Hűtéstechnikai ismeretek

Testo hűtéstechnikai
ismeretek 3 modulban

A hűtőrendszerek megismerése. A hűtéstechnika alapelvei és fő elemei.

Helyes mérések hűtőrendszereken. 1
2
Tartalomjegyzék
1. modul: A hűtőrendszerek megismerése 4

1.1 Paraméterek a hatékony hűtőrendszerekhez 4

1.2 A használandó hűtőközegek kritériumai 5

1.3 A hűtőközegek kiértékelése 7

a) A GWP érték 7

b) A TEWI érték 8

1.4 A hűtőrendszerek tervezése és hatékony üzemelése 9

2. modul: A hűtéstechnika alapelvei és fő elemei 10

2.1 Termodinamika 10

2.2 A hűtési kör négy fő alkotóeleme 10

2.2.1 Az elpárologtató 11

2.2.2 A kondenzátor 13

2.2.3 A kompresszor 15

2.2.4 Az expanziós szelep 16

2.5 A hűtőkör további fontos alkotói 18

3. modul: Helyes mérések hűtőrendszereken 19

3.1 A fontos paraméterek dokumentálása és kiértékelése 19

3.2 Utóhűtés 20

3.3 Túlhevítés 22

3
Hűtéstechnikai ismeretek

1. modul:
A hűtőrendszerek megismerése

A hűtőrendszerek életünk számos területén Ehhez a rendszer tervezésekor a következő

elengedhetetlenné váltak. Biztosítják szempontokat is ki kell értékelni:
az épületek optimális klímáját, az ipari • az alkotóelemek gyártásának módja
folyamatok hűtését, valamint az élelmiszerek • a működtető közegből adódó kockázatok egy
hosszabb idejű tárolását, fagyasztását. esetleges baleset vagy szivárgás esetén
Ugyanakkor a rendszerek előnyei hatalmas • az üzemeltetéshez, a megfelelő hűtéshez
hátránnyal is járnak: a nagy mértékű szükséges energiafogyasztás
energiafogyasztás nem csak a költségeket • a rendszer megsemmisítése, ártalmatlanítása
befolyásolja, a környezetre is káros hatással annak üzemi élettartamának lejárta után.
van. Éppen ezért kiemelkedően fontos
a hűtő- és klímarendszerek professzionális
1.1 Paraméterek a hatékony
megtervezése és hatékony üzemeltetése.
hűtőrendszerekhez
A hűtőrendszer egy – ideális esetben –
Egy megbízható pont a hőszivattyúk
hermetikusan zárt csőrendszer, melyben
összehasonlításához a rendszerek COP
valamilyen hűtőközeg kering. A hűtőközeg
értéke (Coefficient Of Performance –
az a közeg, mellyel hőt szállíthatunk
teljesítmény együttható) vagy az EER (Energy
alacsony hőmérsékletű helyről magas
Efficiency Ratio – energiahatékonysági
hőmérsékletű helyre. Az úgynevezett
arány) arány. Ezek a teljesítmény értékek
kompresszoros hűtőkörök általában
mutatják meg a rendszer üzemeltetésének
legalább négy fő alkotóelemből állnak,
költség-haszon arányát egy adott ponton
melyekről lentebb részletesebben is olvashat.
egy adott időben.
A hűtőrendszerek működtető közege
a hűtőközeg és a kompresszorban található
olaj. Ezek kiválasztásához az alkalmazási
területet és a környezeti hatásokat is
figyelembe kell venni.

4
Ha a hűtőrendszer hatékonyságát egész
évre tekintve szeretné meghatározni,
az SEER (Seasonal Energy Efficiency Ratio
– szezonális energiahatékonysági arány)
arányt érdemes használni. Ilyen esetekben
a hűtőrendszer részleges terhelése is része
a kiértékelésnek a teljes terhelés mellett. Mivel
az évben jelentősen változnak a környezeti
körülmények, a részleges terhelés figyelembe
vétele is rendkívül fontos.
A hűtőrendszer energiafelvételének opti-
malizálása (frekvenciaváltó a kompres�-
szor teljesítményszabályozásához, a kon-
denzátor vagy hőcserélő ventilátorának
sebességszabályozásához) kiemelt fontos-
ságú. A további kiegészítő hőtároló közegek
(pl. jégtároló egységek) kompenzálhatnak
a részleges vagy extrém terhelések idején,
így biztosítva a nagyobb megbízhatóságot és
a jobb rendszerelérhetőséget.
1.2 A használandó hűtőközegek
kritériumai
Elméletben igencsak nagy számú anyag
használható hűtőközegként. Ugyanakkor
nem minden lehetséges opció megengedett,
vagy kellően hatékony: a különböző
biztonsági követelmények, a rendelkezésre
álló technológia, valamint a környezetvédelmi
irányelvek is leszűkítik a választékot. Csak
azok a működtető közegek (hűtőközegek)
használhatók, melyek a zárt hűtőkörben
üzemelés során megfelelnek meghatározott
feltételeknek.
5
Hűtéstechnikai ismeretek

