az „U” alakú vezetékkialakítást is előszeretettel alkalmazzák, bár az
előbbiekből kiderül, hogy eléggé költséges eljárás. Az ötrétegű műanyagcsövek
használata javasolt leginkább a hőtágulás figyelembevétele miatt, mert ennél a
csőtípusnál az alumíniumréteg a nagymértékű megnyúlást megakadályozza.
Mindhárom csőanyagra jellemző azonban, hogy jobb megoldásnak bizonyul az, ha

hőszigeteljük a csővezetékeket. Ugyanis egy 20 mm-es szigetelés szinte
bármilyen nagyságú hőtágulást képes kiegyenlíteni.
Számításoknál fontos tudni, hogy az adott csővezetéknek mennyi a lineáris

hőtágulási együtthatója. Korábban már említést tettünk arról, milyen tényezők
szükségesek ahhoz, hogy meghatározzuk egy adott hosszúságú csővezeték
153
hosszirányú méretváltozását. Most nézzük meg, hogy a fent említett anyagoknál
mennyi ez az érték:
- Acél: =0,000012 1/K
- Réz: =0,000017 1/K
- Műanyag (PE): =0,0002 1/K
- Műanyag (PVC): =0,0001 1/K
Ebből a számértékből látható, hogy míg az acél kb 1 mm-t nyúlik méterenként,

addig a műanyag akár 20 mm-t is nyúlhat.
Sztámpélda:
Határozza meg L = 20m egyenes rézcsővezeték hossznövekedését, ha a

szerelési és üzemi hőfok különbsége Δt = 40 K. (α= 0,0165 mm/m x K)
Hasonló adatokkal mennyi a hőtágulás egy polipropilén anyagú cső esetén?

(α =0,15 mm/m x K)
Megoldás:
Rézvezeték hőtágulása
Δl = α x L x Δt = 0,016 x 20 x 40 = 12.8 mm
Polipropilén hőtágulása:
Δl = 0,15 x 20 x 40 = 120 mm
154
10. Tömítések, tömítő anyagok
Az épületgépészeti rendszerek csőhálózatának kiépítésekor oldható és nem
oldható kötésmódok közül választhatunk. A kötésmódok kialakítása nagyban függ
a fűtési rendszer rendeltetésétől. Hosszú szakaszoknál általában nem oldható
kötést hozunk létre, berendezési tárgyak előtt, szerelvényeknél viszont oldható
kötéssel szerelünk. Az oldható kötésre azért van szükség, hogyha
meghibásodásra, javításra vagy cserére kerül sor megoldható legyen az adott
szakasz gyors, egyszerű szerelése. Oldható kötések létesítésekor azonban nem
elegendő pld. menetes kötésnél a hollandit meghúznunk vagy karimás kötésnél a
csavarokat megfeszítenünk. Nyomásnövekedés hatására ez a csatlakozás
szivárogni kezd, ezért szükség van egy olyan tömítő anyagra, ami
megakadályozza, hogy az oldható kötés szivárogjon. Éppen ezért a tömítések
feladata hogy biztosítsák az egymáshoz csatlakozó, közegek szállítására alkalmas
berendezések, szerelvények és csővezetékek egymással érintkező felületei közötti
tömör zárást. Tökéletesen sima felületet és tömör zárást kialakítani szinte
lehetetlen, vagy nagyon költséges. Az érdes felületek között az apró rések mentén
az átáramlás megoldott. Ezért alkalmaznak jól deformálódó anyagokat, amik
ezeket a réseket kitöltik és tömör kapcsolatot biztosítanak.
Tömítésekkel szemben támasztott követelmények:

 Hőállóság: A tömítéseket úgy kell megválasztani, hogy a szállított közeg
hőmérsékletét minden esetben elviselje. Tilos olyan tömítőanyagot
alkalmazni, ami nem bírja a magas hőmérsékletet.
 Vegyszerállóság: Abban az esetben, ha a szállított közeg olyan összetételű,
hogy a hagyományos tömítőanyagokat megtámadja, úgy olyan
tömítőanyagot kell alkalmazni, amelyik a vegyi hatásoknak nagymértékben
ellenáll.
 Nyomásállóság: A rendszerben uralkodó nyomás a teljes hálózatra kihat. A
nyomásra legérzékenyebb területek az épületgépészeti rendszerekben a
csatlakozási pontok. Ha nem megfelelően választjuk meg a tömítőanyagot,
előfordulhat, hogy a csatlakozások helyén szivárogni fog a kötésünk.
 Öregedés: A tömítőanyagok öregedési folyamata döntően befolyásolja a
fent felsorolt kritériumokat. A tömítőanyagok öregedése drasztikus
155
mértékben növekedhet a hőmérséklet emelkedése során. A poliuretán hab
például 50 °C-on hétszer olyan gyorsan öregszik, mint 20 °C-on.
Tömítő anyagok lehetnek:
- Folyékony tömítő anyagok (grafit-olaj keverék, műgyanta)

- Puha tömítő anyagok (növényi rost, parafa, gumi, klingerit)
- Kemény tömítő anyagok (alumínium, réz, lágyacél)
A fűtési csőhálózatok kiépítésénél, menetes kapcsolatok létesítése során általában
a puha tömítő anyagokat szokták használni. Előnye hogy könnyen, gyorsan
kivitelezhető, olcsó és gazdaságos, hamar elsajátítható. Hátránya hogy többségük
egyszer használatos, azaz ha szét kell bontanunk a csatlakozásokat, akkor új
tömítést kell készítenünk.
9.5 Menetes kötéseknél alkalmazott tömítőanyagok

Napjainkban is elterjedt csőmenet tömítő anyag a kenderkötél. Megfelelően
alkalmazva szivárgásmentes kötést biztosít, a kivitelezői munka gyorsan
elvégezhető. A menetre való felhordás előtt célszerű a menetre merőleges
vágásokat készíteni, érdesíteni, mert ennek hiányában a felhordott kender körül
foroghat. A menetiránynak megfelelően tekerjük fel a kendert, ellenkező esetben a
hollandi feltekerése közben a kender összegyűrődik, tömörül, nem biztosít
szivárgásmentes kötést (0.80. ábra).
0.80. ábra Kenderkötél tömítőanyag.
156
A kenderkócot váltotta fel a teflonszalag, illetve teflon zsinór. Gyors, pontos
munkát eredményez, és hosszútávra biztosít tömítettséget. 12 m-es kiszerelésben
hozzák forgalomba, széles hőmérsékleti tartományban felhasználható.
Felhasználása hasonlít a kenderkóccal végzett tömítéshez. A menetes felületet a
menetre merőlegesen vagdossuk be, hogy jobb tapadást biztosítsunk.
Teflonszalag használata során elegendő egy menetes kötésnél 5-6-szor
körbetekerni a szivárgásmentes kapcsolathoz (0.81. ábra és 0.82. ábra).
0.81. ábra Teflonszalag tömítőanyag.
100% teflon anyagból készül. Alkalmas vízre, gázra, gőzre, oxigénre, levegőre,
vegyszerekre. -200°C-tól °+280°C-ig hőálló. Nem gyúlékony, megfelel az EN 751/3
gáz szabványnak.
0.82. ábra Teflon zsinór kialakítása, felhelyezése a csőre.
Harmadik és egyben legújabb technológiai újítás a szilikon menettömítő szalag, és

zsinór alkalmazása. A szilikon tömítő szalag szintetikus szálú, speciális anyaggal
157
átitatott lágy szalag. Lehetővé teszi a menetes csőidomok tömítését, legyen az
bármilyen méretű, illetve bármilyen anyagból. Alkalmazható gáz, fűtés és ivóvíz
rendszerekben egyaránt, nem befolyásolja a víz szagát, izét, tisztaságát.
Elegendő néhányszor körbetekerni a csavarmeneten (természetesen az átmérő

növekedésével ez az érték is arányosan növekszik). Rövid ideig tartó előkészítést
követően a víznyomásnak és vibrációnak is kitűnően ellenálló kötést kapunk. A
menettömítő zsinór alkalmazásával akár 130°C-os hőmérsékletű közegnek is
ellenáll a csatlakozás. Abban az esetben ha a szerelvények pozícióján változtatni
kell, szétcsavarozás mellett beállítható a kívánt helyzet anélkül, hogy szivárgástól
kellene tartanunk.
9.6 Karimás kötéseknél alkalmazott tömítőanyagok
Karimás kötéseknél a karimákon kialakított munkalécre helyezik a tömítő anyagot.

A karimás csatlakozásoknál általában gumi, klingerit, vörösréz- és lágyacél
gyűrűket alkalmaznak. A gumi lemezgyűrűket általában alacsonyabb hőmérsékleti
tartományban, míg a klingeritet forró vizes fűtésnél is alkalmazzák. Vörösréz lemez
és lágyacél gyűrűk alkalmazása a nagyobb nyomású, és hőmérsékletű közeget
szállító karimás kötések tömítőanyagaként javasolt. A kemény tömítő anyagok
nagy összeszorító erőt igényelnek.
158
11. Korrózió, korrózió elleni védelem
A korrózió a fémes szerkezeti anyag kémiai, elektrokémiai reakciója a

környezetével szemben, amely az anyag tulajdonságának a megváltozásához
vezet. A fémeket ércéből nyerjük kohósítás segítségével, nagy energia
felhasználás mellett. Ezáltal tiszta fémes állapotot kapunk. Azonban ez nem
természetes állapot, és a fémek igyekszenek eredeti állapotukba visszaalakulni.
Ez az átalakulási folyamat lassú, ezt a folyamatot korróziónak hívjuk. A korrózió
megjelenési formái: egyenletes elmaródás, és lyukmaródás.
- Egyenletes elmaródás általában akkor lép fel, ha az egész felületen, azonos

rétegvastagságban találunk korrodált területet. Ezt a környező levegő és a
nedvesség okozhatja, de különböző savak és lúgok hatására is
bekövetkezik ez a folyamat. A vas felületén nem zárt és tömör a kialakuló
természetes oxid réteg, a korrózió az anyag belső rétegei felé
akadálytalanul tovább terjed (1. ábra). A réznél és az alumíniumnál ez az
oxidréteg azonban sokkal hatékonyabban gátolja meg a mélyebb rétegek
bomlását.
1. ábra. Acél felületén kialakult korróziós réteg.
- A lyukmaródást hívhatjuk elektrokémiai korróziónak is. Erre a korrózió

fajtára jellemző, hogy miniatűr galvánelemek képződnek. Az elmaródás nem
egyenletes, általában csak kisebb pontokban jelentkezik (2. ábra).
2. ábra. Lyukmaródás kialakulása.
159
Akkor következik be elektrokémiai korrózió, ha két különböző fémes
szerkezeti anyagot, elektrolitokat tartalmazó közegbe mártjuk, azok
egymással érintkezésbe kerülnek. Ekkor elektromos áram keletkezik, amely
az anódból a katód felé folyik. A kevésbé nemes fém az anód, a nemesebb
fém a katód. Az anód lassan feloldódik, „elfogy”. A fémeket sorba lehet
állítani oldódási törekvésük szerint (3. ábra).
3. ábra. Fémek oldódási sorrendje.
Ha ebből a sorból két tetszés szerinti elemet összepárosítunk, galvánelemet

kapunk. A kevésbé nemes lesz az anód, a másik a katód. Éppen ezért nem
célszerű olyan fűtési rendszert kiépíteni, amelyben megfelelő védettség
nélkül például réz, és acél alkatrészek érintkezhetnek. Rézcsöves szerelés
esetén előfordulhat azaz eset, hogy az acéllemez radiátor kilyukad és a
megrendelő nem érti az okát. A probléma fent említett okok miatt áll fenn.
A korrózió elleni védelem feladata hogy a fémes anyagokat a nedvességtől és

egyéb oxidáló hatástól megvédje. Ezt kétféleképp lehet elvégezni: passzív és aktív
módon.
- Passzív korrózió védelmi eljárás például a fémfelületek festése, mázolása,

műanyag réteggel való befedése. A bevonást végezhetjük mártással,
ecseteléssel vagy szórópisztollyal. Ecsettel történő mázolást követően a
160
kezelt felületeket szárítani kell. A korrózió álló fedőréteg kialakulásához több
réteg felhordása szükséges.
Másik felületvédelmi eljárás, ha a csővezetéket olvadt horganyfürdőbe