A hűtőközeg kiválasztásának feltételei Ez a lista csak a fontosabb követelményekre

• A gőznyomás nagyobb kell, hogy legyen tér ki. Jelenleg nem létezik olyan hűtőközeg,
az atmoszférikus nyomásnál a szükséges mely minden egyes feladatra ideális, ami azt
elpárolgási hőmérsékleteken. jelenti, hogy kompromisszumokat kell kötni.
• A kondenzációs nyomásszint nem
követelhet átlagon felüli nyomásellenállást A természetes hűtőközegek jelentősége
az alkotóelemektől, csövektől (pl. max pec sokat nőtt az évek során, különösen
= 25 bar +35°C-os külső hőmérsékleten). az egyre szigorúbb előírások (mint pl.
A kivételek az úgynevezett nagynyomású az F-Gáz rendelet). A szén-dioxid mellett
hűtőközegek, mint az R-410A vagy (R-744) ezek közé olyan szénhidrogének
az R-744. is tartoznak, mint pl. az izobután (R-600A)
• A kompresszorból beszívott túlhevített gőz és a propán (R-290). Az ammónia (R-717)
kis térfogatú kell hogy legyen a beszí- már évek óta rendkívül elterjedt, különösen
vási körülmények között a kompresszor az ipari hűtéstechnikában.
lökettérfogatának minimalizálása érdeké-
ben. A természetes hűtőközegek termodinamikai
• A hűtőközegnek kompatibilisnek kell len- és környezetvédelmi szempontból is hosszú
nie a hűtéstechnikában gyakran használt távú és környezetbarát megoldások közé
anyagokkal, azokra nem lehet káros hatás- tartoznak.
sal. Ezen tulajdonságok révén olyan területeken
• A lehető legmérsékeltebb környezet- is használhatók, ahol sokkal magasabb
szennyezés a hűtőközeg gyártása és hul- h ű t é s t e c h n i k a i és kenőanyagbeli
ladékkezelése során. követelményekkel kell számolni. A szén-
• B iztonságosnak kell lennie kezelés dioxid és a propán például népszerűségnek
során. örvend a bevásárolóközpont-hűtéstechnika
területén.

6
1.3 A hűtőközegek kiértékelése Hűtőközeg GWP
a) A GWP érték R-12 10.900
A Global Warming Potential (üvegházhatást R-502 4.657
fokozó tulajdonság) egy olyan számérték, R-507A 3.985
mely az adott közeg atmoszférára vetett R-404A 3.922
hatását, azaz az üvegházhatáshoz és globális R-407A 2 107
felmelegedéshez való hozzájárulását fejezi R-22 1.810
ki. A CO2 1-es értéke a kiindulási érték. R-407C 1.774
Az érték azt fejezi ki, hogy egy adott R-134a 1.430
hűtőközeg hány kg-ja fejt ki ugyanolyan R-32 675
hatást a légkörre, mint 1 kg CO2. R-290 (propán) 3,3
A GWP érték tehát a hűtőközeg környezet- R-600a (izobután) 3

szennyező hatása egységnyi szén-dioxid R-1270 (propilén) 1,8

mennyiségre vetítve. R-774 (CO2) 1

R-717 (ammónia) 0

Az R-12 például 10.900-szor erősebb

környezetszennyező hatású mint a CO₂.

Napsütés
(rövid hullámhossz)
Üvegházhatás
Sztratoszféra H2O, CO2, N2O, CH4,
HFC
(hosszú hullámhossz)
Földfelszín
Troposzféra

A járatos hűtőközegek GWP értékei és hatásuk a légkörre

7
Hűtéstechnikai ismeretek

b) A TEWI érték
A TEWI (Total Equivalent Warming Impact
környezetszennyező hatás a rendszer teljes
élettartama alatt) értékbe a rendszer ökológiai
kiértékelése is beletartozik.
Ez azt jelenti, hogy meghatározható
az a környezetszennyezés is, ami a hűtőre-
ndszer üzemeltetésével jár (pl. üzemeltetés
különböző hűtőközegekkel).
A TEWI érték számításba veszi az üvegház-
hatású gázok közvetett és közvetlen kibo-
csátásának összegét. Ez a módszer ideális
gyors mérésekhez és összehasonlító tanul-
mányokhoz is. A fent említett ökológiai okok
miatt egyre sürgetőbbé válik a hűtőrend-
szerek lehető legkevesebb üvegházhatású
gázokkal járó üzemeltetése.
Elengedhetetlenül fontos a hűtőköröket
a lehető legjobb minőségben hermetikusan
zárni, hogy az üzemeltető közegek semmi-
képpen se kerüljenek a környezetbe.
A TEWI érték ugyanakkor a rendszer üzemel-
tetéséhez szükséges villamos energiát is szá-
mításba veszi, ami az előállítás módjától füg-
gően szintén hozzájárulhat a globális felme-
legedéshez.
Ez azt jelenti, hogy érdemes olyan energia-
hatékony rendszereket tervezni és kiépíteni,
melyek a lehető legkevesebb villamos ener-
gia felhasználásával képesek a megfelelő
hűtési teljesítményt leadni.

TEWI = (GWP x L x n) + (GWP x m [1 - αrecovery ]) + (n x Eannual x ß)

Szivárgás Visszanyerési veszteség Energiafelvétel

Közvetlen üvegházhatás Közvetett

üvegházhatás

GWP: Global Warming Potential - globális felmelegedési potenciál [-]

L: Szivárgási arány [kg/a]
n: Üzemidő [a]
m: Hűtőközeg töltöttségi szint [kg]

αR: Újrahasznosítási tényező [-]

Ea: Éves energiafogyasztás [kWh/a]
ß: Az energiafogyasztásból származó CO2 kibocsátás [kg/kWh]
A TEWI érték számítása

8
1.4 A hűtőrendszerek ter vezése
és hatékony üzemelése
A jó tervezéshez és a hűtőrendszerek
hatékony működéséhez feltétlenül szükséges
pontos mérések elvégzése a rendszereken,
valamint a mért értékek megfelelő
kiértékelése.
Minden 1 K-nél magasabb elpárolgási
hőmérséklet vagy 1 K-nél alacsonyabb kon-
denzációs hőmérséklet átlagosan 2-3%-
kal emeli a rendszer teljesítménymutatóit.
Az elpárologtató túlhevítés szintén jelen-
tős hatással van a hűtött tértől/objektumtól
elszállított hő mennyiségére. A túl magas túl-
hevítési értékek (általában > 8 K) vagy az ins-
tabil túlhevítés azt eredményezi, hogy nem
töltődik fel megfelelően az elpárologtató, így
csökken a hűtőteljesítmény.
A mechanikus működés miatt a nyomás-
mérés során az analóg mérőműszerek csak
korlátozottan képesek ellenállni a rázkódá-
soknak és a hőmérséklet-ingadozásoknak.
Az anyagok komoly terhelése elkerülhetet-
len, különösen járművek esetén. Továbbá,
amikor jelentős változások történnek
a környezeti nyomásban (pl. magasság-
szint-változáskor), a műszert manuálisan
kell korrigálni.
Az olyan digitális szervizcsaptelepek, mint
a testo 550s, egyesítik a nagy pontosságú
nyomásmérést és a precíz értékkijelzést.
Ez azt jelenti, hogy a helytelen leolvasások
lehetősége elenyésző.

A kiértékelés során számos hiba/hibalehető-

ség léphet fel, mint például:

• A mérőműszerek és érzékelőik
pontatlansága
• Számítási hibák a paraméterek manuális
számítása során
• Parallaxis hiba analóg kijelzők leolvasása
során
• A szükséges mérési ponttól nem megfelelő
távolságra lévő érzékelő

9
Hűtéstechnikai ismeretek

2. modul:
A hűtéstechnika alapelvei és fő elemei

2.1 Termodinamika
Leegyszerűsítve a termodinamika első A termodinamika harmadik főtétele
főtétele leírja, hogy az energia nem vész a második tételből származik. Ha a hő
el, csak átalakul. Ez a főtétel kifejezetten "áramlásának" iránya mindig meleg-hideg
fontos a hűtés- és klímatechnikai rendsze- irányú, az abszolút 0 fok sohasem érhető el,
rek energiaáramlásának vizsgálata során. legalábbis termodinamikai módszerekkel.
Az energiamérlegeknek tehát koherensek- Az abszolút nulla fok 0 K vagy -273,15 °C,
nek kell lenniük. és egy olyan állapotot jelöl, ahol a részecs-
Ezt egyszerűbben szemlélve látható, hogy kék teljesen mozdulatlanok.
az elpárologtatóban elnyelt hőenergia
további egyharmaddal növekszik a komp- 2.2 A hűtési kör négy fő alkotóeleme
resszor által. Ezt a teljes energiát újra fel Általában a kompressziós hűtőkörök négy fő
kell szabadítani a hűtőberendezés nagy- alkotóelemmel írhatók le:
nyomású oldalán, vagy ideális esetben 1) Elpárologtató
újra kell használni (hulladékhő hasznosí- 2) Kondenzátor
tás vagy hővisszanyerés). 3) Kompresszor
4) Expanziós szelep
A termodinamika második főtétele
nem kevésbé fontos a hűtéstechnika terén.
A tétel leírja, hogy (hő)energiát csak egy
melegebb test tud átadni egy hidegebb
testnek. Azonban további energia felhasz-
nálásával ez a folyamat meg is fordítható,
ahogyan ezt egy geotermikus hőszivattyú
energiaáramlása is mutatja. Ilyen esetek-
ben a hideg talaj hője fűtési célokra kerül
használatra. Ugyanakkor az energiaátvitel
részei ugyanazt az elvet követik: "meleg-
től hideghez".