mártják, onnan kiemelik, és a maradékot lecsurgatják. Ezzel az eljárással
készül a horganyzott acélcső. A művelet során a tüzihorganyzás
hőmérséklete 460°C körüli. Ha ennél kisebb lenne a hőmérséklet, akkor a
horgany eltömné a csővezetéket, hamar megdermedne, nem alkotna
egységes réteget (4. ábra). A horganyzás a csőnek hosszú élettartamot
biztosít.
4. ábra. Alacsony hőmérsékleten végzett tüzihorganyzás (nem egyenletes

réteg).
Hasonló eljárás a fémszórás, mely során egy pálca alakú bevonó fémet
megolvasztanak, és ezeket az olvadt cseppeket nagy nyomású levegővel
ráfújják a védendő felületre. Ezzel az eljárással tetszőleges vastagságú
védőréteg készíthető, bár nem olyan hatékony, de olcsó és gyors megoldás
(5. ábra).
161
5. ábra. Fémszórással felhordott felületvédelmi réteg.
- Aktív korrózió védelmi eljárás: vagy egy kevésbé nemes fémet kötünk össze
a védendő fém alkatrésszel, vagy pedig a védendő fémet és egy elektródát
külső áramforrásra kapcsoljuk.
Az első esetben a galvánelemet működéséhez hasonlóan a kevésbé nemes

fém elfogy. A védő anódot időszakonként cserélni kell (6. ábra).
6. ábra. Védendő fém, és egy kevésbé nemes fém összekötése.
A másik esetben azt használják ki, hogy a csővezetéken ahol a maródás

képződik, elektronok indulnak és abban a pontban elektron hiány miatt a
felület pozitív töltésének köszönhetően anóddá válik és tönkremegy. Ezt
használják fel, amikor a csővezetéket külső áramforrásból vett
egyenárammal a korrózió áramával ellentétes feszültség alá helyezik.
Ennek köszönhetően a csővezetéket katódossá teszik (7. ábra).
7. ábra. Külső áramforrásról táplált korrózióvédelmi eljárás.
162
12 Csőhálózati szerelvények
Azokat a szerkezeteket nevezzük szerelvényeknek, melyekkel a csővezetékekben,

csőhálózatokban, valamint készülékekben és berendezésekben az áramlást,
működést üzembiztosan tudjuk szabályozni.
Szerelvények csoportosítása
 Kialakítás szerinti csoportosítás alapján megkülönböztetünk szelepet,

csapot valamint tolózárat.
 Csatlakoztatás szerint beszélhetünk menetes, karimás, vagy hegesztő
toldatos szerelvényekről.
 Áramló közeg szerint lehet víz-, fűtés-, gáz-, olaj-, valamint egyéb közeget
szállító szerelvények.
 Működés, működtetés szerint megkülönböztetünk kézi és gépi (mechanikus,
pneumatikus, hidraulikus, elektromos)működtetésű szerelvényeket
 Áramlási irány szerint lehet egyenes, sarok, valamint ferde kialakítású
szerelvény.
Azonban a szerelvények helyes megválasztása a legfontosabb feladat, hiszen az

adott, tervezett üzemi viszonyoknak hosszú távon meg kell felelnie, el kell
163
végeznie a feladatát. A szerelvények megválasztásakor alapvetően négy
szempontnak kell megfelelni:
 Az üzemi nyomás meghatározza, a szerelvények anyagát, falvastagságát,
valamint azt, hogy a szerelvény milyen módon csatlakozzon a
csőhálózathoz.
 Az áramló közeg hőmérséklete befolyásolja a szerelvény, tömítőanyag
anyagát. A gyártók meghatározzák a szerelvények maximális üzemi
hőmérsékletét, amit semmilyen esetben sem szabad túllépni. Ugyanez
érvényes az üzemi nyomásra is.
 Szállítandó közeg vegyi összetétele hatással lehet a szerelvény,
tömítőanyag anyagára. A szerelvényeket éppen ezért úgy kell
megválasztani, hogy ellenálljon a vegyi hatásoknak.
 Rendeltetés alapján szakaszolásról, vagy szabályozhatóságról
beszélhetünk.
Szelepek
A zárószerelvények közül a szelepek azok, amelyekkel szabályozni lehet.
Záróelemeik: a szelepházban kialakított szelepfészek (szelepülés), az arra
illeszkedő szeleptányér és az azt mozgató orsó. Jellegzetességük, hogy a
szeleptányér a szelepnyílás síkjára merőlegesen mozdul el.
A szelepülés és a szeleptányér egymásra illeszkedő felületei a tömítő felületek. A
jó tömítés érdekében a tömítő felületek anyagát az áramló közeg hőmérsékletének
és nyomásának, valamint egyéb tulajdonságainak megfelelően kell megválasztani.
164
Általános szerelési szabályok
 A szerelvények és a csővezeték belső teréből az esetleges idegen részeket

el kell távolítani, ügyelni kell a szennyeződésekre,
 A beépítési helyzetnél az áramlási irányt kell figyelembe venni, ami a
szerelvényen fel van tüntetve,
 A csővezetékeket úgy kell építeni, hogy károsító húzó, hajlító és csavaró
igénybevételek ne lépjenek fel,
 A szelepszárat és a menetes részt festetlen állapotban kell tartani,
 A szerelvény előtt szennyfogó/szűrő beépítése ajánlott,
Beépítés helyével kapcsolatos szerelési tudnivaló
A beépítés helyének hozzáférhetőnek kell lennie, továbbá elegendő szabad

helynek kell rendelkezésre állnia a hajtómű karbantartásához és leszereléséhez.
Az elzáró szelepet lehetőleg függőleges helyzetben, felül elhelyezett hajtóművel
kell beépíteni. A ferde és vízszintes beépítési helyzet támasz nélkül csak kis
önsúlyú hajtóműveknél megengedett.
165
Szelepszár-tömítés cseréje
 A hajtóművet le kell szerelni,

 A mendzsettás tömítés (12) cseréjekor ügyelni kell az alkatrészek helyes
beépítési sorrendjére és beépítési helyzetére.
 A megrongálódott tányér-tengely egységet ki kell cserélni, mivel egy új
tömítőkészletet a megrongálódott tengely rövid időn belül tönkreteszi és a
tengely ismét tömítetlenné válik.
166
Tömszelencés kivitel
Fellépő tömítetlenség esetén a szorító csavarral (29), illetve a hatlapú anyákkal

(35) a tömítést azonnal, fokozatosan kell meghúzni a tömítettség eléréséig. A
tömítettség rendszeres ellenőrzésével a tömszelence (27) élettartamát meg lehet
hosszabbítani. Amennyiben a tömítetlenséget utólagos meghúzással már nem
lehet megszüntetni, a tömszelencét újra kell cserélni.
Tömszelence cseréje:
 A hajtóművet le kell szerelni,

 Az új tömítőgyűrűt az alábbi ábra szerint kell beépíteni,
 Az osztott tömítőgyűrű alkalmazásakor a ferde méretre vágásnál az
illesztésre ügyelni kell,
 A megrongálódott tengelyt szintén ki kell cserélni,
167
Üzemzavarok okai és megszüntetésük módja
Nincs átfolyás A szerelvény el van zárva A szerelvényt ki kell nyitni

(a hajtómű segítségével)
A karimákról a védősapkát Védősapkát el kell
nem távolították el távolítani
168
Túl kicsi az áramlás A szerelvény nincs eléggé A szerelvényt ki kell nyitni
kinyitva (a hajtómű segítségével)
Elszennyeződött Szűrőt tisztítani/cserélni
szennyfogó
Dugulás a csővezeték Ellenőrizni kell a
rendszerben csővezeték rendszert
A szeleptengelynél A mandzsettás Tömítőkészlet kicserélése
tömítetlenség lép fel szelepszártömítés
károsodott vagy
megkopott
Tömszelencés kivitelnél a Szorító csavart illetve
szorítócsavar illetve a hatlapú anyákat után kell
hatlapú anyák nincsenek húzni, esetleg cserélni
eléggé meghúzva
Csőmembrános Csőmembrán egységet ki
szelepszártömítéses kell cserélni
szelepnél meghibásodott
a csőmembrán
Zárt szelepnél túl nagy a A tányér tömítőfelülete Tányért ki kell cserélni
szivárgás kimaródott vagy
megkopott
Az ülék tömítőéle Üléket fel kell újítani
megrongálódott vagy
megkopott
Az ülék vagy a tányér Meg kell tisztítani a szelep
elszennyeződött belső részét
A hajtómű túl gyenge Erősebb hajtóművet kell
alkalmazni
Háromjáratú szabályzó szelepek
Az épületgépészeti rendszerekben áramló térfogatáramok elosztására, keverésére

vagy átkapcsolására használják, termosztatikus, vagy elektromos működésű
hajtóművek segítségével.
169
Csapok
A legegyszerűbb elzáró szerkezetek, negyed fordulattal nyithatók, illetve zárhatók.

Fő belső alkatrészük a gömb forgórész (korábban kúpos kialakítású volt), amelyen
nyílást képeztek. A fogantyút úgy alakítják ki, hogy teljes nyitás esetén felütközik.
Igénytelen szerelvénynek lehet tekinteni a csapot, hiszen a tömítés cserélhető
170
benne, és sok mozgó alkatrészt nem tartalmaz. Szabályozásra viszont nem
alkalmas. Vagy teljesen kinyitjuk, vagy teljesen zárt állapotba helyezzük.
Különböző kialakítású gömbcsapokat mutat a 11.83. ábra, jellemző méreteik pedig
a 11.84. ábra és az 11.12. Táblázat szemlélteti.
11.83. ábra Gömbcsapok széles palettája.
11.84. ábra Gömbcsap jellemzői méretei.
DN d d1 ~H h L l SW
10 9,5 G 3/8 50 38,5 39 9 20
15 15 G½ 50 43 50 11 25
20 19 G¾ 50 49 54 12 31
171
25 24 G1 50 53 67 14 38
11.12. Táblázat Gömbcsap műszaki adatai.
16 bar maximális üzemi nyomásig és 100 °C maximális közeghőmérsékletig

használható. A forgórész krómozott sárgaréz golyó, a tömítőhéjazat teflon
bevonatú. Gömbcsapok előnyös tulajdonságai:
- Teljes az átömlési keresztmetszet,

- Széles az alkalmazási területe,
- Keménykrómozott golyófelület.
Hasonló kialakítású a kombinált töltő-ürítő kúpos csap is. Ennek a szerelvénynek

a feladata, a fűtési rendszer feltöltése, illetve ürítése. A szerelvényt a legmélyebb
ponton kell elhelyezni, hogy a rendszer teljes mértékben üríthető legyen. Töltő-
ürítő csapot mutat a 11.85. ábra.
11.85. ábra Töltő-ürítő csap kialakítása.
Anyaga sárgaréz, a maximális üzemi nyomás 12,5 bar, a maximális üzemi

hőmérséklet 120 °C (DIN 3848 szabvány). Jelenleg már ez a szerelvény is inkább
gömbcsapos kialakítással készül.
172
Tolózárak
A tolózárakat a nagyobb átmérőjű csővezetékekben alkalmazzák az áramló közeg

útjának elzárására-nyitására. Záró-nyitó eleme olyan kialakítású, hogy az áramló
közeg áramlási irányára merőlegesen mozdul el. A tolózárak szabályozásra
alkalmatlanok, vagy teljesen elzárva, vagy teljesen kinyitva lehetséges
üzemeltetni. A szelepekhez képest előnye, hogy az áramló közeg egyenes vonalú
útja miatt az áramlási ellenállása kicsi.
A tolózárakon az orsó megfogására és a zárótest mozgatásának biztosítására
külön házrész van, ami lehet lapos, ovális, vagy kör alakú. A lapos felsőrész
foglalja el a legkisebb helyet, a nagyobb nyomások felvételére a kör alakú fedél az
alkalmasabb.
A tolózárak általában karimás kötéssel csatlakoznak a vezetékhálózathoz.
Hasonlóan a gömbcsapokhoz, ezekkel a szerelvényekkel se lehet szabályozni,
viszont áramlási ellenállásuk kisebb, mint a szelepeké. A maximális üzemi nyomás
16 bar, a maximális üzemi hőmérséklet 120 °C. Az alábbi ábrán menetes
csatlakozású tolózár jellemző méretei (11.86. ábra), illetve műszaki adatai (11.13.
Táblázat) láthatóak.
11.86. ábra Tolózár jellemző méretei.
D L H d t
G 3/8 40 78 50 8,5
173
G½ 46 80 50 10,5
G¾ 53 89 50 12,5
G1 60 101 60 14
G 1¼ 64 118 80 15
G 1½ 72 127 80 18
G2 81 148 90 20
G 2½ 90 170 100 22
G3 98 208 120 23
G4 113 243 120 29
11.13. Táblázat Tolózár műszaki adatai.
Földbe fektetett tolózárak