10
Az illusztráció ezeket a fő alkotóeleme- • Közvetlen hőcserélő: szilárd anyagokban
ket ábrázolja egy hűtőkörben. Az ábrán történő hőátadás
lévő hűtőkör egy az óramutató járásával Bár a lehetőségek különbözőek, a hőáramlás
megegyező áramlásirányú rendszer, ahol iránya ugyanaz: "melegtől hideghez".
a hűtőközeg egy zárt körben kering és Alacsony nyomásnál (szivónyomás)
közben kétféle halmazállapot-változáson a hűtőközeg nagy része folyadékként kerül be
megy keresztül. az elpárologtatóba. Ott az elpárolog, amivel
hőt von el a környezetéből, így a hűtendő
2.2.1 Az elpárologtató helyiségből/tárgyból is.
Az elpárologtató a hűtőkör fontos része.
A hűtött hűtőközeggel ez adja a hűtőrend-
szer interfészét.
Különféle elpárologtatók léteznek:
• Lamellás hőcserélők: a lehűtendő közeg
például levegő
• Csőköteges hőcserélő: folyadékok hűtésére

1 Elpárologtató
2 Kondenzátor

4 Expanziós
szelep
3 Kompresszor

Folyadékgyűjtő
tartály

Egyszerű hűtőkör vázlat

11
Hűtéstechnikai ismeretek
Az a cél, hogy megfelelő mennyiségű hűtőkö-
zeg kerüljön az elpárologtatóba, így az teljes
mértékben el tudjon párologni. A gőz lehető
legalacsonyabb túlhevítése az elpárolog-
tató utolsó részén az expanziós szelep irá-
nyítási folyamataként szolgál. Ezzel egy idő-
ben ez biztosítja, hogy nem kerül folyadék
a kompresszorba például terhelésbeli fluktu-
ációk esetén. Az elpárologtató és az expan-
ziós szelepnek tehát tökéletesen kell együtt-
működniük.
Ezen együttműködés jelentős hatással van
a rendszer hatékonyságára és megbízhatósá-
gára. Az elpárolgási hőmérséklet és az elpá-
rologtató túlhevítés a hatékony elpárolgás
mutatója. Mindkét érték egyszerűen meg-
határozható egy digitális szervizcsapteleppel.
A hűtés folyamatát általában egy termosz-
tát szabályozza, mely szükség esetén kikap-
csolja az adott hűtési pontot, vagy akár
az egész rendszert. Amikor szükségessé
válik az elpárologtató leolvasztása, az szin-
tén kényszerleállással jár.
12
Tanácsok leolvasztáshoz
• Ne túl korán: egyáltalán nem, vagy csak
csekély mértékben jelentkező jegesedés
esetén szükségtelen megszakítani a hűtést.
• Ne túl későn: az elpárologtató nagy mér-
tékű jegesedése jelentősen csökkenti
a hőcsere hatékonyságát.
• Nem tovább a szükségesnél: a leolvasz-
táshoz használt hőt a folyamat végeztével
ismét ki kell vonni a hűtőkörből.
• A lehető leghatékonyabban: ne hasz-
náljon külső hőforrásokat a leolvasztáshoz;
a rendszer saját leolvasztás funkciója haté-
konyabban tudja eltávolítani az alkatré-
szekre ráfagyott jeget.
• A folyamat irányítása: végezze a leol-
vasztást intelligens kezelőegységekkel
vagy távoli felügyelettel; helyezze a leol-
vasztás-véghőmérséklet érzékelő szondát
a megfelelő helyre az elpárologtatóban.
• Jól megtervezett: leolvasztás igény sze-
rint.
A lamellás elpárologtatóknál a levegő áram-
lása a lamellákon keresztül fontos szempont
a hőcserélő hatékonyságának kiértékelése
szempontjából.
Szükséges továbbá a levegőtérfogat és
a ventilátor pozicionálásának beállítása is
a hűtendő közegtől/objektumtól függően.
A ventilátorok intelligens ki- és bekapcso-
lása készenléti állapot során a következőket
teszi lehetővé:
• a hűtött tárgyak minőségének javítása
• a gyakori leolvasztás megelőzése
• a hűtőrendszer energiamérlegének javítása
2.2.2 A kondenzátor
A hűtőrendszerben a kondenzátor feladata
a hűtendő tárgyakból elvont hő, valamint
a kompresszor által hozzáadott energia
eloszlatása. A kondenzátorba a kompresszor
miatt az elpárologtatóból induló hő kb.
1,3-szerese kerül be. Az elpárologtatóhoz
hasonlóan a kondenzátor is lehet
lamellázott, csőköteges, vagy közvetlenül
egy szilárd objektumnak is leadhatja a hőt.
Az energiahatékony rendszerek tervezésénél
a hulladékhő (hővisszanyerés) felhasználása
kulcsfontosságú. A nagy nyomás alatt
álló túlhevített gőz hűtőközeg a folyadék
halmazállapotba lépéssel hőt ad le.
A kondenzátornak általában három zónája
van:
• a hőelvonó zóna
• a cseppfolyósító zóna
• az utóhűtő zóna
13
Hűtéstechnikai ismeretek
Kb. 1-2 % Kb. 75%
Utóhűtés Cseppfolyósítás
Folyamatok és arányuk a kondenzátor egyes zónáinak
A hűtőközeg cseppfolyósítása igényli a leg-
több helyet. A kompresszió után az első lépés
a túlhevített hűtőközeg lehűtése a megfelelő
kondenzációs hőmérsékletre. Ezen a ponton
jelenik meg az első folyadékcsepp a konden-
zátoron. Ahogy folytatódik a hőleadás a kör-
nyezet felé, a csepp úgy lesz egyre nagyobb
egészen addig, amíg már nincs jelen gőz hal-
mazállapotú hűtőközeg. A hűtőközeg utóhű-
tése e pont után lehetséges, amennyiben
megfelelő a kondenzátor kialakítása.
Ez függ a hőcserélők felületeinek tisztasá-
gától, különösen a léghűtéses kondenzá-
torok esetén. A szennyeződések rontják
a hőátadást, így a hőcserélő hatásfokát is
csökkentik. Ezzel együtt jár a rosszabb tel-
jesítménymutató, a csökkentett rendszer-el-
érhetőség, sőt, akár a hűtőrendszer meghi-
básodása is lehetséges.
14
Kb. 23%
Hőelvezetés
A hőenergia megfelelő hasznosítása nem
csak a rendszer tervezése során fontos;
a már meglévő rendszerek bővítésénél is
érdemes figyelembe venni a lehetősége-
ket. Példának okáért a leolvasztásból szár-
mazó hő (rendkívül hatékonyan) használ-
ható helyiségek fűtésére, HMV előállításra,
és más hőigényes folyamatokhoz. Helyiségek
és HMV előállítás során energiafogyasztás
szempontjából is hatékony a rendelkezésre
álló hőenergia használata további energiabe-
vitel (pl. a nyomás növelése) nélkül. Idősza-
kos üzemelésű hűtőrendszereknél a puffertá-