A tolózárak hálózati célokra csak álló helyzetben szerelhetők fel. Ezeket úgy kell
beépíteni, hogy a vezetékről a tolózárra elmozdulást vagy deformációt okozó erők
ne adódjanak át.
Ezt a célt szolgálják a beépítési közdarabok, de általában a tokos gumigyűrűs
kötések is. NA 300 és ennél nagyobb tolózárat betonlapra kell ültetni.
A leszerelt tolózár orsójának lehetőleg függőleges helyzetben kell lennie.
A tolózár és a meghosszabbító kulcsszár burokcsövének környezetében a
földvisszatöltés csak szemcsés anyaggal történhet.
A csapszekrény forgalomnak ellenálló rögzítését beton alátámasztó tömbbel kell
biztosítani. A csapszekrény fedele és a kulcsszár vége között legalább 20 mm-es
hézagok kell, hogy legyenek.
Földbe fektetett tolózárak helyzetét a közvetlen környezetben lévő épületfalakon,
kerítéseken, vagy oszlopokon elhelyezett tolózárjelző táblán kell megjelölni (pld a
jelzőtáblák felszerelésére vonatkozó technológiai utasítást.)
Hagyományos tolózárak javítása
A tolózárakat és szerelvényeiket, tolózárszekrényeket évenként meg kell vizsgálni

és a szükséges karbantartási munkát el kell végezni. Meg kell győződni arról, hogy
174
azok könnyen, feltalálhatóan helyezkednek-e el az úttestben, vagy a járdán. A
tolózárszekrényeket és borító csöveket a fagy beállta előtt a sártól, víztől meg kell
tisztítani. Ugyancsak ellenőrizni kell a tolózárak jelzőtábláinak elhelyezését,
valamint a jelzőtáblán feltüntetett adatok helyességét. A hiányzó, vagy a
szabványtól (MSZ 1042) eltérő jelzőtáblákat pótolni kell.
A tolózárak üzemképességéről azok lezárásával és újbóli felnyitásával meg kell
győződni. A lezárt tolózár felnyitásakor a holtfordulat után az ék felszakadását
észlelni kell.
A tolózáraknál leggyakrabban előforduló hibák:

 A tömszelence – tömítés tönkremenetele,
 Orsótörés,
 A kupolacsavarok elkorrodálása.
Tömszelence csere
Ha a tolózár nyitás-zárása közben víz jelentkezik, ez a tömszelence tömítés

tönkremenetelére utal. Ilyen esetben az elhasználódott tömítést pótolni kell.
A tolózár feltárása és a borítócső eltávolítása: a felső rész megtisztítása után a
tömszelencét szorító csavarok lecsavarása. A szorítógyűrűt a tolózár zárt
helyzetben való tartása mellett kell levenni. (Előfordulhat, hogy a tömszelencébe a
tömítés erősen beszorult, ilyenkor a forrasztólámpával a tömítést óvatosan meg
lehet melegíteni, így könnyen kiemelhetővé válik.)
A tömítés tökéletes eltávolítása után mind a tömszelencét, mind a szorítógyűrűt,
továbbá az orsót a rárakódott anyagoktól meg kell tisztítani.
A rögzítést az anyáscsavarok egyenletes meghúzásával kell biztosítani.
Ezután a tolózárba új, szorosan csavart faggyús kendertömítést, azbesztfonatot,
vagy egyéb plasztikus tömszelence tömítőanyagot kell elhelyezni. A tömítés
összeszorítása a szorítógyűrű visszahelyezése után az anyáscsavarok
meghúzásával történik.
175
Orsótörés
Az orsótörés lehetséges, előforduló esetei:

 Az orsó négyszöge letörik,
 Az orsó felfüggesztése (felfekvő peremes része) szakad el,
 Az orsó, vagy az orsó anyag menet megszakad.
Minden ilyen esetben orsót kell cserélni. Az orsócsere csak zárt ékállásban
lehetséges. A tolózár kupolájának levétele után az orsót ki kell hajtani.
176
Ha az anya menete illeszkedik az új orsó menetéhez, ezt vissza lehet hajtani. A
kupola-tömítések helyét meg kell tisztítani és új tömítést kell elhelyezni, majd a
kupolát helyére kell tenni. A kupolát tartó csavarokat lazán meg kell húzni, majd a
felnyitás után a rögzítő csavarokat véglegesen be kell hajtani. Abban az esetben,
ha az anyag nem mérethelyes, az új orsóhoz, az anyát is ki kell cserélni. Ez a
művelet lezárt tolózárnál nem minden esetben lehetséges (vannak olyan tolózárak,
melyekből az anya kivétele az anyaházból csak a zárt nyitott helyzetében
végezhető el.) Ilyenkor válik szükségessé az alsó kupola tartó csavarjainak
kihajtása. Így az anyacsavar hozzáférhetővé válik.
Kupola csavar csere
Az idők folyamán a talaj savtartalma és egyéb okok következtében csavar anyák

és csavarok elkorrodálnak. A tolózár használata alkalmával az alsó, vagy felső
kupolacsavarok elengednek, így a kupola felnyílik és vízfolyás keletkezhet.
Ilyenkor a vezeték zárása után a tolózárat fel kell tárni. A megnyílt kupolát szét kell
szedni, a tömítési felületeket meg kell tisztítani és új tömítésekkel ellátni.
177
A tolózár nyitott helyzetében kell a kupolákat visszahelyezni és a szorító
csavarokat meghúzni.
Tolózárak kezelése, meghibásodások elkerülése érdekében
Ez elzárószerkezetek gyors mozgatásakor a vezetéket káros igénybevételek