rolók használata szintén megtérülő befekte-
tés. Ugyanakkor a HMV hosszú távú tárolása
higiéniai okokból nem ajánlott, az előállítást
érdemes szükség szerint végezni.
2.2.3 A kompresszor
A hűtőkörben a kompresszor veszi fel a leg-
több villamos áramot. A rendszert ezért úgy
kell tervezni, hogy a kompresszor kihasznált-
sága a lehető leghatékonyabb legyen.
A kompresszorok kialakításuk alapján 3 cso-
portba oszthatók:
• Hermetikus kompresszor:
hermetikusan zárt kompresszor, alacsonyabb
teljesítmény, a villanymotor és a kompres�-
szor kívülről nem hozzáférhető, a villanymo-
tor hűtése hideg szívógázzal és/vagy olajjal
(olajhűtés) történik.
• Félhermetikus kompresszor:
közepes és nagyobb teljesítmény, a villany-
motor és a kompresszor egy egységet alkot
a külső burkolat alatt, a motor hűtése szívó-
gázzal vagy ventilátorral történik, a villanymo-
tor cserélhető és a kompresszor szelep lemez
szabadon hozzáférhető szervizeléshez.
• Nyitott kompresszor:
A kompresszor és a villanymotor többnyire
mágnessel vagy tengellyel van összekap-
csolva. A hűtőközeg nem folyik keresztül
a villanymotoron, a kompresszor az közvet-
lenül szívja be; peremrögzítés lehetséges,
a kompresszor szelep lemeze szintén szaba-
don hozzáférhető szervizeléshez. A villany-
motor aktív vagy passzív hűtése levegővel
történik.
A kompresszor feladata a hűtőkörben a túl-
hevített gőz elszívása a szívóoldalról (szívóol-
dali nyomás), majd annak nyomásszintjének
növelése. Ez a szint a megfelelő környezeti
körülményeken alapuló kondenzátor telje-
sítménytől és a rendszer terhelésétől függ,
így folyamatosan változó. A terhelésbeli fluk-
tuációk, a napi hőingadozás és az alacso-
nyabb/magasabb éves középhőmérséklet
csak néhány befolyásoló tényező.
15
Hűtéstechnikai ismeretek
Ez azt jelenti, hogy a mechanikus alkat-
részek terhelése és a hatásfok is változó.
Alacsonyabb kültéri hőmérséklet esetén
fennáll a veszélye, hogy a léghűtött kon-
denzátor teljesítménye túl magas lesz. Ezért
szükséges a folyamat megfelelő irányítása.
A legegyszerűbb megoldás a ventilátorok for-
dulatszámának szabályozása. A hideg kör-
nyezetben huzamosabb ideig kikapcsolt álla-
potban lévő hűtőrendszerekbe egy nyomás-
kapcsoló beépítése is szükséges. Ezáltal
a kompresszor ki-bekapcsolása, vagy egy
alacsony nyomásból adódó hiba a bekap-
csolás során elkerülhető.
A beszívott túlhevített hűtőközeg kompres�-
sziója során az további túlhevítésen esik át. A
hűtőközegtől függően a hőmérséklet elérheti
akár a +100 °C-ot is a kompresszor egyes
részeinél. Ezekhez a hőmérsékletekhez spe-
ciális kenőolajra van szükség, ami még ala-
csony elpárolgási hőmérsékleten sem veszít
a hatékonyságából.
16
2.2.4 Az expanziós szelep
A hűtő- és klímarendszerekben az expan-
ziós szelep feladata a megfelelő mennyi-
ségű folyékony hűtőközeg befecskende-
zése az elpárologtatóba a lehető legjobb
elpárolgáshoz. A hűtőközeg elpárolgásával
hőt von el környezetéből, tehát a hűtendő
objektumoktól is.
A következő változatok elterjedtek:
• Kapilláris cső
• Automatikus expanziós szelep
• Termosztatikus expanziós szelep
• Elektromos expanziós szelep
A kapilláris cső a legegyszerűbb fojtás.
A fojtást a rendszer gyártója előre kiszámolja;
az átfolyás szintén ellenőrzésre kerül. A cső
hossza és belső átmérője változtatható, így
lehetővé téve a megfelelő nyomás elérését.
Ez egy viszonylag olcsó beruházás, ugyan-
akkor csak egy kis tartományban működik
hatékonyan. Eredményként az ilyen alkatré-
szek többnyire hűtőkben találhatók.
Az automatikus expanziós szelep
(állandó nyomású epxanziós szelep)
viszonylag ritkábban használt, mivel egye-
düli feladata az elpárolgási nyomás szin-
ten tartása. Ezeket a szelepeket csak ala-
csony terhelésbeli fluktuációjú rendszerek-
ben ajánlott használni.
A te r m o s z t a t i k u s ex p a n z i ó s s ze -
lep jelenleg a legnépszerűbb megoldás
a ke re s ke d e l m i h ű tő re n d s ze re k n é l .
Az automatikus expanziós szelepekkel
ellentétben ez csak az elpárologtató túl-
hevítési zónáját hivatott szinten tartani.
A termosztatikus expanziós szelep helyes
beállítása kiemelten fontos a hibák meg-
előzése szempontjából.
Fluktuáló terhelésnél az elpárologtató túl-
hevítési zónája változik, így az elpáro-
logtató kimeneténél lévő túlhevített gőz
hőmérséklete is. Ez alapján a szelep vál-
toztatja az adagolt hűtőközeg mennyisé-
gét. A termosztatikus expanziós szelep
előtti nagynyomás és a folyadék hűtőkö-
zeg hőmérsékletének (utóhűtés) megvál-
toztatásával a szelep kimenete is módosul.
Ezt már a rendszer tervezésekor is figye-
lembe kell venni.
Az elektronikus működtetésű expan-
ziós szelep (gyakran: elektromos expan-
ziós szelep) nyújtja az összes közül a leg-
rugalmasabb vezérlést. A cél elsősorban
az elpárologtatóban végbemenő túlheví-
tési arány precíz beállítása, továbbá pedig
az optimális beállítás megtartása még ter-
helésbeli fluktuációk esetén is, egy áram-
forrással (kezelőszerkezettel).
Elméletben kétféle elektromos szabá-
lyozást különböztetünk meg egymástól:
impulzusszélesség-moduláció és folya-
matos szabályozás egy léptetőmotor-
ral. Az impulzusszélesség-moduláció egy
szolenoid közreműködésével megy végbe.
Az impulzusszélesség általában 6 másod-
perc. A magasabb szintű adagoló szabá-
lyozó határozza meg, hogy mennyi ideig
marad nyitva a szelep. Ez az elpárologta-
tón és környezetében található érzékelők-
től kapott információ alapján történik.
17
Hűtéstechnikai ismeretek