érhetik (nyomás-lengések). Kézi működtetésű tolózáraknál ez a veszély részben
jelentkezik, mert ezeket nem lehet a vezetékre nézve káros gyorsasággal
mozgatni. A gépi működtetésű elzárószerkezetek mozgatási sebességének
beállítása viszont fokozott elővigyázatosságot követel. Ezen túlmenően a
megengedett nyomatéknál nagyobb erőátadást csúszókapcsolóval kell
megakadályozni.
178
Egyéb épületgépészeti szerelvények
Nyomásszabályzók
A nyomásszabályzó közvetlen vezérlésű, arányos szabályozó szerelvény, amely

alkalmas a nyomástartó berendezések irányelve szerinti csoportba sorolható
folyadékok, gáz és gőz halmazállapotú közegek nyomásszabályozására
használják. Működtetéséhez segédenergia nem szükséges. Nyomásmentes
állapotban a szelep teljesen nyitva van. A közeg a belépéstől a kilépésig a házon
keresztül áramlik. A szelep mögött legalább 10xDN (névleges átmérő) vagy
legalább 1m távolságra legyen a vezérlő vezeték csatlakoztatva. A szabályozott
nyomást a vezérlő vezetéken kell a hajtóműhöz vezetni.
179
Nyomáscsökkentők két elzáró közé, ellenőrző nyomásmérők beépítésével kell
felszerelni. A nyomáscsökkentőt aknába, vagy gépházba hozzáférhető helyen kell
felszerelni, hogy működése ellenőrizhető legyen.
Fogyasztó hálózaton a vízmérő után lehet beépíteni központilag, vagy egyedileg,
az elektromos bojlerek kombinált szelepe előtti csőszakaszon.
Beépítési technológia
Kisméretű vezetéken a nyomáscsökkentők menetes kötéssel csatlakoznak. Készül

belső és külső menetes nyomáscsökkentő. A nyomáscsökkentőt vízszintes
helyzetben kell beépíteni, MSZ szabvány szerint. A karbantartás miatt két elzáró
közé kell beépíteni, egyik oldalon oldható kötéssel. A beállított és leplombált
nyomáscsökkentőt csak szakvállalat javíthatja.
Tanácsos a nyomáscsökkentő csökkentett nyomású oldalán ellenőrző
nyomásmérőt beépíteni.
Ezzel ellenőrizhető a szerkezet jósága és a kívánt nyomásérték könnyen
beállítható.
Nagyobb méretű nyomáscsökkentők a hálózaton, zónahatároknál, vagy
hálózatvédelem miatt kerülnek beépítésre, többnyire aknába helyezve. (NA 80 –
100 – 150 – 200 mm.)
Ezen méreteknél a csatlakozás peremes kiképzésű.
180
Szintén két tolózár közé kell a nyomáscsökkentőt beépíteni. Az ellenőrző
nyomásmérőket itt feltétlen be kell építeni, mivel egyébként a szükséges
nyomásérték nem állítható be szakszerűen és körülményes az ellenőrzése.
Fontos vízellátási esetekben párhuzamosan két nyomáscsökkentő kerül
beépítésre, egyik tartalékként. Ha az üzemelő nyomáscsökkentő üzemképtelenné
válik, akkor tolózárak átállításával a kiiktatható és a tartalék nyomáscsökkentő
üzembe helyezhető.
Az NA 100 – 150 – 200 mm-es nyomáscsökkentőket betontuskóra helyezve kell
beépíteni. Beépítés után a csavarkötéseket korrózióvédő bevonattal kell ellátni.
181
Biztonsági lefúvató szelep
Feladata, hogy a rendszerben keletkező káros túlnyomást elvezesse. Biztonsági

szelep kialakítását mutatja a 11.87. ábra, jellemző méreteit pedig a 11.88. ábra,
műszaki adatai a 11.14. Táblázat szemlélteti. A szerelvény külső felületén jelölve
van az áramlási irány. Csak az áramlási iránynak megfelelően lehet beépíteni.
11.87. ábra Biztonsági lefúvató szelep.
11.88. ábra Biztonsági lefúvató szelep jellemző méretei.
182
øA øB C D
¾” 1” 83 61
1” 1 ¼” 97 76
1 ¼” 1 ½” 126 81
1 ½” 2” 206 116
2” 2 ½” 222 130
11.14. Táblázat Biztonsági lefúvató szelep műszaki méretei (2,5 és 3,0 bar
értékig).
9.6.1 Légtelenítők
A légtelenítők nem okoznak nyomásveszteséget a fűtési rendszerben, azért a

kiválasztásuknál nem kell különösebb számításokat elvégezni. Ha ismerjük a
hálózatban uralkodó nyomást, és az üzemi hőmérsékletet, akkor meghatározható
a fűtési rendszerből kiváló levegő mennyisége. Működésbeli problémát szinte csak
a hálózatból a légtelenítőbe kerülő szennyeződések és az esetleges lengések
okozhatnak. Ez elkerülhető, ha olyan légtelenítőt építünk be, aminél a vízszint és a
szelep között nagy a távolság. Az automata légtelenítőknek több kialakítása
ismert, működési elvük közös. (11.89. ábra)
183
11.89. ábra Automata légtelenítő működési elve.
Amikor a fűtési rendszerből kiválik a levegő, akkor az a légtelenítő szelep házába

kerül. Minél több kiváló levegő jut be a légtelenítő szelepbe, annál jobban kiszorul
a házban lévő fűtővíz. A fűtővízben lebegő úszó, a vízszinttel együtt süllyed. Ha az
úszó elér egy minimális mélységet, a szelep kinyit, és a levegő távozik a házból. A
házban a vízszint ismét emelkedni kezd. A fűtővízben levő úszó a vízszinttel együtt
emelkedik, aminek köszönhetően a szelep lezár. Ez a folyamat ismétlődik
mindaddig, amíg a fűtési rendszerből az összes levegő ki nem válik (ami persze
szinte lehetetlen, ugyanis számos módon kerülhet a rendszer levegő). Az alábbi
ábrán egy beépített légtelenítő szelep látható (11.90. ábra).
11.90. ábra Automata légtelenítő szelep.
Az áramló folyadék rendszerben lévő levegő, vagy a melegítés hatására