Az időszakos áramlás miatt ezek a szelepek A folyadékágba épített hűtőközeg szárító

inkább az úgynevezett több körös hűtőre-
ndszereknél történő használatra alkalma-
sak (több hűtési pont egy hűtőkörben). Ilyen
esetekben a folyadékág méretezése fontos
pont a nyomásingadozás kiküszöbölésé-
hez. A léptetőmotorral szabályozott elektro-
mos expanziós szelep gyakran az optimá-
lis megoldás az összetettebb rendszerek-
nél. Ezek a szelepek folyamatosan adagolják
a folyékony hűtőközeget az elpárologtatóba.
Az elektromos vezérlő állandó jelleggel elle-
nőrzi az elpárologtató optimális töltöttségét,
szükség esetén pedig be is szabályozza.
Ezek a szelepek ideálisak változó terhelésű
rendszerekhez.
célja az, hogy megkösse a maradék ned-
vességet a rendszerben. A rendszerben lévő
maradék nedvesség a hűtőközeggel vagy
az olajjal kapcsolatba lépve, valamint hő
hatására savat képezhet, ami megtámad-
hatja például a kompresszor lakkozott réz-
vezetékét. Ezen felül a megfelelő adalé-
kanyagokkal minimalizálható a hűtőkör
savtartalma. Egy kiegészítő szűrő meg-
akadályozza, hogy idegen tárgyak kerülje-
nek a szolenoid szelepbe vagy expanziós
szelepbe. A hűtőkörben végzett bármilyen
beavatkozás esetén ki kell cserélni a szá-
rító szűrőt is.