felszabaduló mikrobuborékok leválasztására szolgálnak az automata
gyorslégtelenítők és a levegőleválasztók.
Automata gyorslégtelenítők
A bronz öntvényből vagy rozsdamentes acélból készült ház két részből áll, alsó és
felső része menettel és gumi O-gyűrű tömítéssel kapcsolódik egymáshoz. A
gyorslégtelenítő a ház alsó részén lévő belső menettel csatlakoztatható a fűtési
hálózatra (11.91. ábra).
184
11.91. ábra Automata gyorslégtelenítő kialakítása.
A távozó gáz szükség esetén a szintén ½” méretű, de külső menetes
csatlakozásról, vezetéken keresztül elvezethető. Ide csatlakoztatható
visszacsapószelep is.
A levegőkamra speciális kialakítása megakadályozza, hogy az úszó és sodródó
szennyeződések a légtelenítő szelepet elérjék, ezért a szelep nem szennyeződhet
el és garantáltan csöpögésmentes üzemű.
A légtelenítő szelep működését a házban elhelyezett úszó vezérli, amely rugós kar
közvetítésével a folyadékszint emelkedésekor zárja a kiáramlás útját. A
levegőkamrában összegyűlő levegő vagy gáz hatására a folyadékszint lecsökken
és az úszó addig nyitja a szelepet, amíg a folyadékszint emelkedése el nem éri a
záró helyzetet (11.92. ábra).
185
11.92. ábra Légtelenítő szelep robbantott ábrája.
Fűtő-, vagy hűtőrendszerek üzem közben szükséges automatikus légtelenítésére,

a feltöltéskor szükséges helyi légtelenítésre (pl. a felszállókon), illetve leürítéskor
légbeszívóként.
Kiviteli változatok:
- Bronz ház, menetes levegőcsatlakozás, alapkivitel
- Rozsdamentes acél ház
Előnyök:
- Nagy légtelenítő teljesítmény
- Megbízható levegő beszívás a rendszer ürítésekor
- Folyamatos, karbantartást nem igénylő üzem
- A légtelenítő szelep elszennyeződése kizárt
- Hosszú élettartam, megbízható, szivárgásmentes működés.
Műszaki adatok:
- Üzemi nyomás: max. 10 bar
- Üzemi hőmérséklet: max. 110 °C.
Általános előírások
A légtelenítők üzemképességéről az éves karbantartás során két alkalommal meg

kell győződni. Ha a légtelenítőn vízfolyás keletkezik, sürgősen javítani, vagy
cserélni kell. Az automata légtelenítőket, ha nem üzemképesek, mindig cserélni
kell és javításukat műhelyben kell végezni.
186
Javítási technológia
Vízfolyás esetén
Kerti csapos légtelenítőt, ha nem zár megfelelően, ki kell cserélni. Tűzcsap esetén
meg kell kísérelni a tömítetlenség megszüntetését tömlőszelence felújítással, vagy
zárpakolással. Ha a tűzcsapon a helyszínen nem javítható hiba keletkezett, le kell
cserélni. Az automata légtelenítőt, ha megfolyósodott, le kell cserélni.
Üzemképesség esetén
A rendszeres hálózatellenőrzés során a légcsapokat fel kell nyitni. Ha a zár, vagy

szelep nem nyitható orsószakadás vagy egyéb hiba miatt, soron kívül le kell
cserélni. Ellenőrizni kell a légcsap-tábla épségét és helyességét is. Indokolt
esetben új jelzőtáblát kell felszerelni.
Automata légtelenítőnél a tűszelep többszöri lenyomásával ellenőrizhető az
üzemképesség. Ha a tűszelepet lenyomva nem jelenik meg a víz a szeleplyukon, a
légcsapot ki kell cserélni. Egyéb típusú automata szelepek üzemeltetése esetén az
előírt technológiát kell betartani.
A légtelenítők karbantartásával egyidejűleg ellenőrizni kell a leágazó tolózár
üzemképességét is. A légtelenítés után mindig először a leágazó zárat kell lezárni,
ha a zárás megfelelő, utána a légtelenítőt kell lezárni és a leágazó zárat vissza kell
nyitni.
Az esetben, ha a leágazó zár átereszt és nem zár megfelelően, javítását vagy
cseréjét elő kell jegyezni. Adott estben (mikor a főnyomó nem üzemel) kell a
zárcserét elvégezni.
Karbantartás során ellenőrizni kell a peremes csavarkötéseket, azok
korrózióvédelméről gondoskodni kell.
187
Beépítés technológiája
Fogyasztói hálózaton
Kisméretű (1/2” – 1”) visszacsapó szelepek kerülnek alkalmazásra, többnyire

kazánházakban, melegvizet előállító berendezéseknél. Ezek a visszacsapó
szelepek menetes kötéssel csatlakoznak a hálózathoz. Két elzáró közé kell
beépíteni, hogy javításuk, vagy cseréjük könnyen végezhető legyen. Ezek
többnyire rugós működésű szelepek, melyek vízszintes és függőleges állásban is
beépíthetők
Gépházaknál és zárkamrákban
Csappantyúkat alkalmaznak. A csappantyúk peremes kötéssel csatlakoznak a

hálózathoz, szintén tolózár közbeépítéssel. Beépítésük a hálózaton csak
vízszintesen történhet, ellenkező esetben nem működik megfelelően. Magát a
csappantyút és peremes csavarkötését fokozott korrózióvédelemmel kell ellátni.
Aknában
Aknában elhelyezett csappantyúk – torló csappantyúk a hálózaton helyezkednek

el. Beépítésük szintén peremes csavarkötéssel történik, tolózárak vagy
csapózárak közé iktatva. Ezeket a nagyobb átmérőjű csappantyúkat betontuskókra
telepítve kell alátámasztani.
A vasbeton aknán átmenő csőhálózatot a vasbeton aknafalba rögzített kötéssel
(befalazó karimával) kell kialakítani. A csappantyúk rendszeres karbantartása és
korrózióvédelme feltétlen szükséges.
9.6.2 Szűrők, szennyfogók
A hagyományos iszapleválasztók egy beépített szűrő segítségével választják le a

fűtési rendszerben keringő szilárd szennyezőanyagokat. A szűrő finomságának
188
köszönhetően (0,6 mm) már egészen apró szennyeződést is képesek felfogni
(11.93. ábra).
11.93. ábra Szűrőbetét kialakítása.
A kialakításnak köszönhetően, a szennyfogó alján leülepedett szennyeződést

egyszerűen el lehet távolítani a rendszerből. A szűrőt időközönként tisztítani kell.
Az iszapleválasztó szerkezeti kialakítását a 11.94. ábra szemlélteti.
11.94. ábra Szűrők kialakítása.
189
Munkavédelmi előírások
A tolózárak beépítésének munkavédelmi előírásai, továbbá a közúton végzett