2.5 A hűtőkör további fontos alkotói

A kémlelőüvegen keresztül látható
Az expanziós szelep folyékony hűtőközeg-
az áramló hűtőközeg. Ha a kémlelőüveg
gel való megfelelő ellátása mellett a folya-
közvetlenül az expanziós szelep előtt kerül
dékgyűjtő tartály feladatai közé tartozik
beépítésre, a folyadékágban történő nagy
a kondenzátorcsőben lévő gőzbuborékok
nyomásesések és a túl alacsony utóhűtés
eltávolítása is a hűtőközegből. A tervezés
/ túl kevés hűtőközeg okozta előpárolgás
szempontjából előnyösebb a függőleges
egyszerűen vizsgálható.
folyadékgyűjtő tartály használata a víz-
szintessel szemben. A függőleges tartá-
lyok folyadékoszlopa magasabb, így job-
ban ellenőrizhető a töltöttségi szint és
az utóhűtés.

18
3. modul:
Helyes mérések hűtőrendszereken
3.1 A fontos paraméterek dokumen-
tálása és kiértékelése
A hűtő- és légkondicionáló rendsze-
rek átfogó elemzése és megfelelő beállí-
tása rendkívül pontos mérési értékeket és
komoly szaktudást igényel. A megfelelő
paraméterek és körülmények kiértékelése
csak így biztosítható.
A fontos paraméterek közé tartozik:
• Az elpárologtató túlhevítés: a meg-
felelő elpárologtató töltöttséghez és
az expanziós szelep aktuális túlhevítésé-
nek ellenőrzéséhez.
• A szívógőz túlhevítés: a kompresszor
leírtaknak megfelelő működéséhez, pél-
dául a megfelelő kompresszorhűtés biz-
tosításához a kokszképződés elkerülése
érdekében.
• A belső folyadék/szívógáz hőcserélő
működése: a további utóhűtés és túl-
hevítés nagyságának megállapításához
az ilyen hőcserélőknél.
• A közepes hőmérsékletkülönbség:
a hőcserélő hatékonyságának meghatá-
rozásához, a hatékonyságának növelé-
séhez.
Fontos hűtőrendszerek beüzemelé-
sénél:
Ha a hűtőrendszer beüzemelése megtör-
tént, a beállítások gyakran változatlanul
maradnak hosszú időn keresztül. A nem
megfelelő vagy pontatlan túlhevítés beál-
lítás károsíthatja a kompresszort.
• A túl alacsony túlhevítési értékek
a csapágyak elhasználodásához vezet-
hetnek, ami rövidzárlathoz vagy az olaj
habosodásához vezethet.
• A túl magas túlhevítési értékek tel-
jesítménybeli veszteségekhez vezethet-
nek, mint például az elpárologtató túl-
zott eljegesedése, ami a leolvasztás ide-
jét is növeli.
A rendszer hatékonysága és az energi-
amérlege romlik, az ügyfél elégedetlen,
valamint további szervizmunka is szük-
séges.
19
Hűtéstechnikai ismeretek

Fontos tényezők a szervizelési munkák A kijelző megvilágítás, a környezeti nyomás

során: beállítás, valamint a mérési értékek tárolása
A szervizelés során kiemelten fontos, hogy révén a szervizelési munkálatok jelentősen
a munkát végző minél hamarabb megál- egyszerűbben és hatékonyabban végezhe-
lapítsa a legfontosabb rendszerpara- tők el. Manapság szinte lehetetlen elkép-
métereket. Erre a célra a szervizcsaptele- zelni egy olyan klíma-/hűtéstechnikai szer-
pek a legfontosabb munkaeszközök. Ezek számkészletet, melynek ne lenne része egy
a műszerek gyakran nagy mechanikus és ter- digitális szervizcsaptelep.
mikus terhelésnek vannak kitéve a mérések
során.
3.2 Utóhűtés
A mechanikus kijelzővel szerelt analóg
Általában a folyadék hűtőközeg utóhűté-
manométer különösen érzékeny a rázkó-
sének meghatározása az expanziós szelep
dásra és terhelésre, így jelentősen romlik
előtt ajánlott. A kondenzátor vagy a folya-
a pontossága. Mindemellett az olyan lénye-
dékgyűjtő tartály után számított utóhűtés
ges paraméterek, mint a túlhevítés (ld. 3.2)
értékek csak a szakaszokban relevánsak.
és az utóhűtés (ld. 3.3) leolvasása nem
Ellenben a hűtőközeg állapota az expan-
lehetséges. A fenti értékek kézi kiszámolásá-
ziós szelep előtt kiemelten fontos.
nál a parallaxishibák mellett fennáll az emberi
tévedés lehetősége is.
A hűtőrendszer hatékonyságának megállapí-
Egy digitális szervizcsapteleppel ezek
tásánál az utóhűtés döntő tényező. A hűtőkör
az eshetőségek korrigálhatók. Egy ilyen
későbbi szakaszában történő további utóhű-
műszerrel a rendszerrel kapcsolatos hőmér-
tés esetén (pl. külső utóhűtővel) a folyadékág
séklet és nyomás paraméterek egyszerre
minden csövét ellenőrizni kell.
mérhetők. A megnövelt strapabírás biztosítja
a pontosságot, így a műszer automatiku-
san, problémamentesen számolja ki a túlhe-
vítés és utóhűtés értékeket. Ezáltal a hibale-
hetőségek gyakorlatilag megszűnnek.

20
Egyrészről az utóhűtés megnövekedett ental-
piához vezet, így növelve az elpárologtató
hőelnyelő kapacitását.
Megjegyzés:
• A folyadékgyűjtő tartályban lévő folyadék
felületénél az utóhűtés mindig 0 K.
• Mindig szükség van további utóhűtésre
közvetlenül a tartály után.
• Az utóhűtési lehetőségek meglehetősen
korlátozottak egy léghűtéses konden-
zátorban.
• A z expanziós szelepnél, a szolenoidnál
és az elpárologtatóban végbemenő utó-
hűtéssel párhuzamosan történő tel-
jesítményváltozásokat már a tervezési
szakaszban is mérlegelni kell.
1 Elpárologtató
4 Expanziós
szelep
3
Kompresszor
Az utóhűtés meghatározása az expanziós szelep előtt
Másrészről az utóhűtés szükséges a folya-
dékág nyomáseséseinek leküzdéséhez elő-
párolgás nélkül.
• A túl nagy utóhűtés csökkentheti
a tompítást a szolenoid szelepek nyitása
során, így hidraulikus sokk érheti a folya-
dékágat.
• Fizikai okokból csak alacsony érté-
kek lehetségesek közvetlenül a hűtőkö-
zeg folyadékgyűjtő tartály után. Ez függ
a környezeti hőmérséklettől, a tartály
kialakításától (függőleges/vízszintes),
a tartályban esetlegesen lévő hűtőközeg
bemeneti utóhűtéstől és a tartály töl-
töttségi szintjétől.
2 Kondenzátor
Folyadékgyűjtő
tartály
21
Hűtéstechnikai ismeretek

3.3 Túlhevítés
Az utóhűtéshez hasonlóan a túlhevítés is fon-
tos paraméter a rendszer hatékonyságának
megállapításánál. Ennél a paraméternél sem
mindegy, hogy a hűtőkör mely pontján kerül
kiszámításra a túlhevítés:
1) Elpárologtató túlhevítés
2) Túlhevítés a szívóoldalon
3) Bemeneti túlhevítés
4) Túlhevítés a kompresszorban
Az 1)-es ponttal kapcsolatban
Az elpárologtató túlhevítés meghatáro-
zása általában közvetlenül az elpárologtató
után és a szívóoldal kezdeténél történik.
A termosztatikus expanziós szelep szondája
vagy az elektromos expanziós szelep túlhe-
vítés érzékelője ugyanott található.
A 3)-as ponttal kapcsolatban
A bemeneti túlhevítés meghatározása
közvetlenül a túlhevített szívógáz komp-
resszor által történő beszívása előtt törté-
nik, valamint az elpárologtató és szívóoldali
túlhevítés összegén alapul, beleszámítva
a hűtőkörben lévő belső hőcserélőket is.
A 4)-es ponttal kapcsolatban
A gyakorlatban szinte lehetetlen a komp-
resszorban lévő további túlhevítés meg-
határozása, így a szervizelés során annak
nincs túl sok jelentősége. Ez a túlheví-
tés legfőképpen a kompresszor szívó-
gáz hűtése által megy végbe és általában
gyártó-specifikus.

A 2)-es ponttal kapcsolatban

A szívóoldali túlhevítés általában a szí-
vóoldal szigetelésén keresztül ható környe-
zeti hőhatástól történik. Ez a hőhatás nem
kívánt az optimálisan tervezett és telepí-
tett rendszereknél, mert a hűtőkörnek ezt
a hőt is tovább kell szállítania. További szí-
vóoldali hőcserélők beépítésével azonban
jelentős teljesítménynövelő hatást lehet
elérni: például olyan belső hőcserélőkkel,
melyek biztosítják a szívóoldal és a folya-
dékág termikus összeköttetését (kivéve
R-717 és R-22 hűtőközegeknél).

22
 1 Elpárologtató
2 Kondenzátor

4 Expanziós
szelep
3 Kompresszor

Folyadékgyűjtő
tartály

Elpárologtató túlhevítés meghatározása

1 Elpárologtató
2 Kondenzátor

4 Expanziós
szelep
3 Kompresszor

Folyadékgyűjtő
tartály

Bemeneti túlhevítés meghatározása

23
24
www.testo.hu
E-mail: kapcsolat@testo.hu
Fax: +36 1 237 17 48
Tel.: +36 1 237 17 47
1139 Budaepst, Röppentyű u. 53.
Testo (Magyarország) Ker. Kft.
A műszaki adatok változtatásának jogát fenntartjuk, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.
A kiadványban szereplő képek illusztrációk. 2988 3084/msp/03.2021