munkák közlekedésbiztonsági követelményei megegyeznek a földbe fektetett
csővezetékek építésének vonatkozó előírásaival.
Közúton történő munkavégzésnél a figyelemfelhívó sárga mellény használata
kötelező! A KRESZ szabályai betartandók!
A munka időtartamára a munkaterületet a közúti forgalomtól megfelelően el kell
határolni. Éjszak világításról – a hatályos intézkedések betartásával – gondoskodni
kell!
Gépházak – zárkamrák – tolózáraknáknál előírt balesetvédelmi előírásokat kell
betartani. Az üzemeltetés technológiáját szigorúan be kell tartani, mert a
szakszerűtlen üzemeltetés balesetet okozhat.
A csőhálózat munkáit – lehetőség szerint – úgy kell ütemezni, hogy egy nap alatt
elkészüljenek.
A javítás időtartamára a munkaterületet a közúti forgalomtól megfelelően el kell
határolni. Éjszaka világításról – a hatályos intézkedések betartásával –
gondoskodni kell. Abban az esetben, ha a föld alatti szerelvények kibontására is
szükség van – a földmunkákra vonatkozó technológiai utasításban leírt
munkavédelmi intézkedéseket is be kell tartani.
Balesetvédelmi előírások
Nyomáscsökkentőt a helyszínen lezárt és fesztelenített hálózaton lehet csak

javítani. A közúton és aknában végzett munkáknál előírt balesetvédelmi
előírásokat be kell tartani.
A munkavédelmi előírás azonos a közterületen végzett csőhálózati munkáéval, így
az ott leírtak betartása kötelező. Védőöltözet és védőfelszerelés használata az
előírás szerint kötelező.
190

Általános Csőszerelési Ismeretek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Általános Csőszerelési Ismeretek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ÁLTALÁNOS CSŐSZERELÉSI ISMERETEK

1 Szerelő-kőműves munkák az épületgépészetben................................................2

A kivitelezés alatt álló épületekben a gépészeti berendezések elhelyezése,

1.1 Fal- és födémáttörések

Abban az esetben kell fal- és födémáttöréseket készíteni, ha a vezetékeknek

A födémáttörést követően gondoskodni kell arról, hogy a keletkezett nyíláson

Azért, hogy a csővezetékünk a helyiségben láthatatlan maradjon és ezáltal az

Vannak esetek, amikor a csővezetékeket nem lehet a falba, horonyban szerelve

1) Mit ért szerelő kőműves munkák alatt?

2.1 Csőhajlító szerszámok

- Egy görgővel és egy félkoronggal rendelkező hajlítógép: a görgő és a

1. ábra. Egy görgővel és egy fél koronggal végzett csőhajlítás.

Puha csőanyagoknál kézi megoldás használatos, nagyobb falvastagságú

- Két görgővel és egy tolópofával rendelkező hajlítógép: hasonlít egy

2. ábra. Két görgővel és egy tolópofával végzett csőhajlítás.

3. ábra. Három görgővel végzett csőhajlítás.

2.1.2 Belső kitámasztású:

- Vezetőleces és vezetőléc nélküli: a kettő működésileg nagyon hasonlít az

4. ábra. Vezetőléc nélküli (a. ábra) és vezetőleces (b. ábra) csőhajlítás.

A csőhajlítógépek általában hidraulikus elven működnek. Működésük a következő:

2.1.4 Villamos kézi csőhajlító

A csőnagyságnak megfelelő hajlítószegmenst (ábra) illesszük fel a négyszögletű

2.1.5 Kézi csőhajlító berendezés

Speciális biztonsági előírás

 Lágy vörösrézcsövek: Ø10 – 22 mm,

Üzemzavar orrfűrész használata során:

2.3 Gyémánt magfúró

Annak érdekében, hogy a betonból, vasbetonból, természetes, vagy műkőből

Gyémánt magfúró korona leszerelése: 32-es villáskulccsal tartsuk meg a menesztő

Gyémánt magfúró koronák élezése: Szállítási állapotban élezettek. Megfelelő

Kézi vezetésű szárazfúrás

Optimális fúrási eredményeket csak akkor lehet elérni, ha a gyémánt magfúró

Betonban történő magfúrásoknál a fúróállványt kötelező beütő dűbelekkel

2.4 Csőfagyasztó berendezések

Amennyiben a fűtési rendszer karbantartására kerül a sor, a csőfagyasztó

Speciális biztonsági előírások:

Távolítsuk el a szénsavpalack záródugóját. A T-elosztós palackcsatlakozást fel kell

1. ábra. Nagynyomású tömlők felszerelve.

Válasszuk ki a csőméretnek megfelelő bilincseket, helyezzük fel a csőre, és a

A fúvókákkal ellátott fogantyúkat forgató mozgással toljuk be ütközésig a bilincs

3. ábra. Fogantyú betolása a bilincsbe.

Abban az esetben, ha csak egy bilinccsel dolgozunk, zárjuk le a T-elosztó szabad

4. ábra. Jégképződés a csövön.

A megfelelő idő után a csövön dérképződés jön létre a bilincsek környezetében.

Bilincsméret Anyag Fagyasztási Szénsav Fagyasztások

1. táblázat. Szénsavas csőfagyasztás műszaki jellemzői.

A munka folyamán folyamatosan biztosítani kell a szénsav bejutását, valamint

Üzemzavarok, melyek következtében nem alakul ki dérképződés a csövön:

 Túl rövid a fagyasztási idő,

b. Villamos árammal végzett csőfagyasztás

Speciális biztonsági előírások:

A fagyasztás a fagyasztófejeknek a csőfelületre történő hűtésátadásával történik.

Az ¼-1”, illetve 14 – 35 mm csőméreteknél a fagyasztófejet közvetlenül a csőre

Ezeket a fagyasztófejekbe kell elhelyezni. A mindenkori alkalmazást a táblázatból

Csőméret Csőanyag Fagyasztófej helyzete Fagyasztási idő

2. táblázat. Elektromos csőfagyasztás műszaki jellemzői.

6. ábra. Fagyasztófejek permetezése.

Nagyobb csőméretek esetén ez az idő akár 10 perc is lehet. A permetezés ezután

7. ábra. Helyesen elvégzett csőfagyasztás

Üzemzavarok, melyek következtében nem alakul ki dérképződés a csövön:

 Nem fagynak le a fagyasztófejek, nem képződik dér a csövön

 Dérképződés ellenére se fagy le a vezeték

 A fagyasztási idő jóval hosszabb, mint a táblázatban